- Motorola G86 - majdnem Edge
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Google Pixel 9 Pro XL - hét szűk esztendő
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- iPhone topik
- Ár-érték bajnokot avatott a Poco?
- Így lesz tégla a porszívódból - a Roidmi csődje
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
Mathiask
senior tag
Az volt az érzésem a végére, ami sokszor elő szokott fordulni máshol is, hogy az "objektíven jó" van szembe állítva a "szubjektíven jó"-val. Most hagyjuk is azt a paradoxont, hogy ráadásul objektív magyarázatok* segítségével jön ki végül a "szubjektíven jó" győztesen, mert végül is ez az eredmény a papírforma, "az tetszik, ami tetszik", nincs ezzel baj.
Nekem az a gondom, hogy míg az "objektíven jó" az vagy az, vagy nem, tehát két lehetséges válasz van rá és ez egyetemes, mindenki számára ugyanazt jelenti, hisz ezért objektív. Addig a "szubjektíven jó" nem ilyen, mégis így van kezelve. Van egy ilyen gondolat a fejekben hogy, bár objektív en(mérve) nem jó, de "szubjektíven jó" nekem, az "szubjektíven jó" neked is, meg mindenkinek. (objektív módszerekkel itt meg is van magyarázva)
De szerintem ez nem így működik, erre nem lehet így tekinteni. A "szubjektíven jó" az annyi különböző hang, ahányan vagyunk.(jó persze vannak egybeesések, mint ahogy pl egy adott étel is több mindenkinek ízlik egyszerre, míg másoknak nem)*:
Az a két visszacsatolásos ábra elég érdekes. A visszacsatolás torzítást kéne csökkentsen, de ott csak plusz torzítást hozott be, így persze, hogy nincs értelme, de valós termékeknél szerintem nem ez a helyzet. -
Dißnäëß
nagyúr
Szerintem erre historikusan kell tekinteni.
Ugye a cső született előbb.
Utána jött a félvezető.
A félvezetőnek sok-sok jó tulajdonsága volt a cső mellett: alacsony fesz, stabilitás, kicsi méret, kisebb zaj, stb.De ők is kezdték valahol.. és érkeztek valahova végül.
Amikor berobbantak, a kezdeti "hű ez igen" után jött a "listening fatigue" és társai, amit a csövik nem hoztak valahogy (azaz többnyire nem). De a tranyó hódított, a cső meg eltolódott a kuriózum kategóriába az évtizedek múlásával..A cső maradt az, ami.. van aki NOS-t szeret, pedig vannak modern születésű csövek is, újragyártások, szidják őket, mert divat szidni, pedig vannak pokoli jól sikerültek is és nagyon merészek is (KT150), szóval már kategórián belül is lehetne sokat értekezni a csőről, nemhogy tranyóval összevetve.
Meg ugye, milyen tranyó ? Volt a sima BJT, aztán FET-ek, JFET inputon, MC/MM stage-ben, MOSFET-ek output stage-ben és az osztályokat még nem is említettük, bejött a D osztály is, ami eleinte szélessávra brrr, ma meg nyamnyam.
Szóval elmondható, hogy ma már önmagához képest (!) mindkét (tranyó és cső) technológia elérte a maximum közeli fejlettségi szintet, a tranyó megy még de már csak marginálisat, lásd csíkszélesség, de amúgy ökör nagy megváltás nincs és nem is kell, a Hypex-Purifi letudta a dolgot kb. de AB osztályban is gyakorlatilag ami műszakilag (frekimenet stb) olyan, bőven meghaladja észlelésünk képességeit, különben nem mondanánk egy 0.05% THD-s tranyósra, hogy "de szépen szól".
Cső dettó, új, régi, tökmindegy, leméred, kapsz valamit, ejj, nem túl szép. Beteszed a szobába, megszólal - wow, mi történik ? Ez állat.
Most mindkét ligában a top-of-the-line közelieket nézzük, ne az alját.. mindkettőben van alja is a ligának nyilván..
És akkor az osztályról nem is beszéltünk, a körülötte lévő alkatrészekről, áramköri megoldásokról, satöbbi, ami oly nagyon ki tud hatni a hangra...
BJT - MOSFET ? Kb. trióda - pentóda ügy.
Feedback vagy anélkül ? Van mindkettőre példa, mindkét ligában.Szóval, elérkeztünk ma oda, hogy csúcson a csöves tech fejlettsége is, a félvezetősé is (hívjuk így őket inkább és akkor az IC-seket is belevettük, ami lényegében sok pici tranyó összetokozva).
Hogy melyik a jobb ?
Se ma, se tegnap, se holnap nem fogjuk tudni eldönteni egyértelműen, mert a piros vonalat, azaz hallásunk-ítélőképességünk határát mindegyikkel meg tudjuk haladni.
Ha ez nem így lenne, menne az öldöklés a 120dB-s DAC-ok irányába, de nem megy, csak a számháború.
Persze, csodás dolog nézni, mikkel rukkolnak elő sokan mostanság, meg tök jó a poti nélküli, max teljesítményre állított végfok, ami a preampból érkező input jeltől függ, hogy mit kezd a hangfalaiddal, de amíg nem kezd semmit, síri csendben tud lenni. De ez sem a mindennapi rendszereken jön ki, hanem nagy hatékonyságú tölcséres megoldásoknál, vagy amikor a füled rátapasztod a dómra, ami nem életszerű.
Egyszóval, nappaliba, "kommersz" (beleértve milliós modelleket is) hangfalakon úgy gondolom, nincs új a nap alatt, nem fog az ember egy 85dB dinamikatartományú csöves és egy 120dB dinamikatartományú Hypex között olyan téren különbséget hallani, hogy most akkor a 85-ös csövi "údeszar", mert konkrétan az ember nyála el tud csöppenni egy kis extra felharmonikustól
, ha meg nincs, ugyanúgy csöppen, mint a Hypex hangjára. Szóval, hogy a fülnek már teljesen mindegy, 85 vagy 120, nem oszt nem szoroz...Olyan ez a számháború ma hifiben, hogy vagy Te, aki lemész az uszodába és 1.20 az úszóvíz. Ha lassan mellúszol, vagy már vénember vagy, akinek "lóg" a lába és törzse 45 fokban a vízben a padló fele, gond lehet még, ha be-be vered a lábujjad az aljába a csempébe egy mellúszó lábtempónál.
1.50-es vízben már ez nem történik meg.
2 méteres medencében már pláne nem, abban fordulhatsz is függőlegesen, mint a versenyúszók.
És ezután ha valaki odajön Hozzád, hogy a kertedben lévő medencét 4 méteresre vette, mert az még mélyebb, mint a 2 méteres, és milyen jó Neked az úszáshoz, mit mondanál rá ? Hogy aha, igazad van, tényleg jobb ? -> Mélyebb, igen. Több, számokban. De ÉRTÉKET képvisel Neked, bármi plussz ? Érdekel, hogy ha tudsz úszni, mennyi van alattad, 1.5m, 2m vagy 4m, míg csak úszni szeretnél benne és a végén kimászni a korlátnál ?
Perszehogynem. A medencék így versenyezhetnek egymással, ki megy mélyebbre a másiknál, miközben Neked a lábad nem fog nőni, a törzsed átlagos vízbemerülési mélysége sem változik, semmi sem változik, képességeid maximumán vagy, úszol a felszínen-alatta pár centivel és tök8 Neked, hogy milyen mély a medence.
Na, ilyen a 120dB SINAD is.
Normál felhasználásban.
Aztán van a nemnormál, amikor tölcsér és társai jönnek. De itt is az van, hogy hiába hajol oda az ember egyhez, és jön a "ffffffffff" a magasnál, ha eltávolodik 1 méterre, már alig, ha meg leül tőle 2 méterre, nulla, teljes csend. Akkor most szidjuk le azt az erősítőt, ami pici kis alapzajt termel (vagy az előtte lévő DAC, akármi), egy olyan felhasználás mellett, amiben irreleváns, hogy most milyen a SINAD-ja ?
Én mérnök apától fogantam, tőle örököltem a precíziós szemléletet. Szeretem, ha a világ alkot valami újat, jobbat, nagyobb képességűt. De azért van fülem és van annyi szubjektivitásom, hogy meghallgassam ezeket az eszközöket is.
Nincs az az audiofil, aki egy ASR DAC- és erősítő méréseinek listáját végighallgatta volna és egyenként tudná, melyik eszköz mit tud önmagában, pláne nem együtt, ahol egy logikai ÉS van köztük.
Ez iszonyú sok hangzásbeliségi kombináció, erre egy ember élet sem elég + nonstop mennek ki és jönnek be új eszközök, tehát ez ha nem is fél év alatt, de amúgy 1-2 évre nézve már mozgó ablak.Szóval eljutunk oda, hogy a műszaki megoldást megnéztük, aha, klassz számok, na akkor hogy szól ? Nyilván ezt megtehetnénk fordítva is, fogni a piros mezőnyből kütyüket és behozni a szobába a PS Audio-t meg a mittoménmit, amik viszonylag leszerepeltek mérve, és hallgatni. Tuti lenne olyan, amitől olvadnánk, hogy milyen klassz, milyen jó, ott ülnénk lefőve, hogy "baszki".
Ami miatt én a méréseket IS nézem, hogy bárhogy is nézzük, azért
1. a technológia az alapja mindennek, ezt remélem a hívők sem kérdőjelezik meg, szóval ha nem lenne Volta Ohm Kirchhoff és a többiek, gondban lennénk, de nagyon.
2. a bosszantó a piros eszközökben nem a hangjuk, hanem az árcédulájuk, az ár/érték arányuk. Persze, a hangjuk is az lehet, de feketén-fehéren nem megítélhető, még review-k által sem, mert érted, milyen szoba, milyen fül, milyen hangfalak, hopp azonnal 3 paraméter, ami vagy kicsit, vagy durván elüthet a Tiedtől otthon, akkor meg hol a közös alap, amihez mérten ki lehetne mondani valamiről, hogy na ez a nulla pont és akkor az A eszköz 10, a B eszköz meg 12-t ment, köszönjük, klassz összehasonlítás volt.Semmi, de semmi, ez ugyanúgy, mint a fotózás, egy iszonyú szubjektív világ. Most vettem májusban egy 61 megapixeles gépet és megint locsolok vagy 2M-et a cuccba, aztán mikor otthon megnyitom és megnézem a világ egyik legdurvaélesebb legbrutálabb Zeiss-gyalázó üvegével, hogy mit produkáltunk ennyi megapixelre a világ legfejlettebb autofókusz rendszerével, először leülök, hogy "attyaég", utána meg ki-zoom-olok, mert nem a csaj pupillájában tükröződő saját magam akarom a 27" kicsinek épp nem mondható 4K monitoromon nézni, hanem őt magát egészében, hiszen ezért fotózok vagy mi.. és produkálok fogyasztható anyagot a szememnek. Nos, elmondom, hogy a 4K is sok, nüansznyi részlet és hajszál látszik egy profi, levilágításos technológiás A4-es fotókidolgozás után a papíron egy fullhd kép után is, ami 2.07 megapixel, a 4K pedig 8.29 megapixel, tehát falra posztert tudnék 4K-s képből nyomtattatni iszonyú részletességgel, és én 61 megapixelen lőttem meg a kiscsajt.
Értitek ?
ÉRTÉK = valós felhasználási körülmények, satöbbi.
Persze, amikor editálni kell, marha jól jön, hogy brutálul bele tudok zoom-olni, nüansznyi retust csinálni rajta, két összeakadt szempilláját kiegyenesíteni egymás mellé úgy, hogy az az 1-2 pixelnyi gépi hiba, amit otthagyok esetleg (de már ez sem) .. az egyszerűen észrevehetetlen lesz mire fogyasztható állapotba (monitorra) kerül az anyag.
Ugyanúgy, ahogy stúdióban is felkonvertálják 32-64 bitre a cumót, mókolnak rajta, majd a végén amit fogyasztasz, vakteszt-bukós általában, hogy most 16/44.1 vagy 24/96 lett belőle.
Tehát, a nagy filóban eljutottunk oda, hogy fülünk képességeit úgy általában meghaladtuk mindegyik technikával. Ez nem jelenti azt, hogy nem hallunk különbséget köztük, ugyanúgy, ahogy objektívnél sem jelenti egy profi üveg azt, hogy nem vennénk észre színi hibát vagy ilyesmit a leképezésében, de amikor a Gellérten letámasztja az ember a 600 milit este és átnéz szembe a Marriott egyik random ablakán, konkrétan mindent lát ott, mi történik, tv-t nézni lehet élesen, kivehetően, jól, miközben szabad szemmel átnézve csak egy barna épület derengene a sötétben, rajta egy rakás sárga kocka ablakkal és viszlát.
Szóval: a technológia meghaladott minket, úgy gondolom. Ettől még észlelünk köztük különbséget, nüansznyit, vagy technológiából adódót, és/vagy direkt létrehozottat, aztán választhat mindenki, milyen árnyalatú és árnyékoló-képességű szemüvegen szeretné szemlélni a világot, amit magába fogad, de ettől még meghaladtuk azt, amire szerveink képesek.
Ha pedig meghaladtuk, miért megyünk ölre azon, és jön fel újra és újra, hogy cső vagy tranyó ? Nem teeeeeljesen mindegy, 2 méter vagy 4 méter a víz alattam ?
Vannak speciális igények mindig, igen. Mindig lesz, amikor egyik már nem elég, zajos, akármi. Mint nekem gyerekkoromban a debreceni úszómedence, a 4 méteres. Annak az aljára le tudtam úgy menni, hogy mire felértem vissza, azt hittem, meghalok + fájt a fülem, úgy nyomott, de mégis lementem, mert buli volt, hogy felnéztem és mindenki felettem úszik, de úgy felettem, hogy 2-3 méterre volt a lábtempóinak az alja.
Jó távol.Vagy ugrott egy gyerek egy bombát a vízbe felettem, én lent gubbasztottam és egy jó merülős ugrás esetén is bőven felettem 2 méterre ért véget a dolog és tök fura volt mindent és mindenkit így majdnem 90 fokból lentről egy sarokból nézni. Na, ez speciális felhasználás.
Ezért nem a 2 méteresben lubickoltam, ahol nem tudtam volna ilyet eljátszani, ott még az indián fejessel is vigyázni kellett, ha valaki nagyon nagy szögben tartotta magát a becsapódás után, a 4-esben ilyentől nem kellett félni A 2-esben rendszeresen ugrottam olyanokat, hogy kezemmel a padlót már simítottam, 4-esnél soha. No, ez spéci. Az átlag ember úszik, élvezi, akár lassan, akár gyorsan, nem hülyegyereket játszik vagy extrém búvárkodik és merülget.A hifi valami ilyesmi számomra. Teljesen mindegy, mi a kütyü, mi a közepe (cső, félvezető, DAC chip), ami köré épül egy áramköri megoldás, ami a végén szól valahogy, aztán vagy jó vagy nemjó.
Amíg a lánc egészét tekintve (hangmérnök <-> szoba) megvan az a szintű koherencia, "egyben vannak a dolgok" élmény, amire vágyom, amit várok tőle szubjektíven jómagam is, addig én boldog vagyok és élvezem az eszközt.
Amiben eltérünk, az az, hogy van, aki kizárólag ezen szubjektivitás mentén ítél, és nem háborítja az fel, hogy egy 85dB SINAD-os piros zónás torzítós tranyós megoldásért elkérnek 4-ezer dodót és hozzá olyan maszlagot adnak a honlapon, meg mindenhol a neten, hogy bokalefos, ha én főzni tudnék így, az 10 Michelin csillag lenne.
Szóval számomra először a műszaki paraméterek. Tudja a mérnök, mit csinált, vagy csak bemákolgatott ezt-azt ? Magas, nagyon szép értékekhez a buták már nem érnek fel, és a mákolók se nagyon, oda kőkemény szakértelem kell. Ez engem megnyugtat. Apám is precízen forrasztott és tanított engem is erre, precízen mért, állított be munkapontot, magyarázta a hiszterézist, a hipersilt, a légrést, a feedback-et, a triódát-pentódát, a harmonikusokat, a minden atyaistent is és kis zöldfülű tök voltam.
Nekem ez értéket képvisel, nem tudom és nem is akarom elengedni és erre rájön a Toppingok optikája, ami szerintem tök jó, pláne az új modelleké, szóval ott vagyunk, hogy Toppingot szajkózok, hogy az milyen jó, és az is. Mert az SMSL meg még 1-2 ott van, de ők már csinálnak glitch-eket, a Topping meg nem, ott 10-ből 10 találat nagyjából. Ha ezt a színvonalat tudná egy PS Audio hozni, adnám érte a fél vesét, de amikor megmérődnek 1-1 padon és TUDOM, hogy tudnának jobbat is, csak ne maszlagoljanak már köré annyit, amennyit... nem kell a porhintés.. szóval akkor azt is látom azért, hogy ők megálltak ott szakértelemben. Mert egy PS Audio iszonyú presztízsű cég bármikor reagálhatna egy olyat a mai ChiFi Toppingra, hogy oké, kiadunk mi is egy DURVÁN JÓ DAC-ot, ami 130 SINAD meg minden kutyafüle - teszi ? Próbálkozik ? Közelében sincs. -> Ebből nekem a logika kiadja, hogy nem tudnának. Ha pedig nem tudnak, hanem csak annyit tudnak, aminél már lassan én is jobbra mérődőt forrasztgatok össze itthon, pedig ők FPGA-znak meg minden trükközés már, és ezért a tudásért kérnek el súlyos ezreket, tízezreket, akkor valahogy nincs szívem odaadni nekik. Odaadom a Topping kínainak, hogy "köszi Urak, eeeez igen, zseniális, szuper". Mert nem buták ülnek a tervezőasztal előtt és CAD-eznek meg szimulálnak észnélkül, hogy milyen a legjobb áramkör, nyák, elhelyezés, alkatrészek, stb, hanem okos emberek.
Az apám okos ember. Így én az okos emberek kezei közül kikerülő okos cuccokat szeretem. Nekem kell, hogy látszódjon valamiről, hogy okos emberek készítették, nem pedig sales-esek és marketingesek, akik már fogtak életükben ugyan pákát, meg tudják, merre megy az áram, de azért valahogy mégsem ugyanazt futják.
Hangra szubjektíven futhatnak köröket a Topping körül (ez sem igaz de tekintsük annak), de ha nem látom a munkájuk gyümölcsén azt, hogy mérnöki szemmel is egy remekmű az adott dolog azért a többezer dodoóért, engem hagyjanak békén a bullshittel.
És a Jadis DA-88S teljesen más, ő azért olyan, mert kézműves az utolsó csavarig és azért mérődik úgy, mert csöves.
Szóval nem kell ölre menni, akinek van kicsengetnivaló sokezre mindenféle misztikus kütyüre, mert a pszichéjét az nyugtatja, éljen vele és legyen boldog, az én pszichémet egy ASR review nyugtatja, ha jóra jön ki, de ettől még van fülem és a végítélet nála van.
Uff, amúgy nem ezért néztem be, csak szeretek filózni
Hoztam Nektek négyet, hátha tetszik.
francia barokk (ahh .. ezek a dobok, és az egész...)
Caro (magáért beszél)
francia pop
ez meg nemtom.. (a címe egy japán művészfilmé is egyben, ajánlom, de csak erős idegzetűeknek) -
Persze, hogy nem, mindig ott volt az ilyenekben az istenkomplexus, és még azt is meg tudják hangból mondani, hogy a lejátszó power gombján hány fokkal van elfordulva a matrica. Ez az önbizalom persze valahogy mindig az első vaktesztig tartott, akkor már fáradtak, fáj a fejük, de az asszony a konyhából eskü hallotta...
-
Dißnäëß
nagyúr
Ez már az a kategória, amikor máshogy szól a szett, ha egy kék pöttyöt ráragasztasz, a semmi, vagy a piros pötty helyett. Pedig azok csak egy 100-Forintos méretű lapos papírdarabka és hangra gyakorolt hatása konvergál a nullához. Mégis "máshogy szól".
Hát igen, így működik az agyunk...
-
Végig előbb volt a bizonyítás... Millió vakteszt, ekvivalens teszt, alapos szakmai utánajárás, mind pontosan ugyanazt az eredményt adta. Különbséget kizárólag egyetlen esetben lehetett "tapasztalni", amikor a hívő egyedül volt a szobában és bemondáson kívül semmi infó nem volt. Nem fura egy kicsit? Aki itt semmi bizonyítást nem adott, az végig az aranyfülű csapat volt. Én megadtam nekik a lehetőséget, hogy bizonyítsák a felsőbbrendűségüket különböző halláspróbákkal, amikkel lehet versenyezni, de rendre alulmaradtak még az átlagemberhez képest is, nemhogy ahhoz képest, aki ért is a témához (értsd: tanulta, kutatta). Komolyan higyjem el, hogy aki minden halláspróbán alulmaradt, az pont ezt az egyetlen különbséget tökéletesen hallja? Még most sem hangzik abszurdnak?
liszi70: Ja, hogy az a komment nem szarkazmus volt, hanem szegény tényleg lecserélte a teljes tápösvényt, miközben a táp AC-DC-AC lépcsői teljesen kisimítanak bármit, ami előtte bejöhet?
-
"Ha sikerül azt bizonyítanod....... hogy adott rendszerben adott zenét hallgatva különböző kábelek alkalmazásával, ugyan akkora hangerőt beállítva nem hallható a zene "minőségében", "zeneiségében" semmilyen változás, akkor igazad van"
Akkor igaza kell legyen, mert Void leírta kismilliószor, hogy temérdek vaktesztet végzett a témában. És az pontosan erre való, amit írsz. Az tudja bizonyítani, hogy van-e valós változás. -
Egyrészt volt rengeteg kábeles tesztem, mind bukta (nem is hallottak valójában semmit), másrészt amit műszer mér, az nem igazolandó teória, hanem a műszer mérési határáig tény. A fülünk közelébe nincs egy mikrofonnak, pláne nem egy spektrumanalizátornak, a működése pedig egyáltalán nem számít, hiszen tudjuk, mi a hang. Miután a hang kizárólag légnyomás, analóg szinten pedig feszültség, elég azt nézni, hogy ez az egyetlen dolog változik-e az időben, ezeket pedig félelmetesen pontosan tudjuk mérni, míg a fülünk - lásd a tesztet - decibel környéki szinten (10% különbség légnyomásban/feszültségen) sem. Miután minden létező kábeles mérésen egyedül az amplitúdó változik, nyilvánvaló, hogy csak a hangerő változhat. A pszichológia már más tészta, az mindannyiunk tökéletlensége, de a valóságot nem érdeklik az érzéseink.
-
denesdr
addikt
Igen, de erre csak az akusztikusan 6dB/oktáv váltási görbékkel operáló váltás képes. Ezt magyarázza röviden a KEF fönöke is. Egy ilyen váltásban nincs phase-wrap (fázisforgás), az a függőleges vonal az eredő fázisátvitelben.
Persze a digitális FIR szűrés megadja a lehetőséget, hogy szétválasszuk a fázisválaszt és a frekvenciaátvitelt (váltási görbét), szabadon változtatva mindkettőt. De amíg nem használunk FIR szűrést (mint pl passzív, analóg aktív, digit IIR, stb szűrések esetében) addig a fázisválaszunkat a váltási görbék akusztikus tulajdonságai fogják meghatározni.
[link] [link]
-
Vizuálisabb, mintha azt mondanám, hogy az FFT valójában skalárszorzat.
Ez sajnos olyan téma, amit nem lehet egy bekezdésben leírni, így gyorsan körhöz kötöttem, hogy a hossz/szög értelmezést megkapja, aztán mentem is tovább. Ebből látni, hogy miért beszélünk fokokról. Utólag belegondolva még ez is sok, csak akkor lenne egy "ezt most itt nehéz lenne megmagyarázni" rész, amit nem szerettem volna.Nagyon sokáig még a feszültség helyett is csak simán áramot írtam, aztán utólag kijavítottam, hogy legalább az helyes legyen. Itt nem érdemes például azt sem leírni, hogy a feszültség és az áramerősség nincs fázisban, mert a téma szempontjából nem jelentős, de már emiatt az "áram" szót mindenhol helytelen volt leírnom.
-
Mathiask
senior tag
"akkor mi van azokkal a tapasztalatokkal, hogy egy rendszer mérve OK, hallgatva viszont nem (és fordítva is)?"
Az, hogy a "mérve OK" nem a jó hang szinonimája, hanem a korrekt hangé. De ezt a hifizők 99%-a elfelejti. Ezért van ennyi félreértés, mert mindenki azt hiszi, hogy ami neki "jó hang", az a korrekt, fizikailag is neutrális hang. Csak ezek az egyéni "jó hang"-ok nem egyeznek.
Persze vannak, akiknek pont ez a "mérve OK" a preferenciájuk. Na, nekik pont megegyezik a "jó hang" és a korrekt. De ez nem kötelező. A lényeg, hogy tisztában legyünk vele, hogy ami nekünk jó, az nem biztos, hogy pont a korrekt és innentől kezdve más véleményére se ugrunk, meg nem szarozzuk le a másét, mert tudjuk, hogy "oké, nekem ez a jó, ezt tartom a korrektnek, ő meg azt és kettőnek nem kell egyeznie, saját szemszögből mind a kettőnknek igaza van, más szemszögből meg egyikünknek se".BTW. Én se nem DSP-zek, se nincsenek valószínűleg mérve jó cuccaim. De nem is megyek ölre mással, hogy de bizony az "enyém a jó, és mindenki más téved", mert ez csak az én szemszögemből van így és nem biztos, hogy ez a valóság.
-
Mathiask
senior tag
"Azt hogyan/mivel tudjuk eldönteni, hogy az és úgy szól, ami a felvételen van?"
Közvetlenül, valószínűleg sehogy. Közvetetten meg méréssel.
Az az elmélet, hogy ha egy készülék mérhetően kicsi zajú és kicsi torzítású a különféle mérőjelekkel, illetve kiemelés mentes frekvenciaválaszt tud és mindenféle mérése is ok, akkor bármely felvételt is így színezetlenül fogja továbbítani. Hisz a zene is ezekből a jelekből áll össze. Ha meg már a mérőjelek se mennek át jól, akkor a zene se fog. -
Dorian
félisten
-
Dißnäëß
nagyúr
a csomag közel 30 kilót nyomott
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ilyen ez a ....szakma.. A gyönyörű zongora és a kivételesen tiszta cin az első pillanatokban megadta az alaphangulatot, aminél nem is ment lejjebb az élvezeti szint, mindegy, milyen hangszer érkezett a színpadra. Ami egyébként nagyon pontosan behatárolható volt, szinte centire ki lehetett volna mérni, hogy merre ült a billentyűs, hol volt a dobos és a többiek.
Egyetlen gondja, hogy bizony a minőségre nagyon érzékeny. A régi idők túlvezérelt punkzenéi és a rosszminőségű digitális felvételek hibáit ugyanúgy kiemeli, mint amennyire a jó felvételek előnyeit, így például nosztalgiázásra kevésbé alkalmas.
Én is ezt tapasztaltam. Jó értelemben "könyörtelen" jószágok, megtizedeli a hallgatható felvételeket, rohadt jól masterelt, jó minőségű anyaggal, fasza forrásról etetve viszont nagyon mélyre ás, az utolsó kis nüanszot is előkutatja a felvételben és kiteszi az asztalra. Hisz' annak ott a helye, ha előkerült, akkor az biza rajta volt a felvételen
Szép darab egyébként.
-
#01758976
törölt tag
-
#96081
dgyuri0123
nagyúr
rukh
#96072
dgyuri0123
nagyúr
Mivel nekem címezted a korábbi hozzászólásodat (is) én én neked válaszoltam, így szerintem nem kell/ene odaírnom, hogy szerintem, de amúgyis, amit én írok, az szubjektív és az hisz nekem, aki akar, az meg nem aki nem akar. Itt semmi nem kötelező. Az ".... így teljesen értelmetlen és édektelen a hozzászólásod." pont arról szól, hogy számomra "értelmetlen és édektelen a hozzászólásod.". Őszintén szólva, nem értem mi a bajod ezzel?
Soha (mégyegyszer mondom) soha nem volt azzal bajom, ha/hogy kispénzű kezdőkek kellett (volna) ajánlani elektronikát/láncot. Soha nem esett nehezemre keresni hirtelen valamit a használtpiacon és linkelni pár típust. A bajom azzal van, amikor olyanok vonják kétségbe a javaslataimat, akik talán életükben nem ajánlottak még senkinek semmit. Nos, az a véleményem, hogy inkább maradna csendben az "ilyen", aki csak rombolni tud, éptő, konkrét javaslatok nélkül. "Ezeket" hívták régebben hívatlan prókátornak, amit akkoriban sem vettek jó néven senkitől és én sem tolerálom. Ja és olyanok okoskodnak, akik 3 éve még nem tudtak különbséget tenni házimozi és hifi fogalma között és életükben 1-3 rendszernél többet nem birtokoltak, de most keményen osszák az észt és rombolnak mindent, mert nincs tapasztalatuk és amúgyis ez ma így szokás.
Ha pedig általánosítok, az is mindvégig a "SZERINTEM" "kategóriába" esik, methogy ez a saját véleményem...
Ha olvasol egy tesztet a What Hifiben, az is egyfajta saját vélemény. Ott sem írja oda egyik tesztelő sem, hogy "szerintem", mert tudjuk, hogy ők így gondolják, de attól még lehet az másképp is, amire van példa, nem is egy. Ugye ismerjük a "fizetett" tesztelők véleményét is (pl. AV Online)? Ha ez megnyugtat, nekem senki nem ad egy fityinget sem a véleményemért...
-
bta1
őstag
A bloggerek, gyártók linkjeiből, a készülékfelsorolásokból és egyebekből mégiscsak helyesen, a címnek megfelelően körvonalazódik a témakör... Komoly problémát, ellentmondást én az alábbi kérdés boncolgatásában látok:
„Ötvenezer forint lapul a zsebemben, HIFI készülékekre akarom költeni, mit vegyek?”
Nem lehet véletlen, hogy a vásárlási tanácsért idetévedő Pandacsöki Boborjánok többsége éppen 50eFt-ban húzza meg a limitet.
Kimaradt a lényeg, a kellemetlen igazság: aki ennyire pénztelen, vagy ennyire garasos, annak egyetlen reménye a használtpiac lehet.
Lenne még mit javítani... idő hiányában most csak annyit jegyeznék meg, hogy nyílt fórumon nem szerencsés kőbe vésni a topiklakók neveit. Ha viszont már így alakult, meg tudná valaki mondani, hová tűnt
Kovács elvtársa lista elejére kiemelt Kammerer...? -
Pazolini
senior tag
én elégedett vagyok azzal, amit hallok
a soha-meg-nem-elégedés babitsi himnusza talán válasz lehet...
Sokan vannak itt, akik tudják, hogy nehéz megállni, és (mindig újra)keresik a hangot, amivel már elégedettek lennének...
Ritmus és ember kapcsolata, zenei ízlések sokszínűsége, életstílus = filozófia
A zene hatása, befogadása, élvezete = esztétika
Technikai, informatikai és akusztikai modellezése az élő zenének = műszaki ismeretek
... és a jó öreg pénzkérdés
Valahogy így gondoltam, de hevenyészett hozzászólás volt, nyilván lehetne rajta jócskán finomítani.
-
Ear001
addikt
Persze hogy van visszaverődés, ez a koncertterem saját akusztikáját adja. A MüPában meg remekül látni az akusztikai elemeket, amivel erősen bele lehet nyúlni, az adott zenére, zenekarra lehet állítani. A nagyterem akusztikai tervezője az átadás után még vagy egy évig itt élt, és csinálták a finomhangolást.
-
#90515
dgyuri0123
nagyúr
rukh
#90514
dgyuri0123
nagyúr
Egy jó koncertteremben nincsenek visszaverődések. Amiről te írsz, az egy csillapítatlan, nem koncertre épített terem akusztikája, pl. valami rockkocsma.
Rengeteg élőzenei koncertre járok/jártam, mert a lányom összes koncertjét és vizsgáit végighallgattam élőben, valamint az összes vendégzenekar és alkalmi társulások koncertjét is a Lisz F. Konzervatórium nagytermében. Ott nincs semmilyen visszaverődés a falakról. Még soha nem halottam fantom háttér hangokat sehonnan sem, pedig érzékeny vagyok az ilyesmire. A zenekar mindig szemből szólt alapvetően. Ha meg ugatnak koncert alatt a mögöttem lévő székben, azt szívesen kihagynám mondjuk egy CD felvételről...És egy jó sztereó csaknem ugyanazt tudja térben, mint egy 5.1, kivéve, hogy hátulról nem fogom hallani a részeg böfögését.. ami őszintén nem is hiányzik. De az a "búra" (aura), amit köréd von egy jó élőzenei koncert, pontosan ott van a sztereóban is a szobámban. Ha meg nincs ott, arról a rendszered tehet.
Az a gyanúm, azért találták ki a sok csatornát, mert a jó sztereó tér nem jön csak úgy magától. Sokkal olcsóbb 5-6 akár közepesen gyenge hangszóróval érzékeltetni a teret, mint erőlködni két hangfallal, hogy beterítse a szobát hanggal... pedig meg lehet csinálni közel úgy, sőt hangminőségét tekintve sokkal jobban, mint mozivassal, bár a hátam mögül nem fog szólni semmi ez tény... de ennyi veszteséget el tudok könyvelni, ha (szemben a mozihanggal) becsukott szemmel azt hiszem hogy CD szól, nem pedig Bluray lemez.
-
-
bta1
őstag
Előbb tessék definiálni, pl. hogy mi a jó hangszerhang. Mi választja el a közepest a jótól, a jót a kitűnőtől? Zenész berkekből lehet mindenféle varázsszavakat citálni, de a többség a belső referencia híján nem fogja
érteniérezni. Számukra megfoghatatlan, végletekig szubjektív dzsungel marad. Tessék ebbe vagy belenyugodni, vagy -ami sokkal kényelmetlenebb- saját füllel utánajárni. -
bta1
őstag
"A 99%-os megjegyzésed nem az adott hangdobozra vonatkozott, hanem általánosítva a hozzászólásokra"
Szövegösszefüggés... Tapasztalaton eszerint nyilvánvalóan a konkrét esetre illetve az adott szintre vonatkozó tapasztalat értendő. Csak ismételni tudom magam: fárasztó így beszélgetni
-
bta1
őstag
"Irigyellek, hogy ilyen jól ismered a topik tagjainak/hozzászólóinak 99%-át ...."
Nem kell ehhez a tagokat ismerni... elég nagyjából belőni, hogy az ominózus hangdobozpár melyik kategóriába helyezhető. Keveseknél vendégeskedett hosszabb ideig ilyen szintű, arra mérget vehetsz.
Sajnos annyi dolgot értesz félre, hogy teljesen egyértelmű: segítségre szorulnál. Különösen így, hogy javaslatokat senkitől sem fogadsz el. És van itt még egy bökkenő... én nem valami konkrét javaslatot kívántam adni.
-
bta1
őstag
"Ebben a helyzetben mennyire szükségesek/relevánsak a kérdéseid? "
Nálad semennyire, felejtsd el! Majd az őstagok, meg a vastagok jól megmondják, hogy mit kell és mit szabad meghallanod. Hogy 99%-uknak nincs ezügyben releváns, valós tapasztalata, az ugye nem érdekes. Örültem a szerencsének...
-
#92251648
törölt tag
No de attól, hogy bizonyos mennyiségeket (pl. magas és mélyhangoknál) növelünk, biztosan jobb lesz az eredmény? Évtizedek óta tudjuk, hogy ezek a túlkapások mindig visszaütnek, nem lehet büntetlenül végezni őket, ráadásul ha valamit növelünk, azzal általában egy másik paraméternél hiányt is keltünk.
-
bta1
őstag
"Virtuálisan tegye fel a kezét, aki annyira ragaszkodik a valósághűséghez (high-fidelity eredeti értelmezése), hogy el nem fogadna egy ilyen túl jól szóló hangdobozt ....."
Feltettem, de nem virtuálisan. Magyarázat helyett, kezdésnek legyen elég pár kérdés.
Hallottál-e már valaha ilyen "túl jól szóló" rendszert? Akkor kérném a komponensek listáját, merthát többek között a térhatás milyensége sem csupán a hangsugárzón múlik. Hányszor, összesen mennyi ideig, milyen körülmények között, milyen felvételekkel? Mennyire ismered azokat a felvételeket?
-
perempe
veterán
-
Nem. Logikatlan is, amit irsz, pont az ellenkezoje igaz. Eleg sok dolgot felhasznalunk, egy reszuk:
- alacsonyabb frekvenciakon (1 kHz alatt) a fazisinformacio (mert ugye ott a hullamhossz nagyobb, mint a fuleink tavolsaga)
- magasabb frekvenciakon (kb. 2 kHz folott) csoportfutas-kulonbseg (igy hivjak magyarul? ampitude envelope delay)
- ketto kozott mindkettot hasznaljuk
- aztan persze a hangerokulonbseg a ket ful kozott
- aztan az elolrol/hatulrol jovo hangokat a fulkagylo altal okozott torzitasokbol is ki tudjuk kovetkeztetni -
Sz.Péter
tag
-
#69904
dgyuri0123
nagyúr
rukh
#69898
dgyuri0123
nagyúr
Mondjuk egy Epos M 15.2 165-ért, de szerintem alkudható, sőt kötelező alkudni az árából, mert kicsit magas, szerintem. Mást, most, hasonló áron nem láttam, ami megmozgatta volna a fantáziámat, nagyhirtelen'.
Ez nem jelenti azt, hogy nincs is.
-
nebulo5
senior tag
" Szerintem az lehetne igazán meggyőző, ha valamelyik Hi-Fi kereskedő szervezne egy olyan bemutatót, ahol csak hangfal/hálózati/IC kábeleket cserélne ugyan abban a lejátszó láncban, és ha egyértelműen megállapítható a hangzásbeli különbség, akkor lehetne azon gondolkodni, hogy mi, miért és hogyan okozhatja, és ezt hogyan lehetne mérésekkel is alátámasztani. "
Miért kellene ahhoz egy Hi-Fi kereskedő? Nem is kell egy "vagyont" költeni sztereó rendszerre, hogy elérj egy olyan szintet, ahol már hallani lehet egy - egy kábelcsere hatását. Hogy jó, vagy kevésbé jó a kábelcsere okozta változás, ahhoz meg fül kell, meg persze kalkulálni az egyéni ízléssel.
Inkább, a kábel okozta változásokat szkeptikusan kérdőjelező, vagy akár határozottan kétségbevonó zenehallgatók zömének a problémája a "lustaság"! Nem szánnak rá időt, hogy akár csak kölcsön kábellel is, de experimentáljanak. Természetesen, egy kevésbé szinergikus rendszerrel is lehet zenét hallgatni, de akkor nem kell trollkodni. Ha meg csak érdeklődési szinten kérdeznek, akkor el kell fogadniuk a kapott választ, és mindaddig nem cáfolni, amíg ki nem próbálják a mások által leírtakat. -
Ear001
addikt
És valami pontos dolgot is tudsz mondani, vagy te is csak mantrázod ezt a marhaságot?
Pont ugyan olyan rézből, ezüstből, aranyból mindenféle kevercsekből csinálják a vezetőket mindkettőnél. Azért nem veszem ide az összekötő kábeleket, mert ott néha bevetik a palládiumot is, na olyanból még nem láttam tápdrótot, de gondolom itt az ár a ludas, vagy kicsik az ismereteim...
Szigetelés. Gyakorlatilag a legprosztóbb mai szigetelőanyagok is sok száz, sok ezer voltot tudnak benn tartani. Még a gagyi kátrányos papírral betekert tápkábelek sem okozták az emberiség tömeges kihalását a villamosítás hajnalán.
Szóval hajrá, nyugodtan lehet hangszóró kábelből is barkácsolni tápkábelt, nem is rosszakat. Ami gondot okozhat, az az esetlegesen túl kicsi átmérője a drótnak, , mert akkor melegedhet, legrosszabb esetben el is éghet, de azért túlzásokba nem kell esni. Itt van a 47 Labs drótkészlete, ami 0,4 és 0,6 mm tömör réz drót, lazán belehúzva egy műanyag házba. Még ezt is használják tápkábelnek, egy szálnyi elég forráskészülékhez, nagyobb teljesítmény felvétel esetén pedig kettőt-hármat összefognak.
A fenti madzag ugyan nem tudja a kettős szigetelést, tehát boltban így erre a célra nem árulják, de értelmesen szerelve nem okoz gondot, és egy hobbyprojektnél, ahol a felhasználó tudja, mit kockáztat, ez azért bevállalható. Viszont egy csomó hangszóródrót kettős szigeteléssel van ellátva. A szálak egyenként, majd az egész egy újabb közös köpenybe. Ami gond lehet, hogy sok hangszóródrótban csak két ér fut, ez, ha a földelést is be akarjuk kötni, kevés, de nem mindenhol. Konstrukciótól függően használhatjuk erre az árnyékolást, az elemi szálakból használhatunk el erre valamennyit stb.
És hogy mennyire jók tudnak lenni hangszóró kábelek tápnak? Eléggé. Tessék csak körbenézni, elég sokan használják a kék AN-B meg a Kondo KSL réz drótokat tápnak, nagy megelégedéssel.
-
#60264
dgyuri0123
nagyúr
rukh
#60263
dgyuri0123
nagyúr
Sok mindent tud egy kábel tenni a hanggal, pedig "passzív eszköz". Ha tud magasban kiemelni, akkor miért ne tudna mélyben is? Persze, lehet hogy torzítás, amit hallunk, de lényeges eltérések akkor is lesznek a hangzásban.
Az is lehet, hogy amit mély kiemelésnek hallunk, ugyanúgy egyfajta torzítás, "gerjedés", de lehet, hogy hülyeséget beszélek. -
Lompos48
nagyúr
Lehetnek, de ez a "felhasználhatóság" nem biztos, hogy hangban jelentkezik. Minden tiszteletem a Sipos Gyuláé, de lehet ő nem dolgozott negyed évszázadot félvezetőgyártásban, leginkább azok mérésében (szitokszó ebben a topikban). Nem bánnám - ha akár privátban, hogy ne untassuk az itteni szereplőket - definiálnád nekem a felhasználhatóság paramétert.
Tényleg jó kis ketyere.
, ha meg nincs, ugyanúgy csöppen, mint a Hypex hangjára. Szóval, hogy a fülnek már teljesen mindegy, 85 vagy 120, nem oszt nem szoroz...
úgyhigy inkább ez, mint a jelenlegi kritikusoké (a nagy semmi).
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Nem baj, hogy ennek nincs értelme? 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
VoidXs- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- AKCIÓ! Asus TUF F15 FX506HM Gamer notebook - i5 11400H 16GB DDR4 RAM 512GB SSD RTX 3060 6GB W10
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte H510M i5 10400F 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB Rampage SHIVA FSP 500W
- Azonnali készpénzes INTEL CPU NVIDIA VGA számítógép felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
- Bomba ár! HP ProBook 450 G7 - i5-10GEN I 16GB I 256SSD I HDMI I 15,6" FHD I Cam I W11 I Gar
- Samsung Galaxy A6 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest