- iPhone topik
- QWERTY billentyűzet és másodlagos kijelző is lesz a Titan 2-ben
- Yettel topik
- Minden a BlackBerry telefonokról és rendszerről
- Nem növel telepméretet a Galaxy S26 Ultra
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Milyen okostelefont vegyek?
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- Kézbe fogták az ultravékony Z Fold7-et
-
Mobilarena
OLVASD VÉGIG ALAPOSAN MIELŐTT ÚJ HOZZÁSZÓLÁST ÍRNÁL!!!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #23192 üzenetére
"Ha ő lett volna az AMD-NV összeolvadmány feje, akkor az elég komoly hatalom az AMD felett, ilyen értelemben az övé. "
A nagy horderejű döntésekhez az igazgatótanács és a részvényesek jóváhagyására egyaránt szükség lehet, egyszóval nem, Huang az NV-vel sem csinálhat azt amit csak akar. Az ARM felvásárlása jó példa, ez ugyanis akár már házon belül is elbukhatott volna, ha nem tudja meggyőzni róla az illetékeseket.
Az AMD-NV merge élére bőven jó lett volna, de valószínűleg már sosem fog kiderülni, mire vihették volna közösen.
Egyébként az NV már hónapok óta többet ér, mint az Intel+AMD együtt, úgyhogy valszeg JH sem bánja túlzottan, hogy elmaradt az összeborulás.
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #23190 üzenetére
Ingyért? Nem tudom, ez honnan jött, de az egyesülés, mint tranzakció, illetve az, hogy ki lesz a létrejövő cég vezetője, két külön történet. Részvénycsere esetén pl. X adhat 0,75 részvényt Y 1 darab részvényéért, ami elég messze van, az ingyentől. Legfeljebb egy eladósodott céget lehet kvázi ingyen megszerezni úgy, hogy a vásárló átvállalja a kötelezettségeket.
Suig bezárólag elég csapnivaló CEO-k voltak az AMD-nél, úgyhogy Jensen kb. megváltás lett volna Hector Ruiz után.
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #23183 üzenetére
Szép dolog, csak ettől sem a befektetők, sem a hitelezők nem lesznek boldogok, ráadásul a versenyképesebb termékekre sem jelent semmiféle garanciát. Az ilyen kaliberű felvásárlásoktól közép- vagy hosszútávon piacszerzést, forgalomnövekedés, nem utolsó sorban pedig magasabb nyereséget várnak az érintettek. Jó ellenpélda az ATI masszívan túlárazott felvásárlása, illetve az azt követő zsákutca, ami kis híján csődbe vitte a komplett AMD-t. A katasztrofális eredményt elég jól szemlélteti a részvények árfolyamának alakulása:
Igen, a Zen előtti évben már konkrétan bagóért, 2 dollár alatt lehetett venni részvényt, ami a nem túl hízelgő penny stocks kategóriát jelentette.
Az, hogy mára ennek bő 40-szeresét éri a cég, nem a technológiai romantikázásnak volt köszönhető, hanem annak, hogy végre elengedték a pénznyelő zsákutca, vagyis a GPU-s hibrid vonal értelmetlen erőltetését, a K+F-et pedig a tisztán CPU-s fejlesztésekre csoportosították át. A Zen 3 is jól mutatja, hogy ez volt a helyes döntés, nem a szépen csengő, de haszontalan technológiák feleslegesen bonyolult keverése és PR bullshittel nyakon öntése.
A Xilinx esetleges felvásárlásával elsősorban az enterprise piacra próbálhatnak alternatív utat találni. Erre eddig az Epyc a nagyobb teljesítmény és alacsonyabb fogyasztás ellenére is kevésnek bizonyult a bebetonozott Xeonokkal szemben. Kérdés, hogy a kétes kimenetelű próba megér-e egy ekkora, az AMD jelenlegi lehetőségeihez képest túlságosan nagy pénzügyi kockázatot. Szvsz az ARM inkább megérte volna, jobban passzolt volna az AMD profiljához, de arról úgy fest, már lecsúsztak.
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #23181 üzenetére
Ki mondta, hogy értelmetlen volt? Az ATI-t a valós értékénél kb. 130 százalékkal többért vásárolták fel, a Seamicrót pedig kb. ötször annyiért, mint amennyibe egy fabric kifejlesztése házon belül került volna. Egyszóval a kifizetett összegekért rossz üzlet volt mindkettő, ez nem vélemény, hanem tény.
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #23179 üzenetére
"az AMD nem szokott ész nélkül felvásárolgatni más cégeket."
De, sajnos épp ez volt a jellemző eddig. Anno az ATi-t is masszívan felülértékelték:"A működési költségek visszaszorítása mellett az AMD újabb hatalmas értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni az ATI felvásárlásával megszerzett eszközök nyilvántartásában. Az AMD most 622 millió dolláros leírást szenvedett el, így lényegében összesen már mintegy 3,1 milliárd dolláros túlfizetést ismert be az ATI 5,4 milliárd dolláros vételárából."
Plusz erre jött a fúziós hercehurca, ami évekkel vetette vissza a CPU-s fejlesztéseket. Talán azóta legalább a felvásárlás már megtérült.
Hasonló zakó volt a SeaMicro, ráadásul ekkor már Su is a cégnél volt:
"A pénzügyi jelentéssel együtt az AMD azt is közölte, hogy kiszáll a mikroszerverek piacáról és kivezeti a SeaMicro márkát. A vállalat még 2012-ben jelentette be a SeaMicro felvásárlását, a kis cég akkor ultrasűrű, úgynevezett mikroszerverek gyártásában számított úttörőnek. Az akkor kifejezett remények szerint a rengeteg apró, egyenként kis teljesítményű szervert fürtöző mikroszerverek jelentik az adatközpontok jövőjét, így ebbe az irányba fordult az AMD is. A cégért akkor 334 millió dollárt adott az AMD, ennek nagy részét, 281 milliót készpénzben. A felvásárlást részlegesen már korábban leírta a cég, most a részleg bezárása további 75 millió dollárral dobja meg az általánosan elfogadott könyvelési elvek alapján (GAAP) számolt veszteséget.
A mikroszerveres áttörés azóta is várat magára, az akkor gyorsan felfutóban lévő eladások soha nem érték el a remélt szintet, az AMD-ből pedig nem lett a mikroszerveres forradalom zászlóvivője. Ugyan az iránytól más gyártók is nagyon sokat remélnek, így a HP és a Dell is piacra dobott az évek során mikroszervert, egyelőre a megcélzott felhasználók, a gigantikus adatközpontokat üzemeltető online szolgáltatók (Facebook, Google, Amazon, Microsoft, stb.) jelenleg az Open Compute illetve a testreszabott, egyéni processzorok (OpenPower, FPGA, illetve ARM alapokon) irányába mozdultak el, ezzel a mikroszerverek jobbára vásárlók nélkül maradtak. Ezt látta be most az AMD is, a SeaMicro brand megszüntetése pedig szomorú pontot tesz a kezdeményezés végére. Fontos megjegyezni, hogy a SeaMicro egyedi fabric technológiáját az AMD megtartja és fontos szerepet szán ennek a következő generációs szerveres processzorok fejlesztésében - magukat a kiszolgálókat azonban már partnerek fogják készíteni."
Tehát gyakorlatilag 334 millió dollárért vettek egy fabricot. Nem ez volt az évtized üzlete, annyi biztos.Egyelőre nehéz racionális magyarázatot találni arra, hogy miért érne meg nekik 30 milliárd dollárt, vagyis a cég jelenlegi értékének közel harmadát a Xilinx. Persze, lehet majd az Epycre is FPGA-t rakni, ahogy az Intel is tesz néhány Xeonra, de ez rétegtermék, a másik irányba pedig ez még nehezebben működne, a Xilinx chipjei mellé nehéz lesz kvázi árukapcsolással AMD processzorokat eladni. Per pillanat az egyetlen reális magyarázat az lehet, hogy az FPGA-k megrendelési volumenével jobb pozícióba kerülhetnek a TSMC-nél, de ennyi erővel már akár egy 8-10 százalékos részesdést is vehetnének a bérgyártóból.
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #23177 üzenetére
Az Intelnél eddig inkább rossz döntésnek tűnik az Alterra felvásárlása, de ott legalább volt mit elkótyavetyélni. Az AMD per pillanat csak saját részvényei átadásából, illetve egy nagyobb, sok milliárdos hitelből tudná ezt finanszírozni, amivel legalább 10 évre borítékolható az eladósodás. Az elmúlt négy lezárt pénzügyi év átlagát nézve évi 700 millió profitot hozhatna a Xilinx, ami elég hosszú megtérülést ígér.
-
joysefke
veterán
válasz
lezso6 #21865 üzenetére
Hát engem például érdekel...
Mert addig amíg az összes feljebb megfogalmazott kérdésemre határozott "nem" a válasz, addig az AMD jobban teszi, ha nem öl bele pénzt, mert maga a funkció eladhatatlan lesz, pont ugyanúgy mint az AMD n^n-számú papíron jól hangzó ötlete a múltban.
Téged pedig azért érdekelhet a dolog piacképessége, mert ha valamiről már az elején egyértelműen látszik, hogy piacképtelen, akkor abból a fogyasztó számára aligha lesz termék, főleg nem jó termék. Legalábbis addig amíg a dolog piacképtelen...
Bici:
Ez az oprendszer dolga, nem sok köze van hozzá az AMD-nek. -
joysefke
veterán
válasz
lezso6 #21862 üzenetére
Közös címtérrel a mostani IGP jóval kevesebb RAM-ból is elvan
És ez miért jó az AMD-nek? Miért lenne nekik prioritás, vagy bármiért fontos, hogy a user spórol-e 2-4GB memóriát?
Ha a user spórolhat ezzel a memórián, akkor ez elég lenne ahhoz, hogy érdemleges mennyiséget spóroljon és a számítógép beszerzési költségén is meglátszódjon?
Marketing képes a dolog?
X OEM gyártó kampányolhat-e azzal, hogy igaz, hogy a mi gépünkben azonos áron 16GB helyett csak 12GB memória van, de ez nem számít, mert mi AMD iGP-t használunk nem intelt, és ennek a kevesebb is elég?Végül ha ezekre mind igen a válasz, akkor felmerül a kérdés, hogy a megspórolt memória árán az AMD magasabb gyártási/tervezési költségei is kompenzálva lennének-e?
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #21824 üzenetére
"De most leginkább az Intel szerencsétlenkedés hozza a piaci részesedést az AMD-nek."
Előtte pedig épp fordítva volt cirka 10 évig.
FX-ekből akkor sem tudnának ennyit eladni, ha az Intel az összes asztali termék gyártását leállította volna. A kedvező árcédulával csak az olyan piacokon lehet elérni valamit, mint a miénk, nyugatabbra versenyképes termék is kell.
"Ha meg VGA-t nézel, akkor a HD 4xxx-től a Maxwellig az AMD erősen versenyképes volt minden kategóriában, aztán mégsem ezt tükrözi a piaci részesedés."
Pedig átlagosan meg volt a 35-45 százalékos részesedésük, többhöz kellett volna egy olyan előny, mint ami az NV-nek van lassan 4 éve. Túl sokáig sosem tudtak az Nv előtt maradni, legutóbb a 7970-nel lépték át a GeForce-okat egyértelműen, csak aztán alig 3 hónapra rá jött a Kepler.
-
Petykemano
veterán
válasz
lezso6 #21848 üzenetére
Az IF sávszélesség jogos felvetés.
Egy IF csatorna jelenleg (2666MHZ ddr4 mellett) 42GB/s
Ezt elvileg duplázták, legalábbis itt 200GB/s átviteli sebességről írnak (ez nyilván 2x100 egy gpu esetén, ami két másikkal van összekötve)
Talán lehetséges 2IF csatornán keresztül csatlakoztatni egymáshoz, de valóban a Vega20 esetén már terabyte nagyságrendű a sávszélesség, túl sok. -
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #21818 üzenetére
A fogyasztók 1 vagy 2 százalékának agyában?
"így az egyik gyártónak sokkal többet kell dolgoznia ugyanazért a piaci részesedésért."
A piaci részesedés változása mást mutat. Amikor minden szempontból versenyképes volt a Radeon, egyből elkezdett felfele kúszni a részesedés, és jelenleg pont ez a helyzet a Ryzennel is:[link]
-
Fiery
veterán
válasz
lezso6 #21785 üzenetére
Tudtommal az a gond a 12 nanoval, hogy megint bejott a Kaverinal mar megtapasztalt szivas: a processz vagy GPU-ra jo (arra lehet optimalizalni) vagy CPU-ra, de a ketto egyszerre rohadt nehez. Emiatt az AMD nem is erolteti a 12 nanot az APU-knal, inkabb majd a 7 nanora mennek ra. Kerdes, hogy az mikor lesz, szerintem jovo ev masodik fele, sz'al az Ice Lake-kel egyutt
-
DraXoN
addikt
válasz
lezso6 #21759 üzenetére
laptopoknál "lassú" az átállás, mivel teljesen új a platform, nem csak egy sokadik frissítése egy meglevőnek mint intelnél, így lassan jönnek ki az elsők... de csak lesz ott is előbb utóbb valami... meg azért lehetnek egyéb ott lassító hatások, szerződések, amit nem lehet csak úgy "átlépni".. pl. kizárólagos ellátás, X mennyiség minimum rendelése (amit ha nem ér el a gyártó bukja a kedvezményt, de egy második platformot emiatt már nem tud kiárulni)... lassú az átállás, de ha a platform tényleg jó, akkor lesznek gépek (én is várom) ..
-
joysefke
veterán
válasz
lezso6 #21729 üzenetére
Az első Zen is lehozta a 8 magot a mainstreambe. HEDT-nél 16 mag volt, majd pár hónapja már 32 mag is elérhető lett. Ezeket szorozd meg kettővel, aztán máris látható, hogy miért nem fogja a saját HEDT platformját kannibalizálni magszám tekintetében sem.
Igen, de most totál más a szitu. Desktopon alig van program ami érdemben tudna mit kezdeni nyolcnál több maggal, tehát igény sincsen rá.
Annak a szűk rétegnek amelyiknek igénye van nyolcnál több magra úgy hogy hajlandó is megfizetni, azok már 16-magos threadrippert hajtanak és örülnek mint majom a farkának, hogy milyen olcsón megkapták ahhoz képest, hogy 1-2 évvel a threadripper előtt ha nyolc magot akartál a vesédet is el kellett adni.
Tehát nem látom azt, hogy melyik az a réteg, amelyik a TR-t nem venné meg, de az asztali 16-magos AM4-gyel egy kétcsatornás memóriavezérlő társaságában tudna mit kezdeni. Szerintem elég kevesen lehetnek.
Ellenben azt látom, hogy abban a pillanatban, hogy játékokban az AMD egyértelműen beéri vagy ne adj isten elveri a top kommersz intel procikat, akkor nagyon meg fognak lódulni az eladások. Egyszálas teljesítményre nagyon is kézzelfogható az igény és hatalmas marketingértéke van.
Az egyszálas teljesítmény problémára pedig nem a "rakjunk bele még több magot" a megoldás. Sőt, onnan kezdve hogy átlépsz bizonyos határokat, a sok mag kezd kontraproduktívvá válni.
-
joysefke
veterán
válasz
lezso6 #21725 üzenetére
Presztízs okokból szerintem mindenképp jó lenne az AMD-nek a 16 magos mainstream processzor. Mindegy milyen áron adják.
Minek?
-(1)
Semmiképpen sem lehetne egy 16-os AM4 prociért többet elkérni, mint a 16-os TR-ért, tehát eleve nem jöhetne "mindegy milyen áron".-(2)
16-os processzor már van az AMD portfóliójában, elég régóta és semmi nem utal rá, hogy a 16-os lépcsót ki akarnák a TR4 vonalról vezetni. Egy 16-os AM4 procival szerintem csak annyit érnének el, hogy kannibalizálnák a jövedelmezőbb TR4 portfóliót.A TR4-nek feljebb kéne mozdulnia a jelenlegi (12)-16-(24)-32 vonulatról potenciálisan kannibalizálva az EPYC2-t.
-(3)
Jelenleg kiváló a 16-os Threadripper (2950X) teljesítménye illetve ár/érték aránya. Amíg a 2950X semelyik fronton nincsen az intel által megszorítva, addig szerintem értelmetlen és piacilag káros ezt a szintet egy alsóbb árkategóriába beszorítani.-(4)
Én úgy gondolom, hogy szemben a nagyon jól sikerült 16 magos TR-2950X-szel, egy 16 magos mainstream (AM4) proci nem hogy növelné, hanem inkább csökkentené az AMD presztizsét.Addig amíg a kommersz platformon a benchmarkok jelentős része késleltetés intenzív kevés szálas játék, egyszálas tömörítés, javascript, geekbench meg hasonló okosságok addig a 16 magos proci semmilyen érdemi előnyt nem fog egy 8 magoshoz képest produkálni.
Ha pedig az összes Pistikéknek készült tesztben ezekkel fogják tesztelni a 16-magos procit és az késleltetés problémák miatt egy 6 magos 5,3GHz-es intellel lesz versenyben az a kevésbé hozzáértő fejekben nem fog jó nyomot hagyni.
_________________________________
Minden előfordulhat, nem vagyok jós, de szerintem mainstream desktopon az AMD-nek nem magszám problémái vannak, és ezért a desktopon meglévő problémákra nem a magszám további emelése az AMD részéről a megoldás.
Szerintem ezek kellenek:
-(1) Alacsonyabb és uniform késleltetés desktopon az összes mag között, ez javítani fogja a játák-teljesítményt is-(2) Órajel emelés
-(3) IPC emelés
-(4) Memóriatámogatás javítása, különösen a memóriasebességeket tekintve.
Nagyon remélem, hogy az ZEN2 AM4-es verziója nem valami 2 chipletes dolog lesz, mert ez magában hordozná a jelenlegi 2xCCX által generált problémákat is.
-
poci76
aktív tag
válasz
lezso6 #21695 üzenetére
Ahogy gondolkodom, egyre észszerűbbnek tűnik nekem, hogy a mainstream Ryzen 3 egychipes, max. 8 magos legyen.
- Egy 70-80 mm2-es chip 7 nm-es technológiával gyártva nem biztos, hogy olcsóbb, mint egy 210-220 mm2-es 12 vagy 14 nm-en. Ebből kettő vagy még egy harmadik vezérlő biztos, hogy túl drága lenne egy pár száz dolláros processzorhoz.
- A 70-80 mm2-be belefér az I/O és minden egyéb, ami kell egy önálló processzorhoz. Ne feledjük, hogy ha egy design 14 nm-en 200 mm2, akkor ideális skálázódás mellett 7 nm-en 50 mm2 lenne. Mivel nem ideális a skálázódás, persze ennél nagyobb, de még +10-20% tranzisztorral is beleférhet a 70-80 mm2-be.Amikor az AMD elkezdte tervezni a Zen2-t, nem tudta, hogy milyen piacra érkezik majd, hogy áll majd az Intellel szemben, hogyan fogadják a Zen1-et. Szerintem 7 nm-en nem kockáztattak volna egy önmagában működésképtelen egységet, és ugyanúgy nem szeretnének más chipet gyártani az EPIC-hez mint a Ryzenhez. A 2 db 4 magos CCX helyett 1 db 8 magos CCX elképzelhető, de itt is inkább a kevésbé kockázatos 2x4 magosat látnám logikusnak, mint első fecske a 7 nm-en. Ill. ebből könnyebb gyártani kisméretű APU-t, ami most is az olcsó processzorokat jelenti, pedig nem olcsóbb gyártani, mint a nyolcmagosakat, és mobil gépekbe is jó lenne a kisebb chip.
Viszont azt el tudom képzelni, hogy az AMD behoz még egy teljesítményszintet: mivel a TDP keretbe belefér, készíthet 2 chipletes (12-16 magos) Ryzent AM4 platformra, de persze megfelelő áron, mondjuk 6-800 dollárért, a Threadripperek pedig feljebb költöznek egy szinttel, hiszen már most is van belőlük 24 meg 32 magos.
-
-
S_x96x_S
addikt
válasz
lezso6 #21679 üzenetére
> További pletykák a Zen2-ről képekben:
oké, de ezek csak egy nyugdíjas mérnök kreativ alkotásai.
Szépek, de mégis csak extrém spekulációk
"Reminder: These aren't leaks, just my idle speculation. Do what you want with them."
https://twitter.com/chiakokhua/status/1057166488627380224 -
S_x96x_S
addikt
válasz
lezso6 #21674 üzenetére
> dögletes nagy EPYC-ben teljes terhelésen mindössze 60-80 wattot zabál az a 32 mag? Na persze.
érdekes következtetés-elemzés az Anantech-es link.
az én értelmezésem szerint:
Intelnél - ( talán a jobb integrációnak hála )
* 25% - 35% : "of the power on the chip is being used for core-to-core and core-to-memory communication."Az AMD TR 2990WX -nél = 35% and 40%
AMD- Epyc (32) -nél a sok pici NUMA szerü dolog miatt ez sokkal nagyobb overhead.
itt ~ 50% is elmehet a kommunikációra.Szerintem itt az alacsony frekvencia -----> kisebb fogyasztás az egyik kulcs a megértéshez.
Az AMD EPYC™ 7601 :All Core Boost Speed. 2.7GHz.
A Threadrippernél a magasabb Clock miatt, magasabb a fogyasztás is és emiatt mások az arányok.Még a normál R2700X-et és a Threadripper 2990WX is érdemes visszavenni, hogyha valaki szerverként üzemelteti. ( 10% sebességet feláldozol 40% fogyasztáscsökkenésért cserébe )
http://lists.dragonflybsd.org/pipermail/users/2018-September/357883.html
https://news.ycombinator.com/item?id=17903081az egyik komment hivatkozik a Summit Ridge vs. Pinacle Ridge frequency at iso power grafikonra.
"It looks something like this: 4GHz 120W, 3.8 90W, 3.6 65W, 3.4 50W, 32 42W, 3.0 33W, 2.0 13W. This excludes the SOC."
via> mindössze 60-80 wattot zabál az a 32 mag?
nem tudom, hogy jó-e az okoskodásom, de ha:
nézel egy Intel i7-8550U ( 4c/8t ; TDP=15W) - ha 10W -ra konfigurálod ( no IGP ) - akkor 8x10W == 80W>akkor a Zen magoknak rendkívül energiahatékonynak kéne lenniük
A zen magok energiahatékonyak ( alacsony frekvencián - a szerverekben )
-
Petykemano
veterán
válasz
lezso6 #21674 üzenetére
Esetleg lehet mérni fogyasztásbeli különbséget egy olyan szoftver használata közben, ami nagyon épít a szálak közti kommunikációra 2threadtől a maximumig úgy, hogy az affinitást egyik esetben igyekszel egymáshoz közeli magokra állítani, a másik esetben pedig ellenkezőleg.
A kritikádat megírtad nekik is, vagy ilyen ócska kattintásvadász pletykaoldalakkal nem foglalkozol? -
Petykemano
veterán
válasz
lezso6 #21672 üzenetére
Az AT elemzése szerint az IF elég sokat fogyaszt. Persze nyilván ebben benne van a core2core és a memória irányába történő kommunikáció is. Az adat vándoroltatása hosszú úton át energiaigényes.
A másik ok a késleltetés. Nyilván minél hosszabban utazik az adat, annál.nagyobb a késleltetés is. Ezen lehet javítani a huzalozás rövidítésével, amihez az interposer kézenfekvő.
De abban igazad lehet, hogy ez nem olyan, mint a hbm esetén, ahol a sűrű huzalozás miatt elkerülhetetlen.Az epyc esetén a memória és pcie vezérlők a lapkákon voltak, a 4 lapkát IF közötte össze a három másik lapkával. Itt a lokalitás kérdése okozott késleltetési problémákat. Akkor volt lassú a rendszer, ha egy magnak.egy másik lapkán levő magtól, vagy egy Másik lapkán levő memóriavezérlő által kezelt csatornáról kellett adat.
Az EPYC2 pletykált felépítése külön lapkára helyezi a memóriavezérlő és pcie alegységeket és a cpu magokat. Ez alapján 8db cpu lapka kapcsolódna az IO-ért felelős lapkához. Errők szép abrak is készültek. Ezeken azonban nincs részletezve, hogy a CCX-ben a magok és az IO lapkábab a kommunikációs vezérlők milyen elrendezésben és milyen kapcsolódásban lehetnek. Magyarul hogy egy CCX hogy fér hozzá a memóriavezérlők valamelyikéhez? A Cache-coherent master össze van kötve minden ddr vezérlővel? Vagy ott is valami crossbar, vagy ringbus köti össze?
Ezt a kérdéskört dolgozta fel skót barátunk, amelynek a konklúziója a butterdonut elrendezés lett.Valószí.űleg a cpu magok közti kommunikációt 4(-8) mag fölött már nehéz gyorsan és energiatakarékosan megoldani. Ezért állhatott át az intel is a mesh elrendezésre a magasabb magszámú lapkákon.
Egy idő után pedig jöhet olyan számú lapkának a rákapcsolása az io lapkára, ami ha el is férne mellette, már lapkán belül túl sok huzalozást (késleltetést) eredményezne, hogy a csatlakoási pontok kiérjenek a lapka szélére. -
DraXoN
addikt
válasz
lezso6 #21667 üzenetére
.. a ccx felépítés "sejtetett" ilyen felépítési lehetőséget... és ugyan ez még csak pletyka, de ha tényleg megtörténik és megépül egy ilyen chip (csoport)... ez nagyobbat szólhat mint a K7->K8 közötti "váltás" ...
Márpedig lehet, hogy készül, az interposer-t kapcsolatot is kitapasztalták a vega kártyákkal (az is úgy néz ki 7nm-en beérik, kíváncsi vagyok NAVI mit alkot.. az kimondottan "játékos" irányba készül.. bár az új PS adja az alapot.. meglátjuk PCben mit alkot).
Kérdés az interposer mennyivel gyorsabb mint az "on-stocket" ccx összekötés.. távolságban ugyan rövidebb, de az magában nem volna elég a kisebb késleltetés elérésére...Illetve, vajon akkor az asztali vonal akkor szétválik a szervertől? .. vagy ez a felépítés nem a Zen2, hanem a videó végén említett ZenX lenne? ... el tudom képzelni, hogy ez egy "második terv", extra sok magos rendszerekhez (64mag+)... a memóriavezérlő meg minden a középső vezérlő chipben van (esetleg valami L4 cache-val), és a külső "chippek" meg csupasz chippek, ccx kapcsolattal az interposeren át a vezérlőchipre...
-
Fiery
veterán
-
Petykemano
veterán
válasz
lezso6 #21293 üzenetére
Persze, jó update a ryzen 1-hez képest. Versenyképes teljesítmény versenyképes Áron. Az intel ennyivel nem elégedett meg, mindig őrizte a valamekkora előnyét legalábbis a csúcson.
Szóval amikor még csak versenyképes terméket árulnak versenyképes áron, ne azért ne akarjanak győzni, mert ez így is elég jó. Tudjuk jól, h a csíkok hossza csak egy komponens a sikerhez. -
Petykemano
veterán
válasz
lezso6 #21279 üzenetére
Jogos.és érvényes szerintem az az érvelés, hogy az AMD meg akarja várni, mit és mikor fog tudni letenni az asztalra az intel, ami 8 magos. Ha válogatnak, biztos nem mindegy, végül milyen frekvemciával jelentik be és hány % lapka felel meg. Marketing szempontból egy Halo product (gyors, de alig kapható, cserébe drága) még mindig jobb, mimtha most kiadnának valamit, ami elég jó, elég jó Áron, mert árat csökkenteni azért ciki.
Azt viszont nem tartom jogos érvelésnek, hogy a 2700X elegendően jó. Aki bankot akar robbantani, nem mond ilyet. Hiszem ha lenne termékük, ami elveri a konkurenciát, abból csak többet lehet eladni, mint ami egálozik. Lehetséges, hogy az AmD nem tud eleget gyártani?
-
Petykemano
veterán
válasz
lezso6 #21276 üzenetére
Lehet, hogy igazad van, én csak olvastam: az AT cikkében fogalmaztak így háromszor.
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #21036 üzenetére
Az alaplapok viszont ugyanúgy megdöglenek, és ha mondjuk elszáll a VGA/DVI/HDMI port, akkor azzal a lendülettel kukázható a komplett gép, amennyiben már nincs hozzá cserelap, RAM, stb. Egy diszkrét VGA-nál ilyen esetben elég a kártyát kicserélni.
TRitON:
"Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha két, azonos funkciójú eszközt veszel, melyek közül az egyik N, a másik axN (a > 1) alkatrészből áll, akkor a kevesebb komponenst tartalmazó eszköz lesz a megbízhatóbb."
Ezt nem vitatom, a jelentőségét viszont igen. A gyártók nem ezért választanak integrált megoldások, hanem mert egyszerűen olcsóbb így összerakni a konfigurációkat. Minden más sokad rangú szempont.
-
TRitON
aktív tag
válasz
lezso6 #21036 üzenetére
Én is GooseT-nek adok igazat.
Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha két, azonos funkciójú eszközt veszel, melyek közül az egyik N, a másik axN (a > 1) alkatrészből áll, akkor a kevesebb komponenst tartalmazó eszköz lesz a megbízhatóbb. Ennek persze feltétele, hogy a két eszköz alkatrész-készlete hasonló legyen; ez az APU-DGPU összehasonlításban nagyjából tartható is. Ugyanis nem a GPU chip vagy a mellette lévő memóriák fognak nagyobb valószínűséggel meghibásodni, hanem a csatlakozók, a tápegységben lévő kondenzátorok (elektrolit-polimer-tantál), vagy a nagyáramú félvezetők. -
Fiery
veterán
-
Oliverda
titán
-
Z_A_P
addikt
válasz
lezso6 #20681 üzenetére
Most tényleg az a baj, hogy túl erős az IGP?
Az a baj, hogy keves mellette a CPU.
IPC-ben/Mhz-ben/Hirnevben jobb az intel, fokepp ar/teljesitmeny es core szam miatt eri meg most a Ryzen (most tekintsunk el az allando alaplapvaltastol meg Meltdown/stb-tol)
Nade pont abban nem ad tobbet az IGP-s Ryzen, ugyanugy 4/8 mint amit kapsz Inteltol.Es igen, szerintem a felhasznalok 90%-a jobban orulne.
6/12 (8/16) + low IGP mint 4/8 + high IGP-nek.Tehat, maradjon a 6/8 mag, de legyen mellette IGP. Ha igy mar csak gyenge(bb) fer ra/bele TDP-be, akkor legyen gyengebb.
-
stratova
veterán
válasz
lezso6 #20681 üzenetére
Ő 6 mag + gyenge IGP-s procit akar
szerintem ha idővel hízik az 1 CCX-be foglalt magok száma, lesz olyan is.
Irodai gépnek azért egy 4/8 legyen elég, egy WS gépnél meg újra felmerül a kérdés, kell-e komolyabb dVGA.
Az IGP igénye akkor merül fel ha esetleg csak sok VM-et futtat valaki és komolyabb grafikus terhelés nincs. -
HSM
félisten
válasz
lezso6 #20342 üzenetére
Halkan megjegyzem, eddig sem a CU-k száma volt a szűk keresztmetszet... Most gyakorlatilag egy sima 10CU-s HD 7770 dolgozik a gépemben 1GB GDDR5 rammal, ha ilyen tempót tudna az új APU azért elég vad lenne.
Sokat tolhat a szekéren, ha a Raven Ridge-ben jól sül el a memória vezérlő, és bőven lesz sávszélessége, a DDR4 ezen téren komoly előrelépés magában is. Plusz a Vega GPU is tartalmaz okos megoldásokat a sávszélesség kímélésére. Szvsz erősebb lesz az jóval, mint amit a 8 vs. 11 CU sejtet.
-
wsanyi
aktív tag
válasz
lezso6 #20333 üzenetére
Ez a HBCC tényleg nagy találmány. Egyelőre azt kommunikálja az AMD, hogy nem lesz ilyen. Ez lehet szándékos félrevezetés is, ugyanis egy ilyen APU-val nagyon nagyot tudnának szakítani sok területen, valószínűleg. Gyakorlatilag 4 GB HBM már most is elférne a kupak alatt elvileg, de én ezt a 7 nm-re való áttérésnél tartom valószínűbbnek. Ha kijönnének egy ilyen APU-val, azzal gyakorlatilag 1080p-n betennék az ajtót mindenkinek, hiszen bőven meglenne a 60 fps min, ami azt jelentené, hogy dedikált VGA nélkül lehetne játszani, plusz már most is előfordulnak olyan alkalmazások, amelyek képesek kihasználni a GPU-k előnyeit. Bocsi, hogy ennyit írok, de jó lenne látni, hogy az intel visszakapja, amit 33 éven keresztül művelt, hacsak oda nem állítanak az AMD-hez azzal, hogy "tessék, itt van 50 mrd USD, amivel próbáljuk enyhíteni azt, amivel megkárosítottunk."
@awxco:
Az optane az csak egy átverés, mint a mobil i5. Az intel egy rakat technológiai értelemben véve megkérdőjelezhető dolgot sóz rá a vevőkre a jó marketinggel. Amikor marketinget tanítok valakinek, szoktam mondani, hogy jó marketinggel még a ...-t is el lehet adni gyémánt áron. És mivel tanultam marketinget, nem is keveset, és nem iskolában, így pontosan tudom, mire kell odafigyelni. Pl. a Ryzenek marketingje, és bevezetése zseniális volt. Összehasonlítás a Broadwell-E-vel, tesztcsepegtetés, a legdrágább példányok kiadása először, aztán az olcsóbbaké, aztán legkésőbb a legolcsóbbaké. Ez egy behúzós stratégia, ami arról szól, hogy akinek van pénze, az vegye meg a drágábbakat, és akinek tényleg nincs, az vegye majd csak meg az olcsóbbakat, és akinek annyi sincs, az vegye meg a legolcsóbbat, ne pedig úgy, hogy mindenki megveszi az olcsókat, csalódik, és a drágábbat már meg sem veszik akkor. De többet majd máskor talán.
Én nem bánom, hogy így csinálták, mert megérdemlik ők is, és jó ár/érték arányban adták ki a CPU-kat.
-
HSM
félisten
válasz
lezso6 #20292 üzenetére
Plusz monolitikusan nagy valószínűséggel nem lenne ennyire kedvező fogyasztású sem, viszont nem lenne gond NUMA megoldásból bizonyos felhasználásoknál. Mondjuk ez leginkább a HEDT platformon lehet gond, ahol jópár alkalmazástípus rosszul reagál a megnövekedett memória elérési időkre.
-
Z_A_P
addikt
-
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #19631 üzenetére
Nem tudom mennyi valóságtatalma van, de nem nehéz elképzelni.
-
Oliverda
titán
válasz
lezso6 #19613 üzenetére
"Az AMD helyében én lehoznám a Core m által képviselt ultramobil kategóriát az olcsóbb szegmensekbe is, kevesebb prémiumos extrával."
Az a baj, hogy erről nem az AMD dönt. Hiába adnák olcsóbban a processzort, a gyártók annyiért kínálják az azokra épített gépeket amennyiért csak akarják.
-
stratova
veterán
válasz
lezso6 #19613 üzenetére
Bár kisebbik terület már a 28W+ a notebookok piacán, nekem kicsit furcsa volt, hogy első körben csak 35 W-ig mennek az APU vonallal, dacára annak, hogy már nem 2 modul 4 szál, hanem 4 mag 8 szál lehet a plafon.
Aztán visszakerestem a konkurens roadmap-et Intel Coffe Lake-kel 45 W kategóriában már akár 6 maggal is készül és 4 maggal 15-28 W kategóriára.
Míg az 5,2-15 W-os szegmensben Cannon Lake lesz 2/4 SoC kivitelben. Elvileg az olcsó vonulatot sem hagyják el, Gemini Lake-kel, kérdés ide akarja-e / le tudja-e vinni AMD Ravent [vagy érdemes-e csinálniuk egy 14 nm die shrink-et Bristolra áttéve ezzel az olcsó kategóriába].AMD-nek Ravennel látszólag első körben az Intel Y-U palettája által uralt kategória lehet célpont.
Oli, köszi a Roadmap-es kiegészítést, jó ez az első hsz.
-
stratova
veterán
válasz
lezso6 #19609 üzenetére
Az egy mobil és AIO roadmap volt
Adni kell fél-egy évet Bristol Ridge-nek is legalább az OEM-eknél.
Ez az asztali:
Ha Anand információi igazak, Intelhez képest eddig is olcsóbban kellett adni Carrizo/Bristolt, FX-8800P-hez anno ~150$-t írtak.
-
HavocS
senior tag
válasz
lezso6 #19576 üzenetére
Nem véletlenül nem írtak konkrét órajelet eddig se az XFR-re, pont ezért. Gyári hűtő nyilván ennyit bír, egy Hyper 212-vel gondolom beleférne +200, vízzel meg +300, ezt hangsúlyozták előre. Aztán persze lehet hogy nyáron egy kanyi MHz-et nem nyomna rajta a hőfok miatt, mindenesetre én a legjobban a non-X procik (R5 1600 elsősorban) léghűtéses OC eredményeit várom, ha amúgy engedi kimászni a 65W-os keretből, 4.2-4.3 körül azért már pofás lenne.
-
-
HSM
félisten
válasz
lezso6 #19393 üzenetére
Ez csak részben igaz. Intelnél ugye Thermal Design Power, azaz erre kell méretezni a hűtést, és ezt be is tartja a proci (ha nem mókolod meg, vagy mókolja meg neked a lapod gyártója), tehát úgy van tervezve, hogy rövid időre a TDP fölé is mehet, amíg hideg a csip, de utána visszakorlátozza magát a TDP-re. A mobil Sandy i7-em pl. rövid turbókra a 35W-os TDP-jű procit 43W-ig elengedi, de csak rövid időkre, amikor folyamatosan terhelem, úgy beáll 35W-ra, mint a szög.
Úgy is nevezik ezt BIOS-ban, hogy short duration power limit. It is ír róla: [link]
Ugyanakkor van a családban egy mobil Ivy i5 is, az is 35W, de ellentétben a Sandy procimmal, azzal elég nehéz kimaxolni a 35W limitet, normál használatban lényegesen takarékosabb ugyanúgy turbózva is. Pedig mindkettő papíron 35W és mobil. Szval, csak úgy leszel okosabb, ha mérsz.
-
-
Fiery
veterán
válasz
lezso6 #19125 üzenetére
Vesd ossze az MMX es 3DNow! piaci megjelenesi idejet (1997 es 1998) azzal, hogy mikor jelentek meg az elso 3D gyorsitok. Maskepp fogalmazva: mire a CPU-nak eselye lett volna kicsit gyorsabban szamolgatni a grafikat, addigra a GPU-k kivaltottak a CPU-nak eme feladatat. Es mivel a GPU-k gyorsabban fejlodtek, mint a CPU-k ill. a SIMD utasitaskeszlet kiterjesztesek, igy az MMX, SSE es tarsaik teljesen mas celra lettek vegul befogva, mint amit a GPU-k csinaltak/csinalnak. A 3DNow! meg egyszeruen kihalt, nem volt eleg jo, es pont idoben jott helyette a komolyabb SSE.
A GPGPU vs AVX tema pedig azert sem tul jo osszehasonlitas, mert az AMD-nek es nVIDIA-nak koszonhetoen ha valahova be is kerul a OpenCL vagy CUDA tamogatas, azt egybol nagy dobra veri a media (elukon Abuval); mig ha egy szoftver AVX gyorsitast kap, azt nem kapja fel a media. Egyszeruen csak berakjak, es akinek van AVX-e, annal valamit segit, ennyi. Persze ennek az is az oka, hogy a GPGPU-val sokkal tobbet lehet nyerni, es a teljesitmenyt sokkal jobban lehet skalazni, mint AVX-szel. Csak kozben meg sokkal tobb szivas is van vele fejlesztoi oldalrol. Az idealis az lenne, ha celhardverkent arulnak a GPU-kat, es minden ilyen celhardverhez lenne 2-3 szoftver, es ennyi. Akkor sokkal konnyebb lenne a fejlesztok dolga, nem lenne babeli zurzavar a GPGPU korul. Anno egyebkent valahogy igy mukodtek a DVD gyorsito kartyak, Sigma Designs es tarsaik.
-
Fiery
veterán
válasz
lezso6 #19119 üzenetére
A HWTL elobb kerult be a GPU-kba (1999), mint hogy esely lett volna arra, hogy mondjuk SSE-vel (ami szinten 1999-ben mutatkozott be) gyorsitsak
Sz'al nem, a kettonek semmi koze egymashoz. Anno az FPU is koprocesszorkent kezdte, aztan bekoltozott a CPU tokjaba (Intel 486DX), es mára megkerulhetetlen resze lett a CPU-nak. A GPU ugyanigy kezdte, az is tulajdonkeppen egy koprocesszor, ami egyre okosabb lett. De a teljes integracio, az igazi "APU" kora me'g nem jott el, me'g mindig lazan integralt koprocesszorkent funkcionalnak a GPU-k. A MIC koncepciojanal latszik, hogy egyelore keptelenseg a 2 vilagot egyesiteni, valahol mindig kompromisszumos lesz az eredmeny. Ugy tunik, az Intel az AVX-512-ben latja a jovot, hogy majd egyszer azzal fogja tudni kivaltani a GPU-kat -- mig az AMD nyilvan mas utat jar be. Bar, az AMD megoldasa sem latszik egyelore mukodokepesnek, raadasul iden mar a koncepcio sem latszik egyertelmunek
-
Fiery
veterán
válasz
lezso6 #19109 üzenetére
MMX: 1997
3dfx Voodoo: 1996
nVIDIA RIVA128: 1997Sz'al nem. Nem a GPU helyett volt az MMX/SSE/SSE2, hiszen egyszerre indult a 2 technologia. Az megint mas kerdes, hogy melyik milyen gyorsan fejlodott. De az egesz GPGPU mizeriat (2006) is evekkel megelozte az SSE (1999) es SSE2 (2001).
-
-
apatyas
Korrektor
válasz
lezso6 #19109 üzenetére
Általános hablatyolás részemről: ha nem tudományos pontosságú számításról (avagy sok műveleten keresztül is stabil eredményekről), illetve nem csillióbites titkosítási feladatról van szó, akkor normális hétköznapi számolásokban ugyan mi a francra kellene akár már a 128 bites adatábrázolás? Integer vagy lebegőpontos, mindegy. 2^128 = 3.4E+38 , ami összehasonlításképp, még mindig ~ 5*10^14 százmilliárdszorosa a mólnyi anyagmennyiségben (6*10^23) levő részecskék számának - retttttttttenetesen sok.
-
-
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
A topikban az OFF és minden egyéb, nem a témához kapcsolódó hozzászólás gyártása TILOS!
Az ide nem illő hozzászólások topikja:[link]
MIELŐTT LINKELNÉL VAGY KÉRDEZNÉL, MINDIG OLVASS KICSIT VISSZA!!
A topik témája:
Az AMD éppen érkező, vagy jövőbeni új processzorainak kivesézése, lehetőleg minél inkább szakmai keretek között maradva.
- Így nézz tévét 2025-ben: új ajánlások, régi szabályok
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- NTFS, exFAT, FAT32 – Melyiket válaszd és miért?
- Milyen videókártyát?
- PlayStation 4
- Vélemény: nem úgy tűnik, de Lip-Bu Tan most menti meg az Intelt
- Horgász topik
- iPhone topik
- Diablo IV
- Nyíregyháza és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...
- Apple iPhone SE 2020 64GB, Yettel függő, 1 Év Garanciával
- Samsung Galaxy Xcover 5 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- Honor X7B szép állapotban 6/128GB fekete / 12 hónap jótállással!
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 7 9700X 32/64GB RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest