Új hozzászólás Aktív témák

• #13101 Frawly veterán ubyegon2 #13100

  Új Válasz 2021-01-27 01:32:45 #13101

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Frawly

  veterán

  válasz ubyegon2 #13100 üzenetére

  Úgy értem a külön partíciót, hogy automata csatolással van ugyan felcsatolva, de ilyen rendszer indulása utáni, külső meghajtókra kitalált dinamikus módszerrel, nem pedig a rendszer indulásakor, fix csatolási pontra, ahogy a többi partíciód.

  Azt jól teszed, hogy manuálisan particionálsz, nyilván ez a legjobb. Az automata particionálást annak teszik bele, akinek fogalma sincs mik azok a partíciók, vagy milyenek kellenek.

  Arch alatt pl. nincs az, hogy nem hagyod az automata particionálást a telepítőnek, mert nincs is telepítő. Ott te kézzel particionálsz, és a dolog szépsége, hogy rád van bízva mivel, hogyan, akár még Win10 alól is csinálhatja, aki nagyon perverz.

  Erre én cfdisk-et szoktam használni, mert felhasználóbarát, bár van egy biztonsági szopáspontja, amivel a legtöbb kezdő felhasználót beszivatja. Mikor kilépsz belőle, akkor a memóriában lévő, általad módosított partíciós táblát nem írja ki, és nem is szól, hogy eldobja. Az embernek külön kell figyelni, hogy kilépés ELŐTT ne felejtsen el rámenni a Write opcióra, és ha azt kiválasztotta, még utána is be kell végig gépelni a yes szót, annak igazolására, hogy nem csak a kezed rángott rá a Write-ra. Ezt sokan elmulasszák, csak nyomnak még egy Entert, majd kilépnek és a partíciós tábla nem íródik ki, érintetlen marad a lemezen.

  fdisk-et nem szeretem, mert túl megjegyezhetetlenek az egybetűs parancsai, amiről nyújt ugyan helpet, de nehézkes. A parted még rosszabb, mert az meg ilyen kitalált parancsokkal működik amiről szintén van help, de megjegyezhetetlen. A cfdisk-nek legalább van menürendszere, igaz, hogy az is terminálos/konzolos text user interface progi, de legalább mégis könnyebb kezelni, csak erre a Write-yes-Quit módszertanra kell figyelni. Plusz a cfdisk az fdisk-kel együtt rajta szokott lenni minden disztró telepítőmédiáján, míg a parted nem minidig.

  Másik hátránya a terminálos particionálós progiknak, hogy a partíciókat megcsinálják, de azokra még neked kell utána külön fájlrendszert tenni, mkfs.akármi-vel, de ez is külön jó pont, mert meg tudod adni a fájlrendszered beállításait, meg hogy mi legyen a címkéje, meg hogy gyors vagy lassú format legyen. De cserében a cfdisk + mkfs rohadt gyors, pillanatok alatt megvan egy partícióval, fájlrendszerrel, míg Gparted-ben nagyon lassú tud ugyanaz a művelet lenni, és még néha crashelhet is.

  A másik, a találjuk ki a user mit akar aspektuson túl, amit nem szeretek a telepítőkben, hogy a mai napig túl konzervatík. Mai napig erőlteti a legtöbb a GRUB-ot, MBR-t, swap partíciót, meg a rendszerpartíció méreténél is túlspórolnak, elégoda10-20 giga, ja spóroljunk vele, mert különben nem marad hely az fél-1-2 terás lemezeken, aztán a user később szívjon, hogy idő előtt elfogyott neki a hely. Ráadásul partícióméretnél nem csak a tényleges helyigényre kell figyelni, hanem pl. arra is, hogy az inode-ok ne fogyjanak el, egy nagyobb partíción létrehozott fájlrendszeren több az inode is. Ezért inkább a rendszerpartíció inkább legyen egy kicsit nagyobb, mint kell, egyszerűen biztonsági tartalék. Ráadásul az adatterület így se veszik el, mert ha nincs kihasználva, akkor az ember a root partíción is kialakíthat egy adatmappát, és használhatja azt, így semmi nem megy pocsékba. Persze a disztrókészítőket is megértem, mert véletlenül +10 gigával nagyobb a root partíció, aztán a home-on véletlenül nem marad hely a 4K pornónak, pont 99%-nál szakad le kevés lemezhelyes hibaüzenettel a letöltés, az valóban életet fenyegető helyzet, biztosan több embert is vitt már el miatta a mentő.

Új hozzászólás Aktív témák