Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Aki ilyen lelkesen, és hűbelebalázs módjára belevág, az úgysem fog tovább jutni az első egy-két alkalomnál, amikor rájön, hogy már az első 500m is fárasztó. aztán vannak azok a marhák, akiknél az öngyilkos hajlam kitartással párosul, a futókarrierem első fél évét én is a 'ha beledöglök is' módszerrel toltam, de csak sikerült túlélnem, aztán óhatatlanul kiművelődik az ember, és csak a fejét fogja, hogy mekkora marhaságokat csinált, ahelyett, hogy kérdezett, és/vagy rendesen utánaolvasott volna.

    A szerk.re: Küzdősportok, labdajátékok általában nem kíméletesek az ízületekkel, ráadásul sokan hajlamosak elhagyni ennek kapcsán a bemelegítés-lenyújtás szakaszokat, aztán évek alatt persze, hogy baj van. Bármilyen sporttal ki lehet nyírni a terhelt testrészt amúgy, egyértelműen a futással is, de talán még a sakkozóknak is van valami tipikus betegségük, de ha az ember tényleg odafigyelve, a szabályokat betartva, és nem magát agyonhajtva tolja, akkor azért többet használ, mint árt. Ha valaki már korábban tönkretette valamilyét, az megint más, bár bizonyos fokon az ízületek is erősíthetők, regenerálhatók, szóval akár javulást is el lehet érni a szisztematikus, és jól megtervezett terhelésükkel is.

    Szerk2.: Nekem is van túlsúlyom amúgy, de kg-ban nem is kifejezhető, mert a testsúlyom ideális (175 cm / 75 kg), csak át kéne az úszógumit alakítani izommá.

    p

    Nem értem amit írsz. Rólam gondolod , hogy nem voltam körültekintő? Akkor csak a tényszerűség kedvéért: a kézilabda ifi megyei szint volt, hivatásos. A futás még gimiből volt, nem hivatásos, de orvosi és edző felügyelettel. A küzdősport először kick-box (amit a hajlékonyságom hiánya miatt váltottam), majd ninjutsu és végén kendo volt. Mind hivatalosan, sportági felügyelettel és segítséggel. Az elejétől a végéig kb 20 évet ölelt fel.

Új hozzászólás Aktív témák