Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Muerte68 #94981 üzenetére

    Ezt azért a történelmi tények nem annyira igazolják. A fotókat ki lehetett adni később, de a folyamatban lévő háború alatt cenzúráztak, még ha nem is annyira keményen mint mondjuk a németek vagy az oroszok, de az akkreditált fotósok anyagai átmentek a cenzorokon (ezek lehettek a hadsereg emberei vagy valamilyen minisztériumhoz tartozó hivatalnokok), míg a fronton szolgáló katonák ha fotóztak, eleve lehetőségük sem volt kiadatni amíg le nem szereltek.

    Robert Capa esetén a fő kritika, hogy a fotói még csak nem is a legvéresebb szektorban készültek, hanem ott, ahol aránylag csekély veszteségek árán értek partot és még azoknak a képaláírásai is pontatlanok. A saját könyvében (amiről fontos kihangsúlyozni, hogy bevallottan fikciós elemeket is tartalmaz) ő úgy írta le, hogy sokkot kapott a parton és ezért az első adandó alkalommal visszament Angliába, de ebben inkább a rá jellemző "üzleti" érzék játszhatta a főszerepet, kattintott párat, hogy ott volt, majd visszasietett lapzárta előtt a csatorna túloldalára, mert tudta, hogy nem a legjobb, hanem a leggyorsabban leközölhető fotók vonulnak majd be a történelembe. A szárítós sztori a megsemmisült filmekkel pedig elég nagy baromság volt, de egy pár évtizedig megtette a laikus számára és igazából nem is lehet tudni, hogy ki találta ki (John G. Morris, aki Robert Capa világi cimborája volt és akkoriban a Life képszerkesztője sem emlékszik már honnan jött fel ez a magyarázat, de valószínűleg ez eleve csak egy belsős szóbeszédnek indult, hogy védjék a magyart a főszerkesztő haragjától, miért hozott ennyire kevés fotót, egy egyszerű munkahelyi falazás volt, ami aztán valamiért utat talált a történelem lapjai közé). Mellesleg nekem a D-Nap kapcsán nem is a parton készült fotók ütnek nagyot, hanem amikor az előkészületeket fotózta, beállt pókerezni a srácok közé és hasonlók. Ő az ilyesmiben volt nagyon jó.

Új hozzászólás Aktív témák