- Vivo X200 Pro - a kétszázát!
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Motorola Edge 30 Neo - wake up, Jr...
- Hivatalos a OnePlus 13 startdátuma
- Samsung Galaxy Fit 3 - keveset, de jól
- Huawei Mate X6 - keleti oldal, nyugati oldal
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Milyen okostelefont vegyek?
- Kicsomagolták a Vivo X Fold 5-öt (videó és fotók)
-
Mobilarena
A Linux Mint bemutatása
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13251 üzenetére
Ja, a pótgép ezért jó, lehet rá telepíteni bármit, kockázat nélkül. Nekem is ott áll a ThinkPad X220, 2 SSD-vel, amire eredetileg FreeBSD-t, vagy NetBSD-t akartam tenni, de sosincs rá időm, még az Archra sincs, nem hogy pl. Gentoo-ra. Valahogy lustább vagyok mostanában a szokásosnál, ha van is egy kis időm, inkább pihenek, videózok, game-elek.
Sokkal jobb valamit ilyen pótgépre, pót SSD-re feltenni, mert jobban, natívan fut, nem úgy, mint virtuális gépen. Így sok probléma eleve megkerülhető, tisztább megoldás.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13246 üzenetére
Na, látod, ez vele a baj. Hogy nem egyértelmű, de bele van kényszerítve a user arcába, és a hátad mögött akkor is partizánakciózik, amikor nem gondolnád, nem akarod. Pont az lenne a Linux lényege, hogy ilyenek ne legyenek fent a rendszeren, vagyis nem default.
Ugyanez a baj a Snap, Gnome kulcstartó, systemd, stb. megoldásokkal is. Nem az, hogy vannak, és fel lehet tenni őket, és akinek ez kell, az tudja használni, hanem mindenki arcába bele vannak nyomva, hányásig.
Mert nekem nem fájna, hogy van ilyen Timeshift megoldás, amivel kezdők is elboldogulhatnak, ilyen next-next-finish módszerrel. Hanem hogy bele van kényszerítve a rendszerbe, és komolyabb hekkelés kell, mire tényeg kiszeded. Akinek meg megvan a tudása, hogy ilyeneket kihekkeljen a rendszerből, az nem a Mintből, Ubuntuból fogja ezeket kivakargatni, hanem inkább az egész kérdést megfordítva feltesz egy olyan disztrót (pl. Arch), amiben ezek a szutykok alapból nincsenek is benne.
Ezért szoktalak leoltani állandóan ezzel az állandó kezdő szöveggel. Mert jó a Mint, de teljesen kezdődnek, akiknek még fogalmuk sincs a Linuxról, és úgy teszik fel, nem tudják milyen programok és megoldások között lehet választani, nem tudják mit hogy kell megkeresni, telepíteni, stb.. Az egészet nem látják még át. De neked, aki már évek óta használod a Linuxot, ilyen egyszerre 8-10 feltelepített disztró közül is hoppolgattál, és ismered már a terminálos megoldásokat is (htop, apt, inxi, stb.), neked nincsen szükséged már ilyen pótkerekes biciklire, mint a Mint. Attól persze nem kell lemondani a Cinmanóról meg a kedvenc progijaidról, mert azokat másik disztróra is épp úgy felrakhatod, saját igényre testreszabhatod, és sallangmentesen csak az lesz fent, amire tényleg szükséged van, és használsz is, és tényleg az ura leszel a saját rendszerednek. Persze ezt más sokszor leírtam, de sose hiszed el, csak ezt az állandóan kezdő szöveget szoktak hajtogatni, amit nem is értek miért ragaszkodnál hozzá.
-
#40553216
törölt tag
válasz
ubyegon2 #13244 üzenetére
Lehet, a Beállításokban ott van az első képen látható időzítő beállítás, csakhogy ez nem jött fel automatikusan, én viszont nem akartam használni a TS-t, így nyomtam az x-re.
Semmit nem állítottam a szoftverek forrásán, mégis ott van a kde-full csomag, ami teljes KDE-t pakol fel Plasmával és minden egyéb csomaggal.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13199 üzenetére
Abban igazat adok, hogy a GRUB nem tűnik csak úgy el. Windows szokta átírni az MBR-ben. De már elő sem veszem az MBR/Legacy-CSM bootot miért ne használjunk szöveget, mert leírtam számtalanszor, hogy mi a gond vele.
De a GRUB-bal nekem sem volt bajom, míg használtam. Volt, hogy felülíródott, de az nem GRUB hiba volt, hanem a Windows kavarása.
-
-
csixy
addikt
válasz
ubyegon2 #13170 üzenetére
"Totál igazad van abban, hogy ha valaki rollingot akar, az szánja rá az idejét és Arch alapból építse fel szépen a disztróját"
A [Calam-Arch-Installer] segítségével már a magam fajta ősz hajú zöldfülű is csinálhat magának szenvedés nélkül sallangmentes arch telepítést. A multilib-testing tárolót ki szoktam kommentelni a /etc/pacman.conf fájlból. A pamacban bekapcsolom az AUR támogatást. A kényelmemért felteszek egy Nemo fájlkezelőt az xfce csomag mellé és minden kaffa! -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13167 üzenetére
Ezekben, amiket írtok, igazatok van mindkettőtöknek. Szerintem is gáz, hogy a Manjaro a TRIM-re nem figyel. Arch érthető okokból nem figyel, mert a userre bízza, hogy milyen TRIM-et használ, vagy nem használ, de a Manjaro-nak viszont a felhasználóbarátság miatt be kéne kapcsolnia valamilyen TRIM-et, vagy fstrim systemd service-t, vagy discard mount opciót, mikor melyik lehetséges, mert a célközönség nem fog ilyennel bíbelődni, ezt aláírom. Frissíteni viszont lehetségenek kéne lenni, azt nem értem, hogy azzal mi volt.
Az is igaz, hogy ha tényleg laikusnak kell, akinek távolról kell működtetni, akkor oda egy Mint jobb, mivel nem frissül gyakran. Nyilván mikor feszegetem, hogy melyik disztró a jobb, azt úgy értem, hogy az embernek magának, nem mikor másnak teszi fel.
Egyedül abban nem értek egyet, hogy a Manjaro-hoz több karbantartás kéne. Szerintem nem. De ennek ellenére, ha távoli laikus ismerősnek vagy rokonnak kéne, én se Arch-vonalat tennék fel, nem azért, mert rossz, hanem ha nem ért hozzá, akkor tényleg nem lesz előnye, és nem éri meg munkát beletenni akkor, meg gyakoribb frissítésnél elvi kockázatot vállalni. Meg mikor valami projekthez kell idegen gépnél valamit feltenni, mondjuk munkahelyen, ideiglenesen Linuxnak, oda jobb egy Mint vagy Ubuntu, grafikus installerrel SSD-ről SSD-re fent van 2 perc alatt, ha egyszeri használatra lesz, akkor ez gyorsabb, egyszeri használatnál úgyse lesz belakva, meg a rolling előnye nem lesz kihasználva. Oda tényleg felesleges rolling, hogy fent lesz egy napot (vagy fel sem lesz telepítve, csak Live módban lesz elindítva adatmentésre, particionálásra, klónozásra, vagy esetleg Win10 WSL-ben vagy windowsos virtuális gépbe kell), lesz használva egyszer a rendszer, de ez megint elég spéci use case, mikor a gyorsaság és a minél kevesebb beletett munka számít egy lényegében eldobható ideiglenes rendszernél. Ilyen speciálisabb területre tényleg nem való az Arch-vonal, nem erre lettek kitalálva.
-
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #13162 üzenetére
Na igen, ebből a szempontból érdemes lenne benne tartani. A másikban beépített van, de ott ugye ha nem használod csak akksiról időközönként, ugyanúgy leamortizálódik ha mindig a s*ggébe van dugva a delej.
HDD van benne, annak se tesz jót, de igazából ebbe a gépbe már nem szívesen vennék újat (akkut), még akkor sem ha utángyártott. Inkább azt egy frissebb vasra szánnám. -
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #13154 üzenetére
Reggeli ébredezés közben eszembe jutott, hogy lecsekkoljam a Power Management alatt, hogy mit csináljon ha lehajtom a fedelet. Minő véletlen "Suspend"-re állítottam annak idején!
Gondolom mivel siettem, nem vártam meg míg mindent leállít és idő előtt lehajtottam a fedelet. Szerintem simán suspend módba lépett és "kifagyott"!"nálam amúgy a képernyőkímélő ki van iktatva"
Kikapcsoltam én is, átállítottam, hogy kapcsolja le a képernyőt 15 perc tétlenség után.
-
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #13151 üzenetére
A kimenetem vége majdnem tök ugyan az mint a tiéd:
Feb 15 14:20:04 Linux systemd[1]: Started Shuts down the "live" preinstalled system cleanly.
Feb 15 14:20:04 Linux systemd[1]: Reached target Final Step.
Feb 15 14:20:04 Linux systemd[1]: Starting Power-Off...
Feb 15 14:20:04 Linux systemd[1]: Shutting down.
Feb 15 14:20:04 Linux kernel: printk: systemd-shutdow: 37 output lines suppressed due to ratelimiting
Feb 15 14:20:04 Linux systemd-shutdown[1]: Syncing filesystems and block devices.
Feb 15 14:20:05 Linux systemd-shutdown[1]: Sending SIGTERM to remaining processes...
Feb 15 14:20:05 Linux systemd-journald[381]: Journal stoppedMost, hogy mondod lehet, hogy hardware-s bibi volt. Néha leállításnál csinál olyat, hogy pl. amikor hosszabb időre magára hagyom akkor a "képernyőkímélő" bizonyos idővel azelőtti állapota látható pár másodpercig aztán leáll ahogy kell. Értsd úgy, hogy pl. 15:45-kor leállítom a gépet, akkor egy 15:23-as képernyőállást mutat. (Mármint a képernyőkímélő akkori állapotát az órával.)
Egyébként ez a masina 1 év alatt először produkált ilyen fagyást, de úgy tűnik, hogy nem a rendszer háza táján lesz a hiba. Mindenesetre érdekes... -
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #13141 üzenetére
Na a blogbejegyzésed alapján lefuttattam a parancsot és a kimenetet kivezettem egy html fájlba, amit böngészőben megnyitottam. Kb. mit kellene keresnem?
A journal vége, ha jól értelemezem, akkor szabályos leállást mutat:
Feb 15 14:20:04 Linux systemd[1]: Starting Power-Off...
Feb 15 14:20:04 Linux systemd[1]: Shutting down. -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13121 üzenetére
Ez van, szerintem megéri vele szüttyögni, mert később kamatozik.
Nem is kell messzire menni példáért, most te szolgáltattad. Komplett DE-n nem megy a screenshot alkalmazásuk. Közben én erre ilyen 14-100 KB-os kis CLI alkalmazásokat használok, 0 függőségük van, forráskódból 1-2 mp. alatt fordulnak, scrot X.org-on, grim Waylanden, egy pálcika WM-ek konfigjába billentyűre bedrótozott saját script hívogatja ezeket felparaméterezve, így gombnyomásra disztrótól és display protokolltól független megoldásom van. Kicsit kellett vele dolgozni, de nem volt szörnyű nehéz, 10 évre előre meg van oldva ez a kérdés is, így nekem nem kell pávát röptetni. Főleg ha ezt a nálam túlélő egy-két Qt-s szutykot meg egyebet még dobni tudom, akkor már azokat se.
Félre ne érts, jó a Spectacle, sokat tud, de bloat. Nekem általában az kell, hogy egész képernyőről legyen egy png screenshotom. Arra bőven elég egy CLI tool, ráadásul ezek is nagy tudásúak, ha máshogy paraméterezed fel, ezek is tudnak csak alkalmazás ablakáról, kijelölt területről, késleltetve, egérkurzort ki/bekapcsolva, stb. screenshotokat is, ha arra van igény. Eleve screenshotra sincs nagy igényem, szökőévente egyszer kell, mert megint visszatérünk a bűvös körbe, hogy mivel javarészt CLI/TUI megoldásokat használok terminálban, azoknak a szöveges kimenete könnyen exportálható, kivágható plain text-be, és nem igényel grafikus megörökítést.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13119 üzenetére
Az akkor is gyanús, hogy minek kell KDE csomag. Általában a legtöbb Qt-s programnak nem kell KDE, inkább csak Qt-s libek. Nálam is van egy ilyen szutyok sajnos, Goldendict, behúzott 12 darab qt5-ös csomagot, igaz egyik se nagy, de ahhoz képest, amit tud, ahhoz képest egy bloat program. Nem lennék messze, hogy kiváltsam saját Bash/fzf scripttel, mivel csak XML alapú startdict-szótárfájlokban keres, de most időhiányban jegelve van a projekt. Ez ilyen régi túlélő nálam, mint a qBittorrent volt, de ahogy azt is, előbb-utóbb ezt is dobni fogom. Sajnos az ilyen szutykok makacsul tudják tartani magukat, ha nincsen alternatívájuk.
A másik, amit alig várom, hogy kivágjak a gépről az a windowsos Scriptum GIB keretprogram az akadémiai szótárakhoz. Ez még egy 90-es évek elején fejlesztett, elavult Win 3.x-es magyar szutyok, amit ugyan átírtak XP-Win8 kompatbilisra, de ugye Wine kell hozzá, meg a felülete is elég kényelmetlen, elavult. Csak hát zárt szótárformátumot használ, ami le van kódolva, és nem tudok értelmezőt írni a szótárfájlokhoz, vagy átkonvertálni őket egy értelmes nyílt formátumra, legyen az akár XML, akár SQL, akármi. Pedig próbálkoztam már mindenféle XOR, meg kitömörítés, meg hexeditoros hack-kel, meg OLE-COM Object Viewerrel (speciális windowsos tool, aminek elvileg látnia kéne a progi és a szótárfájl közötti kommunikációt), de mindig beletörik a bicskám. Pedig ha ezt az egyet még sikerülne kivágni a gépről, akkor a nem játékos gépekre még talán Wine sem kéne többé.
Persze menne DosBoxban emulált Win 3.1-en is, de az sem sokkal soványabb megoldás, épp ugyanolyan szutyok, mintha Wine-t futtatnék. A Wine legalább játékokhoz is jó. De így minimalizmus jobbra, hatékonyság barra, még én is használok ilyen szutykokat, igaz erősen lecsökkent a számuk az utóbbi években.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13115 üzenetére
Most már elvesztettem a fonalat. Előbb még te voltál, aki helyesen ellenezte, hogy a Gtk-s ökoszisztémába Qt-s dolgok legyenek, erre most elkezdtétek azt fejtegetni, hogy a Cinnamonból hogy kéne Plasmát csinálni. Nem kicsit fura. Én a részemről nem győzöm hangsúlyozni, ha valakinek Plasma kell, vagy a Qt-s programok jönnek be neki (pl. KDE partíciószerkesztő a kollégának, meg qBittorrent, meg Q4Win, Konsole, és miegymás), akkor a teljes Cinnamont mellőzni kell, és alapból egy KDE5-ös disztrót feltenni, vagy vanilla Arch-ot telepíteni KDE-vel.
Teljesen megértem, régen én is odavoltam a Qt-s dolgokért, igaz ez még a Qt4 időszak volt, a KDE4 idején, mikor még nem volt így elcseszve a KDE (KDE3-at is szerettem), mindenből a Qt-s alkalmazást preferáltam (kivéve Wine, Firefox, LibreOffice), qBittorrent, Double Commander Qt (ebből van Gtk-s is), Kate4, Goldendict, KSnapshot, SMPlayer, Okular, K3b (akkor még elvétve írtam CD-t, DVD-t), még játékokból is, pl. KPatience, KSudoku, KMines, meg élveztem, hogy mekkora bloat DE-t használok, minden aerós meg átlátszós, meg telepakoltam 3D effektekkel, 3D taskváltó, wobbly windows, mindenféle indulási és leállási animációk, stb., főleg a Windows korlátozottsága után volt felüdülés, hogy milyen csilivilin tud kinézni, kész vizuális orgia volt, olyan érzés, mintha az ember kispolszkiból átülne sportkocsiba. Még a terminált is kerültem, nem a szakmai tudás miatt, hanem mert annyira a csilivili GUI-t preferáltam, és a text alapú alkalmazások nem voltak elég látványosak. Nyilván változnak az idők, változik az ember, mindenki átmegy ezen az állomáson. Persze ezen ma már röhögök, hiszen az akkori gépemre ez végképp nem volt ideális, valami T1400-as dualceleroncsos hulladék noti volt, 2 GB DDR2 RAM-mal, a rendszer ebből megevett 1 gigát, igaz akkoriban, 7 éve még a böngészők, weboldalak nem voltak ennyire bloatok, már akkor is megkezdődött a bloatosodás, de még nem burjánzott el ennyire, nem voltak még ilyen JS/nodeJS hegyek, HTML5, webfontok, systemd, stb.. Kicsit komótosan futott, de nem volt borzalmasan lassú, a boot és a progik első betöltése volt egy kicsit komótos, utána már nem volt lassú egyáltalán, az XP-nél, Win7-nél simábban futott összességében.
Most meg eljutottam a másik végletbe, hogy 0 csicsa, 0 bloat, minden minimalista, szinte csak terminálos TUI/CLI alkalmazások, minden billentyűzetorintált, vim-gyorsbillentyűs-modális. Ma már nem hogy Qt-t nem nagyon használok, de már Gtk-s dolgokat se nagyon, ha egy mód van rá. Ez csak azért írom, hogy minden relatív, perspektíva kérdése.
A Cinnamonnal sincs baj, de abból Gtk-s ökoszisztémát érdemes építeni, Gnome-os és Xfce-s progikkal, lehetőleg Gtk3 only, ami egyébként nem is nehéz, mert Gtk-s alkalmazásból van a legtöbb, és azok java része Gtk3-as, nagyon kivételesen pár régebbi progi ragadt, Gtk, Gtk+, Gtk2-őn.
Egyébként ez a jó a Linuxban, hogy sokféle járható út van, és nem úgy, mint a Windows, MacOS, hogy egyféle szutyok van rá, és az van lenyomva mindenki torkán, mindnekinek egyenfrizurát alapon, az mindegy, hogy az adott felhasználó gépére, meg felhasználására az nem való.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13100 üzenetére
Úgy értem a külön partíciót, hogy automata csatolással van ugyan felcsatolva, de ilyen rendszer indulása utáni, külső meghajtókra kitalált dinamikus módszerrel, nem pedig a rendszer indulásakor, fix csatolási pontra, ahogy a többi partíciód.
Azt jól teszed, hogy manuálisan particionálsz, nyilván ez a legjobb. Az automata particionálást annak teszik bele, akinek fogalma sincs mik azok a partíciók, vagy milyenek kellenek.
Arch alatt pl. nincs az, hogy nem hagyod az automata particionálást a telepítőnek, mert nincs is telepítő. Ott te kézzel particionálsz, és a dolog szépsége, hogy rád van bízva mivel, hogyan, akár még Win10 alól is csinálhatja, aki nagyon perverz.
Erre én cfdisk-et szoktam használni, mert felhasználóbarát, bár van egy biztonsági szopáspontja, amivel a legtöbb kezdő felhasználót beszivatja. Mikor kilépsz belőle, akkor a memóriában lévő, általad módosított partíciós táblát nem írja ki, és nem is szól, hogy eldobja. Az embernek külön kell figyelni, hogy kilépés ELŐTT ne felejtsen el rámenni a Write opcióra, és ha azt kiválasztotta, még utána is be kell végig gépelni a yes szót, annak igazolására, hogy nem csak a kezed rángott rá a Write-ra. Ezt sokan elmulasszák, csak nyomnak még egy Entert, majd kilépnek és a partíciós tábla nem íródik ki, érintetlen marad a lemezen.
fdisk-et nem szeretem, mert túl megjegyezhetetlenek az egybetűs parancsai, amiről nyújt ugyan helpet, de nehézkes. A parted még rosszabb, mert az meg ilyen kitalált parancsokkal működik amiről szintén van help, de megjegyezhetetlen. A cfdisk-nek legalább van menürendszere, igaz, hogy az is terminálos/konzolos text user interface progi, de legalább mégis könnyebb kezelni, csak erre a Write-yes-Quit módszertanra kell figyelni. Plusz a cfdisk az fdisk-kel együtt rajta szokott lenni minden disztró telepítőmédiáján, míg a parted nem minidig.
Másik hátránya a terminálos particionálós progiknak, hogy a partíciókat megcsinálják, de azokra még neked kell utána külön fájlrendszert tenni, mkfs.akármi-vel, de ez is külön jó pont, mert meg tudod adni a fájlrendszered beállításait, meg hogy mi legyen a címkéje, meg hogy gyors vagy lassú format legyen. De cserében a cfdisk + mkfs rohadt gyors, pillanatok alatt megvan egy partícióval, fájlrendszerrel, míg Gparted-ben nagyon lassú tud ugyanaz a művelet lenni, és még néha crashelhet is.
A másik, a találjuk ki a user mit akar aspektuson túl, amit nem szeretek a telepítőkben, hogy a mai napig túl konzervatík. Mai napig erőlteti a legtöbb a GRUB-ot, MBR-t, swap partíciót, meg a rendszerpartíció méreténél is túlspórolnak, elégoda10-20 giga, ja spóroljunk vele, mert különben nem marad hely az fél-1-2 terás lemezeken, aztán a user később szívjon, hogy idő előtt elfogyott neki a hely. Ráadásul partícióméretnél nem csak a tényleges helyigényre kell figyelni, hanem pl. arra is, hogy az inode-ok ne fogyjanak el, egy nagyobb partíción létrehozott fájlrendszeren több az inode is. Ezért inkább a rendszerpartíció inkább legyen egy kicsit nagyobb, mint kell, egyszerűen biztonsági tartalék. Ráadásul az adatterület így se veszik el, mert ha nincs kihasználva, akkor az ember a root partíción is kialakíthat egy adatmappát, és használhatja azt, így semmi nem megy pocsékba. Persze a disztrókészítőket is megértem, mert véletlenül +10 gigával nagyobb a root partíció, aztán a home-on véletlenül nem marad hely a 4K pornónak, pont 99%-nál szakad le kevés lemezhelyes hibaüzenettel a letöltés, az valóban életet fenyegető helyzet, biztosan több embert is vitt már el miatta a mentő.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13095 üzenetére
Jó, de miért „külön” ez a partíció? Pedig gondolom a méretében adódóan az van a legtöbbet használva, minden letöltés arra megy.
Sok disztrót nincs értelme a gépre feltenni. Időpocsékolásra jó csak kb..
HDD-knek már mindnek kell ma már a 4K alignálás, nem csak a 8 éves WD-knek, de még a 10 éves HDD-knek is. A régi HDD-n tényleg rohadt régit értek, 15+ éves, PATA és SATA1 HDD-ket, ilyen 80-320 gigás retró régiségek.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13088 üzenetére
Úristen, most nézem csak, hogy ennyi partíció neked minek? Egy elsődleges 40-50 gigás mindenesnek (boot, root), a maradék megy egybe mögé egy újabb elsődleges partíciónak (becsatolva /home-ként a usernek, meg userfüggetlen adatoknak). Ennek így semmi értelme nincs, hogy 600 partícióra elosztogatod a helyet, ráadásul a legnagyobb partíció ilyen /media-ba van becsatolva, mint valami USB-s drive. Gondolom ez a séma még disztróhoppolós időszakodból maradt hátra, de kemény mint a kád széle. Hibát persze nem okoz, csak csatolási kényelmetlenség, ha sok partíciót kell egyenként felcsatolni. Meg ha át kell méretezni partíciókat, akkor az extended partíció macera.
Az alignálás számíthat HDD-n is, modern HDD-knek 4K eltolás kell, a régieknek meg nem kell, vagyis csak az számít, hogy 63 szektornak többszörösein kezdődjön, ugyanis hagymányos BIOS 13h megszakítás így címezte a HDD-ket, hogy 63 szektor volt rajta egy cilinderben.
-
-
-
BigManus
addikt
válasz
ubyegon2 #13066 üzenetére
"Legalábbis ezt az érzetet kelti! :K Nekem bőven elég az autentikus Mint énbarátsága is."
Na igen, ez érthető, de ezt olyanoknak hozták létre elsősorban akik nem akarnak fizetős szoftvereket használni, nem értenek vagy nem akarják a Linuxot megtanulni. Legalábbis így propagálják.
Mi akik ebben mozgunk, biztosan nem fogunk vele foglalkozni. -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13070 üzenetére
Gondolom a webes blacklist néhány ilyen warez, vírusos, meg pornós oldalra van, és ezt is elmondhatják akkor, hogy a törvényesség meg a jó erkölcsök meg vannak védve, ennyit is javítottak a netezési szokásokon.
De ez globális jelenség, majdnem minden kormánynak van támogatott disztrója, még Észak-Korea is tolja a saját Red Star OS-ét, ami egy Fedora spin, régebbi KDE-vel, MacOS dizájnnal. Igaz van a rendszerben hazajelentő modul, meg nem TCP/IP kompatilibis böngésző és koreaiul van, alapból nincs root jogod, de terminálban gyorsan ki lehet hekkelni, hogy ezeket kiiktasd. Ilyen ezzel foglalkozó YouTube-videók kommentjeiben még röhögni is szokta rajta, hogy átállítás után még ez az észak-korai cucc is használhatóbb, mint a Win10 meg a MakkOS Big Slur-p-of-cum
Még Kína is tolja a saját disztróját, Ubuntu alapú Kylin, ráadásul abban tudtommal kémprogram sincs, csak valami böngészős blocklist, amit könnyen ki lehet szedni, át lehet állítani. Amúgy a stock Ubuntu, csak az van rajta átszabva, hogy alapból mandarin, meg támogatja a kínai karakterek bevitelét, eltérő írásirányt, kínai naptárat, böngészőben kínai keresőket, csupa olyan hasznos dolgot, ami tényleg kell is az átlag kínainak, mert ezeket minden OS-en igénylik, feltennék amúgy is.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13062 üzenetére
Szerintem nem gyanús az, valami támogatási alapon népszerűsítik az szabad szoftvert időseknél és diákoknál. Ennek még akár értelme is van, mert tényleg ez az a réteg, akiknek általában valami nagyon régi, ergya gépük van, nem játszanak a legújabb játékokkal, semmi CAD meg Adobe kreatív szoftverezés, és elegük van, hogy a XP/Win7 supportja lejárt, a Win10 meg alig döcög a gépükön, és állandó update-tel szivatja őket, meg a felülete is fapados. Nekik egy Mint ideális lehet minden szempontból. Igaz ehhez nem kell jólétcsomagozni, aki ilyesmit keresett, eddig is le tudta tölteni a linuxmint.com/download.php oldalról (ezt érdemes a magyar oldallal szemben használni), magyar nyelvet is támogatott eddig is. Különösen idősek körében lehet előny, ha a politika népszerűsít ilyen megoldásokat, mert ők az autoritásra mennek. Mert így nem az van, hogy kocka Linuxot akar velük valaki feltetetni, hanem ingyenes jólétmöhő van rájuk tolva, az meg mindjárt máshogy hangzik a legtöbb laikusnak. Mert a Linuxról azt hallották, hogy szar meg bonyolult, azt ne már, mert egyetemi informatikusi diplomával használható csak, és ez tény, mert a Zorigó meg a Zindeksz is megírta, és a fórumon Win Pisti is ezt mondja, hárman együtt meg nem hazudhatnak, de még csak nem is tévedhetnek.
Az állam meg azt nyeri ezen, hogy az ilyen projektekre egy csomó pénzt fel lehet venni, el lehet költeni, rokoni-ismerősi vállakozói körnek lehet leosztani, meg kipipálhatják, hogy növekedett a digitális írástudási szint, meg javult az informatikai infrastruktúra, és nem az van, hogy nem csináltak semmit egész nap.
Úgyhogy akár még jó is kisülhet belőle, de legrosszabb esetben is max. csak a nemzeti PinkPanther sorsára jut és nem terjed, nagy veszteség akkor sincs. Inkább legyen el ilyen intézkedésekkel a kormány, ezzel sok kárt nem okoznak, és olcsóbb is, mint a stadionépítés. Felőlem legyen, legalább rajtad kívül is használja majd még valaki a mentás Cinmanót
-
Cyrin
addikt
válasz
ubyegon2 #13060 üzenetére
"mostani 20.1 is mellőzi az Ubuntu aktuális friss hwe kernelét"
És milyen jól teszi.
Az elitebook-om nvidia kártyával simán megfeküdt az ubuntu 5.8-as kernelfrissítésétől, este minden ok, reggel kurzorvillogás. ez ám a felhasználóbarát disztró. és ha nem vagyok itt? beteg vagyok, kórházban, és otthon ez az egy gép van??? mit kezdenek vele az otthoniak, akiknek használni kellene???
ugyanúgy megfeküdt az előző LTS is az 5-ös kernelre váltáskor ezen a gépen. majd egy év múlva talán javítják és akkor elindulna? és addig?
ezzel szemben az asztali gép vígan működik Mint 20.1-gyel. Kit érdekel hogy nem a legfrissebb?
Az ubuntun meg lehet addig nézni a LEGFRISSEBB fekete képernyőt! -
lck
senior tag
válasz
ubyegon2 #13062 üzenetére
Na meglestem virtuálison.
Kicsit módosított Linux Mint Cinnamon.
Első blikkre:
-Még felhasználó barátabb mint a Mint.
-Telepítő automatikusan magyar. ( next-next-ok aztán fennvan )
-Asztalra kitett parancsikonok ( kezdők imádják )
-Nem láttam benne gonosz manipulációkat ( pl.:háttérben futó kémprogramok )
-Firefox buherálások: Kezdőlap + Könyvjelzők ( kormányoldalak + gyerekoldalak )
21:44 Napos idő +2 fok = Optimizmus !!!! -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #13043 üzenetére
Ezzel kivételesen egyetértek. Nem kell mindennek rollingnak lennie. Ha minden rolling lenne, akkor meg a régi verziót igénylő usereknek nem lenne választás hagyva, holott a Linux pont a választás szabadságáról szól. Ezért rollingosították értelmetlenül a CentOS-t is, amivel nagy baj nem lenne önmagában, de most csinálnak belőle egy Fedorakettő disztrót, ami holt felesleges húzás volt, mivel RHEL vonalon ott volt eddig is a Fedora, igaz csak félrolling, de akinek erre volt igénye, megkapta. Akinek viszont arra lenne igénye, hogy régi verziókat futtasson, az most nem kapja meg, mert Scientific Linux megszüntetve, CentOS megszüntetve, csak a fizetős RHEL marad. Állítólag pont ez is volt a lényeg, hogy akinek long support kell, meg sokáig futtatható verziók, az fizessen érte, átlag dekstop user ingyért meg használja szépen az új verziókat, meg tesztelje a frissítéseket, legalább lesz haszna annak, hogy valaki tesztel.
De épp ezért van Mintből is kétféle alap, amit már múltkor sem értettél, hogy a sima (nem göcsörtös, Ubuntu LTS alapú) Mint mellé minek Debian alapú LMDE. Azért, mert valakinek a Zubuntutól ráng a szeme, és kínálnak neki egyel több alternatívát, hogy ne legyen megkötve meg lekorlátozva, hogy ki mit használjon.
Egyébként meg a Debian is elhibázza, hogy bevezette a kötelező systemd-t, meg dobni fogják a 32 bitet, mivel pont ezzel, hogy konzervatívak maradtak volna, alternatívát kínálnának azoknak, akik ilyet szeretnének használni, mert régebbi gépre keresnek disztrót. Persze, értem én, systemd mentén kisebb az ellenállás, sztenderdebbek lesznek, meg a 64 bitnek is nagy támogatója vagyok, többször kifejtettem az okait, de 64 bit only, systemd-s, friss/rolling disztróból már így is van elég, nem kell a Debiannak plusz még egynek utánozni a többieket. És itt nem a systemd-ellenes szöveget akarom nyomni, hanem pont ez lenne a lényeg, hogy legyenek attól mentes disztrók is, hogy akinek másra van igénye, az is tudjon miből választani, ez lenne a Linux lényege. A Windows meg a MacOS lényege, hogy csak egyfélét használhat mindenki, és azt kapja, ha szereti, ha nem. Pont ezért van Linuxból ilyen rengeteg disztró, grafikus API, display manager, grafikus felület (WM/DE), mindenféle library, hogy mindenki megtalálhassa a számítását, servertől, embedded eszközöktől kezdve a mobil platformokon át a workstationig és desktopig, újtól a régiig minden gépre és felhasználói igényre legyen biztosítva valami kombó, ami használható lesz, csak tudni kell megtalálni, meg megtanulni feltenni, beállítani.
-
csixy
addikt
válasz
ubyegon2 #13025 üzenetére
Tény, hogy stabil, megbízható, könnyen kézreálló disztró a Linux Mint. Egyetlen szépséghibája, hogy nem rolling. Végül felvettem a kesztyűt és csakazértis az öreg Sony Vaiomra Calam-Arch scripttel egy archot feltettem, miután kicseréltem benne a billentyűzetet egy használt fehér billentyűzetre. Csinos lett. Fekete noti fehér billentyűzettel. Az is jó, de sokkal munkásabb a beállítgatása. A Mint viszont teljesen készen van, megy mint az óra.
Ez a két kedvencem a linux mint cinnamon és a calam-arch. A mint telepítő sokkal megbízhatóbb, mert netkapcsolat nélkül is működik. A calamares telepítő online kapcsolatból szedegeti le a telepítendőket és ha éppenhogy csak megy a net akkor megőrjít az órák hosszat tartó telepítéssel és nem szól ki, hogy Öregem kár a benzinért, már ne vegyél be több xanaxot, hanem állítsd le most ezt a telepítést. ui: ez az avatarod most pont jó. Egy darabig ne cseréld le szerintem.#13023 BigManus :
Üdv!
-
gojko.m
senior tag
válasz
ubyegon2 #12973 üzenetére
Köszi neked is az infót!
Nem tudom mi lehetett az oka, de az unetbootin-nel nem sikerült a perzisztens lemezterületet létrehozni. A Rufus - a beállított méret szerint - létrehozott egy másik partíciót is a pendrive-on casper-rw néven. Úgy tűnik idekerülnek a live rendszeren végzett módosítások. Viszont az unetbootin valamiért nem csinálta meg ezt a másik partíciót.
#12974 lev258: Sajnos, jelenleg nem is tudnám a laptop SSD-jére telepíteni a Linux Mint-et, mert ezt az üzenetet kapom:
-
J.C.G.
aktív tag
válasz
ubyegon2 #12911 üzenetére
Azóta próbáltam ezt azt, főleg csak kiírják a fordulatszámot. Nem tudom miért ilyen ördögtől való ez linuxon. Most kapott egy olcsó toronyhűtőt amivel 28 c° a hőfok és a fordulat is lementkb 2500-ra. Kézzel lassítva 1100 rpm az ideális. Egyszerűbb lesz a win7, ráadásul amúgy is kell, mert van amit linuxra nem csinálnak meg (bryton).
-
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #12883 üzenetére
Az érzésed jó!
19.3, vártam már annak idején a 20-ast de végül úgy döntöttem, hogy ami működik azt nem piszkálom!
Az említett mappák üresek. Ha feltelepítem az appletet, akkor rendesen meg is jelenik a mappában. Viszont a ~/.local/share/cinnamon/applets/weather@mockturtl mappában csak 3.0 illetve 3.8 nevű almappa van
4.4.8-as Cini van jelenleg, de ahogy látom működnie kellene vele. Rejtély...
Utánanézek, hátha valahol rábukkanok a megoldásra, addig köszi!Egy kérdés: van valamilyen csomagfüggősége? Pl. OpenJDK?
-
Cyrin
addikt
válasz
ubyegon2 #12884 üzenetére
én mindig megszenvedek ezzel a sz@rral. sztem az egyetlen időjárás alkalmazás a világon, ahol nem elég beírni a várost, hanem különböző számokat kell vadászni hozzá...
most se működik tisztességesen, 20-as mint alatt, sőt ki is írja az alkalmazáshoz, hogy rendszerösszeomláshoz vezethet a használata... -
válasz
ubyegon2 #12883 üzenetére
Közben megnéztem egy külső meghajtón lévő Mint 19.3 Cinnamont és ezen nem is volt felrakva a panel app, rákatt és már ennél a verziónál is automatán megy a lokáció beállítása
Az app fogaskereke is behozza a beállítások menüjét:
Szóval előbbi módszerrel akár működhetne is, metadata.json felsorolja gyakorlatilag az összes Cinnamon verziót:
{
"uuid": "weather@mockturtl",
"name": "Weather",
"description": "View your local weather forecast",
"max-instances": 3,
"version": "2.6.8",
"multiversion": true,
"cinnamon-version": [
"2.2",
"2.4",
"2.6",
"2.8",
"3.0",
"3.2",
"3.4",
"3.6",
"3.8",
"4.0",
"4.2",
"4.4",
"4.6",
"4.8"
],
"last-edited": 1604240183 -
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #12869 üzenetére
A poén az, hogy megjelenik, de a "kisfogaskerék" Configure gomb nem aktív. Tehát nem tudok rányomni, hogy beállítsam rajta a dolgokat.
Töröltem, újra letöltöttem, volt már újraindítás is, de nem tudom működésre bírni.
(Persze, tudom, kényelmi kérdés, mert böngészőben rálesek a kisegymillió időjárásos oldalra, de azért na!)
-
-
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #12852 üzenetére
Én kernelre gyanakszom, mert a rendszeren nem babráltam semmit. Vagy valamelyik más frissítéssel jöhetett valami gubanc. Mivel naprakészen tartom a Mint-et és az utóbbi időben már csak itt-ott bukkan fel a probléma ennek alapján gondolom, hogy valamit hegesztettek rajta!
-
-
Tonyk
veterán
válasz
ubyegon2 #12812 üzenetére
Jaja...
A napokban szopok közbeszerzéssel. Csak most látom milyen gazdag ország vagyunk. Adófizetői pénzből milyen áron szerzünk be közintézmények számára hardvert... pl. u.a. vga közbeszer oldalon 39e, arukereso.hu 19e.
Ajánlom annak, aki szeret ledöbbenni a https://kozbeszerzes.dkuzrt.hu oldal termékek menüpontját. -
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #12803 üzenetére
Na igen, ezeknek az ismereteknek még híján vagyok, mivel nem volt még szerencsém hozzá.
Értem amit írsz egyébként, kb. erre gondoltam az amortizációt illetően. Látod erre céloztam azt illetően, hogy "maradi" vagyok!
Azért jó, hogy itt szó van erről, mert mindenhol mást olvasok róla, az elsőkézből származó tapasztalatok sokkal értelmesebbek, mint a paraméterekkel megbombázott 4 oldalas cikkek, aminek a felét nem is értem, meg egyszerűen nem releváns a mindennapi felhasználást illetően. -
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #12798 üzenetére
Olvasgatom itt a hozzászólásaitokat az SSD-vel kapcsolatban és az ötlött fel bennem, hogy egyáltalán a sebességen kívül mi előnye van egy SSD-nek a HDD-vel szemben. Ez most vicces lehet, de sosem használtam még SSD-t, de tisztában vagyok vele, hogy vannak olyan körülmények ahol az előnye jobban kidomborodik.
Igazából amire célozni akarok az nagyjából az eszközök amortizációjára vonatkozik. Ha jól látom - de javítsatok ki ha tévedek - egy SSD hamarabb döglik meg, mint egy HDD. (Ne számoljunk most az esetleges gyártási hibák miatt, idő előtt kifingó tárolókról.) Kinek mi felel meg, de én például inkább áldozok a sebesség oltárán cserébe viszont hosszabb élettartamot kapok. (És persze ne feledkezzünk el arról, hogy minden esetben legyen backup az adatainkról!!!)
Bocsi az OFF-ért! -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12792 üzenetére
Ez van, nem mindenki ugyanarra használja a gépet. De csak egyszerű listákat írsz meg feliratokat konvertálsz vele (ezekre bőven elég a Leafpad, Xed, gedit), én konfigfájlokat, scripteket, naplókat szerkesztek (de használom csoportos átnevezésre, regexp-ezésre, gitártabulatúra és fonetikai anyagok írására is), megint más gigás programozási megaprojektekhez használja IDE-ként (amihez kelleni szokott egy csomó plugin is), megint mások webfejlesztésre, meg amit linkeltem, van, aki plain text editorban nyomja a prezentációkat, és táblázatkezelést is. Megint más regényeket ír vele. Mint említettem, az Emacs-userek meg abban csinálnak mindent, fejlesztés kitolása gitre, mailkezelés, fájlkezelés, még a grafikus ablakkezelőjük is az Emacs. Így mindenkinek más lesz az elvárása egy plain text editorral szemben, ez pedig indokolja a túlkínálatot. Ahogy a rengeteg DE/WM kínálatát is az indokolja, hogy mindegyiknek más a hardverigénye, más függvénytárakra épülnek, más a működési alapfilozófiájuk, egér/bill-orientált, stacking/tiling, dinamikus/manuális, tablet/desktop/kiosk működési filozófia, modális/nem-modális interakció, stb.. Szerintem inkább az a rossz, ha valamiből csak egyféle van, mint Windowson, és mindenki ahhoz van kötve.
Egyébként a nagyobb, komolyabb text editorok egyben egy prognyelvre épülő script interpreterek szoktak lenni, így a tudásuk programozással bővíthető. Ilyen az Emacs (lisp), vim/neovim (vimscript), Atom/Kate (JS), stb., ezekben saját funkciót, saját plugint tudsz programozni, ezért a tudásuk végtelen mértékben bővíthető, végtelen finomságban testreszabható. Egy Xed-ben, Leafpadban, de még a notepadqq-ban is azt tudod használni, azokat a funkciókat, amiket beledrótoztak és azokat csak annyiban tudod testre szabni, amennyiben a GUI-ra kivezették a beállításokat, és ezzel kifújtak a lehetőségek. A notepadqq némileg kivétel, mert már kezel plugineket. Nyilván a programozhatóság hiánya téged nem fog zavarni, mert csak egyszerű dolgokra használod.
Kicsit úgy kell ezt felfogni, mint a számológépeket. Van, akinek elég a 4 alapműveletes, 9 számjegyes egyszerű gép, van, akinek kell a sok számjegyes, tudományos, van, aki meg sem áll a több soros, grafikus ábrázolós, egyenletmegoldós, programozható csodákig. Mert ebben is mindenkinek másra van igénye.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12790 üzenetére
Attól függ mit értesz lightos DE alatt, meg mennyire gyenge a gép. Egy IceWM, Openbox, LXDE azért még P4-es is el kell fusson. Ahol megbukik ez a gyenge gépen akármit is csinálunk mutatvány, pont nem a Linux, hanem ahogy elkezdenek rajta böngészni, meg webalapú appokat használni (Google Earth, Atom, Skype, stb.), ott mutatkozik meg, hogy milyen elavult már az egész. Egy pehelysúlyú disztró önmagában még azért elfutogat, és ha csak ilyen alap SD-s videók nézésére kell, zenehallgatás, szövegszerkesztés, arra még élhető alternatívát nyújtanak.
Ja, a notapadqq Qt-s, és valóban emiatt kicsit bloatabb emiatt, de még nem vészes, nem ilyen megabloat szint, mint az Atom, Visual Studio Code, meg a Commodo Edit. Arra tényleg jó, hogy ha valaki Windowsról jön frissében, ahol Notepad++-t használt, akkor a legkisebb trauma neki a notepadqq lesz, mivel még a felülete, menüje is hasonló. Nekem is hihetetlen, de valóban van elég sok ember, akinek az az apróság is számít, hogy a felülete is ugyanolyan legyen, mert annyira 1 bitesek szellemileg, hogy ha egy menü, vagy ikon nem ott van, akkor már nem bírják megszokni. Így nekik a Double Commander mellé (Total Commander klónja) ajánlani is fogom erősen a notepadqq-t innentől fogva.
A Xed, Leafpad, Mousepad, meg volt még valami Scratchpad vagy Scrape Pad vagy mi volt a neve, ezek inkább azoknak jók, akik windowsos Notepad-re keresnek alternatívát. Esetleg még a gedit-et lehet ide sorolni.
De ahogy nézem, utóbbi időben megszaporodtak a linuxos plain text editorok, lett egy csomó új, Lime Text (Sublime opensource forkja), Bluefish, Light Table. CLI-s fronton is megjelent egy csomó új, Kakoune, neovim, micro. Régebben nem volt ilyen nagy választék. Még 2 éve ez nálam is nagy gond volt, hogy nem találtam jó alternatívát a Notepad++ helyett. Kezdő linuxos éveimben ott volt a Kate4, ami nagyon bejött, de a KDE5-ben újraírták Kate5 néven, és nagyon fapad lett, használhatatlan, így SciTe-t kellett használjak, míg a vim-re át nem tértem. Bár nem baj, mert ha nem lett volna ez a kálvária, akkor sose lett volna elég motivációm megtanulni a vim-et.
De az Emacs is nagyon jó. Ez abban hasonlít a vim-re, hogy egyfajta felhasználói életfilozófia. Az Emacs teljes körű OS lényegében, egy teljes ökoszisztéma, lehet használni nem csak szövegszerkesztőnek, hanem Window Managernek, mailkliensnek, fájlkezelőnek, terminálnak, git/IDE felületnek, Note alkalmazásnak, meg mindenfélének, így megértem, hogy sokan szeretik. Kicsit bloat, de ha mindenesnek fogja be valaki, akkor megtérül ez a bloatság abban, hogy mást nem is kell feltegyen, másnak nem is kell futnia, mindent lehet belőle intézni.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12775 üzenetére
Az a baj, hogy az alaprendszer hiába sovány, még onnan is a felhasználón múlik, mert ahogy elindítja a böngészőt, meg az Electron, Gtk3, Qt5-ös appokat, amik majdnem épp olyan bloatok, onnantól fogva sokszor mindegy, hogy mennyi volt a boot utáni idlefogyasztása a rendszernek. Tehát gyenge gépre nem csak hogy Ubuntu Gnome meg Mint Cinnamon nem való, hanem a sovány disztró, sovány grafikus felület mellé programokból is a pehelysúlyú megoldásokat kell preferálni, pl. VLC helyett mpv, Ocular helyett Evince, Chrome/Chromium helyette Firefox vagy helyette Pale Moon vagy még soványabb böngésző, stb..
Egyébként ránéztem a notepadqq-ra. Egész sokat fejlődött. Pár éve néztem, akkor nagyon minimális volt a tudása, nyomába nem ért a windowsos Notepad++-nak. Most már elég közel van hozzá. Jobbnak tűnik, mint a gedit, Kate, Geany és társai. Nyilván továbbra sem egy vim, Emacs, micro, de azért egész jó.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12777 üzenetére
Az okostévével nem lenne baj, ha a gyártók nem úgy állnának hozzá, hogy kiadáskor hegesztenek hozzá 1 darab fw-verziót, abba beleszórják gyorsan azt a pár alap dolgot, aztán többé az életben nem néznek rá. A fw-t rendszeresen fejleszteni, hibajavítani kéne, új funkciókat tenni bele, csak ehhez a gyártók lusták, meg sajnálják rá a pénzt, mert miután megvetted tőlük a készüléket, többé nem látnak belőle suskát. Ez az a probléma, amit a Kodi, CoreElec, stb. megold, szégyen szemre ingyen.
-
Tim82
félisten
válasz
ubyegon2 #12775 üzenetére
De lehet, hogy sikerül felpiszkálnom Mediaboxra Openeleket
Inkább CoreElec-et, azt ugyanis fejlesztik, az OpenElec-et (legalábbis ezekre a kínai Amlogic cuccokra) már rég nem.
Egyébként - szerintem - bármilyen okostévé helyett jobban jársz egy CoreElec-es/Kodis médialejátszóval.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12754 üzenetére
A 32 bitet azért akarja mindenki beszüntetni, mert 64 bites rendszeren nem akarják a 32 bites progikhoz betöltögetni a 32 bites libeket a 64 bitesek fölé. Meg tárolókban is külön kell tartani extrán a 32 bites csomagokat a 64 bitesek mellett. Ez megduplázza a memóriafogyasztást, meg a csomagkarbantartást. Mindezt azért, mert páran összevettek valami szar gépet, vagy nem hajlandók lecserélni, meg sok lusta programozó nem hajlandó a zárt binárisait gondozni, újrafordítani, pl. sok régi játék 32 bit only. Ezért a 32 bitet próbálja mindenki tűzzel-vassal irtani, hogy már a rendszer eleve 64 bites legyen, és rajta minden szoftver, akinek meg 32 bit kell, az tegye be emulátorba vagy virtuális gép alá. Ennyi. Unják már, hogy a 32 bites lusták és konzervatívok miatt szívni kell mindenkinek.
(#12770) coco2: ökölszabályként azt mondanám, hogy azonos gépen akármilyen linux (Ubuntu Gnome és Mint Cinnamon is) sokkal jobban, gyorsabban, gördülékenyebben fut, mint a Win7-8-10, a soványabb disztrók még az XP-nél is jobban futnak. Nem csak memóriaigény, CPU igényben mutatkozik meg, hanem I/O sebességben is. Pl. Windows alatt nem olyan jó a lemezműveletek cache-elése (ezt sokan spéci RAM drive szoftverrel pótolják), meg az NTFS is egy elavult fájlrendszer, ami szeret nagyon töredezni és belassulni. Ezzel szemben a linuxos fájlrendszerek nem töredeznek, gyorsabbak, kernel is normálisabban cache-el, így a fájlműveletek gördülékenyebbek, ami főleg akkor mutatkozik meg, ha sok apró fájllal kell dolgozni. A MS-nak az a szerencséje, hogy ez HDD-n jön csak ki, az SSD haladékot ad az elavult fájlrendszerkezelésüknek.
Ennek ellenére prociterhelésben lehetnek kivételek, pl. nagyon full extrás, 3D effektes compizos vagy KDE-s desktopnál (hiába az OpenGL gyorsítás, de ilyenkor SOKKAL jobban is néz ki, mint egy Windows valaha is fog), meg pl. böngészőkben videókódolás gyorsítása híján lehet nagyobb CPU-terhelést regisztrálni, de összességében ilyenkor is azt lehet mondani, hogy CPU-terhelésben mindent összevetve, beátlagolva a Linux jön ki takarékosabbnak. Ezt kár is részleteiben ragozni, a Linux ebben mindig is verte a Windowst, és mindig is verni fogja. Ha használtál már Linuxot tartósan, fő rendszernek, észre kellett, hogy vegyed, hogy mennyivel fürgébb lett a gép, ez azonnal tudatosul az emberben.
Arról nem is beszélve, hogy Linux alatt nem kell futnia vírusirtónak, meg egyéb védelmi rendszernek, nem tekeri a Windows Update a háttérben állandóan a gépet, nem kell állandóan macerálni a registry-t, ami megint a hardverigényt csökkenti, nem is jelentéktelen mértékben.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12742 üzenetére
Szerintem már a Gnome3 eszik kevesebbet, de olyan áron, hogy porig butították, és kivettek belőle minden feature-t, ilyen végletekig egyszerűsített tabletfelületet csináltak belőle. De ki tudja, lehet azóta a Cinnamon is soványodott, nem követem nyomon. De a Mint nem ettől eszik kevesebbet, hanem attól, amit írtam, hogy Ubuntuba belenyomnak Snap-ot meg még egy rakat plusz szemetet (pl. Gnome addonok), ettől kell neki több memória, és ezt nem kukázta a Mint, hanem eleve az Ubuntuhoz adták hozzá.
PálcikaWM-mel sem nagyon lehet 2 GB alá beférni, hacsak nem text only ultraminimalista felhasználás a cél. Mivel a webnek, meg az egyes alkalmazások által mozgatott adathalmazok (pl. játék, videók) is foglalnak egy fix memóriamennyiséget, függetlenül a rendszertől, és grafikus felülettől. Ha nagyon kezdő, és hagyományos desktoporintált, full extrás DE-t használ, akkor a 4 GB ma már abszolút minimum. Nyilván ez alá be lehet menni, de nem full extrás GUI-t használó kezdőnek, és ez utóbbinál szokott lenni a csavar, hogy már pedig kevés memóriájuk általában a kezdőknek van, mert anno hozzáértés címén összevettek valami nem bővíthető szart (mert olcsó volt, szép volt a doboza, jó volt a reklámja), vagy azt se tudják, hogy mi az a RAM, mire kell, meg hogy mennyi van a gépben, és mennyi lenne szükséges ahhoz képest. Míg az a poweruser, aki ellenne kevesebb RAM-mal is, meg eleve elég/több memóriával veszi a gépet, és figyel a jövőbeli bővíthetőségre, vagy előre kimaxolja időtállóság címen. Itt pl. a linuxos topikokban, akik rendszeresen írogatnak, nincs is olyan szerintem, hogy 8 GB-nál kevesebb RAM-ja lenne, de a legtöbbnek meg eleve 16. Te is bővítettél 12-re, pedig ellennél még te is kevesebbel.
A 32 bitet is a kevés RAM-ot támogató gépek tartották eddig életben, a procik már 15+ éve támogatják mind a 64 bitet (ritka kivétellel, egyes korai Atom procik például), hanem sok ember anno összevett nem bővíthető, 1-2 GB RAM-mal kimaxolódó gépet, főleg netbookot, laptopot, amiket vagy a chipset korlátja, vagy forrasztott RAM miatt nem lehet bővíteni, és 32 bites rendszert tesznek rá, mert annak kisebb a RAM-igénye.
Az okostévé miatt részvétem, ezek szerint nem kellően okos. Meg igazából, ahogy írtam, azt is élére fordított léccel verném agyon, aki így 2010-2020 környékén nem mindent UTF-ben csinál, nem csak feliratot, de weboldalt, egyéb dokumentumot. Egyszerűen nincs ok mást használni, nem lesz előnye, csak a szívás van miatta. Régen kényszerűség volt, mert a régi Windows verziók meg régi szoftverek nem mind támogaták (Win2k még nem támogatta, XP igen, de abban még sok tool nem volt rá felkészítve, nem volt Unicode támogatás Notepad-ban, Parancssorban, stb.), de egy modern rendszeren tényleg felesleges baromarcoskodás UTF-től eltérő kódolást használni. Egyszerűen csak semmire nem jó gányolás. Lehet nem is az okostévé hibája, UTF-re drótozták be, mert nem számítottak rá, hogy lesz olyan magyar hülye, aki 2020-ban valami más kódolású felirattal akarja majd etetni. És itt a hülyén nem téged értelek, hanem aki a feliratot csinálta.
-
coco2
őstag
válasz
ubyegon2 #12767 üzenetére
Azt a szektorméret dolgot szerintem alábecsülted. HDD-n egy byte-ot átírni az 512 byte felírása. SSD csak 1.5 megákat tud felírni. Ha egy byte kedvéért, hát akkor egy byte kedvéért. Nyilván ram-ban próbál időszakosan cache-elni, de azt korlátosan kell tartania. A journaling segít abban, hogy ne mindig ugyan az a blokk kapjon terhelést, viszont azt olyan áron teszi, hogy alkalmasint sokszoros az írás. Rossz esetben a szektorméret különbség miatt az 1 gigából 3 tera lesz, plusz journaling overhead rossz esetben x2.5, máris 7 tera per nap fölött járunk, és olyan sebesség terhelés alá került az ssd, hogy az elektronikus sebességével együtt lassabb lesz a hdd-nél (arról nem is szólva, hogy a high durability stuff is kikopik 2-3 hónap alatt). Persze a gyakorlatban aligha fordul elő mindig mindenből pont a legrosszabb eset, szóval nem várható, hogy 1 gigából 7 tera legyen. Viszont nincs rá elvi garancia sem, hogy mikor kinek mennyivel lesz több. Próbáltam win10 alá diagnosztikai kernel libeket beszerezni, hogy legalább virtuálisan számolni tudjak blokk méret különbségből adódó extra terhelést, és valami hozzávetőleges számot kapjak, de ott is olyan falakba ütköztem, mintha direkt titkolnának mindent. Szóval nem, sajnos nem tudok saccolni sem, mennyi lenne az annyi, mert amit saccolhatnék, az alaposan kívül van a kötelező vélemény zónáján.
-
coco2
őstag
válasz
ubyegon2 #12765 üzenetére
Ezen a mennyi az annyi kérdésen agyalok én is, de nem tudom pontosan megválaszolni. Feltennék f2fs-t win10-re, ha lehetne olyat, és akkor lenne róla statisztikám, mennyi lenne az annyi napi gigabyte írásban. De nem találtam rá lehetőséget. Annak hiányában mondjuk azt mondanám, a napi 1 gigát szerintem felírom, és az HDD-n 512 byte-os szektorok mellett. SSD-k valami 1.5 mbyte-os blokkokat használnak, ott lehetségesen több.
-
K0zm0
aktív tag
válasz
ubyegon2 #12756 üzenetére
Ne is mondd, múltkor egy illető behozott nekünk egy marha régi AMD-s vasat. Valami AMD-C akárhányas proci volt 2GB RAM-al. Már eleve azt nem értettem, hogy a recoveryében windóz 8-as volt gyárilag. Hát még akkor kerekedett el a szemem, mikor megmondta, hogy ő neki bizony windóz 10 kell rá.
Hát rajtam nem múlott a dolog!Pedig valamelyik distroval egy használható gépet lehetett volna varázsolni belőle, de hát ez van. Akkor tessék vele szenvedni!
-
-
KTU
addikt
-
KTU
addikt
válasz
ubyegon2 #12745 üzenetére
"S905x vagy valami mediaboxot én is vettem pár éve, de sose jutottam el addig, hogy a nyamvadt lassú androidot lecseréljem "
Itt kiválasztod az eszközt, hogy biztos megfelelőt tölts le.
Memóriakártyára valamivel (WoeUSB, stb. balenaEtcher linux alatt nem jó) felírod a .img.gz végű aktuális képfájlt.
Az eszközhöz tartozó device tree fájlt átmásolod, átnevezed, belerakod a boxba, reset gomb nyomva tart, hogy kártyáról induljon.
A "gyári" rendszer marad úgy ahogy volt. -
válasz
ubyegon2 #12742 üzenetére
Ezt beszéld meg a hülye okosTV-vel, hátha megérti, mit magyarázol neki.
Vettem még három éve egy Cherry Trailes mini PC-t (2GB RAM-mal), kicsit nehézkesen, de felszenvedtem rá a Linuxot (Lubuntut, de minden percét utálom, mert rettentően nem felhasználóbarát és rosszul dokumentált a felhasználói felület), azóta mindenkiénél okosabb a TV-m.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12708 üzenetére
Az a baj, hogy nem tudod elengedni a windowsos szemléletet, még ennyi év linuxozás után sem. Ha nekem többször kéne .srt fájlokat utf-8-ra konvertálni, akkor eseti konvertálásra Vifm-ben hozzárendelnék az .srt fájlokhoz egy scriptet, ami az említett iconv-ot hívja meg. Ha tömeges konvertálásra kéne, egyszerre minden .srt-hez, akkor egy saját scriptet írnék, ami be lenne drótozva gyorsbillentyűre, pl. Win+U (U mint UTF8ify), a script find-dal megkeresné az összes .srt fájlt a gépen, amit átnyomna iconv-val automata kódolásból UTF-8-ba. Megint: ehhez nem kell .srt fájokat egyenként szövegszerkesztőben megnyitogatni, meg újramentegetni, mert az egy csomó kattintás, tapipad ide, context menü oda.
De mint írtam, én ezt átkódolás nélkül megoldom, mpv lejtászót használok, az elvileg automatán felismeri a felirat kódolását (meg a sorvégek kódolását is), ha valami miatt mégis tévedne, akkor a --sub-codepage= kapcsolóval felülbírálható. Ami miatt ezt nem használom, annak az az oka, hogy feliratot is nagyon ritkán használok, és mikor kivételesen igen, akkor meg mindig tökéletesen lekezeli az mpv. Semmit sehová nem kell konvertálgatni. Ez az általad írt konvertálási művelet megint egy olyan problémára megoldás, ami normális rendszeren nem is létezhetne eleve.
-
coco2
őstag
válasz
ubyegon2 #12724 üzenetére
Nézem a különféle mint-eket, meg az ubuntut, és feltűnt nekem, hogy a mint ubuntura van építve, de míg annak minimum 2 giga ram a rendszer igénye, a mint csak 1 gigát eszik minimum. Melyik része az az ubuntunak, amit kiszuperáltak belőle, és egy egész giga rammal lesz tőle könnyebb a tárasúly?
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12704 üzenetére
Gyakorlatilag egy kézzel tapipadozva fölösleges az egész. Komoly médialejátszókban (mpv, SMPlayer, VLC, Kodi, stb.) megadható a felirat kódolása, nem kell konvertálgatni sehova. Az UTF-8 csak alapértelmezett beállítás mindegyikben, de át lehet állítani.
Félre ne érts, semmi baj a notepadqq-val, de szöveg szerkesztésére való, nem kódolás átkonvertálására, annak ellenére, hogy biztosan azt is meg lehet benne csinálni. Mikor én néztem rá, a sebességével nem volt bajom, meg bloatnak sem tűnt, ellenkezőleg, nekem egy dolog nem tetszett benne, az én igényeimhez képest, meg a windowsos Notepad++-hoz meg Kate4, UltraEdit, Commodo Edit, stb.-hez képest nagyon kevés volt akkor a tudása, bár lehet ez is változott 3 év alatt, nem néztem rá azóta. Nálam a fenti editorok a belépő szint, a vim, Emacs, Sublime, VSCode, micro, stb.-vel egyetemben. Az ilyen fapadosabbak, mint notepadqq, gedit, leafpad, nano, mcedit, stb. sajnos nem ütik meg tudásban a mércét. A SciTe, Geany határeset. Pedig nincs is nagy igényem szövegszerkesztőnél, blokkkijelölés, forráskódszínezés, behúzási szintek és fülek kezelése, saját scriptekkel dolgok beszúrása (pl. dátum), billkombók részletes testre szabása, színsémák/témák támogatása, több sorra is illeszthető regexp támogatása keresésnél, cserénél, meg ne legyen túl bloat, legyen open-source, és az ember azt hinné, hogy ezek nem bonyolult dolgok, de a plain text editorok 99%-a elvérzik valamelyik kritérium mentén kapásból. Bár ez csak addig volt probléma, míg kerestem az ideális editort, aztán megtanultam a vim-et, és nem használok mást, még Windows alatt is GVim megy.
-
coco2
őstag
válasz
ubyegon2 #12697 üzenetére
Xed jól néz ki, köszönöm, ha ctrl/shift-insert is a helyén van, hurrá, tonnás teher zutty le
Még egy apróság. Ahogy néztem blogokat, külön tabokon nyit meg file-okat. Lehet úgy konfigolni, hogy egy ablak - egy file, és mindig új ablakot nyisson? Engem nem zavar, ha ott egy tab fül, egészen addig, amíg ablakonként maximum csak egy van belőle
A weben fellelhető anyagokban erre a kérdésre én nem találtam meg a választ.
@Frawly:
Valószínűleg nem kötelező szeretni. Ne használd, ha neked nem tetszik. De ha már azon érdeklődsz, ugyan mivégre, nekem például éppen pain-point egy olyan plain text editor megléte, és szerintem mások is vannak vele úgy. Nem lehetetlen, hogy a mi kedvünkért erőltetik. Peace & Love. -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #12697 üzenetére
A Xed-et nem ismerem, de azt nem értem, hogy ezeket a minimális plain text editorokat miért erőltetik. Szerintem még egy gedit is túl fapados. Egy notepadqq már a határon van.
UTF konvertálásra nem kell notepadqq-t használnod. Senki nem nyom pisztolyt a bordáig közé. Elvileg erre az iconv parancs való:
man iconv
iconv options -f from-encoding -t to-encoding inputfile(s) -o outputfileBár én ha lenne még ilyen nem UTF-8 doksi még 2020-ban, akkor megnyitnám UTF-8-ra konfigurált vimben és elmenteném benne újra. De elvileg az iconv való rá. Nem is értem ki használna még UTF-8-tól, esetleg UTF-32 BOM-tól eltérő kódolást, ha lenne is még ilyen ember 2020-ra, élére fordított léccel veretném agyon. Gondolom néhányan még régi Windows telepítés alatt gányoltak össze nem UTF-képes progival ISO-8859-2 vagy még régebbi Windows alatt 1250-es kódlapot használva text file-okat.
-
zizidor
őstag
válasz
ubyegon2 #12693 üzenetére
Nekem ezzel a módszerrel nem sikerült változtatni a fontméretet, pedig egy csomót próbálkoztam, mert a sima linuxmint téma túl kicsi, a linuxmint-2k meg túl nagy, ráadásul hiába 16:9-es a monitor, a GRUB csak 800x600 és 1024x768 felbontást enged használni.
A linuxmint-2k téma (theme.txt) módosításával és saját fp2 bitmap font generálással viszont sikerült gatyába rázni. A font-generáláshoz ezt a leírást használtam (grub-mkfont):
https://unix.stackexchange.com/questions/31672/can-grub-font-size-be-customised -
sonar
addikt
válasz
ubyegon2 #12686 üzenetére
Nos, minden bizonnyal ez így van. De nem jövök rá, hogy mi.
2 fizikai gépet telepítettem meg egy virtuált és mindegyik ugyanúgy viselkedik.
Mégegyszer megnéztem az ISO-t és az sha256 hash stimmel42fd764b3a3544a36d820f4164bb64aa5a6d982073e6d1afdea4853d3858fc98 *linuxmint-20-mate-64bit.iso
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux Mint-et használó kezdők és haladók valamint a még csak azzal ismerkedők számára.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját! -> [link]
- Eredeti Microsoft termékek - MEGA Akciók! Windows, Office Pro Plus, Project Pro, Visio Pro stb.
- Assassin's Creed Shadows Collector's Edition PC
- Eladó steam/ubisoft/EA/stb. kulcsok Bank/Revolut/Wise (EUR, USD, crypto OK)
- Játékkulcsok olcsón: Steam, Uplay, GoG, Origin, Xbox, PS stb.
- Új, bontatlan World of Warcraft gyűjtői kiadások
- AKCIÓ! Intel Core i9 14900K 24 mag 32 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Szerezd meg a tökéletes házat most!
- Samsung Galaxy A12 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i7 14700KF 32/64GB RAM RTX 4070 Ti Super GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest