- iPhone topik
- Honor 200 - kétszázért pont jó lenne
- MIUI / HyperOS topik
- Google Pixel 9 Pro XL - hét szűk esztendő
- LG G8X - kettőn áll a vásár
- LG V40 ThinQ - olajozott gépezet
- LG V60 ThinQ 5G - hangoskönyv
- Extra erő egy gombnyomásra - Engwe EP-2 Boost
- LG Velvet (4G) - megelőzte a híre
- LG V50 ThinQ Dual Screen - az 5G ára
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
atesss
addikt
válasz
csubuka
#96990
üzenetére
"hőcserélő elfagyás ellen 0 fokra előmelegíteni kell télen az elhasznált levegőt"
Gondolom a beszívott levegőt akartad írni.
Milyen rendszer ez, és tuti hogy a gyakorlatban kell is előmelegíteni már -1 fokon ?Nem mondom hogy nagyon értenék légtechnikához.
De Stockholmban egy sokszobás szabadulószoba egység légtechnikáján csináltam - a (magyar) szakival telefon/e-mail egyeztetve - kis karbantartást, annó egyszer nyáriról télire átkapcsolást, meg egy tűzszelep-vezérlésre a gépet is lekapcsoló relés rendszert is összeraktam.
Az ugyebár hidegebb éghajlat mint a mienk.
Beépítette a szaki az előfűtőt oda is.
De azt mondta hogy a gyakorlatban kb. fel sem fog kapcsolni.Bár nem annyira értettem hogy miért, de mindenesetre én azért csinálnék tesztet hogy nem lehet-e olyan eset amikor nem kell felkapcsolni mégse az előfűtést.
Ha tényleg jó a hővisszanyerés, ha jól sejtem azzal tudnál talán a legjobban spórolni az áramon.
Akár úgy, hogy beépítesz egy pára-mérőt a bejövő levegőre, és csak annak függvényében kapcsolod be az előfűtést 0 fok alatt, hogy mennyire párás a levegő. -
#96997
tordaitibi
veterán
csubuka
#96995
válasz
csubuka
#96995
üzenetére
Kb. igen. De ezt már nem nevezném PWM-nek.
10 sec az 500 teljes periódus. ha csak 1 sec azaz 50 periódust engedsz akkor pl. 1kW fűtőszál 200 wattot fog produkálni 10 sec alatt.
Én 10 másodpercet hosszúnak találok, ott már a fűtőbetét nem fog integrálni, átlagolni. Felizzik majd kihűl.
Kisebb "csomagokba" kéne megvalósítani.
Pl. analógia, elvi síkon.
Egy szoba fűtése. Ott is ugyanez megy, a termosztát pl. 30 percenként bekapcsolja a kazánt 5 percre.
Elvileg ugyanezt elérnénk ha a 30 perc alatt 6 másodpercenként 1 másodpercre bekapcsolnánk.
Jobb lenne a hőkomfort, nagyon pontosan tartaná. Más kérdés hog ez lehetetlen, csak elvi eszmefuttatás. -
-
#96987
tordaitibi
veterán
csubuka
#96986
-
#96978
tordaitibi
veterán
csubuka
#96976
válasz
csubuka
#96976
üzenetére
Igen.
Nem.
Vezérlés felépítés függő.
Ha PWM-et vár, azaz 0-5V közötti négyszögjeleket, akkor nem lehet DC-vel vezérelni. Mivel a PWM + vagy - ideje alatt kap tápot a venti motorja.
Itt a motor tehetetlensége vagy elkó integrál, de a motor oldalon.
Ha BLDC a motor, akkor meg a fene se tudja mi történik.Ha a bemenete egy integrátor, ami a 0-100% PWM-ből analóg 0-5 voltot képez, akkor lehet.
-
#93156
tordaitibi
veterán
csubuka
#93155
-
#92843
tordaitibi
veterán
csubuka
#92840
válasz
csubuka
#92840
üzenetére
PWM az ugye nulla-táp között mászkál így csak akkor tudsz egy kondival, pontosabban egy r-c taggal simítani rajta ha csak az egyik polaritását használod pl. a pozitívot egy diódával, és utána akasztasz egy ellanállás-kondenzátor kombót aminek az értéke erőesen függ hogy mivel terheled.
Nem tökéletes dc lesz mert lesz egy enyhe ripple de egy ventivezérlőnek szerintem megfelel ez az egyszerű pwm-feszültség konverter. -
#92837
tordaitibi
veterán
csubuka
#92830
válasz
csubuka
#92830
üzenetére
Próbáld ki ezeket nehogy 20ezerért egy ventivezérléshez bevásárolj.
Nem tökéletes de szerintem oda megfelel.
Ha jól emlékszek te próbáltál kondenzátort de ha követlenül a pwm-re akasztottad, nem dióda után akkor logikusan sz@rt sem ért mert nem tud integrálni azaz átlagolni mivel ac-n lehetetlen és a pwm is az jelen felállásban.
-
ViZion
félisten
válasz
csubuka
#92808
üzenetére
Nem világos a feladat. A ventit lehet PWM-el vezérelni, ami 0-10 V közötti? Mert akkor a 3. pontban linkelt cucc nem kellene, mert az PWM-ből analógot csinál. Vagy analóg 0-10 V a vezérlés, amit az MCU PWM-ből szeretnél kreálni? Mert arra van ócó PWM to analog converter [link] vagy meg is építheted.
herion: hol laksz? Nincs ott cég, akik rendelgetnek és van ismerős?
-
#89551
tordaitibi
veterán
csubuka
#89540
-
#87983
Dr. Szilikát
őstag
csubuka
#87982
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csubuka
#87982
üzenetére
Elárulok egy szakmai titkot, alapesetben nem okoz kárt az áramszünet. De amikor az áramkörben elhasználódott elektrolit kondenzátorok vannak, onnan kezdve ne tudd meg... Horrortörténet.
Hűtőszekrény annyiban más eset, hogy ott az újraindulás járhat túlterheléssel a keringetés szempontjából, csakhogy az elektronikailag védhető, így nem okozhatna problémát.
A hagyományos, passzív hűtőgépeknél inkább lehetnek gondok:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_80199-80199.html
-
#77298
tordaitibi
veterán
csubuka
#77294
válasz
csubuka
#77294
üzenetére
Thanks hogy nyitott kapukat döngetek, érted a lényeget.
Sok mindenben igazat adok neked, valóban egy ésszerű határig használni kéne a régi készülékeket, amíg jól működnek. Eldobni valóban pazarlás lenne.
Viszont, ha már filozofálgatunk.
Egy adott szituációt kivesézve, nem egyszerű eldönteni, mi is a környezetvédőbb eljárás.
Például a pont terítéken lévő kazánszivattyú szünetmentesítése.
Ugye eleve mindenből sokkalta kisebb kell hozzá.
Nem kell 100VA UPS hanem elég egy kis dc-dc panel.
Ennek a készenléti fogysztása nagyságrenddel kisebb mint egy ups.
Ugyanannyi ideig működtetéshez nem kell pl. 100Ah hanem elég egy 44Ah akku.
Használata során harmadannyi energiával beéri.
Ezzel szemben áll egy hagyományos szivattyú szétszedése és alkotóelemeinek kb. 80% újrahasznosítása
Így már nem is olyan egyszerű a matek.
Írtd a tartósságot.
Villámcsapás esetén sokkalta sérülékenyebb, sajnos ez mindenre igaz mert mindenbe már mikroprocesszoros a vezérlés, a kenyérpirítóba is.
Mechanikailag nagyon strapabíróak, konkrét tapasztalatom.Az egyik munkahelyemen a Magnat széria 12 éve megy, szó szerint egyfolytában, kb. évi 320-330 napot mert télen fűtés, nyáron fal és mennyezethűtés van.
Még bírják. -
#77290
tordaitibi
veterán
csubuka
#77284
válasz
csubuka
#77284
üzenetére
Nagyon szívesen.
Az hogy 10 év alatt hozza be az árát,
én most itt nem akarok húdezöldet játszani de kb. napi 0,5kWh a nyereség, ezzel tényleg 10 év.
De saccold csak kb. meg, ha minden háztartásban ahol szivattyú megy, ezt meglépnék, az éves szinten 100MWh nagyságrendbe esik. Ha nem több.
És az már nagyon de nagyon nem mindegy.Én most korszerűsítem a fűtési szezon befejeztével az egész házi zónavezérlő és ips rendszeremet.
7 éve megy, ami zavar hogy anno analóg-disszipatív elemeket alkalmaztam nagyrészben a kivitelezésnél.
Bár a tényleges fogyasztás a szivattyú 18 wattja és a 3 zónaszelep 8 wattja, + a kisegítő elektronika 4-5W körül fogyaszt, ez összesen 30W.
Viszont az disszipatív szabályzó miatt ez a konnektorból 52W felvétel.
Már megvannak a korszerűbb részegységek, próbára öszedrótoztam az egészet és nagyon jó úton járok, a konnektorból felvett teljesítmény így negáll 36 wattba.
Ha a vegyeskazános fűtésnél, ami a fűtési szezon 90-95%-a nálam, lepattintom a zónaszelepeket és kiktatom őket elektromosan, akkor a 36W helyett 27W lesz.Mondhatjátok, ez marhaság. Nem, nem az mert minden watt számít, és legalább tornáztatom az agyam, meg a forrasztópákámat és elhobbizgatok, ls még értelme is van.
Nagyon komolyan agyalok egy olyan hűtőszekrény kialakításon ami egy mezei nagyobbacska 12 voltos ventillátorral és megfelelően kialakított, és automata zsalukkal ellátott (nyári, eredeti üzem) csőrendszerrel működne, ami télen, +2-3 fok alatt a kinnti hideg levegőt keringetné a hűtőszekrénybe.
Ez a megoldás a maga 10W alatti energiaigényével porig alázná a legkorszerűbb 80-100W felvételű inverteres hűtőket is, kb. 4 hónapig egy évben.
Nyáron meg zárnak a zsaluk, indul az eredeti felállás.
Irgalmatlan energiákat lehetne megspórólni.
Csak a fagyasztó sajnos nincs így megoldva.Ha már fagyasztó.
Elgondolkodtatok már azon, mi értelme van fagyasztónak egy átlag háztartásban?
Elmész a Zosanba vagy a Tecsóba mert 1000 helyett akciós a hús. pl. 800Ft/kg.
Veszel 10 kilót.
Nyertél 2000 forintot.
Ha a 10 kilót 1 hónap alatt eszed ki a fagyasztóból, akkor veszítettél 1000 forintot mert a nyári melegben egy fagyasztó az havi 3000 forint áramot fogyaszt.
Megmértem. Kb. stimmelnek a számok.Tudom ez persze így marhaság mert kell a fagyasztó, a sört, kólát gyorsan lehűteni, fagyit tartani otthon, jégkocka, aki kertes házban lakik gyümölcsöt fagyaszt le stb.
De annak amit sokan csinálnak hogy egy 400-as fagyasztóládát állandóan telitömve tartanak mindennel, nos annak értelme nulla. Csak deficites. -
#77282
tordaitibi
veterán
csubuka
#77279
válasz
csubuka
#77279
üzenetére
Ugyanez a sablonszöveg van a Grundfos kezelési utasításába
A csak színusz.
Szétszedtem, nem PFC-s, 7 éve megy DC-ról.
Kb. 100W alatt nincs PFC-s kialalakítás, de ez sem szabály mert találkoztam már 70W tévével ami viszont PFC-s volt.
Mindenképp bele kell nézni mert azt viszont agyonveri a DC. Nem ud mire ráfogni a szabályzás, nincs változó.
Azt nem tudom hogy pl. 100-120V dc-vel a PFC-vel működne-e. Arra lehet rá tudna fogni. Ki fogom próbálni egy használaton kívüli PC táppal. -
#77276
tordaitibi
veterán
csubuka
#77268
válasz
csubuka
#77268
üzenetére
A fórumtárs leírta, kiegészíteném csupán.
Minden amiben kapcsolóüzemű tápegység van, az egy graetz híd-pufferkondenzátorral kezdődik.
Vagyis elmegy DC200-330 voltról, félszínuszról, trapézjelről, bármiről.
Azaz bármi ami ilyen, pc, laptop táp, tv, inverteres hűtő, stb.
DE!! Csakis azt szabad ilyen DC megoldással táplálni, ami NEM aktív PFC-s!!
A szivattyúmat leteszteltem, DC 189 voltnál áll le.
a konverteret 270 voltra állítottam, az adatlapján a 250V az maximális terhelésnél stabilan kivehető teljesítmény, a nekem kellő 24 wattot akár 320 volton is tudja. Trimmerrel állítható, a plafon az 461V az én panelemen.
Nagyon jó kis szerkezet, lágyindítás, túláramvédelem is van benne. -
#77269
Dr. Szilikát
őstag
csubuka
#77268
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csubuka
#77268
üzenetére
A helyzet annál is egyszerűbb gondolom, mivel a 230 V rögtön egyenirányításra kerül egy Graetz-hídon, így szét sem kell szedni, mehet rá AC helyett DC is:
Az igaz, hogy pufferelve van 325 V-ra, de valószínűleg elmegy kevesebb DC-ről is.
LED-driveren a lényeget nem látjuk, de nem szükséges hozzá soklábú IC és még trafó sem, csak kétvégű tekercs. Egy step-down áramgenerátor megoldható ennyiből és teljesíti a korrekt (áramgenerátoros) meghajtás követelményét:
-
#77219
Dr. Szilikát
őstag
csubuka
#77215
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csubuka
#77215
üzenetére
A villanyszerelésben más okból száműzték a forrasztásos kötéseket (meglazulhat, elválhat, berohadhat, átmeneti ellenállás, melegedés, ilyesmi), de az elektronikában teljesen más a helyzet.
Nyugodtan összeforraszthatod a két vezetéket, megfelelő minőségben természetesen, zsugorcsővel védve. Egyéb módozatokat nem azért soroltam, mintha nem lehetne toldani, csak van egy ilyen esztétikai megfontolás, hogy nem toldozgatunk lehetőleg, de amúgy mindegy.
#77216 Salex1
Meg kellene nézni, hogy triac kapcsol benne, illetve relé kattan, ami hallható is.
-
#77218
tordaitibi
veterán
csubuka
#77209
-
#77212
Dr. Szilikát
őstag
csubuka
#77209
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csubuka
#77209
üzenetére
Láttam már olyan ventilátort, amin tőből is lehetett cserélni, a teljes vezetéket. Egyébként biztonsági okból nem hátrányos a panelba való beforrasztás (stabilabb érintkezés).
Képen látható érintkezőhöz is forrasztottam már közvetlenül vezetéket, a jobboldali fajtánál még meg is lehet oldani kulturáltan, hogy a műanyagon belülre essen a forrasztás.
#77210 Salex1
"...lámpához való mozgásérzékelő tág" fogalom, nem ártana valami konkrétum, mert egyébként gondolhatnék LED-hibára is. Létezik ugyanis "villogós" LED-hiba.
Itt nyilván nem arról van szó, hogy nem értem, mit írtál, de van, amikor félreérthetően írják le magát a problémát is.
-
#76278
Dr.Szilícium
csendes tag
csubuka
#76273
Dr.Szilícium
csendes tag
válasz
csubuka
#76273
üzenetére
Két szélén szokott lenni a +/-, az is párosával, a terhelhetőség érdekében. Közben van egy I2C busz is, amin az akku processzora kommunikál a géppel.
Ha találsz olyan vékony fémlemezt, ami ollóval könnyen vágható (csak kicsit erősebb, mint az alufólia) azt be lehet dugni a résbe úgy, hogy zárlatot nem okozol, utána mérhető. Véletlenül az előbb emlegetett pengék is pont beleférnek.
-
#76274
tordaitibi
veterán
csubuka
#76262
válasz
csubuka
#76262
üzenetére
Litium alapú cella nagyon sokáig bírja mert szinte nincs önkisülése.
Fórumtárs jól írja, kb. félig vagy kicsit fölé töltve, hűvös, de nem jéghideg helyen évek alatt sem veszíti el a töltését, a kapacitásából is nagyon keveset veszít.
Saját példám egy 4 cellás elemlámpa, full kínai noname cellákkal, amit kb. havonta 2x használ otthon az asszony 1-2 percig.
Emlékeim szerint 2 éve nem töltöttem és 70%-on van.
5 éves vagy idősebb gyártású akkunál már meggondolandó, bár a kapacitása ennek is lehet még 90% feletti.
A 2-3 év az itt semmit nem jelent, 1-2%-ot esetleg.
Egy PB alapú akkucella ugyanezen körülményeket véve már majdnem kukába való. -
#76272
Dr.Szilícium
csendes tag
csubuka
#76271
Dr.Szilícium
csendes tag
válasz
csubuka
#76271
üzenetére
Vásárlás után célszerű először is rámérni. A feszültség nagysága is árulkodó, illetve ha bármelyik cella 2,5 V alá esik, az elektronika lekapcsol benne, ilyenkor külsőleg feszültség nem mérhető. Töltés rákapcsolása aktiválja ismét.
2,5 V-ra süllyedt cella még nem számít sérültnek általában, de ehhez már elég sokat kell állnia, hogy ide jusson egy hibátlan akku, ami nem átvezetéses, azaz nem önmagát merítette le.
-
#76270
Dr.Szilícium
csendes tag
csubuka
#76269
Dr.Szilícium
csendes tag
válasz
csubuka
#76269
üzenetére
Mindegyik létező akkufajtát töltik gyárilag, ha jól tudom, ami az ellenőrzést is szolgálja. Hogy óvatosan "nagyjából egy évet" írtam, ez is olyan dolog, hogy akár többet is kibír.
Az a fajta szárazon szállított ólmos nyilván kivétel, amelyikhez kis flakonokban mellékelik az elektrolitot és az embernek kell beüzemelni.
-
#76264
Dr.Szilícium
csendes tag
csubuka
#76262
Dr.Szilícium
csendes tag
válasz
csubuka
#76262
üzenetére
Közepes szint fölé töltve is képes elállni nagyjából egy évig anélkül, hogy túlmerülne, ezt szokták követni a Li-ion akkuk gyártói is.
Maximumra nem jó, mert a feszültség is ilyenkor jobban igénybe veszi és mivel azt sokáig megtartja, sokáig kínlódhat így. Alacsony töltésnél pedig túl is merülhet.
De legfőképp az a kínja, hogy hosszabb távon úgy érzi jól magát, ha a lítium ionok fele az anódon, fele a katódon tartózkodik (50 % töltöttség). Az egyensúly eltolódásával vagy az anód, vagy a katód felületén olyan folyamatok indulnak el, ami vékony szigetelő réteget képez, azaz növeli a cella belső ellenállását, ami egyébként is az öregedés legfőbb problémája ezeknél.
Természetesen ennek hosszú távú tárolásnál van jelentősége, vagy egy laptop állandó magas szintjén stb.
Hogy valaki este feltölt egy telefont és reggelig nem húzza le, az semmi. Meg amúgy is lekapcsol a töltés, természetesen.
#76263 winfos
Többnyire nincs jelentősége, kettős szigetelés amúgy is megvéd.
Viszont kettős szigetelésű tápvezeték is kötelező 230 V-ra, ennek fényében kicsit furcsa a látvány. Kínai? Magyar hatóság soha nem látta?
-
#75929
Dr.Szilícium
csendes tag
csubuka
#75909
Dr.Szilícium
csendes tag
válasz
csubuka
#75909
üzenetére
Ott látszik a képeden a kis SMD TL431, aminek középső lába megy az optocsatolóra. Régóta általános megoldás (egyszerűbb, olcsóbb tápoknál Zener-diódával), a TL431 előnye precíziós pontosság.
Működése nagyon egyszerű, a kimeneti osztó negatív visszacsatolásként figyeli a feszültséget és ahol a nyíllal jelöltem, a TL431 mindig pontosan 2,495 V-ot igyekszik fenntartani. Ennek érdekében az optocsatolón keresztül le vagy fel szabályozza a primer PWM-et, hogy a stabil feszültség beálljon.
Ezzel már el is árultam az osztó értékeinek egyszerű számítását. Nem kell ismerni az áramkör egyéb alkatrészeit, legfeljebb az előfordulhat, hogy mivel a trafó adott kimeneti feszültségre van méretezve, túl kis PWM-nél zúgás, instabilitás jelentkezik, túl nagy feszültségre állítva pedig elfogy az ereje, mert nem marad rászabályzási tartalék.
Mivel a szekunder tekercs, dióda stb. is az adott áramra van tervezve, azt nem tudod túllépni, ez a melegedésből is érzékelhető, illetve a dióda szokott zárlatba menni, ha nem bírja.
Vannak olyan laptoptápok, ahol megbonyolítják a vezérlést a terhelés figyelésével, illetve készenléti állapotra való kapcsolással, a minimális üresjárási fogyasztás érdekében.
De ma már erre is vannak olyan vezérlők (Green Mode, Burst stb.), ami primeroldalon egy 6 lábú apró SMD tokban mindent elintéz, azaz nem kell külön bonyolítani, további IC-ket, másodlagos optocsatolót alkalmazni, és az egész nem (sokkal) bonyolultabb, mint a 2. ábra, mégis energiatakarékos, ami érzékelhető a készenléti melegedésből (annak hiányából).
Ajánlott források:
https://www.onsemi.cn/pub/Collateral/TND381-D.PDF
http://u.dianyuan.com/bbs/u/70/1360651225251168.pdf
https://www.ti.com/lit/ds/symlink/tl431.pdf -
-
#75915
razorbenke92
őstag
csubuka
#75913
-
#75914
tordaitibi
veterán
csubuka
#75913
válasz
csubuka
#75913
üzenetére
Biztos hogy sokkal nagyobb áramot nemfog tudni, még ha a negyedére is veszed le a kimenő feszültséget, mivel a szekunder tekercs és az egyenirányító ugyanaz marad és azok áramra vannak méretezve, pl. tekercshuzal vastagság.
Nálad a +1A az nagyon határeset, akár még működhet is ha sikerül meghekkelned az adaptert akkor hosszútávon, pár órai működésnél ellenőrizni kell melegedésre.
Különösen a kimeneti diódát, diódákat és a transzformátort.Nekem van egy eredeti 120W Toshiba laptoptöltőm, 6A-t tud, ha közel vagy Pécelhez és el tudsz jönni érte akkor ingyen viheted.
-
And
veterán
válasz
csubuka
#75856
üzenetére
(Már csak azért sem, mert az a 'magasabb feszültség' a gyakorlatban nem létezik. A névleges értékek között ugyan megvan, de a lehetséges tartományok között nincs: egy frissen töltött NiMH feszültsége is erősen közelíti vagy akár át is lépi a másfél voltot, és csak a kisütés megkezdése után esik elég gyorsan a névleges érték környékére.)
-
válasz
csubuka
#74792
üzenetére
Nagyon nem, a legelterjedtebb TP4056 alapú töltő jó hozzá. Arra figyelj, hogy míg a 18650 cellák 4,2-3,0V között szeretnek tartózkodni, a lipo akksik 4,4V-ig tölthetők (legalábbis az utóbbi néhány telefonomat alapul véve), de 3,4V alá ne merítsd őket! A TP4056 csak 4,2V-ig tölt, azzal nem lesz gond, de a túlmerítés elleni védelemről neked kell majd gondoskodni! Kiberhelés közben figyelj, hogy nehogy rövidre záródjon, mert pukkanás lehet belőle.
-
#67409
tordaitibi
veterán
csubuka
#67403
válasz
csubuka
#67403
üzenetére
Szia, nem lehet step-down mert nem fér el az adapter házába, ha meg valami dobozba teszem elég furán nézne ki a tápkábelen.
Köszi az ötletet, megoldódott, próbaképp egy noname 12V/3A táppal próbálkoztam, teljes sikerrel.
Uresjaratba 15,2V, a kepen 1,67 amperral terhelve 15,04V, 3 amperral terhelve (ez mar eros tulterheles de langyosan viselte a 10 perces tesztet) 14,89V. -
Reggie0
félisten
válasz
csubuka
#67391
üzenetére
Az a lenyeg, hogy a korbezart hurok felulete csokkenjen, akar kisebb hurkok letrehozasaval is. Az elektormos kabeleket nem a csovezetekre kell sodorni, sot az inkabb arthat, inkabb csak haladjanak egy nyomvonalon, en a fel/le meno csovek sodrasat emlitettem, de nyilvan tulzott energiabefektetes a haszonhoz kepest, azok nem erzekenyek.
-
Reggie0
félisten
-
pjen
félisten
válasz
csubuka
#67382
üzenetére
Nem tudom nekem eddig egyszer volt másodlagos villám kár.Tv és DVD pusztult el.A Tv-t hivatalos szervíz javitotta,bevittem a számlát,szó nélkül fizettek.A DVD ujkori árát szintén kifizették.Az a gond szerintem,bármilyen védelmet kiépíthetsz,kár akkor is érhet,valamennyi pénzt mindenképpen kapsz.Ha nincs biztosításod semmit.Sajnos van is egy mostani példa.Családi ház minden védelem kiépítve,biztosítás nincs.A zsír kifröccsent a gáztűzhelyre.egész ház újra festés(pedig tavaly volt)+ gáztűzhely,mikró,csillár.
-
#66456
tordaitibi
veterán
csubuka
#66455
-
#66196
terapeuta007
aktív tag
csubuka
#66194
terapeuta007
aktív tag
válasz
csubuka
#66194
üzenetére
Biztonsagi frissitesek: akarmikor viszarakod regi romot vagy esetleg jol mukodo fozott romra csereled.
Chache torolgetessel(pl clean master lite)
Es 2 évente ujrarakassal jo sokaig hasznalhato marad a telo.(persze csak ha androidos mert egyeb zart forraskodu rendszereknel eleg nehez nem azt a romot hasznalni amit a gyarto akar hogy hasznalj.)es a gyartonak nem az a celja hogy sokaig ne vegyel uj telefont)
Az egy masik dolog hogy addigra szétesnek.
Bár azert egy rendesen oszerakott 6 col alatti kozep vagy felso (ár)kategorias telefon az nem jellemző hogy magatol szétesik.max Hangszoroknal beretkesedés.
Meg össze lehet törni ugye. -
#66192
terapeuta007
aktív tag
csubuka
#66191
terapeuta007
aktív tag
válasz
csubuka
#66191
üzenetére
Ha vigyazol a telora akkor az aksi lesz az elso ami lepusztul.
Igazavol veve a toltes anyira nem szamit elettartamszempontjabol.
Inkabb az hogy ne meritsd 20%ala. Meg azis segit ha csak 80%ra toltod.
De annyit nem ér az a plusz fél év hogy ne hsznald ki a telot. Igyis ugyis ujat kell venni.
Vagy aksit cserelni.
Ebayrol nem olyan nagy dolog akut cserelni mgadnak.
Kapsz telefonszetszedos kitet + kis kezugyesség es kesz.
Aksik olcsok. -
#64631
terapeuta007
aktív tag
csubuka
#64630
terapeuta007
aktív tag
válasz
csubuka
#64630
üzenetére
ugye elektronikus vezérlése van mert brushless. valszeg vam benne védelem ezellen.
ugye a minimum 3 (pc ventiknel asszem 9 általaban) tekercsre küldi felváltva az áramot. ez sok féleképpen történhet.
de nem hinném hogy amikor lefogod akkor arra az egy (soron következő) tekercsre küldené folyamatosan az áramot amíg el nem engeded és el nem kezd forogni vagy éppenséggel amíg le nem ég a tekercs.
ilyenkor vagy folytatja a sorrendet mintha forogna a propeller a mágnesekkel rajta.(ilyenkor melegszik az osszes tekercs de ebbeb az állapotban viszonylag "sokáig" birná szerintem )vagy pedig nem küld áramot sehova.
valszeg az utobbi a helyes válasz. hiszen van rpm mérő bennük. és még lehet hőszenzor is a tekercseknél.
ha már épiteni kell hozzá egy bonyolult vezérlést aminek az rpm-hez képest kell kuldenie az aramot a megfelelő tekercseknek akkor már nem nagy dolog belerakni egy védelmet. mondjuk hogy ha 3masodperc alatt nem indul el a venti (0rpm) akkor lekapcsoljon a cucc.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61808
üzenetére
A panel forrasztási oldalán szigetelt vezetéknek nincs különösebb értelme, attól még úgyis ott lesznek az érinthető pontok, amit nem kell érinteni.
Nemrég én is csináltam ilyen panelt, bár amikor elkezdtem összerakni, majdnem megbántam, hogy nem rendes NYÁK-ot készítettem, de végül ezt sem tartott túl sokáig "összevarrni". Ahogy a 0,4 mm-es, kábelből bontott huzalt átfűzögettem, mintha varrnék, olyan volt:
Noha itt a galvanikus elválasztásnak nem sok szerepe van, mert a hőlégfúvóban, amihez készült hőfokszabályzó eleve 230 V van, az egész szerkezet pedig komplett szigetelt, illetve védőföldvezetéke is van a fémrészhez.
Pláne, ha LNK306 step-down tápegységgel kombinálom (24 V / 200 mA kell csak ventilátor + vezérléshez), abban még trafó sincs, de nem is kell egy hőlégfúvóhoz.
Ettől függetlenül berajzoltam sárgával, hol válik el a 230 V-os rész:
Egyébként pillanatpákával le is lehet szedni a szemeket, vagy bármilyen rézfóliát. Ha megmelegítem, utána lekapcsolom, hozzáragad a pákához és lekapja. Vagy a melegítéstől is leválik.
További fotók:
Ez pedig a tervezési fázis, az összerakás közben kicsit változott:
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61464
üzenetére
Átütési feszültség, amikor elkezdik lassan növelni a két oldal közötti DC-szintet, míg egyszer áthúz. Noha azt itt nem adják meg, csak amennyit még elbír. 2100 V hihető érték.
Tartós üzemi feszültségként pedig 354 V megfelelő elvileg, de lehetnek előnyei a hagyományos áramváltónak is.
Fix bekötésű szerkezetnél azt is meg lehet tenni, hogy a 0-ágba iktatni az ACS712-t, úgy gyakorlatilag nincs kitéve feszültségnek. Legalábbis, amíg nem lesz szakadás abban az ágban.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61462
üzenetére
Van olyan panel, ahol elég szűkre vették, noha a 230 V nem nagyfeszültség, de azért annyira nem kellene, még ha árnyékolószerepet is szántak neki vagy hőelvezetést:
Esetleg fémfűrésszel át lehetne vágni keresztben a rézfóliát. Akár levenni az IC-t és alatta is átvágni, ha kell. Vagy másik panelt készíteni, ezek már megoldható dolgok.
Olyan is van, ami vállalhatónak néz ki, de a vásárlónak már nem azt küldték, a fotók szerint. Olyat kellene nézni, ami ezeknek a feltételeknek megfelel:
https://www.aliexpress.com/item/-/1876346364.html
https://www.aliexpress.com/item/-/32491966677.htmlDe itt az egyiknél nincs visszajelzés.
Mindenképpen korszerűbb eszköz, egyszerűbb is rendelni, de ezt már mindenki maga tudja, hogy mihez tud hozzáférni, esetleg áramváltót akar barkácsolni stb.
-
csubuka
addikt
válasz
csubuka
#61450
üzenetére
Erre esetleg tudtok valami tippet? A fő gondom az, hogy nem elég, hogy AC, de még szaggatottan lesz áram folyás is a fűtőtest triac-os szabályozása miatt. *Ez lehet, hogy nem probléma abszolút, ezt nem tudom megítélni.
Ez most nem a venti probléma, szóval legalább rezisztív lesz a terhelés maga.
Valamint az ACS712 hall szenzoros áramerősség szenzor ugyan maga a chip bír 2,1kV-ot, ámde olyan PCB-t venni, ahol rendes távolság meg kivágás van a nagyfesz és kisfesz oldal között nem igazán lehet. Így talán jobb lenne a current transformer a biztonság kedvéért is akár, ott abszolút nincs kockázat és nem kell babrálni a 230V-ot.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61198
üzenetére
Az IGBT is jelen van az erősáramban, villamos vontatásban, indukciós főzőlapokban, vagy épp a plazma TV-kben is.
Bizonyos alkalmazásoknál előnyösebb és egyszerűbb, hogy a triac csak a legközelebbi nullátmenetnél fogja megszakítani az áramkört, még akkor is, ha már lekapcsoltuk a vezérlést. Az is jó, hogy vagy vezet vagy nem. Nincs köztes állapot, mint egy tranzisztornál, ami emiatt túl is disszipálódhat, ha nem hajtjuk meg rendesen.
A cikkben épp kifejti lehetséges gondokat, illetve induktív terhelésre nem is ajánlja ezt a fajta megoldást.
Máskor meg jó lenne az ellenkezője (áramfolyás közben megszakítani, lefutó élű dimmer stb.), akkor más eszközhöz kell nyúlni. De természetesen az IGBT vagy MOSFET előnye / különbsége nem csak ennyiben merül ki.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61192
üzenetére
Ha sikerül eltalálni az LDR megfelelő értékét és terhelhetőségét, működhet éppen, a hosszú idejű stabilitás majd kiderül, de nem mondanám egy komoly megoldásnak.
Arduino triac control, AC motor control szavakra keresve lehet találni normálisabb megoldásokat is, mint például:
http://www.instructables.com/id/Arduino-controlled-light-dimmer-The-circuit/
Vagy ennek különböző, de azonos elvű változatai. Az a kis áramkör pedig megépíthető ilyen egyoldalas perforált panelon is.
Legfeljebb a hálózat elválasztási határvonalán fel kell szedni a szemeket (pákával melegítve lejön) a megfelelő szigetelési távolság érdekében.
(#61193) KFORboy
Előfordul, hogy a gyártás során módosítanak valamit és egy kondenzátorból ellenállás lesz. Viszont ilyenkor nem egy képrészlethez találjuk ki az ellenállást, hanem az áramkörhöz.
Tehát azt kell felvázolni fejben vagy papíron, hogy mi a funkció, majd ahhoz képest rekonstruálni az értéket.
-
kjani18
őstag
válasz
csubuka
#61122
üzenetére
Lehet, hülyeség amit javasolok, de majd -remélem- az okosabbak megírják, ill. méretezik.
Én egy DC tápra kötött, sinus-generátorral vezérelt (bemenet) D osztályú végfokot tudnék elképzelni neked, aminek a kimenetét megfelelő trafóval fel tudnád transzformálni a venti feszültségigényéhez. A sinusgenerátor frekijét lehetne digitális potival szabályozni, és anyagilag még elfogadható lehetne az ára is.
Vagy nem
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61143
üzenetére
Egyelőre annyit látok, hogy az a szabályzó segédfázisos motorhoz való, illetve mondhatjuk kétfázisúnak, mert ezek egyforma, egyenrangú tekercsek.
A lenti képhez hasonlóan kell elképzelni, csak más színekkel. Két egyforma szín a közös pont, másik oldalon a két fázis, amit egy fázisról járatunk ebben az esetben. A pirosra kötve forog visszafelé.
Meg valószínűleg a védőföld (FG / frame ground), de ezt nem jelzik egyértelműen.
A vásárló pedig benézte, aki a háromfázisú kimenet hiánya miatt reklamál, ami nincs is:
Dear! At the output of the frequency converter, three phases (red, green, white), between white and green there is no voltage = 0V. The frequency converter with such a fault is not can work. Dear Aliexpress team! If I am the return of item and money, then the delivery in Hangzhou is for a small package weight in to 500g. is equal to - RUB 472.00 that's about 3/4 of the cost. Therefore, I ask only a refund of RUB 529.0 which is 75% of the cost. Video completely confirms the nonoperability item.
Tegnap kimaradt, hogy a PC-ventilátoroknál is megszokott módon, a bizonytalan indulás miatt kell nagyobb fordulattal indítani és utána lassítani. Vagy úgy beállítani, hogy biztosan elinduljon.
-
#61146
gerleimarci
aktív tag
csubuka
#61143
gerleimarci
aktív tag
válasz
csubuka
#61143
üzenetére
Nem tudom mért félsz ennyire a hálózati feszültségtől. Építtess be FI relét, akkor nyugottabban szerelgethetsz. Én inkább megépíteném azt a panelt ¼ árban. Azzal tanulnál is. És amit megspórolsz+még egy kicsi, abból vehetsz egy leválasztó trafót. És ugye a kínai panel is ugyan úgy ki tud nyiffantani, ha rossz helyre nyúlsz, fel tudja gyújtani a házad, ha valami nem jól sikerül.
FI relé+fém műszerdoboz+olvadóbiztosíték+rendes földelés kombóval én nyugodtan alszok -
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61139
üzenetére
Ohmos terhelésre forgalmazzák, ami nem jelenti, hogy nem visz el kisebb motort, vagy lehet próbálkozni nagyobb feszültségű triac beépítésével, hogy jobban bírja az induktív hatásokat.
Az egyik eszköz a potméteres dimmer mikrovezérlős változata, de ennek is csak egy hálózati bemenete van és egy kimenet a terhelésnek:
Kapacitív előtét biztosítja az elektronika tápellátását. Látszik egy MOC3023 optotriac, ami nullátmeneti vezérlőt nem tartalmaz. Dolga csak annyi, hogy a processzor ezen keresztül kapcsolja a triac kapuelektródáját. De nem külső vezérlésre való, csak a belső áramkört választja el.
Alábbinál pedig egy MOC3023-on keresztül tudsz kapcsolni egy triacot, Arduinoval is. Valamint van egy optocsatoló, amin keresztül a hálózati nullátmenetet tudod figyelni:
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61129
üzenetére
A pár alkatrészből álló klasszikus triac dimmer nem alkalmas ilyen módosításokra, a közvetlen hálózati kapcsolat, illetve a potméter AC-áramköre miatt. Mivel fázishasító elven működik, pont szinuszt nem csinál. A hullám elejét levágja, késleltetett triac-gyújtással. Fázisszögszabályzásnak is nevezik:
https://www.aliexpress.com/item/-/32803831962.html
Fali változat:
https://www.aliexpress.com/item/-/32810907259.html
Mivel ebben túl körülményes lenne a potmétert kiváltani, a szoftveres vezérlést inkább úgy szokták megoldani, hogy a mikrovezérlő figyeli a hálózati feszültséget, a nullátmenetet, ahhoz képest késleltet.
De itt még mindig a fázishasításnál tartunk, ami az aszinkron motoroknál egyébként is kompromisszumos, mivel ezek fordulata alapvetően a frekvenciával van összefüggésben, azt viszont sokkal komplikáltabb szabályozni. AC --> DC --> AC konverzióval is jár, tehát nem reális, hogy gyárilag ilyet mellékeljenek hozzá, túl drága lenne.
Szerencsére reagál a feszültség, illetve az átlagérték csökkentésére is, fázishasítóval is. Mellékhatás lehet zúgó hang, nyomatékcsökkenés, bizonyos fordulat alatt instabilitás. Az aszinkron motorok egyébként is csúszással követik a frekvenciát (erősáramban ez a slip fogalma), de csökkentett feszültségnél van egy pont, amikor teljesen elveszti a kapcsolatot a forgómezővel, berángat, megállhat.
Ennek ellenére megpróbálható, vagy beválik valakinek, vagy tetszik, vagy nem.
Ha szaggatott csomagokban kapja a normál szinuszt, ennek a motorfajtának nem árt, nincs kommutátor, nincs ami beégjen. Ezek nagyon egyszerű, robusztus szerkezetek, nem véletlenül annyira elterjedt.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#61122
üzenetére
2$ alatt lehet rendelni potméteres triac dimmert, de az csak önmagában használható tekergetésre.
Mivel az így előállított fázishasított jel amúgy sem a legjobb a motornak (zúgás, zavarhatás), talán lehetne próbálkozni szakaszos vezérléssel, tehát amikor csomagokban kapja a szinuszjelet. Hasonlóan, mint a hőfokszabályzott páka vagy hőlégfúvó, ami be-ki kapcsolgat. Csak valamivel sűrűbben, hogy ne járjon túl darabosan.
A be-ki kapcsolás egyszerűen megoldható egy triac és egy nullátmenetes triac-driver segítségével ami az optocsatolt leválasztást is biztosítja.
Utána már csak vezérelni kellene, hogy szakaszosan kapja az áramot. De nem tudom, hogyan reagálna rá az adott motor, esetleg egy mechanikus kapcsolóval is lehetne tesztelni.
Az optotriac csak nullátmenetnél kapcsol be, a triac pedig csak nullátmenetnél képes megszakítani az áramkört, így félhullámokat, hasított jelet soha nem kapna a motor.
Nemrég én is rendeltem ilyeneket:
Utolsó tétel még nem érkezett, a másik kettő jó minőségű alkatrészek.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#59910
üzenetére
Ennek a szériának van többféle változata funkcióban is, vagy kijelzési határban (2000 / 4000 / 6000).
Lehet, hogy valakit nem érdekel a kapacitásmérés, hőfokmérés, true RMS, akkor lehet olyat is választani. Jelenleg az akciós ár és a tudás miatt is a BG linken kapható néz ki a legjobb vételnek.
De bárki összehasonlíthatja, hogy van-e jobb, vagy neki tetsző:
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#58988
üzenetére
Azt hittem, valamilyen univerzális laptoptápról van szó, de mindegy, mert az is stabilizált, csak többféle feszültséget tud. Erre is mehet rá a konverter.
Buck-boost ebben a terhelhetőségi kategóriában nem olyan elterjedt, vagy drága is lenne, nem emlékszem ilyenre. Nem érdemes kombinálni szerintem, ha nem muszáj.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#50605
üzenetére
Előbb nem mentem bele jobban, hogy a leválasztás kérdését egyébként is lehet még finomítani, mivel a főtrafó leválaszt, az anódfeszültség pedig negatív testelésű. Akár az eBay inverter is jó lehet, nem is drága, szét kell szedni, megvizsgálni.
PC tápban a nagy trafó gondolom túl nagy teljesítményű az adott célra. A standby trafó, 10 W körüli teljesítményével jó lehet (5V / 2A).
Biztonságot soha nem lehet tudni, nem látni bele (nem egymás mellett van a primer és szekunder, hanem egymáson általában).
A PC-tápok nem teljesítik a kettős szigetelés biztonsági feltételét, ezért kötelező védőfölddel vannak ellátva, de ez nem csak a trafókon múlik. Feszültség alatti részek vannak benne, ami a fémházhoz záródhat véletlenül, vagy bedugott fémtárgy miatt, ezért ezeket csak védőfölddel engedik forgalmazni.
(#50608) CPT.Pirk
Én is csak TV-ben láttam, hogy létezik oldószer még a műgyantára is, de nem ismerek ilyet.
-
mezis
félisten
válasz
csubuka
#50605
üzenetére
Miután a 12V-os trafó megfelelően szigetelt a 230V-al szemben, az erről működtetett inverterrel leválasztási gond nem lehet. Ne fogd meg egyszerre a nagyfeszültség mindkét ágát.
Azt meg csak meg tudod ítélni a kialakításról, hogy milyen veszélyt jelent az a nagyfeszültség az elektronika kisfeszültségű részére.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#50602
üzenetére
200 V nem csapolás / osztás, hanem rátekerés.
Vékony huzalból kellene sok menetet rátekerni, amihez férőhely kell és a vasmag megbontása, mivel ezt befűzögetni bajos.
Ha ezek a feltételek nem adottak, akkor egy kis PWM-tápegységet lehetne építeni, ami a 12 V-ból csinálna 200 V-ot. Ez nyilván nem ugyanaz, mint a step up konverter, aminek vannak korlátai.
Valamilyen kis dugasztáp trafóját lehetne ehhez felhasználni, fordított bekötésben, természetesen a primer oldali vezérlés, illetve a kapcsolóelem itt már nagyobb áramra és kisebb feszültségre lenne felkészítve.
A negatív visszacsatoláshoz a 200V-ot leosztva lehetne használni, optocsatolón keresztül, vagy az egyes trafókon meglévő visszacsatoló tekercset. Ilyet az egyszerűbb dugasztápokban lehet találni. Ez a konstrukció kevésbé stabil feszültséget biztosít, de sok célra megfelelő. Bizonyos terhelési tartományban tud stabil lenni, ezért is lehetett régebbi TV-tápegységeknél látni ezt a megoldást (tehát ahol nem volt optocsatoló).
(#50603) Batman2
Nem is úgy mondanám, hogy galvanikusan nem választ le (hiszen a kondenzátor galvanikusan / fémesen szigetel), csak bizonyos kapacitás felett már túl nagy áramot képes továbbítani az emberre is.
Galvani békakísérlete (az izmok összehúzódása mellett) a kontakt elektromosságról, fémes érintkezésről szólt, a róla elnevezett galvanizáció pedig fémes bevonatot jelent végeredményben.
-
Batman2
őstag
válasz
csubuka
#50602
üzenetére
Galvanikusan leválasztott 200V-os kimenet esetében bizony kell egy 200V-os tekercset varázsolni a trafóra vékony drótból, persze ha az is fér!
Ha nem kellene galvanikus leválasztás, akkor lehetne autotrafóként megoldani a dolgot, tehát valóban leágazást csinálni a 230-as primer tekercséből a megfelelő helyen.
Szóval nem tudod megúszni egy spéci, külön trafó készítését.
Lehetne még kapacitív kondenzátoros előtétet is alkalmazni ilyen feszültség és áramerő esetében, az nagyon helytakarékos, de az sem galvanikusan leválasztott.
Üdv. -
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#46533
üzenetére
Biztonsági szempontból a primer és szekunder közötti szigetelés minősége lehet aggályos, arra oda kell figyelni. A cikkben említett barkácscélra azért is jó, mert a toroidra házilag könnyen rá lehet tekerni meneteket.
LED-szalagokhoz való 12V-os tápegység megfelel, kapható fémházas kivitelben is, vagy egy ilyen olcsóbb (ha 2A-est keresel):
http://www.ebay.com/itm/271719206584
PC-táp is alkalmas, annál szükség lehet egy kis műterhelésre is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka
#46516
üzenetére
Annak lényegében a feltüntetett teljesítményű izzót (nem erősítőt) el kell bírnia, másképp még a kínaiak sem tudnák eladni. De egy ilyen elektronikus trafó különbözik a szokványos kapcsolóüzemű tápegységektől:
http://sound.westhost.com/lamps/elect-trans.html
Szintén kapcsolóüzemű, de például nincs benne szűrőpuffer, sem primer, sem szekunder oldalon. Ennek köszönhetően nem csak a mérete kicsi, de jelalakja az 50 Hz (pontosabban 100 Hz) hullámzását követi, ami egy izzólámpa szempontjából közömbös:
Nincs visszacsatolás a kimenetről, vagyis nem stabilizált a feszültség, az impulzusok szélességben nincsenek modulálva, kitöltési tényező 1:1.
Önrezgő oszcilláció alapján működik, vagyis a trafón elhelyezett tekercsekről visszacsatolva gerjeszti magát, frekvenciát az RLC alkatrészek határozzák meg. Alábbi rajz netről származik:
Utána kicsit átszerkesztettem, míg megkaptam egy nálam lévő példány rajzát:
Pár alkatrész, így nem tudtam megállni, hogy ne rajzoljam körbe. Tehát ebből kispóroltak még további néhány alkatrészt, amit a működéshez feleslegesnek gondoltak. A szerkezet ettől még működik is, legfeljebb jobban zavar a hálózatra.
Nem ajánlható viszont HF-erősítő táplálására, mert végeredményben a pulzáló 100 Hz-et kellene szűrni (mintha nem is kapcsolóüzemű, hanem sima vasmagos trafónk lenne). Viszont az ott megszokott 5000 - 10 000 mikrós szűrőkapacitások által okozott terhelésre, a töltőimpulzusokra valószínűleg érdekesen reagálna, 100 Hz zúgó hanggal például, terhelni sem lehetne rendesen.
Ohmos terhelésre van kitalálva.
-
#46517
csabyka666
veterán
csubuka
#46516
A csak színusz.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Lenovo ThinkPad T14 Gen 3:i5 1250P(12mag),16GB,512GB,14"matt TOUCH,vil.HU bill,Lenovo gari 2026.6.25
- Amazfit Gtr 3 Pro okosóra dobozával újszerű állapotban
- i3-8100 + ASUS H310M alaplap + 8GB RAM egyben (félkonfig)
- Asztali PC , R5 5500 , RX 6700 XT , 32GB RAM , 512GB NVME , 1TB HDD
- Sony PlayStation 5 Fat 825 GB eredeti doboz, gyári kontroller
- Bomba ár! Dell Latitude 3590 - i5-8GEN I 8GB I 256SSD I HDMI I 15,6" FHD I Cam I W11 I Garancia!
- Csere-Beszámítás! Asus Rog Strix GTX 1080Ti 11GB GDDR5X Videokártya!
- Csere-Beszámítás! AMD Ryzen 7 5700X3D Processzor!
- Tablet felvásárlás!! Apple iPad, iPad Mini, iPad Air, iPad Pro
- Lenovo Thinkpad P16 G2 - i9-13980HX, 64GB, 1TB SSD, 16" WQUXGA (3840 2400), RTX 4090 (ELKELT)
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged