- Google Pixel 9 Pro XL - hét szűk esztendő
- Honor 400 - és mégis mozog a kép
- Akciófigyelő: Féláron nyit az Ulefone új mindenese
- Samsung Galaxy Buds3 Pro - szárat eresztettek a babok
- Yettel topik
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Hivatalos a OnePlus 13 startdátuma
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Hatalmas kamerasziget emelkedik ki a Z Fold7 vékony házából
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
-
#1315
gyapo11
őstag
nemethbuda
#1305
gyapo11
őstag
válasz
nemethbuda
#1305
üzenetére
Szerintem jó ellenállás nélkül is a belső felhúzó ellenállásokat használva. Abban az esetben, ha ezek a kapcsolók nincsenek sehova bekötve, csak az arduinora. Ha mondjuk 12 V-ot, vagy 230-at kapcsolnak, az más eset, ott kell valami illesztés, esetleg galvanikus leválasztás.
pinMode(4, INPUT);
digitalWrite(4, HIGH);
Ezzel a felhúzó ellenállás bekapcsolva, a kapcsolót pedig a pin és a test közé kell tenni. Kikapcsolt állapotban high-t fog beolvasni, bakapcsolt állapotban pedig low-t. -
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1287
üzenetére
a PWM frekvencia csökkentésével állítod a fényerősséget
Ezt hogy érted? A pwm pulse wide modulation, tehát csak a szélességét modulálja, a frekvencia állandó. Ha a frekvenciát csökkented, de a pulzus szélessége és ezzel a kitöltési tényező marad, akkor nem változik a fényerő.
-
gyapo11
őstag
válasz
lajbi30
#1288
üzenetére
Áramgenerátornál nem a feszültséget kell szabályozni, mert egy megadott feszültségtartományon belül tartja az áramerősséget, ez az áramgenerátor feladata, és a fényerő nem változik. Inkább pwm-mel kell kapcsolgatni, és a kitöltési tényezőtől függően változik a fényerősség. Aztán hogy az áramgenerátor bírja-e azt a frekvenciát, amivel a pwm kapcsolgat, az más kérdés.
-
gyapo11
őstag
válasz
lajbi30
#1286
üzenetére
Akkor a gombok prellmentesítésére kell figyelni, nemrégen volt szó róla éppen, hogy ismételnek a gombok és software-ben is ügyeskedni kell. Lcd-t még nem használtam. Ledek, fénycsövek időben ki-bekapcsolása, dimmelése nem látszik nehéznek. Szerintem meg tudnánk írni közösen itt a fórumon, de idő kell hozzá az biztos.
-
gyapo11
őstag
válasz
lajbi30
#1283
üzenetére
Az akváriumot már írtad korábban.
Szóval van egy hőmérséklet szenzor, ennek adatai alapján kell egy ventilátort kapcsolgatni.
Ledeket pwm-mel szabályozva a fényerőt, fényszenzor is kell az automatikus szabályzáshoz.
A T5 nem tudom mi.
Lcd-ről vezérelve az érintős lcd-t jelent, és onnan kell leolvasni a parancsokat, beállítandó értékeket? Vagy lcn-n menü, és nyomógombokkal navigálni? -
gyapo11
őstag
válasz
lajbi30
#1278
üzenetére
Nincs azzal semmi baj, ha neked megéri az árát. Inkább arra próbáltam utalni, hogy itt nem biztos hogy vannak vállalkozási alapon működő arduino programozók. Inkább amatőrök, akik kedvtelésből valamilyen szinten megismerték a kütyüt. És ha a pénz bejön a képletbe, az már más, mint pl. a tükörfóliás óra, ahol sokan bedobnak ötleteket, javaslatokat, van ami bejön, van ami nem. Megszoktuk, hogy a pénzért elvárható a szolgáltatás, és nem tenne jót a fórumnak, ha emberek között megromlana a viszony, mert nem ezt akartam, de nem mondtad el jól stb.
-
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1276
üzenetére
Fizetős munkánál egy dolog, hogy meg kell csinálni, és sikerül-e megfelelő pénzt kapni érte. De ott azért elvárt, hogy az tényleg úgy is működjön, ahogy a specifikáció leírta, és ha nem, akkor addig kell javítgatni, amíg jó nem lesz. Ezzel aztán mélyen a nem érte meg kategóriába csúszhat a project.
Másrészt sokszor a megrendelő később jön rá, hogy még ez is meg az is kellene bele. Nem kötelező megcsinálni, de nem lesz jó a szájíz ha nem, másnak meg már nehézkes a kódba belenyúlni, sok időt igényel, ezért drága. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1237
üzenetére
Nem látok hibát. Nem tudom hogy működik az infra vevő program. A delay(100) miatt kb. tizedmásodpercenként lefut a loop, és ha mindig igaz az (irrecv.decode(&results)), akkor gyors egymásutánban fogja léptetni a Mode változót, és felváltva fogja kiírni az értékeket.
Egy gombnyomás után meddig igaz a feltétel? Vagy ez maga a lekérdezés? Milyen gyakran küldi a távirányító a kódot? Lehet hogy lenyomod fél másodpercre, és már kiküldi 3-szor, az arduino meg lehet beolvassa mindháromszor. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1236
üzenetére
100 g-os.
A fenyőgyanta és ez a forrasztózsír tuti mindkettő. Az 50 cm3 csak 250 évre lesz elég.
Nekem is van pisztolypákám, és szeretem is használni, az a trükkje, hogy ne legyen túl meleg. Az pedig nálam úgy megy, ha nem csak simán meghajlított drótot használok, hanem összesodrok a végén pár menetet. Így az összesodort rész nem fűt, csak a szabadon maradt drótrésztől kapja a meleget, így kevésbe lehet leégetni vele a fóliát meg az érzékenyebb alkatrészeket. Lassabban melegszik föl, nem kell annyit kattogtatni. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1233
üzenetére
Nem tudom mi lehet a CR, talán rozsdaoldó? Az meg foszforsav tartalmú, ami elég gyenge sav, a foszfátsók meg elég stabilak, nem nedvszívók. Szóval nem olyan rossz az, persze le kell törölni a fölösleget, mert vezeti az áramot. Nekem a hagyományos fenyőgyantán kívül van egy TS 570 forrasztózsírom, kb. 500 évre elég, ha nem csatornaforrasztásra használom.
-
gyapo11
őstag
Az elv az, hogy két változóban figyeled az időt, és amikor eléri a határt kiíratod amit kell.
ido1=millis()
ido2=millis()
loop
if(millis-ido1>15000)
{
{adatok beolvasása}
{egyik kiírás}
ido1=millis
}
if(millis-ido2>30000)
{
{adatok beolvasása}
{másik kiírás}
ido2=millis
}Az egyiket 15 másodpercenként fogja kiírni, a másikat 30 másodpercenként.
Amikor a millis túlcsordul, akkor 50 napig nem fog kiírni semmit, szóval azt kezelni kell. -
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1205
üzenetére
Szerintem jó a kondenzátoros, csak a kondi kapacitását kell eltalálni. Nem tudom a digitális bemeneten mennyi a két küszöbfeszültség, legyen 1 és 2 V, a két érték között kell tartania a kondinak, amíg a prell tart. Néhány ms-et ír a cikk, legyen 5 ms, a kapcsolás szerint 100 Ohmon tudja kisütni, föltölteni lassabban 1.1 kOhmon, vagyis 5 ms * 20 mA / 1 V = 100 mikrofarádnál nem lehet kisebb, a cikk szerint meg 100 nF.
A Tina szerint 100 Ohm és 100 mikroF 2 V feszültséget rákapcsolva így töltődik:
Ebből az látszik, hogy kb 7 ms alatt már 1 V-ot mászik.
Valószínűleg sokkal rövidebbek a prell impulzusai. Másrészt 5 V-ról indul a kisütés, szóval biztos elég kisebb kondi is. -
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1203
üzenetére
Ha a #1191-ben levő programra gondolsz, az a hosszú lenyomást megfogja, egynek számolja, de a prellt nem. Csak rá kell kötni a nyomógomb helyére egy 1 kHz-es négyszöggenerátort és nézni a számlálót.
Amikor vált az érték, akkor megnézi, hogy 1 lett-e, és ha igen léptet, ha 0 lett akkor nem. Vagyis minden L-H átmenetnél lépteti a számlálót.
Meg kell nézni az alkalmazott nyomógombot egy számlálóval, vagy egy hangkártyás szkópprogrammal, hogy van-e prell vagy nincs. De mechanikai érintkezésen alapuló nyomógombnál nagy valószínűséggel lesz, idővel még több. A fenti programmal használhatatlan lesz, mert egy nyomásra kiszámíthatatlan értékkel fog nőni az adat nevű változó értéke, nem eggyel. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1196
üzenetére
Az arduino sokkal gyorsabb mint az ember, nekem mikrokapcsolóval 40-50 ms-et sikerült legrövidebbet gombot nyomni, ennyi idő alatt nagyon sokszor be tudja olvasni, tehát mindenképpen kezelni kell a prellt, vagy lehet külső áramkörrel, és akkor elég a lenyomást-felengedést detektálni. Elég egy RC tag, az már megfogja a prellt.
A programodra nem tudok, nekem már túl bonyolult átlátni ekkora programot. -
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1185
üzenetére
Ha a soros portra ír valamit, az időbe kerül, emiatt a loop lefutási ideje nő, vagyis másodpercenként kevesebbszer fog lefutni. A 100 ezer az egy mérés volt, persze az utasítások számától és végrehajtási idejétől függően ez mindig változik.
A delay nem iparos, tesztelni-próbálgatni jó, de végleges programban nem ajánlott használni. Helyette változókat kell használni állapotjelzésre, és ezek értékétől függően elágaztatni a programot.
Nyomógombnál kell egy 30 ms-os várakozás, ezalatt lezajlik a prell, utána elvégezni a feladatot, itt pl. növelni egy változó értékét, és addig várni amíg föl nem engedik a gombot. A várni az nem delay, hanem egy if.
Ilyesmi:
if(gombjelzo==1 && gomb lenyomva)
{;}
else if(gombjelzo==1 && gomb fölengedve)
{
gombjelzo=0;
}
A gombjelzőbe akkor kell 1-et tenni, amikor a gombot lenyomták. Amíg gombjelző 1 és a gomb le van nyomva, addig az else ág nem hajtódik végre. Viszont ha a gombot fölengedték, akkor az if feltétele nem igaz, az else ág végrehajtódik, beírja a gombjelzőbe a 0-t, és innentől az if ág és az else ág sem hajtódik végre többet a gombjelző miatt, mivel abban 0 van. Ugyanez a logika a lenyomáskor is:
if(gombjelzo==0 && gomb fölengedve)
{;}
else if(gombjelzo==0 && gomb lenyomva)
{
gombjelzo=1;
} -
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1183
üzenetére
Kell bele prellmentesítés és várakozás felengedésre, mert ha lenyomja pl. a fölfelé gombot fél másodpercre, akkor mivel a loop kb. 100 ezerszer fog lefutni másodpercenként, és minden ciklusban növelni fogja az adat értékét, az egy gombnyomásra kb. 50 ezer lesz.
Látom bejött a Serial.println, ez lassítani fogja a pörgést, de akkor meg kell oldani, hogy egy nyomásra csak egyet lépjen föl is meg le is. -
gyapo11
őstag
Az rs485 egy soros port, csak a polaritásváltás és a lezárás miatti nagyobb áram miatt óriási a hibatűrése, kb. hegeszteni lehet mellette, és bármilyen madzagon elmegy. Persze a csavart érpár a szabályos, és ne legyen ultravékony ha nagyobb a távolság.
80 m-re jó lesz az utp, nem tudom mennyire lesz időjárásálló, meg hogy mennyire fogod védeni naptól-víztől. -
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1165
üzenetére
Megfontolnám az rs485-öt. Ha a szenzorokat akarja hosszú kábellel csatlakoztatni, az nem lesz túl jó, ki kell vinni egy arduinot a szenzorhoz közel. Onnan viszont elég messze lesz az adatgyűjtő központ, gondolom egy pc. Lehet tesztelni wifit, BT-t, de 50 m után már nem sokat várnék tőlük. 433 MHz sem fog spéci antenna nélkül messzebbre vinni, zavar is bejöhet ilyen alacsont frekin. Ha meg vezeték, akkor ethernet drágább is, rövidebb távra is húzható. Rs485 1000 m, 32 db készülék, igénytelen drót, csak le kell zárni rendesen a buszt.
Pc-be meg be lehet dugni az usb-rs485 illesztőt, aztán már bármi olvassa az adatokat a virtuális soros portról.
Ha meg nem pc, hanem arduino a központ, akkor ethernet, be a routerbe, és ahogy korábban írtam átirányítás, már lehet is olvasni az egész világból az adatokat. -
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1161
üzenetére
Talán az lenne a legegyszerűbb, hogy ethernet az arduinora és a routerben átirányítani mondjuk egy 8080-as portot oda, a routert meg regelni a noip.com-on vagy hasonlón, és kintről máris le lehet kérdezni közvetlenül az arduinotól hogy mi van. Ha sokan megtámadják gondolom hamar lehal, de ennek elég kicsi az esélye.
-
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1161
üzenetére
Biztos a weben megjelenítés a cél. Kinek mi a bonyolult, nekem a thingspeak még ismeretlen, emlékszem a google térkép megjelenítése saját markerekkel sem volt olyan egyszerű, szóval ezek az API-os cuccok mindig egy másik ember gondolkodásába illeszkedést követelnek. A jquery sem túl egyszerű, a linkelt php scriptgyűjteményt se használtam még, de ránézésre az egyszerűbb grafikonok áttekinthető kóddal állíthatók elő. És az arduinobol is egyszerűbb soros porton kiolvasni bármit, mint etherneten. Kinek a pap, kinek a papné.
-
gyapo11
őstag
Nekem a php jutott eszembe, saját weboldalon megjelenítés. Az arduinotól le kell kérdezni az adatokat bármilyen programmal, és letenni file-ba. Lehet egy file-t appendelgetni vagy időnként új file-t kezdeni, szabadon választható. Aztán ezt a file-t fölnyomi a serverre wputtal pl., ott pedig a php időnként ránéz, hogy van-e változás, és ha igen, akkor frissíti a weboldalt. Php-ből közvetlenül nem egyszerű grafikont rajzolni, de persze vannak letölthető cuccok erre is (pl. itt), vagy böngészőben javascripttel lehet, viszont pl. csíkot húzni teljesen egyszerű, számmal kiírni meg még egyszerűbb, attól függ kinek milyen igénye van a látványra.
-
gyapo11
őstag
válasz
#96292352
#1143
üzenetére
Ja hogy az egyszerre az egy kijelzőre két értéket jelent. Ebben nem tudok segíteni, nem használtam még kijelzőt sem, de ha áttekinthetőbbé tennéd tagolással, megjegyzésekkel a programot, akkor talán valaki észrevenné a hibát vagy a megoldást.
Mi történik? Egyesével ki tudod íratni, tehát a beolvasás és a kiírás megy. Vagy valami pozícionálási gond lehet a kijelzőn, vagy a második értéket ugyanabba a változóba olvasod, és ezért nincs meg az első. -
gyapo11
őstag
Igen, ha a tranyó nincs rendesen kinyitva, csak annyira, hogy épp a szükséges áram folyjon, akkor működik. De a tranyóknak nem egyforma a bétája, kérdés milyen a béta hőfokfüggése, nem szalad-e meg egy kis melegedéstől, szóval ezzel legalább annyi baj van, mint a feszültség szabályozásával.
A CE feszültség sem úgy működik, mint egy ellenállással, a tranyó nemlineáris eszköz, a szaturációs feszültség simán lehet sokkal kisebb, mint a BE, tehát egy npn tranyót a testre ültetve a bázison lesz 0.7, attól még a kollektor lemehet jóval ez alá, vagyis a ledre akár több mint 4 V is juthat.
Másrészt az egy dolog, hogy a led rövid időre kibír nagyobb áramot is, mivel az effektív teljesítmény nem lépi túl a megengedettet. Ennek is van határa, nyilván 1 A-t nem fog elbírni még egy ms-ig se, vagy 10 A-t vagy 100 A-t. 75 mA-t ad meg a gyártó, meddig lehet feszíteni? 150-ig, 300-ig? Nem tudni, és még ha föl is áldoz egyet mérésre, az nem biztos, hogy a többi is ugyanolyan paraméterű, ezek gondolom tömeggyártott ledek, nagy szórással.
És hogy hat ez rá hosszútávon? Biciklilámpás fórumban kísérleteztek sokat az akkor kapható 5-6 cd-ás ledekkel, és piszok gyorsan elhalványult, ha túlmelegedett. A műanyag tömbből nagyon nehezen jön ki a hő a vékony lábakon.
Majd 1-2 év múlva szedheti szét az egész órát, és cserélgetheti a ledeket amik elhalványultak, de persze ugyanolyat már nem kap sem fényerőben sem színben sem nyitófeszben, és karácsonyfa háttérvilágítása lesz. Egyszerűen nem iparos, amikor szépen le lehet mérni mindent, megtervezni a határértékeken belül. Hőveszteséget sem nyersz, mert a tranyó fűti el az ellenállás helyett, eredmény ugyanannyi veszteség. -
gyapo11
őstag
Beszéljünk erről egy kicsit.
Ezt a ledet én mértem, elvileg a kínai szerint 12 V-os 10 W-os (3 led egy sorban van integrálva és 3 sor), de ha meghosszabbítom a görbét addig, akkor kb. 6-7 A áram folyna át, ami 72-84 W, akár pártized másodpercig is bírná mielőtt elolvad az egész. Persze függ az áram a tranyóktól is, mint már párszor említettem a szaturációs feszültséget.
Az egy ledre 3-mal kell osztani, tehát 4 V felel meg a görbén a 12 V-nak.
A feszültség csökkentésével el lehetne találni egy olyan értéket, amivel ellenállás nélkül is pont annyi áram folyna a leden, amennyi kell, de hőmérséklet függvényében meredeken tudna változni, mivel a led melegedésével rohamosan csökken a nyitófeszültsége, a tranyó szaturációs feszültsége szintén, szóval hamar elfüstölne ha nem állítgatnánk utána a feszültséget valahogy. Mindezt elintézi egy egyszerű ellenállás. Nem túl pontos, nem áramgenerátor, de azért megteszi.A disszipált hőről. A leden lesz egy feszültség, ami 3 V körüli, átfolyik egy áram, és a táp meg 5 V. Vajon mi történhetne azzal a teljesítménnyel, ami a 2 V és az áram szorzata? Hővé alakul, és ez bármilyen kapcsolással is így van. Lehet ott fet vagy bármi, a P=U*I képlet sajnos akkor is működik. Csakis a feszültség 3 V-ra csökkentésével és a kapcsolóelemek 0 V-os szaturációs feszültségével kerülhető el a fölösleges hőveszteség és a soros ellenállás. Vagy kapcsolóüzemű áramgenerátorral, ami nem elfüstöli a teljesítményt, hanem transzformál, tehát az 5 V-ból kevesebb áramot vesz föl, mint amit a ledre küld, persze itt is van hatásfok veszteség, meg valamennyi hő is, mert a kapcsolóelemek nem ideálisak.
Meg kellene keresni az adott ledek adatlapját, hogy mit csinálnak 4 V-os feszültségnél, de ha az áram a 75 mA-t meghaladja, akkor már a gyártó ajánlásán kívüli feltételek vannak, és nem biztosított a hibátlan üzem és a hosszú élettartam. És ha a tranyókon kevesebb marad mint 1 V, akkor még rosszabb a helyzet.
Vagy föl kell venni egy ilyen görbét, és meglátjuk mit mutat a képzeletbeli meghosszabbítás.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1127
üzenetére
A fényerőt a rendes működés közben kell nézned, mert a kitöltési tényező jelentősen meghatározza az effektív fénymennyiséget. Ha ellenállással folyamatosan nyomsz neki áramot, abból semmit nem tudsz megállapítani. Egyszerűen futtasd a programot, és meglátod a fényerőt azon az egy csoporton, amit bekötöttél. A többi hiánya nem okoz gondot.
A 330 Ohmokkal rettentő halvány lesz, mert ha jól emlékszem 1:5 működési arányt mondtál.
A ledek 75 mA-ig hajthatók, de nem állandóan, csakis kapcsolgatva, különben megsülnek. Az ellenállás nélküli próbát szintén nem ajánlom.Hogy mekkora ellenállások kellenek, azt nem tudom, a legkisebbet a 75 mA-hez kell igazítani, de tudni kellene, hogy a két tranyó mekkora feszültséget vesz le ekkora áramnál. A led elvisz 3 V-ot, a két tranyó 1-et, tehát az ellenállásra csak 1 V esik, 75 mA-hez 13 Ohm tartozik. Ha a tranyók nagyon ki tudnak nyitni, és 0-nak vesszük a szaturációs feszültségüket, akkor 26 Ohm a minimális ellenállás ez alá semmiképpen ne menj.
Tehát azt kellene megmérned mondjuk 33 Ohmmal ledenként, hogy amikor az arduino kapcsolgatja üzemszerűen, akkor mekkora feszültség esik a tranyókon, a leden és az ellenálláson, összesen 5 V-nak kell kijönni. Innen már az áram ismert lesz, nagyjából 30-60 mA között lesz. Ekkor nézd meg a fényerőt, és kiderül, hogy elég-e, vagy már túl erős és lehet növelni az ellenállásokat.
-
gyapo11
őstag
Igen, erre én is gondoltam már, sokkal kevesebb ellenállás kellene, de mivel különböző számú led van egy-egy csoportban, el is vetettem. Lehetett volna azonos számú leddel megoldani a szavak világítását, de akkor nem betűnként, hanem valami egyenletes fényosztó reflektoros módon, ami sokkal bonyolultabb lett volna mechanikailag, és vastagabb is lenne a tábla.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1078
üzenetére
12 V-nál csak fölöslegesen fűtenének az ellenállások. Minél közelebb megyünk a táppal a led feszültségéhez, annál kisebb ellenállások kellenek a ledekkel sorba, és annál kisebb a hőveszteség.
Az áramméréssel igazoltad Ohm és Kirchoff törvényeit.
További teendők majd csak a ledek megérkezése után lesznek. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1067
üzenetére
Egy élmény egy rendes rajzot nézni a paintes kreálmány után.
Tényleg hiányzik a feszültségből, nem lehet, hogy belép a tápmodul áramkorlátja? Ha egyáltalán áramkorlátozós. Vagy mégis a tranyókon marad, máshol nem lehet.
Mindegy, egyelőre az alap infók megvannak, ha meglesznek a ledek, akkor azokat is meg kell mérni, megnézni a fényüket, és úgy lehet továbblépni.Hogy mit kell változtatni, az majd kiderül, ha növelni kell a ledek áramát, akkor változhat más is. A leddel soros ellenállás az első, ha a tranzisztorok kinyitnak eléggé, akkor semmi mást nem kell változtatni. Ha nem nyitnak ki eléggé, akkor még a bázisok körüli ellenállások is változhatnak. Ha pl. föl kell menni a ledekkel 50 mA-re, az tíz lednél már 500 mA, ott már elég jól ki kell nyitni a tranyót. Nem tudom mekkora bétájúak ezek, de mondjuk ha nem túl sok, pl. 50, akkor már 10 mA-t kell benyomni a bázisán, ehhez 430 Ohm kell, de valamennyi feszültség az arduino kimeneten is marad, vagyis még egy kicsit kevesebb. Szóval lehet hogy kell változtatni, de lehet hogy nem, attól függ milyen fényerőt látsz majd, és hogy a megfelelő fényerőhöz milyen led áram kell.
-
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1058
üzenetére
Akkor az áram ~3.6 mA. Elég kevésnek tűnik. A tranyók viszont jól teljesítenek, összesen 0.7 V a kettőn, bár ilyen kis áramnál ez sem meglepő.
A következő feladat az lenne, hogy olyan időzítéssel hajtsd meg, ami a kész áramkörben lesz. 1 ms-ig világít, 5 ms-ig nem (ha jól emlékszem). És akkor még rá kellene illeszteni a borítást is, hogy a valós fényerő kiderüljön. Ha kevés, akkor a 330 Ohmokat kell csökkenteni, az elméleti minimum (75 mA led áramra és 1 V veszteséggel a tranyókon) 13 Ohm. Pontosan nehéz megmondani, mert függ a tranyók szaturációs feszültségétől (ami növekvő áramnál nőni fog), és a kék led feszültségétől (ami szintén növekszik az árammal), hogy mennyi fog esni az ellenállásra, de ha tranyók 1 V, led 3 V, akkor 75 mA-hez 13 Ohm kell. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1055
üzenetére
A 20 A-es lyukban csak a 20 A-es állással mér, viszont ha a 20 és 200 mA-ben is 1-es, tehát túlcsordul, akkor vagy rossz a műszer, vagy 200 mA-nél több áram folyik. Viszont ha 5 mA folyik ledenként, akkor több mint 40 lednek kellene lennie, tehát ez nem játszik.
Feszültséget mér? Mert akkor a 330 Ohmokon meg tudnád mérni a leden átfolyó áramot, illetve az ahhoz tartozó feszültséget. -
gyapo11
őstag
Ez beolvassa a nyomógomb állapotát, a buttonState változó értéke vagy 0 vagy 1 lesz.
Az #1031-be linkelt példa jó, ha nem értesz benne valamit akkor kérdezz.
Illetve még javaslom a folyamatábrát, azal könnyű megérteni a működést programnyelvtől függetlenül, és utána át kell fordítani az arduino nyelvére, ebben tudok segíteni.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1045
üzenetére
Videóról nehéz fényerőt becsülni. Ha eléteszel egy pauszpapírt, és azon fényt mérsz, az már ad valami infót.
Ha a tápra kötöd a ledet az erősebb lesz, mert nincs alul meg fölül a tranzisztor, ami elvesz a feszültségből. De a legnagyobb fényerőcsökkenés nem is emiatt lesz, hanem a kitöltési tényező miatt, ezért kell működő programmal tesztelni a fényt.
Ha megméred az áramot, akkor már tudjuk a feszültségeket is. De nem lesz egyszeű áramot mérni a működő áramkörön, mert ugye nem folyamatos az áram, hanem 1 ms-os impulzusokban kapja a led. Ezeknek az inpulzusoknak nagy a felharmonikustartalma, ez el tudja vinni a műszereket a málnásba, és totál hülyeséget képesek mutatni, nem beszélve az effektív értékről. Szóval igazából ezt szkóppal lehet mérni.
Vagy talán egyszerűbb, ha írsz erre egy tesztprogramot az arduinoba, ami azt az egy szegmenst kapcsolja be állandóra, ekkor lehet áramot mérni könnyen, majd abban az ütemben kapcsolgassa, mint ahogy majd a teljes programban lesz, ekkor lehet fényt értékelni. És ne a csupasz ledbe nézz bele, mert az sokkal világosabbnak fog tűnni, mint a kész panelben, ahol még levesz a fényből a burkolat. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1041
üzenetére
Csak hogy tisztázzuk a fogalmakat.
Kék led és fehér led nem teljesen azonos feszültséget kér azonos áramhoz. Nagyjából próbálni jó, de azt is a két tranyóval érdemes. Azon nélkül jobban világít, mert az ellenállásra több feszültség esik, és ugye I=U/R.Ha egy 330 Ohmra lenne kötve párhuzamosan 7 led, akkor tényleg halványabb lenne, de nem így van, hanem minden ledre egy ellenállás, és ezért mindegyik azonos fényerővel fog világítani.
Áramot sorban kell mérni, árammérés állásba tenni a multimétert, és sok esetben még a zsinórt is át kell dugni másik lyukba. Nem tudom a tiéd milyen, tegyél föl képet, és akkor látjuk, hogy mit hova.
-
gyapo11
őstag
Egy változóban őrzöd, hogy most éppen melyik állapot az aktuális, az időmérés, vagy a nem időmérés.
A gombnyomásnál és a fölengedésnél lesznek prellek, ezeket kezelni kell. Lehet külső áramkörrel, ami garantáltan prellmentesen vált egyik állapotból a másikba, vagy software-ből, mondjuk 50 ms-et várni, de szeritnem elég 30 is.
Amikor érzékeled a nyomógomb lenyomását, akkor a millist leteszed, és addig vársz, amíg 30-cal nem lesz több, ha még mindig be van nyomva, akkor úgy veszed, hogy megtörtént a lenyomás. Ekkor elvégzed az ehhez tartozó műveleteket, beírod az állapotváltozóba, hogy 1 (mérés), és figyeled, hogy mikor enged föl. Amikor észreveszed, hogy föl van engedve, akkor ugyanaz a menet, mint a lenyomásnál. Vársz 30 ms-et, megnézed, hogy még mindig föl van-e engedve, ha igen elvégzed a műveleteket és beírod a változóba a 0-át (nincs mérés). És a delay-t elfelejted. -
gyapo11
őstag
Régebben én is barkácsoltam nyákot, és eléggé bevált a körömlakk/nitrolakk/javítófesték. Bár nem szép, de jó, piszkosul tapad a rézhez, nem mar alá, acetonnal könnyen lejön. Ha ritkán vannak a padek, akkor lehet az ecsettel festeni, ha sűrűn, akkor meg telibe festeni és kikaparni a közöket.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#998
üzenetére
Jól látom, hogy 30 körüli csoport van? Lehetett volna állandó meghajtást csinálni, 4 db 8 bites soros shiftregiszterrel, amik sorba vannak kötve, és minden kimenet egy csoport ledet hajt meg. Az arduinon 1 clk, 1 data, 1 áítírás a tárolóba kimenet, és a ledek folyamatosan világítanak. Csak elő kell állítani a 4 byte-ot a programmal, ott lett volna egy kis logikázás.
-
gyapo11
őstag
a leolvasási időigénye messze az analóg óráknak a legjobb
Ebben azért nem lennék biztos. Ha gyakran nézegeti valaki az órát, és így állandóan tudja kb. hogy mennyi az idő, akkor talán fölveszi a versenyt a digitálissal. Mert nem irányokat nézünk sokat, amiből információt nyerünk, hanem betűket-számokat, már ha valaki sokat olvas, de én ezt veszem alapnak. A szavakat se betűnként olvassuk, csak alsó tagozatban, amikor beidegzi a gyerek, utána már elég sok betűkeveredést is tudunk dekódolni, mert az agy erre van trenírozva, hogy rápillant és kikeresi a képtárból. Az órával ugyanez a helyzet, a másodperc nélküli óra-perc az ugye 4 számjegy, rápillantás és kész. Az analógnál a pontosság sincs olyan jó, mert azért ha a percet pontosan le akarjuk olvasni, eléggé nézni kell a kis osztásokat a kör szélén, míg a digitális egyből megvan, hiszen magát a számot írja ki.
-
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#994
üzenetére
Szerintem nem ugyanarról beszélünk. Nem a 24 órából mennyi mekkora fényerővel, hanem a max fényerőnél a kitöltési tényező. Tehát 75 mA 1 ms-ig, és kikapcsolva 3 ms-ig. Akkor az átlag 75/4=18.75 mA. Az idők mások is lehetnek, az arány a fontos, és hogy a 24 mA-nél nagyobb áram ne tartson olyan sokáig, hogy hősokkot kapjon a led. Szerintem 10 ms-ig is el lehet menni, van akkora hőtehetetlensége.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#991
üzenetére
24 a tartós áram, 75 a max, amit nem bír folyamatosan. Legyen mondjuk 24 mA-nél 3.3 V feszültség rajta, ekkor 79 mW disszipálódik, és 80 mW a max, tehát ez OK.
Ha viszont megküldöd 75 mA-rel, és még a feszültség is fölmászik mondjuk 3.5 V-ra, az már 262 mW, ettől elfüstölne. Viszont ha az idő 1/3-1/4-ében van bekapcsolva, akkor az átlagteljestmény jó lesz, és úgy világít (majdnem) mintha az 1/3-1/4 árammal menne folyamatosan. -
-
gyapo11
őstag
-
-
gyapo11
őstag
Beírtam EWB-be, de nagyon kicsi szaturációs feszültséggel számol a tranyókon, így nagyobb áram jön ki, mint valójában, mert az adatlapokon 0.7 V-ot ír. Úgy kellene számolni, hogy a 20 mA meglegyen a leden, de ha impulzus üzemben megy mondjuk 50 % kitöltéssel, akkor még több is lehet a nagyobb fényerő érdekében.
Meg kellene mérni a ledet, hogy 20 mA-t ráküldve mekkora feszültség mérhető rajta, és a két tranyót is ki kellene mérni, hogy a megadott bázisellenállásokkal kinyitva és egy kb. 130 Ohmos ellenállással mekkora szaturációs feszültség marad rajtuk.
Még jobb lenne arduinoval kinyitva mérni, tehát hogy mindkét tranyót nyissa ki, és ekkor mekkora feszültség marad rajtuk egy kb. 20-30 mA-es terhelésnél. -
gyapo11
őstag
Azt hiszem ez az utolsó rajzváltozat, és nekem kicsit nagynak tűnik a 330 Ohm a ledekkel sorban. Alul egy tranyó, fölül egy tranyó, ezek már elvesznek 1.4 V-ot, a maradék 3.6 V-ból a led elvesz mondjuk 2 V-ot, vagyis ~ 5 mA fog folyni max. Mivel még mátrixban is lesznek villogtatva, ez egy napsütéses szobában kevés lesz.
-
gyapo11
őstag
Mi legyen a 25 Ohm? Én izzókat szoktam használni, pl. 12 V 5 W-os izzó elég közel van. A hidegellenállása miatt kicsit beleharap a tápba csatlakoztatáskor, de ennek itt nincs jelentősége, a stabilizátor védi magát, ha az arduino resetel az most nem érdekes. De pl. egy 1500 W-os vasaló, vízforraló is 35 Ohm, 2000 W-os 26 Ohm. 12 m 0.1 mm átmérőjű rézvezeték 25.9 Ohm, szóval sokmindent föl lehet használni műterhelésnek.
De akár egy áramhatárolós tápegység is megteszi, aminek a bemenetére kötöd az 5 V-ot, rövidrezárod a kimenetét, és addig emeled az áramkorlátot, amíg éppen 200 mA-t vesz föl.A tanulással kapcsolatban javaslom az EWB-t vagy más áramkörszimulátor programot, amikkel alkatrészek forrasztgatása (és tönkretétele) nélkül lehet vizsgálni a működést, virtuális műszereket, szkópot lehet rátenni, minden paramétert változtatni és figyelni az eredményt. Hővizsgálatokra pont nem jó, de áram, feszültség, frekvencia egyszerűbb kapcsolásokra tökéletes.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#955
üzenetére
A hőellenállás mértékegysége m2K/W, ez nem tudom hogy jön össze a C°/W-tal. Pláne hogy le van forrasztva a hűtőfül egy ismeretlen hőleadási képességű lapra, valahogy gyanús nekem, hogy erre rá lehet mondani, hogy W-onként x fokot fog melegedni. De ehhez nem értek.
Szerintem az usb ic fogyasztása nem számottevő, főleg mert 200 mA körüli fogyasztásod lesz.
1 mm-rel lejjebb van a hűtőfül, oda hiába kensz pasztát, 1 mm paszta hőellenállásán nem fog átmenni a hő. A paszta csak a felületi érdességet tölti ki, mert különben ott levegő lenne, ami jó hőszigetelő. A nyák másik oldalán me alkatrészek vannak, és amúgyis ott a nyák anyagának hőellenállása, ami miatt ott sem lehet hatékonyan hűteni. De mindez csak elméleti eszmefuttatás, mert ne az arduino kis stabilizátorát használd, hanem az lm2596-ot, ami 3 A-es kapcsiüzemű.
NE A DIGITÁLIS KIMENETRE kösd az ellenállást, hanem a tápra! Fogod a 9 V-ot, ráteszed az arduino Vin pontjára, és az arduino +5V kimenetére teszed a 25 Ohmot, ami 200 mA-t fog fölvenni. Így szimulálod az óra áramfelvételét, és hogy mennyire fog melegedni a stabilizátor.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#950
üzenetére
A kis teljesítményű tápokra jellemző, hogy terhelés hatására leesik a feszültség. Ez még önmagában nem baj, a stabilizátor modul korrigál. De csak addig, amíg nem esik le 9 V alá, pontosabban a kimenet+minimálisan szükséges többlet alá. Viszont ezt nem lehet látni, csak szkóppal ha trafós, ha kapcsiüzemű, akkor talán mérhető műszerrel is. Az, hogy terheletlenül följebb megy, az nem érdekes.
Hűtést számolni nem tudok. 1.2 és 2.2 W-ot enged disszipálni, efölött csökkenteni fogja az áramot. Ez a max 15 V-nál 120 illetve 220 mA, mert csak 10 V esik a stabilizátorra. Szóval nem túl nehéz elérni ezt a korlátot. De hogy mennyire melegszik mondjuk 2 W-tól, az külön tudomány. Vannak hőellenállás adatok az adatlapon, azokból meg a környezeti feltételekből számolható. Tehát a számolást áthárítja a felhasználóra, csak elektromos korlátot használ a teljesítményben, és megadja a max hőfokot, a felhasznált teljesítményadatok és hőellenállások ismeretében mindenkinek magának kell kiszámolni a szükséges hűtőteljesítményt, és az ehhez szükséges technikai paramétereket.
6.5 V-nál (amiből 1.5 esik a stabilizátorra) és 200 mA-nél a disszipáció 0.3 W, nem tűnik vészesnek.Paszta nélkül nem sokat ér, nincsenek polírozott pontosan összeillő felületek. Nano van itt most kéznél, ezen a hűtőfül le van forrasztva a nyákra, csak a műanyag testhez lehet odanyomni egy hűtőfelületet, sajnos itt a stabilizátor műanyag testének hőellenállása csökkenti a hűtőképességet.
Ha nem akarod fölhasználni az lm2596-os modult, akkor teszteld le terheléssel, hogy mennyire melegszik a nyák egy zárt dobozban. 5 V-ra 25 Ohm az 200 mA, a határokon bőven belül van, nyugodtan terhelheted ennyivel, és tapogasd az ic-t meg az egész nyákot. Fusson is valami program az arduinon.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#948
üzenetére
Az lm2596 jó, 9 V-tól fölfelé bármilyen fesszel, de inkább a 9-hez közelebbi legyen. 35 V-ig is működik azt hiszem, de a magasabb feszesés az adott % hatásfokkal nagyobb veszteséget jelent. Ami még mindig elég kicsi ahhoz, hogy ne kelljen hűteni, és mivel hálózati a táplálás, így nem nagyon számít pártized W. De az a precíz, hogy legyen 4 V-tal több, mint a kimenet, a magasabb fesznek csak hátránya van.
A fehér paszta csak hőközvetítő anyag, a felvezetőről viszi át a hőt a bordára, hogy minél kisebb legyen a hőlépcső a chip és a külvilág között. Önmagában semmit nem ér, sőt még rosszabb egy fehér anyag hőleadása, mint a matt feketéé.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#946
üzenetére
1. Nem tudom mi van a képen, és hogy függ össze a hűtésigénnyel.
2. Összekeveredett az analóg áteresztős táp és a kapcsolóüzemű. Az áteresztős termeli a hőt, a kapcsolóüzemű meg nem. Részletesebben most nem magyarázom. Mindkettőben (egyszerűsítve) egy tranzisztoron folyik át az áram, tehát mindig kell feszültségtöbblet a bemenő oldalon, mint a stabilizált kimenőn. A kínai kis moduloknak 3-4 V többlet kell, tehát 5 V kimenethez a 6 V még kevés, kell a 9, de nyugodtan lehet 18 is, mert kapcsolóüzemű, tehát nem melegszik.
3. A 160 mA miatt, mert 10 mA-rel számoltam ledenként, de az eredmény ugyanez 8 db 20 mA-t fogyasztó leddel is.
4. Az áteresztős tápoknak is kell feszültségtöbblet, fél V bizotsan kevés, 1 V talán, de nem mindegy milyen félvezetővel készült a táp. Másrészt ha minimumra veszed, akkor a legkisebb zavar is át fog menni, vagyis egy porszívó bekapcsolás pl. már meglengetheti annyira a bemenő feszt, hogy nem tudja kompenzálni a kimeneten, és az 5 V behorpad egy pillanatra. Legrosszabb esetben reset a következmény, de ha nem, akkor se iparos a megoldás, egy táp kimenetén sose legyen horpadás.
Persze, nagy áramokat csak nagy táppal lehet elérni. Csak próbáltam rávilágítani arra, hogy a vezérlés és a kapcsolóelem az két külön dolog, nagyon kis áramokkal is lehet vezérelni akár az egész Földet.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#943
üzenetére
Igen, lehet 200 A-es is. Az arduino kinyom 20 mA-t, ekkor jól érzi magát a kimenet, biztosítani tudja a H szintet, ami legyen mondjuk 4 V. Itt jön a tranzisztor (npn) bázis egy ellenállással, mert ha nem lenne ellenállás, akkor a tranyó lehúzná a kimenetet 0.7 V környékére (Ube) és elszállna a kimenet. A tranyó bétájával mintegy megszorozza a bázisáramot, ami most 20 mA, legyen a béta 100, vagyis az emitter-kollektoron átfolyhat 2 A. De vannak darlington tranyók is, ahol két tranyó van egy házban, és lehet a béta mondjuk 10000, ezt az arduino 20 mA-ével meghajtva elvileg elérhetjük a 200 A-t is.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#934
üzenetére
Ha zárt helyen van, akkor a hűtőborda is csak korlátozottan hatékony, nincs hova mennie a hőnek, fölmelegszik a belső tér, és egyre kevesebb hőt tud leadni a borda. Ilyenkor vagy a bordát kintre tenni és hőhíddal kivinni a hőt, vagy nem használni az arduino áteresztős tápját, helyette egy nagy hatásfokú kapcsolóüzeműt, ami viszont nem melegszik, tehát hűteni sem kell. A tranzisztorok kapcsolóüzemben vannak, a soros ellenállásokon 2 mW termelődik (16 esetén 32 mW), a ledek 3 V 10 mA-rel számolva 16*3*0.01=0.48 W-ot vesznek föl, ebből mondjuk fele fény, tehát negyed W. Viszont ha 9 V-ból áteresztőn készül 5 V 200 mA, az 0.8 W az egy szem stabilizátor chipen.
Szóval el kell felejteni az áteresztős megoldást, az jó a boardra meg 1-2 ledre, csipogóra, de nálad sok külső elem is lesz. Később elfelejted a részleteket, meghal, teszel bele másikat, az is meghal, és szenvedni fogsz vele, hogy megtaláld a hibát. Kapcsolóüzemű táp és nincs gond. Ha meg 230-ból indulsz, akkor egyből egy 5 V kimenetű, és akkor még az a kis hő is kint keletkezik. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#879
üzenetére
3-féle kínai másolatot vettem, pro mini, nano és uno, és mind tökéletes. Kínai cuccokkal lehet gond, ezzel jár, mondjuk 100-ból egy rossz lesz. De még akkor is van esély, hogy ingyen küldenek egy másikat. Szóval bátran vegyél, főleg ha a pozitív értékelések (ebay) 100 % közelében vannak és több tíz vagy százezer van.
-
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#823
üzenetére
50 napos túlcsordulást hogy oldottad meg?
A lényeg, hogy 50 nap után megint 0-ról indul a millis és ezt kell figyelni.
Pl. óránként kiírom a reset óta eltelt órák számát. 1193-ig nincs gond, a millis megy föl 4294967296-ig, utána 0-val folytatja.
Alapból vizsgálom a millis értékét, hogy van-e már 3600000-rel nagyobb mint az előző óránál eltárolt érték. Ha ezt elérte eltelt egy óra, léptetem az óraszámot és kiírom, az aktuális millist elteszem az előző éréket tároló változóba.
Aztán egyszer csak észreveszem, hogy az aktuális millis értékből kivonva az előző tároltat negatív számot kapok, illetve hogy az aktuális millis kisebb, mint az eltárolt érték. Na ekkor csordult túl. Mi a teendő? Kivonom a maximálisból az előző tárolt értéket, ennyi idő telt el az előző órától a túlcsordulásig.
Pl. az előző tárolt érték legyen 4285563859.
4294967296-4285563859=9403437
Mivel negatív számot nem írhatok az unsigned longba, ezért egy órás ciklus idejére külön kell kezelni, és nem 3600000-at kell elérni, hanem 9403437-tel kevesebbet, mert az már eltelt az előző órától a túlcsordulásig.
Aztán ha ezt elérte, léptetem az óraszámlálót, beírom az előző értékbe az aktuális millist, és minden megy tovább megint 50 napig. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#817
üzenetére
Biztos jó lesz a 1307 is az előbb leírt okok miatt.
Nem ismerem, a 3231-gyel nem volt gond, találtam hozzá példát, működik. Alarmot nem teszteltem. Gondolom a 1307 is hasonló, és valószínűleg a pontatlanabb nem azt jelenti, hogy ma siet, holnap meg késik, hanem egy viszonylag stabil értékkel tér el a pontostól, ami könnyen helyrehúzható egy adott értékkel. Esetleg ezt az értéket írathatod az óramodul memóriájába vagy a 24c32-be gombokkal menet közben is változtatható módon, és akkor pár hét alatt csúcspontosra finomíthatod. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#818
üzenetére
Az úgy unalmas is lenne, ha egy zsák pénzért megvenné az ember a tökéletes órát.
Szerintem elég olcsón is lehet ügyeskedni. Pl. egy pontosabb kvarc és néhány 50 Ft-os osztóic már elég jó időalapot adhat, egy trimmerkondival elég pontosra lehet állítani. De ha termosztátba kerül, amit az arduino kiválóan tud vezérelni, akkor meg überszuper pontos lehet hidegben-melegben egyaránt.
Én is úgy tudom, hogy a 3231 pontosabb mint a 1307, utóbbi nekem nincs is. De mivel egyik sem elég pontos egy órához, mindenképpen korrigálni kell valamilyen időközönként. Akkor meg már mindegy, max az egyiket sűrűbben kell állítgatni. Ha viszonylag állandó a hőmérséklet, akkor esélyed van az állandó eltérésre, amit jól lehet kompenzálni. Nekem óramodul nélkül pusztán a millissel sikerült napi 1-2 tizedmásodpercet elérni a szobában. Csak ugye így egy áramszünet után nincs idő, míg óramodullal van, szóval nem érdemes kihagyni. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#815
üzenetére
Nem tudom a millist lehet-e nullázni, szerintem nem. Az mindenképpen túl fog csordulni 50 nap után, ha addig nincs reset. Lekezelni viszont lehet és kell is egy hosszan működő alkalmazásban.
A sw-ből korrigálás működik, de mint írtam sok tényezőtől függ a pontosság, nem megbízható. Akkor már inkább az óramodul, és annak az eltérését korrigálni, az talán stabilabban hozza a pontatlanságot. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#811
üzenetére
Az óramodultól még bármit programozhatsz ugyanúgy mintha nem is lenne. Írhatsz bele időt, kiolvashatod az időt, alarmot írhatsz bele, meg a ramba is írhatsz és olvashatod is. Elvileg amíg bírja az elem addig mindig rendelkezésre áll az összes beleírt adat és a dátum-idő.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#811
üzenetére
Azt csináltam, hogy beépítettem a programba egy korrekciót, és naponta egyszer módosítottam az időt. Így egész pontos lett. Aztán kivittem a hidegbe egy fél napra és több másodpercet elment.
Nekem egy DS3231 óramodulom van, nem nagyon pontos, legalábbis sokkal pontatlanabb, mint a 2 ppm amit tudnia kellene. Ezért mindenképpen be kell építeni egy pontosítási lehetőséget, és nem elég a tapasztalati korrekció, mert hőfok, öregedés, külső zavarforrások miatt úgyis el fog mászni. Márpedig egy óra legyen pontos.
Szóval vagy gps modulból kell venni az időt, vagy a Kossuth rádió 5 sípszóra délben ráhúzni (ha van még ilyen), vagy pc-vel szinkronizálni atomórához, vagy az embert beépíteni a funkcióba, és egy nyomógombbal behúzni egész órára. Ez utóbbit választottam, egyszerű, mindig olyan pontos lesz, amennyire hajlandó vagyok egész órakor megnyomni a gombot. Ha van pc-s kapcsolat, akkor óránként lehet szinkronizálni, és akkor 1 másodpercen, de lehet hogy tizedmásodpercen belül lesz az eltérés folyamatosan. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#727
üzenetére
int gomb = 2;
Ez egy integer típusú változót hoz létre, és értéket ad neki, nincs köze a portokhoz.
Ha egy másik sorban van egy
pinMode(gomb,INPUT);
akkor már tudja, hogy a 2-es pint input módba kell állítani.
Az analóg input pinek fixek, tehát nem kell előre beállítani, mehet az analogRead(A0-A5) utasítás.
A pwm kimenet meg sima OUTPUT, és az adott utasításból tudja, hogy nem sima szintet kell kitenni, hanem pwm értéket analogWrite(pin,0-255). -
gyapo11
őstag
válasz
Hyperion
#682
üzenetére
Annyi értelme lehet a saját fejlesztésnek, hogy a gyárit ismerhetik a betörők is, a sajátba bármi csavart bele lehet programozni, egyedi lesz, ismeretlen. És általában is igaz, hogy a saját magunk által programozható eszközök sokkal flexibilisebbek, jobban igazodnak az igényeinkhez, pl. naplózhatja a hibás próbálkozásokat, adott számú után fölhívhat telefonon, küldhet értesítést a neten, bekapcsolhatja a riasztót stb.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#677
üzenetére
Akkor amit én néztem, az mit jelenthet?
Ezen is csak 14 digitális pint látok és 8 analógot.
amúgy ilyen a 6 lábas, akkor ezt inkább ne
A feliratok szerint nincs rajta DTR, szóval inkább ne.
kettőt összedugom, már tudom programozni?
Tudod. Rákötöd a pro minire a gnd-t, a 3.3 vagy 5 V-ot, rx-et a tx-re, tx-et az rx-re, tehát 4 drót kell.
Az IDE-ben rányomsz a feltöltésre, először fordít, majd amikor kiírja, hog hány byte a program meg a ram felhasználás, akkor van úgy 4-5 másodperced, hogy megnyomd a pro minin a resetet, amint elengeded elkezdi feltölteni a programot. -
gyapo11
őstag
de programozás tekintetébe, meg kell hozzá még egy eszköz.
Ami nem programozó. A pro minin nincs usb-soros átalakító, ezért kell egy külső ilyen konverter. De ezzel csak akkor lehet programozni, ha van benne bootloader.
A programozó akkor kell, ha nincs bootloader. Arduino panelbe is lehet programozóval írni, ilyenkor közvetlenül az avr chipbe írja a kódot, és a bootloader helyére, tehát innentől nincs bootloader, csak programozóval lehet programozni.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- Motorolaj, hajtóműolaj, hűtőfolyadék, adalékok és szűrők topikja
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Google Pixel 9 Pro XL - hét szűk esztendő
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Honor 400 - és mégis mozog a kép
- Akciófigyelő: Féláron nyit az Ulefone új mindenese
- GTA V
- Windows 11
- Sorozatok
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation4 PRO 1TB fekete konzol extra játékokkal garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG STRIX Z270G GAMING WiFi alaplap garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Microsoft XBOX Series S 512GB játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- Apple iPhone 14 Pro, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7800X3D 32/64GB RAM RTX 5070 GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged