- Xiaomi Mi 11 Ultra - Circus Maximus
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Külföldi SIM-ek itthon
- Profi EKG-s óra lett a Watch Fitből
- Honor 400 - és mégis mozog a kép
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- Milyen okostelefont vegyek?
- Google Pixel topik
- Térerő gondok, tapasztalatok
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Vettem nemrég egy wire wrap tool-t, nem is gondoltam, hogy én is ilyen menő kötéseket tudok majd vele csinálni.
-
Kedves esp32 szakértők! Egy játékot készítek most lolin32-vel (végre találtam neki egy jó kis feladatot
), néhány gpio-t bemenetként akarok használni rajta internal pullup-al, okozhat-e gondot, ha ezek a boot alatt közvetlenül GND-ra vannak kötve?
Ennek az oldalnak a leírása alapján olyan lábakat néztem ki, amik állapota nem zavarja a boot-ot, nincs se fel, se lehúzva és nem ad ki rajta PWM jelet se boot közben (16,17,18,19,23). A kérdés inkább arra irányul, hogy boot közben ezek a lábak hi-z állapotban vannak-e, vagy nem, utóbbi esetben tegyek-e áramkorlátozó ellenállást a GND és a bemenetek közé. -
#11088
DigitXT
félisten
---gabika---
#11087
DigitXT
félisten
válasz
---gabika---
#11087
üzenetére
Mert rosszul van zárójelezve. Csak nyomvatartásra megy be,
viszont folyton kapcsolgatja az állapotot, amíg nyomva van... -
-
gyapo11
őstag
válasz
zsolti_20
#11082
üzenetére
Az előző hozzászólásban írtam, hogy szerintem mehet párhuzamosan.
De ha ezt mégsem szeretnéd, akkor több lehetőség is van.Pl. minden akkuról egy diódával csatlakozol a fogyasztóhoz, megakadályozva ezzel az akkuk közötti kiegyenlítő áram folyását. Mindegyik cella annyit tesz a fogyasztó áramához, amennyit az adott feszültségen tud. Ha valamelyikből kifogy a szufla, akkor az nem ad áramot a közösbe. Bár ha állandóan töltöd, akkor ez nem következik be. Persze ebben az esetben 4 töltőáramkör kell, nem lehet a cellákat összekötni. Esetleg egy töltő, és 4 Schottky diódával menni a cellákra, ez kb. 0.3 V-ot levesz a töltőfeszültségből, 4.2 helyett kb. 3.9-re fognak töltődni. A diódákon termelődő hő veszteség a töltési és a fogyasztási oldalon is.
Vagy pl. párhuzamosan kötöd a cellákat, de az arduinoval vezérled a töltést. Ha eléri a 3.9 V-ot, akkor lekapcsolod, 3 V-nál meg bekapcsolod. Ekkor elég egy töltőáramkör, és sose lesznek a cellák a fölső feszültséghatár fölött. Ekkor a Sony esetében a cellák kapacitásából elveszítesz 600 mAh-át, a 2600-as cellák 2000-esnek felelnek meg a 3.9 V-ig töltéssel. Talán érdemes a cellákat összeválogatni, hogy a töltési görbéjük azonos legyen, mert Kirchoff bácsi szétosztja az áramot közöttük, és az a jó ha egyenletesen.
És persze lehetne sorba is kötni a cellákat, és balancerrel tölteni. Dc-dc konverter van 14 V-ról 5-re is. Töltés közben a balancer leveszi a feltöltődött celláról a töltést, tehát túltöltés kizárva, viszont a mélykisütés veszélye töltés nélkül fennáll.
Mindegyiknek van előnye és hátránya is, amelyik neked az adott alkalmazásban fontosabb, aszerint válassz.
-
gyapo11
őstag
Mi lehet e töltőben a töltés leállításának kritériuma? Gondolom eléri a 4.2 V-ot és az áram csökkenését figyeli, és nem süllyed az alá a határ alá, ahol már kiírná hogy kész. Ha még melegszik is, akkor biztos folyik annyi áram, ami nem jó. Viszont szerencsére ez jó cellákkal nem történik meg, nálam a Lii500 és a Zanflare C4 is minden cellámmal rendesen viselkedik, ez kb. 20-25 cella , nagy része 18650 és 4 db 26650, meg még pár 14450 és 16340.
A tapasztalatod azt is megerősíti, hogy nem elég pusztán egy cella kapacitását nézni, az önmagában kevés információ a cella állapotára vonatkozóan.
Szóval azt mondanám, hogy nem bontott cellákból nyugodtan párhuzamosan lehet kötni, esetleg egy-két kisütés-töltés ciklust megfigyelni. Az enyémek közül is mennek páran gyárilag párhuzamosan elektromos cigiben, lámpában.A teljes töltésnél abból indultam ki, hogy nem hívják föl a gyártók a figyelmet arra, hogy ne töltsd tele az akkut. A töltők is teletöltik, vagyis ha nem kezded el töltés után azonnal terhelni, akkor jelentős időt fog eltölteni a 4.2 V környékén. A Sony VTC5 fél amperrel terhelve kb. 600 mAh kivétele után éri el a 3.9 V-ot. Persze ha 3.9 V fölé nem töltenénk, akkor csak 60 %-ig töltődne, nem lehetne olyan jól eladni.
-
Janos250
őstag
-
zsolti_20
senior tag
Köszönöm a sok hasznos infot, hihetetlen mennyi új dolgot td meg az ember egy sima akkumulátor töltés során, de kezdek kicsit össze zavarodni. Annyit szeretnék csupán, hogy az arduino nano-m működjön 4db 18650-es akkuval akkor is ha töltőn van. A kettő közül melyik az életképes elgondolás? Esetleg van harmadik is ami enél is jobb?
Igaz kifelejtettem de az arduino nano elé menni fog még egy DC-DC konverter is ami stabil 5V-ot csinál.
-
válasz
gyapo11
#11080
üzenetére
Sajnos azt nem tudom, de vannak régebbi, laptop akksiból bontott celláim, amik a névleges kapacitás felét, 2/3-át tudják még, de normális minőségű (Xtar vc-4) li-ion töltőben töltve soha nem áll le a töltés, viszont elkezd melegedni a cella. Ezekből a cellákból használok 8db-ot egy power bank-ban (több mint 2 éve), de abban töltve sem áll le soha a töltés, az elektronika nem érzékeli, hogy 100%-on vannak a cellák, csak elkezd melegedni az egész, úgyhogy nekem kell lehúzni a töltőről, mielőtt kigyulladna.
Ebből én arra következtetek, hogy ezen a feszültségen létezés az akku természetes tulajdonsága, lehet hogy árt neki
Nem, a teljes töltöttségen tartózkodás hosszú távon károsítja, nem véletlen, hogy a li akksikat 40% körüli töltöttséggel tárolják és szállítják.
-
gyapo11
őstag
Azt jó lenne tudni, hogy a cellák elhasználódás közben mennyiben térnek el a gyári grafikontól:
Mert itt kb. 0.8 óránál eléri a 4.2 V-ot, az áram innentől csökken, 1.5 óránál eléri kb. a 0-t, és onnantól nincs áramfelvétel, tehát nincs csepptöltés.
Vagyis ilyen cellákból tetszőleges darabot köthetünk párhuzamosan, legföljebb a töltés sokáig fog tartani.
Ha megnézzük a kisütési görbét, azt látjuk, hogy 4.2 V-tól indul, vagyis a töltés után a cella 4.2 V üresjárási feszültséget ad. Ha nincs kisütés, akkor ezt jó sokáig tartja, illetve nagyon lassan csökken. Ebből én arra következtetek, hogy ezen a feszültségen létezés az akku természetes tulajdonsága, lehet hogy árt neki, de elkerülhetetlen ez az állapot, hacsak soha nem töltjük föl teljesen.
Vagyis ha van a párhuzamosan kötött akkuk között kisebb kapacitású, ami a 4.2 V elérése után hamar lecsökkenti az áramfelvételét 0-ra, akkor az kb. olyan állapot lesz, mintha nem is lenne a töltőben, hanem a polcon várná a felhasználást, vagy egy kikapcsolt eszközben várná a bekapcsolást, ami az akku természetes felhasználási módja.
Akkor tehát az a kérdés, hogy az elhasználódott cellának van-e olyan tulajdonsága, hogy 4.2 V-on folyamatosan vesz föl áramot, ha igen mennyi ez az áram és milyen hatással van a cellára? -
robohw
aktív tag
"Ha mindenki csak arra válaszolna, amihez ért, akkor most kit oktatnátok ki habzó szájjal? "
Akkor kioktatásra nem volna szükség.
Na meg, nem kevés kérdező megúszná az erdőben való tekergést.
Nekem ugyan mindegy, mindenki azt ír amit akar, joggal teszi, de nem biztos, hogy használ is vele, hiába ez a szándéka, eredendően. -
válasz
Attix70
#11075
üzenetére
Ha mindenki csak arra válaszolna, amihez ért, akkor most kit oktatnátok ki habzó szájjal?
Semmi megalapozatlant nem írtam, csak felhívtam a figyelmet valamire, ami a nagytudásúak figyelmét elkerülte, tudniillik ha teszem azt egy 500mA töltőáramú egységre köt 4cellát, és az a töltőáram 1/10-énél kapcsol le, az 12,5mA cellánként, egy gyengébb minőségű vagy elhasználódott cella ennyit feltöltve is képes folyamatosan felvenni, nem áll le a töltés, véletlenül éjszakára rajta hagyja, reggelig ki is gyulladhat. Melyikőtök vállalja érte a felelősséget?
"Ez persze hosszú távon valamelyest csökkenti az akku élettartamát"
Mert ez aztán egy szakmailag megalapozott, szakszerű tanács. Gratulálok. -
zsolti_20
senior tag
Egy darab toltesvezerlohoz egy darab 18650-at csatlakoztatok. 4 darab toltesvezerlohoz egymastol elkulonitve 4 darab 18650-at csatlakoztatok. Ekkor a toltesvezerlo out-ot parhozamosan kotom es csatlakoztatom az arduinohoz. Ahol a yoltest veszik fel a toltesvezerlok ott a 4darab toltesvezelo pozitivjat osszekotom egymassal a negativat a negativokkal, makd ehhez 1db usb kabelt forrasztok.
-
"Az okosabb töltők lekapcsolnak a
kezdeti töltőáram x (általában 10) %-ánál"Hát nem pont erről beszélek? Két cella -> fele töltőáram -> hosszabb töltési idő kisebb árammal, mert a töltőnek senki se szólt, hogy most a 20% a 10%.
"de ez nem jelenti azt, hogy ennél
kisebb árammal tovább töltve (továbbra is max. 4,2V-on) tönkremenne az akku."Pedig pont ez történik, a lítium alapú cellák nem bírják a csepptöltést (szemben a Ni-MH-del, aminek még jót is tesz). Kristályosodás indul meg bennük gázfejlődés kíséretében, és előbb-utóbb zárlatosak lesznek. Eleve az sem tesz már jót egy lítium alapú akksinak, ha túl sokáig van 90%-os töltöttség felett.
(És még én ragadtam le a Ni-Cd/Ni-MH akkuk töltési mechanizmusánál...)
-
PHM
addikt
Úgy tűnik, nem olvastál elég figyelmesen.
Vagy nem vagy tisztában az elektronika alapfogalmaival,
esetleg megragadtál a Ni-Cd/Ni-MH akkuk töltési mechanizmusánál.
Idézet tőled:
"Próbáld ki, hogy 4,2V-on 20mA-el töltesz egy li-ion akksit mondjuk két napig folyamatosan. Szerinted túl lesz töltve vagy nem?"
Lítium akkunál ilyen nincs!
Ha a töltési feszültség 4,2V-nál korlátozva van, ezt a feszültséget elérve
a töltőáram mindaddig csökken, míg el nem éri az akkucella önkisülési áramát.
Csakhogy ez, nem agyonhasznált, rossz állapotú cellát feltételezve - elhanyagolható.
A lítum akkutöltők pont abban különböznek az egyéb töltőktől, hogy szigorúan
limitálva van a töltési végfeszültség. Az okosabb töltők lekapcsolnak a
kezdeti töltőáram x (általában 10) %-ánál, de ez nem jelenti azt, hogy ennél
kisebb árammal tovább töltve (továbbra is max. 4,2V-on) tönkremenne az akku.
Mindössze annyi történik, hogy további 1-2-3 %-nyi töltést viszel be a cellába.
Ez persze hosszú távon valamelyest csökkenti az akku élettartamát, de ezt
nem fogod észrevenni, mivel a töltési-kisütési ciklusok kapacitáscsökkentő
hatása jóval előbb fog jelentkezni.
Nem tudom, elég érthető voltam-e. -
válasz
Teasüti
#11069
üzenetére
Sejtettem.
De megnéztem mégegyszer a kódot, és megvan a hiba.
pinMode(button, INPUT_PULLUP);
}
void loop ( )
{
bool buttonState = digitalRead(button);
if (buttonState == HIGH)
{Stateállapota, mivel adigitalRead(button);mindig magas értéket ad, de a gomb azINPUT_PULLUPmiatt eleve magasan van.
if (buttonState == LOW)esetén a kód működni fog, persze ha a gomb jól van bekötve. -
PHM
addikt
válasz
vargalex
#11066
üzenetére
Biztos.
Mit gondolsz, az akkupakkokban/powerbankokban talán mindig
válogatott, tökegyforma cellák vannak? Segítek: nem.
Párhuzamos kötésnél a töltő és a kisütő áramok is megoszlanak,
a cellák belső ellenállásának függvényében.
Neked is azt mondom, kicsit tájékozódj lítium akku ügyben. -
PHM
addikt
Kipróbáltam. 3 párhuzamos cellára cseréltem az eredeti egyet
egy reflektorban. Egy TP4056-os modult és egy fényerőszabályzást
építettem még a házba, az eredeti töltőt kicseréltem egy 5V 1A-es
adapterre. Köszöni szépen, azóta is rendben működik.
A töltés akkor nem állna le, ha extrém sok cellát kötnék párhuzamosan,
illetve ha a cellák önkisülése magas lenne.
Túltöltés még akkor sem lenne, bár igaz, hogy a lítium akkuk élettartama
csökken, ha állandó 100%-os töltöttségen tartják őket.
Nem ártana picit még tájékozódni a lítium akkuk lelkivilágáról. -
PHM
addikt
4,2V-ig tölt a board, nem tudja túltölteni az akkukat.
Ha ez igaz lenne, nem működnének sokáig a notebook akkuk,
amik zömében vegyes kapcsolásba vannak kötve.
A powerbankokat nem is említem...vargalex: Ez csak soros kapcsolásnál igaz, s ott is csak akkor,
ha nincs a töltőben, vagy az akkupakkban balancer áramkör. -
zsolti_20
senior tag
válasz
vargalex
#11059
üzenetére
Az a megoldas mennyire jatszik, hofy egy toltesvezerlore egy akkumulstort csatlakoztatok. 4db darab eseten 4 toltesvezerlot hasznalnek. Keresek egy toltot ami bir 2A amper kerul es szerkesztek egy tolto kabwlt hozza aminek egyik vege usb masik pedig 4 mini usb. Igy egy konektorbol vagy egy toltocsatlakozobol tudnek tolteni 4aksit.
-
-
válasz
vargalex
#11059
üzenetére
A másik pedig, hogy a töltő az áramfelvétel csökkenése alapján figyeli a töltöttséget, és több akkunál, még ha történetesen egyformán is veszik fel a töltést, annyifelé oszlik ez az áram, ahány akksi össze van kötve. Így könnyen túl lehet tölteni a cellákat, mert nem áll le a töltés időben.
-
#11058
Aryes
nagyúr
---gabika---
#11057
válasz
---gabika---
#11057
üzenetére
Első körben cseréld ezt a sort:
if (buttonState == HIGH)
erre:
if (buttonState == true)
mert a bool változónak nincs olyan állapota, hogyHIGH, de ha mégis lenne, akkor viszont a pergésmentesítés hiánya lehet még a probléma. -
---gabika---
tag
válasz
---gabika---
#11056
üzenetére
Idáig vagyok meg vele:
A pásztázó modot működik,de ha megnyomom a joybutton-t akkor nem vált át manuálra,nem tudom vezérelni a szervot.#include <Servo.h>
Servo servo;
int joystick_x = A0;
int pos_x;
int servo_pos = 90;
const int button = 2;
int angle = 0;
bool State = 0;
void setup ( )
{
servo.attach (12) ;
servo.write (servo_pos);
pinMode (joystick_x, INPUT) ;
pinMode(button, INPUT_PULLUP);
}
void loop ( )
{
bool buttonState = digitalRead(button);
if (buttonState == HIGH)
{
State = !State;
if (State == HIGH)
{
//Manual MOD
{
pos_x = analogRead (joystick_x) ;
if (pos_x < 300)
{
if (servo_pos < 10)
{
}
else
{
servo_pos = servo_pos - 3;
servo.write ( servo_pos ) ;
delay (50);
}
}
if (pos_x > 700)
{
if (servo_pos > 180)
{
}
else
{
servo_pos = servo_pos + 3;
servo.write ( servo_pos ) ;
delay (50) ;
}
}
}
}
else
//pásztázás
{
for (angle = 0; angle < 180; angle++)
{
servo.write(angle);
delay(15);
}
// now scan back from 180 to 0 degrees
for (angle = 180; angle > 0; angle--)
{
servo.write(angle);
delay(15);
}
}
delay(20);
}
} -
#11056
---gabika---
tag
---gabika---
tag
Sziasztok!
Kezdő kérdést szeretnék feltenni,kérlek ne kövezzetek meg érte
nano+joy+servo motorszeretnék egy automata és egy manuál modot a szervora. a két kódrészlet már meg van.
1.: a joy X tengelyével forgatom a servot
2.: a servo automatikusan pásztáz oda vissza.A kérdésem,az,hogy ezt a két módot,hogyan lehetne a joyswitch-el váltogatni? Tehát ha megnyomom a switch-et akkor az első ciklus zajlik, ha megint megnyomom akkor a második.
Köszönöm a válaszokat előre is! -
-
ecaddsell
aktív tag
Használ itt valaki Arduino alatt blue pill STM32-t (STM32F103...) Linuxon (Fedora29)?
Windows alatt (W10) minden frankón megy, Linuxon meg mintha nem látná ugyanazt a kártyát.
(Windowson is Mapple Miniként látja.)
Mi lehet a gond?lsusb:
/etc/udev/rules.d/45-maple.rules:
Arduino:
-
alfa20
senior tag
Na tegnap este sikerült a móka 😊
Életre kelt a kilyelző.
Olvastam valahol, hogy lehet nem is SSD1306 hanem valójában SH1106 az Oled, gondoltam mit veszítek roszabb nem lehet, beállítottam SH1106-nak, újraindult és super minden.Gondoltam megosztom hát ha segít később valakinek.
-
-
Janos250
őstag
Valaki próbálta már ezt?
8 dollárért ESP32 modul + 2 Mpixel kamerával eléggé ajándék árnak tűnik.
-
#11031
Janos250
őstag
Mr.Csizmás
#11030
Janos250
őstag
válasz
Mr.Csizmás
#11030
üzenetére
Én ebay-ről szoktam venni, de ha pesti vagy, adok pár darabot.
-
#11030
Mr.Csizmás
titán
Mr.Csizmás
titán
üdv,
arduino jumper cable-t darabra hol tudok szerezni? eddig csak alzán találtam, de 2+2k-t nem adnék összesen 100 db kábelért, mivel pár darabra volna szükségem.
-
robohw
aktív tag
válasz
Breaker
#11026
üzenetére
"s azon pl egy txt fileban lenne benne az ssid + jelszo ami editalhato pcn bárhol, de hát azért ez nem profi módszer
"Dehogy nem!
Ha a cucchoz fizikailag nem fér hozzá senki, vagy csak olyanok, akikről tudható, hogy nem rossz szándékúak, akkor simán alkalmazható az általad leírt megoldás. Legalábbis HOME környezetben.
Én mondjuk hanyagolnám az SD kártyát - hacsak más adat nem kivánja el a jelenlétét - és EEpromba írnám a jelszót, mondjuk, egy csak általam ismert címtől kezdődően, CAESAR enkódolva és ennyi. -
Breaker
tag
Sziasztok!
Tud esetleg valaki arra megoldást, hogy akár wemos akár arduino esetén a wifi csatlakozási jelszó hogyan változtatható meg? ugyebár azt be kell égetni a kódba és amig fel nem töltöm az új kódot az marad..
Olyasmi eszembe jutott hogy sd kártya olvasót rárakni, és azon pl egy txt fileban lenne benne az ssid + jelszo ami editalhato pcn bárhol, de hát azért ez nem profi módszerÜdv!
Breaker -
alfa20
senior tag
este bekapcsoltam a felhúzószabályzót, de semmi nem változott,
illetve annyi, hogy már szöveg sem jelent meg, csak az a ronda fekete csík.Majd rákötöttem egy DHT11-est azzal szépen kommunikált.
Van még egy fény szenzorom lehet azt is kipróbálom még, de ezeknek a kommunikációja azért másabb mint a z oled-évalahol lehet van egy 2,56"-os SPI oledem is, lehet előkerítem azzal is teszek egy próbát.
-
_q
addikt
válasz
alfa20
#11020
üzenetére
De igazad van, DHT kódból copy paste meg pár módosítás volt és hibáztam ott.
Azt írtad néha tetején, néha középen jó egy része a kiírásnak, ezért nem gondolnám hogy hardveres a gond, szerintem szoftveres. Továbbá a Hello Word egy részét ki tudja írni de elég nagyban. Ez a szoftveres részére utal szerintem megint csak. Legjobb lenne, ha ki tudnád próbálni egy másik hardveren is, hogy ki lehessen zárni a hardvert azért még is csak.
I2C felhúzó ellenállások vannak a panelen?
-
-
_q
addikt
válasz
alfa20
#11007
üzenetére
Nekem fura a kód amit próbáltál, szerintem azzal van a gond. Próbáld meg a következőt. Nekem hasonló megy ESP32-vel.
Ja meg még annyi, hogy SSD1306.h kell nem adafruit asszem. Ez ha jól emlékszek arduino library manager-en belül letölthető./*
* Random Nerd Tutorials - Rui Santos
* Complete Project Details https://randomnerdtutorials.com
*
* The MIT License (MIT)
* Copyright (c) 2016 by Daniel Eichhorn
*/
// Include the correct display library
// For a connection via I2C using Wire include
#include <Wire.h> // Only needed for Arduino 1.6.5 and earlier
#include "SSD1306.h" // alias for `#include "SSD1306Wire.h"`
// Initialize the OLED display using brzo_i2c
// D3 -> SDA
// D5 -> SCL
// SSD1306Brzo display(0x3c, D3, D5);
// or
// SH1106Brzo display(0x3c, D3, D5);
// Initialize the OLED display using Wire library
SSD1306 display(0x3c, D3, D5);
// SH1106 display(0x3c, D3, D5);
void setup(){
// Initialising the UI will init the display too.
display.init();
display.flipScreenVertically();
display.setFont(ArialMT_Plain_16);
display.setTextAlignment(TEXT_ALIGN_LEFT);
dht.begin(); // initialize dht
}
display.clear();
display.drawString(0, 16, "Hello Word!");
void loop(){
} -
gyapo11
őstag
Ha sleepben szeretném tartani az arduinot és mondjuk 10 percenként fölébreszteni, hogy csináljon valamit majd megint menjen sleepbe, akkor nem tudom belső időzítéssel ezt elérni? Mindenhol csak 8 másodperces WDT időzítést látok.
Másik kérdés, hogy a sleep állapotból a 2-es lábra beállított interrupttal fölébred? Tehát van egy szenzor, ami valamikor szintet vált a 2-es lábon, ekkor lefut a beállított függvény. De ha éppen sleepben van akkor is? Fölébred, lefut az interrupthoz rendelt függvény, és mi történik? Elkezdi futtatni a loopot elölről? Vagy emlékszik hogy hol aludt el és onnan folytatja a futást? -
-
alfa20
senior tag
Sziasztok,
Van egy Wemos D1 mini-m amire kötöttem egy 0,96"-os oled I2C kijelzőt.
VDD - 3V3
GND - GND
SCK - D1
SDA - D2Az alábbi program fut:
#include <Wire.h>
#include <Adafruit_SSD1306.h>
#include <Adafruit_GFX.h>
// OLED display TWI address
#define OLED_ADDR 0x3C
Adafruit_SSD1306 display(-1);
void setup() {
// initialize and clear display
display.begin(SSD1306_SWITCHCAPVCC, OLED_ADDR);
display.clearDisplay();
display.display();
// display a line of text
display.setTextSize(3);
display.setTextColor(WHITE);
display.setCursor(27,30);
display.print("Hello, world!");
// update display with all of the above graphics
display.display();
}
void loop() {
// put your main code here, to run repeatedly:
}az eredmény viszont:
Több drivert is kipróbáltam már, de mindig ez fogad, annyi különbséggel, hogy a felírat részlet eltérő helyen jelentkezik (volt, hogy középen volt a fekete csík, a többi meg felette és alatta). A kijelző lehet kuka, vagy valamit elrontottam?
-
-
válasz
zsolti_20
#11002
üzenetére
Én ezt a Tescoban vettem, úgy 4 évvel ezelőtt...
De például ez itt tudja. De vigyázz, mert ez csak egy ház, az akksit neked kell bele előteremteni!
"charging and discharging at the same time" <- ezt keresd a leírásban.
Ez a linkelt olyan jól néz ki, lehet én is veszek egyet. :) Van már egy hasonló, 8db cella fér bele, de az például nem tud egyszerre tölteni és töltődni. Bontott laptop akksi cellákat tettem bele.
), néhány gpio-t bemenetként akarok használni rajta internal pullup-al, okozhat-e gondot, ha ezek a boot alatt közvetlenül GND-ra vannak kötve? 
Ki kellene külön próbálni mindent, hogy meg legyen a hiba forrása. Mondjuk másik hardverrel.
tudnal legyszives linkelni nekem parat?Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- LG C3: egy középkategóriás OLED tévé tesztje
- Synology NAS
- Honda topik
- Xbox tulajok OFF topicja
- Xiaomi Mi 11 Ultra - Circus Maximus
- World of Tanks - MMO
- Hálózati / IP kamera
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Bittorrent topik
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- További aktív témák...
- Apple iPhone 14 Pro Max 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Új Apple iPhone 16 Pro 128GB, Kártyafüggetlen, 3 Év Garanciával
- Honor Magic7 Lite 512GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Honor 400 lite 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- HP Prodesk 600G4 SFF - i5-8500, 16GB DDR4, 512GB NVMe SSD, ATI R5 430 2GB eladó!
- BESZÁMÍTÁS! 32GB (2x16) G.Skill Trident Z RGB 6600MHz DDR5 memória garanciával hibátlan működéssel
- Honor 90 Lite 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Honor X7B szép állapotban 6/128GB fekete / 12 hónap jótállással!
- Lenovo Legion Pro 5 16IRX9
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG CROSSHAIR VI EXTREME alaplap garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged