Új hozzászólás Aktív témák

• #57817 BlacKSouL addikt Viszlát #57816

  Új Válasz 2017-05-25 08:53:27 #57817

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  BlacKSouL

  addikt

  válasz Viszlát #57816 üzenetére

  Az viszont igaz, hogy ha minden körülmény, elvárás, eszköz, határok adottak, akkor minimális sablonos rutinmunka lehet a megoldás. Az életben meg, és a munkában is, sokszor van olyan, hogy a megrendelőnek van egy nagyon halvány, vázlatos elképzelése, ami vagy illeszthető a valósághoz, vagy nem. De ha ő nincs is tisztában a saját igényeivel, akkor is kell vezetnie a megoldásnak valamilyen irányba. Akkor az jön, hogy nekem mi az elképzelésem, ami megvalósítható, vagy egy alternatíva, ami szintén. Az egyik megtetszik neki, vagy kitalál egy harmadikat, miután látja hogy milyen opciók vannak, és vagy megvalósíthatót gondol ki, vagy olyat, aminek nagy része megvalósítható.

  Ha mindig minden helyzetben ott van mellettem egy csapat, akkor mindig könnyebb, de van, hogy egy csapatot 1 embernek kell kéviselnie, és létezik olyan ügyfél, akinek az nem szimpatikus, hogy küldjön el mindent és majhd a csapat kidolgozza, hanem azt várja el, hogy az az 1 ember is felmutasson valami lehetőséget. A világért sem a végleges megoldást, de egyfajta önálló kreativitást vár el. Aztán nyilván a kidolgozás, a kikristályosítás, a véglegesítés már majd a teljes csapatra vár.

  Ráadásul magamon is érzem, hogy egy teljesen irányított, behatárolt, szabályozott keretek között végzett munka egy idő után bekorlátozza a gondolkodást is. Sablonos, rutinszerűvé válik a munkavégzés, és az illető gondolkodása is. Amint elveszik mellőle a szabályokat, máris úgy érzi, hogy egy magas oszlop tetejére állították kapaszkodók nélkül, ahol a szél is fúj. És akkor jön a blokk.

Új hozzászólás Aktív témák