-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#13095
üzenetére
Közben meg is találtam ami elsődlegesen gondoltam: Wiznet W5500 alapú SPI-Ethernet hálózati modul [link]
1700Ft-ért (és úgy hogy ez az ár magyar boltból) egyáltalán nem mondható drágának szerintem.
De Aliexpress-ről talán olyan 700-800Ft-ért is lehet, ha több db-ot rendelsz.Gergosz2
Természetesen van benne beépített Ethernet trafó is.
Az ESP-s modulokon a legkisebbek kivételével (ami 8 pin kivezetéssel van) szinte mindegyiken van SPI, jól sejtem ? -
Janos46
tag
Sziasztok.
Turkászás közben nem kis meglepetésemre belebotlottam egy olyan oldalba, ahol nem csak az igét hirdetik, hanem az elektronikát is oktatják, ez pedig nem más, mint a Debreceni Megtestesülés Plébánia. Itt a 2013-2019-es évek oktató anyagait lehet megtalálni, melyekben többek között sok az arduino témakörrel és az ahhoz kapcsolódó elektronikával foglalkozó cikk meglehetősen alapos magyarázattal. Kezdőknek érdemes egy pillantást rávetniük. Az oktató anyagok címe, melyek a tanfolyam anyagai tartalmazzák innen kezdődnek:
http://megtestesules.info/hobbielektronika/2013/ -
atesss
addikt
válasz
Janos250
#13092
üzenetére
Van erre megoldás sokkal olcsóbban.
Csak nem serial, hanem SPI protokollal.
Wiznet-nek vannak ilyen IC-jei, és arra épülő board-ok Arduino-khoz.
Én ESP-hez (illetve nem tudom már fejből biztosan, a lényeg hogy valamilyen 32 bites, Arduino board-okon is jelenlévő chiphez) néztem annó.
Egyszerűen csak megbízhatósági okból a Wifi-t kiváltani.Az elv a következő volt:
Ha már táp úgyis kell, akkor minden eszközhöz ki lenne húzva egy-egy UTP (pontosabban inkább FTP). És akkor azon az UTP-n a táp mellett (2 érpár, passzív POE) el tud menni egy 100M Ethernet is (2 érpár).
(Bár amúgy aktív, szabványos POE-ben is gondolkoztam, csak az már egy elég nagy fejlesztés lenne, kitalálni, nyákot tervezni, fizikailag pedig beültetni, stb.)Annyi volt vele az egyik problémám, hogy amikor ennek utánanéztem (most már kb. min. fél éve), akkor azt találtam, hogy hiába programozhatók ezek az ESP chipek is már MicroPython-ban, sajnos a vezetékes Ethernet library nem működik velük.
Van valaki itt, aki MicroPython-ban programozik ? -
Tankblock
aktív tag
válasz
Janos250
#13092
üzenetére
CAN onnan jutott eszembe hogy a ESP32 is van, meg STM is. Ezek meg bőven elérhető ár értékben vannak. Egy transciever meg nem a világ összes pénze, autó iparban bőven vannak 10+ éves kocsik CAN busszal, szóval annyira nem lehet rossz (Szakmai ártalom) Ahogy nézetem a FRAME eket kezelik az SDK-k, szóval az adat tartalommal kellene nekem bűvészkedni, de azt bármely protokollnál is nekem kellene....
Ennek az iránynak a fix 12V körbe a lakásba lenne a hátránya. Viszont építhetnék Power bankot ami áramkimaradás esetén is működő képessé teszi és csak véges ponton kellene megtáplálni, cserébe kisebb a 2.4Ghz forgalom....
még gondolkozom rajta.... A központi Relés rendszer is tetszik, mert egyszerű mint a faék...
-
Tankblock
aktív tag
válasz
Gergosz2
#13089
üzenetére
Vicces módon ettől a részétől nem félek, attól inkább, hogy lesz meg a 12 V jelalak.
Sok kérdés van a fejemben :
- menjek-e Ethernet irányba...
- központi Relay board és központi Gomb érzékelő board...
- CAN (eddig ezt nézem)
- RS485...A Design itt a legfontosabb. Nem érdekel ha egy CAN Transiever 1-2 eHUF/db ha működik min 10 évig nem érdekes,,,, Mindegyiknek van előnye és hátránya is.
Ami igazán érdekes, ha egyszer eldönttem milyen legyen onnan nincs visszaút....
Szívesen terveznék nyákokat is. -
Gergosz2
veterán
válasz
Janos250
#13088
üzenetére
Inkább az a baj, hogyha az ember a BUS-ra rá akar nézni, az nem lesz olcsó. Kell egy CANUSB vagy valami hasonló, és nem is beszélve a szoftverről ami kell hozzá. Vannak a CANopen-es okosságok, de ahhoz sem valami eszköz amivel a BUS-t debuggolhatod.
Én még mindig azt mondom, hogy RS485.
-
Tankblock
aktív tag
válasz
Gergosz2
#13086
üzenetére
Szia,
Mindenképpen 12V, ban szeretnék gondolkodni, vagy többen. A másik megoldás a központi relay paneles lenne, amit a SuperHouse -os srác csinál.... Csak ott Dupla annyi vezeték kell... Gondolkozom melyik lehetne a legjobb. Nagy sebesség nem kell, megbízhatóság lenne a fontos. Wifi, BT, ZigBee és társai kizárva. CANt, vagy a nyomógombok jelét el tudom vezetni egy sima UTP kábelben is.... A néhai risztó is 12 V os rendszer volt szóval a mozgásérzékelők már be vannak kötve :-) Annak a dobozába játszva elférne egy központi vezérlő is a földszintre másik meg az emeletre....
-
Gergosz2
veterán
válasz
Tankblock
#13084
üzenetére
Ez a CAN driver IC-d függvénye lesz. Maga az MCU ha támogat CAN-t hardveresen akkor 0-5 vagy 0-3v3 jelet fog fogadni, de a fizikai layered mehet 12 vagy akár 24V -on is.
BTW, nem biztos, hogy CAN-nek állnák neki. Ha mindenképp 12V-os fizikai layert akarsz akkor RS485-ö választanék mert olcsóbb. A protokollt meg magad válaszod.
-
Janos250
őstag
válasz
Tankblock
#13084
üzenetére
Szerintem igen, bár még nem használtam. Majd aki használni akarja, lehúzza magának. A CAB busz OC. Ha nem az lenne, nem működne a prioritás.
A CAN buszt nem ismerők kedvéért: a buszra először az állomás kódját kell kiküldeni. Ha több állomás jelentkezne egyszerre, a prioritás dönt. Ha a kódban az első néhány bit meg is egyezik, azé az elsőbbség, akinek a kódjában az első különbözö bit alacsony. Ezt a másik is érzékeli, és abbahagyja az udvarlást. -
Tankblock
aktív tag
Sziasztok,
Gondolkozok egy 12V CAN BUSos Home Automation rendszeren ahol a kapcsolók fogyasztók huzalozva lennének, mert hosszú távra tervezném...
Néztem eddig CAN transciever-t de nem jötem rá hogy lehet őket 12V -on járatni. Mindegyik Vdd-re húzná csak a vonalat, ami általában 3V3 ill 5V. Mivel lenne hosszabb táv is benne ezért jó lenne a 12V.
Húzzam fel a vonalakat 12V simán vagy mi a módja? esetleg teljesen rosszfele keresgélek?
Köszönöm előre is a segítséget.
-
válasz
Atesz.d
#13078
üzenetére
Nem. Első indítás előtt csinálni kell egy "portable" nevű mappát az arduino könyvtárban, onnantól kezdve oda pakol mindent a user/appdata könyvtár helyett. Így lesz portable.
Mondjuk azt van értem, hogy miért nem tud feldobni egy dialógus ablakot telepítés előtt, hogy mindenki értesüljön erről a lehetőségről, én is itt hallottam róla először, hogy van ilyen.Tényleg kéne már csinálni egy összefoglalót a topiknak.
-
-
válasz
Atesz.d
#13075
üzenetére
Ezért van nálam az arduino ide portable módban. Hátránya, hogy több helyet foglal, ha több verzió is fent van párhuzamosan, mert az összes kiegészítőt minden verzióhoz külön le kell tölteni (és a legújabbat még le se töltöttem). Előnye, hogy több verziót is lehet használni.
-
Atesz.d
csendes tag
Jéé tényleg
Esküszöm eddig nem volt ott! 
Komolyra fordítva a szót. Az alapjáraton nem jött be. (Ahogy írtam ki volt próbálva...)
A megoldás a végén a Windows frissítése volt. Még ezután sem ment, de az újratelepítés és appdata stb. törlés után most (halkan merem csak mondani) úgy néz ki, hogy működik.
Nálam elvileg le volt (valamilyen szinten) tiltva a frissítés. De úgy tűnik az Edge olyan rettentően fontos valami, hogy ennek ellenére felnyomta. A többit nem. Amikor ezt kézzel megcsináltam már csak a romokat kellett eltakarítani. Gondolom, akinek automatikusan felmegy minden, annak esetleg megcsuklik, de a könyvtárak törlése után már megy is tovább.Éljenek a Microsoft programozói!!
(Kenyéren és vízen...) -
válasz
Janos250
#13068
üzenetére
Természetesen csak vicceltem.
Minden feladatot próbálok a legkevesebb alkatrészből, a legminimálisabb hardver felhasználásával megoldani, azért gondolkodom mindig célhardverben. Az AVR-eket meg azért szeretem annyira, mert lenyűgözően egyszerű és átgondolt a működésük, és szeretem, hogy nagyjából mindent értek, ami bennük zajlik. Mint régen a C64.
A másik, hogy szeretek hackerkedni, élvezem, ha egy adott hardverből a lehető legtöbbet tudom kihozni.
Az ESP32 mindent (is) tud, azzal nem kihívás bármit elkészíteni. ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Atesz.d
csendes tag
Sziasztok!
Tegnap este óta az Arduino IDE nem hajlandó működni. (Win10) A jelenség az, hogy indítva megjelenik pár másodpercere a kis keretes intro és a csomagok inicializálása állapotnál eltűnik és kész.
- Újratelepítette, nem jó.
- Kipróbáltam egy képernyővel (kettőt használok): nem jó.
- Leszedte, letöröltem a users.. könyvtárban a dolgait, felraktam, egyszer elindul, ha kilépek, többet nem indul el.
cmd-ből debug-ban indítva ez van:H:\#Works\#Elektronika\#arduino_prog\arduino-1.8.12\arduino_debug.exe
Set log4j store directory C:\Users\Atis I3\AppData\Local\Arduino15
Konfiguráció betöltése...
Csomagok inicializálása...
java.lang.NullPointerException
at cc.arduino.contributions.packages.ContributionsIndexer.parseIndex(ContributionsIndexer.java:134)
at processing.app.BaseNoGui.initPackages(BaseNoGui.java:483)
at processing.app.Base.<init>(Base.java:273)
at processing.app.Base.main(Base.java:150)Amikor telepítés után elindul, és az alaplap-kezelőben elkezd keresgélni, akkor is megjelenik a ..NullPointerException üzenet.
A gyanúm az, hogy addig hajlandó elindulni, ameddig egyszer meg nem jelenik ez a hiba.Kipróbáltam a zippelt verziót is, az is egyszer használatos.
Egy dolog volt tegnap: a köcsög Windows egy óvatlan pillanatban erőszakkal telepítette az új frissítést (ami az új Edge volt).
Sanszos, hogy ez kavarta meg a dolgokat, de valamiért nem engedi leszedni.
Régebben az ESP-k package-ei voltak felrakva, de most a teljesen szűz is elhal.Valakinek valami ötlete?
-
Directors
senior tag
Sziasztok!
Szükségem lenne egy kis segítségre.
Win 10-em van. A héten több alkalommal is használtam a legújabb(1.8.12) Arduino programot.
Sajnos ma viszont nem akar elindulni. Próbáltam újratelepíteni is, meg rendszergazdaként is, de nem hozott eredményt. Kiírja hogy csomagok inicializálása aztán eltűnik az egész. Maga a felület be sem jön.
Hogyan lehetne megoldani ezt a problémát szerintetek ? -
Janos250
őstag
Mindenki csak azt tudja megmondani, hogy hogyan lehetne az adott problémát megoldani, amit ismer.
Én nem tudom megmondani, hogyan lehetne pl. Attynivel megoldani mert nem ismerem. Én csak ezt ismerem valamennyire.
Többen többfélét ismerünk, mindenki elmondja hozzá amit ő ismer, és a kérdező vakarhatja a fejét. -
Janos250
őstag
válasz
gyapo11
#13063
üzenetére
Mivel kis méretekben akarjátok használni, ide most nem passzol, ezért is teszem offba, de azért megjegyzem, hogy az ESP32 (ugye kitaláltátok
) RMT az a Remote Controller rövidítése. Azért nem passzol ide, mert elég nagy, és azt biztosan nem tudja, amit írtatok, hogy a zavaró fényeket ne vegye figyelembe. Viszont, ha adni akarunk, megadjuk a vivőfrekit, és a mintát (64 byte, vagy ennek max nyolcszorosa ), és adja ameddig akarjuk, akár végtelenségig -
válasz
gyapo11
#13063
üzenetére
Egy tetszőleges attiny vagy 555 ic is pont megfelelő lenne a feladatra, csak az az egy probléma, hogy a tsop nem alkalmas folyamatos jelfogadásra, ezáltal optokapunak sem! Az adatlapja (ez éppen a tsop31238 adatlapján olvasható, mert az volt épp kéznél) szerint
"• Burst length should be 10 cycles/burst or longer.
• After each burst which is between 10 cycles and 70
cycles a gap time of at least 14 cycles is necessary.
• For each burst which is longer than 1.8 ms a corre-
sponding gap time is necessary at some time in the
data stream. This gap time should be at least 4 times
longer than the burst.
• Up to 800 short bursts per second can be received
continuously.
"Egyébként egy attiny85 + cr2032 elem + IR LED + ellenállás kombó távolságtól függően teljesen jól ellátná a feladatát, de csak ha nem kell nagy sebességű mozgást érzékelni.
-
And
veterán
válasz
gyapo11
#13063
üzenetére
Stílszerűen egy kontrollerrel
. Én 12F-sorozatú PIC-kel szoktam, nem tudom, van-e ilyen célkontroller készen hozzáférhető kivitelben is. Vagy hogy egy arduino - mondjuk a legkisebb nano - PWM-je rávehető-e erre, talán igen. Bár azt nem igazán értem, miért kell neked valamelyik IR-protokoll szerinti jelet adnod (szimpla folyamatos vivő nem elegendő!) és azt dekódolnod egy egyszerű optokapu helyett. Így az egyetlen előnye a környezeti fény kizárása. Akkor már inkább az a TSSP közelítésérzékelő, bár ahhoz is szükség van legalább egy rövid impulzusokra kapuzott / modulált vivőre. -
gyapo11
őstag
Ha tsop-vel szeretnék optokaput, mivel tudnék adni? Távirányító benyomott gombbal nem túl iparos megoldás.
Van ilyen ic, ami szabványos 38 kHz-es jelet ad, tápot meg diódát kap és kész, ad a világ végéig?
Arduinoval meg tsop-val meg csak mérném a két adat közötti időt, és ha hosszabb, akkor bekerült valami a kapuba. -
And
veterán
válasz
atesss
#13061
üzenetére
Esetedben a TSOP IR-remote vevő sorozat nem igazán nyerő, mivel az nem egy szimpla fotodióda, és sok szempontból kötött jelformát igényel. Létezik amúgy kifejezetten proximity IR-detektor is a Vishay kínálatában, TSSP-típusjelzéssel, például: TSSP77P38, ez a TSOP-sorozattól annyiban tér el, hogy az IR-adó oldaláról nem a szokásos remote-protokollok szerinti adattal kell etetni, hanem szimpla vivőfrekvenciás impulzussorozattal, és a detektor válasza egy, a vett jelszinttől (ergo távolságtól) függő diszkrét impulzus lesz. Legjobb lenne, ha az IR-ledet is tartalmazná a tok, de sajnos az nincs benne.
"Ebben a kísérletedben az adó led pontosan mi volt, és milyen adatlap szerinti sugárzási szöggel ?"
Konkrét típusra nem emlékszem, csak arra, hogy a Lomex-ből származó többféle példánnyal is próbáltam (víztiszta illetve szürke tokossal), és eléggé átlagos nyílásszöggel rendelkeztek, ami az ilyen diódáknál szokásos 30..40° volt, a hatótávolságuk nem szórt túlságosan adott áramú meghajtással. Az egyik típus talán a kékes színű tokba szerelt CQY37-es volt, az elég jellegzetes kivitelű és 24° nyílású. -
atesss
addikt
Sajnos az én esetemben ennek a TSOP vevőnek a beépítése kicsit nehézkesebb, mint egy 5mm kerek "led" tokos fototranzisztornak. Bár lehet nem annyira vészes, de ehhez élőben kéne látnom.
Ebben a kísérletedben az adó led pontosan mi volt, és milyen adatlap szerinti sugárzási szöggel ? -
Janos46
tag
OLED
Cikk: https://bitekmindenhol.blog.hu/2018/06/04/ssd1306_oled_kijelzo#comments
Az 1,3"-os lehet SSD1306 vagy SH1106 chip-el szerelt, a kisebbek csak SSD1306-osak lehetnek.SH1106 https://www.elecrow.com/download/SH1106%20datasheet.pdf
Support maximum 132 X 64 dot matrix panel
Embedded 132 X 64 bits SRAM
Operating voltage:
- Logic voltage supply: VDD1 = 1.65V - 3.5V
- DC-DC voltage supply: VDD2 = 3.0V – 4.2VSSD1306 https://cdn-shop.adafruit.com/datasheets/SSD1306.pdf
• Resolution: 128 x 64 dot matrix panel
• Power supply
o VDD = 1.65V to 3.3V for IC logic
o VCC = 7V to 15V for Panel drivingNem igazán értek hozzá. Akkor most 4 sor kimarad? Mert ha a 132 sorba akar 128 sort betenni, akkor bizony van elcsúszás. Ha a géphez jutok, megnézem hogy a .h fájlban van-e erre vonatkozó paraméterezés.
Vélemény?
Ps.
Ha valaki python alatt bíbelődik a 1306-al, akkor ajánlom az alábbi cikket:
https://ph0en1x.net/96-oled-display-ssd1306-raspberry-pi-connection-experimets.html -
And
veterán
Igaz, nem csak a port maximális árama korlátozhat. Esetünkben az elem típusa is erős limit volt (CR2032), mivel az nem tud 10+ mA-eket leadni. A lencse is dobhat természetesen a hatótávon, de az erős nyalábolás kézi távkapcsolónál nem annyira szerencsés. Szóval a tapasztalat az volt, hogy 2032-es elemes táplálásnál, pár mA-es IR-ledáram mellett a hatótáv max. 2...3m volt viszonylag széles sugárzási szögű leddel, és ebben a formában semmilyen visszaverődést nem érzékelt a TSOP vevő már 50 centiről sem, csak közvetlen rálátással működött. Ugyanezt a ledet tranzisztorral, az előbbihez képest legalább 10x-es csúcsárammal (> 50 mA) hajtva már a szoba összes pontjáról vette a TSOP, visszaverődve is.
Vivőfrekvencia: a TSOP-adatlapokon van erre vonatkozó görbe, ami a relatív érzékenységet mutatja a frekvenciaeltérés függvényében. Például a vivő névleges frekvenciájától ±30%-kal eltérve az érzékenység az eredeti érték < 20%-ára csökken. Vagyis marad valamennyi áthallás más vivőkre, de mondjuk a statikus fény abszolút nem zavarja a vevőt. -
Én a lencsés módszerrel, közvetlenül uC lábról (kb. 20 mA) hajtva simán átvittem a 10 métert. Kísérleteztem vele sokat, és próbáltam 1A csúcsárammal is meghajtani, de alig befolyásolta a hatótávot. Ami igazán segít, az a lencsés fókuszálás.
A tsop sorozattal rengeteget játszottam, és én pont azt tapasztaltam, hogy a várttal ellentétben 10kHz-70kHz-ig szinte minden frekvencián vesz, kivéve egy-egy keskenyebb sávot, ha jól emlékszem 25kHz és 50kHz környékén. És 20-25% körüli kitöltési tényezőnél a legjobb az átvitel, erre sem találtam magyarázatot, hogy miért nem 50% a legoptimálisabb.
-
And
veterán
válasz
gyapo11
#13056
üzenetére
(A TSOP-sorozat nagyon jól kitalált, annyira rá van hangolva a segédvivő (a -4838 típus esetén konkrétan 38 kHz) frekvenciájára, hogy nem érdekli sem a folyamatos háttérfény, sőt adott időt túllépve már a vivő jelenléte sem. Maga a tok pedig valószínűleg előszűrőként működik a hullámhossz érzékenységi maximum, 950 nm környékén. Azt azért megérzi, ha az adóoldali IR-led nincs rendesen kihajtva, közvetlen uC-lábról táplálva - tranzisztor nélkül - nem tud akkora hatótávot.)
-
gyapo11
őstag
-
Janos250
őstag
válasz
atesss
#13048
üzenetére
Működik az akkor is, ha leveszed a búrát, csak kevésbé érzékeny, de egy ember elhaladását biztosan érzékeli.
Pontosan ennek a típusnak nem szedtem le a búráját, búrával prímán működik, de egy másik, kisebb típusból több példány is kiválóan
kapcsolja a ledszalagot ember közelítésére levett búrával.
link
Elég lapos, konkréten a led sínekbe vannak berakva a led szalagok végéhez. Viszont ezt 12V-os ledekhez gyártják, nem próbáltam, megy-e kisebb feszültséggel.
Ez meg kisebb:
[link]
Ezekkel is szemeztem már, de ezeket nem próbáltam:
link
link
Az infrakapu és a "radar" is jól működik, de azokat csak kipróbáltuk, üzemszerű használatba még nem kerültek. -
válasz
atesss
#13053
üzenetére
A lézerdióda ... ne legyen veszélyes a szemre (plusz gyerekek is vannak). Illetve ha komolyabban látszik, az sem szerencsés.
Kizártnak tartom, hogy a lézerfénybe csúszás közben bele tudjon nézni bárki elég ideig ahhoz, hogy veszélyes legyen, főleg, ha süllyesztve van és csak egy bizonyos szögből látszik, de még ekkor is lejjebb lehet venni a teljesítményét. De az infra valóban jobb, mert nem látszik, nem vonja magára a figyelmet.
A nagyító lencse is lehetne, bár az azért már átmérőben nagyobb.
Lehet bármekkora, ha egy 10mm lyukon kívül helyezed el, pont elég fényt fog a lyukon átküldeni.
Ennyiben lenne jobb egy még erősebb infraled. Aminek nem a sugárzási szöge nagyon kicsi, hanem a teljesítménye nagyobb
Hidd el, hogy egy mezei infra diódával, ami a távirányítókban is van, 20mA árammal 10m-re adatot is tudok sugározni megbízhatóan. A fókuszt pedig ne úgy képzeld el, mint a lézer pointer tűhegyes vetítési képét, nem kell azzal olyan pontosan célozni, kb 5°-ban nyílik a sugár. [kép]
-
atesss
addikt
Ja ok, így már rémlik a szemléltető "csíkozott" ábra a PIR-ekről. Csak azt nem gondoltam hogy azt a burkolat hozza létre. Ez a komolyabb, biztonságtechnikai PIR-eknél is így van ?
"ahhoz túl lassú."
Annyi, hogy ez a csúszda alsó részén lenne. Tehát ott már eléggé lelassulnak az emberek.
De az optokapus megoldás sokkal jobb lenne persze. Főleg hogy annak már gyakorlatilag meg van a helye, mindkét oldalon. Mármint nem csak a furat a diódáknak, hanem egy-egy kb. 10x10cm-es kivágás a csúszdacsőnek a külső falában (duplafalú a csúszdacső, és a kettő közt kb. 5cm vastag üreg van, ahol kb. el is fér egy kis elektronika). De egy-egy kis kötődoboz is van még rajtuk.A lézerdióda mondjuk nem hangzik rosszul, csak viszont olyan kellene hogy biztosan ne legyen veszélyes a szemre (plusz gyerekek is vannak). Illetve ha komolyabban látszik, az sem szerencsés.
A nagyító lencse is lehetne, bár az azért már átmérőben nagyobb.
Viszont mindkettő a további fókuszálásra épít, így azt is feltételezi, hogy nagyon pontosan, és fixen be tudom állítani az adó és a vevő egymásra látását. Bár ragasztóval elvileg lehet fixálni. Csak egyszer kell jól...
Illetve azt is figyelni kell, hogy a csúszda megterhelésére vagy esetleg hőingásra nem mozdul-e el túl sokat.
Ennyiben lenne jobb egy még erősebb infraled. Aminek nem a sugárzási szöge nagyon kicsi, hanem a teljesítménye nagyobb (természetesen csak msec ideig, nagyon kicsi kitöltéssel vezérelve). -
válasz
atesss
#13048
üzenetére
A PIR burkolata a mozgásérzékelő rendszer szerves része, ha azt eltávolítod, nem fog működni. Nagyjából azt csinálja, hogy váltakozó világos-sötét zónákat vetít a szobára, és utána az ebben történő változást érzékeli. Szerintem nem alkalmas arra, amire szeretnéd használni, ahhoz túl lassú. Mindenképp optokapuval kellene megoldani! Ha nagy a távolság, akkor vagy lézerdióda + fotocella kombinációval, vagy a sima infrás optokaput kiegészíteném a kínai boltokban kapható filléres, projektoros zseblámpából kiszerelt nagyító lencsével! Én most ilyennel készítek egyedi lasertag fegyvert, ha jól van a fókusz beállítva, 10-15m-re simán el lehet világítani vele.
+1 ötlet: mivel emberek fognak lecsúszni a csúszdán, valamilyen kapacitív-, illetve súlyérzékelő is szóba jöhetne!
-
And
veterán
válasz
Janos46
#13049
üzenetére
Belefutottunk már hasonlóba ezzel az SSD1306-os vagy kompatibilis vezérlővel. Egy darabig ment, aztán egyszer csak induláskor hasonló szemetelést produkált a kijelző. Más példánnyal / típussal egyszer normálisan elindult, másszor meg szemetelt. Akkor azt vettük észre, hogy a jelenség a tápfeszültségtől függ. Hiába volt a típus leírásában az Aliexpress-en, hogy Vcc: 3,3...5V, ha stabilizált 5.0 V-ot kapott, akkor gyakran csinált ilyet. Viszont ha a tápját akár csak egy soros Schottky-diódával, 2-3 tizedvolttal csökkentettük, a jelenség megszűnt. Ezt esetleg kipróbálhatod, ha most 5V a display tápja. Ha jobban kellene csökkenteni a tápot, akkor esetleg az I2C-busz felhúzó ellenállásait is erre a redukált tápfeszre kellene kötni (nem tudom, mennyire 5V-toleráns az oled SDA / SCL lába, ha a modul annál jóval kisebb, pl. 3.3V-os tápot kap). Ha a felhúzók az arduino-n vannak, akkor ez nem annyira járható út, de egy próba erejéig akár a kontroller tápja is csökkenthető egy picit.
-
Janos46
tag
Sziasztok.
Ha valaki jártas az OLED 1306-os témában, talán tud segíteni.
Vettem még otthon egy 1.3" és egy 0.96"-os kijelzőt. A 0.96-ost használtam, és az úgy működött ahogy kell. Mikor a nagyobbat beraktam a helyére fura dolgot láttam, amint láthattok is a képen. Gondoltam annak annyi és mivel itt majd fele áron lehetett venni, vettem egy másikat. Sajnos a jelenség ugyan az. Az kizárt, hogy ugyan az a hibája legyen mind a kettőnek. Az üzletben azt mondták működik, tehát nincs csere. Tudnátok segíteni?
-
atesss
addikt
Az egyszerűbb PIR modulokon (pl. HC-SR501 [link] ) a műanyag burkolat pontosan mit csinál ?
Van esélye ezt valami kisebbre cserélni ?
Valami olyan megoldáson gondolkodom, ami kilátna egy mondjuk 10mm-nél nem nagyobb lyukon (amiből lehetőleg nem is lóg ki).
Egy csúszdán (zárt cső) való ember-lecsúszás érzékelésén gondolkodtam vele.
Illetve léteznek olcsóbb radaros mozgásérzékelők is, de nem tudom azok gyakorlatban hogyan működnek, erre jó vagy jobb lehet-e.
Infrasorompós megoldás annó nem jött be a célra (túl nagy volt a távolság).
Pedig nem is reflexiós volt, hanem egyik oldalon sima 5mm led tokos infraled, másik oldalon ugyanilyen tokos fototranzisztor (egy DIY összeforrasztós áramkör, de cserélgettem is utána alkatrészeket teljesítménynövelési célból, hiába) -
Dißnäëß
nagyúr
Nagyon jó
Irigylem, hogy Ti már itt tartotok tudásban... de pár év alatt én is talán belerázódok a mélyébe. A kis kijelzőt lehet be tudom majd fogni valami státusz kijelzőnek + a rá rajzolt gombot nyomkodni, menürendszert kezelni, ilyesmikre tök jó lehet. Még kell néznem hozzá valami kész dolgot, vagy SDK-t, ez fejvakarós sztorinak tűnik.
Az igazi "kijelző" számomra az lesz, amikor 7" környékén egy natív HD képességűt befogok, tényleg Volumio-ra, mert az lenne az igazi anyámnak és apámnak. (Mindkettő "zenész")
Hiába érhető el bármiről a lejátszó felülete, a dedikált eszköz feelingje azért még mindig fontos, nekik pláne, de nekem is, web tech ide vagy oda. -
Janos250
őstag
válasz
gyapo11
#13040
üzenetére
Azért a nagyobb áramokra inkább a LiFePo (lítium, vas, foszfor) akkuk a jobbak, bár ezeknek kisebb a kapacitásuk, és a feszültségük is valamivel kisebb. Régebben itt valaki ajánlotta ezeket a kisebb feszültségük miatt 3.3 V-os lapok meghajtására konverter nélkül, de már nem emlékszem, ki.
-
Janos250
őstag
válasz
Dißnäëß
#13037
üzenetére
A 18650-est biztosan te is ismered, csak nem tudtad eddig, hogy így hívják.
Tulajdonképpen a méretet jelenti (18 mm vastag, és 650 tized mm, azaz hat és fél centi hosszú)
Jelenleg ez a legelterjedtebb Li akku "háztartási" használatra.
A piacok is tele vannak vele, ahol árulják az átverős példányokat, de az ebay-en, meg hasonlókon is lehet fake példányokat venni.
Én például a napokban tettem fel kapacitást mérni egy ilyet, amire az van írva, 6800 mAh, és 300-at tud.
Jelenleg a jobbak kb. 3000 mAh-t, vagy egy kicsit többet tudnak, amire ennél lényegesen nagyobb van írva, az mind átverés.
Igen, a protectedet célszerű venni, mert nem szabad egy bizonyos szint alá kisütni, és amiben van védelem, az ezt biztosítja.
A védettek + végén látszik, a "csomagoláson" keresztül, hogy egy kis gyűrű alakú rész van benne, mintha egy 2 forintos lenne ott.
A feszültségük nagyjából egyforma, kapacitásuk mint írtam, max 3000 mAh, de nagyon sok a fake.
Én például ezeket vettem.
link
Nem olcsó, de tényleg valamivel 3000 mAh felett van a kapacitása, lemértem. Látszik a felső fekete résznél, hogy nem sima, ott van a védő elektronika panel. Én ezeket használom a kütyüjeimhez.
Vettem hozzájuk
ilyen
vagy hasonló tartót. -
válasz
Dißnäëß
#13024
üzenetére
"Csak tudnám, mire használjak egy 320x240-es touchscreen-t. "
Én személy szerint egy ilyet építek most. Nagyjából megvannak az alkatrészek, már csak össze kellene pakolni. -
gyapo11
őstag
válasz
Dißnäëß
#13037
üzenetére
18650 LiIon 4.2 V-tól hamar leesik 3.7 környékére, ezt kis eséssel tartja sokáig, a végén zuhanni kezd és 2.5 V alá nem szabad engedni. Nagyon hosszú távon is kicsi az önkisülése, nálam kikapcsolt elemlámpában van már 2 éves és még nem merült le, pedig a lámpa kikapcsolva is eszik pár μA-t. A védelem nélküli cellák 10-20 A-t tudnak tartósan 5-15 mΩ belső ellenállással. Hideget nem bírja, csökken a kapacitása és a terhelhetősége is. LiPo kb. hasonló, csak könnyebb, baromi nagy áramokat tud 60-100 C, 3 sorba kötött 2 Ah-ás tenyérnyi már elindítja az autót, rövidzárra robban és kigyullad, bár azt a LiIon se szereti.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Janos250
#13035
üzenetére
18650 mennyire elterjedt ? Ezt csak azért kérdezem, mert tennék ki eszközt anyám kertjében a fára, egy kisméretű szolár töltővel, madáretetőnek álcázva
Fotós múltam miatt eddig AA Eneloop-on agyaltam, de most nézem ezt a 18650-et, olvasok egy cikket, van itt mindenféle-fajta. Mi ezekben a pláne, a feszültségük, a kapacitásuk, a merülés alatti feszültségesés, vagy egyéb trükk ? (És a protected modelleket ajánlja a cikk, gondolom jobb, ha én is annál maradok, ha már feltétlen e mellett döntök.. de 3-4 AA sem gond).
Arra van infótok, hogy érdemes-e Li-Ion vagy Li-Po-t NiMh helyett ? Annyit tudni vélek ezekről, hogy NiMh karbantartás igényesebb, full töltés után illik lemeríteni, vagy minimum közelébe vinni és onnan újratölteni, míg a két lítiumos fajta elmegy "bufferként" is, azaz a töltésszint "tetején" merítgetni és rátöltögetni is lehet, áramleadó képessége kisebb (de itt nem számít), és gondozásmentesebb.
Jó lenne tudnom, mivel tudnék egy Pi + Arduino hat kombót megtápolni, hogy napközben szolárról menve, a gyengébb órákban és este akkuról életben maradjon a motyó. Mármint a "mivel"-t így fajtára, típusra értem, hogy Ti mivel dolgoznátok.
Havonta 1x látnám és a 7/24 működés elvárt.
Szerk.: ja igen, NiMh nulla fok körül megáll.
Egy hegyi éjjeli automata fotózáskor volt alkalmam megtapasztalni, tökre elfeledkezve erről... 
-
Janos250
őstag
-
And
veterán
válasz
atesss
#13032
üzenetére
A kerek fémtok az adómodulon maga a SAW-szűrő: [link], igaz nem kvarc, de azért nem is egy hangolt LC-kör (mint egyes kristály nélküli vevőmodulokon látható).
Kis hatótávolságú eszközökre (SRD-kre) vonatkozó hazai szabályozás:
433 MHz: max. 10 mW ERP, 100%-os kitöltés,
868 MHz: az alkalmazott sávszélességtől (is) függ a teljesítmény és a kitöltési tényező, alacsonyabb sávszél esetén max. 25 mW ERP és 1%-os kitöltés (adás / szünet arány).
Bővebb infók itt: [link]. -
atesss
addikt
Rémlik egy olyan információ, hogy a tokozásban a kvarcok-kristálynak van egy minimális fizikai mérete, és az alatt a méret alatt jóval nehezebben működik a rezonancia (illetve csak bizonyos rezonancia frekvenciákig). De aztán nemtom, lehet ez hülyeség.
Ok, akkor ez a szett ezek szerint viszonylag normálisabb kiépítésűnek tűnik.
Ez az adatsebesség annyira nem is kevés. Ok, nem ezzel fognak video-t stream-elni, de ahhoz képest a kb. bit/s-es nagyságrendnél - amire a legtöbb ilyen eszközt használják, távirányításra - azért jóval több.
Úgy látom vannak amúgy sokkal komolyabb antennák 433MHz-re is: [link]
De egyelőre nem veszek ilyesmit. Majd ha esetleg jól beválik ez megoldás, és épp kevés lenne a hatótáv, akkor.
Meg van tekercsantenna is, de ahogy látom csak ilyen 50 meg 100db-os csomagban [link]
Frekvencia-gazdálkodási előírás (mármint konkrétan EU-s/Magyarországi) alapján az antennára vagy bármilyen fizikai kialakításra amúgy nincs kitétel, csak az adónak az adóteljesítményére (mW) van egy maximum ? -
Janos250
őstag
válasz
Dißnäëß
#13024
üzenetére
"Csak tudnám, mire használjak egy 320x240-es touchscreen-t."
Régebben nekem is voltak olyan elképzeléseim, hogy minden kütyühöz teszek touchscreen-t. Aztán úgy döntöttem, hogy nem kell mindenhez külön, hanem van egy darab fullHD touchscreen-em, mindenhez ezt használom. WiFin WEB lapot küldök rá, és a WEB-en lévő gombokkal vezérelem a dolgokat, illetve a touchscreen-es szerkentyűre
írom ki az adatokat, pl szenzorok mérési eredményei. Ez bevált, és azóta tényleg mindenhez ezt az egyetlen képernyős szerkezetet használom.
Úgy hívják, mobiltelefon. -
And
veterán
válasz
atesss
#13028
üzenetére
Az adó is kvarc- (vagy legalábbis felületi hullámszűrő által) vezérelt, simán befér abba a fém tokba. A vivő pontossága ±100 kHz, azért rakják bele, hogy ez tartható legyen, lehetőleg ne sok MHz-cel odébb működjön, mint kellene. Vevő kerámiaszűrő: igen, a háromlábú alkatrész, 10,7 MHz-es, ennek megléte normálisabb felépítést, középfrekvenciás szűrést jelent.
Adatsebesség 0,1...10 kbps, kisebb adatrátán általában jóval érzékenyebbek ezek a vevők, az adatlap is 1,2 kbps-re adja meg a specifikált -110 dBm-es (tipikusan) igényelt jelszintet.
Mod.: a 868 MHz-es sáv is használható, de azon kicsit kötöttebb az adatforgalom (tudomásom szerint csak meghatározott, elég limitált impulzushosszban működtethető az adó), ezen felül a modulok típusválasztéka is kisebb, és az áruk is magasabb, mint a 433 MHz-es példányoké. -
atesss
addikt
Köszi, a tippet.
Találtam is ugyanott [link]
1 Set 433MHz 100 Meters Wireless Module Kit ASK Transmitter STX882 + ASK Receiver SRX882 + 2Pcs Copper Spring Antenna - $1.73.
És van a szettben két tekercsantenna is.
De sajnos úgy látom nincs az STX882 adómodulon kvarc. Vagy a kör alakú fémtok alatt lenne (bár kétlem hogy elférne, meg miért raknák bele) ?
A kerámiaszűrő az a 3 lábú, narancsos-barnás színű 3 lábú alkatrész lenne az SRX882 vevőmodulon ?
MOD: hát az Aliexpress kereséssel az "STX882 SRX882" kulcsszóra [link] mindegyik pontosan ugyanígy néz ki, nem látok az adómodulon kvarcot sehol sem.Ja ok, ez akkor csak tényleg egyszerű rádió. Amúgy kb. milyen az adatsebessége ?
Amúgy a 868Mhz-et is szabadon lehet használni, nem ?
Arra léteznek hasonló modulok ? -
And
veterán
válasz
atesss
#13025
üzenetére
Amikor kellett ilyen modul, mindig olyan verziókat szereztem be, amelyekhez járt tekercsantenna is (STX/SRX-882), szintén az Ali-ról. Mellesleg jobban elhelyezett, normálisabb antennával azért többre is képesek, mint ezekkel a vacak tekercsekkel, bár néhány méterre lényegtelen.
Az az RXB12 modul csak receiver, vagyis vevő. Mindenképp érdemes párban venni Rx-Tx modulokat, mert úgy egyrészt általában olcsóbbak, másrészt akkor nem lesznek gondok a kompatibilitással. Az STX882 is ASK-t használ, arról az általad linkelt RXB-ről kevesebb infó van. Általános jó tanács, hogy kerüld azokat a (főleg vevő-) modulokat, amelyeken nem látsz kvarcot (adón azért szokott lenni), és az sem baj, ha ezen felül kerámiaszűrőt is tartalmaz a vevő, mert utóbbi sokkal jobb közelszelektivitást ad.
"Ezek a modulok milyen hosszúságú kódot küldenek ?"
Pontosan olyan hosszút, amilyen hosszút te beleküldesz
. Mivel ezek egyszerű rádiók, nem tartalmaznak egyéb kontrollert. Van is némi tapasztalatom arról, hogy apró nyűgjeik vannak, például nálam az első 1-2 byte adat 'lemaradt' a vevő kimenetén, tehát meg kellett toldani kissé az átvitt adatot, ami összesen szintén csak pár byte volt. Egyéb tekintetben az említett STX-882 és SRX882 páros bevált: az adó kellően nagy teljesítményű, mindkettő viszonylag normális adatlappal rendelkezik és extraként alig fogyasztanak inaktív állapotban (ha az adóra nem megy adat; a vevőn pedig van engedélyező input, és ezek megléte az akkus üzem miatt nálam fontos szempont volt). -
atesss
addikt
válasz
Janos250
#13012
üzenetére
Közben utánanéztem milyen 433Mhz-es adómodult lenne érdemes venni (HW).
Találtam egy nagyon jó leírást, ezt is a bitekmindenhol.blog.hu-n [link]
Ez alapján be is raktam az Aliexpress-es rendelős listámba egy SYN480R + SYN115 adó-vevő modul szettet [link] , és 2db Superheterodyne RXB12 modult [link]
De az még nem teljesen világos, ez az RXB12 modul használható adó és vevő üzemmódban is, vagy csak vevőként ? Ha csak vevőként, akkor mit lehetne hozzá adó párnak használni (az előzőben linkelt másik modulon kívül, valami hasonlóan jó adóerősségűt) ?
Illetve még antennák, első körben csak kicsi spirálantennák is kellenének hozzájuk. Azt nem találtam Ali-n egyik helyen sem ahonnan amúgy is vásárolnék, úgyhogy az szerintem magyar elektronikai boltból keresek mivel úgyis filléres lehet. De nem nagyon találtam eddig. Ok, akár tudok csinálni is ha nagyon kell, de ha van, inkább vennék készen.
Ezek a modulok milyen hosszúságú kódot küldenek ?
Az ugrókódos megoldásnak ezekkel lehet értelme ? -
Dißnäëß
nagyúr
Magam sem tudom, mit bénáztam két hete, mikor egy fél napot elcsesztem erre, de most kb. 5 perc alatt lefordult a Ryzen konfigomon 5.6-os kernelen a driver és gyönyörűen műx
Volt ugyan két warning, de meglett a kernel driver és jó is. Csak tudnám, mire használjak egy 320x240-es touchscreen-t. Volumio-t nem teszek rá, túl kicsi felbontás. Valami készülék vezérlést lehetne.. de mivel alkotok rá képet, gombokat, stb.. mert ugye touch-os..
Egyelőre annyi van, hogy cat /proc/fb -re az jön ki, hogy van egy 1-es azonosítójú új framebuffer eszközöm is. Taps.
0 EFI VGA
1 rpusbdisp-fbPróbálkoznék még egy ilyen weather station ESP-s projektből, mivel itt az ESP az asztalomon, kreálni valamit, pontosan ehhez a display-hez írja az instrukciókat, de a wiring nem stimmel
Ezen a kijelzőn hátul a micro USB port mellett csak 7 forrasztási pont van (és egy extra csatlakozó 7 tüskéje, ami ugyanez a 7 lesz sztem), illetve a szalagkábele ahogy áttör a nyákon egy résen és csatlakozik a vezérlőjéhez, de ez meg vagy ránézésre 100+ körüli kontakt, szóval az itt említett DISP oszlopos csatlakozók nincsenek meg. De még nézelődök. -
gyapo11
őstag
A fizikai csatornát nehezebb védeni, mint az adatot. Rádiónál van az árnyékolós módszer, vezetéket is le lehet hallgatni, rá lehet csatlakozni.
Adatra olyan kódolás kell, amit az arduino is föl tud dolgozni, tehát a 256 bites Bluefish nem biztos, hogy a legjobb. Viszont egy sd-kártyát vagy flash memória ic-t véletlen számokkal megtöltve sima xorokkal elvileg is fejthetetlen a kód, mert a véletlen számok között semmi összefüggés nincs. Az adatba meg be kell tenni egy időbélyeget, ezzel az azonos csomagot eldobja és kész is. Az arduino panelről persze megszerezhetők a véletlen számok, kell valami szabotázs figyelés.
Még jobb, ha dupla kódolás van, tehát az OTP xor előtt még egy valami bytekeverés, hogy ha véletlenül tudja az adat szerkezetét a támadó és ráhibázik pár byte-ra, akkor se tudjon elindulni a megfejtés felé, hiszen a belső kódolás értelmetlen halmazzá konvertálta az értelmes adatot.
De mondjuk 128 byte-os kulcsokkal a variációk száma 1.8 e308, nem sok értelme van nekikezdeni.
Amikor pár nap alatt megtörték az 56 bites DES-t, akkor is meg volt adva a kódolt mondat egy része, éppen azért, hogy minden dekódolási próbálkozás után legyen lehetőség a kulcs helyességének ellenőrzésére. Ha ilyen nincs, és nem lehet megállapítani az eredményről, hogy az helyes-e, akkor nem lehet eldönteni a próbált kulcsról, hogy vajon megtaláltuk-e vagy sem. A kulcshossz csak 56 bit volt, a variációk száma 7.2 e16, és az egész világon sok ezer gép dolgozott rajta, és nem lehet tudni, hogy az összes variációból hányat kellett tesztelni a helyes kulcs megtalálásáig. A tanulság az, hogy lehet bármilyen hosszú a kulcs, és az univerzum végéig érnek a nullák a variációk számában, ha van lehetőség az ellenőrzésre, akkor lehet, hogy az első próbálkozás betalál. -
válasz
Janos250
#13017
üzenetére
Én ilyen, potisat használok, pl. az autóban is ilyen van pár éve, teszi a dolgát. De van belőle fix, mini modul is : előre belőtt feszültséggel. Amúgy a potit nem osztónak használja, tehát a potit cserélheted fix ellenállásra is. Csináltam már ilyet.
A frekvencia nem tudom, mennyire lényeges. A kimenet stabilitását nem az adja.
A kimeneti rövidzárra passz, kész áramkörben nem tudom, mennyire kellene - ha megpusztul valami az eszközben, nem a tápodért fogsz sírni A bemenet polaritásvédelme, és túlfeszvédelme fontosabb. -
PHM
addikt
válasz
Janos250
#13016
üzenetére
A szupresszort a DC-DC konverter elé gondoltam.
A kisfeszültségű rész védelme már komolyabb probléma.
Sem a szupresszor, sem a zener nem tökéletes oda.
+ vedd figyelembe, hogy a soros olvadóbizti rontja a tápfesz. stabilitását.
(A kisfeszültségű zenerek karakterisztikája nem elég meredek.)
Ha fontos a védelem, én valami tirisztoros áramkörben gondolkodnék.
Láttam ilyet valamelyik régebbi Rádiótecnikában. -
Janos250
őstag
Aki ért az ilyen modulokhoz! A LM2596HV chippel működők azonkívül, hogy nagyobbak, alacsonyabb frekin működnek. Mi az előnye, hátránya pl. ennek, az 500 kHz-en működőnek az előbbivel szemben azon kívül, hogy ez jóval kisebb, mégis nagyobb az árama. Viszont nincs se bemeneti polaritás, se kimeneti rövidzár elleni védelme, az LM2596HV modulokkal szemben.
Még egy dolog: nem nagyon bízok azokban, amiken potival kell beállítani a feszültséget. Eléggé időtállók azok? -
Janos250
őstag
Egy kérdés a gyakorlottabbakhoz:
Ti a táp ügyben a hülye user elleni védelmet hogyan oldjátok meg?
Egy panelomon ilyen DC/DC konverter van.
Hiába tudom, hogy a bemenet max 26 V lehet, véletlenül 48V-os tápot dugtam rá. Természetesen tönkrement, de nem úgy, hogy akkor nem ad ki semmit, hanem továbbadta a 48V-ot, és tarolt mindent
Milyen biztonsági elemet célszerű berakni? 5W-os, 3.6 V-os zenerre gondoltam, meg biztosítékra, meg talán a bemenetre diódára.
Vagy tud valaki ilyesmi méretű, áramú panelt, ami magasabb voltot is bir? Az LM2596HV chippel működők 50 V-ig működnek, de azok meg elég nagy fizikai méretű panelok, és alacsonyabb frekin dolgoznak.
Tud valaki jó megoldást? -
Janos250
őstag
válasz
atesss
#13009
üzenetére
Ezt bizony, neked kell implementálni szoftveresen. Már csak azért is, mert így lesz igazán egyedi az algoritmus, amivel generálod. Nem okoz kockázatot a megnyomod N-szer, mert ugyanolyan generált kódokat küld, és ha nem olyan érkezik, ami megfelel az algoritmusnak, hogy az előző N-ből van generálva, akkor azt csak letárolja, de nem hajt végre semmit. N nyomás után már igaz lesz, hogy az előző N darab letároltból van generálva az új, tehát valid, végrehajtható. Ha valaki összevissza küldözget kódokat, soha nem felel meg a követelménynek.A biztonsági kockázat annyi, hogy ha kiolvassa az általad küldött kódot, de előtte letilt a netről, hogy ne menjen ki a kód, akkor az így kiolvasott kód valid lesz, mert a vevő nem tudhatja, hogy mi történt. Vagy ha sokszor nyomogatod, ellop N+1 db. egymás utáni kódot, és N-e szinkronizál, az N+1-el meg nyit. Ezért az autóknál valahogy másként oldják meg, hogy a vevő azt is tudja, hogy hol tart a dolog, és a már használtakat nem fogadja el, de nem tudom, hogyan csinálják. Persze erre is lehetnek megoldások. Valahogy így lopják el az autókat, hogy valaki odamegy a kocsi mellé, fehérzajjal elérhetetlenné teszi a kocsi elektronikáját, közben olvassák a kódot. Részleteket nem tudok, mert nem szoktam autót lopni.
-
válasz
Dißnäëß
#13010
üzenetére
Ahol én dolgoztam ilyen helyen, ott a régebbi olyan volt, hogy elég könnyen kábeleztünk, a mostani meg nehézipar, de itt is csak a mozgó eszközök wifisek (külön hálón, mert atom régiek), ami fix, az kábelen van (robotok. stb.). Van kiépítve végpont mindenhova bőven.
Ha valahova olyan háló kell, amin pl. a cucc gyártója hozzáfér a géphez support okán, akkor oda kapnak ideiglenesen olyan hálót. De ez nagyon nem IoT.
-
Dißnäëß
nagyúr
A fémgőzölt üveget nem szeretjük rádiós átvitelben. Szivatott minket is anno, mobilszolgáltatóként, mikor ügyfél jelzett, hogy épületen belül alig van térereje, néha le is szakad a hálóról. Kellett némi törpölés a rádiósokkal, nézve az állomásainkat, szektorantennákat, mi szór oda, milyen jelszint a környéken, stb. mire kimondtuk, hogy lehetetlen, amit állít, hacsak nem árnyékolt épület. Kiment a helyszínelő csapat, ó je.
Az, hogy az ügyfél ne ríjjon, az nagyon lehetetlen elvárás.
Van egy infrastruktúrája, ami adott 10 vagy több éve, csövek, gépek, kompresszorok, szivattyúk, futószalag, bármi amit el tud az ember képzelni és ezt nem akarja többszáz millióért megújítani "okos" verzióra (de ami ugyanazt tudja), hanem inkább megoldást keres a meglévő felokosítására. Ilyenkor jól jön minden rádiós eszköz, főleg, ahol mozog is a dolog, vagy nincs adatkábelezésre lehetőség, stb. És az ügyfél mindig jobban tudja 
-
atesss
addikt
válasz
Janos250
#13003
üzenetére
Eddig nem is tudtam, hogyan is működik az ugrókódos biztonság. Mármint elsősorban távirányító-technikában (autó, kapunyitó).
Most már nagyjából megvilágosodtam, köszi
Egyszerű de nagyszerű az ötlet.
A szinkron elvesztése viszont elsőre reális problémának tűnik. A "megnyomod N-szer a gombot" nem hordoz biztonsági kockázatot ? Ha a feltörni vágyó ismeri ezt a nyomás-számot (de mivel ez gondolom fix nyomás-szám, így pl. az eszköz kézikönyvében is le kell írniuk, onnantól meg tudható).
ESP-hez létezhet ilyen ugrókódos (leginkább 433Mhz-es) adó illetve vevő modul ?
Vagy egy "standard" 433-es modullal is meg lehetne oldani, hogyha én implementálom SW oldalon az ESP-ken az ugrókód generálást illetve ellenőrzést ? -
válasz
Dißnäëß
#13006
üzenetére
Alapvetően vezérlési feladatokra szerintem, hangot én is inkább kábelen tolnék át. Az ipari felhasználás más dolog... Mi nemrég az fémgőzöléssel sötétített ablakokat szívtuk meg, tehettünk ki AP-t kültérre, mert éppen ott akartak logisztikázni
Az árnyékolás meg, van az a hely, ahol ennyire kell. Ott meg ne ríjanak a kábelek miatt
Ami nem mozog, azt én amúgy is jobban szeretem kábelre tenni. Az nem szakad meg olyan könnyen. -
Dißnäëß
nagyúr
Én házi IoT-n belül még a BT-t tartom használhatónak, azon túl már csak az egyedi rádiómodulos megoldás van... BT is olyan, hogy nyilván könnyen törhető, de senki nem foglalkozik vele.
A rádió hátránya és néha előnye, hogy árnyékolható, korábbi munkahelyemmel (szintén mobilszolgáltató) mikor voltunk ügyfélnél egy csillagrombolós megoldásra, azért döntöttek végül agyonkábelezés helyett rádió mellett, mert egyébként is nemhogy egyszeresen, de többszörösen árnyékolt volt az alkalmazott célterület körül az épület, szóval irdatlan fém csarnok és azon belül "fém dobozok" (komplett helyiségek) gépeknek, csöveknek, stb, szóval működött és security is megbékélt. Mint egy faraday kalitka a faraday kalitkában és a legközelebbi kártyás beléptető biztonsági ajtó is totál hatókörön kívül esett a közvetlen közelében is, nemhogy utcáról valaki többszáz méteren kerítésen kívülről be-sniff-eljen
Ráadásul használni is egyszerű, Arduino BT elég könnyen ment, és sima Softwareserial viszi... Amit most csinálok havernak Android+Arduino projektet, abból mondjuk 2 nap volt az Arduino, hónapos szívás az Android része
Otthon ahogy írod, én sem foglalkoznék hobbi projektben vele. Most nagyobbnak mondható hifit építek (azaz 1 kicsit és 1 marha nagyot) és rájöttem, hogy nem tudom az egyes erősítő házakba tett eszközöket BLE-n összekötni, mert fém mind. Marad a fizikai kábeles megolás, lesz a preamp mint "központi eszköz" és az kommunikál az összes többi eszközbe tett kütyüvel, összesen 6 végfok monoblokkal. Legfrissebb agymenésem szerint sima mono jack kábeleken, de akár RCA is jó, de lehet a fémes átvitelt kerülendő toslink-ezek olcsó SPDIF optikai kábelekkel a Media Markt-ból apróért, passz. Ez még forr. De rádió meghótt, hacsak ki nem vezetem mindnek az antennát a seggénél, vagy ilyesmi. Még erősen design fázis. (Vettem egy marék DFRobot Beetle-t, a BLE mentes legapróbbat. Beszarás. ). -
Janos250
őstag
Egyszer itt már írtunk az amatőr szintű ugrókódos biztonságról.
Minden kérésben küldesz egy változó kódot, amit az előző N db. kódból generál egy általad kitalált, de elég bonyolult algoritmussal. A vevő ugyanezzel az algoritmussal ellenőrzi, ha a kód nem stimmel, nem hajtódik végre semmi. Szinkron elvesztése esetén "megnyomod N-szer egymás után a távirányítót", és helyreáll a szinkron.
Ez Pistikének is, és Szergejnek is elég nagy fejtörést okoz.
Ezt persze célszerű nem közvetlenül az eszközökre küldeni,
hanem egy erre dedikált lapnak [természetesen valamiféle Arduino, pl. ESP32 ], ami ellenőrzés után továbbítja a külvilágtól elzárt MQTT-nek, aki majd továbbküldi az illetékesnek. -
válasz
Dißnäëß
#13001
üzenetére
Én házi IoT-n belül még a BT-t tartom használhatónak, azon túl már csak az egyedi rádiómodulos megoldás van... BT is olyan, hogy nyilván könnyen törhető, de senki nem foglalkozik vele.
Ráadásul használni is egyszerű, Arduino BT elég könnyen ment, és sima Softwareserial viszi... Amit most csinálok havernak Android+Arduino projektet, abból mondjuk 2 nap volt az Arduino, hónapos szívás az Android része
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
vargalex
#13000
üzenetére
Sosem az az 1 dolog a lényeg, amiről szó van, hogy törhető-e vagy sem, látható-e vagy sem, hanem ezek kombinációja. Teljesen természetes dolog kellene, hogy legyen, hogy egy wifi router-t úgy setup-olunk fel, hogy csak a bele konfigolt MAC című eszközöket engedje fel, ez Pistikét távol tartja, miközben természetesen a WPA2 is aktiválva van, ami meg Jurijt és Szergejt is. És még AP isolation-el, meg routing-ban is lehet tovább cifrázni. Tökéletes védelem wifi-n nincs, az sosem lesz egy zárt lánccal egyenértékű (ezért is jó a wifi szegmenst a vezetékestől külön választani L2-ben, az eddig tárgyalt ARP poisoning így a wifi buborékon belül marad). De azt belátjuk, hogy Pistikéből rengeteg van, így MAC cím látás ide vagy oda, az első szűrő, amolyan nagyobb lyukú szita, megfogja a kosz 99%-át és már csak a maradék 1%-al kell mondjuk a további lépcsőkben foglalkozni, ha paranoidok vagyunk (hűtő és kávéfőző IoT esetében nem vagyok az, fűtés szó-szó, ott már inkább).
Sosem egy dolog jelent abszolút biztonságot (ha lehet ilyenről beszélni). Egy kezdő szöcske nem fog neki MAC-eket nézegetni, egy zombi eszköz talán (ugye a kártékony kód írójának leleményességétől függ annak hatékonysága), egy okosabb ember igen. És minél több lépcsőn kell keresztülmennie, hogy eljusson céljához, annál jobb a védőnek, annál inkább fogy az akarat, a gőz a támadóból, míg végül ha az ember jól csinál mindent, megakad egy olyan ponton, ahonnan már nagyon nagy az esélye annak, hogy ott megállni kényszerül és kész. Persze ha tartós kárt nem is, bénulást így is okozhat, attól függően, milyen mélyre ment. Lényegében - elméletben - minden törhető, gyakorlatban ennek vannak lépcsői és fokozatai, melyek különböző mennyiségű erőfeszítésbe kerülnek, kezdve Pistike hobbista "törjünk valamit" kedvétől odáig, hogy kvantum számítógép sem fejti meg 10 perc alatt a sztorit, ez a vonalzó másik vége.
Ha most körbenézek a telómon (társasház, földszint), perpill. 14 (!) SSID-t is szóró AP-t látok magam körül. A rájuk kötött okos eszközökkel és kliensekkel együtt ez nem túl megnyugtató, és bár - feltételezhetően - mindegyik Pistike, mi van, ha csak 1 közülük nem az.
Arról nem is beszélek, hogy éjszaka a fejem mögött a téglafal túloldalán vajon a szomszéd ágya van-e a fejrésszel szintén, vagy egy router, mert neki az a nappalija és egész idő alatt kapom a rádiót agyba. Ezt túlbeszéltük (szegény Arduino topic).
Mindent kell alkalmazni egy időben, ami kezünkben van. Ezért mondtam, hogy a wifihez képest a mobil netes SIM kártyás IoT ad nem kevés plussz biztonságot, de kitettséget is egyben. A biztonság az tiszta, a kitettség viszont azért, mert ha a mobilszolgáltató megmakkan, pl. kitör egy háború vagy a politika úgy dönt és bumm, akkor a kerti öntöző, locsoló és a többi, mondjuk alapvető élelmiszer-ellátásomat biztosító kis eszköz hirtelen elveszti a kapcsolatot a külvilággal és magára marad, meg a gyári is leáll. Az ő pici kódjában nem sok logika marad, bár ez is implementáció függő, de a bonyi dolgok általában külső agyba mennek, Pi, egyéb. Nem mintha egy háború vagy bármi hasonló esetén marhára érdekelne, mi megy, az ember fut inkább, de ez más téma.Ha most lenne egy 1-2 hektár területem, egy tanyám, ahol ilyenekkel foglalkoznék (ez a célom hamarosan), elagyalnék azon, wifi-re tenném-e az eszközöket, vagy mobilos netre. Valszeg az önállóság és függetlenség paraméterek mentén wifire szavaznék, pláne, ha a fizikai közelségbe kerülés esélye konvergál a nullához, akár még antennával is, mert olyan a terep. De ha mondjuk egy sűrűn lakott belvárosi kecóban kellene agyon IoT-zni mindent, a beléptetésen kívül szerintem mindent mobilnetes kütyükre bíznék wifi helyett, mert összehasonlíthatatlanul biztonságosabbak a kommunikáció alsóbb rétegei. Az más, hogy pont a kávéfőzőnek adni emelt biztonságot abszurd, de ha mondjuk egy műhelyről, kisebb telephelyről, gyárról, fontosabb dologról van szó, ahol azért még lehet bőven sniffelni wifit, jobb egy mobilszolgáltatóval menni.
Szerintem aki eddig wifire tette az eszközeit, most nagyon kezd elbizonytalanodni, ügyelt-e vajon mindenre kellőképpen és legalább a minimumot meglépte-e ezen a biztonsági teendők skálán.
Értelmezhető adat tekintetében a nagy átlagnak azért a WPA2 elég nagy lépcsőugrásnyi biztonsági szintet nyújt már a békés alváshoz. Egy darabig még. (Na itt lehet gond a korábban feszegetett 10+ éves életciklus).Szerk.: tökre egyetértek Veletek, ezt inkább csak úgy a nagy plénumnak leírtam..
(Kenyéren és vízen...)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Mivel ezek egyszerű rádiók, nem tartalmaznak egyéb kontrollert. Van is némi tapasztalatom arról, hogy apró nyűgjeik vannak, például nálam az első 1-2 byte adat 'lemaradt' a vevő kimenetén, tehát meg kellett toldani kissé az átvitt adatot, ami összesen szintén csak pár byte volt. Egyéb tekintetben az említett STX-882 és SRX882 páros bevált: az adó kellően nagy teljesítményű, mindkettő viszonylag normális adatlappal rendelkezik és extraként alig fogyasztanak inaktív állapotban (ha az adóra nem megy adat; a vevőn pedig van engedélyező input, és ezek megléte az akkus üzem miatt nálam fontos szempont volt).
Ezen a kijelzőn hátul a micro USB port mellett csak 7 forrasztási pont van (és egy extra csatlakozó 7 tüskéje, ami ugyanez a 7 lesz sztem), illetve a szalagkábele ahogy áttör a nyákon egy résen és csatlakozik a vezérlőjéhez, de ez meg vagy ránézésre 100+ körüli kontakt, szóval az itt említett DISP oszlopos csatlakozók nincsenek meg. De még nézelődök.
Lehet, mégis a LM2596HV marad, pedig azt szerettem volna megúszni 
Van egy infrastruktúrája, ami adott 10 vagy több éve, csövek, gépek, kompresszorok, szivattyúk, futószalag, bármi amit el tud az ember képzelni és ezt nem akarja többszáz millióért megújítani "okos" verzióra (de ami ugyanazt tudja), hanem inkább megoldást keres a meglévő felokosítására. Ilyenkor jól jön minden rádiós eszköz, főleg, ahol mozog is a dolog, vagy nincs adatkábelezésre lehetőség, stb. És az ügyfél mindig jobban tudja 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Csere-Beszámítás! Ryzen 9 9950X3D Processzor! 16Mag-32Szál!
- Csere-Beszámítás! Intel Core I9 14900KS 24Mag-32Szál processzor!
- Csere-Beszámítás! Asus Rog Strix GTX 1080Ti 11GB GDDR5X Videokártya!
- Csere-Beszámítás! Asrock Challanger B580 12GB GDDR6 Videokártya! Bemutató Darab!
- Csere-Beszámítás! Sapphire Pure RX 7700XT 12GB GDDR6 Videokártya! Bemutató Darab!
- Bomba ár! Dell Inspiron 15 3511 - i5-11GEN I 8GB I 256SSD I HDMI I 15,6" FHD I Cam I W11 I Gari
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T590 - i5-8GEN I 16GB I 256GB SSD I 15,6" FHD Touch I Cam I W11 I Gari!
- Maximális teljesítmény és biztonság, csak az ARCTIC mx-4-el! Adj új erőt a gépednek!
- Bowers/Wilkins PX8 fejhallgatók (dupla Bluetooth eszköz csatlakoztatása!) - ELKELTEK
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte H610M i5 13400F 16GB DDR4 512GB SSD RX 6700XT 12GB DeepCool MATREXX 40 650W
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest