Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • aginor

    veterán

    válasz Throme #99337 üzenetére

    A dof (nem csak a papírvékony) egy kreatív eszköz, segít, hogy azt és úgy mutasd meg, ahogy szeretnéd, vagy ahogy a kép/helyzet kívánja. Az általad említett nagy mélységélesség pl szakmaporténál vagy riportnál lehet előnyös, ahol láttatni szeretnéd a személy környezetét is, mert hozzátartozik. Egy mezei porté esetében a háttér általában inkább elvisz, mintsem hozzáad a képhez, ilyen esetekben egy nyitottabb rekesz lehet az előnyös, persze aranyszabály nincs rá. És ugyanakkor az is igaz, hogy egy jól bemosott háttérrel elfedhető a nem megfelelő háttérválasztás, de nem is mindig van rá lehetőség, hogy a megfelelőt válaszd. A nagy rekesznek további előnye a rövidebb záridő, valamint az, hogy azért még manapság sem a legnagyobb blendén a legszebb a rajzolat. Namost, szinte biztos, hogy egy 1.4-es lencse 2.8-ra rekeszelve szebben fog karcolni, mint egy eleve 2.8-as teljesen nyitva. És az is ott van, amit fentebb már írtak, hogy zárni a rekeszen lehet, a max értéket továbbnyitni nem nagyon.
    Képstab: vannak olyan emberek, akik valamiért saját bevallások szerint ki tudnak tartani olyan záridőket, amiket a mezei halandó nem. Ezzel a jelenséggel rendszeresen találkozom tesztekben. Volt olyan teszt, ahogy 2 másodperces tesztképek is szerepeltek, állítólag kézből. Sok függ a fotós életkorától, alkatától, egészségi állapotától, pillanatnyi lelki állapotától, légzésétől, géptartás és kezelési szokásaitól, a képre szánt időtől, a képek számától, az zártól, a támasztékokig és még sorolhatnám. Tehát, amit az egyik röhögve kitart, az lehet, hogy a másiknak varázslat.Mondom ezt úgy, hogy nekem sem sikerül ezeket a csoda értékeket reprodukálni, de 150mm 1/15, 8-12mm 1/6-1/10, közelfényképezésnél 150mm-en 1/40-1/60-ad simán megvan, 150mm+26mm közgyűrűvel 1/140-1/160-ad, amik nem rossz eredmények.

Új hozzászólás Aktív témák