- Yettel topik
- Samsung Galaxy A26 - csak a szokásos
- Google Pixel topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- OnePlus Watch 4 néven újráz az Oppo Watch X3
- Hivatalos a OnePlus Watch 4
- Szívós, szép és kitartó az új OnePlus óra
- Feltalálta a Google a keresőmotort
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Fotók, videók mobillal
-
Mobilarena
Mobilarena
Új hozzászólás Aktív témák
-
szerintem rendszergazdai dolgot olyan nyelven kell programozni, ami alapértelmezetten fent van a unixokon. a perl és a python nem az.
Python lesz az én nyelvem. Találtam egy oldalt, ahol magyarul szépen magyaráznak.
PHP alapjaim vannak, de szerintem lesz még kérdésem bőven. Pythont megtanulom utána belemászok a C-be... Mondjuk nem tudom mennyi időbe fog telni eljutni egy "közepes/haladó" szintre, de egyszer csak-csak.. Köszönöm a segítségeket! 
-
attól függ, mi a célod. ha csak meg akarsz tanulni programozni, hogy hasznos toolokat csinálj esetleg, akkor a python jó. Minden linux gépre egyszerűen telepíthető, gyorsan lehet vele fejleszteni, még webalkalmazásokhoz is fogod tudni használni Django keretrendszerrel. Ha közelebbi kapcsolatba szeretnél kerülni a linuxszal, akkor C. C-ben később írhatsz kernel modulokat, fájlrendszert, drivert, akármit.
A Python eladhatóbb tudás, ha például rendszergazdai feladatokat szeretnél ellátni, mert jóval egyszerűbb abban összehozni egy szkriptet valamilyen feladat automatizálására, mint C-ben. Például fájl soronkénti beolvasása, reguláris kifejezésre illesztés, szöveg kicserélése jóval egyszerűbb Pythonban.
Ugyanakkor szerintem egyiket sem nehezebb megtanulni a másiknál. C-től sokan félnek, de a Pythonnak is megvannak a buktatói, ahogy minden nyelvnek. Előbbivel annyi előnyre teszel szert, hogy kicsit közelebb kerülsz a számítógéphez, és jobban meg fogod érteni, hogyan működnek a programok: típusok, pointerek, egy objektum memóriaképe, heap, stack, memóriaszivárgás. csupa jó dolgok
szerk.: C++-t csak C után, de lehet, hogy nem is érdemes vele bajlódnod, mert az egy külön állatfaj. Én is csak mostanában jöttem rá, hogy mennyire bonyolult nyelv, és az átlagos C++ programozó a nyelv lehetőségeinek a felét használja ki.
-
http://docs.python.org/3.3/tutorial/
Vagy felmész amazonra, és megnézed melyik Python témájú könyv kapta a legtöbb csillagot, aztán letöltöd isohuntról vagy megrendeledÁtszokni egyik nyelvről a másikra mindenképpen munka. A legtöbb köztudatban élő nyelv imperatív nyelv. Így a Python, C, C++, Java, PHP, C# is, és még sok egyéb, így az alap koncepció nem változik: ciklusok, értékadások, függvények, vezérlési szerkezetek. Váltás közöttünk 1-2 hét kérdése, mire használható tudást birtokolsz
Azonban C++-ról Javara átszokni sokkal egyszerűbb, mint Pythonra, mert utóbbi esetben a Python szintaxisa teljesen más: függvénydefiníció sorbehúzással, és nem kapcsos zárójellel, for-each ciklusok máshogy vannak definiálva...
Viszont amikor az új nyelv új paradigmákat is hoz, például C -> C++ esetben objektum orientáltság és template-ek, vagy amikor imperatív nyelvről funkcionális nyelvre akarunk átszokni, akkor gyakorlatilag ismét meg kell tanulni az új nyelvet, nem csak átszokni.
+1
az egy dolog h tudsz irni kodot ami lefordul es mukodik is az uj nyelvben, de a nyelv sajatossagait is ismerni kell. sot, ha igazan fontos egy szint utan a teljesitmeny, akkor az optimalizalashoz megtobbet kell rola tudni.
lehet fura kodokat is generalni siman, lattunk mar olyan C kodot, amirol sutott h az iroja elotte sokaig python-t hasznalt tehat illik betartani a hagyomanyokat is, ha azt akarjuk h masok is konnyen olvassak a kodunkat, esetleg javitsak, felhasznaljak (pl opensource vagy siman csak team munka)mod:
figyemen kivul hagytam h rendszergazdai feladatokra kell. arra messze nem a legjobb a c -
A Perl neki nem alternatíva? Igazából amikor nekem kellett apache loghoz kódot írni, ami x dolgot megszámolt benne, és mivel a bash szintaktikát nem szeretem, akkor a Perl-hez fordultam, és szerintem az egész programozó-közeli nyelv. Bár tény, hogy debian kapcsán én is úton, útfélen a Python-t hallom...
-
Áh, a séma szót csak úgy kitaláltam, nincs köze a Mongóhoz. A DB szempontjából ezek is objektumok, bennük egy név-típus listával (pl.).
Hirtelen nem tudok szakirodalmat, sőt azt se, hogy erre hasonlító minta van-e. Majd felütöm a PoEAA-t, ha hazaértem, hátha. Valamint még filózok, hogy tudnám leírni az egész gondolatmenetet egyszerűbben.
Közben azért kérném a többiek véleményét az egészről
Ez a metás dolog még mindig érdekel
. Mert már valahol van egy olyan érzésem is, hogy túl dramatizálom az egészet. (hogy tényleg kell-e ide egyáltalán bármilyen design pattern).fordfairlane és cucka köszi nektek is.
-
http://docs.python.org/3.3/tutorial/
Vagy felmész amazonra, és megnézed melyik Python témájú könyv kapta a legtöbb csillagot, aztán letöltöd isohuntról vagy megrendeledÁtszokni egyik nyelvről a másikra mindenképpen munka. A legtöbb köztudatban élő nyelv imperatív nyelv. Így a Python, C, C++, Java, PHP, C# is, és még sok egyéb, így az alap koncepció nem változik: ciklusok, értékadások, függvények, vezérlési szerkezetek. Váltás közöttünk 1-2 hét kérdése, mire használható tudást birtokolsz
Azonban C++-ról Javara átszokni sokkal egyszerűbb, mint Pythonra, mert utóbbi esetben a Python szintaxisa teljesen más: függvénydefiníció sorbehúzással, és nem kapcsos zárójellel, for-each ciklusok máshogy vannak definiálva...
Viszont amikor az új nyelv új paradigmákat is hoz, például C -> C++ esetben objektum orientáltság és template-ek, vagy amikor imperatív nyelvről funkcionális nyelvre akarunk átszokni, akkor gyakorlatilag ismét meg kell tanulni az új nyelvet, nem csak átszokni.
-
Hmmm... Ahogy leírtad Python az én nyelvem. Rendszergazda leszek, akarok lenni és a toolok érdekelnek jobban. Szóval szerintem python lesz az én nyelvem. Az lenne még a kérdésem, hogy tudtommal egy nyelv megtanulása után nem nehéz dolog átszokni más nyelvekre, ez igaz, ugye? Illetve még az lenne a kérdés, hogy tudtok esetleg valamilyen doksit, oldalt, leírást mondani, ahol, amiből megtanulhatom az alapokat?
http://docs.python.org/3.3/tutorial/
Vagy felmész amazonra, és megnézed melyik Python témájú könyv kapta a legtöbb csillagot, aztán letöltöd isohuntról vagy megrendeledÁtszokni egyik nyelvről a másikra mindenképpen munka. A legtöbb köztudatban élő nyelv imperatív nyelv. Így a Python, C, C++, Java, PHP, C# is, és még sok egyéb, így az alap koncepció nem változik: ciklusok, értékadások, függvények, vezérlési szerkezetek. Váltás közöttünk 1-2 hét kérdése, mire használható tudást birtokolsz
Azonban C++-ról Javara átszokni sokkal egyszerűbb, mint Pythonra, mert utóbbi esetben a Python szintaxisa teljesen más: függvénydefiníció sorbehúzással, és nem kapcsos zárójellel, for-each ciklusok máshogy vannak definiálva...
Viszont amikor az új nyelv új paradigmákat is hoz, például C -> C++ esetben objektum orientáltság és template-ek, vagy amikor imperatív nyelvről funkcionális nyelvre akarunk átszokni, akkor gyakorlatilag ismét meg kell tanulni az új nyelvet, nem csak átszokni.
-
attól függ, mi a célod. ha csak meg akarsz tanulni programozni, hogy hasznos toolokat csinálj esetleg, akkor a python jó. Minden linux gépre egyszerűen telepíthető, gyorsan lehet vele fejleszteni, még webalkalmazásokhoz is fogod tudni használni Django keretrendszerrel. Ha közelebbi kapcsolatba szeretnél kerülni a linuxszal, akkor C. C-ben később írhatsz kernel modulokat, fájlrendszert, drivert, akármit.
A Python eladhatóbb tudás, ha például rendszergazdai feladatokat szeretnél ellátni, mert jóval egyszerűbb abban összehozni egy szkriptet valamilyen feladat automatizálására, mint C-ben. Például fájl soronkénti beolvasása, reguláris kifejezésre illesztés, szöveg kicserélése jóval egyszerűbb Pythonban.
Ugyanakkor szerintem egyiket sem nehezebb megtanulni a másiknál. C-től sokan félnek, de a Pythonnak is megvannak a buktatói, ahogy minden nyelvnek. Előbbivel annyi előnyre teszel szert, hogy kicsit közelebb kerülsz a számítógéphez, és jobban meg fogod érteni, hogyan működnek a programok: típusok, pointerek, egy objektum memóriaképe, heap, stack, memóriaszivárgás. csupa jó dolgok
szerk.: C++-t csak C után, de lehet, hogy nem is érdemes vele bajlódnod, mert az egy külön állatfaj. Én is csak mostanában jöttem rá, hogy mennyire bonyolult nyelv, és az átlagos C++ programozó a nyelv lehetőségeinek a felét használja ki.
Hmmm... Ahogy leírtad Python az én nyelvem. Rendszergazda leszek, akarok lenni és a toolok érdekelnek jobban. Szóval szerintem python lesz az én nyelvem. Az lenne még a kérdésem, hogy tudtommal egy nyelv megtanulása után nem nehéz dolog átszokni más nyelvekre, ez igaz, ugye? Illetve még az lenne a kérdés, hogy tudtok esetleg valamilyen doksit, oldalt, leírást mondani, ahol, amiből megtanulhatom az alapokat?
-
Sziasztok!
Szeretnék megtanulni legalább egy nyelven programozni. Teljesen kezdő vagyok mondhatni, max php alapjaim vannak. Abból is csak egy kicsi.. Szóval az elképzelés az lenne, hogy egy kezdőknek bevehető nyelvet szeretnék tanulni,amivel haladhatok tovább később. Leginkább linux alapokon érdeklődnék. Azt hiszem python,C++ az, ami ilyenkor először az eszébe jut az embernek,de tudtok olyan nyelvet mondani,amit otthon is meg tudok tanulni valamilyen szinten és linux alatt még hasznát is veszem?? Tudom kicsit a fellegekben járok,de elszánt vagyok..
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
attól függ, mi a célod. ha csak meg akarsz tanulni programozni, hogy hasznos toolokat csinálj esetleg, akkor a python jó. Minden linux gépre egyszerűen telepíthető, gyorsan lehet vele fejleszteni, még webalkalmazásokhoz is fogod tudni használni Django keretrendszerrel. Ha közelebbi kapcsolatba szeretnél kerülni a linuxszal, akkor C. C-ben később írhatsz kernel modulokat, fájlrendszert, drivert, akármit.
A Python eladhatóbb tudás, ha például rendszergazdai feladatokat szeretnél ellátni, mert jóval egyszerűbb abban összehozni egy szkriptet valamilyen feladat automatizálására, mint C-ben. Például fájl soronkénti beolvasása, reguláris kifejezésre illesztés, szöveg kicserélése jóval egyszerűbb Pythonban.
Ugyanakkor szerintem egyiket sem nehezebb megtanulni a másiknál. C-től sokan félnek, de a Pythonnak is megvannak a buktatói, ahogy minden nyelvnek. Előbbivel annyi előnyre teszel szert, hogy kicsit közelebb kerülsz a számítógéphez, és jobban meg fogod érteni, hogyan működnek a programok: típusok, pointerek, egy objektum memóriaképe, heap, stack, memóriaszivárgás. csupa jó dolgok
szerk.: C++-t csak C után, de lehet, hogy nem is érdemes vele bajlódnod, mert az egy külön állatfaj. Én is csak mostanában jöttem rá, hogy mennyire bonyolult nyelv, és az átlagos C++ programozó a nyelv lehetőségeinek a felét használja ki.
-
McSzaby
őstag
Sziasztok!
Szeretnék megtanulni legalább egy nyelven programozni. Teljesen kezdő vagyok mondhatni, max php alapjaim vannak. Abból is csak egy kicsi.. Szóval az elképzelés az lenne, hogy egy kezdőknek bevehető nyelvet szeretnék tanulni,amivel haladhatok tovább később. Leginkább linux alapokon érdeklődnék. Azt hiszem python,C++ az, ami ilyenkor először az eszébe jut az embernek,de tudtok olyan nyelvet mondani,amit otthon is meg tudok tanulni valamilyen szinten és linux alatt még hasznát is veszem?? Tudom kicsit a fellegekben járok,de elszánt vagyok..
-
tudom, hogy nem szabad más munkáját leszólni, de nekem nem tetszik, nagyon nem... wikipedia mint referencia, wtf? Legalább a nyelv hivatalos oldalára mutatnának a linkek, legalábbis szerintem... illetve általános dolgokat is lehetett volna beleírni, pl, hogy ha valaki kérdez valamit, akkor ha lehetséges kódot is mutasson, hogy gyorsabban választ kapjon, etc...
Illetve én többet írtam volna 1-1 nyelvhez, és azt sem wikipediáról copyztam volna.. mivel fordítjuk, mire használjuk, TIOBE index, mikor készült, mennyien használják, stb.. szóval egy kicsit átgondoltabban csináltam volna.
És miért pont a weblap készítés-topic, és android topik került a hasznos linkek közé?! :S
Azért, mert a:
A weblap készítés magába foglalja a HTML, PHP,...nyelveket, vagyis nem egy adott programozási nyelvről szól.
Android programozás....na azt még én sem tudom!
-
tudom, hogy nem szabad más munkáját leszólni, de nekem nem tetszik, nagyon nem... wikipedia mint referencia, wtf? Legalább a nyelv hivatalos oldalára mutatnának a linkek, legalábbis szerintem... illetve általános dolgokat is lehetett volna beleírni, pl, hogy ha valaki kérdez valamit, akkor ha lehetséges kódot is mutasson, hogy gyorsabban választ kapjon, etc...
Illetve én többet írtam volna 1-1 nyelvhez, és azt sem wikipediáról copyztam volna.. mivel fordítjuk, mire használjuk, TIOBE index, mikor készült, mennyien használják, stb.. szóval egy kicsit átgondoltabban csináltam volna.
És miért pont a weblap készítés-topic, és android topik került a hasznos linkek közé?! :S
-
én a tömegre szavaznék.
szerintem az átlag jó lesz neked, ha nincs olyan elvárás, hogy a csomópontok tömege, fontossága nem azonos. -
Abstract factory helyett szerintem a sima factory is teljesen megfelelő.
A különböző szakköreidet könnyű hierarchiába rendezni, tehát öröklődéssel megoldhatod az egészet, nincs szükség absztrakt osztályokra.A factory-d meg lényegében egy függvény, ami Szakkör objektumokkal tér vissza, hogy pontosan milyen osztályúakkal, azt az ő dolga kitalálni a bemenő paraméterekből.
Esetleg csinálhatsz egy abstract factory-t, ahol a Szakkör osztályban lesz egy statikus függvény, ami saját maga példányaival tér vissza. Ezt megöröklik majd jól a leszármazottak is, tehát bármelyik szakkör osztályod fog tudni példányokat gyártani saját magából.
-
Sziasztok.
Programtervezési mintához kérnék segítéget, sajnos nincs olyan akitől ezt még megtanulhatnám. Persze ott vannak a könyvek, de mégis úgy érzem, ehhez tapasztalat kellene. Én elsősorban az abstract factoryra gondoltam. (Create design pattern-ben gondolkodom). Webalkalmazás lesz az alkalmazás, adatbázissal MVC-t felhasználva (grails - java).
Van egy felület, ahol úgymond egy szakkört lehet létrehozni. És ezeket a szakköröket egy kollekcióba mentem bele (MongoDB, kollekció az SQL-ből ismert Tábla fogalmával egyezik meg). Ezeknek a szakköröknek van alapadata. Illetve lennének plusz adatok is. Ezek a plusz adatok attól függnek, hogy milyen tanulmányról van szó. És emiatt vetettem el a szimpla Factory method design patternt.Például ilyen szakkörök lehetnek:
- Nyelv (Angol, német)
- Reál középiskolai( Fizika, kémia, ahol lehetőség van kísérletezésre, pl plusz mező, hogy mik lesznek a kísérletek )
- Humán középiskola (Magyar, töri)
- Testnevelés (a többi tantárggyal ellentétben ide kell hozni valami felszerelést is például cipő, labda)
- Informatika egyetemi (ahova kell számítógép, programozási nyelv megadása, fejleszteőeszköz stb.)
- Bölcsészet egyetemi és így tovább.
Igazszág szerint azt sem tudom nagyon, hogy az MVC -ben hova kéne tenni, de én a Modell-re szavaznék (és nem a Controllerre elsősorban).És én valahogy így képzeltem el (Felhasználva ezt: linkparticipants részt) :
AbstractFactory: Szakkör (ez a tábla vagy kollekció)
ConcreteFactory: IdegeNyelv, KözépiskolaReál, KözépiskolaiHumán, KözépiskolaTestnevelés, EgyetemInformatik, EgyetemMűszaki, EgyetemBölcsészet stb.
AbstractProduct: Angol, Német, Fizika, Mérnök Informatika, Labdarúgás, stb.
Product: debreceni angol szakkör, budapesti angol szakkör, egri német szakkör, miskolci mérnökInfó szakkör, szegedi mérnökinfó szakkör stb.
Mindezt a Modell-be belerakva. -
fordfairlane
veterán
-
Aha, köszi. Ez a metás dolog jobban érdekel.
"A különböző szakkörtípusok sémává válnak, ami leírja a propertyket. A sémákat külön tudod tárolni, újakat létrehozni, stb. a Java kódhoz nyúlás nélkül. A séma alapján legyártani az objektumot nem nagy kaland, prototípus és factory minta szerint se." - Ehhez tudnál valami online segédanyagot adni, amiből megérteném a részleteket?
(Nem igazán látom, hogyan kellene ezt implementálni)
Séma alatt a MongoDB sémát érted? Séma alapján objektumot gyártani? Hmmm Ez számomra új.De ez a megközelítés jobb, mint az én erőltetett Factorym.
Áh, a séma szót csak úgy kitaláltam, nincs köze a Mongóhoz. A DB szempontjából ezek is objektumok, bennük egy név-típus listával (pl.).
Hirtelen nem tudok szakirodalmat, sőt azt se, hogy erre hasonlító minta van-e. Majd felütöm a PoEAA-t, ha hazaértem, hátha. Valamint még filózok, hogy tudnám leírni az egész gondolatmenetet egyszerűbben.
Közben azért kérném a többiek véleményét az egészről
-
Lacces
őstag
Legegyszerűbb a hierarchia, de ha már hierarchiáról van szó, akkor mindig nézek úgymond egy tervezési mintát, hogy melyik húzható rá?!
Ha ennyire nincs benne gyakorlatod, akkor inkább ne nézd.
-
Köszi!
Papíron kipróbáltam, működik
Úgy tűnik a súlypont az utolsó összekötés (link) miatt kell.
A súlypont ilyen véletlen pontok esetén megegyezik az átlaggal? Vagy integrállal kéne játszani?
Ha integral: [link]
Mi lehet az li a képletben?
-
fordfairlane
veterán
"Szerintem a probléma, amit leírsz, nem a creational design patternek témakörébe tartozik."
Akkor hova tartozik/tartozhat még?
Bónusz kérdés:
Milyen más mintákat lehetne még alkalmazni?
(Igazad van, NoSQL nem SQL, és így valamilyen szinten egyszerűbb dolgom is van.)Legegyszerűbb a hierarchia, de ha már hierarchiáról van szó, akkor mindig nézek úgymond egy tervezési mintát, hogy melyik húzható rá?! Valamilyen szinten különbözik egy közép- és felsőoktatási szakkör, na meg egy nyelvi szakkör is. Ha később az egyiket bővítem akkor jó, hogy így szét van szedve logikailag
.
Például a felsőoktatási szakkör csak 1 féléves, a középiskolai 2 féléves(=1 éves), a nyelvi szakkörnél meg lehet "ideiglenes is", mint nyelvvizsga felkészítő. Későbbi módosításoknál."A gyár implementálásához meg szükséged van valami támpontra, hogy milyen szakköröket lehet létrehozni." - Pontosan mit értesz támppont alatt? (Nekem ez így homályos)
Amúgy köszönöm a segítséget
. Még anno a Builder-en gondolkoztam...Mindenkinek:
Mennyire hibás ötlet a következő?
Lehetne ugye nyelvszakkört kilistázni, ekkor a gyár tudja, hogy nyelvszakkörök lesznek és már ekkor alapból nyelvszakkörös objektumokkal dolgozna? Adatbázisból lekérdezés és a view-ban megjelenítés lista nézetben. Ilyenkor érdemes-e egy újabb view-t létrehozni erre az osztályt típusra, vagy a régit is elég bővíteni(, amely alkalmazkodik a nyelvszakkör adataihoz)? (Gondolom a régit is lehet bővíteni egy bizonyos mértékig). -
Őszintén? Sehova. Esetleg a Fowler-féle enterprise minták valamelyikébe, azokat nem tudom fejből.
Az előző hozzászólásomból kiemelném ismét, hogy a felsorolt osztályok egyike sem gyár. Sőt, az eddigiek alapján sok viselkedés nem is tartozik hozzájuk, csak adat, aminek adsz egy szerkezetet (magadnak meg fejfájást).
Apropó Builder, annak is megvan a maga helye, de nem ez. Célszerű elolvasni a minta által megoldott problémát (mindig ott van a definíció környékén), hangsúly most a bonyolult objektum többlépéses inicializációján. Példának meg javaslom a GsonBuilder osztályt a GSON libraryben, látványos.
Minta tekintetében továbbra is Factory Methodra szavazok (az Abstract változatára nincs szükség, mivel maga a factory csak egyféleképpen létezik), de ha extrémebbre veszed a figurát, használd a Prototype-ot.
Az említett támpont például egy enum vagy egy string, ami egyértelműen azonosít egy szakköraltípust, és ez alapján hozd létre a példányt/keresd elő a másolandó prototípust. Igen, mindkét esetben (ezekkel a mintákkal) kőbe kell vésned a támogatott típusokat, vagy extra köröket futnod egy reflexiós, classloaderes vagy komponensalapú dinamikus körítéssel.
Vagy.
Fogd meg teljesen más oldalról a problémát már a modell szintjén!
Igazából logika szempontjából két szakköraltípus között semmi különbség nincs, csak mások a tulajdonságai. Megfoghatod meta irányból a problémát: egy szakkör osztály, a közös fix jellemzők tagváltozók, valamint egy Map, amiben az extra tulajdonságokat tárolod. Ha saját osztályt készítesz ezeknek a propertyknek, akkor a "szükséges eszközök listája" jellegű dolgokat például a Composite mintával tudod megoldani. Jé, minta.
A különböző szakkörtípusok sémává válnak, ami leírja a propertyket. A sémákat külön tudod tárolni, újakat létrehozni, stb. a Java kódhoz nyúlás nélkül. A séma alapján legyártani az objektumot nem nagy kaland, prototípus és factory minta szerint se.
Ez a metamegközelítés egyébként megjelenítésnél is hasznos, hiszen nem tart semmiből végigiterálni a szakkör propertyjein
Aha, köszi. Ez a metás dolog jobban érdekel.
"A különböző szakkörtípusok sémává válnak, ami leírja a propertyket. A sémákat külön tudod tárolni, újakat létrehozni, stb. a Java kódhoz nyúlás nélkül. A séma alapján legyártani az objektumot nem nagy kaland, prototípus és factory minta szerint se." - Ehhez tudnál valami online segédanyagot adni, amiből megérteném a részleteket?
(Nem igazán látom, hogyan kellene ezt implementálni)
Séma alatt a MongoDB sémát érted? Séma alapján objektumot gyártani? Hmmm Ez számomra új.De ez a megközelítés jobb, mint az én erőltetett Factorym.
-
"Szerintem a probléma, amit leírsz, nem a creational design patternek témakörébe tartozik."
Akkor hova tartozik/tartozhat még?
Bónusz kérdés:
Milyen más mintákat lehetne még alkalmazni?
(Igazad van, NoSQL nem SQL, és így valamilyen szinten egyszerűbb dolgom is van.)Legegyszerűbb a hierarchia, de ha már hierarchiáról van szó, akkor mindig nézek úgymond egy tervezési mintát, hogy melyik húzható rá?! Valamilyen szinten különbözik egy közép- és felsőoktatási szakkör, na meg egy nyelvi szakkör is. Ha később az egyiket bővítem akkor jó, hogy így szét van szedve logikailag
.
Például a felsőoktatási szakkör csak 1 féléves, a középiskolai 2 féléves(=1 éves), a nyelvi szakkörnél meg lehet "ideiglenes is", mint nyelvvizsga felkészítő. Későbbi módosításoknál."A gyár implementálásához meg szükséged van valami támpontra, hogy milyen szakköröket lehet létrehozni." - Pontosan mit értesz támppont alatt? (Nekem ez így homályos)
Amúgy köszönöm a segítséget
. Még anno a Builder-en gondolkoztam...Mindenkinek:
Mennyire hibás ötlet a következő?
Lehetne ugye nyelvszakkört kilistázni, ekkor a gyár tudja, hogy nyelvszakkörök lesznek és már ekkor alapból nyelvszakkörös objektumokkal dolgozna? Adatbázisból lekérdezés és a view-ban megjelenítés lista nézetben. Ilyenkor érdemes-e egy újabb view-t létrehozni erre az osztályt típusra, vagy a régit is elég bővíteni(, amely alkalmazkodik a nyelvszakkör adataihoz)? (Gondolom a régit is lehet bővíteni egy bizonyos mértékig).Őszintén? Sehova. Esetleg a Fowler-féle enterprise minták valamelyikébe, azokat nem tudom fejből.
Az előző hozzászólásomból kiemelném ismét, hogy a felsorolt osztályok egyike sem gyár. Sőt, az eddigiek alapján sok viselkedés nem is tartozik hozzájuk, csak adat, aminek adsz egy szerkezetet (magadnak meg fejfájást).
Apropó Builder, annak is megvan a maga helye, de nem ez. Célszerű elolvasni a minta által megoldott problémát (mindig ott van a definíció környékén), hangsúly most a bonyolult objektum többlépéses inicializációján. Példának meg javaslom a GsonBuilder osztályt a GSON libraryben, látványos.
Minta tekintetében továbbra is Factory Methodra szavazok (az Abstract változatára nincs szükség, mivel maga a factory csak egyféleképpen létezik), de ha extrémebbre veszed a figurát, használd a Prototype-ot.
Az említett támpont például egy enum vagy egy string, ami egyértelműen azonosít egy szakköraltípust, és ez alapján hozd létre a példányt/keresd elő a másolandó prototípust. Igen, mindkét esetben (ezekkel a mintákkal) kőbe kell vésned a támogatott típusokat, vagy extra köröket futnod egy reflexiós, classloaderes vagy komponensalapú dinamikus körítéssel.
Vagy.
Fogd meg teljesen más oldalról a problémát már a modell szintjén!
Igazából logika szempontjából két szakköraltípus között semmi különbség nincs, csak mások a tulajdonságai. Megfoghatod meta irányból a problémát: egy szakkör osztály, a közös fix jellemzők tagváltozók, valamint egy Map, amiben az extra tulajdonságokat tárolod. Ha saját osztályt készítesz ezeknek a propertyknek, akkor a "szükséges eszközök listája" jellegű dolgokat például a Composite mintával tudod megoldani. Jé, minta.
A különböző szakkörtípusok sémává válnak, ami leírja a propertyket. A sémákat külön tudod tárolni, újakat létrehozni, stb. a Java kódhoz nyúlás nélkül. A séma alapján legyártani az objektumot nem nagy kaland, prototípus és factory minta szerint se.
Ez a metamegközelítés egyébként megjelenítésnél is hasznos, hiszen nem tart semmiből végigiterálni a szakkör propertyjein
-
Szerintem a probléma, amit leírsz, nem a creational design patternek témakörébe tartozik. Amit leírtál, mint absztrakt és konkrét osztályok nem factoryk és productok. Az a különbség, hogy ezek mind adatjellegű osztályok, nincs közöttük "ő hozza létre őt" logikai kapcsolat, ergo nem gyárak.
Úgy hiszem, hogy a problémának két része van, ami megkavarhatott.
1) A szakkör példányokat (a maguk hierarchiájában) el kell tárolnod a MongoDB-ben. Itt azért befigyel, hogy az SQL táblának semmi köze nincs a Mongo kollekciójához, sokkal könnyebb dolgod van. Szerintem egy szakkör példány = 1 dokumentum a Szakkörök kollekcióban, és olyan tulajdonságai vannak, ami az adott típushoz tartozik. Ne gondolkodj előre megkötött oszlopokkal rendelkező táblákban!
2) Létre kell hoznod a különböző típusú szakköröket, figyelembe véve a különböző kombinációkat, mert ezzel más és más tulajdonságokat lehet beállítani. Itt jön be az, hogy szerintem a felvázolt osztályhierarchia nem stimmel.
A legegyszerűbb felállás, hogy adott a szakkör ősosztály, amiben a közös mezők találhatóak (beleértve a szakkör nyelvét), és ennek leszármazottai a ConcreteFactory/AbstractProduct alatt felsoroltak (ahogy szükséges). És ilyen leszármazott osztályokat kell létrehoznod akkor, amikor a felhasználó felvesz egy új szakkört.
Na most a megfelelő osztály kiválasztása és példányosítása már factory probléma. Az előző hierarchia mellett van egy szakkörgyár, ami valamilyen kulcs alapján létrehozza az új példányt. Ehhez a Factory method minta is elég. A gyár implementálásához meg szükséged van valami támpontra, hogy milyen szakköröket lehet létrehozni.
Most ennyire van (nincs) időm, remélem volt valami értelme
Kritika természetesen jöhet.UI: természetesen a hierarchia mind a modell rétegbe kell hogy kerüljön. A gyár határeset. De ez nem olyan kritikus kérdés szvsz.
"Szerintem a probléma, amit leírsz, nem a creational design patternek témakörébe tartozik."
Akkor hova tartozik/tartozhat még?
Bónusz kérdés:
Milyen más mintákat lehetne még alkalmazni?
(Igazad van, NoSQL nem SQL, és így valamilyen szinten egyszerűbb dolgom is van.)Legegyszerűbb a hierarchia, de ha már hierarchiáról van szó, akkor mindig nézek úgymond egy tervezési mintát, hogy melyik húzható rá?! Valamilyen szinten különbözik egy közép- és felsőoktatási szakkör, na meg egy nyelvi szakkör is. Ha később az egyiket bővítem akkor jó, hogy így szét van szedve logikailag
.
Például a felsőoktatási szakkör csak 1 féléves, a középiskolai 2 féléves(=1 éves), a nyelvi szakkörnél meg lehet "ideiglenes is", mint nyelvvizsga felkészítő. Későbbi módosításoknál."A gyár implementálásához meg szükséged van valami támpontra, hogy milyen szakköröket lehet létrehozni." - Pontosan mit értesz támppont alatt? (Nekem ez így homályos)
Amúgy köszönöm a segítséget
. Még anno a Builder-en gondolkoztam...Mindenkinek:
Mennyire hibás ötlet a következő?
Lehetne ugye nyelvszakkört kilistázni, ekkor a gyár tudja, hogy nyelvszakkörök lesznek és már ekkor alapból nyelvszakkörös objektumokkal dolgozna? Adatbázisból lekérdezés és a view-ban megjelenítés lista nézetben. Ilyenkor érdemes-e egy újabb view-t létrehozni erre az osztályt típusra, vagy a régit is elég bővíteni(, amely alkalmazkodik a nyelvszakkör adataihoz)? (Gondolom a régit is lehet bővíteni egy bizonyos mértékig). -
Ez egy kicsit ágyúval verébre jellegűnek tűnik.
Alapvetően nem bonyolult dolgokat szeretnék megoldani, ezért elsősorban valami script jellegű megoldásban gondolkodom, nem valami komplex megoldásban, vagy "komolyabb" programozási nyelvben. Több energiát fektetni a megtanulásába és a megoldás elkészítésébe, mint mondjuk közepes távon a jelenlegi, félig "kézzel" módszer... Nos, ez nem túl csábító út.Részben ilyesmiket is meg kellene oldanom:
http://www.miniwebtool.com/text-tools/És lehetőleg ingyenes megoldást keresek.
-
Ez egy kicsit ágyúval verébre jellegűnek tűnik.
Alapvetően nem bonyolult dolgokat szeretnék megoldani, ezért elsősorban valami script jellegű megoldásban gondolkodom, nem valami komplex megoldásban, vagy "komolyabb" programozási nyelvben. Több energiát fektetni a megtanulásába és a megoldás elkészítésébe, mint mondjuk közepes távon a jelenlegi, félig "kézzel" módszer... Nos, ez nem túl csábító út.Részben ilyesmiket is meg kellene oldanom:
http://www.miniwebtool.com/text-tools/És lehetőleg ingyenes megoldást keresek.
-
Lehet, de csak olyan megérzés jellegű, hogy a CloverETL-lel le lehet ilyet modellezni programozás nélkül is. Nem tudom mekkora a feladat és milyen sűrűn kell ilyen átalakításokat csinálni persze, hogy egy teljes ilyen szoftvert megéri-e futtatni miatta.
Még nem használtam egyébként, csak nagyon érdekel, és eszembe jutott.
Ez egy kicsit ágyúval verébre jellegűnek tűnik.
Alapvetően nem bonyolult dolgokat szeretnék megoldani, ezért elsősorban valami script jellegű megoldásban gondolkodom, nem valami komplex megoldásban, vagy "komolyabb" programozási nyelvben. Több energiát fektetni a megtanulásába és a megoldás elkészítésébe, mint mondjuk közepes távon a jelenlegi, félig "kézzel" módszer... Nos, ez nem túl csábító út.Részben ilyesmiket is meg kellene oldanom:
http://www.miniwebtool.com/text-tools/És lehetőleg ingyenes megoldást keresek.
-
Sziasztok!
Remélem tud nekem valaki okosat mondani.
Arra próbálok választ találni, hogy milyen eszköz lenne a legjobb számomra.
A probléma, amit meg szeretnék oldani, szövegfeldolgozás. Részben xml, xhtml, de sima txt is (amelyekből lesz pl. xml vagy xhtml).
Az eszköznek, amelyet keresek, tudnia kell ezeket:
- reguláris kifejezéseket kezelni (keresés, csere, a találati minta részein is)
- változót használni (például sorszámokat beszúrni a találati minta alapján a szövegbe)
- valamiféle ciklust használni.
- több szöveges állományból egyetlen kimenetet összehozni (a különböző részeikből)
- egy szöveges állományból többet létrehozni (vagyis feldarabolni, adott esetben úgy, hogy az eleje és a vége minden állományba bekerül)
- utf-8 és ANSI kódolás (és egyikből a másikba alakítás) támogatása is jó lenneÍgy első ránézésre talán Bash script vagy hasonló is megtenné. De! Fontos, hogy win alatt (jelenleg win7 64bit) működnie kell. Az persze nem baj, ha más platformon, vagy platformfüggetlenül is menne.
Szóval a kérdés az, hogy a fenti feladatokra mi lenne a legjobb nekem?
Lehetőleg valami egyszerű megoldás, ne azzal kezdjétek, hogy C++
Ha más nem, akkor persze programozási nyelv is szóba jöhet, de pillanatnyilag nem szeretném ennyire beleásni magam ha nem muszáj.
Ráadásul nem árt, ha az összerakott dolgot utólag tudja más is változtatni - aki 'laikus' amúgy.Köszönök minden segítséget!
XSLT majdnem jó, jelenleg részben ezzel oldom meg a dolgokat, de nem mindent tudok megvalósítani vele (persze lehet, hogy én vagyok béna).
Ja, és nem vagyok programozó, ha nem derült volna ki a fentiekből. -
Sziasztok!
Remélem tud nekem valaki okosat mondani.
Arra próbálok választ találni, hogy milyen eszköz lenne a legjobb számomra.
A probléma, amit meg szeretnék oldani, szövegfeldolgozás. Részben xml, xhtml, de sima txt is (amelyekből lesz pl. xml vagy xhtml).
Az eszköznek, amelyet keresek, tudnia kell ezeket:
- reguláris kifejezéseket kezelni (keresés, csere, a találati minta részein is)
- változót használni (például sorszámokat beszúrni a találati minta alapján a szövegbe)
- valamiféle ciklust használni.
- több szöveges állományból egyetlen kimenetet összehozni (a különböző részeikből)
- egy szöveges állományból többet létrehozni (vagyis feldarabolni, adott esetben úgy, hogy az eleje és a vége minden állományba bekerül)
- utf-8 és ANSI kódolás (és egyikből a másikba alakítás) támogatása is jó lenneÍgy első ránézésre talán Bash script vagy hasonló is megtenné. De! Fontos, hogy win alatt (jelenleg win7 64bit) működnie kell. Az persze nem baj, ha más platformon, vagy platformfüggetlenül is menne.
Szóval a kérdés az, hogy a fenti feladatokra mi lenne a legjobb nekem?
Lehetőleg valami egyszerű megoldás, ne azzal kezdjétek, hogy C++
Ha más nem, akkor persze programozási nyelv is szóba jöhet, de pillanatnyilag nem szeretném ennyire beleásni magam ha nem muszáj.
Ráadásul nem árt, ha az összerakott dolgot utólag tudja más is változtatni - aki 'laikus' amúgy.Köszönök minden segítséget!
XSLT majdnem jó, jelenleg részben ezzel oldom meg a dolgokat, de nem mindent tudok megvalósítani vele (persze lehet, hogy én vagyok béna).
Ja, és nem vagyok programozó, ha nem derült volna ki a fentiekből. -
Sziasztok.
Programtervezési mintához kérnék segítéget, sajnos nincs olyan akitől ezt még megtanulhatnám. Persze ott vannak a könyvek, de mégis úgy érzem, ehhez tapasztalat kellene. Én elsősorban az abstract factoryra gondoltam. (Create design pattern-ben gondolkodom). Webalkalmazás lesz az alkalmazás, adatbázissal MVC-t felhasználva (grails - java).
Van egy felület, ahol úgymond egy szakkört lehet létrehozni. És ezeket a szakköröket egy kollekcióba mentem bele (MongoDB, kollekció az SQL-ből ismert Tábla fogalmával egyezik meg). Ezeknek a szakköröknek van alapadata. Illetve lennének plusz adatok is. Ezek a plusz adatok attól függnek, hogy milyen tanulmányról van szó. És emiatt vetettem el a szimpla Factory method design patternt.Például ilyen szakkörök lehetnek:
- Nyelv (Angol, német)
- Reál középiskolai( Fizika, kémia, ahol lehetőség van kísérletezésre, pl plusz mező, hogy mik lesznek a kísérletek )
- Humán középiskola (Magyar, töri)
- Testnevelés (a többi tantárggyal ellentétben ide kell hozni valami felszerelést is például cipő, labda)
- Informatika egyetemi (ahova kell számítógép, programozási nyelv megadása, fejleszteőeszköz stb.)
- Bölcsészet egyetemi és így tovább.
Igazszág szerint azt sem tudom nagyon, hogy az MVC -ben hova kéne tenni, de én a Modell-re szavaznék (és nem a Controllerre elsősorban).És én valahogy így képzeltem el (Felhasználva ezt: linkparticipants részt) :
AbstractFactory: Szakkör (ez a tábla vagy kollekció)
ConcreteFactory: IdegeNyelv, KözépiskolaReál, KözépiskolaiHumán, KözépiskolaTestnevelés, EgyetemInformatik, EgyetemMűszaki, EgyetemBölcsészet stb.
AbstractProduct: Angol, Német, Fizika, Mérnök Informatika, Labdarúgás, stb.
Product: debreceni angol szakkör, budapesti angol szakkör, egri német szakkör, miskolci mérnökInfó szakkör, szegedi mérnökinfó szakkör stb.
Mindezt a Modell-be belerakva.Szerintem a probléma, amit leírsz, nem a creational design patternek témakörébe tartozik. Amit leírtál, mint absztrakt és konkrét osztályok nem factoryk és productok. Az a különbség, hogy ezek mind adatjellegű osztályok, nincs közöttük "ő hozza létre őt" logikai kapcsolat, ergo nem gyárak.
Úgy hiszem, hogy a problémának két része van, ami megkavarhatott.
1) A szakkör példányokat (a maguk hierarchiájában) el kell tárolnod a MongoDB-ben. Itt azért befigyel, hogy az SQL táblának semmi köze nincs a Mongo kollekciójához, sokkal könnyebb dolgod van. Szerintem egy szakkör példány = 1 dokumentum a Szakkörök kollekcióban, és olyan tulajdonságai vannak, ami az adott típushoz tartozik. Ne gondolkodj előre megkötött oszlopokkal rendelkező táblákban!
2) Létre kell hoznod a különböző típusú szakköröket, figyelembe véve a különböző kombinációkat, mert ezzel más és más tulajdonságokat lehet beállítani. Itt jön be az, hogy szerintem a felvázolt osztályhierarchia nem stimmel.
A legegyszerűbb felállás, hogy adott a szakkör ősosztály, amiben a közös mezők találhatóak (beleértve a szakkör nyelvét), és ennek leszármazottai a ConcreteFactory/AbstractProduct alatt felsoroltak (ahogy szükséges). És ilyen leszármazott osztályokat kell létrehoznod akkor, amikor a felhasználó felvesz egy új szakkört.
Na most a megfelelő osztály kiválasztása és példányosítása már factory probléma. Az előző hierarchia mellett van egy szakkörgyár, ami valamilyen kulcs alapján létrehozza az új példányt. Ehhez a Factory method minta is elég. A gyár implementálásához meg szükséged van valami támpontra, hogy milyen szakköröket lehet létrehozni.
Most ennyire van (nincs) időm, remélem volt valami értelme
Kritika természetesen jöhet.UI: természetesen a hierarchia mind a modell rétegbe kell hogy kerüljön. A gyár határeset. De ez nem olyan kritikus kérdés szvsz.
-
Polemius
senior tag
Sziasztok!
Remélem tud nekem valaki okosat mondani.
Arra próbálok választ találni, hogy milyen eszköz lenne a legjobb számomra.
A probléma, amit meg szeretnék oldani, szövegfeldolgozás. Részben xml, xhtml, de sima txt is (amelyekből lesz pl. xml vagy xhtml).
Az eszköznek, amelyet keresek, tudnia kell ezeket:
- reguláris kifejezéseket kezelni (keresés, csere, a találati minta részein is)
- változót használni (például sorszámokat beszúrni a találati minta alapján a szövegbe)
- valamiféle ciklust használni.
- több szöveges állományból egyetlen kimenetet összehozni (a különböző részeikből)
- egy szöveges állományból többet létrehozni (vagyis feldarabolni, adott esetben úgy, hogy az eleje és a vége minden állományba bekerül)
- utf-8 és ANSI kódolás (és egyikből a másikba alakítás) támogatása is jó lenneÍgy első ránézésre talán Bash script vagy hasonló is megtenné. De! Fontos, hogy win alatt (jelenleg win7 64bit) működnie kell. Az persze nem baj, ha más platformon, vagy platformfüggetlenül is menne.
Szóval a kérdés az, hogy a fenti feladatokra mi lenne a legjobb nekem?
Lehetőleg valami egyszerű megoldás, ne azzal kezdjétek, hogy C++
Ha más nem, akkor persze programozási nyelv is szóba jöhet, de pillanatnyilag nem szeretném ennyire beleásni magam ha nem muszáj.
Ráadásul nem árt, ha az összerakott dolgot utólag tudja más is változtatni - aki 'laikus' amúgy.Köszönök minden segítséget!
XSLT majdnem jó, jelenleg részben ezzel oldom meg a dolgokat, de nem mindent tudok megvalósítani vele (persze lehet, hogy én vagyok béna).
Ja, és nem vagyok programozó, ha nem derült volna ki a fentiekből. -
ha bármilyen módon kötjük össze, akkor csak bonyolítjuk a problémát.
"Olyan gyűrűt keresni viszont ebben a részgráfban, amely nem metszi önmagát, és csak node-ban tudja egyáltalán (nyilván), ez NP-teljes.": mint a korábbi hsz-ek mutatják, nem. NP teljessé max. az teszi, ha hozzávesszük az általad javasolt legrövidebb kitételt is. bár nem vagyok meggyőzve erről sem.
Szerk: "mint a feladvány is mondja - célszerű azt a részgráfot kiválasztani, amiben minden gép minden géppel közvetlenül össze van kötve": semmi ilyesmit nem mond a feladat, a gyűrű definíciójába beletartozik, hogy a csomópontok fokszáma=2, a minden gép minden géppel közvetlenül össze van kötve esetén meg n-1 a gépek fokszáma.
-
huu, köszi mindenkinek a segítséget
jó sok ötletet adtatok. 
ezeknek holnap nekiállok.
Most lettem kész a gyűrű-tesztelő fv-el.A permutációra meg találtam matlab fv-t, legalább azt nem kell megírni.
Jester01: köszi neked is.
P.H.: igen, tudom, hogy NP-nehéz
(ezért is próbáltam lebeszélni a konzulensem róla, de nem lehet )gygabor88: jól értetted, ez a feladat.
Hat, ha jol ertettem, akkor kaptal egy N * log N-es megoldast.
-
Ponthalmaz, amelyeket összeköthetünk bármilyen módon: egyenes szakasszal összekötve megvan a legrövidebb távolságuk, de bármilyen más módon összekötve őket (akár más pontokon keresztül, akár a monitort körbekerülve egy görbével) is létezik él, azaz végtelen (élszámú) a gráf.
Ebből - mint a feladvány is mondja - célszerű azt a részgráfot kiválasztani, amiben minden gép minden géppel közvetlenül össze van kötve, ez már véges. "Az lenne a feladat, hogy adott pontokat(csomópontok, node) úgy kéne összekötni, hogy egy gyűrűt alkossanak." Ez nem bonyolult feladat, n node-ra:
pl. 1 <-> 2 <->...<-> n-1 <-> n <-> 1
Olyan gyűrűt keresni viszont ebben a részgráfban, amely nem metszi önmagát, és csak node-ban tudja egyáltalán (nyilván), ez NP-teljes.#6958: ezért mondtam, hogy a metszés jó ötlet. Nem ok nélkül ragaszkodik hozzá
-
Ponthalmaz, amelyeket összeköthetünk bármilyen módon: egyenes szakasszal összekötve megvan a legrövidebb távolságuk, de bármilyen más módon összekötve őket (akár más pontokon keresztül, akár a monitort körbekerülve egy görbével) is létezik él, azaz végtelen (élszámú) a gráf.
Ebből - mint a feladvány is mondja - célszerű azt a részgráfot kiválasztani, amiben minden gép minden géppel közvetlenül össze van kötve, ez már véges. "Az lenne a feladat, hogy adott pontokat(csomópontok, node) úgy kéne összekötni, hogy egy gyűrűt alkossanak." Ez nem bonyolult feladat, n node-ra:
pl. 1 <-> 2 <->...<-> n-1 <-> n <-> 1
Olyan gyűrűt keresni viszont ebben a részgráfban, amely nem metszi önmagát, és csak node-ban tudja egyáltalán (nyilván), ez NP-teljes.#6958: ezért mondtam, hogy a metszés jó ötlet. Nem ok nélkül ragaszkodik hozzá
-
A favágó módszer azt jelenti, hogy minden eshetőséget végigpróbálsz.
Ennél a feladatnál egy-egy eshetőség az a gráfod pontjainak egy permutációja. Ez akkor teljesíti a feltételt, ha az első pontból elindulva eljutsz az utolsóba úgy, hogy minden lépéshez tartozik él és az nem keresztezi a korábban már bejárt éleket.Persze, k*rvalassú lehet, elképzelhető, hogy a google tud erre optimálisabb megoldást.
huu, köszi mindenkinek a segítséget
jó sok ötletet adtatok. ezeknek holnap nekiállok.
Most lettem kész a gyűrű-tesztelő fv-el.A permutációra meg találtam matlab fv-t, legalább azt nem kell megírni.
Jester01: köszi neked is.
P.H.: igen, tudom, hogy NP-nehéz
(ezért is próbáltam lebeszélni a konzulensem róla, de nem lehet )gygabor88: jól értetted, ez a feladat.
-
-
itt pontok halmazáról van szó, ahol eredetileg nem adott egy él sem, hanem neked kell megkonstruálni az éleidet.
ne gondoljunk bele a feladatba mást, mint amit leírt a hsz-ben.
"Az említett megoldás arra jó, ha van egy csomó pontod és a cél az élek megalkotása úgy, hogy teljesítse a feltételt ": vagyis a kérdésre a válasz.
Ok, visszaolvastam, igazad van.
Ez esetben viszont a feladat szép része, hogy az optimális (legrövidebb) megoldás megtalálása . -
Ha nem kell a legrövidebbnek lennie, akkor bármelyik kör jó a gráfban, amely vonalak metszése nélkül lerajzolható 2d-ben.
A baj, hogy az összes kör megkeresése minden bizonnyal np-teljes, szóval más út kéne. (Persze, sanszos, hogy nincs más lehetőség)(#6949) bambano
Gráfról van szó, ahol az élek adottak. Az említett megoldás arra jó, ha van egy csomó pontod és a cél az élek megalkotása úgy, hogy teljesítse a feltételt (lerajzolható metszés nélkül, tartalmazza az összes pontot). -
A gyűrű azt jelenti, hogy a lehető legrövidebb a 2D-távolság az összekötött pontok között, azaz az összekötések összhossza minimális, ezzel visszavezetted a TSP (Traveling Salesman Problem) szituációra a kérdést, ez pedig NP-teljes. Letehetsz róla, hogy egyszerűbb algoritmust találsz a pontos megoldásra, mint a TSP, ez a bonyolultságelmélet szépsége, a visszavezethetőség. NP-teljes problémára pedig n pont esetén - ahogy cucka és Jester01 is írta - n! nagyságrendű (azaz nem polinomiális) műveletigényű általános megoldás van. Ha találsz egyet, ami polinomiális lesz, akkor esély van a matematikai Nobel-díjra és pár egyéb nagy összegű pénzdíj elnyerésére is.
Persze lehet keresni részben másképp is megoldást, nem kell végigpróbálni az összes n! megoldást - a metszés jó ötlet -, de akkor is kiszámíthatatlan lesz az időigény (pl. felveszel 100 pontot, arra x idő alatt talál megoldást a programod; elveszel belőle 20-at, azaz 80 marad és 3x-osára nő az időigénye).
-
Ha nem is kell a legrövidebbnek lennie, akkor is le kell fektetni, hogy mi a 'jó megoldás'. Ha a legjobbhoz viszonyítjuk (pl. legfejlebb 10%-kal hosszabb), akkor NP-teljes marad, mert akkor is ismerni kell hozzá a legrövidebbet, hogy ezt el tudjuk dönteni.
#6951: bármikor felírható olyan bemeneti adatsor, aminél nem fog működni. Elég sokat foglalkoztam a TSP-vel (asm megvalósítási szempontból és többszálúsítással is gyorsítva), de a bemeneti adatok mibenlététől és azok sorrendjétől való függőségén (pl. az összes pont egyetlen egyenesre vagy pl. pontosan 2 hatványai távolságra esnek egymástól) nemigen lehet változtatni.
-
Hm, akkor valoszinuleg en ertettem felre. Ugy ertettem a feladat az, hogy van egy ponthalmazom elek nelkul es ezeket kellene osszekotni ugy, hogy az elek ne metszek egymast. Ha viszont nem sima ponthalmazom van, hanem grafom, elore definialt elekkel, amelyek menten ugralni lehet, akkor valoban nem fog mukodni teljes grafot kiveve.
-
A gyűrű azt jelenti, hogy a lehető legrövidebb a 2D-távolság az összekötött pontok között, azaz az összekötések összhossza minimális, ezzel visszavezetted a TSP (Traveling Salesman Problem) szituációra a kérdést, ez pedig NP-teljes. Letehetsz róla, hogy egyszerűbb algoritmust találsz a pontos megoldásra, mint a TSP, ez a bonyolultságelmélet szépsége, a visszavezethetőség. NP-teljes problémára pedig n pont esetén - ahogy cucka és Jester01 is írta - n! nagyságrendű (azaz nem polinomiális) műveletigényű általános megoldás van. Ha találsz egyet, ami polinomiális lesz, akkor esély van a matematikai Nobel-díjra és pár egyéb nagy összegű pénzdíj elnyerésére is.
Persze lehet keresni részben másképp is megoldást, nem kell végigpróbálni az összes n! megoldást - a metszés jó ötlet -, de akkor is kiszámíthatatlan lesz az időigény (pl. felveszel 100 pontot, arra x idő alatt talál megoldást a programod; elveszel belőle 20-at, azaz 80 marad és 3x-osára nő az időigénye).
Ha kivesszük azt a kitételt, hogy a kapott gyűrű a legrövidebb legyen, akkor is np-teljes marad?
(Gyanítom, hogy igen, csak alátámasztani nem tudom ) -
Sziasztok!
Az lenne a feladat, hogy adott pontokat(csomópontok, node) úgy kéne összekötni, hogy egy gyűrűt alkossanak.
gyűrű topológia
[minden csomópontnak pontosan két szomszédja van és a gyűrű körbe is ér]A pontok véletlenszerűen vannak leszórva.
Akár olyan algoritmus is jó lenne, ami lerakás közben működik. Persze az lenne az igazi, ha már elhelyezett pontokat is össze tudna kötni gyűrűbe.Bárhogy próbálom, minden ötletem befuccsol vhol.
Az alap ötlet volt, hogy mindig a legközelebbi pontot kösse be. Ez már akkor elvérzik, ha az egyik irányba a sűrű pontok mentén halad, ott elfogynak a pontok, és vissza kell térnie. (a topológiában nem lehetnek keresztező vonalak. Metszéspont számító függvényem már kész van.)Bármilyen segítségnek örülök.
Előre is köszi.
A gyűrű azt jelenti, hogy a lehető legrövidebb a 2D-távolság az összekötött pontok között, azaz az összekötések összhossza minimális, ezzel visszavezetted a TSP (Traveling Salesman Problem) szituációra a kérdést, ez pedig NP-teljes. Letehetsz róla, hogy egyszerűbb algoritmust találsz a pontos megoldásra, mint a TSP, ez a bonyolultságelmélet szépsége, a visszavezethetőség. NP-teljes problémára pedig n pont esetén - ahogy cucka és Jester01 is írta - n! nagyságrendű (azaz nem polinomiális) műveletigényű általános megoldás van. Ha találsz egyet, ami polinomiális lesz, akkor esély van a matematikai Nobel-díjra és pár egyéb nagy összegű pénzdíj elnyerésére is.
Persze lehet keresni részben másképp is megoldást, nem kell végigpróbálni az összes n! megoldást - a metszés jó ötlet -, de akkor is kiszámíthatatlan lesz az időigény (pl. felveszel 100 pontot, arra x idő alatt talál megoldást a programod; elveszel belőle 20-at, azaz 80 marad és 3x-osára nő az időigénye).
-
-
Hello.
Regen csinaltam hasonlot. Gyakorlatilag oramutato jarasaval megegyezo (vagy azzal ellentetes) iranyban kell sorba rendezni a pontokat. Az otlet a kovetkezo. Van P1, P2, ..., PN pontod. Kiszamitod a sulypontjukat, legyen ez S. Innentol kezdve ugy kezeled S-t mintha, az origo lenne, amin atmegy az x es y tengely. Minden P-re kiszamitod az x tengely es SP vector altal bezart szoget, legyen ez alfa es el is tarolod mondjuk a P pontban. Ezutan P-ket mar az igy kiszamolt szog alapjan sorbarendezed es kesz is vagy.
Az a baj ezzel, hogy csak teljes gráfban működik. Vagyis máshogy megfogalmazva, az algoritmusod egy másik feladatot old meg.
-
Hello.
Regen csinaltam hasonlot. Gyakorlatilag oramutato jarasaval megegyezo (vagy azzal ellentetes) iranyban kell sorba rendezni a pontokat. Az otlet a kovetkezo. Van P1, P2, ..., PN pontod. Kiszamitod a sulypontjukat, legyen ez S. Innentol kezdve ugy kezeled S-t mintha, az origo lenne, amin atmegy az x es y tengely. Minden P-re kiszamitod az x tengely es SP vector altal bezart szoget, legyen ez alfa es el is tarolod mondjuk a P pontban. Ezutan P-ket mar az igy kiszamolt szog alapjan sorbarendezed es kesz is vagy.
-
Sziasztok!
Az lenne a feladat, hogy adott pontokat(csomópontok, node) úgy kéne összekötni, hogy egy gyűrűt alkossanak.
gyűrű topológia
[minden csomópontnak pontosan két szomszédja van és a gyűrű körbe is ér]A pontok véletlenszerűen vannak leszórva.
Akár olyan algoritmus is jó lenne, ami lerakás közben működik. Persze az lenne az igazi, ha már elhelyezett pontokat is össze tudna kötni gyűrűbe.Bárhogy próbálom, minden ötletem befuccsol vhol.
Az alap ötlet volt, hogy mindig a legközelebbi pontot kösse be. Ez már akkor elvérzik, ha az egyik irányba a sűrű pontok mentén halad, ott elfogynak a pontok, és vissza kell térnie. (a topológiában nem lehetnek keresztező vonalak. Metszéspont számító függvényem már kész van.)Bármilyen segítségnek örülök.
Előre is köszi.
-
A favágó módszer azt jelenti, hogy minden eshetőséget végigpróbálsz.
Ennél a feladatnál egy-egy eshetőség az a gráfod pontjainak egy permutációja. Ez akkor teljesíti a feltételt, ha az első pontból elindulva eljutsz az utolsóba úgy, hogy minden lépéshez tartozik él és az nem keresztezi a korábban már bejárt éleket.Persze, k*rvalassú lehet, elképzelhető, hogy a google tud erre optimálisabb megoldást.
-
Sziasztok!
Az lenne a feladat, hogy adott pontokat(csomópontok, node) úgy kéne összekötni, hogy egy gyűrűt alkossanak.
gyűrű topológia
[minden csomópontnak pontosan két szomszédja van és a gyűrű körbe is ér]A pontok véletlenszerűen vannak leszórva.
Akár olyan algoritmus is jó lenne, ami lerakás közben működik. Persze az lenne az igazi, ha már elhelyezett pontokat is össze tudna kötni gyűrűbe.Bárhogy próbálom, minden ötletem befuccsol vhol.
Az alap ötlet volt, hogy mindig a legközelebbi pontot kösse be. Ez már akkor elvérzik, ha az egyik irányba a sűrű pontok mentén halad, ott elfogynak a pontok, és vissza kell térnie. (a topológiában nem lehetnek keresztező vonalak. Metszéspont számító függvényem már kész van.)Bármilyen segítségnek örülök.
Előre is köszi.
A favágó módszer (az összes lehetőség végigpróbálása) működik ha a pontok száma nem túl nagy
-
#89874944
törölt tag
Sziasztok!
Az lenne a feladat, hogy adott pontokat(csomópontok, node) úgy kéne összekötni, hogy egy gyűrűt alkossanak.
gyűrű topológia
[minden csomópontnak pontosan két szomszédja van és a gyűrű körbe is ér]A pontok véletlenszerűen vannak leszórva.
Akár olyan algoritmus is jó lenne, ami lerakás közben működik. Persze az lenne az igazi, ha már elhelyezett pontokat is össze tudna kötni gyűrűbe.Bárhogy próbálom, minden ötletem befuccsol vhol.
Az alap ötlet volt, hogy mindig a legközelebbi pontot kösse be. Ez már akkor elvérzik, ha az egyik irányba a sűrű pontok mentén halad, ott elfogynak a pontok, és vissza kell térnie. (a topológiában nem lehetnek keresztező vonalak. Metszéspont számító függvényem már kész van.)Bármilyen segítségnek örülök.
Előre is köszi.
-
Én is elneveztem bújtaott mateknak ezt a dolgot. Nálunk ez úgy megy, hogy a Matematika Logikai Alapjait átnevezték Informatika logikai alapjaira, és a Matematikai statisztikát átnevezték Komputerstatisztikára.
És máris a suliban ráfoghatják, hogy a srácok informatikát tanulnak, nem tölteléket.Tisztelem a matematikát, de azért az egy kicsit sok, hogy a 180 megszerzendő kreditemből kb. 90 matek.
Én is belejöttem a tanulásba, kifejezetten szeretek suliba járni. Vizsgaidőszak végén mindig olvasnom kell valamit, mert megszoktam a tanulást
Talán a szürke hétköznapjainkban jól esik egy ilyen kihívássorozat nekünk.Aha, szóval nektek már nincs kihívás a melóban, na így már értem a dolgot.
-
Azzal lehet.
Nekem most MSc.-n hivatalosan 3 matek van a négy szemeszter alatt, analízis, diff.-egyenletek, sztochasztikus folyamatok, de gyakorlatilag ebben a félévemben nyolcból két tantárgy nem kimondottan a matekról szól, az összes többi töményen az...Én is elneveztem bújtaott mateknak ezt a dolgot. Nálunk ez úgy megy, hogy a Matematika Logikai Alapjait átnevezték Informatika logikai alapjaira, és a Matematikai statisztikát átnevezték Komputerstatisztikára.
És máris a suliban ráfoghatják, hogy a srácok informatikát tanulnak, nem tölteléket.Tisztelem a matematikát, de azért az egy kicsit sok, hogy a 180 megszerzendő kreditemből kb. 90 matek.
Én is belejöttem a tanulásba, kifejezetten szeretek suliba járni. Vizsgaidőszak végén mindig olvasnom kell valamit, mert megszoktam a tanulást
Talán a szürke hétköznapjainkban jól esik egy ilyen kihívássorozat nekünk. -
"Ha egyformán oldjátok meg a feladatot egy mérnökkel szerinted kit fognak felvenni?"
Aki OKJ-t végzett, mert annak kevesebbet kell fizetni.
Persze ezt viccnek szántam, én még a matekkal szenvedek az egyetemen...
Azzal lehet.
Nekem most MSc.-n hivatalosan 3 matek van a négy szemeszter alatt, analízis, diff.-egyenletek, sztochasztikus folyamatok, de gyakorlatilag ebben a félévemben nyolcból két tantárgy nem kimondottan a matekról szól, az összes többi töményen az... -
Most viszont azt hallom több ismerőstől is, nem csak prog szakmába dolgozóktól, hogy szinte sehol nem kérik már a papírt, kb. mindenütt az van, hogy bemegy az ember interjúra, elé tolnak valamilyen tesztet, ha megtudja csinálni ok, ha nem akkor viszlát.
ROTFL. Ennél többet nem is tudok hozzáfűzni. De mondok egyszerűbbet. Ha egyformán oldjátok meg a feladatot egy mérnökkel szerinted kit fognak felvenni? Ezen felül jó neked, ha Te úgy érzed, hogy Te már többet nem tanulhatsz.Külföldön kimondottan jól fogadják a magyar diplomát. Nem tudom, írtam-e már, de pl. az anyacégnél a szoftverfejlesztők között ketten vagyunk Dipl.-Ing, ebből az egyik az osztály főnöke (sajnos nem én
). Szóval elég jól cseng náluk.#Bucsupeti: Nem rossz ez így. Én is újra egyetemre járok (MSc.), második diplomát szerzek másik szakmában. Én 34 leszek, egy gyerek már nálam is van, tervben a második. Nehéz, de én élvezem. Mondjuk a rengeteg matekkal lehet szívni bőven.
Amúgy MSc.-re egyre nehezebb bejutni. Én 4,47-tel végeztem korábban, és éppen átléptem a ponthatárt. Egyre többen jelentkeznek. Elég kemények lettek a feltételek, 3 karó egy tárgyból, és annyi volt, 15 karó összesen, és szintén annyi volt. Ez persze mind pozitív, legalább újra emelkedik a színvonal."Ha egyformán oldjátok meg a feladatot egy mérnökkel szerinted kit fognak felvenni?"
Aki OKJ-t végzett, mert annak kevesebbet kell fizetni.
Persze ezt viccnek szántam, én még a matekkal szenvedek az egyetemen...
-
birno
addikt
Köszi a válaszokat mindenkinek, sejtettem, hogy azért nem ártana befejezni, úgyhogy szerintem az lesz, hogy most szüneteltetem egy fél évet, pihenek, aztán meg folytatom s inkább elhúzom egy kicsit, de nem veszek fel túl sok tárgyat egyszerre.
Atos23: Annyi tárgyat, te jó ég, az már egyszerűen elmebeteg mennyiség, nem is értem hogy a fenébe bírod megcsinálni mindet, respect.
-
Most viszont azt hallom több ismerőstől is, nem csak prog szakmába dolgozóktól, hogy szinte sehol nem kérik már a papírt, kb. mindenütt az van, hogy bemegy az ember interjúra, elé tolnak valamilyen tesztet, ha megtudja csinálni ok, ha nem akkor viszlát.
ROTFL. Ennél többet nem is tudok hozzáfűzni. De mondok egyszerűbbet. Ha egyformán oldjátok meg a feladatot egy mérnökkel szerinted kit fognak felvenni? Ezen felül jó neked, ha Te úgy érzed, hogy Te már többet nem tanulhatsz.Külföldön kimondottan jól fogadják a magyar diplomát. Nem tudom, írtam-e már, de pl. az anyacégnél a szoftverfejlesztők között ketten vagyunk Dipl.-Ing, ebből az egyik az osztály főnöke (sajnos nem én
). Szóval elég jól cseng náluk.#Bucsupeti: Nem rossz ez így. Én is újra egyetemre járok (MSc.), második diplomát szerzek másik szakmában. Én 34 leszek, egy gyerek már nálam is van, tervben a második. Nehéz, de én élvezem. Mondjuk a rengeteg matekkal lehet szívni bőven.
Amúgy MSc.-re egyre nehezebb bejutni. Én 4,47-tel végeztem korábban, és éppen átléptem a ponthatárt. Egyre többen jelentkeznek. Elég kemények lettek a feltételek, 3 karó egy tárgyból, és annyi volt, 15 karó összesen, és szintén annyi volt. Ez persze mind pozitív, legalább újra emelkedik a színvonal. -
Sziasztok,
Levelező tagozaton járok SZTE-re, prog infó szakra, ez a 4.szemeszterem.
Felmerült bennem a kérdés, hogy van-e bármi értelme folytatni, ugyanis fél éve már fejlesztőként dolgozom, mikor elkezdtem akkor ugye még nem, így jobban volt motiváció.
Most viszont azt hallom több ismerőstől is, nem csak prog szakmába dolgozóktól, hogy szinte sehol nem kérik már a papírt, kb. mindenütt az van, hogy bemegy az ember interjúra, elé tolnak valamilyen tesztet, ha megtudja csinálni ok, ha nem akkor viszlát.
S bár elvileg csak egy évem lenne, de mivel vannak elmaradt tárgyaim, így az inkább 2 s most meló mellett már elég nehezen megy, mert sokkal jobban leszívja az energiám a fejlesztés, mint a korábbi munkaköröm.Kérdés, hogy nektek mik a tapasztalataitok, mennyire fontos a papír?
Vagy tényleg a szakmai tapasztalat s a kézzel fogható tudás számít?
Érdekelne magyarországi, de főleg külföldi viszonylatba.
Mennyit ér egyáltalán egy magyar diploma külföldön? Pl. Ausztrália, USA?Most viszont azt hallom több ismerőstől is, nem csak prog szakmába dolgozóktól, hogy szinte sehol nem kérik már a papírt, kb. mindenütt az van, hogy bemegy az ember interjúra, elé tolnak valamilyen tesztet, ha megtudja csinálni ok, ha nem akkor viszlát.
ROTFL. Ennél többet nem is tudok hozzáfűzni. De mondok egyszerűbbet. Ha egyformán oldjátok meg a feladatot egy mérnökkel szerinted kit fognak felvenni? Ezen felül jó neked, ha Te úgy érzed, hogy Te már többet nem tanulhatsz.Külföldön kimondottan jól fogadják a magyar diplomát. Nem tudom, írtam-e már, de pl. az anyacégnél a szoftverfejlesztők között ketten vagyunk Dipl.-Ing, ebből az egyik az osztály főnöke (sajnos nem én
). Szóval elég jól cseng náluk.#Bucsupeti: Nem rossz ez így. Én is újra egyetemre járok (MSc.), második diplomát szerzek másik szakmában. Én 34 leszek, egy gyerek már nálam is van, tervben a második. Nehéz, de én élvezem. Mondjuk a rengeteg matekkal lehet szívni bőven.
Amúgy MSc.-re egyre nehezebb bejutni. Én 4,47-tel végeztem korábban, és éppen átléptem a ponthatárt. Egyre többen jelentkeznek. Elég kemények lettek a feltételek, 3 karó egy tárgyból, és annyi volt, 15 karó összesen, és szintén annyi volt. Ez persze mind pozitív, legalább újra emelkedik a színvonal. -
Sziasztok,
Levelező tagozaton járok SZTE-re, prog infó szakra, ez a 4.szemeszterem.
Felmerült bennem a kérdés, hogy van-e bármi értelme folytatni, ugyanis fél éve már fejlesztőként dolgozom, mikor elkezdtem akkor ugye még nem, így jobban volt motiváció.
Most viszont azt hallom több ismerőstől is, nem csak prog szakmába dolgozóktól, hogy szinte sehol nem kérik már a papírt, kb. mindenütt az van, hogy bemegy az ember interjúra, elé tolnak valamilyen tesztet, ha megtudja csinálni ok, ha nem akkor viszlát.
S bár elvileg csak egy évem lenne, de mivel vannak elmaradt tárgyaim, így az inkább 2 s most meló mellett már elég nehezen megy, mert sokkal jobban leszívja az energiám a fejlesztés, mint a korábbi munkaköröm.Kérdés, hogy nektek mik a tapasztalataitok, mennyire fontos a papír?
Vagy tényleg a szakmai tapasztalat s a kézzel fogható tudás számít?
Érdekelne magyarországi, de főleg külföldi viszonylatba.
Mennyit ér egyáltalán egy magyar diploma külföldön? Pl. Ausztrália, USA?Én 1995 óta dolgozom a szakmában. Autodidaktaként tanultam a programozást és az informatikát, majd elvégeztem egy felsőfokú OKJ tanfolyamot és rendszerprogramozó végzettséget szereztem. Aztán úgy alakultak a dolgok hogy csoportvezető, majd osztályvezető lettem a szakmai életutam volt a bizonyítvány. Viszont most már nem elég ez. Eljött az idő amikor a vállalat bejelentette hoyg diploma nélkül nincs státuszom tudhatok bármit, bárhogyan. Beíratkoztam műszaki informatika szakra és megszereztem a BSC diplomát, most meg a nyelvvizsgára készülök....mindezt 40 éves fejjel.
Annak idején 95-ben amikor OKJ tanfolyamot végeztem akkor kellett volna diplomát szereznem, nem 40 éves fejjel 3 gyerek mellett vizsgákra készülni, diplomamunkát írni stb....
Tanulj csak! Megéri hidd el!
Ja és szeptembertől MSC-re fogok járni, bár ezt már senki nem várja el tőlem, de belejöttem a tanulásba!
-
Jah igen, és ha valamely csoda folytán összejön a BSC diploma, amihez még a nyelvvizsgát is meg kell csinálnom, akkor elmegyek MSC-re. De az már nem PTI lesz, hanem mérnök infó. Sajnos én nem vagyok jó coder, inkább az adatbázisok, hálózatok fekszenek
ELTE MsC-n van Inforendszerek szakirány, ahol kevéssé kell csak kódolni.. nem azt mondom hogy jó, csak hogy van
-
Sziasztok,
Levelező tagozaton járok SZTE-re, prog infó szakra, ez a 4.szemeszterem.
Felmerült bennem a kérdés, hogy van-e bármi értelme folytatni, ugyanis fél éve már fejlesztőként dolgozom, mikor elkezdtem akkor ugye még nem, így jobban volt motiváció.
Most viszont azt hallom több ismerőstől is, nem csak prog szakmába dolgozóktól, hogy szinte sehol nem kérik már a papírt, kb. mindenütt az van, hogy bemegy az ember interjúra, elé tolnak valamilyen tesztet, ha megtudja csinálni ok, ha nem akkor viszlát.
S bár elvileg csak egy évem lenne, de mivel vannak elmaradt tárgyaim, így az inkább 2 s most meló mellett már elég nehezen megy, mert sokkal jobban leszívja az energiám a fejlesztés, mint a korábbi munkaköröm.Kérdés, hogy nektek mik a tapasztalataitok, mennyire fontos a papír?
Vagy tényleg a szakmai tapasztalat s a kézzel fogható tudás számít?
Érdekelne magyarországi, de főleg külföldi viszonylatba.
Mennyit ér egyáltalán egy magyar diploma külföldön? Pl. Ausztrália, USA? -
Én is levelezős vagyok, 29 évesen, az EKF-en. Szintén PTI, szintén 4. félév.
Ugyanezt látom, amit leírtál: Sokan már a második félévben elhelyezkedtek jó állásba, emiatt hanyagolni kezdték a sulit.
Én is észrevettem, hogy az önéletrajzban már az is jól mutat, hogy el van kezdve a suli. Ha lassan is, de csináld meg mindenképpen, ha itt maradsz az országban. Persze, ha csak ez tart vissza a külföldre indulástól, ne várd ki.
A diploma olyan alap lesz itt is 10 év múlva, mint az érettségi manapság. Ha nem is maradsz mindig fejlesztő, de kell egy meló 62 évesen, sz@r lesz papírok nélkül, még a sarki kiskerbe sem vesznek fel.
Később seniornként, csoportvezetőként pedig szintén hülyén mutat egy diplomás mérnökcsapat vezetője papírok nélkül.Nekem most kezdődik a vizsgaidőszak, 17 tárgyam van felvéve, 42 kredittel és kb. 10 beadandóm, komplex Winformos progik. Mellette meló, hétvégi teljes napos műszakokkal. Mellé építkezés, házeladás, és még a hobbikkal is kell foglalkozni, na meg nem árt a sulis anyagon kívüli önfejlesztésre való hajlandóság, ami nálam jelen esetben Oracle. De végigcsinálom, legalábbis megpróbálom.
Ha asszony lenne és még gyerekek is pluszban, tényleg tökönszúrnám magamJah igen, és ha valamely csoda folytán összejön a BSC diploma, amihez még a nyelvvizsgát is meg kell csinálnom, akkor elmegyek MSC-re. De az már nem PTI lesz, hanem mérnök infó. Sajnos én nem vagyok jó coder, inkább az adatbázisok, hálózatok fekszenek
-
Sziasztok,
Levelező tagozaton járok SZTE-re, prog infó szakra, ez a 4.szemeszterem.
Felmerült bennem a kérdés, hogy van-e bármi értelme folytatni, ugyanis fél éve már fejlesztőként dolgozom, mikor elkezdtem akkor ugye még nem, így jobban volt motiváció.
Most viszont azt hallom több ismerőstől is, nem csak prog szakmába dolgozóktól, hogy szinte sehol nem kérik már a papírt, kb. mindenütt az van, hogy bemegy az ember interjúra, elé tolnak valamilyen tesztet, ha megtudja csinálni ok, ha nem akkor viszlát.
S bár elvileg csak egy évem lenne, de mivel vannak elmaradt tárgyaim, így az inkább 2 s most meló mellett már elég nehezen megy, mert sokkal jobban leszívja az energiám a fejlesztés, mint a korábbi munkaköröm.Kérdés, hogy nektek mik a tapasztalataitok, mennyire fontos a papír?
Vagy tényleg a szakmai tapasztalat s a kézzel fogható tudás számít?
Érdekelne magyarországi, de főleg külföldi viszonylatba.
Mennyit ér egyáltalán egy magyar diploma külföldön? Pl. Ausztrália, USA?Én is levelezős vagyok, 29 évesen, az EKF-en. Szintén PTI, szintén 4. félév.
Ugyanezt látom, amit leírtál: Sokan már a második félévben elhelyezkedtek jó állásba, emiatt hanyagolni kezdték a sulit.
Én is észrevettem, hogy az önéletrajzban már az is jól mutat, hogy el van kezdve a suli. Ha lassan is, de csináld meg mindenképpen, ha itt maradsz az országban. Persze, ha csak ez tart vissza a külföldre indulástól, ne várd ki.
A diploma olyan alap lesz itt is 10 év múlva, mint az érettségi manapság. Ha nem is maradsz mindig fejlesztő, de kell egy meló 62 évesen, sz@r lesz papírok nélkül, még a sarki kiskerbe sem vesznek fel.
Később seniornként, csoportvezetőként pedig szintén hülyén mutat egy diplomás mérnökcsapat vezetője papírok nélkül.Nekem most kezdődik a vizsgaidőszak, 17 tárgyam van felvéve, 42 kredittel és kb. 10 beadandóm, komplex Winformos progik. Mellette meló, hétvégi teljes napos műszakokkal. Mellé építkezés, házeladás, és még a hobbikkal is kell foglalkozni, na meg nem árt a sulis anyagon kívüli önfejlesztésre való hajlandóság, ami nálam jelen esetben Oracle. De végigcsinálom, legalábbis megpróbálom.
Ha asszony lenne és még gyerekek is pluszban, tényleg tökönszúrnám magam -
Sziasztok,
Levelező tagozaton járok SZTE-re, prog infó szakra, ez a 4.szemeszterem.
Felmerült bennem a kérdés, hogy van-e bármi értelme folytatni, ugyanis fél éve már fejlesztőként dolgozom, mikor elkezdtem akkor ugye még nem, így jobban volt motiváció.
Most viszont azt hallom több ismerőstől is, nem csak prog szakmába dolgozóktól, hogy szinte sehol nem kérik már a papírt, kb. mindenütt az van, hogy bemegy az ember interjúra, elé tolnak valamilyen tesztet, ha megtudja csinálni ok, ha nem akkor viszlát.
S bár elvileg csak egy évem lenne, de mivel vannak elmaradt tárgyaim, így az inkább 2 s most meló mellett már elég nehezen megy, mert sokkal jobban leszívja az energiám a fejlesztés, mint a korábbi munkaköröm.Kérdés, hogy nektek mik a tapasztalataitok, mennyire fontos a papír?
Vagy tényleg a szakmai tapasztalat s a kézzel fogható tudás számít?
Érdekelne magyarországi, de főleg külföldi viszonylatba.
Mennyit ér egyáltalán egy magyar diploma külföldön? Pl. Ausztrália, USA? -
Akkor kérjétek meg az SAP-t, hogy alakítsa át nektek megfelelőre.
Aztán itt kb. le is fújhatod a projektedet, mert a vállalatirányítási rendszer nem azért van, hogy mellette dolgozz. Jobb helyen tökön is rúgnának érte."a vállalatirányítási rendszer nem azért van, hogy mellette dolgozz"
De ha mégis kéne mellette dolgozni, felvesznek mellé 500Ft-os órabérért gyakornokokat... sajnos tapasztalat. (és nem írok vállalatot, nehogy megsértsek valakit) -
Nem kell őket bemutatni, én ezen a területen dolgozom.
Nálunk ezért lett kuka az SAP-projekt. Annyira egyedei a cég felépítése, hogy jobb volt olyan rendszert venni, amihez jár IDE, és úgy alakítod/bővíted, ahogy a körülmények megkívánják.
Ettől függetlenül, ha megvették az SAP-t, nem illik mellette dolgozni. Egyrészt illik mindent egy helyen tárolni (sok szempont miatt), másrészt a szükséges törzsadatok már egyszer szerepelnek elvileg, és azoknak sem kell ellenőrizni az aktualitását. -
Peter Kiss
őstag
Nem kell őket bemutatni, én ezen a területen dolgozom.
Nálunk ezért lett kuka az SAP-projekt. Annyira egyedei a cég felépítése, hogy jobb volt olyan rendszert venni, amihez jár IDE, és úgy alakítod/bővíted, ahogy a körülmények megkívánják.
Ettől függetlenül, ha megvették az SAP-t, nem illik mellette dolgozni. Egyrészt illik mindent egy helyen tárolni (sok szempont miatt), másrészt a szükséges törzsadatok már egyszer szerepelnek elvileg, és azoknak sem kell ellenőrizni az aktualitását. -
Egy ilyen átalakítás röpke hónapok alatt, és pár milliócskáért el is készül. Elvégre SAP-ról beszélünk...
Nem kell őket bemutatni, én ezen a területen dolgozom.
Nálunk ezért lett kuka az SAP-projekt. Annyira egyedei a cég felépítése, hogy jobb volt olyan rendszert venni, amihez jár IDE, és úgy alakítod/bővíted, ahogy a körülmények megkívánják.
Ettől függetlenül, ha megvették az SAP-t, nem illik mellette dolgozni. Egyrészt illik mindent egy helyen tárolni (sok szempont miatt), másrészt a szükséges törzsadatok már egyszer szerepelnek elvileg, és azoknak sem kell ellenőrizni az aktualitását. -
A CRM-et kb csak az üzletkötők és a vezetők használják, volt idén belőle oktatás, de azóta sem "nyitották ki" mindenkinek, pedig volt ám nagy fogadkozás, hogy húúú majd mindent ebben kell csinálni. Speciel én már nagyon vártam egy egységes rendszert.
Azóta sem történt semmi, kb. már az is elfelejtettük miről oktattak minket. :/
SugarCRM van (lesz, remélhetőleg).
De nincs egységes ajánlatadó form-unk pl.Van egy másik tervem is, de az meg webprogramozás, annak sem tudom hol kezdjek neki. Egy kereshető adatbázist akarok összehozni, amiben az objektumokhoz tartozó különféle értékekből összehasonlító grafikonok készíthetőek. Eddig php + mysql ami erre alkalmasnak tűnik.
De ez csak akkor, ha a fentinek tényleg nincs értelme. -
Sziasztok!
Gondom lenne C#-ben.....
Azt akarom megcsinálni, hogy a kijelölt szöveg elé és mögé beszúrjon egy kódot (mint a PH!-nál a hsz-ek formázásánál) csak az a baj, hogy meg is csinálja, de a kijelölt szöveget mégegszer beszúrja...Jelenlegi kódom:
richTextBox1.AppendText("[]" + richTextBox1.SelectedText + "[/]")
Bocs, lejárt az 5perc....
Ááá....megoldottam:
richTextBox1.SelectedText = ("[B]" + richTextBox1.SelectedText + "[/B]");
Még egy kérdés: azt hogy csinálom meg, hogy a kurzort a beszúrt szöveg közé elhelyezze?
Remélem érthető a kérdés...
-
banán007
tag
Sziasztok!
Gondom lenne C#-ben.....
Azt akarom megcsinálni, hogy a kijelölt szöveg elé és mögé beszúrjon egy kódot (mint a PH!-nál a hsz-ek formázásánál) csak az a baj, hogy meg is csinálja, de a kijelölt szöveget mégegszer beszúrja...Jelenlegi kódom:
richTextBox1.AppendText("[]" + richTextBox1.SelectedText + "[/]")
-
Van SAP és CRM rendszerünk, de ajánlatadó modul mint olyan csak SAP-ban van, IGEN korlátozott tudással. Én speciel extra infokat is bele szoktam írni a cellákba, SAP-os ajánlat meg csak a SAP-ban rögzített (max 40 karakter hosszú), sokszor külső szemlélőnek nehezen értelmezhető termékneveket tartalmazza a leírásnál.
-
PHP alapjaim vannak, de szerintem lesz még kérdésem bőven. Pythont megtanulom utána belemászok a C-be... Mondjuk nem tudom mennyi időbe fog telni eljutni egy "közepes/haladó" szintre, de egyszer csak-csak.. Köszönöm a segítségeket! 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
● olvasd el a téma összefoglalót!
- 27% - Sapphire PULSE Radeon RX 7800 XT 16GB GDDR6 Videokártya!
- Dell Latitude 3380 - Core i3 6006U, 4-8GB DDR4 RAM, gyári töltő, számla, 6 hó gar
- 27% - ÚJ Kingston FURY Beast 64GB (2x32GB) DDR5 5600MHz KF556C36BBEK2-64
- Apple iPhone 15 Pro 128GB eladó! 86% akku, Patika állapot, 12 hónap garancia
- Apple iPhone 16 Pro Max 256GB eladó! 94% Akku, Szép állapot, 12 hó gar
- AKCIÓ! EVGA FTW3 Ultra Gaming RTX 3080Ti 12GB videókártya garanciával hibátlan működéssel
- ÚJ Dell Pro 16 Plus - 16" WUXGA IPS - Ultra 5 235U - 16GB - 512GB - Win11 PRO - 3 év garancia - HUN
- Lenovo IdeaPad Slim 5 OLED i7-13620H 16 GB DDR5 512SSD FHD+ Garancia
- Samsung Galaxy A32 4G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! ASUS B550M R7 5700X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3070 8GB Aerocool P500B Digi ARGB 750W
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest