Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cicero

    őstag

    válasz lenox #77945 üzenetére

    Biztos, hogy 100 fok fölött van. Láncreakció nélkül, a kiégett kazetták, sértetlenül olyan ~300 °C-ig melegszenek, ez a hasadványhő, amit már nem a láncreakció okoz, hanem a radioaktív hasadványok bomlása. Ezért kell több évet pihentetni őket víz alatt, majd mehetnek a száraz tárolókba.
    Saccolni tudom, hogy mekkora hőmérsékletek lehetnek egy ilyen corium halomban, lehetséges az 1000 °C is, ahol a víz már bomlani képes oxigénre és hidrogénre. Ez valóban durranhat, de azt erősen kétlem, hogy akkora mennyiségben tudna keletkezni a H, hogy ez komolyabb problémát okozzon. Gondolom az egész mérést azért csinálták, hogy a neutronfluxus alapján meg tudják mondani, milyen heves a láncreakció és így mennyi hő, abból meg mennyi hidrogén képződik.
    Olvastam valahol, hogy bórozni akarják ezt a halmot, ami elnyeli a hasadási neutronokat és így a hőtermelést is visszafogja.

    Így egy közérthető összefoglaló: A csernobili újrakritikusság kérdése – nem jó, de nem is tragikus

    Edit: elolvastam a professzorúr írását, és én egy annyit tennék még hozzá a neutronfluxus növekedését az is okozhatja, hogy szárad minden a kórium körül. A víz nem csak moderál, de árnyékol is, ha a beton lassan kiszárad, nagyobb neutron áteresztő képessége is lesz, meg minden másnak is, ergo könnyebben eljutnak a neutronok a detektorokig, hibába csökken a forrásuk. Tehát én abból, hogy a detektorokon nagyobb fluxust mérnek, nem következtetnék arra, hogy a kórium halomban is nő a flux, sőt mi több, az egész folyamattal (száradás) ellentétes lenne ez az állítás.

Új hozzászólás Aktív témák