- Xperia 1 VII csereprogramot hirdetett a Sony
- Légies iPhone halvány színei
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- iPhone topik
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Apple iPhone 13 mini - miért nem veszik elegen?
- Hivatalos a Pixel 10 startdátuma
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- MuziX blog: Kipróbáltuk a GGMM multiroom rendszerét
- Írországban lezárult, az USA-ban csak most indul az Apple dráma
-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
bkercso
#130234
üzenetére
Tételesen leírnád azt a 2-3 állítást? A magasba húzás eléggé leíró. Ezt milyen spektrum igazolja? Tegyük fel, hogy nem selection bias (az, de tegyük fel), hanem tényleg mindenki ezt mondja. Akkor mégis miért nem képesek ugyanezt egy vakteszten produkálni?
Mortel: két irányba lehet elindulni: szeretnél olcsón kiemelkedő minőséget, aminek a beállításával sok a szopás, vagy kicsit kompromittálsz a minőségen, de plug and play legyen?
-
FJC
senior tag
válasz
bkercso
#130249
üzenetére
Honnan szeded, hogy nem értek a kondenzátorokhoz??
Egyenlőre te dobálózol technikai képtelenségekkel.
Egy megfelelő paraméterű kondenzátornál, nem lehet hallhatóan jobb egy másik megegyező vagy jobb paraméterű kondenzátor. - Ez tény. Nem csak a kapacitás, feszültség, kivitel, hanem induktivitás, szivárgás, hőtűrés, stb is számít...
Amennyiben egy nem megfelelőt cserélsz megfelelőre, vagy fordítva, lehet hallható különbség!
Értelemszerűen a felhasználási terület megszabja, hogy adott helhasználásra melyik kondenzátor típus a megfelelő. -
FJC
senior tag
válasz
bkercso
#130236
üzenetére
A kondenzátor jó esetben, csak kondenzátor...
Persze vannak specifikus területek, ahol nem kompatibilisek egymással (értelemszerűen azonos kapacitás/feszültség esetén sem): elkó, kerámia, fólia, stb...
Amennyiben a megfelelő kivitelű kondenzátort használsz a megfelelő helyre, nem lehet különbség!
Értelemszerűen, az csak megfelelő tervezés kérdése, hogy milyen típust célszerű/kell alkalmazni.
Értelemszerűen nagy frekvenciákon és nagyfrekis gerjedés csökkentésére, sokat számít a kivitelezéből adódó járulékos (parazita) kapacitás.
Viszont, ha a megfelelő típust/értékeket használunk, akkor minden más csak vudu...
Ugyan az mint a kábeleknél. -
válasz
bkercso
#130166
üzenetére
Ebben tévedsz, ugyanis megannyi példát hoztam arra, hogy nagy tömegek osztják az abszurdumot, például a laposföld, horoszkóp. A vakteszt egy eredmény, az, hogy sokan gondolnak valamit, az nem. Amiről pedig beszélgetünk, az az, hogy miért menekülsz ennyire előre, miközben ez az egyetlen lehetőséged, hogy a hallásodról gondoltakat igazold.
-
denesdr
addikt
válasz
bkercso
#130166
üzenetére
"Ha egy kábel magasba húz, akkor az meg magasba húz. Van ilyen; létezik a jelenség. Ha meg tudod magyarázni, ha nem."
Nem kell megmagyarázni, elég ha be tudod bizonyítani, hogy magasba húz. Hiába állítod a Vasarely képről, hogy márpedig kiemelkedik a síkból, ez attól még nem lesz igaz, akkor se, százan mondják.
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
bkercso
#130119
üzenetére
Egy Vazarellit mindenki ugyan úgy lát
ez sem igaz. reszben bejonnek a szemuvegesek, reszben pedig a szintevesztok es szinvakok. szintevesztok kb a populacio 10%at jelentik.impresszionistaknal mondjuk megvan, hogy par kozuluk nagyon gyanusan piros-zold szinteveszto volt, ha elnezed a hasznalt palettat. az abszint is ott van ha occam borotvajat nezzuk, meg a fenykepezogep is, de azert gyanus.
-
válasz
bkercso
#130077
üzenetére
1. találat cáfolata: megvan a lehetőséged, hogy olyan anyagot válassz, amiről állítod, hogy kihallod a különbséget, bármeddig és bármelyik részét hallgathatod. Rossz példa azt mondani, hogy egy 5/10-es teszt az, hogy 50%-ban hallottad, hiszen ez a tippeléssel várható eredmény.
2. találat cáfolata: ez csak személyeskedés.
3. találat cáfolata: ha meggyőződésből nem halljuk a különbséget, akkor miért van az, hogy a mérnökök jellemzően nem több körrel, hanem több egész ligával felettetek teljesítenek valós dolgokat vizsgáló vakteszteken?
4. találat: eltaláltad, hogyan működik a vakteszt. Akkor miért nem csinálod?
5. találat cáfolata: pont, hogy arra van, hogy kis különbségeket igazoljon. A nagyoknál szakszavakba tudod önteni, hogy mi változik, tudsz célzottan mérni. Kábeleknél te se tudtad megfogalmazni, hogy mit hallasz, csak arra esküdgetsz, hogy mennyire hallod.Kezdetnek legyen elég ennyi, de kijelölhetsz konkrétabb pontot. Te a mérési metodikában kételkedsz helytelen érvekkel, vagy a korábbi bukásaidat próbálod megmagyarázni. Légyszi az eredeti kérdésre válaszolj: miért vagy olyan biztos abban, hogy az optikai csalódások és a kábelek vélt hatásai közül az egyik létezik, a másik nem?
Laposföldre is rengeteg egybehangzó véleményt tudok neked szerezni, ahogy chemtrailre, és gyíkemberekre is. Tehát ezek léteznek?
all6atos: pedig ez az, vannak tisztán BluLink erősítők (sőt, csak olyat ismerek), amik csak digit inputot fogadnak, szoftveresen modulálnak, és DSD-vel rángatják a tranzisztorokat.
-
válasz
bkercso
#130061
üzenetére
Scientific method megvan? Ha valamit érzékelsz, igazolni kell. Mi is hallunk délibábokat, csak vakteszttel igazoljuk, hogy nem léteznek. Miért van az, hogy az optikai csalódásokra elfogadod a pszichológiai magyarázatot, míg a kábelekre nem? Mindkét esetben csak az érzékeid mondják, hogy létezik a jelenség, mindkét esetet cáfolja minden mérés vagy teszt, mégis csak az egyiknél fogadod ezt el.
-
válasz
bkercso
#130055
üzenetére
Nem csak burkoltan állítom, hogy a tanulatlanság vagy rossz források fogyasztásának tünete, ahogy a laposföldhit, de hülyézni nem az én eszközöm. Azért írok visszakövethető forrásokkal alátámasztott oktatóanyagokat, hogy bővüljön a hobbisták ismeretanyaga, nem a vita maga a cél.
-
Joe123
senior tag
válasz
bkercso
#130001
üzenetére
Pár éve mintha pont ebben a topicban lett volna említve olyan fejlesztési próbálkozás (nem tudom azóta lett-e belőle valami), hogy valahogy a DAC kihagyásával akartak közvetlenül valamilyen digit erősítővel vezérelni hangszórót (talán DSD jellel). De lehet keverem valamivel vagy rosszul emlékszem.
-
-
turho
addikt
válasz
bkercso
#129954
üzenetére
Ok, ezt azért ebben a formában tudtam.
Nekem egy teszthang kellene, amit a Wiim-en lejátszok, és a szememmel lássam, hogy kifelé mozdul a mély membrán, amikor kell.
Tidal nem barát, Google még húzódozik. Pedig tökegyszerűnek tűnt elsőre.Amúgy én így tudom értelmezni az abszolút fázist: többnyire kifelé lendül a membrán. Lehet hogy nem egyértelmű, ez csak józan agyalás.
-
válasz
bkercso
#129951
üzenetére
Tápfesznél a nagyobb frekvenciákat mind annak tekintjük - ám az ellenállás pont nem frekvenciafüggő elem, így a zaj mértéke nem függ tőle.
Ez egy hamis állítás. Önmagában egy mezei ellenállás persze, hogy nem, de a kábel egy transmission line. A kábelkalkulátor ki is számolja neked. Persze ez még hangszórókábelnél sem érdekel senkit, hiszen GHz-ekről beszélünk, de a jelenség létezik.
Oh, várjunk csak, a telefonok pont ott mozognak, egy szipiszupi tápkábel pont fel tudná őket szopkodni. Csak hát ez megint nem jelent semmit, hiszen szépen DC-vé alakul, többször is oda-vissza, jó esetben.
-
válasz
bkercso
#129908
üzenetére
Éppen ezért szoktuk elcsatolni a befutó kábelek áramkörét, illetve hatalmas bemeneti ellenállásokat használni. Az interferenciát az áramerősség okozza, nem a feszültség, az pedig az ellenállás mértéke miatt lényegében 0. Egyedül táp oldalon okoz ez problémát, de arra igen komoly szűrőket is építenek be, szóval azon az oldalon sem jön be probléma. A tápkábeles baromságok amúgy is nagyon egyszerűen cáfolhatók: jobb vezetőt használsz, nagyobb amplitúdón hozza be a zajt, ellentmondás.
-
turho
addikt
válasz
bkercso
#129915
üzenetére
Ok, de én szeretném látni mondjuk, hogy kifelé mozdul az a membrán. Van erre tesztjel valami formában, ha nincs mikrofon? (Vagy marad a végfokra adott pár mV DC favágó módszer).
Egyesek szerint van különbség az abszolút fázis bekötések közt. A végfokgyártók nem mindig publikálják, ha invertál a vas. Remélem, nem kérdezem bonyolultan, a kérdés maga is hót eccerű, érteni is vélem. De most poénból ellenőrizni szerettem volna a komplett láncon. de hát kéne akkor egy impulzus teszt track...amit a Wiim ad ki. -
turho
addikt
válasz
bkercso
#129913
üzenetére
Egy megfelelő impulzus hatására a hangszóró kifelé vagy befelé mozdul el - így értem. Sztereó rendszer, értelemszerűen az L és R egymáshoz képest fázishelyes. Abszolút értékben viszont 0 vagy 180 fok. És ezt megnézni, egyszerűen egy kis láncon. (Pl. Wiim Pro, végfok, hangfalak).
Tudom hogy elvileg az abszolút fázis "mindegy". de az sem biztos, hogy a hangszórók lineárisak mindkét irányban. A hangjel, zenei jel sem szimmetrikus. -
-
válasz
bkercso
#129500
üzenetére
Rossz dolog a célvonalat hallástartományon kívülre tenni. Tegyük fel, hogy nem belekvantálódott zajról beszélünk, és azt is, hogy a te hallócsontjaid nem haranggörbét válaszolnak, hanem MHz-et halló ember vagy. Nagyon jó, ettől nem sérül a metodikánk. Tudunk mérni dróton GHz-ig is teszkós szkópokkal, még a szoba torzítása sincs benne, sokkal tisztább képet kapunk arról, hogy lehet-e ott bármi változás.
A hangerős/tömörítéses vakteszt működik veled is: vajon hallasz egyáltalán a kábelek vélt hatásánál jelentősen nagyobb, könnyen, mobillal is mérhető dolgokat?
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
bkercso
#129500
üzenetére
tobbek kozott ezert hangsulyoztam, hogy alapvetoen modern, megfelelo minosegu cuccokbol indulunk ki.
ha egy tapnak a csatlakozoban kell szures, ott mar regen baj van. egy rendesen megepitett modern D osztalynak 10 eve is kb max 1%on beluli feszingazasa volt PC tapoknal 12V teljes loadon merve. 1000+Wosoknal is.
kb ugyanaz, amit alaplapi integralt hangkartyara mondtam: 15 eve is lehetett tudni, hogy nem szabad az AD konverziot az alaplapin csinalni, mert lehetetlen levalasztani. kulso USBs eszkoz, de akarcsak egy rendesen elhelyezett* bovitokartya mar megoldas.
*ne rakd be ket high-end videokartya koze, mert a VRMek potencialisan be fognak zavarni.
-
válasz
bkercso
#129449
üzenetére
Abban igazad van, hogy nem tudunk minden tulajdonságot mérni, sokáig a crosstalkról se tudtuk, hogy van. Viszont abban egyetértesz, hogy a gerjesztés/impulzusválasz tartalmazza azt is, amit nem tudunk mérni? Ugyanis ha az nem változik, akkor a légnyomás sem változott a mikrofon zajszintje alatt, ami nagyságrendekkel az emberé felett van. Mivel van egy ilyen ágyúnk a verébre, nem is kell több a műszeres igazoláshoz. És akkor erre tevődnek még rá a bukott vaktesztek.
Dißnäëß: [link]
-
nLali
őstag
válasz
bkercso
#129448
üzenetére
Szerintem ezzel érdemes foglalkoznod. Érdemi infó, de főleg tapasztalat megosztás nélkül kiküldesz egyforma készülékeket tök idegeneknek, akik nem beszélnek egymással, nem egyforma a lánc egyik része sem, csak a dac, amit te küldtél és különböző emberek, más-más ideg- és lelkiállapotban, más láncba illesztve kb ugyan olyan beszámolókat adnak. Adunk.
-
-
válasz
bkercso
#129427
üzenetére
"hallani az USB-kártyát, HUB-ot, kábelt még aszinkron XMOS audio vevő esetén is. USB-órázóban óráacserét és táptuningot is. Nem kicsit."
Szerintem ezt akárhányszor leírhatod, és azt érzem, hogy van egyfajta küldetéstudat ebben (pont úgy, mint némelyikünknél ha áttévedünk "oda"
, meg is kapjuk ezt rendszeresen) , mi meg akárhányszor leírjuk, hogy önmagában ezek a "tapasztalatok" semmitnem sokat érnek. Akkor érnek valamit, ha műszaki magyarázatokkal, mérésekkel, és/vagy hiteles objektív humán tesztekkel igazolódnak. Ettől kispista hifista élvezheti otthon a "tapasztalatának" gyümölcseit, meg a "hallásába" vetett vakhitét, neki teljesen lényegtelen, hogy mi a valóság. De egy alapvetően műszaki lapcsalád alapvetően műszaki beállítottságú topikjában hadd ne elégedjünk már meg a szokásos magyarázattal: dehiszenhallom és mármásokishallották.
Az a "Nem kicsit." amit írsz, teljesen értelmezhetetlen és semmitmondó. Milliószor bizonyosodott be, hogy az égésföldek, nemkicsitek, csakasüketnemhallják mögött semmilyen valós tartalom nincs, ha objektív módon, a psziché és a tudatalatti kizárásával kell ugyanazt meghallani. -
válasz
bkercso
#129427
üzenetére
Én elfogadnám, ha lenne rá akár a legapróbb empirikus bizonyíték, de nem megy szembe többek tapasztalatával, hiszen nem láttunk egyetlen vaktesztet se ezzel az eredménnyel. Ebben a helyzetben minden logika arra mutat, hogy a műszeres mérések és az elméletből levezetett állítások tökéletesen helytállók.
lapalapa: A könyveknek, csak valódi egyeteminek, ne olyannak, amit pl kábelgyártó ad ki (volt rá példa). A fülünk borzasztó pontatlan (próbáld csak ki a Nuance tesztjeit vagy a DTS előadását a kábelekről, jó auditív csalódások vannak benne), az AI meg ugye ennyire hiteles:
Ha szeretnéd, megcáfolom neked azt a szöveget tudományosan is, bár ilyen után nem hiszem, hogy szükséges. -
válasz
bkercso
#129420
üzenetére
"Lehet ezer tulajdonsága, amit "hallani", de nem mérhető (nincs rá ötletünk, mit kéne mérni)"
Nem csak a kábelt kell mérni, hanem a végleges HANG változásait, és hogy a változás (ha van), a hallható spektrumba esik-e. Erre már ősidők óta megvan a mérési technika, a hang olyan csekély változásait is mérni lehet, amit ember képtelen meghallani, de még a denevér is. Persze ennek is van csapdája, volt olyan mérés, ahol sikerült valami minimális különbséget kicsiholni a méréssel, aztán kiderült, hogy majdnem akkora eltérés volt akkor is két mérés között, amikor nem is történt csere.
Ráadásul arra, hogy a minimális eltérés (ha van) észlelése egyáltalán lehetséges-e emberi füllel, végképp nem történt semmilyen hiteles, objektív humán teszt.#129423lapalapa
"Valószínüleg"
"Na ezt a szót még nem láttam leírva tőled szerintem.."Akkor olvass figyelmesebben. Milliószor leírtam, általában kifejezetten figyelek arra, hogy hogy a véleményeim még véletlenül se kinyilatkozatások legyenek. Ellentétben veletek, akik rendszeresen "hallottam", tehát ez úgy van!!!-stílusban kommunikálnak.
-
válasz
bkercso
#129414
üzenetére
Mint az korábban többször elhangzott, buffereléssel, ami minden digitális transzportban van, nem PCM jelnél ráadásul kötelezően, a jitter teljesen megszűnik létezni, hacsak nem akkora, hogy bithibát okozzon, mert akkor a hang is megszűnik létezni. Többek közt ezért nem így mér az ASR sem jittert, hanem kizárólag DAC jitter zajt, de azt ugye kábel nem tudja befolyásolni. Ezek után miért lenne fontos ez a metrika?
-
válasz
bkercso
#129418
üzenetére
Biztos több mindent tetten lehet érni a digit kábelek méréseivel, de eddig egyet még biztosan nem sikerült tetten érni. Hogy bármelyik tettenérésnek bármilyen gyakorlati hatása lenne a végleges hangra. Én pontosan tudom, hogy egyesek ezt hallani vélik, felesleges ezt tovább ragoznod, de ennek 0 köze van ahhoz, hogy valóban hallják-e, és hogy van-e egyáltalán ott bármi, amit hallani lehet. Megítélésem szerint a hifizést felerészt műszaki, felerészt pszichés összetevők alkotják. Hajlamosak vagytok kizárólag a kütyüzési oldalával foglalkozni, ami az önbecsapások csimborasszója.
-
válasz
bkercso
#129414
üzenetére
Valószínűleg a diagramon mutatott jelintegritásnak 0, zéró, semmi köze nincs az állításban szereplő hangminőséghez. Vagy olyan minimális, hogy jócskán a hallási spektrumon kívül esik. Ha nem így lenne, akkor (megelőzendő a kételkedők profitcsökkentő hatását), ezt bizonyító műszaki magyarázattal és/vagy hiteles objektív tesztek bőséges leírásával lennének tele a gyártók, forgalmazók oldalai, nem pedig olyan süketeléssel, ami kivétel nélkül olvasható.
-
FJC
senior tag
-
-
PuMbA
titán
válasz
bkercso
#129381
üzenetére
Így van. A Yamaha oldalán egyszerűen el van magyarázva: Does 96kHz make sense?
"In 1982, A/D and D/A convertors used analogue anti-aliasing filters to make things work. These filters had to be extremely steep to apply a brick wall slope between 20kHz and 22.2 kHz with difficult to hide artifacts, already starting the debate on using a higher sample rate. The issue was soon resolved by using oversampling and digital filter techniques."
-
válasz
bkercso
#129381
üzenetére
A túlmintavételezés DSP-nél, azaz bármilyen jelfeldolgozásnál jöhet jól. De ugye nem mindig. Ez a FabFilter videó a legjobb amit találtam a témában, kb 9 perctől.
-
avl
senior tag
válasz
bkercso
#129356
üzenetére
"És már a dízelmotor koromkibocsátását is sikerült átlag 20%-kal csökkenteni egy firmware-frissítéssel (!)."
-> itt mire gondolsz ? (azért érdekel, mert 25+ éve [jórészt diesel] motorok emissziojan dolgozok ...rendes cégeknek; a "Bedatung", "calibration" bonyolultabb lett, ehhez az alkalmazott eszközök is, de én/mi nem hívjuk "AI"-nek; természetes, hogy a "Bedatung", "calibration" alapvetöen befolyásolja az emissziót, az elérhetö trade-off -okat,
...de ez 30 éve is így volt, csak kevesebb paraméterrel, pl. akkor szinte csak befecskendezes kezdettel=SOI, ma boost pressure, EGR, SOI_pre1, quantity_pre1, SOI_pre2, quantity_pre2, SOI_main, SOI_post1, ....) -
Dißnäëß
nagyúr
válasz
bkercso
#129363
üzenetére
Nem vállalok gyereket.. Indiának és Afrikának is meg kéne mutatni, hogy működik az óvszer.
python1: nah. Csak nézz Argentínára, utána Ázsiára. Van difi. Én a rovarokra szavazok, ha már protein és fenntarthatóság. Kérdés, mikor fognak az élelmiszer szakértők végre oda eljutni, hogy a rovarokból kinyert proteinből legalább egy meki szintű húspogácsa készüljön, ami angus-ként van eladva és ebből Te semmit nem veszel észre. Ezt már haladásnak nevezném.
-
bkercso
nagyúr
válasz
bkercso
#129360
üzenetére
Az elmúlt 50 évben pedig megöltük a szárazföldi élővilág felét egyedszámra és életterületre nézve is. A tengerit is, csak az nincs felmérve - de az ismert halpopulációk >80%-át túlhalásszuk évtizedek óta.
A megmaradt szárazföldi állatvilág 96 tömeg%-a ma haszonállat, ami sok százmillió (fejlett érzelemvilággal rendelkező) állatot jelent, nagyrészüket embertelen körülmények közt.
Ezekről legalább van szó, de kevés, nem nagyon tudnak róla.Az ember soha nem evett nagyságrendileg sem annyi húst, mint ma szinte mindenki; Mo-on nem is tudsz mást enni a legtöbb helyen. Ez 30-szor több termőföldet és 1000-szeres ivóvízigényt jelent, nem beszélve a csomagóanyagokról, amibe a globális élet kerül.
Ilyen hozzáállással nem lehet berendezni a világot. Egy puhább átmenethez kell, hogy az emberek ezt érezzék magukon, hogy legkésőbb a következő generáció k
Meg tudjon fordulni ebből. -
válasz
bkercso
#129360
üzenetére
Én is kölcsönzött munkaerő voltam, amikor audioban dolgoztam. 4 évig csináltam, de nem azért hagytam abba, mert job hoppingoltam volna, hanem 3 csapat szűnt meg alattam (ment Kínába/Indiába). A munkámat nagyon is szerettem, ott tanultam meg mindent, amit a szobakorrekció matekjáról tudok. Negyedjére is adtak volna új pozíciót, de nem tetszett ez a kiszámíthatatlanság, ezért léptem.
-
válasz
bkercso
#129330
üzenetére
Erre a dokukentálatlan spagettire az a megoldás, hogy már kérdés nélkül inkább megcsinálom nulláról. Stabilabb és gyorsabb lesz, kevesebb idő alatt, míg megértem a régit. Persze az elején egyik cég sem érti meg (most erre nincs idő, elég jó a régi így is, stb), aztán amikor meglátják, hogy mennyivel könnyebb az új cuccal dolgozni, akkor hirtelen kell...
-
-
#129304
HELLAFLUSH
őstag
bkercso
#129249
-
all6atos
tag
válasz
bkercso
#129291
üzenetére
Nem érzed ezt inkább korszakos probmlémának? Ami ráadásul nem is belső indíttatású?
Én óvatos lennék személyek, szakmák, embertípusok elítélésében.Manapság azért tény, hogy sokan vannak, akik unják, ne adj Isten utálják a munkájukat, minimumra törekednek, de nem tudom elítélni őket, a rendszer lett ilyen.
Ma már cégek se nagyon vannak, csak csoportok, matricák. Egy kivitelezéssel fedjünk le minél több terméket, minél hosszab időre, maximális marginnal,. Jó, vagy nem jó, a számokat, amiket mérnek jó esetben tudja, benne van a fő sodorban, el van adva.
Ők aztán biztos nem fognak jót csinálni, és nem a mérnök hajlandósága, képessége miatt, hanem mert akkor nem lehetne ugyan azt minden évben eladni, 5 kategóriában, hatalmas pénzekért, hogy most, ez, bizony már jó lesz.
Újítanál, változtatnál, minek, kinek? Hol a kimutatás, hol a biznisz? Csináld azt ami már a fiókba van. Hiába lenne jobb, fent nem hagyja jóvá senki, miért is tenné, rizikós, nem lenne meg a végén a bónusz, stb.
Régen voltak ilyenek, főleg a Japánoknál, mikor még dőlt a lóvé, és nem számított, de mára ennek vége. Nem lepne meg, ha minden főbb koncepció, kivitelezés létezett volna már 30-40 éve is, amit manapság "újra felfedezve", levédve, marketingelve, drágán eladnak. (Pl THX cuccok)Az emberek nagy része, aki egyébként nyomást gyakorolhatna, meg tényleg nem hallja, hogy is hallaná, mikor nagyon nincs is mit ilyen felhozatallal, konkurencia hiányában. Meg eleve hol? Máshol minden sarkon élőzene van, nálunk már zenegép se, csak egyenrádió.
Cumó szempontjból Pesten legalább van pl. a HitSpace, igaz nem hifi, de hallgatózni, tapasztalni jó, hogy ilyen is tud lenni, ha mellébeszélés meg mítosz helyett technika van meg matek.Egy feltörekvő, kis gyártó ebben a rendszerben nem igazán életképes. Hiába lenne tömegtermelve olcsó, oda el is kéne jutni. Gondolom Te is küzdesz ezzel.
Akkor inkább már DIY, meg open source, de valahogy, valamiért az sem megy.Ha a data sheet meg az app note selejt, azért is a (kezdő) mérnök a felelős? Hogy túlórában nem oldja fel a fekete dobozt, nem találja ki, csinálja meg azt, amit nem feltétlen neki kéne? Menjen szembe mindennel, mindenkivel, egy bűntető közegben?
Ennek ellenére, már akiket én látok,azok mégis próbálják, csinálják, de a vége nagyon sokszor eredménytelen, ami oda fut ki, hogy hobbiznak, maszekolnak, ott élik ki magukat, ott fejlődnek, a melóban meg marad a kötelező minimum, a másik fele, naívan vagy sem, de korán odébb áll.
-
-
turho
addikt
válasz
bkercso
#129284
üzenetére
Nálam a múltkor sokat dobott, hogy a zavaromban ellenfázisba bedugott hangdobozokat bedugtam helyesen
Amiket én szeretek néha csinálni, az csatolócsere, táptuning, opa csere, hűtés helyrehozása, gizda vékony vezetékek cseréje. Megnyugtat. Hogy lehet 2x125W végfok kimenőjelét 0.8 mm vezetékkel kiküldeni a speaker aljzatra?
pl....miközben dampingért is küzdünk. A hangszóró kábel meg 2x8 mm2....meg ilyesmik.
Csatolókondik kapacitása: vág 25 Hz alatt lankásan, vagy nehogymár, akkor dupla érték, normális gyártó. Szóval alapvető dolgok kijavítása. -
Dißnäëß
nagyúr
válasz
bkercso
#129274
üzenetére
Nekem a stúdió cuccokban az tetszik, hogy teljesen bullshit mentesek.
Van egy alap vagy bonyolult áramkör, de alapvetően jól kipróbált elektronikák, jó eszközökkel, minőségi csatikkal, tényleg mérnöki szemmel próbálva valóban kimaxolni.. nyilván itt is van marketing, melyik modellbe mi kerüljön (ergo a mérnök fékezve van), de mégsem látok akkora durva túlkapásokat, mint amit az AB osztályú konzumer erősítők terén látthattunk táp oldalon például. Az eszközök hűtése jobban tervezett, a megbízhatóságuk, szervizelhetőségük is jobb (persze szakértelmet is igényel), a kezelésük is szakértőbb kezekre utal, a "mi fér bele" szórások és határok is szűkebben, szigorúbban tartva.. összességében sok kis apró nüansz sokkal jobb végeredményhez (azaz kezdeti eredményhez
) vezettek. És vezetnek. És ha hazavisz a jónép valami konzumer kategóriás akármit - nevezzük láncnak - majd elkezd belenyúlni vagy elviszi a helyi sarki szakihoz egy "tuningra", a végén gyakran valóban lehet tuningolni őket, mert van mit. (Sajnos, mert vélhetően kevesebbért fizetett).
Vagy legalábbis, ment ez, míg a D osztályok el nem terjedtek úgy igazán - jogosan.
Azért itt már nem triviális belenyúlkálni és "tuningolni". Meg hova, ugye. Komplett modult lehet cserélni, de csak úgy "elpukkant valami, nézzünk már rá" nehezebb. Nem lehetetlen, csak nehezebb. Egy TPA3255-öst találunk 5-10 év múlva is eBay-en. Aproóért. De lehet a 3. gen-es utódja még jobb lesz. Egy teljesen proprietary-t mondjuk, ami se nem Hypex alapú, se nem ICE alapú, se semmi, hanem töksaját egy tepsinyi alaplapon (nyákon) ? Az életbe le nem szervizeli épeszű ember - tönkremegy, kuka a nagyja, áll rossz esetben 1-2 hónapig egy "szakinál" és a nap végén mégsem indul be. És ez egy esztétikailag amúgy szép, emberbarát eszköznél tud fájni, ahol megszoktad a kijelzőt, a fényeket, feliratokat, gombokat és Hozzád nőtt .. egy Aiyima/Fosi esetén meg pont vállvonós, ők szólnak, faék optika, ízlés kérdése hogy jól szól-e vagy sem, de legyen jó (nekem tetszik a neutralitás), mérve is jók, aztán ha valami van, kuka, next. Ez is egy út amúgy.. az "eldobható hifi" útja. Nem mondom, hogy szar út, működni látszik, bár a footprintjén lehetne elmélkedni, jó-e ez az irány az egyre szigorodó fenntarthatóság mentén.
Csőbe ezért vagyok belebuzulva, mert alakítható, moddolható, akármizhető a belseje, ha elfogyna az a csőtípus esetleg, amire építettem, kívül pedig sok éven át lehet ugyanaz. De ritka, hogy egy abbahagyott csövet ne kapjon meg az ember NOS-ként (igaz, arany áron). Mindenesetre modern mai csövek elkísérnek életem végéig, ergo az áramkörömet, amit bedobozoltam, leginkább a korrózió fenyegeti, semmi más.
Alps van, nyák van, drót van, kondi van, táp van, minden van. Hozzáférhető, fogható (az anódfesz nem játék), elérhető. Nyilván klasszik tranyónál ugyanez, lásd sajátjaid, vagy ozzy és többi építgető. Amit Ti/mi kiteszünk a pultra, ha beválik, az ott lesz 20 év múlva is, de akár 40 múlva is. 40 múlva meg már elég 10kHz is.. 
-
válasz
bkercso
#129205
üzenetére
Ezt nem értem.
Belső resampling helyett külső resampling, más algoritmus alapján. Nem feltétlenül upsampling, például a PCM1798 (lehet, hogy rosszat hivatkozok, de) quad mode-ban csak fogadni tud, érdemi outputot adni nem, mint a HD Ready tv-k, mert belül 96k-t (illetve akörül) tud csak modulálni. A különböző lejátszók hangja között ez szokott a fő ok lenni, és nem olyan egyszerű jól újramintavételezni, mint üres mintákat beszúrni és lowpasst rácsapni. Ezzel el is jutottunk oda, hogy a resampling lowpass ütközhet az output lowpassal, soft esetében a leginkább (ekkor sweepel olyan Gibbs-esen). Ezért is érdemes azt néha piszkálni.Gain control lehet DAC-on, lehet szoftverben, mindegyik máshogy reagál rá. Egy CS4272 például jelentősen jobb számokat produkál szoftverből állítva. Az analóg hangerőszabályozás nem optimum, mert nem lineáris. Elméletben tud az lenni, de ideális gyakorlati példa rá nem létezik.
-
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#129188
üzenetére
Tapasztalataim alapján elég gyakori, hogy az újonnan haza került készüléket(tesztelésre, vagy megvéve) ki-be rakva a láncba(vagy ha lehetséges bemenetet váltva) próbálgatják a hifisták, azzal a céllal, hogy különbséget találjanak. Gyakran pár perc alatt kialakul a kb végleges vélemény. Értem én azt az elméletet, hogy a vakteszt alatt másképp működünk. Ami vagy igaz, vagy nem, erről nincs információm.(Bár ha ez így lenne akkor valószínűleg más területen se lehetne használni a vaktesztet, illetve vannak olyan audió vaktesztek, melyek konzisztens eredményeket hoznak, tehát ha a vakteszt maga mint módszer használhatatlan lenne a fenti elmélet miatt, akkor nem hozhatna konzisztens eredményt se)
Mindenesetre a hifisták 99%-ának nem okoz gondot gyorsan cserélgetve, direkt különbségre vadászva gyorsan véleményt alkotni("az első hangnál tudtam...), majd azzal teleszórni a netet. De ha mindez vakon megy, akkor már az használhatatlan. -
-
válasz
bkercso
#129185
üzenetére
Meglepően sok játéktered van, például:
- Elcsatolod tőle a resampling-et, hogy a saját optimumán működjön (ez még nem injection)
- Szokott több opció lenni rolloffra, és lehet, hogy gyárilag nem az optimálison van - bele lehetne hákolni egy piaci modellbe a jót
- Pre/post gain control előnyök-hátrányok, stb#129186 lapalapa:
Ti azt mondjátok hogy ha minden adat bitről bitre megjön, akkor nincs itt semmi gond, hanggá alakítva tökéletes lesz, az eredeti felvételt halljuk mindenestül.
Azt állítod, hogy ez nem így lesz, hiszen mindenféle zaj vagy jitter kerülhet bele.Zaj: bufferből újra előállítjuk a jelet, szűrt DC tápfeszt veszünk alapul, vagyis a zajos jel semmilyen formában nem létezik már, mire a minta a DAC-ból továbbmegy.
Jitter: bufferből újra előállítjuk a jelet, vagyis hacsak nem egész mintányi a jitter, ami szép nagy kattanásként jelentkezhet, akkor kizárólag a saját belső jittere számít, semmilyen külső jitter nem, hiszen ismét: a jitteres jel semmilyen formában nem létezik már.Tehát hol kerülhet bele zaj vagy jitter ebbe a jelútba?
Én meg azt mondom, hogy [...] a modem/router után érdemes mindent megteni a zaj és a jitter csökkentés érdekében, mert ez minél jobban sikerül, annál jobb lesz a hang.
Tehát ez a zaj és jitter mérhető?#129188 bkercso: Ez egy borzasztóan rossz alapokon nyugvó kereskedői trükk. Már megadod nekik a biast azzal, hogy egy különböző terméket adsz nekik, nyilván máshogy fogják hallani. Azért kell a vakteszt, mert az ember mást akar hallani. Hasonló példa: játszd le ugyanazt kétszer, és kérdezd meg, mi változott. Nem fogod azt hallani, hogy semmi, mérnöktől sem.
-
válasz
bkercso
#129163
üzenetére
"Idevág: "A kíváncsiság hiánya az előítéletek egyik legbanálisabb és egyben legalattomosabb formája." A nyitottság nem identitás: meló van vele"
Így van, idevág. Mégpedig amiatt, amit tegnap írtam lapalapának, de sokatokra igaz:
A kíváncsiság nem ott kezdődik, hogy minden hülyeséget is kipróbálsz, aztán azt hiszed, hogy te hallod a "különbséget", és lelkendezed a fórum- és hittársaknak. A kíváncsiság ott kezdődik, amikor elkezd érdekelni, hogy a pszichéd mennyire szól bele az értékítéletedbe, mert ismétlem, addig SEMMIT nem ér az értékítéleted. Ebben teljesen le vagy, le vagytok maradva, a nyitottság nyomokban sem fedezhető fel bennetek. Kizárólag a kütyüzésben vagy "kíváncsi", a lényeg meg baromira nem érdekel. Nem látod a fától az erdőt.Egyébként minek köszönhető ez az összehangolt és küldetéstudatos idejövetel és agitáció tőled és lapalapától?
Semmi bajom vele, tök jókat lehet beszélgetni, vitatkozni, de amikor néha-néha "közülünk" téved át valaki a "másik" topikba, elég gyorsan el van küldve melegebb éghajlatra, ide. -
avl
senior tag
válasz
bkercso
#129154
üzenetére
"Pl. tegnap is leírtam, hogy nem hallottam a jelenlegi rendszeren, amit egy korábbin. Nekem nem probléma"
ez szerintem is kevés méltánylásra lelt itt, en akkor arra is írtam:
szerintem ez fontos (volt Töled)
a tapasztalatok folyton alakulnak, van, ami megerösiti a korabbit, van, amelyik nem
az itt forumozok közül gondolom senki sem gondolja mindenröl ugyanazt, mint 5 éves korában ...nem tudom az ízlés változásával lehet-e valamit kezdeni, vagy csak marad az az ABX vakteszt alapján másság
-
bkercso
nagyúr
válasz
bkercso
#129154
üzenetére
Ha írok egy cikket egy tudományos folyóiratba, akkor jogos elvárás, hogy azt készpénznek lehessen vennei - de még akkor is ellenőrzi a többi kutató, hogy reprodukálható-e az eredményem, mielőtt belekötne.
Azonban egy fórumon megosztott tapasztalatnál max. rámutatni illik, ha az adott jelenséggel kapcsolatban nem lelhető fel magyarázat, vagy valami miatt valószerűtlen. De közölni, hogy ez snake oil (amikor nincs mögötte kereskedelmi érdek), az szimplán kultúrálatlanság. -
válasz
bkercso
#129116
üzenetére
Helyesbítek, pontosan az ilyenek miatt mérjük nem csak a komponenseket, hanem végül az egész rendszert egyben. Ha a végén nem hallani, akkor nincs probléma, vagy ha volt is, valami (például egy digit stage) lecsatolta.
Nem tudok olyan akadémiai kutatásról, ami ebben az évezredben a már régóta megoldott lecsatolások ellenére indukálódó zajról szólna, de egy példával be tudod bizonyítani, hogy rosszul tudom.
-
válasz
bkercso
#129084
üzenetére
Ezeket az egyértelműen hallható dolgokat mindig várom, hogy valaki helyesen megtippelje... A priority és a bufferméret konkrétan arra van, hogy nagyon nagyon nagyon gyenge gépen ne szakadjon meg a lejátszás, mert olyankor egy 128/256 mintás blokk kiesik, és kattog/recseg. Végülis abban igazad van, hogy ez egyértelműen hallható.
-
#129086
fererencz89
őstag
bkercso
#129084
fererencz89
őstag
-
python1
veterán
válasz
bkercso
#129068
üzenetére
Mikor szoktál zenét hallgatni, éjjel?
Nálam semmire nincs hatással semmi, szerencsére, de készül lassan a szoba akusztikai rendbetétele,lehet utána még annyi sem lesz a különbség.
Én még a DAC-ok között sem hallok különbségeket, egyedül a filléres PA-s végfokoknál hallom, hogy kicsit gyengébben teljesít, mint egy komolyabb hifi végfok, bár mérésileg meg nem mutatkozik meg..
Lehet elengedem a hifit is. -
denesdr
addikt
válasz
bkercso
#129067
üzenetére
Nem tudni miféle vakteszt lehetett, de mielőtt megállapítanák, hogy melyik "szól jobban", előtte érdemes lett volna elvégezni a tesztet azzal a céllal, hogy egyáltalán be tudják-e azonosítani megbízhatóan hallás alapján, hogy épp melyikről tölti be a fájlt a lejátszórendszer. Mert állítólag ez utóbbit ők kihallották.
-
válasz
bkercso
#129067
üzenetére
"Amúgy már csináltak erre vaktesztet:"
Legalábbis azt állítja Manelus nevű felhasználó 2011-ben.
Sem leírás, sem log, sem semmi nem támasztja alá. Nem csodálkoznék, ha kiderülne, a vakteszt fogalmával sincs tisztában (mint ami már itt is többször kiderült, még szőröstökű hifistáknál is), nemhogy azzal, hogyan kell kivitelezni. Ez így odahányva egy félmondatban nem sokat ér. -
válasz
bkercso
#129053
üzenetére
Nem vagyok oda a vaktesztért, így még nem próbáltam
Ez lenne a lényege a vaktesztnek, hogy megállapítsd, hogy amit hallani vélsz, azt tényleg hallod-e, vagy csak bemagyarázod magadnak tudatalatt. Ezért használják oltások, gyógyszerek tesztjénél is, hogy kizárják a placebo-hatást.
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
bkercso
#129050
üzenetére
Számítógépeknél ezek a szabványok jelentik, hogy az adat nem korrumpálódik. PCnel ha valami nem tudja a szabványt az garantáltan használhatatlan. Kb mint a hamisított kondenzátor.
Ha HDMIn külsöd ki a jelet akkor is hallod, vagy csak analógon?
Nézd, én a második desktop replacement laptopon vagyok, egy HP és egy Dell volt/van forintban milliós áron. A beépített DA részük gyenge, mindkettőt külső USBs eszközzel használom.
-
-
Joe123
senior tag
válasz
bkercso
#129050
üzenetére
Tehát ha van egy PC, amiben van egy SSD és egy HDD, felmásoljuk ugyanazt a zenét mindkettőre, majd betöltjük mondjuk 10x az egyikről, 10x a másikról a foobar playlistbe és nyomunk és véletlenszerű lejátszást, akkor te 20-ból 20x vakon megmondod hogy mikor melyik háttértárról szól?
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
bkercso
#129045
üzenetére
Én is tudom, hogy létezik cache; lehet, hogy a tápzajon keresztül jut át a jitter. Pl. a HDD motorja modulálhatja a tápját az USB-vezérlőnek
Ok, akkor itt tegyük hozzá, hogy én végig normálisan szigetelt, normálisan leválasztott rendszerekről beszéltem. Tehát, hifiről, és nem (mai szemmel) silány cuccokról. Akkor is, ha az a silány cucc a maga idejében/terében szuper volt.Magamtól eszembe nem jutna, hogy bárki közvetlen rárakna egy motort vagy mágnest egy nem megfelelően árnyékolt rendszerre. PCnél nem véletlenul volt anno a HDDknek külön fakkja. Persze ha valaki árnyékolás nélkül rakja be a házi építésű "szuper" tápot a HTPCbe, ahelyett hogy venne egy Seasonicot vagy Superflowert, az magára vessen. Vagy ha valaki az alaplapon megmoddolja az USB tápellátását a helyi audio szakival, aztán csodálkozik, hogy zörejes. Hja.
Ugyanúgy, PC tápnál is felteszem, hogy bőven szabványon belül van minden, megfelelően vastag kábelekkel.
Alaplapi USB vezérlőknél természetesen nekem is volt, hogy minden egyes egérkattintás zörejként megjelent, mert nem volt megfelelő leválasztás. Olcsóbb lapokon ez mai napig így van. Nade, ez nem az USB sara, nem az átvitel sara, hanem egyszerűen (hifis szemszögből) vállalhatatlan minőségű a megoldás. Tehát, az, hogyha a DACon bármelyik gyártó ennyit spórol, akkor tilos megvenni, ez ennyire egyszerű. ASRen talán erre volt egy szuper példa a NAD T758 személyében: nem jitter az, hanem az összes létező zavart felszedi menet közben, a végeredmény pedig objektív katasztrófa, bármennyire is prémiumnak van eladva.
Még egyszer: Nem ipari csarnokból indultam ki, ott korántsem olyan triviális a probléma. Nem véletlenül van optikai ethernet.
#129046lapalapa:
ettől még minden bit eljut A-ból B-be,
bitperfekt átvitel visszakódolás után is bitperfekt marad. pont azért bitperfekt. az időzítés megoldott probléma, technikailag az átviteli közeg nem érdekes, amíg a logikai bitreprezentáció perfekt.btw, spdifre felesleges konvertálni, töredéke az átviteli sebessége az USBhez képest.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
bkercso
#129021
üzenetére
Nemár, ezt nem elhinni kell, hanem TUDJUK hogy ugyanazok a bájtok kerülnek a memóriába, mielôtt egyáltalán kezd - az innentôl stream-el - bármit egy program, SSD és HDD esetén is, pre-read, buffer és cache hegyek több szinten, stb stb, a program számára a logikai tárhelyként megjelenô akármin (mivel agnosztikus h mi van alatta) lévô adat ugyanaz minden esetben, akár pendrive, akár CD, akár DVD, BluRay, akár HDD, akár SSD, akár egy két fallal (vagy többezer km-rel) arrébb lévô szervertermi SAN storage mount-olva VPN-en keresztül, akár SAMBA/NFS mount a házi NAS-ból, akármi.
Fura is lenne, multinacionális cégeknél New Yorkban az ottani datacenterben letett Excelben, amit Szingapúrból ér el egy ottani irodista, ha eltérnének az adatok, egy pár millió dolcsi a kimutatásban itt, egy név elírás ott, csak így random változgatnak bájtok, mert nem mindegy, min tárolnak..
Hosszú távon, 7/24 rendszereknél NAGYONRITKÁN vannak bit flip-ek, de otthon naponta indított/leállított vasaknál ez elenyészô, hacsak nem hibás /túlhúzott a vas.. ezek ellen az ECC memória és bizonyos fájlrendszerek (ZFS) védenek..
Nem is értem, audiofil körök hogyhogy nem ezekre gyúrnak.. ?? Nálam ECC RAM-os Linuxon van ZFS raid-en tárolva minden szarom és élôben gyógyul a fájlrendszer (self-healing), ha belerúgok kettôt, pl. az egyik HDD elejét kinullázom (pl. 1 megányit, ami sokkal több, mint egy kozmikus sugárzásos bit flip), majd olvasok róla fel egy pont oda esô fájlt, a fájl bithibamentesen olvasódik fel, miközben ki is írja a kinullázott részre a hiányzó adatot, a másik 3 HDD-rôl pótolva azt. Inkább azzal foglalkozna minden audiofil, hogy egy Nexcloud vagy OMV-s, ZFS-t tudó NAS-t beizzít és errôl zenél, ha már kövér ludat akar, de megy a lankábel hülyeség meg router szendvicsek
Az egyetlen dolog, ami HDD-nél szarabb egy SSD-hez képest, az a seek hangja, ha mondjuk gyenge/dzsunka/öreg az alaplap, táp, akármi. Seek alatt lehet finom sistergés, ilyesmi, de ezt is legutoljára valami hulla régi Celeronos gépen tapasztaltam még talán a slot 1 érában, de ez is analóg zavartatás, az Excelbe beírt szám nem billent át másra
- azóta 1x sem hallottam HDD zajt és nálam 4db seek-el ha olvasok adatot.. , mozizásnál szoktam olyat, hogy beolvasom a filmet a memóriába (ha belefér), hogy cache-elje a ZFS, majd elindítom a lejátszást és nincs seek zaj, semmi. De ez is csak akkor zavaró, ha mellette ülök. Amúgy NAS, szóval a hifi és a nagy rendszer a szomszéd szobában van.. Tökmindegy, milyen jitter van vagy nincs egy SATA kábelen, a korrigálható hibák korrigálódnak.
Ahogy elôttem is szóltak: Te most itt mákos szöveget olvasol, vagy kriksz-kraksz-ot, vagy tiszta minden ? Eltekintve az én elütéseimtôl a mobilon
Vagy az OTP-ben is alig várjuk, hogy a sok HDD-n lévô számlaegyenleg közül nálunk kerüljön egy szám a meglévô egyenlegünk elé csak úgy random ?
Hogy nem bírják az audiofilek felfogni, hogy itt nincsenek hibázások a legfelsôbb logikai rétegekben, ami a tényleges információt hordozza ? Alatta sérülhetnek és sérülnek is dolgok, mert minden digitális dolog alapja analóg, de amíg tökéletes az adatátvitel A-ból B-be, akár kicsiben, akár nagyban, addig nincs mirôl beszélni, egymásra többszörösen épülô digitális (logikai) rétegek gondoskodnak a tényleges adat sértetlenségérôl.
Vagy holnap a prohardver.hu domain-t jegyzô szerveren majd átbillen valami egy kis jitter miatt, aztán másnap már lóhardver.hu ?
Ez nem így mûködik.
Adatkorrupció ritka még erre nemrezisztens otthoni cumók esetén is, statisztikailag. Van a bolygón 9 milliárd ember, egyiknek sem raid-es meg ecc-s se a telója, se a gépe, mégsem karattyolnak bithiba miatt félrement bájtokat a Discordon meg email-ekben meg akárhol is egymásnak, ha átjön egy jpeg, az 100% identikus mint a küldônél, satöbbi. Elenyészô, tized % akinek adatsérülés miatti vesztesége van/volt.
Szerver érában pedig ez is be van biztosítva, jópár plussz hardveres/szoftveres megoldással.
Könyörgöm, még a púpos lemezes C64-em is betölti mai napig a Street Rod-ot, hogy lehet ?
HDD esetén a sebesség az egyetlen tényezô egy random végfelhasználói program szempontjából - sokkal lassabb, mint egy SSD ugye. Csak hát.. zenefájlokhoz képest meg már rettentô gyors a HDD, hacsak nincs agyonütve valami heavy usage-el az IOPS. Egy random 40 megás flac-ot egy 160MB/s képes HDD pillanat alatt felnyal, pláne ha a lejátszó buffere nagy, akkor az egészet azonnal, onnantól meg nincs még seek sem. Ha ezt egy rommá töredezett HDD csinálja, ez az 1 pillanat 5 pillanat lesz, na bumm. Elenyészôen kicsi még mindig a fájl ahhoz, hogy ne tudja odaadni a programnak, ami dolgozik vele.
Router tápegység zaj, stb - teljesen mindegy, mi történik analógban, a többszörös digitálisba kódolt adat sértetlenül megy A-ból B-be. Akinek belezümmög a dzsunka vasán a HDD vagy bármi (egér, stb) a DAC-jába, válassza le fémesen tôle. A gyengébbik módszer az optika (spdif toslink), a kézenfekvôbb a wifi.
De az adatnak ismétlem, tökmindegy, hogy min van tárolva (míg feltételezzük, hogy az adott tároló nem korrupt).
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
bkercso
#129021
üzenetére
Hát SSD vs HDD ég és föld
Ugye tudod, hogy HDDnél is van egy kiadós méretű cache kiegyensúlyozni az elérési időket. Ami működési elvre ugyanúgy random access, mint egy SSD. Szóval lejátszáskor kb ez úgy néz ki, hogy HDD -> HDD cache -> memória -> CPU cache (nagyon egyszerűsítve, ezen felül még a HDD particionálás és a CPU regiszterek is játszanak, a CPU cache nem egységes, tetejében I/O műveletek miatt bejönnek más eszközvezérlők is és az eszközökben is szokott lenni cache). Tehát, ha bármilyen para lenne másoláskor a különböző tárolók között, kb kétszer nem szólna ugyanúgy bármi.Ha nem így lenne, nem tudnál stabilan menteni vagy visszatölteni egy HDDről bármilyen adatot.
Ugyanúgy, létezik egy olyan megoldás, hogy RAID1 (avagy mirror), ha a két HDDről eltérően jönne vissza ugyanaz az adat kizárólag audio lejátszásnál, a kontroller valószínűleg sikítófrásszal lökné ki valamelyik disket hibát jelezve.
router tápegységei közt is hallani
A routeren kizárólag adatcsomag megy át. ha ez így lenne, akkor nem tudnál netbankolni.Hálózati átvitelnél egy javítatlan bithiba nem azt jelenti, hogy picit el fog térni az adat, hanem reprezentációtól és hibatűréstől függően meg fog szakadni az adatfolyam, sípolni fog, vagy elszáll a demarshal exceptionnal (nem lehet visszakódolni az adatot) és vagy csend lesz, vagy simán megáll a lejátszás.
példa:pl ha a hangerő adott frekvenciára unsigned short inten (8biten)van enkódolva, 1 bitet meghagyva hibakeresésre, akkor egy (bold a hibás)0000 0000vs1000 0000már hibát dob, ha az MSB (bal oldali) bit a checksum, az már nem stimmel.Tehát, nem lehet vele mit kezdeni.ha viszont 1100 000 dupla bithibát kapunk, akkor itt már oké lesz a checksum,
viszont a különbség a 0000 0000 és a 1100 0000 között visszakonvertálva decimálisra (ha ilyen reprezentációt használunk) 0 vs 127 lesz (csak az utolsó hét biten tároljuk itt az adatot). ha a legelső bit nem checksum, akkor viszont 0100 0000 egyetlen hibával megesik, ami megint azt jelenti, hogy hiába egy bit a hiba, az eltérés 127. ami mondjuk hangerőnél ha ez a decibel reprezentációjáért felel, akkor kb a különbség a semmi és a katasztrofális hangerő között.szóval adott esetben arányaiban hatalmas.
és akkor ez itt most egy alapvető, tökegyszerű adatreprezentáció, és nem az OSI layer, amikor a fizikai réteg fölött még van 6 réteg, adott esetben további adatfeldolgozással amibe az error handling/hibatűrés mindnek a része.tehát az egy félreértés, hogy az átvitel miatt teltebb lesz az énekhang. amelyik szakmai forrás ezt leírja azt ignoráld, mert olyan dolgokat ír le, amik képtelenségek. ha elcsúszik a mintavételezés (márpedig a jitter pontosan ezt jelenti), akkor az nem egy bithibát jelent, hanem sokat. kb egy hozzászólást nem lehetne megírni, nemhogy elpostolni.
---
Nem adatkorrupció van, hanem jitter
Könyörgöm, számítógépekről beszélünk, és nem audio CD lejátszókról a kora90es években. a jitter ott számított, jelenleg viszont audiolejátszásnál semennyire.a tévhitre ráerősítettek a régi audiofil "újságírók", mellette pedig a DAC gyártók és az USB kábelgyártók egy része is tolja.
Windowsnál driver szinten nincs aszinkron USB mód, legalábbis olyan formában nincs, amit pár DAC (és kábel) gyártó behazudik. A kommunikációs interfacet a Windows Driver Interface definiálja, ami USBnél szinkron. Van mód send-and-forgetre, ami akkor fontos, ha valósidejű garancia kell, pl bármilyen dj controllernél: Erre otthoni lejátszónál semmi szükség.
USB kábelnél adatfolyam van: Gyenge kábelnél nem fog az eszköz megmozdulni sem, mert a kapcsolat azonnal szakad. Pl nekem a Pioneer keverőpultom nem indul be a nyomtató kábelével. Ez kb ugyanaz, mint HDMInél, ami vagy bitperfekt, vagy semmi, határhelyetben pedig durván és egyértelműen artifactol (erre mondjuk HDMI1.0nál láttam utoljára példát 15 méteres erősítetlen kábellel, ami a sub alatt volt áthúzva.).
Másik félreértés, hogy jellemzően az audiofilek nem értenek a hálózati hibatűrő rendszerekhez: Audionál a sávszél igény elhanyagolható modern rendszerknél, szóval egy dj pultnál ahol mondjuk nem lehet 0.2sec késleltetést* berakni, ott is lehet kreatívan megoldani. Részben előtöltéssel (azaz nem valósidőben olvassuk be az anyagot), valósidőnél (pl videoközvetítés) pedig simán át lehet küldeni minden adatot háromszor, ötször vagy többször, aztán az alapján céltól függően felépíteni a rendszert megfelelően hibatűrőre. A probléma maga egyébként a Byzantian generals problem, ami 40+ éves és vannak rá évtizedes megoldások.
*UX területen kb azt szokás mondani, hogy kb a gomb megnyomásán belül ha reagál a rendszer 0.2-0.3secen belül hasonló eszközöknél, az good enough. az időben elég sok arra, hogy pár esetleges handshake alapú adatújraküldés beleférjen.
ha valami nem tiszta, akkor kérdezz rá
. topikban vagyunk páran hálózatos háttérrel, ha jól emlékszem mintha villamosmérnök is lenneJoe123: sata kábel lehet necces, volt valamelyik audiofil gyártó kábele ami Sata3 módban hibázott
. -
Joe123
senior tag
válasz
bkercso
#129021
üzenetére
Oprendszer úgyis berántja cache-be, onnantól meg mindegy.
Nincs különbség és a SATA kábel sem számít, pedig azt is volt hogy már próbálták nekem bizonygatni. De ha ez igaz lenne, akkor kb.el sem tudna indulni egy PC, mert hol így hol úgy töltődnének be a fileok, teljesen abszurd felvetés. -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#129017
üzenetére
Akár, ha hddről van szó, ha épp olyan a lejátszó, amelyik nem tölti a memóriába az egész track-et, ha...
Csak nem ez az "elmélet" szokott elhangzani(most nem olvastam, de ez régi becsípődés nála), hanem, hogy a hálózaton átküldés és a másolás módosítja a file-t detektálhatlanul, de amúgy halhatóan.
-
válasz
bkercso
#129010
üzenetére
Amíg az oltások hatékonyságát klinikai kutatásokkal, azaz vaktesztekkel támasztják alá, a kábelek hangjáról egyetlen sikeres vaktesztről sem tudunk. Helyette vannak ilyen-olyan nem bizonyított állítások, tudományosnak tűnő magyarázatok. Ez konkrétan az áltudományosság definíciója.
Ha lennének jól elvégzett, sikeres vaktesztek, akkor lehetne miről beszélni. Addig viszont nincs sok értelme a fingot darálni, hisz nincs bizonyítva az, hogy legalább egyvalaki (!) hallaná a különbséget.
-
python1
veterán
válasz
bkercso
#129001
üzenetére
Ja, kicsit felbaszódok,
ha próbálják a semmit pofozgatni, most ezekből van rengeteg, az élet minden területén, mint látjuk.
Nálam sem egy bonyolult a rendszer már, eladtam minden drága "szart" itthonról, filléres PA-s végfokok, PC forrásról megy minden, 250m installációs kábelekkel összekötve, viszont van mérőműszer, megtanultam elemezni az eredményeket, oktatáson is voltam, de kijelenthetem, hogy mérföldekkel előrébb járok, vagy jártam volna, ha hamarabb kapcsolok.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
pl....miközben dampingért is küzdünk. A hangszóró kábel meg 2x8 mm2....meg ilyesmik.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
VoidXs- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Cyberpunk 2077
- Xperia 1 VII csereprogramot hirdetett a Sony
- Légies iPhone halvány színei
- Kerékpárosok, bringások ide!
- BestBuy ruhás topik
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Renault, Dacia topik
- Iszonyatos mennyiségű hulladékkal járhat a Windows 10 terméktámogatásának vége
- Teljes verziós játékok letöltése ingyen
- sziku69: Szólánc.
- További aktív témák...
- ASUS ROG STRIX 850W GOLD Fehér / White Moduláris Tápegység
- TUF A15 FA506IU 15.6" FHD IPS Ryzen 7 4800H GTX 1660Ti 16GB 512GB NVMe magyar vbill gar
- Samsung HW-QS700F 3.1.2 Hangprojektor (BONTATLAN!)
- TUF A15 FA507NUR 15.6" FHD IPS Ryzen 7 7435HS RTX 4050 16GB 512GB NVMe gar
- ThinkPad T16 Gen2 16" FHD+ IPS érintő i7-1365U 32GB 512GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 4060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Canon imagePrograf PRO-6100S plotter - szinte új, 582m2 nyomat
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i9 14900KF 32/64GB RAM RX 9070 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Macbook White 13" unibody
- Lenovo ThinkPad X13 G2 multitouch
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest