Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #103 üzenetére

    nem értem teljesen, mire nem válaszoltam...
    csak a nokedliszaggatóért jött fel... pár percet, ha itt volt... aztán msn-re fellépett és ott is keresett... főleg semleges téma ment, de amikor rákérdeztem, hogy hiányol-e, arra írta, hogy nem... amikor itt volt, elég távolságtartó volt... lecsekkolta talán, hogy élek-e és leittam-e magam délután 1re? :F nem igazán értettem... viszont láthatta, hogy elboldogulok, rend is volt a lakásban... épp elmosogattam meg felmostam, stb...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Gergő_ #101 üzenetére

    szerinte ez végleges és visszafordíthatatlan... mondtam én is 1hete, hogy adjunk időt magunknak, de mindenestől hazacuccolt :( egyre jobb egyedül... lehet, hogy ez volt a legjobb megoldás mégis...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #99 üzenetére

    csak pár percet volt fenn... otthonról keresett meg msn-en (már sokadjára a héten) és ott mondta... azt írt, amit akart... nem tudom, hogy mit gondol/érez most pontosan...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #97 üzenetére

    hát, nem borultam elé... ő meg azt mondja, hogy: "nem hiányzok neki és jól érzi nagyon magát otthon" :( azért nagyon meglepett... és igazából semmi hatást nem váltott ki belőlem a jelenléte sem... ennyi volt...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #94 üzenetére

    most megint feljött... valami isteni sugallatra elmosogattam és felmostam a lakást addigra... :) "alibi-ok" miatt jött megint: elvitte a nokedliszaggatóját... de aztán gondolkozott, hogy itt is hagyhatja végülis... feleslegesnek éreztem az egészet... nem tudom mire számított? arra, hogy pár pucér csajt talál a lakásban? :F fura az egész helyzet... szerintem hiányzom neki, mert egyébként nem keresne folyamatosan... viszont belőlem semmi reakciót nem váltott ki...

    #95: kiéltem én már magam eléggé... anno volt, hogy szakítás után egyik kapcsolatból ugrottam a másikba és tisztázni sem tudtam magammal semmi... most ilyet nem csinálok... először teljesen helyreteszem magam és utána majd keresek mást... egyenlőre elvagyok egyedül...
    azért nem minden csaj k*rva... inkább csak nagyon kevés az igazán normális, aki az emberi értékeket keresi az életben és nem az számít neki, hogy hány kiló arany van a nyakadban meg 1évnél öregebb-e már az 5ös bmw-d...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #92 üzenetére

    köszönöm, nagyon jól :) tegnap meglátogatott Mr. Csizmás fórumtárs, a kedves barátnőjével... sütöttünk egy adag brassóit, ettünk-sörözgettünk-borozgattunk-szivarozgattunk-beszélgettünk... jól éreztük magunkat... :) eddig ilyet sem csinálhattam, annyira le voltam korlátozva... most élvezem a szabadságot... beláttam, hogy így kellett alakulnia a dolgoknak... nem bántam meg semmit, de tanultam belőle sokat... most kell még egy kis idő és aztán majd lesz, ami lesz... teljesen lemondtam exemről, mert annyit nem tudna szerintem változtatni, hogy utána minden mehessen tovább...
    ma kinn voltam szüleimnél falun, ebédeltünk és behoztam a biciklimet vonattal... ezzel fogok munkába járni és bicajozás közben erre is rájöttem, hogy nagyon hiányzott már... számomra olyan a biciklizés, mint a meditáció... tekerek, közben gondolkozok és teljesen lehiggadok...
    tényleg csomó dolgot csinálhattam a héten, ami egyébként "tiltott" volt... most úgy látom, hogy minden jobb így külön, mert idővel még többet elveszítettem volna magamból és úgy élnék, mint valami börtönben :(

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #89 üzenetére

    nem fog működni szerintem, mert nagyon makacs és nem fog ilyen történni, hogy ő annyit engedjen, amennyit kellene... (mármint, hogy kicsit egyensúlyba kerüljön azzal, hogy én mennyit engedtem és mennyi mindent megtettem az egészért)

    rájöttem, hogy nem ér nekem annyit az egész, hogy feláldozzak szinte mindent az egészért.... olyan lenne, mint egy börtön... inkább várok, hátha találkozok olyan nővel, aki majdnem minden tulajdonságomat/hobbimat szereti/elviseli... és fordítva... ez lenne az ideális... rengeteg dolgot átértékeltem már és úgy érzem, hogy ez a kapcsolat ahhoz kellett, hogy jobban megismerjem magam... már én is úgy érzem, hogy múlik: a fájdalom és az érzelmek is... jobb, hogy így történt... egyedül az együtt töltött szép emlékek miatt hiányzik most szerintem, de ez is érthető...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz e=mc² #87 üzenetére

    a napokban most nincs nagyon kedvem játszani, de szerintem megjön lassan :)

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #85 üzenetére

    nagyon makacs személyiség... nem fogja meggondolni magát én meg továbblépek... nem jó az önemésztés... ez lesz a legjobb... találnom kell mást, aki komolyabban áll hozzá és képes alkalmazkodni/kompromisszumokat kötni... persze én is készen állok ugyanerre... olyat kell keresnem, aki nem futamodik meg így a problémák elől, ha valami gond van... napról napra jobb... belül kezd beállni a belső békém... nem lüktet már összevissza a mellkasom sem és egyre vidámabb vagyok nap közben is... munkahelyen is szerintem egyre jobb a kapcsolatom azokkal is, akikkel egy darabig most nem volt... :) már kezdem úgy érezni, hogy jobb, hogy így történt... nem lenne jó, ha lenne már egy gyerek és csak az kötne össze minket... 26vagyok, nem késtem le még semmiről... még mindig bízok benne, hogy egyszer véletlenül megtalálom az igazit :)

  • mephi666

    nagyúr

    válasz niti #83 üzenetére

    Hello!

    Köszi... Lehet, hogy jó lenne összeülni kicsit :) Amúgy már sokkal jobban vagyok... Kezdem élvezni a szabadságot... Már talán nem is akarnám folytatni ugyanúgy... Ebben a 3.5napban is rengeteg dologra rájöttem... Megnézhettem este a bl-meccset pl., hallgathatom a zenéimet meg csinálhatom, amit szeretek... Kicsit felszabadultnak érzem magam és egyre jobban bírok aludni meg az életkedvem is egyre jobban megjön :) Meg a tetoválásomat is megcsinálhatom végre, amit 8éve szeretnék... Csak kicsit rendeződnöm kell anyagilag hozzá... Tengerimalacon nem gondolkoztam, kisebb rágcsálókat szeretnék esetleg: egér, patkány, esetleg degu... De még csak elméletben játszok a gondolattal...

  • mephi666

    nagyúr

    megint feljött pár percre :( most nem is számítottam rá... elszívtam 1-2 szál cigit is, mióta itthon vagyok... visszahozott mégegy könyvet, ami az enyém... meg felhozta a kocsiból a cd-ket, hogy válogassam ki, melyik az enyém... mondtam, hogy szerintem egyik sem, meg ha mégis enyém lenne, megleszek nélküle... így qrvanehéz, mert csak felkavar :( jobb lenne, ha most nem látnám pár napig/hétig... csak gátol a "gyógyulásban"... keresnem kellene idővel másvalakit... egyenlőre csak baráti szinten... valahogy nem olyan jó barát most a magány :(

  • mephi666

    nagyúr

    na, ma este már jobban aludtam... kb 22:30-3:30ig nonstop, azután meg azonnal visszaaludtam és 5:00-ig húztam... most pihentebb vagyok és a mellkasom sem lüktet már... bánt-bánt a dolog, de tisztul a fejem...

    a tuner jó ötlet volt... egyedül annyi gondom van, hogy szerintem a vinyóm sata csatija lecsúszkál... amikor összeraktam a gépet, utána nem látta az eszközt... szétkaptam, megigazítottam és ment 5-6 órán át... most reggel meg elkezdett szórakozni, hogy időnként elveszíti a vinyó a "fonalat"... és a led ütemesen morzézik, de a samu jellegzetes zümmögő hangja elmarad (ami pl olvasás/íráskor megvan) kicsit zavar... ha nincs más, az adattároló vinyóm berakom a helyére, mert 3év garis a samu és még van ebből fél év... most dögöljön meg inkább, ha akar... :) chkdsk-et is lefuttattam, de nem talált problémát... szerintem nem a vinyó lehet a ludas, hanem az a rohadt kábel... csak ezt nem szeretem ebben a rohadt sata csatlakozóban... :(

    ui: egyébként kezdem szépen meglátni a dolgokat, hogy miket nem csinálhattam: végre hallgathatom a zenéimet és nézhetem a helyszínelőket is ész nélkül :D csomó dolgot nem csinálhattam... most pótolnom kell ezeket... szerintem kezdek majd listát írni, hogy könnyebb legyen...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz rarri #75 üzenetére

    szerintem most kezd lehiggadni... és élvezi egyenlőre a kellemes otthoni légkört... nem tudom mi lesz... próbálok egyre kevésbé bizakodni... de hiányzik nagyon :(

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Lenry #73 üzenetére

    köszönöm... meg mindenki másnak is... elkapkodta szerintem nagyon és nincs visszaút :( ha igazán megbánja, akkor már rég késő lesz... ezért kellett volna egymással normálisan megbeszélni és várni, de a makacssága miatt menekült inkább... a menekülés a legrosszabb szerintem, mert szembe kell nézni a problémákkal... nem lehet mindig megfutamodni...

  • mephi666

    nagyúr

    na, tényleg vége... elhozta a cuccaim, kicsit beszélgettünk és hazament :( nem fogunk találkozni sem... el kell kezdenem túllépni rajta...

    ui: közben vettem azért egy tunert és tudok tévézni... legalább kicsit lefoglal... márciusig szól a szerződésem a szolgáltatóval és ha fizetem a tv-t, legalább nézhetem is...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz rarri #67 üzenetére

    rutinos vagyok már szakításban... rengeteg rövid kapcsolatom volt... össze sem tudnám szedni, hogy mennyi... de ezeket nagyon gyorsan kihevertem... kicsit bosszantott a dolog, de ennyi... buli+pia és már el is felejtettem másnapra :) talán 3 durvább dolog volt... az egyiket vagy 5-6évig csak hevertem... a másik kicsit gyorsabban ment, de a szakítás előtti 1hónap volt a gáz, mert próbáltam megoldani, de annál jobban kicsúszott minden a kezemből...
    a mostani helyzet meg... hm... ez fáj eddig talán legjobban, ezért rossz... én is bizakodok, hogy változni fog még a dolog... egyszerűen nem vagyok képes a postaládáról leszedni a nevét és az ajtóról a névtáblánkat... annyira fájna, mint tegnap, amikor odaadtam neki az összes közös képünket és szedegettem ki egyesével őket a fényképalbumból... várom nagyon a délutánt... dolgoztatom a hírszerzést... :) meg lehet, hogy megkérem, hogy gyakran gyakoroljon a basszgitárral :) (de szerintem kérni sem kell, hanem magától is megteszi, hogy megmutassa, hogy én jobban tekintettel voltam rá, mint ők :) )

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Móci #64 üzenetére

    ez ilyen "love at first sight(fright? :))" dolog volt... megismerkedtünk és utána 1-2héttel már együtt laktunk :) rengeteg időt töltöttünk együtt és a 1.5év nagy része boldogan is telt... kis részét töltötték csak ki a veszekedések/nézeteltérések... rossz, mert igazából nem is a kapcsolat hossza, ami számít, hanem, hogy tényleg mennyire jól éreztük magunkat... írtam: 3.5éves kapcsolatot 1-2nap alatt elfelejtettem, de ez itt nem lesz olyan egyszerű, ha esetleg minden rosszul alakul :(

    #65: tudom, idővel könnyebb lesz... elvileg... de még ezt sem érzem lezártnak... várok egyenlőre... buli nem nagyon lesz, mert nem is állok úgy és kedv sincs hozzá... magamban lerendezek mindent, aztán majd kiderül minden...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Móci #62 üzenetére

    qrva szar... most már kicsit jobban vagyok fizikailag... használ a munkaterápia... szerencsére a főnök kiosztott csomó munkát és az lefoglalt... (ilyet se mondtam még) a fejem meg húz nagyon... kezd kijönni rajtam a fáradtság... már lassan 1 hete nem aludtam normálisan... úgy fogok kinézni szerintem, mint c. bale a gépész-ben, ha így folytatom... 1hét alatt 3kg-t fogytam eddig... ma még nem beszéltem vele... várom, hogy hívjon... délután meg információt gyűjtök a bátyjától... ő szerintem azt mondja, hogy a pakolással tegnap lefoglalta magát, de azóta egyre rosszabbul van és bánja, stb... (kíváncsi vagyok, mennyire ismerem jól... de szerintem eléggé) lassan telik így az idő... :( otthon meg mindenről ő jut eszembe... reggel is főztem a kávét és reflexből 2 poharat raktam ki... csomó megszokott dolog is hiányzik, de leginkább ő... én úgy érzem, hogy nem kellett volna még véget érnie... és igazából nincs is még vége... ő meg bízok benne, hogy rájön ugyanerre...

  • mephi666

    nagyúr

    na, semmi nem változott... ugyanolyan rossz, mint tegnap... vagy még rosszabb... kb. este 10kor sikerült elaludni az x-edik cigi meg egy ópiumos füstölő után és reggel 1ig bírtam is aludni egyhuzamba... onnantól meg felébredtem elég gyakran... a mellkasom meg úgy lüktetett, hogy majdnem belepusztultam... 5kor összeszedtem magam, kávéztam, borotválkoztam, csináltam kaját és bejöttem melóba... 7 helyett 6:30-ra... gyalog... úgy érzem magam, mint egy zombi... hányingerem is van, étvágyam sincs és legszívesebben hazamennék :( próbálom azért lekötni magam, de rohadt nehéz... hulla és dekoncentrált is vagyok... elég rossz... úgy látom, ma reggel belépett iwiw-re, de semmit nem változtatott... még mindig fennvannak nála a közös képeink... nem tudom, milyen volt neki a külön alvás... ha csak 1/10 annyira sz@r volt, mint nekem, akkor már meggondolhatná magát... ma felhívom a bátyját... kell egy kis belső infó... :)

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Dany007 #57 üzenetére

    de tényleg... hol lehet ilyen lányt találni? vagy megrendelésre legyártják? :) legyen szép is... meg mellette ilyen érdeklődési köre legyen... jahm és ne is legyen foglalt... létezik ilyen? :)
    pihenőre teszem a dolgot és ha nem alakul semmi most, akkor veszek pár valami rágcsálót, hogy ne unatkozzak egyedül :)

    #58: köszönöm a jókívánságot :) nagyon örülnék, ha így lenne...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Dany007 #53 üzenetére

    neki kicsit több idő kell szerintem a kelleténél... amikor 1éve összevesztünk, akkor egy szerdán hazament szó nélkül és utána csak következő héten hétfőn jött vissza... közben csomószor mondogatta, amit most: "ennyi, vége, nincs értelme" de akkor úgy jött, hogy nem is számítottam rá... beállított egy szatyorral, hogy hozott pár ruhát... de mondogatta, hogy "itt még nincs minden megoldva" (1-2 nap alatt azért megoldódott minden) :)

    most már túlvan a javán szerintem, de hétvégére talán kiderül, mi lesz... addig teljesen lehiggad és gondolkodhat... holnap felhozza a cuccaim, de próbálok nem rányomulni, mert azzal szerintem most elrontanék mindent... aztán nem nyaggatom... ha hív, akkor örülök neki... ha nem, akkor meg nem... ma is meglepett nagyon a hívása... de tényleg nem akarom hitegetni magam, mert az nem vezet jóhoz...

    csajozni meg nincs kedvem... nem akarok alpári lenni, de csajoztam már eleget életemben... nincs kedvem most hozzá... kiverem, ha kell és kész :)

    #54: nem rossz... mi voltunk pár koncerten... mondjuk a republic az nekem is tetszett... a rúzsamagdi az annyira nem jött be, de az acdc feldolgozásán meg 1-2 régebbi számon jót szórakoztam... moziban nem voltunk, mert szerintem ritka gyenge filmeket csinálnak mostanában... pizzázni viszont eljártunk párhetente... meg hétvégente rokonokhoz meg ilyenek... sokat elmozdultunk szerintem... szerinte meg nem :(

  • mephi666

    nagyúr

    válasz e=mc² #51 üzenetére

    hehe... :) kezd a nap végére jó kedvem lenni...

    akkor keresnem kellene egy punk-rock-metal fan, horrormániás, stephen king mániás fps-őrült csajt, aki szereti pl. a vodkát meg a sört? létezik egyáltalán ilyen? :DD

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Csemike #44 üzenetére

    tudom, hogy rengeteg hibám van... le is írtam neki, hogy melyiken hogy tudnánk túllépni... de ő hallani sem akart az egészről, mert ahogy láttam a makacssága-büszkesége nem engedte felszínre törni az érzelmeit... elnyomta nagyon... ő úgy tud gondolkozni, ha teljesen más légtérben van (1szobás panel hátránya :W ) most ez megvan neki és bízok benne, hogy meggondolja még magát... ez viszont olyan szinten lenne "gáz", hogy szerintem a szülei padlót fognának, ha most meg visszafelé költözne... :B azt is tudom viszont, hogy nem tartanák vissza, ha így döntene, mert tényleg nem akarnak beleszólni az életébe... (nem is lehet, mert úgyis a saját feje után megy)

    nem tudom még mi lesz... szerintem én is napi rendszerességgel nézem majd az iwiw-jét, de próbálom nem hívogatni... előbb is meglepett, hogy felhívott és negyed órát elbeszélgettünk... nem is akart lerázni meg semmi... mondtam neki, hogy amit írtam azt úgy is gondolom még mindig... erre azt vártam, hogy gyorsan eltereli a szót és leráz, de nem... megértő volt... panaszkodott, hogy nincs elég hosszabbítója, mert az egyiket itthagyta és nem ér el az éjjeliszekrényéig és így nem tudja ott használni a digitális képkeretét, amit tőlem kapott és rajta van vagy 1000közös kép, ami a 1.5év alatt készült... szerintem nem akarná ezeket nézegetni, ha teljesen közömbös lennék, mert minek? vagyis az én logikám erre enged következtetni... amikor meg elment, akkor átöleltem (napok óta nem engedett ilyen közel magához) és abban az ölelésben éreztem rajta, hogy nem vagyok semleges számára... és nem is leszek még szerintem egy jódarabig...

    most várok inkább és próbálok nem agyalni... lesz, ami lesz...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Apollyon #41 üzenetére

    szerintem nightwish-angels fall first albumra fogok aludni... :) régen is, ha bajom volt, betettem kellemes hangerővel loop-ba és úgy aludtam... kikapcsoltam az összes gondolatomat és élveztem a zenét :) most meg mást nem zavar...

    1éve is volt ilyen vele, hogy hazament pár napra, de gyorsan meggondolta és utána sokkal jobb lett minden... ebben bízok most is, de mindenestől hazacuccolt... otthon meg tudom, hogy egyoldalról a többiek miatt nem fogja jól érezni magát és ahogy lecsillapodik és gondolkodik, majd máshogy lát mindent... ismerem eléggé... hirtelen meghoz néha olyan döntést, amit utána megbán...

    #40: nem fogok visszaszokni... habár egyik ismerősöm jól megmondta anno: "aki egyszer rászokott, az utána soha nem tud leszokni... max. csak nem gyújt rá sokáig"
    de én nem fogok visszaszokni sem... 1-2 napig lehet, hogy kell, de utána hagyom is megint...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Apollyon #37 üzenetére

    úgy érzem, hogy nincs még vége... egyikünk részéről sem... megvannak még az érzelmek... csak most besokallt és kell neki pár nap egyedüllét, hogy gondolkozzon... egyenlőre én is tisztázom magamban az egészet és várok... pár hetet-hónapot... aztán belecsapok a lecsóba, ha úgy alakul :) könnyen meglehet, hogy 1-2hónapon belül összejövök mással... hiányozni fog a társaság, az tuti... vagy veszek pár egeret/patkányt, hogy ne legyek magányos a lakásban :) nem tudom mi lesz... csak az a rossz, hogy fura lesz a 0-ról újrakezdeni kapcsolatot... (habár ebben meg van gyakorlatom) majd kiderül, mi lesz a vége... már annak is örülnék, ha valami baráti kapcsolat összejönne majd idővel mással és akkor együtt tölthetném valakivel az időmet... bulizni nem nagyon akarok eljárni, mert ahhoz már nincs kedvem... majd kiderül, mi alakul...

    #38: semmi értelme, de most jól esik egy kis nikotin... kb 4 szálat szívtam el ma... kezdek belejönni a cigicsavarásba... ez is olyan, mint a bicikli: ha valaki megtanulja egyszer, akkor utána több év kihagyással is megy...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Apollyon #35 üzenetére

    találtam már anno... csak elqrtam :( azt hittem, hogy elmúltak az érzelmek és fűtött a kalandvágy és elhagytam... pedig könyörgött, hogy adjak esélyt kettőnknek :( szemét f@sz voltam... igaz, hogy utána 10szeresen visszakaptam az élettől... amikor meg már újra akartam volna vele a kapcsolatot, már ő nem akarta :( pedig miatta simán csináltam olyat, hogy elindultam 14:00kor kecskemétről debrecenbe, hogy 19:15kor találkozhassak vele pár percre (nyári táborban volt, én meg kiderítettem, hol is van pontosan...) de akkor is nemet mondott... én meg reggel 5ig csöveztem a városban és 10:00 után értem haza... csomó hasonlót csináltam miatta, de nem tudtam bizonyítani... :( pedig még akkor is szeretett... ennek már kb. 7 éve...

    próbálom pozitívan felfogni a dolgot és úgy hozzáállni... így vele is könnyebben összejöhetek újra, mert senki nem szeret mondjuk egy depressziós emberrel lenni... ha meg nem jön össze, akkor idővel lesz más... 26éves vagyok... nem késtem még el szerintem semmivel... most már kezdem látni a fényt az alagút végén... jó messze van... aztán majd kiderül, hogy vonat, vagy sem :)

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Gh0sT #32 üzenetére

    igaz... csomó dologról lemondtam, amit szerettem... miatta... és végülis nem értékelte, hanem még többet akart... itt neki kellett volna inkább engednie...

    csak példának: nem programoztam, mert itthon tehettem volna és nem szerette, ha sokat ültem gép előtt... nem gitároztam, mert azt sem szerette (mármost nekem egy akusztikusom van, bátyjának meg egy 4húros basszgitárja meg egy 6húros fender-je... meg mellé erősítők, effektek... nehezen viseli majd, ha egy emeleten lesznek) csomó meccsről is lemondtam, amit szívesen megnéztem volna, mert: "aludni akart és az is zavarta, ha neten nézem fejhallgatóval" filmeket sem nagyon nézhettem, amit szerettem volna... koncertre is olyanra mentünk, amit ő szeretett...

    ui: most hívott... 15percet beszélgettünk... mondta, hogy nem sokkal jobb neki otthon... szerintem lesz ez még rosszabb is... bízok azért benne, hogy olyan fordulatot is vehetne a kapcsolatunk, mint Csemike+ABE kapcsolata... ha mindketten beismerjük a hibáinkat és készen állunk kompromisszumokkal újra belevágni idővel, akkor szerintem lehet ez még jó... most sokkal kedvesebb volt a hangja és kicsit mintha bánná a dolgot...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Gergő_ #29 üzenetére

    az új albumukról egyedül a psyhosocial tetszik... a többi nem nagyon... valahogy elmentek ilyen populáris irányba meg szétdobolták az albumot... a fülemnek nem az igazi...

    a másik meg, ami megint leírja az állapotomat, az ez:
    "i see a distant light... but girl this can't be right... such a surreal place to see so how did this come to be... arrived to early..." :) a refrénekben annyi energia van, hogy libabőrös lesz tőle szó szerint a hátam... egyik kedvencem a bandától, ezt a számot képes vagyok egymás után 5-6szor simán meghallgatni... úgy vagyok vele, mint a metallica - one-nal... azt órákig tudtam hallgatni régen is :) (pedig nem 3perces zene a teljes)

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Thunderzolee #26 üzenetére

    a konyhában van... szerencsére a szobába nem hallatszódik nagyon be :) (méd in teszkó)

    "(don't go...) i never wanted anybody more than i wanted you... (i know...) the only thing i ever really loved, was hate!!!" ez a szám jól leírja a lelkiállapotomat... a szomszédok meg örülhetnek...

    próbálom összeszedegetni magamat... pár dolgot most tényleg elterveztem, hogy lefoglalom vele magam: leporolom a gitáromat, behangolom és megtanulok rajta rendesen játszani... jókis akusztikus gitár, de sülthal vagyok még hozzá... pár akkord megy csak... a másik dolog meg, hogy valamit kezdek az agyammal is: c++, java, sql vagy php vagy valami hasonló kell, mert ezek közül mind hasznos és pénzkeresetre sem utolsó... meg, ha a cégnél gond lenne (amit nem hinnék), akkor jó, ha multifunkcionális vagyok... ha lefárasztom gatyára az agyam minden nap a meló után, akkor az alvással sem lehetnek gondok...

    ...de ez a nap a gyászé... próbálom elterelni a gondolataimat róla, de nagyon nehéz...

    #27: a pár kommenttel előbb leírt levelemben ezek álltak, hogy miken vagyok hajlandó változtatni... többek között: kevesebbet gépezek... csak akkor, ha nem zavarja... de azt nem várhatja el, hogy kidobjam az ablakon és soha ne üljek le többet elé... (ez a végzettségem/munkám/hobbim és itthon nagyon visszaszorítottam újabban...) meg ezeken kívül még jobban kiveszem a részem az itthoni dolgokban is... (ebben tényleg ellustultam és csak pár dolgot csináltam meg, de az utóbbi hetekben magamtól elkezdtem egyre többet... meg is lepődött... tetszett is neki nagyon...) minden problémára találtam szerintem megoldást, de azt mondja, hogy nem bízik bennem... viszont, hogy nem hagyja, hogy bizonyítsak, így veszve van az egész :(

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Gergő_ #24 üzenetére

    1-2 sör most jól esik... nem viszem túlzásba azért :( előbb hívtam, holnap hozza a cuccaimat vissza... elég kimért volt a hangja, de ahhoz képest, hogy azt hittem, fel sem veszi, legalább felvette... pakolászik még... eltart egy darabig, mire egyedül mindent kipakol...

  • mephi666

    nagyúr

    lementem a boltba kenyérért... ettem egy szelet májkrémes kenyeret, mert a reggeli fél marék pogácsa nem volt sok... vettem 2db literes sört... szerintem az egyiket megiszogatom mindjárt... a kaja nem esett jól... úgy érzem, hogy mindjárt róka lesz, annyira lüktet a gyomrom... :( a lakásban jókis depressziós csend van... csak az óra kattog... az is idegesítően jelzi, hogy telnek a másodpercek és egyre távolabbi az a pillanat, amikor még tenni lehetett volna valamit...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Thunderzolee #21 üzenetére

    ez is probléma volt szerintem, de ilyen anyagi helyzetben, a válság közepén nem tudtuk megoldani, hogy nagyobbra cseréljük a lakást... :( otthon szerintem a bátyja és a nevelőapja fog gyorsan az agyára menni és ott sem fogja olyan jól érezni magát... meg, ha közben rájön, hogy nem kellett volna ilyen elhamarkodott döntést hozni, akkor még rosszabb lesz... szerintem nem jó megoldást választott, de ő is rá fog jönni... ismerem... talán még jobban, mint ő saját magát... a menekülés a problémák elől csak ideig-óráig lehet jó megoldás... hosszú távon soha...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Dany007 #15 üzenetére

    volt már menyasszonyom korábban is... vele 3.5évet voltunk együtt... 1év után jegyeztük el egymást, az utolsó 1.5évben meg együtt is laktunk... az volt a gond, hogy én voltam neki az első és az utolsó hónapokban elkezdett találkozgatni a cégüknél a biztonsági őrrel és félrekúrált vele... az első esetet még megbocsátottam volna, de a második után már mindenféle qrvának elhordtam... ezen gyorsan túltettem magam... pár napig meló után 2db vagdalthúsos szendvics+fél üveg vodka+6sör volt a vacsorám, de gyorsan lerendeztem magamban :)

    mostani (ex?)menyasszonyommal teljesen más volt a kapcsolat... ilyen téren sokkal komolyabban kezelte a dolgokat... ő is és én is túl voltam már csomó csalódáson és nem kerestük a kalandokat... éltünk már egymás előtt rendesen... nem akarok hazudni/nagyzolni, de kb 20-25 barátnőm volt eddig, de ezek közül kb 6-tal feküdtem csak le... időben meg volt: 3.5év, ez a 1.5év és 9hónap... az összes többi max pár hét/hónap volt... engem dobáltak általában... nem sokkal szakítottam én... a gyűrűt nem akarom zaciba adni... megtartom... hátha összejövünk újra... :) ha pedig esetleg később más lesz, akkor lehet belőle másikat készíttetni... nekem is úgy 50ezerbe volt kb... ebből 30 a brill, kb 10-12 az arany és a többi a munkadíj...

    #12: szeretném, ha átgondolná és visszajönne úgy, hogy ő is hajlandó lenne a kompromisszumokra...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Xirtam #11 üzenetére

    bízok benne, hogy nem lesz még vége, hanem folytatódhat idővel... neki is idő kell és nekem is... szerintem átfogja ő is értékelni... most csak a rossz dolgaimra tud egyenlőre gondolni, de ez idővel változni szokott... rossz lehet neki is nagyon... tegnap éjjel nem bírtam egyszerűen aludni... folyamatosan felébredtem, mert bántott az egész... ő még aludt, én meg beültem a budiba tollal-papírral és reggel fél 3kor teleírtam oda-vissza egy a4-es lapot az érzelmeimmel/hibáimmal és azzal, hogy miben kellene/tudnék változtatni... (35m2-es panelban nincs másik helyiség, ahova mehettem volna és nem zavartam volna a fénnyel...) volt kb. fél4, mire végeztem az írással és utána nyugodtabban tudtam aludni... reggel elolvasta és úgy éreztem hatottam rá valamennyire, de a sértődöttsége miatt kevés volt... ezt a levelet is magával vitte abba az újságba hajtva, amit épp olvasott... szerintem ma elő fogja venni a közös képeinkkel együtt, amit szintén nekiadtam... végigbőgtem azt a pár percet is kegyetlenül, amikor az albumunkból kiszedtem az összes képünket, amit mindenfelé készítettünk, még boldogan... fájt nagyon... a külön töltött napokon tudom, hogy gyakran elő fogja venni és el fogja olvasni... a visszaköltözés szerintem nem lenne egyszerű... már pusztán annak is örülnék, ha 1 éjszakára visszajönne (és most nem a szex miatt, mert az hiába volt tökéletes a kapcsolatunkban, egyikünk sem arra épített...)

    a sírás meg szerintem sem szégyen, de próbálom mindig erősnek mutatni magam... lehet, hogy az ilyen gyengébb pillanataimban ezért tör ki belőlem sokkal jobban, mint szeretném...

    #14: örülnék nagyon, ha mi is a ti példátokat tudnánk követni... nem dohányzok már aktívan és nem is szeretnék visszaszokni, de most ez a 2 szál nagyon jól esett... kicsit tompított legalább a fejemen... (egyébként szerintem nem örülne, ha dohányosként kapna vissza...)
    bulizni én sem akarok eljárni... tuti, hogy össze tudnék jönni valakivel, de nem akarok egyik kapcsolatból ugrani a másikba, mert ezzel csak elnyomnék minden érzést... ez nem megoldás... itthon a 4fal között tisztázom magamban az érzéseimet... szerintem nem fognak semmit sem változni hetek/hónapok alatt sem...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Dany007 #10 üzenetére

    én is bízok azért benne, hogy visszajön... erre is van egy elcsépelt mondás:

    "ha szeretsz valakit, akkor engedd szabadon... ha visszajön hozzád, akkor a tiéd... ha pedig nem, soha nem is volt a tiéd..."

    itt van előttem a dobozában az a kis brillgyűrű, amivel eljegyeztem és ma visszaadta... ugyanúgy csillog, mint a nagy napon... feltörnek a fájdalmas emlékek sorban...

    reggel még azt beszéltük, hogy csak néhány ruhát visz magával és csak addig költözik külön, amíg nem tisztázódik benne minden... szülei mondták, hogy ne szórakozzon így (mert ilyet már eljátszott 1éve), hanem költözzön mindenestől... :( most szerintem otthon pakolja ki a cuccokat és ez eltart délutánig is... délután meg visszahoz 1-2 dolgomat és elviszi azt, amit itt felejtett... szerintem kelleni fog neki 1-2hét, mire tisztán lát mindent... 1.5évet nem lehet kitörölni 1 pillanat alatt... ő meg úgy láttam, hogy magába fojtott minden érzést és csak mondogatta: "költözni akar... költözni fog..." (mintha magát biztatná, hogy ez lesz a jó megoldás, de közben teljesen bizonytalan...) ismerem és tudom, hogy mással sem jönne ki jobban a dolgai miatt... elég jól tudok mindent tolerálni, de néhány dolog még nekem is sok volt... majd kiderül mi lesz... én itt fogom várni... egy darabig... és a gyűrű is... szerintem, ha ezen a mélyponton túllépnénk, sokkal magasabb szintre juthatna a kapcsolatunk... az a rossz, hogy kisebb veszekedéseink soha nem voltak... talán idő közben meg kellett volna mindent beszélni, hogy ne gyűlhessenek folyamatosan a problémák és ne jussunk ide...

    (kiteregetek)

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Devid_81 #8 üzenetére

    jah, várom is a holnapi melót... ott legalább lefoglalom magam... most beraktam egy adag ruhát mosni, hogy 1 hétre elegendő tiszta ruhám legyen... ezzel is megy most az idő legalább...
    kapcsolatokban általában szép nagyot szoktam szívni... profi vagyok ebben... előző kapcsolat 3.5év volt és ott 1-2nap alatt túlestem rajta, mert csúnyán kicseszett velem a nő a végén... sétálni én is fogok most sokat, mert 40perc a munkahely gyalog... szombaton meg szüleimtől behozom a bringám... az majd segíteni fog... elkezdek majd újra bicajozni, mert az olyan számomra, mint a meditáció... csak hát itt városban kevés a lehetőség... falvak között szerettem össze-vissza menni...

    még valami elfoglaltságon gondolkozok, ami lekötne és még pénzt is hozna... elő kellene vennem a c++ könyveim és kódolni ezerrel... hátha kell valakinek valami program és ebből még kicsit gyűjthetnék is...

    ui: halak... elvileg horoszkóp szerint összeillettünk, mert én egy hülye/romantikus/érzelmes rák vagyok :) ma legalább megcsináltam egy évtizedenként esedékes fullszervízt a könnycsatornáimon... nem szokásom pedig sírni és nem vagyok már óvodás...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz gamerkiller #5 üzenetére

    főbb okok:
    szerinte önző voltam és csak magammal foglalkoztam, mellesleg sokat gépeztem... szerinte... meg szintén szerinte alig jártunk el valahova...
    szerintem meg épp én voltam az, aki inkább képes volt kompromisszumokat kötni, mert csomó olyan dolgot bevállaltam miatta, amit egyébként nem tettem volna meg... pl. az ő ízlése szerint mentünk pár koncertre meg hasonlók... egyébként meg heti rendszerességgel eljártunk mindenfelé... hétköznapokon ritkán, de hétvégente mindig mentünk valahova... a gépezés meg olyan dolog, hogy akkor csináltam főleg, ha nem volt itthon... reggel mondjuk benyomtam a gépet, elolvastam kávé közben 1-2 cikket (kb. 15perc), aztán csak akkor ültem ide, amikor hazaértem melóból és még nem volt itthon... ha itthon volt, akkor nagyon ritkán gépeztem... ő azt várta, hogy egyáltalán ne gépezzek... ezen ment is párszor a vita, hogy ilyet nem várhat el, hogy teljesen abbahagyjam, mert ez a végzettségem/hobbim... és nem is vittem túlzásba... végülis úgy láttam, hogy marhanagy papucsot akart belőlem csinálni, én pedig ennek ellenére csomó pontot belementem volna kompromisszumba... ő meg semmiben nem engedett :( főleg ilyen dolgok vezettek a végéhez... szerintem most otthon átgondolja a dolgokat, mert tegnap nem túl durván, de a fejéhez vágtam mindent és alig bírt aludni, annyit agyalt rajta... láttam rajta, hogy kezdte beismerni a hibáit és neki is fájt már a költözés... otthon meg a szüleinél még többet gondolkodhat és szerintem nagyon megbánja... nem akarom fényezni magam, de más 1/10 annyit sem tett volna meg a kedvéért, mint amit én tettem... legrosszabb személyiségjegyei: önző, akaratos, makacs és hirtelen próbál komoly döntést is meghozni mérlegelés nélkül... igaz, én még így is szeret(t)em...

    #6: nem fogom azért kinyírni magam nő miatt :) "ami nem öl meg, az erőt ad"... átmentem már cifrább dolgokon is, de egyenlőre tudom, hogy nagyon rossz lesz... és még az út elején vagyok... nem látom még a fényt az alagút végén... akkor lesz majd igazán rossz, ha a vele megszokott dolgokat csinálnám... a másik meg az, hogy együtt költöztünk ide... együtt újítottuk a lakást és akármerre megyek, minden rá emlékeztet... kegyetlen...

  • mephi666

    nagyúr

    válasz gamerkiller #3 üzenetére

    inni sincs kedvem... :( könnyebb lenne valamennyivel, de utána még jobban felszínre tör a fájdalom... most kell vele megküzdenem... tv meg nincs, mert az a sajátja volt és elvitte... aprón néznem kellene egy tunert vagy egy olcsó tv-t, hogy legyen azért valami...

    szerintem nem tudjuk már megbeszélni... ha mindketten megbánjuk, akkor is kb 1% az esély rá, hogy visszajön :( délután 1-2dolgot visszahoz, amit véletlenül pakolt be a kocsiba és nem találtuk meg... majd kipakolásnál meglesz a telefontöltőm meg az ágytakaróm... nagyon szar, mert mindkettőnk egész családja is nagyon megkedvelte a másikat... olyan állapotban vagyok most, mint egy óvodás gyerek, akinek elvették a "kedvenc játékait" :( viszont emberinek érzem kicsit magam, mert rájöttem, hogy csak vannak azért érzelmeim... igaz, már késő :(

    nem adom fel, mert ha nagyon rossz dolgok érnek, akkor utána ez változni szokott mindig... csak ki kell várnom...

  • mephi666

    nagyúr

    ennyi volt... vége... amiről pár napja írtam, az a mai napon véget ért... most nagyon rossz... és még rosszabb is lesz, mire kezd múlni a fájdalom...

    "a felhők fölött mindig kék az ég..." ez tart egyben...

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés