Hirdetés
- Samsung Galaxy S25 Edge - a tegnap határán
- VoLTE/VoWiFi
- Miért fárad gyorsabban az iPhone akku, mint az androidos?
- Xiaomi 15T - reakció nélkül nincs egyensúly
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- Netfone
- „Új mérce az Android világában” – Kezünkben a Vivo X300 és X300 Pro
- Xiaomi 15 Ultra - kamera, telefon
- Kis méret, nagy változás a Motorolánál
- Dupla kamerával menekülne az iPhone Air a kaszától
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tankblock
aktív tag
válasz
atesss
#13471
üzenetére
Schmitt trigger alkalmazol, vagy a gomb helyett egyszerű érintő panelt pl TTP223
Problem solved.Ha meg szálaid vannak akkor meg nem mind1? írsz egyet ami figyeli h 1be vált-e az interrupt ban lévő flag. Amint lefutott amit szerettél volna és eltelt + 50 ms akkor 0 -ra váltog a flaget...
-
válasz
atesss
#13467
üzenetére
"Viszont itt már figyelni kell rá, hogy mi van ha pl. két gombot egyszerre nyomtál le."
Erre egészen egyszerű a válasz: minden gombhoz külön-külön kell egy számláló, nem az interruptok közti időt kell számolni. Ezért is nem érdemes az interruptot letiltani.
"Azért ettől még nem raknám be a main-be."
Ezt írtad: "Lehetne az Interruptot ugyan letiltani ilyenkor, de helyette a MAIN ciklusban "órával" mérni, hogy mikor telt el már több mint 80ms."
-
válasz
atesss
#13465
üzenetére
Ez jó ötlet, de ha kiveszed a feldolgozást az interruptból és a main-be teszed, akkor nem is kell letiltani az interruptot, csak azt vizsgáld, hogy a gomb állapota mikor változott utoljára. Mented az utolsó változás idejét, és ha eltelt azóta pl. 50ms, akkor mehet a művelet.
Ennek a módszernek a hátulütője, hogy minimum 50ms-al lassítja a program reagálását. Ha fontos az azonnali reagálás, pl vmi időzítő kapcsolódik a gombnyomáshoz, akkor az első interruptra indulhat a művelet, és utána kell figyelni, hogy a mondjuk 80ms-belül érzékelt újbóli gombnyomást figyelmen kívül kell hagyni. Ennek pedig a zajérzékenység a hátulütője.
-
válasz
atesss
#13461
üzenetére
"Na de ténylegesen ez a GPIO-olvasási művelet lassú (az adott programkód lefutása sok idő)? "
Nem tudom pontosan hogy működik, mert sosem merültem el ilyen szinten a raspberry lelkivilágában, de úgy olvastam, hogy a python nem közvetlenül éri el a gpio-t, mint a C programok, hanem fájlként kezeli (talán a /dev/pigpio-t (?) írja-olvassa), ezért elég lassú, ~1ms egy művelet. Ha hülyeséget írtam, akkor javítson valaki.
-
válasz
atesss
#13458
üzenetére
Azt hiszem végre sejtem, mi lehet a háttérben.
Van hardveres pergésmentesítés a nyomógombon? A kolléga már kérdezte, de nem adtál rá választ. Ha nincs, az egész teszt ebben a formában értelmetlen, mivel a lenyomástól számított 50-100ms-on belül a kapcsoló a pergés miatt random időközönként nyit-zár, mire megnyugszik. És mivel - ahogy Te magad is írtad - az INT láb az elengedésre is triggerel, ha interruptot állítasz be a gombnyomásra, a legelső kiolvasás után még számtalanszor tüzelhet az INT, mire beáll.
Ha igazam van, akkor ezt akkor fogod látni a szkópon, ha sleep nélkül folyamatosan olvasod az i2c port állapotát végtelen ciklusban (ezzel törölve az INT láb aktív állapotát). És az INT láb értékét ne olvasd közben, mert ahogy írtam, python-ból ez is lassú, talán még lassabb, mint az i2c. -
And
veterán
válasz
atesss
#13456
üzenetére
Az nem világos, hogy ha gombnyomásra indul a folyamat, és az input portra kerülő jelet - vagyis a gombnyomást, ami GND-re húz - a sárga görbe írja le, akkor miért csak a 3. képen szerepel ez a jel lefutó éllel, a másik kettőn pedig felfutóval? Egyáltalán, hol volt a mérőfej, magán az input porton, vagy a soros ellenállás előtt? Amúgy végül került arra a portra felhúzó vagy sem? Bocs, ha említetted volna, de nem találom ezt az infót.
Az is egy érdekes mérés lenne, ha a második csatornán nem az INT-jelet vizsgálnád, hanem magát az I2C-jelfolyamot, hogy az hogyan viszonyul időben a fizikai bemenet változásához képest. -
And
veterán
válasz
atesss
#13452
üzenetére
"Mondjuk már így előre felmerült bennem, hogy ilyen "egy-impulzusos" jelre hogyan fog tudni szinkronizálni a szkóp.
Minek kellene lennie majd a trigger-forrásomnak ?"
Egyszerűen nem automata triggerelést választasz (amikor ész nélkül fut a sugár akár van trigger, akár nincs), hanem normál vagy 'one shot' módot - hívják akárhogyan, a lényeg, hogy csak triggerre induljon a mérés. A trigger szintjét féltápfesz környékére választod, a típusát pedig lefutó élre. -
gyapo11
őstag
válasz
atesss
#13448
üzenetére
A multiméter másodpercenként 2-3 mintát vesz, és azt kijelzi 0.5-0.33 másodpercig. Nem tudom a konkrét mintavétel meddig tart, de ha rövid ideig, és a tárolt mintát méri meg, akkor ha egy 1 ms-os 5 V-os impulzusba éppen belemér, akkor akár fél másodpercig mutathatja, hogy 5 V, ez szemmel már jól észlelhető. Az analóg műszer más, de azt nem hívjuk multiméternek.
-
-
And
veterán
válasz
atesss
#13432
üzenetére
"2,2kOhm-os ellenálláson keresztül húzzák földre a pineket, amikor átkapcsolom a kapcsolót/lenyomom a gombot."
A bemenettel soros ellenállás nem igazán kell, de ha maga a port nincs elhúzva a Vcc felé, az nem oké. Lehet 10kΩ is a felhúzó, az csak annyit eredményez, hogy aktív (alacsony) inputnál, megnyomott gombnál a rajta átfolyó áram nagyobb lesz. Nagyimpedanciás inputot amúgy sem szokás szabadon hagyni: extrém alacsonyra tervezett nyugalmi áram (pl. telepes táplálásnál) helyett megnövekedett nyugalmi áramfelvétel, határozatlan szint az eredménye.
16 portos MCP-verzió: MCP23017 (I2C) vagy MCP23S17 (SPI). -
And
veterán
válasz
atesss
#13429
üzenetére
"Hát igazából felhúzó ellenállást nem raktam fixen a Raspberry GPIO pinekre, csak egy soros 330 Ohm-os ellenállást."
Nem is a RasPI GPIO-pinjeire gondoltam, hanem a PCF8574-re: ha a portjait csak inputnak használod (másképp fogalmazva: az I2C-busz csak olvassa a chip-et, sosem írja), akkor a portok mindegyikére illik 1-1 felhúzót tenni, lásd a rajzot a 15. oldalon, amire korábban hivatkoztál. Lebegve hagyni csak akkor lehet a Px-portok bármelyikét, ha kimenetként írod azokat (a többivel együtt).
"Utánanézek részletesen akkor ennek az MCP230xx-nek is. Csak persze az is kérdés, hogy mennyivel drágább ez a modul..."
Maga az MCP23008-as chip (ez a 8-portos, a PCF8574-hez hasonló kivitel) nettó 300 Ft körül kapható a hazai forgalmazónál, szóval van rá esély, hogy ha valaki nagy tételben veszi a gyártótól és modulra építi, akkor nem lesz veszett drága a PCF-es modulhoz képest. Ha nyákot is tervezel a kész kivitelhez, akkor meg mindegy, maga a chip is elegendő.
Emlékeim szerint volt már említve ebben a topikban az MCP23..-as I/O-extender, és mások is jó véleménnyel voltak róla. Létezik belőle SPI-buszos kivitel is, MCP23S08 típusjellel. Elég jól felépített, valódi kétirányú portokkal rendelkezik, 11 belső regisztere van és szanaszét konfigurálható. -
And
veterán
válasz
atesss
#13426
üzenetére
A bemenetek mindegyikére tettél felhúzó ellenállást? Nincs prell a bemenet(ek)en? Egyáltalán: csak adatot olvasol a PCF-ből, vagyis minden portot bemenetnek alkalmazol?
Ennek a port extendernek az előnye - nem kell külön belső regisztereket konfigurálni - egyben hátrány is lehet. Egy jobban beállítható extender, pl. az MCP230xx esetén portonként be lehet lőni az adatirányt, maszkolni a megszakítást (adott input eredményezzen-e olyat), és az INT-kimenet működése is elég részletesen befolyásolható. -
atesss
addikt
válasz
atesss
#13241
üzenetére
Összeraktam, és csináltam is egy tesztet.
2k lett a fix ellenállás, és vele sorban pedig egy 5k-s trimmer potméter.
Első körben zseblámpával teszteltem, egy viszonylag sötét teremben.
Úgy elég jónak tűnt a min és max. érték.
1cm-ről a zseblámpával szembevilágítva közelíti a 3,3V-ot. Míg a zseblámpát kikapcsolva 0V.
A potméter tekerésével nem történt jelentős változás (legalábbis a szélsőértékeknél).Aztán beraktam élesbe, a kijelző elé is, eddig ennyit tudtam mérni vele:
[kép] [kép] [kép] -
atesss
addikt
válasz
atesss
#13199
üzenetére
Itt vannak az ígért fotók az eszközről:
[kép] [kép] [kép] [kép] [kép]
A 3. és 4. kép alapján látszik, hogy tényleg multiplexelve vannak a kijelzők. A vaku-s fényképezés zárideje alatt van amikor csak 2-3 kijelző aktív.
A "normál üzemről" - a szegmenseken körbefutó jelzésről - pedig videót csináltam, azt hova lenne érdemes feltölteni, hogy itt linkelni tudjam ? -
gyapo11
őstag
válasz
atesss
#13195
üzenetére
"... az ellenállás értékéhez igazított - elektrolit kondenzátort"
Ezt pontosan milyen képlettel számoljam ki ?Az alap képlet a C=Q/U, ahol C a kapacitás, Q a töltés mennyisége és U a feszültség. Q=I*t, vagyis t=C*U/I.
De egyszerűbb egy áramkör szimulátorba betenni, és pár értékkel megnézni, hogy mekkora lesz a jelen a zaj.
Pl. 10 μF kondi 1 és 10 kΩ-mal így néz ki:
1 k-val több mint 1 V a zaj, 10 k-val már csak 100 mV. -
válasz
atesss
#13191
üzenetére
Én ezt egy tetszőleges AVR-rel és a benne lévő analóg bemenetekkel, illetve komparátorokkal oldanám meg. Akár úgy, hogy méred a világítás idejét, és ha sokáig nem alszik ki a led, akkor ERR lépett fel. Itt nem kell vizsgálni, hogy két szegmens világít. Tovább megyek, ezt egy aluláteresztő szűrővel és egy schmitt-triggerrel is meg lehetne csinálni, μC nélkül. Ez egyúttal kiiktatja a multiplexelés problémáját is.
Bocs, ez nem volt válasz a kérdésedre, csak ötleteltem. -
And
veterán
válasz
atesss
#13193
üzenetére
"Pl. bedugok pl. egy 50k-st, megmérem a megvilágított és a nem-megvilágított áramokat, meg mondjuk a kimeneti feszültséget is mindkét esetben."
Az elv oké (már amennyire egy ilyen projekt oké lehet
), de én kisebb ellenállással kezdeném, vagy egy relatív kis (legyen 1k) ellenállás + néhányszor 10k-s helipot soros kapcsolásával, mert 50k esetén a legnagyobb kialakuló kollektoráram sem lehet nagyobb 66 μA-nél, azaz a nagyobb áramú munkapontokat eleve kizárod. Jó esetben nem sokszor tíz mA lesz a kialakuló áram, de ezt kellene csak korlátozni.
"Viszont az eszembe jutott, hogy ha multiplexelve vannak a kijelzők, akkor esetleg az okozhat problémát ebben a logikában "
Az időmultiplexelés okozta villogás frekvenciája általában 100 Hz nagyságrendű, vagyis akár egy szimpla integráló taggal eltüntethető, minimális plusz reakcióidő növekedés árán. Akár úgy is, hogy a kiszámított ellenállással párhuzamosan kapcsolsz egy - az ellenállás értékéhez igazított - elektrolit kondenzátort, hogy megfelelő időállandót adjon, például tizedmásodperces nagyságrendben. -
And
veterán
válasz
atesss
#13191
üzenetére
"Arra jutottam, hogy ha pozitív logikát akarok (akkor legyen logikai 1-es a GPIO, amikor meg van világítva a fototranzisztor), akkor ehhez az ellenállásnak kellene lennie a GND oldalon.
Jól gondolom?"
Jól gondolod.
"Az ellenállás mekkora legyen ?"
Erre első körben nem hinném, hogy konkrét értéket lehetne írni. Ismert ugyan a fototranzisztor kimeneti karakterisztikája (kollektoráram az optikai teljesítménysűrűség függvényében), de tudni kellene még pár adatot:
- nyugalmi állapothoz (kijelző inaktív) tartozó kollektoráram,
- aktív szegmenshez tartozó kollektoráram, illetve az előző értékhez mért különbsége,
- RasPi GP input küszöbfeszültsége.
Az érték függ a kiépítéstől is, például mekkora környezeti fény jut vissza a detektorra. Úgyhogy valószínűleg csak teszteléssel mehetsz biztosra az adott határokon - pl. a maximális kollektoráram 50 mA lehet - belül. Ha a két megvilágítási állapothoz tartozó áramok különbsége túl kicsi, az input hiszterézise meg viszonylag nagy, akkor előfordulhat, hogy macerás vagy lehetetlen a megfelelő ellenállásértéket belőni. Mod.: vagy egy plusz komparátorral kell kiegészíteni a fokozatot. -
atesss
addikt
válasz
atesss
#13095
üzenetére
Közben meg is találtam ami elsődlegesen gondoltam: Wiznet W5500 alapú SPI-Ethernet hálózati modul [link]
1700Ft-ért (és úgy hogy ez az ár magyar boltból) egyáltalán nem mondható drágának szerintem.
De Aliexpress-ről talán olyan 700-800Ft-ért is lehet, ha több db-ot rendelsz.Gergosz2
Természetesen van benne beépített Ethernet trafó is.
Az ESP-s modulokon a legkisebbek kivételével (ami 8 pin kivezetéssel van) szinte mindegyiken van SPI, jól sejtem ? -
And
veterán
válasz
atesss
#13061
üzenetére
Esetedben a TSOP IR-remote vevő sorozat nem igazán nyerő, mivel az nem egy szimpla fotodióda, és sok szempontból kötött jelformát igényel. Létezik amúgy kifejezetten proximity IR-detektor is a Vishay kínálatában, TSSP-típusjelzéssel, például: TSSP77P38, ez a TSOP-sorozattól annyiban tér el, hogy az IR-adó oldaláról nem a szokásos remote-protokollok szerinti adattal kell etetni, hanem szimpla vivőfrekvenciás impulzussorozattal, és a detektor válasza egy, a vett jelszinttől (ergo távolságtól) függő diszkrét impulzus lesz. Legjobb lenne, ha az IR-ledet is tartalmazná a tok, de sajnos az nincs benne.
"Ebben a kísérletedben az adó led pontosan mi volt, és milyen adatlap szerinti sugárzási szöggel ?"
Konkrét típusra nem emlékszem, csak arra, hogy a Lomex-ből származó többféle példánnyal is próbáltam (víztiszta illetve szürke tokossal), és eléggé átlagos nyílásszöggel rendelkeztek, ami az ilyen diódáknál szokásos 30..40° volt, a hatótávolságuk nem szórt túlságosan adott áramú meghajtással. Az egyik típus talán a kékes színű tokba szerelt CQY37-es volt, az elég jellegzetes kivitelű és 24° nyílású. -
Janos250
őstag
válasz
atesss
#13048
üzenetére
Működik az akkor is, ha leveszed a búrát, csak kevésbé érzékeny, de egy ember elhaladását biztosan érzékeli.
Pontosan ennek a típusnak nem szedtem le a búráját, búrával prímán működik, de egy másik, kisebb típusból több példány is kiválóan
kapcsolja a ledszalagot ember közelítésére levett búrával.
link
Elég lapos, konkréten a led sínekbe vannak berakva a led szalagok végéhez. Viszont ezt 12V-os ledekhez gyártják, nem próbáltam, megy-e kisebb feszültséggel.
Ez meg kisebb:
[link]
Ezekkel is szemeztem már, de ezeket nem próbáltam:
link
link
Az infrakapu és a "radar" is jól működik, de azokat csak kipróbáltuk, üzemszerű használatba még nem kerültek. -
válasz
atesss
#13053
üzenetére
A lézerdióda ... ne legyen veszélyes a szemre (plusz gyerekek is vannak). Illetve ha komolyabban látszik, az sem szerencsés.
Kizártnak tartom, hogy a lézerfénybe csúszás közben bele tudjon nézni bárki elég ideig ahhoz, hogy veszélyes legyen, főleg, ha süllyesztve van és csak egy bizonyos szögből látszik, de még ekkor is lejjebb lehet venni a teljesítményét. De az infra valóban jobb, mert nem látszik, nem vonja magára a figyelmet.
A nagyító lencse is lehetne, bár az azért már átmérőben nagyobb.
Lehet bármekkora, ha egy 10mm lyukon kívül helyezed el, pont elég fényt fog a lyukon átküldeni.
Ennyiben lenne jobb egy még erősebb infraled. Aminek nem a sugárzási szöge nagyon kicsi, hanem a teljesítménye nagyobb
Hidd el, hogy egy mezei infra diódával, ami a távirányítókban is van, 20mA árammal 10m-re adatot is tudok sugározni megbízhatóan. A fókuszt pedig ne úgy képzeld el, mint a lézer pointer tűhegyes vetítési képét, nem kell azzal olyan pontosan célozni, kb 5°-ban nyílik a sugár. [kép]
-
válasz
atesss
#13048
üzenetére
A PIR burkolata a mozgásérzékelő rendszer szerves része, ha azt eltávolítod, nem fog működni. Nagyjából azt csinálja, hogy váltakozó világos-sötét zónákat vetít a szobára, és utána az ebben történő változást érzékeli. Szerintem nem alkalmas arra, amire szeretnéd használni, ahhoz túl lassú. Mindenképp optokapuval kellene megoldani! Ha nagy a távolság, akkor vagy lézerdióda + fotocella kombinációval, vagy a sima infrás optokaput kiegészíteném a kínai boltokban kapható filléres, projektoros zseblámpából kiszerelt nagyító lencsével! Én most ilyennel készítek egyedi lasertag fegyvert, ha jól van a fókusz beállítva, 10-15m-re simán el lehet világítani vele.
+1 ötlet: mivel emberek fognak lecsúszni a csúszdán, valamilyen kapacitív-, illetve súlyérzékelő is szóba jöhetne!
-
And
veterán
válasz
atesss
#13032
üzenetére
A kerek fémtok az adómodulon maga a SAW-szűrő: [link], igaz nem kvarc, de azért nem is egy hangolt LC-kör (mint egyes kristály nélküli vevőmodulokon látható).
Kis hatótávolságú eszközökre (SRD-kre) vonatkozó hazai szabályozás:
433 MHz: max. 10 mW ERP, 100%-os kitöltés,
868 MHz: az alkalmazott sávszélességtől (is) függ a teljesítmény és a kitöltési tényező, alacsonyabb sávszél esetén max. 25 mW ERP és 1%-os kitöltés (adás / szünet arány).
Bővebb infók itt: [link]. -
And
veterán
válasz
atesss
#13028
üzenetére
Az adó is kvarc- (vagy legalábbis felületi hullámszűrő által) vezérelt, simán befér abba a fém tokba. A vivő pontossága ±100 kHz, azért rakják bele, hogy ez tartható legyen, lehetőleg ne sok MHz-cel odébb működjön, mint kellene. Vevő kerámiaszűrő: igen, a háromlábú alkatrész, 10,7 MHz-es, ennek megléte normálisabb felépítést, középfrekvenciás szűrést jelent.
Adatsebesség 0,1...10 kbps, kisebb adatrátán általában jóval érzékenyebbek ezek a vevők, az adatlap is 1,2 kbps-re adja meg a specifikált -110 dBm-es (tipikusan) igényelt jelszintet.
Mod.: a 868 MHz-es sáv is használható, de azon kicsit kötöttebb az adatforgalom (tudomásom szerint csak meghatározott, elég limitált impulzushosszban működtethető az adó), ezen felül a modulok típusválasztéka is kisebb, és az áruk is magasabb, mint a 433 MHz-es példányoké. -
And
veterán
válasz
atesss
#13025
üzenetére
Amikor kellett ilyen modul, mindig olyan verziókat szereztem be, amelyekhez járt tekercsantenna is (STX/SRX-882), szintén az Ali-ról. Mellesleg jobban elhelyezett, normálisabb antennával azért többre is képesek, mint ezekkel a vacak tekercsekkel, bár néhány méterre lényegtelen.
Az az RXB12 modul csak receiver, vagyis vevő. Mindenképp érdemes párban venni Rx-Tx modulokat, mert úgy egyrészt általában olcsóbbak, másrészt akkor nem lesznek gondok a kompatibilitással. Az STX882 is ASK-t használ, arról az általad linkelt RXB-ről kevesebb infó van. Általános jó tanács, hogy kerüld azokat a (főleg vevő-) modulokat, amelyeken nem látsz kvarcot (adón azért szokott lenni), és az sem baj, ha ezen felül kerámiaszűrőt is tartalmaz a vevő, mert utóbbi sokkal jobb közelszelektivitást ad.
"Ezek a modulok milyen hosszúságú kódot küldenek ?"
Pontosan olyan hosszút, amilyen hosszút te beleküldesz
. Mivel ezek egyszerű rádiók, nem tartalmaznak egyéb kontrollert. Van is némi tapasztalatom arról, hogy apró nyűgjeik vannak, például nálam az első 1-2 byte adat 'lemaradt' a vevő kimenetén, tehát meg kellett toldani kissé az átvitt adatot, ami összesen szintén csak pár byte volt. Egyéb tekintetben az említett STX-882 és SRX882 páros bevált: az adó kellően nagy teljesítményű, mindkettő viszonylag normális adatlappal rendelkezik és extraként alig fogyasztanak inaktív állapotban (ha az adóra nem megy adat; a vevőn pedig van engedélyező input, és ezek megléte az akkus üzem miatt nálam fontos szempont volt). -
Janos250
őstag
válasz
atesss
#13009
üzenetére
Ezt bizony, neked kell implementálni szoftveresen. Már csak azért is, mert így lesz igazán egyedi az algoritmus, amivel generálod. Nem okoz kockázatot a megnyomod N-szer, mert ugyanolyan generált kódokat küld, és ha nem olyan érkezik, ami megfelel az algoritmusnak, hogy az előző N-ből van generálva, akkor azt csak letárolja, de nem hajt végre semmit. N nyomás után már igaz lesz, hogy az előző N darab letároltból van generálva az új, tehát valid, végrehajtható. Ha valaki összevissza küldözget kódokat, soha nem felel meg a követelménynek.A biztonsági kockázat annyi, hogy ha kiolvassa az általad küldött kódot, de előtte letilt a netről, hogy ne menjen ki a kód, akkor az így kiolvasott kód valid lesz, mert a vevő nem tudhatja, hogy mi történt. Vagy ha sokszor nyomogatod, ellop N+1 db. egymás utáni kódot, és N-e szinkronizál, az N+1-el meg nyit. Ezért az autóknál valahogy másként oldják meg, hogy a vevő azt is tudja, hogy hol tart a dolog, és a már használtakat nem fogadja el, de nem tudom, hogyan csinálják. Persze erre is lehetnek megoldások. Valahogy így lopják el az autókat, hogy valaki odamegy a kocsi mellé, fehérzajjal elérhetetlenné teszi a kocsi elektronikáját, közben olvassák a kódot. Részleteket nem tudok, mert nem szoktam autót lopni.
-
Janos250
őstag
válasz
atesss
#12959
üzenetére
Külső memóriát én egyikhez se kapcsoltam, ezt a részét nem ismerem.
SD kártyát használok, link
Az általános "Arduinoként" hirdetett modulokta természetesen minden Arduino kompatibilis lap tudja használni.
Az, hogy az UNO-hoz hasonlóak "stackelni" lehessen a modulokat ESP-re is, az ritka, mert
nem egy szigorúan rögzített lábkiosztásról van szó, mint az UNO-nál, hanem gyártótól függ, bár többnyire nagyon hasonló.
Ezért csak az adott termékhez az adott gyártótól származó shield dugható rá közvetlenül.
Olyat, amit linkeltél, nem tudok. -
Janos250
őstag
válasz
atesss
#12946
üzenetére
A 8266-ban nem emlékszem, már mi van hardverben, de ESP32-ben rengeteg. Aki most veszi, annak én mindenkinek az ESP32-t szoktam ajánlani, de ezzel nem mindenki van így. Az ESP8266-ha írott lib-ek, programok általában változtatás nélkül is mennek rajta.
Nekem is tetszik az a kis kamerás modul. Tűrhető képe van, egyszer régen tettem is fel mintaképet, úgy emlékszem.És I2C, vagy I2S ?
-
Janos250
őstag
-
válasz
atesss
#12939
üzenetére
Igen, serial van rajta gyárilag, és van olyan board, amin integrált FTDI chip van az egyszerűbb kódfeltöltés érdekében.
Másrészt van lehetőség OTG firmware feltöltésre, ennél először USB-n (vagy serial-on külső FTDI kábellel) fel kell tölteni a megfelelő OTG firmware-t, onnantól kezdve wifi-n keresztül tudod frissíteni. -
Dißnäëß
nagyúr
válasz
atesss
#12939
üzenetére
Van egy pici wifis EPS8266-om és innen tudtam meg én is, hogy az Arduino IDE-be bevették őket is, Preferences alatt kell Board Manager URL-ek közé (ha 1 vagy több már van ott) betenni a listába: https://arduino.esp8266.com/stable/package_esp8266com_index.json
Majd a Boards Manager-ből a listából az esp8266 szekcióra menni (nálam spec legalul van) és Install.
Ezután a Board-ra menve már listáz egy raklap ESP-s kütyüt az IDE, én a sajátomhoz azt a tippet kaptam, hogy Generic ESP 8266-ot válasszak a listából és AVRISP mkII programozót. Tökéletes.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#12939
üzenetére
Látok egy ilyet AliExpress-en, hogy "MicroPython maker programming ESP8266 development board" [link]
Na de miben más ez fizikailag ? Vagy csak amiatt írták át a nevét ilyenre, hogy MicroPython-ra keresve is megtalálják az emberek ?
Vagy valami SW-es különbség (pl. bootloader) van ?
), de én kisebb ellenállással kezdeném, vagy egy relatív kis (legyen 1k) ellenállás + néhányszor 10k-s helipot soros kapcsolásával, mert 50k esetén a legnagyobb kialakuló kollektoráram sem lehet nagyobb 66 μA-nél, azaz a nagyobb áramú munkapontokat eleve kizárod. Jó esetben nem sokszor tíz mA lesz a kialakuló áram, de ezt kellene csak korlátozni.
. Mivel ezek egyszerű rádiók, nem tartalmaznak egyéb kontrollert. Van is némi tapasztalatom arról, hogy apró nyűgjeik vannak, például nálam az első 1-2 byte adat 'lemaradt' a vevő kimenetén, tehát meg kellett toldani kissé az átvitt adatot, ami összesen szintén csak pár byte volt. Egyéb tekintetben az említett STX-882 és SRX882 páros bevált: az adó kellően nagy teljesítményű, mindkettő viszonylag normális adatlappal rendelkezik és extraként alig fogyasztanak inaktív állapotban (ha az adóra nem megy adat; a vevőn pedig van engedélyező input, és ezek megléte az akkus üzem miatt nálam fontos szempont volt).
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- ASRock lapok általában
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Nintendo Switch 2
- Titan Quest II
- TCL LCD és LED TV-k
- Samsung Galaxy S25 Edge - a tegnap határán
- sziku69: Szólánc.
- Most állítólag törölték a korábban pletykált GeForce RTX 50 Super sorozatot
- Kinéztél egy RTX 5060 Ti-t? Lehet jobb, ha lecsapsz rá!
- Battlefield 6
- További aktív témák...
- Xbox One / Series X Játékok
- Új 2TB 2000GB m.2 Külső SSD, tesztelt, garancia
- ZBook Studio 15 G8 15.6" FHD IPS i7-11850H RTX A2000 32GB 512GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- -ÚJ,2 ÉV GAR- DDR5 GAMER PC: RYZEN 5 8400F/9600X +RX 6600/6700XT +16-64GB DDR5! SZÁMLA! 70 féle ház!
- Garanciás - LG C2 55 OLED TV 4K, 120Hz, 2.1 - OLED55C21LA
- BESZÁMÍTÁS! ASUS PRIME H510M i5 10400F 16GB DDR4 512GB SSD RX 6600 XT OC 8GB CHIEFTEC Libra 600W
- Samsung Galaxy S21 Ultra 5G 12/128GB Fekete / 12 hó jótállás
- 3DKRAFT.HU - 3D NYOMTATÁS - AZONNALI ÁRAJÁNLAT - GYORS KIVITELEZÉS - 500+ POZITÍV ÉRTÉKELÉS
- Apple iPhone 15 128GB,Újszerű,Dobozával, 12 hónap garanciával
- BESZÁMÍTÁS! ASUS H510M i7 10700 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2070 SUPER 8GB AeroCool Quantum Mesh 650W
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
Cég: NetGo.hu Kft.
Város: Gödöllő