- Milyen okostelefont vegyek?
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Google Pixel topik
- Poco X5 Pro - ránézésre jó
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Beárazták az projektoros Ulefone-t
- iPhone topik
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- eSIM, a kártyamentes szabadság
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#22557
PHM
addikt
JulianSinulf
#22555
PHM
addikt
válasz
JulianSinulf
#22555
üzenetére
"Akkor most a táp bekapcsolásával vagy a nyomógombbal?"
Tökmindegy, de mint az előbb írtam, úgy néz ki, nem éri meg a belefektetett
pénzt-időt-energiát. -
-
#22553
PHM
addikt
JulianSinulf
#22552
PHM
addikt
válasz
JulianSinulf
#22552
üzenetére
Nos, a működési idő relatív, mivel legalább 3, de szükség esetén akár 6db 18650-es
akku lesz párhuzamosan kötve.
A kimeneten egy NPN tranzisztor fogja egy TDA2822-es kis erősítő tápját kapcsolni.
Az egész cucc naponta egyszer, néha kétszer egy-másfél órát fog üzemelni.
Az elvárás az, hogy legalább 7 napig használható legyen egy töltéssel.
Visszajelzés sem az üzemelésről, sem a beállított időről nem szükséges.
A késleltetést megoldom akár 2 DIP kapcsolóval, mivel ritkán lesz macerálva.
Az indítás pedig a tápfeszültség bekapcsolásával, vagy nyomógombbal lesz megoldva. -
PHM
addikt
válasz
tibi-d
#22549
üzenetére
Tudom, de egyrészt mikrovezérlővel elegánsabb,
másrészt úgy gondolom, kezdő projektnek ez ideális lenne.
Ráadásul azt elfelejtettem írni, hogy a késleltetés idejét 30 és 90 perc között
kell beállítani, ami valljuk be, egy CD4060-nal sem annyira egyszerű.
Nem beszélve arról, hogy később, ha netán kell, ezt csak hardveresen tudom módosítani. -
PHM
addikt
Üdv!
Kellene egy egyszerű késleltető áramkört készítenem.
A követelmények:
- Működjön egy db lítiumion celláról.
- Alacsony alapfogyasztás.
- Gombnyomásra ébredjen, aktiváljon egy kimenetet, majd az idő letelte után
térjen vissza sleepbe.
- Összesen 3 digitális bemenet és 1 kimenet szükséges,
vagy 1 analóg bemenet és egy digitális kimenet.
Szerintetek milyen irányba érdemes elindulnom?
Hozzá teszem, hogy bár az elektronika nem idegen számomra, de a mikrovezérlők
világa még majdnem teljesen szűz terület nekem.
Köszi előre is. -
#17527
PHM
addikt
Harcipocok84
#17526
PHM
addikt
válasz
Harcipocok84
#17526
üzenetére
Nem fog a dióda megsülni, hiszen a feszültségosztó ellenállásain keresztül
csak olyan kis áramot kaphat, ami nem árt neki.
De ha valami miatt mégis rövidzárat képezne, csak annyi történne, hogy az
arduino 0 feszültséget mérne.
Egy szó, mint száz, nyugodtan bekötheted a zenert, nem tud semmilyen kárt okozni. -
#17525
PHM
addikt
Harcipocok84
#17524
PHM
addikt
válasz
Harcipocok84
#17524
üzenetére
Nem, inkább így:
-
#17518
PHM
addikt
Harcipocok84
#17517
PHM
addikt
válasz
Harcipocok84
#17517
üzenetére
Talán a legegyszerűbb lenne egy 3,6-4,3 V-os zenert kötni az arduino bemenetére.
(Záróirányban.)
Így, ha fordítva kötöd be a mérővezetéket, a zener nem engedi a bemenetet a
a dióda letörési feszültsége fölé.
Ilyenkor legfeljebb extrém magas feszültséget fog a műszer mutatni, de baja nem lesz. -
PHM
addikt
Egy SMD 78L05 lát el egy AVR alapú kis vezérlést nálunk.
Ennek a hangjelzője egy kb 45 ohmos passzív csipogó, ami, mint kiderült,
100 mA körüli csúcsáramokat eszik. A 78L05 névleges maximum árama 100 mA,
erre jön még az elektronika fogyasztása, (2db Atmega 48, pár led, +1 szenzor)
persze, hogy beesett a tápfeszültség 4,5V alá, amitől a tápfesz figyelő IC
ügyesen resetelte a mikrovezérlőket, ha a csipogó megszólalt.
Kényszermegoldásként az 5V 2 mérőpontjára egy 470 uF/6,3V-os elkót forrasztottam.
Azóta több, mint 100 vezérlés készült így el, mindegyik hibátlanul üzemel.
Mindezt annak alátámasztására írtam, hogy szerintem egy 470 uF-os kondit azért
meg lehet kockáztatni a stabilizátor kimenetén.
Soros ellenállást nem javaslok, az ugyanis rontani fogja a stabilitást. -
PHM
addikt
Rövid idejű csúcsáramokra megfelel egy nagyobb kondenzátor a kimeneten.
Ilyenkor ajánlott egy záróirányú diódát tenni a stabilizátor be és kimenete közé.
Ennek az a szerepe, hogy ha megszűnik a tápfeszültség, és van a nyers
tápfeszültségen más terhelés is, a kondi ne a stabilizátoron keresztül süljön ki. -
PHM
addikt
válasz
Tankblock
#16331
üzenetére
Szerintem az a baj, hogy te autó elektronikában gondolkodsz, holott itt
otthoni, diy megoldásról van szó. Ott pedig szempont a költséghatékonyság,
valamint a lehető legegyszerűbb kivitelezhetőség.
Aki ugyanis tanácsot kér, nem szakember, meghaladhatja a tudását egy
bonyolult illesztő, vagy védő áramkör elkészítése.
Az izolált DC-DC konverter meg szerintem olyan ritka itt, mint a fehér holló.
De berakom még egyszer a korábbi rajzomat:
Mint látod, nincs zener, nincs előtét ellenállás, mert nem szükséges.
Itt az arduino felé legfeljebb a dióda záróirányú szivárgó árama folyhat,
ami olyan kicsi, hogy megmérni sem lehet egyszerűen, ezért el is hanyagolható. -
-
-
PHM
addikt
válasz
Tankblock
#16320
üzenetére
Ezt azért bővebben is kifejthetnéd.
Nem emlékszem, hogy elleneztem volna bármi külső védelmet.
A műveleti erősítős megoldásod azonban szerintem felvet néhány problémát,
ezáltal a jelen kapcsolásban alkalmazni nem igazán praktikus, illetve nem
oldja meg a mikrovezérlő bemenetének védelmét.
Ha ugyanis a műveleti erősítő 5V tápot kap, annak a bemenetére kell + védelem,
ha 12V-ot, akkor meg mikrovezérlő bemenetét kell külön védeni a túlfeszültségtől.
Nem látom, hogy ez mitől biztonságosabb az általam javasolt megoldástól. -
PHM
addikt
válasz
Tankblock
#16307
üzenetére
Ha figyelmesen visszaolvastad volna a thread-et, tudnád, hogy ilyesmiről itt szó sincs.
- Az általam javasolt dióda akkor is megvédi a bemenetet, ha teszem azt a ledsor
egy kamion 24V-os hálózatán van. Hiba esetén is.
- Ha lehet, törekedjünk az egyszerűségre, nem kell mindig ágyúval lőni a verébre... -
PHM
addikt
Azt el is felejtettem, hogy a legtöbb integrált áramkörben az a védődióda,
illetve védődiódák, (mert a negatív tápfeszültség felé is védik így a bemenetet)
már eleve be van építve az áramkörbe.
Így jelen esetben is valószínű, hogy a ledek nem a felhúzó ellenálláson,
hanem a belső védődiódán keresztül kaptak némi áramot. -
PHM
addikt
Az a dióda megvédi a bemenetet a külső, 5V-nál magasabb idegen feszültségtől.
Ez jelen esetben a ledsor szabadon lévő negatív ága volt.
Máshol is használnak ilyet, azzal a különbséggel, hogy a védődióda a bemenet
és a pozitív tápfeszültség között van, a + tápfeszültség felé nyitóirányban.
A mai modern ledek egyébként képesek már 50 uA áram hatására is jól látható
fénnyel világítani. -
PHM
addikt
"Tök jó is lenne, amikor a zöld led világít (testet kap) akkor a bemenet is aktív és érzékel."
Ezt nem tudom másképp értelmezni, mint hogy a negatív a kapcsolt ág.
Ha igen, akkor jó a kapcsolás, ugyanis szerintem akkor inaktív állapotban
a ledeken keresztül az 5V-os bemenet felé folyhat némi kis áram.
Ezt akadályozza meg a dióda. -
#16020
PHM
addikt
tonermagus
#16019
PHM
addikt
válasz
tonermagus
#16019
üzenetére
-
#16017
PHM
addikt
tonermagus
#16013
PHM
addikt
válasz
tonermagus
#16013
üzenetére
Egy 5V-os LDO feszültség stabilizátor megoldás lehet, de azzal az lesz a probléma,
hogy ha csak 5V a tápfeszültség, abból elvesz 0,3...0,5V-ot. -
PHM
addikt
A protokoll adott, jelenleg egy PC a master, és egy csomó ADAM modul ül a hálózaton.
Ezek nyomógombokat fogadnak, s mivel mostanra eléggé megnőtt a ciklusidő, minden bemeneten van 1-1 hardveres késleltető/jelhosszabbító áramkör. Mivel az ADAM
modulok kimenetei időközben fölöslegessé váltak, jött az ötlet, hogy ezeket és a
késleltető modulokat ki lehetne váltani AVR-rel, vagy Arduinoval, a késleltetést, ill.
jeltartást szoftveresen megoldva.
A nagy kérdés az, hogy van-e erre komplett, vagy összelegózható megoldás, vagy
érdemesebb mindjárt egyedi áramkört tervezni.
- Létezik-e pl az Arduinóhoz RS 485-ös shield?
- Tud-e fogadni kiegészítő áramkör(ök) nélkül 16 kontaktust?
(Sajnos e téren gyakorlatilag szűz vagyok, elnézést, ha ostobaságokat kérdezek.) -
#15717
PHM
addikt
tonermagus
#15715
PHM
addikt
válasz
tonermagus
#15715
üzenetére
Ha nem túl nagy az áthidalandó táv, levágott alkatrészlábbal is megoldható.
(Ellenállás, dióda, kondi, stb.)
A másik lehetőség eternet kábel kibontott ere, csak azt nem árt kiegyenesíteni,
hogy szépen mutasson. -
-
PHM
addikt
Az adatlapon meg van adva, hogy 3,15 V-on 20 mA fog az izzószálon folyni.
Mivel az izzószál hidegellenállása jóval kisebb az üzeminél,
így itt annak az üzemi feszültségével számolt a kolléga, szvsz helyesen.
A bekapcsolás pillanatában több áram fog folyni a körben, azt szinte csak
a 100 ohmos ellenállás fogja korlátozni.
Ahogy felmelegszik az izzószál, (pár-pár 10 ms) beáll a kb 20 mA-es áram. -
PHM
addikt
válasz
Janos250
#13016
üzenetére
A szupresszort a DC-DC konverter elé gondoltam.
A kisfeszültségű rész védelme már komolyabb probléma.
Sem a szupresszor, sem a zener nem tökéletes oda.
+ vedd figyelembe, hogy a soros olvadóbizti rontja a tápfesz. stabilitását.
(A kisfeszültségű zenerek karakterisztikája nem elég meredek.)
Ha fontos a védelem, én valami tirisztoros áramkörben gondolkodnék.
Láttam ilyet valamelyik régebbi Rádiótecnikában. -
#12839
PHM
addikt
tonermagus
#12835
PHM
addikt
válasz
tonermagus
#12835
üzenetére
Még egy észrevétel:
A 12V-os led szalagokon a chipek hármasával vanna sorba kötve.
Ha viszont így van a 10 db-nál sehogyan nem jön ki a matek.
- Milyen szalagról is van szó konkrétan?
- A rajzodon a szalag pozitív tápja a panel 9V-os pontjára van kötve.
Ez csak akkor jó, ha az arduino elvisel ezen a ponton 12V-ot, de én inkább
közvetlenül a tápegységről adnék a szalagnak közös pozitívot.
(9V-ról a 12V-os szalag nemigen fog világítani.) -
PHM
addikt
válasz
KFORboy
#12711
üzenetére
- Ha jól emlékszem, van pár 5V-os SO-8 tokos stabilizátorom a melóhelyen,
reggel pontos típust is tudok mondani. TO-92-es is van szerintem tarcsiban.
- El tudsz érte jönni a IX. kerületbe, vagy délután a belvárosba?
(Hoznak-visznek a telephelyre, hogy ne kelljen tömegközlekedni.) -
PHM
addikt
válasz
KFORboy
#12707
üzenetére
Én rendeltem már tőlük többször, 5-10 darabot is, mindig pár napon belül
(2-5 nap, postával is) megkaptam a cuccokat.
Szerintem a korrektebb webboltok közül való, gondolom van valahol egy
központi raktáruk, s onnét szállítanak.
Amúgy most, hogy a Lomexnél nincs személyes átvétel, tőlük sem jött
meg hamarabb a rendelésem.
Janos250:
Az átvevőhely elköltözött kicsit kijjebb egy telephelyre.
Elsőre kicsit nehéz volt megtalálni, de legalább van parkolóhely. -
#12434
PHM
addikt
tonermagus
#12433
PHM
addikt
válasz
tonermagus
#12433
üzenetére
10V-nál még általában behúznak ezek a relék.
Néztem egy hasonló relé adatlapját, ott sajnos nem találtam a
legkisebb behúzó feszültségre utalást.
Biztosat sajnos csak próba után fogsz tudni. -
-
PHM
addikt
válasz
zsolti_20
#12003
üzenetére
A TP4056-os panel akkuvédelmet is tartalmaz, ezért én az akkut
a B+ és B- pontokra, a csatlakozót pedig az OUT + és - pontokra kötném.
A panel ugye gyári állapotában 1A-es töltőáramra van méretezve,
ebből azt remélem, hogy a védelem ennél több áramot enged meg
a kimeneten. -
PHM
addikt
válasz
Victoryus
#11290
üzenetére
Jó, csak a rajzon véletlenül párhuzamosan kötötted a ledeket.
Sorbakötve rendben van a matek.
Viszont most nézem, hogy az ULN2003-nál zavar van az erőben.
Annak ugyanis open collector-os kimenete van, ami azt jelenti,
hogy a negatívot kapcsolja. Tehát a ledek a pozitív tápra fognak
kapcsolódni, s a másik végük a kimenetekre.
Figyelj majd a helyes polaritásra.
Ja, és az ULN 2003 COM pontját nem feltétlen muszáj a pozitív tápra kötni,
annak induktív terhelésnél van szerepe. -
PHM
addikt
válasz
Victoryus
#11285
üzenetére
4db NPN tranzisztor, + bázisellenállás, vagy egy ULN2003.
A kollektorokra/kimenetekre mehetnek a ledek, persze megfelelő
előtét ellenállással.
A tápfeszültség szabadon választott, célszerűen a fő táp, azaz a
két 18650 pozitívja.
Fehér/kék ledből kettőt, alacsonyabb nyitófeszültségűből akár hármat
is sorbaköthetsz. Soros kötésnél összeadódik a nyitófeszültség, de
azonos lesz a ledek árama, párhuzamos kötésnél az áram adódik össze,
de azonos (1 lednyi) lesz a nyitófeszültség.
Ha tranzisztorokat használsz, bázisellenállásnak elég 1-1 1,5-2,2 Kohmos. -
PHM
addikt
válasz
gyapo11
#11255
üzenetére
Nincs sok értelme, a műanyagnak elég nagy a hőellenállása.
Ezek a tokok főleg a lábaikon keresztül adják le a hőfelesleget,
illetve van olyan is, amelyiknek kis fémlapka van az alján.
Jelen esetben a nyák rézfóliája a hűtőborda. Ha megnézed, a nyák alja
majdnem teljesen egybefüggő. Úgy gondolom, ez van összekötve pár
thermal via segítségével az IC test lábára menő GND fóliával, valamint
a TP4056 alatt lévő széles fóliacsíkkal. (Történetesen ennek az IC-nek
az alján is van egy fémlapka, ott tudja viszonylag hatékonyan leadni a
hőfelesleget.) -
PHM
addikt
Igen, normális, csak nem túl egészséges.
Az IC egyszerűen elfűti az 5V és az akku kapocsfeszültsége
közti különbséget. Ez egy lemerült, kb 3V-os akkunál több, mint 2W.
Két mód van a méregfog kihúzására:
1: Soros, pl 2A-es shottky dióda, vagy 0,47 ohmos ellenállás az 5V-os ágba.
A TP4056 ugyanúgy tölt majd, csak kevésbé forrósodik.
2: R3 cseréje nagyobbra.
Kisebb lesz a töltőáram, de cserébe a disszipált teljesítmény is.
(Inkább kisebb kapacitású akkuknál érdemes alkalmazni.)[ Módosította: Intruder2k5 ]
-
PHM
addikt
Úgy tűnik, nem olvastál elég figyelmesen.
Vagy nem vagy tisztában az elektronika alapfogalmaival,
esetleg megragadtál a Ni-Cd/Ni-MH akkuk töltési mechanizmusánál.
Idézet tőled:
"Próbáld ki, hogy 4,2V-on 20mA-el töltesz egy li-ion akksit mondjuk két napig folyamatosan. Szerinted túl lesz töltve vagy nem?"
Lítium akkunál ilyen nincs!
Ha a töltési feszültség 4,2V-nál korlátozva van, ezt a feszültséget elérve
a töltőáram mindaddig csökken, míg el nem éri az akkucella önkisülési áramát.
Csakhogy ez, nem agyonhasznált, rossz állapotú cellát feltételezve - elhanyagolható.
A lítum akkutöltők pont abban különböznek az egyéb töltőktől, hogy szigorúan
limitálva van a töltési végfeszültség. Az okosabb töltők lekapcsolnak a
kezdeti töltőáram x (általában 10) %-ánál, de ez nem jelenti azt, hogy ennél
kisebb árammal tovább töltve (továbbra is max. 4,2V-on) tönkremenne az akku.
Mindössze annyi történik, hogy további 1-2-3 %-nyi töltést viszel be a cellába.
Ez persze hosszú távon valamelyest csökkenti az akku élettartamát, de ezt
nem fogod észrevenni, mivel a töltési-kisütési ciklusok kapacitáscsökkentő
hatása jóval előbb fog jelentkezni.
Nem tudom, elég érthető voltam-e. -
PHM
addikt
válasz
vargalex
#11066
üzenetére
Biztos.
Mit gondolsz, az akkupakkokban/powerbankokban talán mindig
válogatott, tökegyforma cellák vannak? Segítek: nem.
Párhuzamos kötésnél a töltő és a kisütő áramok is megoszlanak,
a cellák belső ellenállásának függvényében.
Neked is azt mondom, kicsit tájékozódj lítium akku ügyben. -
PHM
addikt
Kipróbáltam. 3 párhuzamos cellára cseréltem az eredeti egyet
egy reflektorban. Egy TP4056-os modult és egy fényerőszabályzást
építettem még a házba, az eredeti töltőt kicseréltem egy 5V 1A-es
adapterre. Köszöni szépen, azóta is rendben működik.
A töltés akkor nem állna le, ha extrém sok cellát kötnék párhuzamosan,
illetve ha a cellák önkisülése magas lenne.
Túltöltés még akkor sem lenne, bár igaz, hogy a lítium akkuk élettartama
csökken, ha állandó 100%-os töltöttségen tartják őket.
Nem ártana picit még tájékozódni a lítium akkuk lelkivilágáról. -
PHM
addikt
4,2V-ig tölt a board, nem tudja túltölteni az akkukat.
Ha ez igaz lenne, nem működnének sokáig a notebook akkuk,
amik zömében vegyes kapcsolásba vannak kötve.
A powerbankokat nem is említem...vargalex: Ez csak soros kapcsolásnál igaz, s ott is csak akkor,
ha nincs a töltőben, vagy az akkupakkban balancer áramkör. -
-
PHM
addikt
válasz
Janos250
#9668
üzenetére
"Kár, hogy a mélykisülés ellen nem védettek, de hát a nagy áramot bírók ilyenek."
Az összes ilyen, amin nincs elektronikus védelem.
Ráadásul a védelem valamelyest növeli a belső ellenállást,
+ ugyan nagyon keveset, de az is fogyaszt.
Kis odafigyeléssel nincs gond a védetlen cellákkal sem. -
PHM
addikt
válasz
Teasüti
#6725
üzenetére
Erről szívesen fogadnék egy linket, ha lehetséges.
Közben kicsit nyomoztam én is, konkrétan az Atmel Atmega328P
adatlapját nézegettem. Eddig nem találtam benne ajánlást a portok
párhuzamos kötésére, ami persze nem jelenti azt, hogy ezt ne
lehetne megtenni. Van viszont egy abszolút maximum áram a
VCC-GND vonatkozásában, s ez 200mA. Ennyi lehet az össz
bemenő áram...
Hobbiprojektnél ráadásul a párhuzamosan kötött portokkal pont a
duplájára növeljük a hibalehetőségek számát. Gondolok itt az elkufircolt
szoftverre, ami kezdőként valljuk be, óhatatlanul becsúszik.(#6726) aryes: Itt elsősorban hobbiprojektről van szó, ahol azért
inkább a biztonság a fontos. Nem?
Persze a szükség/spúrság nagy úr, én is láttam már gyári kapcsolásban
olyat, amitől a hajam is égnek állt. -
PHM
addikt
válasz
Teasüti
#6705
üzenetére
Nem pontosan. Kb úgy viselkedik, mint egy nyitóirányú dióda.
Kapcsoló üzemben egy bipoláris tranzisztor bázisára legalább
annyi áramot kell adni, mint a kollektoráram és az áramerősítés
hányadosa. A gyakorlatban ennél többet szoktak adni a
bázisra, hogy a tranzisztor biztosan "leüljön".
Tehát még egyszer:
A bipoláris tranzisztorok áramvezéreltek, fix feszültségű
meghajtás esetén fennáll a hőmegfutás, illetve a báziskör
megszakadásának veszélye. -
PHM
addikt
válasz
Teasüti
#6340
üzenetére
Monostabil alapkapcsolás Ne 555-tel.
Ezt úgy tudod lefutó élvezéreltté tenni, hogy a bemenettel sorba kötsz egy
100 nFos kerámia kondenzátort, s azzal párhuzamosan egy 100 Kohmos ellenállást.
Így mindig lefut a késleltetés, akkor is, ha a bemenet testen marad. -
PHM
addikt
válasz
Teasüti
#6327
üzenetére
Upsz, elsiklottam a "ledeket" szó felett.
Korábban féklámpákról volt szó.
Ezzel együtt a disszipatív áramkorlátozás nem túl praktikus.
Mindenképp kell hozzá némi feszültségtartalék, amit aztán elfűtesz a feten.
Ez viszonylag nagy tápfeszültségnél és sok sorba kötött lednél éri csak meg. -
PHM
addikt
Az észrevétel jogos, efölött elsiklottam.
De:
- P csatornás kommersz fet, a gate ellenálláson keresztül a testen.
- A pozitív tápon egy PNP tranzisztor, amelyet egy NPN tranyó
hajt meg a test felől.
- Nem kell az Arduinot lebegtetni, az nyugodtan ülhet a negatív testen.
A vezérléshez nem kellenek különleges alkatrészek.
Mivel kétszeres fázisfordítás van, a logikán sem kell fordítani.
(Bár ez szoftveres oldalról nem nagy kunszt.) -
PHM
addikt
válasz
Janos250
#6280
üzenetére
Azért azt tegyük hozzá, hogy az az 5V csak az ún. "logic level"
fetekre vonatkozik. Egy hagyományos fetnek a teljes nyitáshoz
kb 10V kell. Tehát ez esetben egy N csatornás fet használható,
amelynek a gate elektródája egy ellenállással 12V-ra van felhúzva,
s egy NPN tranzisztorral lehet azt a táp negatívjára zárni.
PWM vezérlésnél nem árt még odafigyelni a gate kis belső ellenállású
meghajtására, különben a tranzisztor erősen melegedhet.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450M R5 5500 32GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 12GB Rampage SHIVA Chieftec 600W
- Csere-Beszámítás! Gamer PC Számítógép! R9 3900X / RX 6700XT / 32GB DDR4 / 1TB SSD
- Telefon felvásárlás!! Honor 200 Lite, Honor 200, Honor 200 Pro, Honor 200 Smart
- HYNIX 2GB DDR3 RAM eladó
- Samsung ME46B 46" LED Monitor
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest