- iPhone topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- Milyen hagyományos (nem okos-) telefont vegyek?
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- iGO Primo
- Amazfit Active 2 NFC - jó kör
- CMF Phone 2 Pro - a százezer forintos kérdés
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
válasz
robohw
#12475
üzenetére
Szeretnék elszakadni a programnyelvektől, mert az sok embernek nem megy. Egészen emberközeli utasításokat kell feldolgozni. Itt a fórumon is jó párszor volt kérdés, hogy nem vállalná-e valaki erre vagy arra a feladatra megírni a programot. Az emberek szívesen használnának egy ilyen olcsó és jó kis eszközt mint az arduino, de a c vagy c++ nyelv már probléma.
Éppen ez lesz a legnagyobb nehézség is szerintem, hogy az élő beszédből hogy csinálok a pc-n futó compilerrel olyan byte kódot, ami egy programnyelvet helyettesít és az arduinoban futó program értelmezni tudja.
Generálhatnék arduino kódot, és akkor nem kell az értelmező, de az nehezíti a betöltést, és főleg a betöltés közbeni futást.
Meg az ipari plc-k is hasonlóan működnek, nem bízzák a felhasználóra a processzor által futtatott kódot, azt megírják a fejlesztők, a felhasználó meg a létradiagrammal adja meg a feladatot. Ezt a létradiagramot akarom én helyettesíteni egy még könnyebben megérthető nyelvvel.
És hogy még nehezebb legyen, nem egy feladatot szeretnék elvégezni, hanem többet. Egymás után jönnek a feladatok a loopban, és sorban hajtja végre az értelmező. Tehát a fűtés vezérlése és a lépcsőt megvilágító lámpa kapcsolása az nem két arduino, hanem két feladat.
hőfok=ai1, fény=di1, kazán=do1, lámpa=pwm1
ha hőfok<20 fok kazán bekapcsol
ha hőfok>21 fok kazán kikapcsol
ha fény=0 lámpa=200 bekapcsolMi ez a wireless adapter? Byte kód átvitelre kell. Egy rf adó-vevő modulpár nem tudom elég megbízható átvitelt tud-e.
A byte kód miatt várhatóan elég kevés adatot kell hordozni, ha 10 byte egy feladat, akkor 20 feladat elfér 200 byte-on, ami már azért elég sok mindent lefed, még a hűtőt is lehet vezérelni, akár egy riasztót pár szenzorral stb. -
gyapo11
őstag
válasz
robohw
#12469
üzenetére
Még a basicnél is sokkal egyszerűbb nyelvet szeretnék, input/output melyik portra mit, feltételek, időzítés, mindezt byte kódokkal. A kódolást ugyanis pc programmal szeretném megoldani, ott valami emberközeli beviteli móddal, aztán ez állítja elő az arduinoba töltendő kódot. A cél az is lenne, hogy programozni nem tudó emberek is tudjanak működő kódot gyártani.
Tehát valaki kiteszi a kertbe a cuccot, méri a talaj nedvességet, hőfokot, és beállított feltételek alapján be-kikapcsolja az öntözést. Ha nem jó, a pc-n módosítja, kiírja az adathordozóra, odamegy az arduinohoz, rádugja, beolvas, kihúzza, kész. -
-
zsolti_20
senior tag
válasz
robohw
#12253
üzenetére
Akkor még a szoftver átadása sem indokolt csak akkor ha a vevő kéri. De a szoftver átadási biztosítva kell hogy legyen. Rendben most már kezd össze állni.
Nem hiszem hogy probléma lenne a szoftver átadása. Az össze szerelő KIT-hez és a 3D nyomtatóhoz is mellékelik a szoftvert. Mégis veszik sokan. -
-
zsolti_20
senior tag
válasz
robohw
#12249
üzenetére
Kozben sikerult beszelnem valakivel, aki tudott nemi infoval szolgalni. Szerinte ket lehetosegem van. Az egyik hogy megbeszelem a library keszitoivel hogy kaphassak engedelyt az ertekesitesre. Ha nem kapok vagy nem valaszolnak, akkor erdemes szoftver nelkul eladni majd a telepitesert penzt kerni. Ekkor a szoftvert telepitem az eszkozre es az nem kerult eladasra csak atadasra.
-
-
-
zsolti_20
senior tag
válasz
robohw
#12224
üzenetére
Tehát ha jól értem, akkor végül is eladható a projekt, ha mellékelem a telje szoftvert,librarykat amiket használtam és a library változtatásokat és írásban vállalom hogy 3 évig mentve lesz a szoftver nálam. De mit jelent az hogy fizikai továbbítást összegnél nem nagyobb díjért? Pénzért adhatom el a szoftvert ha valaki jön és kéri azt? Ezeket figyelembe véve hardveresen védhető valamennyire de szoftveresen nem.
De ez ugye a szoftverre vonatkozik. De ha felkerül az arduinóra, és ezt az arduinót adom el, akkor is mellékelnem kell? Vagy csak akkro ha magát a szoftvert adom el? Vagy ha eladom az arduinót akkor a szoftvert is eladom? -
#11727
tonermagus
aktív tag
robohw
#11726
tonermagus
aktív tag
válasz
robohw
#11726
üzenetére
Hát megfogtál, nem igazán vagyok tisztában azzal hogy egy 150W-os motor mire képes...
Az igazat megvallva én abból indultam ki, hogy megkérdeztem egy srácot aki ezzel foglalkozik hogy ő milyen motorokkal szereli az RC csónakokat, és azt mondta hogy 3 fajta változattal: 910W-os, 1600W, 2100W-os motorral szereli őket. Bár ő Brushless motorokat használ, nem tudom az ebből a szempontból különbözik-e egy szénkefés motortól...
-
#11724
tonermagus
aktív tag
robohw
#11723
tonermagus
aktív tag
válasz
robohw
#11723
üzenetére
Hűűűhaaa.... Röstellem de nem értek az elektrotechnikához, úgyhogy ez mit is jelent halandó ember számára?
Illetve azt értem hogy azt írod egy nagyobb feszültségű motor kisebb amperrel éri el az adott teljesítményt mint a kisebb feszültségű, de ez hogy kapcsolódik az én kérdésemhez?Elbírja ezt a 150w-os motort?
-
zsolti_20
senior tag
válasz
robohw
#11598
üzenetére
Hatótáv mondjuk 400-500m jelerősség pedig olyan legyen hogy egy fal ne legyen probléma neki.
Ott vanank pl a walkie talkie. Ezeket használnak a security-k a kommunikációhoz. Van köztük kb 1km, teljesen fém az egész épület és mégis tudnak egymással kommunikálni, pedig jelerősítő sincs köztük. -
#11591
tonermagus
aktív tag
robohw
#11590
tonermagus
aktív tag
-
Mexbacsi
tag
válasz
robohw
#11480
üzenetére
Logikai analizatoron kívül minden van. Korábban foglalkoztatott a hobbielektronika és csináltam már pár dolgot, de most más terület felé szeretnék nyitni. Így jött az arduino ötlete. Van egy pár anyagom, ledek, kapcsolok, diodak, ellenállások, stbstb.
Ez az eszközt pedig mindjárt megnézem. Köszönöm a tanácsot.
-
gyapo11
őstag
válasz
robohw
#11426
üzenetére
A kezdő emberkéknek először is sikerélmény kell, aztán, ha azt megélték, akkor hajlandók több időt invesztálni, mélyebben megismerkedni azzal, amit csinálnak.
Igen, a sikerélmény fontos, és azt is könnyebb megszerezni egy arduino lappal és a hozzá tartozó IDE-vel, mint pár alkatrészhez nyákot csinálni, assembly vagy c programot írni, lefordítani és valamelyik programozó programmal áttölteni.
Nálam a ch340-hez a driver megkeresése volt a legnehezebb művelet, IDE letölt, fut, rádug, fölismer, áttölt, fut.
Aztán hogy később növekszik-e az érdeklődés az elektronika vagy a programozás irányában, az más kérdés.
Az viszont igaz, hogy én elektronikai képzettségű (is) vagyok, és a programozás is ment már valamennyire, bár c-ben, c#-ban vagy c++-ban még sosem írtam előtte semmit. -
gyapo11
őstag
válasz
robohw
#11422
üzenetére
Sokáig én is csak álmodoztam a mikrovezérlőkről, a hw még ment volna, de az assembly meg a biztosíték bitek, meg a programozás elriasztott. Aztán jött az arduino, és minden sokkal egyszerűbb lett, szóval csak akkor javaslom a váltást, ha valakit közelebbről érdekel a dolog, és nem csak a felhasználáshoz egy eszközt keres.
-
#11421
tonermagus
aktív tag
robohw
#11420
-
XharX
aktív tag
válasz
robohw
#11144
üzenetére
Köszönöm, kb én is valami ilyen megoldásban gondolkodtam.
(#11145) Gergosz2 : Sajnos az se megengedett magában, mm használható, de mindenképp kell a mikrokontroller mellé.
Még egy másik kérdés, ha szabad. A végén majd mindkét eszköz egy tápról menne, meg rakok majd össze hozzá egy szünetmentest. A lényege az lenne, ha elmegy a hálózati fesz, akkor még aksikról tudjon menni annyit az arduino amíg elveszi a feszt a pitől, majd ha újra van hálózat visszaadja neki. A konkrét kérdésem az lenne, hogy a 230-at hogyan tudnám figyelni? Láttam feszültség szenzorokat arduinohoz, abból ha van 230ac verzió az megfelelő lenne?
-
gyapo11
őstag
válasz
robohw
#11124
üzenetére
Pár hozzászólással előbb volt a 9 V-os akku probléma, ahhoz pl. a hangkártyás is tökéletes lenne ránzéni, hogy a táppal mi is van terhelés alatt, mennyire horpad be. Usb-s hangkártya 1 $, software ingyen, 3.5 jack to bnc 5 $, de akár egy 3.5 dugóba két drót is jó, és ezt multiméterrel nem nagyon lehet kimérni. De pl. nyomógomb prelljét megnézni meg az állapot analizátor jobb mint a szkóp, bár ezek a digitális tárolós szkópok már eléggé alkalmasak erre is, jel indítja, trigger egyszeri lefutásra állítva és ott a hullámforma a kijelzőn.
Szóval kell mindenféle műszer, az arduino is csak egy elektronika, táp, kontakt, zavarjelek, mindenre van legjobban alkalmas műszer. -
gyapo11
őstag
válasz
robohw
#11115
üzenetére
Ehhez már jó pár éve begyűjtöttem pár software-t, meg vettem egy kis usb-s hangkártyát is, csak még a 3.5-ös jack to bnc átalakító kell és mehet a móka. Viszont ez talán 44.1 kHz-cel tud mintavételezni, szóval hangfreki.
Viszont végre összeforrasztottam a DIY dso150-et, ez 200 kHz sávszélességű analóg bemenet és 1 Msps max mintavétellel megy.
És úton van egy dso188, 1 MHz sávszélesség, 5 Msps mintavétel, akkus, nem kell dróttal tápolni.
És még lehetne följebb menni, de 60 $-ért már van 20 MHz-es 48 Msps mintavétellel kétcsatornás usb szkóp, szóval nem érdemes.Ez a kis Saleae másolat a 24 MHz-es mintavétellel mutatja, hogy milyen idők vannak, analóg jelet nemigen néznék ekkora frekin. Arduino kimeneteknél is pár tíz kHz a jellemző, ha rövidke program fut, erre tökéletes akár az állapot analizátor, akár valamelyik olcsóbb analóg szkópocska. A dso188 még akciós 23.99 $-ért + 2.37 szállítás.
-
zsolti_20
senior tag
válasz
robohw
#10818
üzenetére
A vin-re csatlakoztatva lehetseges vissza tolteni az akkumulatort ha az arduino nano usb-re van csatlakoztatva?
Ha 3xAA-t hasznalok akkor a fesz kb 3,6v lesz. Ez mehet a 3.3v-os labra? Vagy ugyan ugy 5v es akkor kb 3.3-at kap minden?
Szerk. Kozben lattam meg kaptam a valaszt
-
zsolti_20
senior tag
válasz
robohw
#10812
üzenetére
Úgy gondolom ezt a megoldást választom, egyszerű és nem látom hogy bármi probléma lehet vele a későbbiekben. Alapból 16mhz az órajele a nanonak, mennyire érdemes lecsökkenteni? Vagy kikell tesztelni, hogy hol működőkéeps még a szerkezet és atól feljebb állítani 2-3mhz-el? Ha a AA akukat csatlakoztatom a vin kivezetésre, valamit még kell csinálnom vele? Utána ha USB-n csatlakoztatom a nanot, ezek az aksik kapnak feszt és feltudnak töltődni?
-
válasz
robohw
#10593
üzenetére
"A másik, hogy kopasz diódákkal, tranyókkal kiépítesz egy saját rendszert."
Ezt is szeretném, mivel már kiderült, hogy egy ir receiver kimenetéről sehogy sem tudok analóg jelet levenni.
Egy erősítés (opamp) nélküli sima RC tagot kellene tenni a tranzisztor és a bemenet közé, csak nem tudom egyedül kiszámolni. Tud valaki segíteni egy kapcsolási rajzzal? Analóg áramkörökhöz nagyon láma vagyok"Amit itt kutyulsz, az véleményem szerint aligha fog eredményre vezetni."
Miért mondod ezt? Ez nekem hobbi. Máris volt eredménye a "kutyulásnak", szeretek tanulni, egy csomó mindent tanultam az esp8266-ról, amíg utána néztem a dolgoknak. Beleástam magam az ir és a serial (uart) protokollba, módosítottam egy library-t, kiegészítettem paritás ellenőrzéssel, meg frekvencia modulációval úgy, hogy működőképes maradt.
Bele fogom tenni a GCR kódolást is, mert azzal 1600baudos sebességet fogok tudni elérni, szemben pl a BI Phase Coding-gal, amivel elméleti szinten is legfeljebb csak 1000baud lehetséges (azzal a vevővel legalább is, amivel én próbálkozom).
Elnézést, ha zavarok a kérdéseimmel, sosem tanultam elektronikát, se programozást, csak autodidakta módon, és kizárólag azt kérdezem itt meg, amire hosszas kitartó guglizás és utánaolvasás után sem találok választ. -
tvamos
nagyúr
válasz
robohw
#10345
üzenetére
"Amúgy is, elég szemét volt az MS" Nem az MS volt, hanem a Future Technology. Amugy milyen " jóhiszemű vásárlók millió"-rol irsz? Teljesen tudtak, hogy kinai masolatot vesznek.
"A probléma szerintem inkább a felhasználók oldalán szokott jelentkezni." Ami nekem volt, az teljesen tuti, hogy a tulterhelestol ment tonkre, mert elemrol ment. Azt az elemtartot raktam tele elemekkel, amit az elado adott a keszlethez, es azokat a dolgokat kotottem ra, ami szinten a kitben volt. Igen, persze, kiszamolhattam volna, meg megkereshettem volna a tyuklabas doksiban, hogy nincs homegfutas vedelem, csak hat... meg kellett volna elotte tanulnom ezt az simplified Chinese-t, de nem tettem. Mondjuk, volt azert egy eredeti Leonardo a batyumban.
Nekem is van klonom, de csak akkor hasznalom, ha stabil 5V-om van, meg nem adom mas kezebe....
De azert inkabb tamogatom annyival az alapitvanyt, ha lehet, hogy toluk veszem.Amugy megteveszto ez a "clone" elnevezes, mert ugye barki csinalhat Arduino panelt, ha jol tudom, az zavaro, ha ha megteveszto a specifikacio, es a 7805 nem pont az, mint amire szamitasz, es a National jel egy kicsit furan kunkorodik az ic tokjan...
-
tvamos
nagyúr
válasz
robohw
#10340
üzenetére
A körítés nagyjából kimerül egy feszstabban és egy USB-serial illesztőben.
Es ez pont eleg is, hogy szar legyen. Nagyon vicces volt, amikor a FTDI-t klonoztak, a gyarto meg trukkozott a driverrel.
Az viszont eleg gagyi, hogy tonkre megy a kinai stabkocka a "tulterhelestol" orokre.
Szoval, ha o egy gepbe rakja, hasznaljon csak nyugodtan eredeit! Meg mindenki, akinek igenye van ra. Azert ne legyen mar kuruc virtus kinai klont hsznalni, meg leszolni, aki az eredetiben hisz! -
Vladi
nagyúr
válasz
robohw
#10321
üzenetére
A mikro ugyan az rajzta, csak a körítés más. Én is megszívtam már vele. A regulátora pl annyira jó minőségű, hogyha 12 voltot ráengedsz megég. Jó oké blinki megy vele, csak semmilyen egyéb fogysztót ne dugj rá. Valahol 50mA-nál meg megfő.
A két arduino összehangolását nem lehet úgy megcsinálni, hogy egyiken pin out - optoizolálás - pin in. Ha in akkor megszakítás és más programrész fut?
Egyébként ezeket 1 aruduinon is meg tudod csinálni, vagy csak az összehangolás megismerése a cél?
-
LógaGéza
veterán
válasz
robohw
#10321
üzenetére
Múltkor bevásároltunk jó pár "kínai", W5100 chippel szerelt Ethernet modulból. Ebből csak a héten kellett 4et cserélni, mert nem volt stabil (nem adta át a kapott parancsot a boardnak; random újraindult úgy, hogy az Arduino nem, csak a Shield; áramtalanítás után, mikor újra áramot kapott, megfagyasztotta az egész rendszert, és ezt bármikor tudtuk reprodukálni), azóta Arduino Ethernet Shield2-k vannak benn, és stabil a rendszer, semmi hiba nincs. Mármint van egy, de az épp megfejtés alatt van...
-
Teasüti
nagyúr
Basic? Viccelsz? C++ és Java jobban megy (a nullához képest jobb
), akkor már neki állhatnék a natív Android-nak is.
Még nem tudom mi fog kisülni ebből a pfod-ból (várom a postást, hogy hozza már a második ESP32-met, mert az első már be van építve és én le nem mászok a garázsba ilyen hidegben laptoppal a hónom alatt), de tetszik ez a megközelítés, hogy mikroböngészőbe küldünk pár bájtos oldalakat. Persze BLE-n keresztül, Janos250 bevett.módszere túl könnyű lenne.
-
Gergosz2
veterán
A kapcsolási frekvencia megválasztásánál alapvetően két fontos dolgot veszünk figyelembe: mekkora a tranziens időállandója az adott gépnek (legyen szó DC, szinkron aszinkron vagy éppenséggel reluktancia gépről), illetve, hogy várhatóan mi a legnagyobb frekvencia amivel forogni fog.
A példa kedvéért, egy sima, nem különleges aszinkrongép sztátor ellenállása olyan 1-3 ohm között szokott lenni, a tranziens induktivitása (én itt a négyelemű, fiktív menetszám áttétellel redukált modellt szoktam mindig használni, amiben nincs sztátor szórás), olyan 5-20 mH körül szokott alakulni. Innen nem nehéz meghatározni, hogy a gép tranziens időállandója nagyjából 5ms körül fog mozogni. Itt visszautalva rád, ha simán DC-vel mágnesezném fel a gépet, akkor nagyjából 5 időállandó alatt, kb 25ms múlva beállna a állandósultállapotbeli áram. És itt jön képbe PWM, mert mi szeretnénk szabályozni a gépeinket. Gondolj bele, hogy van egy folyamatod aminek nagyjából ismered az időállandóját. Azt csak akkor tudod kézben tartani, neked megfelelően szabályozni, ha annál gyorsabban avatkozol be.
Általában legalább egy nagyságrenddel gyorsabban akarunk beavatkozni, ami a fenti példánál olyan 2kHz körüli kapcsolási frekvenciát kívánna meg legalább. Így az pl. az áramot egy kapcsolási periódus alatt nem hagyjuk túlságosan növekedni, csak kis egységekben kvantumokban.
-
Gergosz2
veterán
Mi?
tápfeszültséget, vagy PWM-et alkalmazok.
PWM-mel is a kiadott fesz középértékét változtatod.
A PWM két előnye, hogy a kivánt fordulatszámot egyszerűen elő lehet állítani, valamint úgy lehet a fordulatszámot csökkenteni, hogy a forgatónyomaték megmarad.
? Ezzel minek PWM, ezt tudja a szögsebesség-nyomaték karakterisztika állandómágneses DC-nél.
-
gyapo11
őstag
Lehet trükközni a szabályzással is. Méred a fordulatszámot, és úgy adagolod a tápfeszültséget, hogy a fordulatszám állandó maradjon. Még nagyobb is tud lenni a nyomaték mint pwm-mel, mert a pwm csak az idő bizonyos részében adja a 48 V-ot, míg a szabályzás akár 100 %-ban is. Ugyanezt persze a pwm szabályzásával is el lehet érni. Persze figyelni kell a túlterhelésre.
-
-
Egyet áruljatok már el!
Van abban a kitben, amit linkeltél, a léptető és a szervó motor mellett egy sima, pucér kis motor, ami játékokban is szokott lenni, na azzal, áttét és mindenféle felfogatási pont nélkül mi az ördögöt lehet kezdeni? Azért is kérdezem, mert van itthon vagy két maréknyi ilyen motor, a gyerekek minden törött játékából kiszedtem és eltettem, de nem jövök rá, hogy fogaskerekek nélkül hogy tudnám őket használni. Ugyanakkor lenne egy csomó projektem, amibe meg motor kéne, lassú, nagy nyomatékkal... -
Janos250
őstag
Rendben, legyen, nekem aztán tökmindegy.
Én éppen hogy nem arra gondoltam, hogy "néhány plusz klón UNO vagy NANO megvásárlásával", hanem, hogy miután a legalapabb dolgokat megtanulta, "elhajítja" ezt az olcsó kitet, és áttér ízlése szerint valamelyik korszerűbbre (pl. STM32, ESP), amik gyakorlatilag nem, vagy alig drágábbak, és ahhoz vesz valami szenzor készletet, szervo-, léptető motort, meg ilyesmit. Egy 12ezres készletben természetesen több minden van, azzal sokkal messzebbre jut. Vannak persze, akik "végleg" maradnak az UNO szintjén, az is egy verzió, azzal is nagyon sok mindent meg lehet csinálni, bár néha csak tótágast állva. Viszont a linkelt "UNO R3 Prototype Shield" lapot akkor is jónak tartom UNO-hoz.
Ez az én véleményem, másé meg más. -
-
Gergosz2
veterán
nem tudom, de a CE nem valami nagy eresztés. Gyakorlatilag bárki ráírhatja bármelyik termékére, és be is hozhatja az EU-ba, cserébe azt kell vállalnia, hogy az EU illetékes szerve bármikor kérheti a papírokat, amik igazolják a megfelelőséget. Ez csak a CE-ről jutott eszembe most, nem tudom milyen minőségűek az említett relék.
-
tvamos
nagyúr
Mert nem draga, azt csinalok vele amit akarok, ugy, ahogy akarom, tudok menteni pendrive-ra, sd-re, sosem fogy ki a rendszer a szuflabol, amit pythonban egy linux gepen egyszeru megcsinalni, azt a Raspberry-n csinalom, amit meg C-ben tudok konnyen megcsinalni azt az STM32-n, raadasul van 10-12 PWM csatornam, ha kene meg egy, es az STM32-n az ADC kezelessel is azt trukkozok, amit akarok, + fejlesztes kozben rohadt jol lehet debuggolni mindket rendszert.
Arduinon meg rendes debug sincs.
-
Janos250
őstag
Na, persze hozzánk a C.H.I.P is csak csavarral jön be a postán! A rendelésnél célországnak Magyarországot nem lehet megadni. Pedig valamit meg kell adni, mert ez alapján számítja a postát. Én megadtam országnak Németországot, városnak Budapestet.
A kis kínainak ez nem okozott gondot, hogy Németország Budapest nevű városába postázza. Rendben megjött. -
-
tvamos
nagyúr
Jó amit linkeltél, csak nem elegendő, és felületes ahhoz, hogy megértsd a villamos gépek működését.
Idézek belőle: "Az egyenáramú motor működése a mágneses pólusok vonzásán és taszításán alapul."
Ez igaz is.Rossz, a hasznos teljesítményre hátrányos indukció pedig sajnos létezik.
Persze, hogy van olyan indukció, ami nem hasznos, de legyen az akár motor, akár generátor, a működése az indukción alapszik. -
tvamos
nagyúr
1. Ide más is jár, szintén segítségért, észleletem szerint jobbára amatőrök és nem tudom miért volna jó, ha a hibás fogalmakat ismernék, tanulnák meg az itt előfordulók. Én legalábbis ezért korrigálok, ha teszem.
Ezert irtam le, hogyan mukodnek a villamos gepek. Oda tettem linket is, ahol rajtam kivul mas is leirja, mi is az indukalt feszultseg, hogyan keletkezik, es mi a hatasa.
Nincs jo, es rossz indukcio, csak egy van. A valtozo magneses ter feszultseget indukal. A valtozo magneses ter meg ugy johet letre, hogy vagy elmozdul a tekercs a mezoben, (mozgasi indukcio,) vagy az aram valtozik a tekercsben, (ez az onindukcio,) es mind a ketto van a motorban is, meg a generatorban is.
(#4662) aryes válasza robohw (#4661) üzenetére
Végre, két nap után választ kaptam az egyik kérdésemre
No, ennek orulok!
Ha megnezed ezen a linken a helyettesito kepet, akkor mar csak a Kirchoff torvenyeket kell ismerni ahoz, hogy megertsd, miert fog "holtpont" lenni:
Az Ui indukalt feszultseg jelen esetben a fordulatszammal aranyos. (Nagyjabol.) -
Végre, két nap után választ kaptam az egyik kérdésemre.
Eddig csak az volt a válasz, hogy "mert csak", ennyit meg a feleségemtől is megkapok bármikor...
Mellesleg a holtpontok nálam csak magasabb frekvencián jöttek elő, amikor is >50% kitöltöttség mellett megállt a motor, ennek ellenére így kéne üzemeltetnem a motort, ha eredményt akarok, hát ezt én sosem fogom megérteni, úgyhogy inkább lezárom a témát. Ha gondoljátok, írok a modkerbe egy takarításért! -
Te írtad:
"a 2.5 - 12 Voltos motor a teljesítményének maximumát nyilván nem fogja leadni 5 volton még akkor sem, ha direktben van járatva, hát még PWM-en keresztül, ami mindjárt azt jelenti, hogy az 5 voltnak is csak tört részét kapja meg."
Folyamatosan 6.6V-ot kapnak, négyszögjel formájában. Miért kapná meg a motor ennek a tört részét?
-
PWM-et azért használunk, hogy a teljes feszültséget a motorra kapcsolva, azonos forgatónyomaték mellett kisebb sebességgel tudjuk forgatni a motort. Tudom, mindenkinek a t.ke tele van velem, de! Arra még mindig nem kaptam választ, hogy ha a motor indukciója integrálja a négyszögjelet és egyenfeszültséget csinál belőle, akkor mégis mire fel az egész próbálkozás, hogy magasabb frekvencián üzemeltessem?
-
Ezek szerint két napja megy itt az akadémikus szintű vita meg fogalommagyarázás egy olyan állításom körül (erősebb motornak mindenképp nagyobb az induktív ellenállása), ami valójában igaz, de minden egyes szavamba egyenként beleköttök (lásd: muszáj volt most is kijavítanod az áramot feszültségre). Ezt a sz.rrágást, már bocsánat! Miközben egyikőtök sem tudta megindokolni, hogy miért is nem szabad 30Hz-en üzemeltetni a motoromat, amikor az nekem jó, mert azt csinálja, amit várok, sem azt, hogy a 800W-os fúrógépem motorját miért kHz-es tartományban vezérli az elektronika, mégis nyomatékos marad. Ide segítségért jön az ember, nem kioktatásért...
-
Én mint laikus csak egyet kérdeznék a témában:
Ha egy tekercsre áramot kapcsolunk, az mágneses teret hoz létre a tekercsben.
Ha egy tekercset mágneses térbe helyezek, áramot indukálok.
Mondhatjuk azt, hogy az indukció, amiről itt két napja vitatkozunk, úgy alakul ki, hogy a tekercsben futó áram által gerjesztett mágneses tér változása hat vissza a tekercsre, és indukál benne ellenkező irányú áramot? -
tvamos
nagyúr
Mindenesetre, részemről a vitával felhagyok
Én eddig sem vitatkoztam veled.Sajnos számomra nem derül ki, hogy milyen feszültség indukálódna, hol történne ez és főleg: miért volna szükség erre a motor működéséhez?
Ez azért baj, mert az idezetedben is ott van: Mozgási indukció. Meg Lenz törvény...
Sajnálom én is, hogy nem tudom jobban elmagyarázni. Villamos hajtást könnyebben tudok csinálni, mint magyarázni.
(Tanári diplomám nincs ,csak villamosmérnöki.)Jut eszembe. H-bridge-en mindig van hova follyon az áram, nem gond az önindukció. Amúgy sem, mert nem felejtjük el a freewheeling diódát. szóval az önindukciót is szeretjük. Villamos veszteséget csak az ohmos ellenállás, meg a vasmag örvényáramú (eddy current) vesztesége okoz. (Persze, van még egy-két apróság, ami most nem jut az eszembe...)
Ui: ha jól emlékszem, a kedve veszteség is ohmos.
Meg vannak még morrhår veszteségek persze.Pl. Ebben a jegyzékben leírják, mi van. Az első 20 oldal a dc motor.
-
robohw
aktív tag
A normál, kis méretű DC motoroknál a mozgási energiát (forgást) úgy kapjuk, hogy egy (vagy több) elektromágnest kapcsolgatunk (kommutátor segítségével) és az elektromágnes(ek)ben keletkező mágneses tér valamint a közelében levő állandó mágnes tere egymásra hatással lesz (vonzás, taszítás).
Ezt ügyesen elrendezve kialakul a forgó mozgás. Ebben az esetben sincs szükség indukcióra a folyamat fenntartásához.
Lineáris motor készíthető egy elektromágnes és egy alkalmas méretű, tömegű vastárgy segítségével. Ha a kettő egymáshoz elég közel van, akkor az elektromágnesre feszültséget kapcsolva az magához vonzza a vastárgyat. Ez esetben is elektromos energiát alakítunk mozgási energiává. Több mágnes alkalmas elrendezésével és kapcsolgatásával a folyamat önfenntartóvá tehető, tehát addig mozgatható a vastárgy, amíg a mágnesek feszültséget kapnak. -
tvamos
nagyúr
Ez nem igy mukodik.
Amig all a motor, csak a motor vesztesegei vannak az aramkorben, (zarlati impedancia,) tehat az aram nagy. Nyomateka van a motornak, de leadott teljesitmenye nincs. A fordulatszam, es az indukalt feszultseg nulla.
Amikor elindul, no a fordulatszam, es az indukalt feszultseg is. Ilyenkor mar a vesztesegen eso feszultseggel "sorosan kapcsolodik" az indukalt feszultseg, (persze ez csak bizonyos elhanyagolasokkal igaz, pl. a magesezesi veszteseget itt elhanyagoltam,) es csokken az aram, (csokken a nyomatek is,) es felporog a motor.
Ennyi azt hiszem eleg egy arduino topicban.(#4642) robohw válasza aryes (#4641) üzenetére
A veszteseg nelkul a dc motor vegtelen nagy aramot venne fel indulaskor. (Amit persze lehetne csokkenteni ugy, hogy vesztesegeket kotunk a korbe...
(#4642) robohw válasza aryes (#4641) üzenetére
Visszaterve a te problemadra, az egy eleg bonyolult ugy, mert kell egy bizonyos feszultseg, hogy elinduljon a motor, es utana sem tudod 0 fordulatrol szabalyozni, hanem lesz egy minimum fordulat, amin stabilan elindul.#
Olyan dolog ez, mint a csuszasi, meg a tapadasi surlodas, ahol a tapadasi nagyobb, mint a csuszasi, szoval ha legyozod a tapadasit, utana sokkal kisebb lesz az ellenallas, es felporog a motor. Ez vonatkozik a csapagyakra is, (fokent, hogy ezekben a kis motorokban egyik, vagy mindket vegen a tengelynek csuszo csapagy van,) es a kefere is. Az is rontja a helyzetet, hogy ahogy kiserletezel, felmelegszik a motorban, es a hajtomuben a zsir, jobban ken, a motor konnyebben forog. Ha lehulik, megint nehezebben indul.
Van egy villamos (vagy inkabb elektro-mechanikus) probelma is, mivel korbefordulas alatt hullamzik a nyomatek. Minel kevesebb a kommutator szeletek szama, annal jobban, es persze annal instabilabb a rendszer.
Ezek a sarga hajtomuves mis kinai motorok nem valami jok, ha finoman akarod szabalyozni oket.
30-40 liter
Akkor jól van.Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Telefon felvásárlás!! iPhone X/iPhone Xs/iPhone XR/iPhone Xs Max
- AKCIÓ! Intel Core i9 13900K 24 mag 32 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- AKCIÓ! GIGABYTE GA-Z170X-UD3 Z170 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Realme C30 32GB, Kártyafüggetlen 1Év Garanciával
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 5600X 16/32/64GB RAM RX 7600 8GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest