Aktív témák
-
CsY
aktív tag
válasz
emitter
#4632
üzenetére
szerinted miért nem olvassák? talán azért mert a gyakorlottab linuxosoknak is elszáll az agyuk attól, hogy nem tudtok manualt olvasgatni... talán próbáld meg a man -parancsnév- megoldást...
a másik.. mivel a toipc neve is nagy linux topic, nemhiszem h disztrófüggő dolgokkal kéne foglalkozni. Amikor én kezdtem, akkor is elküldtek a francba, hogy ha olyat kérdeztem ami jól van dokumentálva.... és ti folyamatosan ezt teszitek... pici angoltudással bmit meg lehet csinálni...
nem mersz a kernel forráshoz nyúlni? para? ott a gyári kernel, azt nemtudod elrontani! rakj rá olvasási jogot és vedd le az írásit...igy még le sem tudod törölni...
az ilyen embereknek ajánlanám az
echo y | rm -f /
parancsot... ez autoatikusana legjobb teljesitmenyre allitja be a kernelt...
''Tanulok Linuxot, egy UHU-val egész jól elvagyok, többek közt mert tananyag a DNS, MAIL, WEB-szerver. ''
akkor maradj az uhu nál... nagysikerű magyar disztribúció... és ha DNS,MAIL-t, WEB-et ha be tudsz állitani akkor nehogy mar mas fogjon ki rajtad... fura módon pl egy bind vagy egy exim beállitása picit nehezebb a problémáidnál.
tanulj linuxot ugy, kis barátom, hogy felteszed, elqrod, megjavitod... ne igy, hogy hulyesegeket kerdezel...
áhhh... igen...erröl ugattam... elárasztják a jó topikokat a noob-ok, lámák, luzerek, ki hogy szereti jobban... -
Sianis
addikt
válasz
emitter
#4632
üzenetére
Nekem is ipw2200 van telepítve! Követtem a telepítő leírásait, megnyugtatlak, hogy semmit nem kell a kernelben túrkálni, egyszerűen a drivert cseréli ki úgy, hogy alkalomadtán a WPA_SUPPLICANT tudjon vele mit kezdeni. Most nem volt türelmem végigolvasni az egészet, de úgy rélmik, hogy az egész 2 scriptől áll, meg feltesz néhány kérdést...amire értelemszerűen válaszolni kell. Amúgy meg bátorség nélkül nincs győzelem, tessék bátornak lenni, lesz még Linux reinstall-od nem kell aggódni...
-
ngabor2
nagyúr
válasz
emitter
#4602
üzenetére
no, átnéztem. nem veszélyes, feltéve, ha fenn van a kernel forráskódja.
ezesetben először a régi ipw2200 és ieee80211 drivereket kell eltávolítani, először egybakup kt-ba másold, pl. a home könyvtáradba.
csinálsz egy gyűjtőkönyvtárat, ahova a 3 letöltött csomagot kibontod
tar xzf filenév.tgz
(valami miatt a tar xzf *.tgz nálam nem ment, így egyenként kellett kicsomagolni. 3 parancs 1 helyett... na bumm
)
ha ez megvan, akkor
cd ieee80211-1.1.9
make
make install
cd ../ipw2200-1.0.10
make
make install
persze csak akkor, ha nem ír ki hibákat. a sorrend fontos, mert az ipw2200-nak kellenek az ieee80211-ből cuccok (szépen mondva dependel rá
)
ha ez megvan, akkor a firmware-eket bemásolod a /usr/lib/hotplug/firmware/ kt-ba.
betöltés:
modprobe ipw2200
elvileg ennyi, a többit már te tudod, mert nekem mincs ilyen cuccosom... -
Jester01
veterán
válasz
emitter
#4587
üzenetére
Hát így elsõ ránézésre a firefox/chrome/browser.jar#uzip/content/browser/browser.xul fájlban kellene átírni a
<key id=''goBackKb'' keycode=''VK_LEFT'' command=''Browser:Back'' modifiers=''alt''/>
<key id=''goForwardKb'' keycode=''VK_RIGHT'' command=''Browser:Forward'' modifiers=''alt''/>
sorokat kb igy:
<key id=''goBackKb'' keycode=''0xe9'' command=''Browser:Back'' />
<key id=''goForwardKb'' keycode=''0xea'' command=''Browser:Forward'' />
Az a jar az egy zip. Ki kell csomizni, módosítani a fájlt, visszacsomizni, ffoxot indítani. Természetesen elõtte elmenteni az eredetit. (mc a zipben helyben tudja szerkeszteni, nem kell kézzel csomizni.)
[Szerkesztve] -
Jester01
veterán
válasz
emitter
#4576
üzenetére
Ha X kódja is van, akkor simán a fenti paranccsal azt is beállíthatod.
Nézd meg az xev progival. A megjelenõ ablakban nyomd meg a gombot, a kimenetben pedig keresd meg a hozzá tartozó KeyPress eseményt. Valami ilyesmit fogsz látni:
KeyPress event, serial 18, synthetic NO, window 0x1200001,
root 0x38, subw 0x0, time 2454881192, (172,182), root:(507,203),
state 0x10, keycode 9 (keysym 0xff1b, Escape), same_screen YES,
XLookupString gives 1 bytes: ''''
A keysym szöveges értékére lesz szükséged.
[Szerkesztve] -
-
Jester01
veterán
válasz
emitter
#4573
üzenetére
ROTFL
Tudod mi a baj? Hogy az oldalon amit linkeltél elfelejtették kicserélni a < > karaketereket < > -re. Plusz te meg nem gondolkodtál
Szóval a parancs helyesen:
gconftool-2 -t str --set /apps/metacity/global_keybindings/run_command_9 ''<Control><Alt>Delete''
MOD: Wiki rulez, javítottam a weboldalon
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
válasz
emitter
#4555
üzenetére
a sorrend azt jelenti, hogy hanyadjára induljon az adott progi
és ha itt is fut, és leállításkor is mented, akkor igen, 2 példányban fog futni, mint nálam egy darabig a gkrellm. de nem vettem észre, mert pont egymás felett voltak.
ezek a bill-kombinációk együtt nincsenek szerintem leírva. de egy néhány:
x alól konzolra kilépni ctrl-alt-f[1-6]-tal lehet. mivel az x a 7. konzolon fut általában, ezért karakteres képernyőről alt-f7-tel lehet visszatérni. karakteres képernyők közötti váltás: alt-f[1-6].
x alatt találtam egy ilyet a kde manualjában:
Shortcut Table
Alt-Tab or Alt-Shift-Tab
Cycle through the windows
Ctrl-Tab or Ctrl-Shift-Tab
Cycle through your desktops
Alt-F2
Mini Command line
Alt-F3
Window Menu
Alt-F4
Close the current window
Ctrl-F{1..8}
Switch to a specific desktop
Ctrl-Alt-Esc
Window destroyer (every window you click on will be destroyed). Press this key combination again to cancel the killer cursor.
Ctrl-Alt-Backspace
This exits KDE (without saving!) Use this as a last resort
Ctrl-Alt-Numpad +
Cycles to the next screen resolution. You need to configure this in your X-Server configuration for it to work.
Ctrl-Alt-Numpad -
Cycles to the previous screen resolution. You need to configure this in your X-Server configuration for it to work. -
#4550
dr_strange
senior tag
emitter
#4547
dr_strange
senior tag
válasz
emitter
#4547
üzenetére
a yakuake csak az X elindulása után indulhat, úgyhogy ne keresd a bootmisc-ben, sztem valahol a DE-d sessionjei között kell keresgélned; a gnome/kde pl. automatice meg tudja jegyezni, milyen alkalmazások futottak utolsó indításkor és ugyanazokat indítja (környezet - beállítások - munkafolyamatok menü, ha magyar a gnome-od)
-
-
ngabor2
nagyúr
válasz
emitter
#4534
üzenetére
hát, az x.org elvileg fejlettebb, mint ay xfree86. én ettél függetlenül az xfree86 mellett maradok. de a kettő együtt nem megy legjobb tudomásom szerint.
az x.org az csak a grafikus felület.
a gnome a grafikus session-manager (nem tudok rá magyar szót),
a sawfish, vagy enlightenment (nem tudom, most melyik a defalult wm) pedig az ablakkezelő.
itt ezek külön vannak szedve, majdnem függetlenek egymástól, persze egymásra épülnek.
ráadásul a parancssorból egy install is kimaradt
a linken levő cucc a leírás szerint forrás, tehát fordítani kell. szerintem érdemes kipróbálni. -
-
#4443
Vilmoskorte
tag
emitter
#4441
Vilmoskorte
tag
válasz
emitter
#4441
üzenetére
Nem iocharset, hanem nls! Erre egyébként kaptál figyelmeztetést is. Példa, amikor még volt windows a gépemen:
/dev/hda1 /mnt/windows ntfs ro,noexec,umask=0222,nls=utf8 0 0
az utf8 helyett írd azt, ami a _linux_ rendszereden az alapértelmezett kóódolás. Tehát nem a windows-é! Ennek így mennie kell, ha nem, akkor a hiba benned van. -
emitter
őstag
válasz
emitter
#4441
üzenetére
lehet, hogy attól is függ, h milyen wines programmal csináltam a fájlokat, milyen programmal másoltam át linuxra, és hogy mivel próbálom megnézni linux alatt őket?
pl ha konzolból nézem meg az adott könyvtárat, ez a neve: 'H tt\302\202rk\302\202pek'
(ami fájlböngészővel 'H ttrkpek')
találtam egy hasonló esetet igaz debiannal és francia nyelvűvel: [link]
neki sikerült megcsinálni, ha én is ugyanazokat megcsinálnám, nekem is működne? pontosan miket kéne átírnom és milyen fájlokban (ubuntum van)? -
Jester01
veterán
válasz
emitter
#4438
üzenetére
És iocharset-nek mit adjak meg?
Én az iso8859-2 értékkel próbálkoznék.
Ha azt írja mountolás után a fájlnévben, hogy '(invalid coding)', az mit jelent?
Nemtom, a kernel forrásban nem találtam ilyet.
Senkinek nem volt még ilyen problémája?
Jobb a békesség alapon nem használok ékezeteket fájlnevekben. Ha lehet, akkor szóközt sem. De ez nem azt jelenti, hogy nem kellene mûködnie.
utf8,iso8859-2,cp850,cp1250,windows-1250,windows1250,1250 - ezek csak példák, melyik jó közülük?
A vastagok jók szerintem. Meg a kernel forrás szerint
egyáltalán melyik az a kódolás amiben kivétel nélkül benne van minden magyar betű? nem kalaposan, hanem rendesen...
utf8,iso8859-2,cp1250
unicode az most utf8 vagy utf16 (<-van ilyen?)
Van. És mindegyik unicode sajnos. Meg még egy halom másik is. -
-
ngabor2
nagyúr
válasz
emitter
#4425
üzenetére
első körben az iocharset=utf8-cal kellene próbálkozni. ha nem megy, akkor iso-8859-2. a win oldalon milyen charset van beállítva? mert ha ott is utf8, akkor a codepage=utf8 se árt. mountolásnál az opciókhoz kell beírni, tehát a -o után, vesszővel elválasztva.
közben megnéztem a kdevelop cuccait. neked a kdevelop-data-ra lesz szükséged, a /usr/share/icond-ban lesznek az ikonok, többféle méretben és színnel. -
emitter
őstag
válasz
emitter
#4422
üzenetére
na, találtam valamit, mindenféle munkaasztal-beállítófájlt, de ezeknek a kiterjesztése úgylátszik nem megfelelő, mert nem fogadja el az ikon berakásakor őket, pedig nekem a fájlböngésző szépen megjeleníti az fájlok ikonképeit...
itt vannak ezek a beállító-fájlok: /usr/share/applications/kde -
ReJim
őstag
válasz
emitter
#3894
üzenetére
''nem csak dzseko, hanem rengeteg más ember is azt hiszi, h a linux az egy oprendszer''
véleményem szerint a linux, vagyis a linux kernel az az oprendszer... maga... hiába egy mag, de ő csinál mindent, a többi ''csak sallang'' kiegészítő, program. bár most ezzel lehet előidézek egy ugyanolyat, mint tegnap. bavz... kicsit félre olvastam az elöbb a topikcímet: A k**va nagy linux topik 
[Szerkesztve] -
escie
őstag
válasz
emitter
#3818
üzenetére
(előttem elhangzott néhány pontatlan állítás, hogy finoman fogalmazzak
)
''-ha a Linux mint kernel, a Copyleft (pontosabban GPL) alatt áll, és ez tudtommal nem engedi meg a pénzért való árusítást, akkor hogyan árulhatnak cégek disztribúciókat?''
simán. szerintem nincs kikötés arra, hogy ne lehetne árulni egy GPL-es progit. ha elolvasod a GPL.-t(olvasd el!) akkor rájössz, hogy a GPL-es licenszelésű sw, az nem _ingyenes_, hanem _szabad_. mindkettőt a free szóval fejezi ki az angol, nem összekerendő. egy fizetős disztróban a terméktámogatásért, a dobozolásért, a kézikönyvért fizetsz, illetve azért, mert a cég egy működő, komplex egészet alkottott sok szoftverből.
-a most ''forgalomban lévő'' Linux-disztrók mifélék? GNU/Linux rendszerek?
ha egészen rigorózusan megnézzük, nem, mert nem csak GNU szoftvert, és a linux kernelt alkalmazzák, hanem egyéb szoftvereket is. ezek a más szoftverek nagyrészt szintén nyílt licenszelésűek, de nem feltétélen soroljuk a GNU szoftverek közé. a GNU (Gnu is Not Unix) célja, hogy nyílt alternatívát teremtsen zárt unix szoftverek helyett. ilyen szempontból teljesen indifferens a linux _csak egy kernel_. a debian például létezik hurd(GNU féle kernel)-re, sőt, mostanában opensolaris kernelre is.a debiant emlegetik, mint echte GNU/Linux disztribúció, de én nem lennék ennyire szűklátókörű, minden linux disztró a GNU-nak köszönheti létét, és (talán) kontra. (olvass utána RMS-nek, a fiatalkorát áldozta azért, hogy most szabadszoftvert használhassunk)
-ami free progikat a GNU-Projekt keretében kifejlesztettek, azokat manapság hol használják? Tudnátok pár példát mondani ilyen progikra?
hol használják? hát, huhh... jó kérdés. minden linux disztró/*bsd/opensolaris/és ki tudja még mi használ gnu cuccokat, tehát ahol ezeket használják, ott használnak gnu cuccokat. namost ez egy elég fura kérdés, szerintem...
példa? hát, nekem a gcc jut az eszembe, mint alapvető program. ez egy fordító program. amilyen egyszerűen hangzik a neve, annyira bonyolult, alapvető, és létfontosságú szoftver.
nézz szét a gnu.org-on... a gnu cuccok jórészt alapvető programok, nem közvetlen használják fel őket.
amúgy konkrétan válaszolva arra, amire kíváncsi vagy, egyre több hivatal, iskola, magánjúzer alkalmazza a gnu sw-eket, linux/*bsd/opensolaris formájában...
''-az FSF pontosan mit csinál? Pénzügyileg támogatja a szabad szoftvereket?''
ez számomra elég ködös terület. lényeg, hogy szintén van köze RMS-hez, asszem ő is alapította. nem keverendő a magyar fsf-fel, ami ugyan ideológiai szinten rokon a nagy fsf-fel, de nem hivatalosan. amikor itt járt RMS, a magyar fsf-es emberkék beszéltek vele, hogy kéne egy ilyen magyar divízió, de ők inkább a magyarítással foglalkoznának. nos, RMS-t nem nagyon érdekelte ez a dolog, így maradt a nemhivatalos létetzés. magyarán: a magyar fsf nem a ''nagy'' fsf magyar ága, de tulajdonképpen/nemhivatalosan az.
''-a GNU-t mint OS-t (a HURD-kernellel) manapság használják? mennyire elterjedt?''
amennyire én tudom, eléggé megrekedt projekt. létezik, fejlesztik(fejlesztgetik), de nem igazán bír labdába rúgni egy olyan kategóriagyilkos OS mellett, mint a Linux.
a hurd, azt a gnu által fejlesztett kernel, tehát ha akarnál egy igazán gnu os-t, akkor erre lenne szükséged, és a gnu szoftverekre.
elterjedtség.
nem akarnám elvenni előled ezt a nemes feladatot, hogy utánjárj. van valhol a neten egy gyönyörű fastruktúra az os-ekről, nem találom. nos, nem tízes nagyságredű disztró létezik.
nézz szét itt: [link] kattints a ''select distribution'' menupontra, és számolj. szerintem ez nem is teljes lista.
''Linux alá miért nem nagyon írnak vírust? Gondolom alapból biztonságosabb rendszer, de mi játszik még közre ebben?''
egyrészt természeténél fogva biztonságosabb, másrészt nem olyan elterjedt. harmadrészt egy költői kérdés: hányan használják rendszergazda jogokkal a windows-ukat, és hányan root jogokkal a linux-ukat? ha rendszergazda/root jogokkal dolgozol, az általad akarva vagy akartalan(vírusok) indított programok is ezeket a jogokat kapják, tehát mindenre van joguk. elárulom, rengetegen használnak rendszergazda jogokkal win-t, linuxnál ez nem olyan jellemző, mert a szájába van rágva júzereknek, hogy ne használják a root jogokat, ha nem muszáj.
Mac:
a jelenlegi Mac féle os , az OS-X, az bsd alapokon nyugszik, nem tudnám megmondani melyik, talán openbsd, vagy freebsd, vagy hülyeséget beszélek, mert tájékozatlan vagyok etéren. a régebbi mac os-ek teljesen függetlenek voltak még a bsd-ktől. a linuxhoz nem nagyon volt közük sosem.
-------------------------------------------------
nem akarom helyetted megcsinálni az előadást, de segítek, mert hiszem, hogy ezzel is segítem az opensource, a linux, a *bsd elterjedését.
remélem kijavítanak a többiek, ha valahol hülyeséget írtam, és remélem jól sikerül majd a kiselőadás.
mindenesetre, jössz egypár korsó sörrel. sok meló belement ebben a hsz-be.
nem mondom, hogy mindent jobban tudok, de megjegyezném megint, előttem hangzottak el elég sántítós megállapítások. -
ReJim
őstag
válasz
emitter
#3818
üzenetére
-ha a Linux mint kernel, a Copyleft (pontosabban GPL) alatt áll, és ez tudtommal nem engedi meg a pénzért való árusítást, akkor hogyan árulhatnak cégek disztribúciókat?
inkább úgy fogalmaznám, hogy a GPL a nyílt forrásra esküszik... szóval ami linux alapú, és/vagy GPL liszenszel van védva azt eladhatod pénzért, de ezeknek egyik CD-n tartalmazniuk kell a forrást is. Arról nem beszélve, hogy nem kötelező megvenned, ha jóltudom minden linuxot letölthetsz netről, ez is az egyik GPL kitétel (megszerezhető ingyen is)...
-a most ''forgalomban lévő'' Linux-disztrók mifélék? GNU/Linux rendszerek?
igen, ami linux az általában linux kernelre épül (aktuális most a 2.6-os) ilyen rendszer lehet akár a Suse (novell), Fedora Core (RedHat), vagy a Debian(GNU/LINUXnak szokták emlegetni, talán mert olyan eredeti, nincs ''csicsásítva''), van ami linux alapból fejlődött tovább, berkeley software distribution, vagy ahogyan ismertebb BSD. (freeBSD, netBSD...)
-ami free progikat a GNU-Projekt keretében kifejlesztettek, azokat manapság hol használják? Tudnátok pár példát mondani ilyen progikra?
Otthon, Iskolákban, Kutatási intézményekben, Katonai intézményekben... stb... ahol inkább bíznak egy ingyenes, nyílt OSben. És ugye GPL-es progik ritkák az ablakok-ra... bár nem nagyon olvastam róla/utánna, de elképzelhetőnek tartom...
azt nem tudom, hogy milyen progikat használnak világszerte, de a többik majd mondanak pár ''lényegesebbet'' én nem merek kiragadni egyet sem...
-légyszi mondjatok pár free OS-t BSD-n és GNU/Linuxon kívül!
OS/2, BeOS, Minix meg még mittom mi van..
(mondanám solaris, de azem az csak magánszemélyeknek ingyenessen letölthető...)
-az FSF pontosan mit csinál? Pénzügyileg támogatja a szabad szoftvereket?
-a GNU-t mint OS-t (a HURD-kernellel) manapság használják? mennyire elterjedt?
Végül szeretnék néhány érdekes statiszikát kérni, arról, hogy mostanában a Linux-disztrók (ill. úgy ált.ban a szabad OS-ek) mennyire elterjedtek (csak mert a hallgatóságot néha fel kell ébreszteni néhány érdekes ténnyel, h ne legyen olyan ''száraz'' az előadás )
pasz majd valaki megmondja...
Linux alá miért nem nagyon írnak vírust? Gondolom alapból biztonságosabb rendszer, de mi játszik még közre ebben?
nem terjed annyira mint a windows, nagyobb a fejlesztők összetartása, tööb szem többet lát, így a hibákat könnyebben kilehet javítani (nyílt forrás segít ebben, bárki segíthet a progik hibáinak javításában). meg talán azért nem, mert ha írnának egy vírust, akkor valamelyik cég megcsinálná a drága linuxos vírusírtóját, ami írtaná a vírust. de nem lenne belőle haszna, mert biztos nekiálna egy csoport/réteg (vagy valami nagyobb szervezet) és írna egy GPL-es free vírusírtót...
nemtudom, nagyon nem is érdekel ha lesz vírus, akkor sem lesz annyi, hogy félnem kelljen... szóval különösebben engem, mint linux felhasználót nem érint...
Lehet tudni, h kb hányféle disztró van a világon?
hát nem akarom elvenni a googlizást előled, szóval csak egy link: [link] ott fent van egy ''válassz disztribúciót'' legördülő lista... számold meg![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
És tényleg a legvégén: hogy is áll a dolog a MAC rendszerrel? Azt is Linuxból fejlesztették ki?
tudtommal UNIXból fejlesztették ki (nem linuxból), de nemtudom a történetét... de googlizással minden kérdésedre kaphatsz választ...
remélem valamennyit én is tudtam segíteni... bár nem vagyok guru, én ''csak'' használom a linux rendszert, és próbálom terjeszteni jóhírét.. (immár olyan fél éve élek ablakok nélkül ) -
Dzsekó
addikt
válasz
emitter
#3818
üzenetére
Szia!
Linux nagyon elterjedt a Bankhálózatoknál. Németországban a Deutsche Bank is áttért már a Linuxra. Magyarországon még nem igazán használnak Linuxot tudtommal.
De ami késik, nem múlik.
Zárt a linux kernelje, ezért a vírusok nem tudnak betörni, ilyesmit hallottam.
A másik meg hogy nem nagyon írogatnak linuxra vírust, mert kevesen használják az op-ot, és nehezebb megírni a vírust.
Nekem vírusírtóm sincs linux alatt.
Kb 1 tucat disztró lehet a világon, de két alap disztróra épül mind.
Az egyik a Fedora a másik a Redhat asszem.
Pl. Suse a Redhat-ból alakult ki úgy tudom.
A GNU project progi darabkái összeolvadtak Linus Torvalds első Linux fejlesztésével, és 1991-ben létrejött a 0.1-es alapmaggal egy használható op rendszer. Ez az alapmag minden kiadású linuxban benne van. -
Dzsekó
addikt
válasz
emitter
#3818
üzenetére
Szia!
Linux nagyon elterjedt a Bankhálózatoknál. Németországban a Deutsche Bank is áttért már a Linuxra. Magyarországon még nem igazán használnak Linuxot tudtommal.
De ami késik, nem múlik.
Zárt a linux kernelje, ezért a vírusok nem tudnak betörni, ilyesmit hallottam.
A másik meg hogy nem nagyon írogatnak linuxra vírust, mert kevesen használják az op-ot, és nehezebb megírni a vírust.
Nekem vírusírtóm sincs linux alatt.
Kb 1 tucat disztró lehet a világon, de két alap disztróra épül mind.
Az egyik a Fedora a másik a Redhat asszem.
Pl. Suse a Redhat-ból alakult ki úgy tudom.
A GNU project progi darabkái összeolvadtak Linus Torvalds első Linux fejlesztésével, és 1991-ben létrejött a 0.1-es alapmaggal egy használható op rendszer. Ez az alapmag minden kiadású linuxban benne van. -
Dzsekó
addikt
válasz
emitter
#3818
üzenetére
Szia!
Linux nagyon elterjedt a Bankhálózatoknál. Németországban a Deutsche Bank is áttért már a Linuxra. Magyarországon még nem igazán használnak Linuxot tudtommal.
De ami késik, nem múlik.
Zárt a linux kernelje, ezért a vírusok nem tudnak betörni, ilyesmit hallottam.
A másik meg hogy nem nagyon írogatnak linuxra vírust, mert kevesen használják az op-ot, és nehezebb megírni a vírust.
Nekem vírusírtóm sincs linux alatt.
Kb 1 tucat disztró lehet a világon, de két alap disztróra épül mind.
Az egyik a Fedora a másik a Redhat asszem.
Pl. Suse a Redhat-ból alakult ki úgy tudom.
A GNU project progi darabkái összeolvadtak Linus Torvalds első Linux fejlesztésével, és 1991-ben létrejött a 0.1-es alapmaggal egy használható op rendszer. Ez az alapmag minden kiadású linuxban benne van. -
CsY
aktív tag
)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
jobb, ha megbarátkozol a karakteres terminállal, jóbarát, nem harap, ne félj. 
Aktív témák
Hirdetés
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Kerékpárosok, bringások ide!
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Léghűtés topik
- Milyen processzort vegyek?
- Bittorrent topik
- AliExpress tapasztalatok
- laskr99: Újrakezdem a processzor és videókártya szilícium magok fotózását
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- További aktív témák...
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5700X3D 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Lenovo Yoga Pro 9 (16IMH9) - Intel Core Ultra 9 185H, RTX 4060, 32GB, érintős ELKELT
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 7500F 32/64GB DDR5 RTX 5060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Oppo Reno7 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A13/Samsung Galaxy A33/Samsung Galaxy A53
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest