- Milyen okostelefont vegyek?
- Mobil flották
- Milyen GPS-t vegyek?
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- Redmi Watch 5 - formás, de egyszerű
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Második bétánál jár a One UI 8
- Megvan, milyen chipet használ a Pura 80 Ultra
- Garmin Instinct – küldetés teljesítve
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
Amikor kódolást említettem soros átvitelnél, amilyen pl. a riasztó távirányító, akkor nem titkosításra gondoltam, hanem az egyes bitek átvitelének módjára. Hogy milyen csomagban, milyen elő és utó bitekkel, ellenőrző bitekkel, és hogy az egyes bitek átvitele milyen időzítésekkel és hány impulzussal történik. Ebben még semmi titkosítás nincs, de a vételhez pontosan ismerni kell ezeket.
Az már egy következő szint, hogy az így átvitt bitek mit tartalmaznak, pl. a "hello world" szavakat olvasható formában, vagy titkosítva "sd9f87df87s9d8f" amit valamilyen matematikai módszerrel dekódolni kell az olvashatósághoz.
Nem tudom hogy a riasztókhoz milyen titkosítást használnak, de a videón működött a dolog, tehát az arduino is ismerte a dekódoláshoz szükséges infókat.
Az autó ellopásához meg nem csak a titkosítás törése az út, hanem a scanneléssel összegyűjtött adatok és azok lejátszása.
Ezért is érdemes a saját készítésű rendszerbe is titkosítást vinni, arduino, jó nagy flash rom feltöltve véletlen számokkal, ugyanez a vevőben is, elvileg is törhetetlen (One Time Password). -
gyapo11
őstag
-
-
-
gyapo11
őstag
válasz
LógaGéza
#2137
üzenetére
Egy nagyobb sketchből vágtam ki, ez a lényege:
if (Serial.available() > 0)
{
incomingByte = Serial.read();
if(incomingByte==50) //ha 2-es karakter
{
Serial.print(ora);
}
}Ha "2"-est kap a soros porton, akkor kiírja az ora nevű változó tartalmát. Ez a megoldás arra jó, ha egy karakter vezérel valamit. De az angol abc betűi és a számok 36-féle utasítást hordozhatnak, általában elég. Ezeket billentyűzetről könnyen lehet küldeni olyan terminal programmal, aminek nem kell enter, hanem egyből küldi a byte-ot ahogy lenyomtam a gombot..
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#2099
üzenetére
Legegyszerűbb lenne a hagyományos fényorgona, 3 csatorna, 3 ledszalag, és a ledszalagok minden ledje egyszerre világít, csak a fényerő változik a zene egyes frekvenciatartományainak erejétől függően.
Az fft-hez szerintem is gyenge az arduino, viszont külső alkatrészekkel könnyen felépíthetők a szűrők, ezt többtíz évvel ezelőtt is így csináltuk, csak akkor tirisztorok kapcsolgatták az izzókat. A csatornák száma is növelhető, de akkor több alkatrész kell a szűrőkhöz, és gondolom növekedne az átfedés az egyes csatornák között, az r-c szűrők nem túl keskeny sávot képesek szűrni. -
gyapo11
őstag
Arduinoval vezérelt elektronikáról van szó, szerintem ide való.
A 17 Ft-os különbség 100 db-nál 1700 Ft, a 30 db 595D meg 650, arduino meg kell mindkét megoldáshoz. Tudom te chipet írtál, nekem az arduino egyszerűbb.
Szóval 1050 Ft-tal olcsóbb, azt meg mindenki eldönti, hogy ennyit megér-e neki, hogy nincs az egyes jégcsapok mögött 3 db 595D. -
gyapo11
őstag
Az egyes állapotváltozások között gondolom van elég idő, lehetne minden jégcsap 8 ledből, a jégcsapok száma tetszőleges, és minden jégcsapra egy shiftregiszter, ezek egymásnak sorban átadják a biteket. Így az arduinotól 5 drót is elég lenne. Ha rgb ledek, akkor jégcsaponként 3 shiftregiszter.
-
gyapo11
őstag
Ahova elég az 500 mA és nem 1-2 kimenet van, oda jó. Ha nagyobb az áram, motor, izzó, powerled, akkor már nem elég, vagy ha csak egy valamit akarok kapcsolgatni, akkor meg kihasználatlan marad a nagy része, és drágább is, mert egy kis tranyó meg egy 3 A-es az 30 Ft-ból kijön, ez meg 100 körül van, illetve ebayen találtam 10-es csomagban 39 Ft/db-ért is. Szóval nem kell elvetni a tranyós megoldást se meg a többit se, mindenhova az oda legjobban passzolót kell használni, relé, triak, tranyó, ic, mosfet, minden játszik.
-
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#2001
üzenetére
Ha az arduino kimenetére egy darlington tranyót teszel, akkor pár mA-es árammal szinte Paksot is tudod kapcsolgatni.
De A-eket mindenképpen, tehát 20 mA-es ledekből 100-at is.
Darlingtonban nem tudom mit lehet venni, de egy sima bc182 meg egy pár A-es teljesítmény tranyó tökéletes.
A VG1 az arduino kimenete, négyszögjelet ad ki 0 és 5 V szintekkel. Az 1.8 kΩ-on 2 mA áram folyik az első tranyó bázisába, ez nem erőlteti meg az arduino kimenetét. A 0.1 Ω-on és a leden át pedig 1.7 A áram folyik, ha a bemeneten 1-es van. -
gyapo11
őstag
Pár dolog kell hozzá.
- amikor a gombot megnyomod, egy változóba be kell írni a villogó állapotot
- kezdődhet a villogtatás
- meg kell várni, amíg a gombot felengeded
- ezután figyelni kell, hogy mikor nyomod meg újra
- ha megnyomtad, változóba nem villogó állapotot írni
- villogást kikapcsolni
- figyelni, hogy mikor engeded föl a gombot
- ha fölengedted, akkor vissza az elejére -
gyapo11
őstag
Apropó dátomot hogy lehet megoldani?
Simán beolvasod az idővel együtt.Mi biztosít arról hogy pl áramszünet esetén nem fog elindulni?
Ha nincs szünetmentes tápellátás, akkor a programot úgy kell megírni, hogy reset után ne csináljon hülyeségeket. Tehát eltárolni eepromba aktuális állapotokat, és amikor a program elindult, akkor az eepromból beolvasni és ott folytatni, ahol az áramszünet előtt abbamaradt.erre van valamilyen mintád, mi haszna van az altatásnak?
Nincs mintám, a sleepet még nem teszteltem. A haszna a nagyon kis fogyasztás, nyilván elemes-akkus tápellátásnál van értelme. Ha pl. neked naponta egyszer kell begyújtani, akkor vagy fogyaszt állandóan 10 mA-t és várja azt az egy időpontot, vagy alszik μA-es fogyasztással, majd az időpontnál az rtc fölébreszti, pár másodperc alatt elvégzi a teendőket és újra elalszik 24 órára. -
gyapo11
őstag
El lehetne gondolkodni a távvezérlés szükségességén is, egyszerűbb lenne egy szünetmentes tápellátás meg egy rtc modul. Be lehet altatni az arduinot, majd az rtc fölébreszti amikor kell, és bekapcsolja a fűtést. Bele lehet tenni mindenféle feltételt, hogy hétvégén ne akkor kapcsolja be, akár az ünnepnapokat egy évre előre az eepromba, vagy lehet rátenni dip kapcsolósort, és azon beállítani az eltéréseket. Ha elég combos a táp, akkor még a motort is rá lehet kötni és akkor is begyújt, ha éppen nincs áram.
-
gyapo11
őstag
Szerintem is az lesz. Mondjuk Nm-re átszámolva nem annyira szemléletes, mert ki forgat egy szelepet m-es erőkarral, inkább a 10 centi az jobban elképzelhető. Viszont akkor ezek 20 dkg körüliek 10 centis erőkarral, azt érdemes lenne kimérni, hogy biztonsággal forgatja-e az adott szelepet. A később belinkelt nagyobb, az 1.8 kg 10 centin, na az már döfi, azt már nem kell mérni mert letekeri a vascsővel együtt, ha beragad.
-
gyapo11
őstag
Pár elektronikai alapfogalmat még tisztáznod kell.
Diódát es tranzisztort haszsnaltok az ardurinohoz,mihez kellenek ezek?
Mondok egy példát diódára. Van egy hangszoro, amin az arduino is jelezhet, meg kívülről egy másik áramkör is. Ha simán összekötnénk a kettőt, akkor olyan esetben, amikor nem azonos a két kimenet szintje valami leégne. A két dióda viszont megakadályozza ezt, mert ha az egyik magas szinten van, amásik meg alacsonyan, akkor az egyik dioda nyitott állapotú, a másik meg zárt, így áram nem folyik.
Szervonal kell a tranzisztor hogy ne egjen el a ardurino lap ha jol sejtem.
Valószínűleg arra gondolsz, hogy az arduino kimenetéből egy ellenálláson keresztül kis áram folyik a tranzisztor bázisába, ezt a tranzisztor fölerősíti maximum bétaszorosra, és így sokkal nagyobb áramokat tud vezérelni az arduino, mint amennyit a kimenetei elbírnának.
A tranzisztor alapfunkciója éppen ez, a kollektor-emitter áramerősség a bázis-emitter áramának bétaszorosa. A béta egy adott tranzisztorra jellemző szám.Hogy a te tervedhez kell-e tranzisztor vagy dióda azt így nem lehet megmondani, ha kapcsolási rajzot mutatsz, akkor már inkább.
-
gyapo11
őstag
válasz
Flashback
#1948
üzenetére
Nem nagyon kell építeni: link
Meg kellene határozni a szükséges fényerőt. Az 1 W-os led 100 lument nyom ki, a kisebbek kevesebbet, csodák nincsenek. Lehet fókuszálni, és akkor szűkebb nyalábban nagyobb lesz a fénysűrűség, de látjuk a 400 nites (candela/m2) csoda telókijelzőket, hogy mennyire nem látszanak napsütésben, a szobában meg kisüti a szemet. Az 5-10 ezer mcd fény nagyon karcsú. -
gyapo11
őstag
válasz
Flashback
#1940
üzenetére
Panelhez legegyszerűbb a sprint-layout.
A ledek fényereje világítás és távolság függő, szerinem 1 W-os powerled megfelelő lehet, 10 db az 10 W. Ha a tartósság szempont, akkor inkább 3 W-os ledeket hajtanék 1 W-tal.
Mosfettel nincs tapasztalatom, de a nyitófeszre oda kell figyelni, ez amit linkeltél jónak látszik. -
gyapo11
őstag
Volt szó a triakos kapcsolgatásról, most csináltam tesztet három fogyasztóval, mind jól ment.
Kapcsolóüzemű telefontöltő, szintén kapcsolóüzemű táp a scannerhez, és trafós dugasztáp 9 V 0.5 A-es, egy ledsor ment róla.
Szóval lehet használni vezérelt konnektorhoz. Konkrétan ez a modul volt maxra tekert potméterrel: link. MAC97A6 triak van benne. -
gyapo11
őstag
Megjöttek az alkatrészek. Az infravevő eszméletlen jól szűr, belevilágítottam egy nem gyenge elemlámpával 10 centiről, és simán vette tovább a távirányítót. Akárhova irányítom a szobában, mindenhonnan működik.
Viszont a program a nyomvatartott gombra nem jól reagál, az első kód jó, utána fffffffff-ek jönnek. Az IRrecvDemo.ino-t néztem meg egy másik dumpot is, mindkettőben ugyanaz a viselkedés.
A lényege:
#include <IRremote.h>
int RECV_PIN = 11;
IRrecv irrecv(RECV_PIN);
decode_results results;
void setup()
{
Serial.begin(9600);
irrecv.enableIRIn(); // Start the receiver
}
void loop() {
if (irrecv.decode(&results)) {
Serial.println(results.value, HEX);
irrecv.resume(); // Receive the next value
}
delay(100);
}Az lenne a jó, ha folyamatosan dobálná a kódot amíg nyomvatartom. Mit módosítsak?
-
gyapo11
őstag
válasz
adatfalo
#1852
üzenetére
Vettem egy ilyet, és ezzel mindent lehet. Ráteszel 4-35 V között bármekkora feszültséget, és 1.25-től 25 V-ig jön ki belőle max 3 A, az áramhatár is állítható. Van egy harmadik poti, amivel azt a töltési áramot lehet beállítani, ami alatt világítani kezd egy "töltés kész" led.
LiPo esetén 4.2 V-ra kell állítani a kimenő feszültséget, az áramot mondjuk 1 C-re, tehát ahány Ah-ás az akku annyi A-re, kevesebb lehet, és a töltés végére nem tudom mennyire esik le az áram, a töltőáram ötöde-tizede jó beállítás lehet. -
gyapo11
őstag
A while feltétele 1, ami igaz, vagyis örökké fog futni.
curr = digitalRead(NYOMOGOMB);
beírja a curr változóba a gomb állapotát.
if ((curr == 0) && (prev != 0)) {
Mivel prev=1, vagyis igaz, hogy nem 0, csak akkor igaz az if feltétele, ha curr=0. Vagyis amíg curr=1, addig nem történik változás, az if nem fut le,
prev = curr;
prevbe beírja a curr-t, vagyis 1-et, vár 100 msecet, és újra kezdi a while-t.Egyszer megváltozik a gomb állapota, és a curr-ba 0 kerül. Ekkor az if feltétele már igaz lesz, mert curr=0 és prev nem 0.
state ^= 1;
A ^ jel a bitwise xor, vagyis 1-gyel xorolja a biteket, aminek következtében ami 0 volt az 1 lesz, ami 1 volt az 0 lesz. A state eddig 0 volt, vagyis most 1 lesz.
digitalWrite(LED, state);
Vagyis a LED pinbe 1-et ír, a led világítani kezd.
prev = curr;
A prevbe 0 kerül, innen már tudjuk, hogy az if nem fog lefutni, mert a prev nem 0 feltétel nem teljesül, egészen addig, amíg a nyomógomb állapota ismét nem változik és válik 1-gyé.
delay(100);
Ez a pergésmentesítés miatt kell, hogy a nyomógomb lenyomásakor és felengedésekor létrejövő többtucat ki-be kapcsolást figyelmen kívül hagyjuk. Csak az első változást dolgozzuk föl, utána várunk 100 msecet, addig ezek a parazita kapcsolások megszűnnek. -
gyapo11
őstag
A távirányító elég könnyen törhetetlenné tehető, OTP-vel. Nem, nem a bankkal.
Fogni kell egy pro minit, egy nagyobb flasht, és teletölteni véletlenszámokkal, ugyanezt az autóba is, és szép sorban használni a byte-okat. Ha zavarják a vételt, akkor a vevő a kapott kódot keresi előrefelé x db-ig, mondjuk 10-ig. Mivel a számok között _semmi_ összefüggés nincs, nem lehet kiszámolni a következőt meg egyáltalán egyiket se. Annak a valószínűsége, hogy véletlenül eltalálja a következő 10 kód egyikét attól függ, milyen hosszú a kód. Ha mondjuk 2 byte, akkor már 1 a 65536-hoz, ha 3 byte, akkor 1 a 16 millióhoz.
Ha pedig nincs a következő 10 között a kapott kód, akkor 3-at kell beolvasni, és egymás mellett levő 3-at kell kapni.
A lehallgatást el lehet kerülni fénnyel, üvegen belül a vevő, kívülről meg rányomni az adót, azt scannelje le úgy, hogy nem veszem észre.
És ha már közel megyek, akkor az rfid is szóbajöhet, nem tudom autóüvegen át is működik-e. -
gyapo11
őstag
Csomagban mindig olcsóbbak a cuccok, csak lesz egy halom fölösleges is. Ha meg mindig azt veszed, ami éppen kell, akkor mindig várni kell rá, előfordulhat, hogy mégsem pont az kell.
Az uno szerintem is jó választás, mert mehet rá a shield is, bedugós dróttal is lehet tesztelni, és nem sokkal drágább, mint egy nano.
Tápnak usb-s dugasztápot használok, amivel a telót töltöm. -
gyapo11
őstag
Nincs akadálya, hogy a libraryt végignézze valaki, megvannak a források. Persze tudni kell programozni azon a nyelven. Sőt, meg is lehet írni bármilyen programot libraryk nélkül is. Nem lesz gyors és könnyű munka.
A debugolást se nagyon segíti, bár egy ilyen ritkán jelentkező hiba nem is a könnyen debugolhatók közé tartozik.
Rátennék egy pc-t és a tápot fölvenném a hangkártyával, így utólag megnézhető, hogy mikor milyen zavarjel volt a tápon. Az arduinoval logolnám a relé meghúzás idejét, és összevetném a kettőt. Ha táp eredetű a gond, akkor kiderülne. Ha nem táp, akkor arra gondolni se merek, hogy a kimenet úgy vált H-ba, hogy a program nem vezérelte, ez súlyos hw hiba lenne. Vagyis be kell tenni minden változáshoz egy soros portra írást, és azt is logolni kell a pc-vel, a rekordban rögzítve az összes változó értékét. Valahol egy hibásan lefutó if van, amit igaznak értékel, pedig nem az.
Ha mégis hw hiba a tápon bejövő tüske miatt, akkor nem lenne megoldás a kimenet minden loop ciklusban megerősítése? Minden ciklusban kiírni a pinbe. Így lehet a relé kontaktusoknak még záródni se lenne ideje, máris jönne az újabb L. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1762
üzenetére
Van a vevőben egy agc, ami jel nélkül fölnyomja az erősítést, és az egyéb fényeket meg az elektromos zavarokat fogja kiküldeni, az arduino meg vagy tud belőle valamit dekódolni vagy nem, ez esetleges. Viszont az erős távirányító jelet persze hibátlanul feldolgozza.
Az rc szűrő a táp felől érkező zavarjelet nyomja el. Nem tudni mit csinál a tápod az ilyenekkel, én járattam napokig usb-s dugasztápról (nem ir vevőt, hanem órát) és nem tévesztett egyszer sem. Az lm2596 150 kHz-en megy, van ideje korrigálni a tüskéket, de meg kell nézni szkópon.
A kondi méretet nem tudom, ha nagyobb, akkor hosszabb ideig tudja táplálni az áramkört amíg pl. negatív irányú csúcs van, viszont a nagyobb induktivitása miatt nagyobb méretű tüskék tudnak áthaladni rajta. Esetleg egy nagyobb elkó és egy nagyon kis induktivitású 100 nF-os kerámia párhuzamosan. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1756
üzenetére
Erre gondolok: link
A 100 Ohm-4.7 mikro párost pont a tápzavarok ellen írja. A több m vezeték a vevőre nem tudom okozhat-e gondot, meg kellene nézni szkóppal a vevő kimenetén meg az arduino bemenetén is a jelet. Áram nem sok folyik, emiatt elég a vékony vezeték, de van induktivitása meg kapacitása is, és mivel a meghajtás a vevőtől nem túl kis impedanciás (33 kOhmos felhúzóellenállás van benne), ezért könnyen torzul a jelalak. De lehet, hogy ettől még kiválóan veszi a jelet, és más okozza a bekapcsolásokat. -
gyapo11
őstag
válasz
dave0825
#1751
üzenetére
Nem látom a kapcsolást, amit megcsináltál. Találtam a neten persze, de nálad melyik van? Amit én láttam, abban van tápszűrés is, meg plusz felhúzó ellenállás is.
Mindettől függetlenül nehéz elképzelni, hogy egy villanykapcsolás befütyül egy hexa kódot az infravevőbe. Bentebb lesz az ok, amiért meghúz a relé. -
gyapo11
őstag
Igen, ez előfordulhat. Nem a nullátmenetnél, mert ott biztosan nincs áram, hanem a két nullátmenet között kell áram a gyújtáshoz, és utána a tartáshoz. Mert a kapcsolás is olyan, hogy hiába tartja az arduino az optocsatolót highban (folyamatos gyújtás), amikor bekapcsolt a triak, onnantól már kevés áram folyik a gate-be, tehát csak a tartóáram tudja bekapcsolva tartani. Ez a kis triak, ami a kínai dimmerben is van (mac97a8) 1 mA tipikus tartóáramot ír, annyi azért lehet, mert a töltő mondjuk 5 V-on 500 mA-t ad ki, az 100 % hatásfokkal 230-on 11 mA. Persze ez effektív érték, a félhullám elején még biztos kisebb, ez nehezíti a gyújtást. Az meg még jó is, ha terhelés nélkül be se kapcsol a triak.
Lehet még pazarolni az áramot, és valamekkora ellenállást tenni a konnektorba, de ez még fűteni is fog.
Aztán még a trafós táppal is gond lehet az induktivitása miatt, de szerencsére nemigen van trafós dugasztápom. -
gyapo11
őstag
Olyat nem tapasztaltál, hogy zavarja valamelyik fogyasztót? Mert nem 0-nál fog kinyitni a triak, hanem kicsit emelkedni kell a szinusz félhullámnak, hogy az ellenálláson keresztül folyjon annyi áram, ami már begyújtja. És ez az impulzus zavarhatja a tápokat.
A kapcsolási rajzon 1 K van, legyen mondjuk 5 mA a gyújtáshoz szükséges áram, akkor el kell érnie az 5 V-ot. Na jó, az még tényleg elég kevés, nem lesz valami nagy az ugrás, és időben is fél % körüli. -
gyapo11
őstag
Elgondolkodtam ezen a triakos 230 kapcsoláson. Töltők, scanner, külső winchester, és a lámpa is mind olyan, hogy néha kell csak bekapcsolni. A kapcsolós elosztó sem az igazi, mert nem egyesével kapcsol, hanem az összes bedugottat egyszerre. Szóval jó lenne egy egyenként kapcsolgatható konnektorsorozat, amire jó lehet a triakos optocsatolós megoldás, meg egy arduino. Tudna valaki egy kapcsolási rajzot mutatni az optocsatoló külső felétől kezdve? Kíváncsi lennék a fogyasztásra. Az arduino csak addig menne, amíg valamelyik fogyasztó be van kapcsolva, ez meg jellemzően pár perc-pár óra tartományban van, tehát nem annyira jelentős, mint a mindig áram alatt levő több db triakos egység. Habár ezek is kihúzhatók, ha niincs éppen bekapcsolt fogyasztó. Lehet, hogy kellene csinálni egy ilyet, lehetne időzíteni ki-be kapcsolásokat, számítógépről vezérelni, naplózni, távirányítani, egy csomó dolgot hozzá lehetne fejleszteni.
-
gyapo11
őstag
A 230-as ledeket meg fénycsöveket csak akkor lehet dimmelni, ha dimmelhetők. Persze ezekben más elektronika van és talán drágábbak is, még nem vettem ilyet. Ha mondjuk 1000 Ft és még a dimmer is kell hozzá, akkor árban megint az arduino+pár led az olcsóbb.
Dimmert csinált már valaki arduinoval?
Az ebayen 100 W-os 270 Ft körül van. -
gyapo11
őstag
Abból indultam, hogy megnéztem ebayen a szabályozós usb-s ledes lámpákat, és kb. 1500 Ft-nál indultak. Lehetne valami változtatható kitöltési tényezőjű oszcillátort barkácsolni potméterrel, de nem igazán szimpi a potméter, kh-s lesz idővel. Aztán megnéztem a pro minit, és már 400 Ft-ért is van, fél év alatt lement egy jó százassal. Tápmodul 200 körül, dugasztápom van egy pár, ledek vannak, mikrokapcsoló is. És amit mondogatni szoktam, hogy ha egyszer beteszi a lábát valahova az arduino (és általában a programozható eszköz), akkor ott még nagyon sok mindent lehet csinálni vele. Itt pl egy fényszenzorral be lehet lőni, hogy milyen világosságban melyik fokozat a legjobb, és akkor többet már nem is kell szabályozgatni. Egy másik fényszenzorral figyelni a monitor fényét, és lekapcsolni ha a monitor elsötétül. Egy hangszenzorral lehet pl. tapssal vagy füttyel kapcsolgatni, meg még sok mindent.
A tápot primer oldalon akarom, kézzel kihúzom a konnektorból, 0 fogyasztás. Relé modullal lehetne ügyeskedni, ha a relé elenged, akkor megszűnik a 230. Indítani egy párhuzamos kapcsolóval lehetne, ha fölébred az arduino, meghúzza a relét, és a gombot el lehet engedni. De elég jól kellene szigetelni, a 230 nem játék, ezzel nem akarok babrálni, bedugom megy, kihúzom nem megy.
Most egy 7 W-os fénycső van, de túl erős, letakarhatnám, de az meg milyen már. Szabályozni meg nem lehet. -
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#1708
üzenetére
Pwm-nél az effektív érték számít, ami négyszögjelnél elég egyszerűen számolható, itt pwm be/256.
A led karkaterisztika szerintem itt kiesik, mert 20 mA fog rajta folyni, és annyit világít amennyit tud ezen az áramon. Hogy kevesebb vagy több árammal mit csinál az lényegtelen. Tehát a ledtől csak a maximális fénymennyiség függ, a dupla fényérzethez ugyanaz a pwm értékpár tartozik bármilyen más leddel is.
A ledek elég gyorsak, tehát bármilyen görbe mentén alakul is ki az áram, az a világítási időhöz képest elenyésző, tehát jelentősen nem befolyásolja a termelt fénymennyiséget.
Az áram-fényintenzitás görbe sem játszik, mert fix 20 mA lesz az áram.
Az árammal lehetne kicsit variálni, de ha föltekerem a pwm-et 255-re, az szinte megegyezik a teljes idejű bekapcsolással, és ott 20 mA lehet. Szóval a pwm értékétől függően lehetne a kisebb számoknál emelni az áramot, itt most nem látom ennek értelmét, mert a 3 led bőven sok fényt ad, az idő nagy részében le lesz véve harmadra-negyedre a fényerő. -
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#1700
üzenetére
Az 5-ös 6-os pin a gyorsabb, 62500 Hz-es, ha jól gondolom ezt 256-tal osztva 244 ciklus lesz másodpercenként a kimeneten. Az talán nem látható.
A led fényerőt nem értem. Kb. 20 mA meghajtást kapnak a ledek amíg be vannak kapcsolva, ez az áram mindig ennyi, csak a bekapcsolási idő változik. A legrövidebb idő pwm=1-nél legyen 16 mikrosec pwm=2-nél meg 32 mikrosec. Bármilyen leddel is egyik kétszerese a másiknak. A kérdés a szemem, hogy mit integrál ki ebből. Na majd kísérletezek.
Naponta néhány beállítás várható, napi 5-tel számolva 55 év, elég lesz. De az is lehet, hogy találok egy közepes értéket, ami általában jó, és csak akkor kell állítgatni ha ettől eltérőt szeretnék. -
gyapo11
őstag
Csinálok egy szabályozható fényforrást, javaslatokat várok.
12 V-os dugasztáp, erre egy lm2596-os 5 V-os tápmodul. Az 5 V-ról megy az arduino, a 12-ről meg a 3 fehér led sorbakötve egy ellenállással. Az arduino egyik pwm kimenete egy 1 kOhmon keresztül hajt egy npn tranyót, ami a ledeket kapcsolgatja. A fényerőt egy mikrokapcsolóval akarom állítgatni, nyomvatartás közben lépkedne vagy föl vagy le.
Kérdések:
- kell-e az lm2596-os táp után még szűrni?
- mekkora frekivel megy a pwm? Pro minivel tervezem, 16 MHz-es atmega328 chipes. Kell-e szűrni hogy ne lássak villogást?
- milyen lépcsők legyenek a fényerőben? 0-255 ugye a pwm fokozatai, biztos nem egyenletesen kell elosztani az egyenletes fényerőnövekedéshez. Logaritmikus? Pl. 1-2-4-8-16-32-64-128-255? Ez 9 lépcső, pont elég.
- le kell-e húznom a tranyó bázisát a földre, vagy az arduino is le tudja zárni rendesen az L szintjével?
- ha eltárolom az aktuális beállított fényerőt az eepromban minden beállítás után, meddig bírja az írást? Nem csoffad-e le mondjuk pár hónap múlva? -
#1695
gyapo11
őstag
PumpkinSeed
#1694
gyapo11
őstag
válasz
PumpkinSeed
#1694
üzenetére
Szerintem ez így túl általános, hogy érkeznek a bitek. Ha föltételezzük, hogy 0-5 V a feszültség, akkor is hiányoznak az idők, sebesség, start-stop bitek vannak-e, van-e valamilyen kódolás, milyen a protokoll stb.
-
#1693
gyapo11
őstag
PumpkinSeed
#1692
gyapo11
őstag
válasz
PumpkinSeed
#1692
üzenetére
Ha a beolvasás módja a kérdés, az sokféleképpen lehetséges. Pl. valamelyik szintváltást figyelni, és akkor beolvasni, de lehet másik pinnel vezérelni vagy szinkronizálni a beolvasást. A tárolásra elég egy byte, ha bit0..bit6 a beolvasott bitek, akkor az eredmény bit0*1+bit1*2+bit2*4+bit3*8+bit4*16+bit5*32+bit6*64. Ez a beolvasott bináris szám decimális megfelelőjét adja, ezt kell betenni egy byteba, ha több beolvasás is lesz, akkor byte tömbbe.
-
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#1643
üzenetére
Röviden, vastagabb vezeték jobban vezeti az áramot (nagyobb a vezetőképessége, kisebb az ellenállása), kevesebb feszültség esik rajta.
A fórumon nehéz számítani arra, hogy a nálam okosabb emberek végig segíteni fognak, és magamtól meg esetleg nem tudom végigcsinálni a nem saját ötletet, és más is nehezen száll be valami nehezen átláthatóba. Szóval mégis csak a saját ötlet a legjobb, arra a legtöbb az esély, hogy át fogja látni. Viszont így nehezebb segíteni, mert az elég sok idő, míg az ember belerágja magát a hetekig készülő projectbe.
Azt lehetne, hogy ha a segítő emberek találnak egy szerintük legjobb megoldást, hogy szétszedni az utolsó ledig, és a meglevő alkatrészekből újratervezni, és újra összerakni az alapoktól. Természetesen komplett kapcsolási rajzzal, amit pontosan követni kell a forrasztáskor. -
gyapo11
őstag
válasz
Babetta-X
#1613
üzenetére
Autó fedélzeti kamerák között nézelődnék, 10 ezer körül már akad, sd-kártyára vesz, szoktak tudni loop üzemmódot is. A saját akkujával rövid az üzemidő, de ez egy 12 V-os tetszőleges kapacitású akkuval tetszőlegesen bővíthető.
Azt viszont nem tudom mi lenne az arduino dolga? Mert szerintem videojelet rögzíteni nem tud, nem is tudom mit tud kezdeni egy kamerával, talán vezérelni, de jelfeldolgozásra alkalmatlan. -
-
#1594
gyapo11
őstag
DougButabi
#1586
gyapo11
őstag
válasz
DougButabi
#1586
üzenetére
Utp kábel jó, ethernet adódik, de én pártolom az rs485-öt is. Hibatűrő, sebessége bőven elég, arduinohoz modul olcsó, nem kell hub, 30 eszközig és 1000 m-ig jó.
-
-
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#1504
üzenetére
Valami késleltetés jó lenne a loopba, mert így önti ki a serialra a mérési eredményeket. Meg talán a beolvasott adatokat érdemes lenne átlagolni, nem tudom mennyire stabil értékek fognak jönni, de ha 5-öt tud ugrálni, vagy néha bejön egy hamis mérési adat, akkor megrángatja a motort.
-
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
s3toraph
#1494
üzenetére
Úgy szeretném megoldani a dolgot, hogy önálló rendszer legyen. Ne a PC tároljon, számoljon, mert ahhoz üzemelnie kell. Önállóan működjön az eszköz.
Az a kérdés, mi az önálló működés. Ha a szenzorok kiolvasása, a feltételek szerinti beavatkozás, akkor önálló net nélkül is. Ha a megjelenítés is, akkor már jönnek a határok. Ha adatbázis is, akkor el se tudom képzelni. Sd-kártyára nyilván jó sok mérés elfér, de amíg abból egy szűrt megjelenítés lesz, ha egyáltalán ki tudja számolni, az egy fél óra. Pedig ebben még számolás sincs, csak végig kell olvasni az adatokat, és a feltételeknek megfelelőeket megjeleníteni.
A max amit el tudok képzelni működőnek az a routeren át egy serverre fölmásolni, nem tudom hogy kell ezt megírni, én még csak az egyszerű html oldal példákat láttam.
Ha egy hőfokot átszámolunk egy byte-ba, és 10 hőmérő van, 10 percenként mérünk, az napi 1440 byte. Egy év után ez 525600 byte, és ebből vagyunk kíváncsiak, hogy mikor volt valahol 17 foknál kevesebb, és Fahrenheitben kellene kijelezni. Ez sqlben kb 1 sor meg egy while a php scriptben, ami kinyomja táblázatos formában a weboldalra az eredményt, és mire fölengedjük az entert már ott van. Még a raspiről se tudok elképzelni elfogadható válaszidőt. -
gyapo11
őstag
válasz
inf3rno
#1493
üzenetére
Olyan az arduinonak a webserver mint amikor kiskanállal ásod ki az emésztőt. Ki lehet? Ki. De nem a kiskanál a megfelelő eszköz. És ha kicsit is köves a talaj, akkor már nem fog menni. A webserver is pillanatok alatt ki tudja nőni az arduinot. Amíg egy 10-20 soros html forrást kell generálni, addig még csak-csak, de utána kifullad. Egy pár szenzorig, egyszerű kijelzésig jó, ha komolyabb kell, akkor felejtős. Az meg, hogy a serverről fontokat, javascripteket, flasheket is beszív a böngésző végképp nem játszik. Az arduino egy mikrovezérlő, egychipes cucc az adott memóriákkal, ráadásul nem is assemblyben kódolunk rá kihasználva maximálisan a hw-t, ráadásul librarykat öntünk a nyakába, amit valaki összelapátolt valahogy működőre jó esetben.
Egy internet szolgáltatónál egy account php értelmezője kap mondjuk 1 GB ramot, és van mögötte egy linux meg egy desktop géphez hasonló teljesítményű processzoridő. Ezt szoktuk meg, hogy ez egy server, 0.02 sec oldalgenerálási idővel. Ennél még a raspi is lassúbb jóval, de az arduino meg csak álmodozhat ilyenekről.
Nem volt még a kezemben raspi, nem is láttam azon futó weboldalt, nyilván annak is megvannak a jóval tágabb határai, de profi kinézetet normális válaszidőkkel csak desktop gép sebességgel és memóriával lehet csinálni, vagy többel.Úgyhogy én továbbra is azt javaslom, hogy az arduinot csak végeszköznek használjátok, ami mér, beavatkozik, kapcsolatot tart leginkább soros porton.
-
gyapo11
őstag
válasz
inf3rno
#1491
üzenetére
Megírtam egy led kapcsolgatós példa címét kb. egy hete, egy formot ad, lehet kapcsolgatni a három ledet, és már nem fért bele a nanoba, mert 2000 byte fölött volt a változók helyigénye. Lehet próbálkozni eepromba írni a weboldal szöveges részét, és onnan kiolvasni, esetleg sd-kártyát, de az is megeszik sok helyet.
Vagyis lehet server, de elég hamar elfogynak a helyek. Lehet megát használni, ott van két soros port és több mem, de én nem bíznám arduinora a feladatot, ha van esély a bővítési igényre. Az meg pláne gond, ha olyan az oldal, hogy többen is néznék egyszerre a netről. Titkosítás is elég számításigényes, nem arduinonak való. Raspit nem ismerem közelebbről, de ha videót lejátszik, meg linux fut rajta, akkor az már sokmindent meg tud oldani, teljesen más kategória.
A mérési adatok begyűjtésére és pc-nek átadásra tökéletes, olcsó, kis fogyasztás, egyszerűsége miatt átlátható és üzembiztos, akár egy rendszeres reset is megoldható, 2 sec múlva újra működik, könnyen és olcsón bővíthető a rendszer pl. rs485 busszal max 30 eszközig, 1000 m-ig. -
gyapo11
őstag
válasz
stopperos
#1487
üzenetére
Eléggé hasonló a feladat, mint a kazánvezérlős, csak talán több a szenzor, meg nem kell kapcsolgatni a kazánt, ami 2 sor az arduinonak. Ha DS18B20-ból 10 mehet egy buszra, és ez egy pint foglal, akkor ezzel megoldható a hőfokok beolvasása, marad még bőven port a páratartalomra. De néhány plusz arduino soros buszra kötésével ez sokat bővíthető, az egész utcát el tudja látni.
Tehát itt megint az adatok kezelése a feladat. Ezt nem lenne érdemes lokálisra korlátozni, legyen neten. Erre jó a blynk-féle külső serveres megoldás, valami IoT-s megoldást is láttam, ezekre valószínűleg lehet találni példát is arduinora. De net kezelés kell arduinora, ami már nem olyan egyszerű, hamar befullad, mert elfogynak különböző helyek, csak a nagyon egyszerű feladatokra alkalmas.
Ezért jöhet szóba a pc bevetése, ahova az arduino át tudja adni soros porton az adatokat, onnantól a pc föl tudja tölteni serverre, és már kint is van a neten. Itt fölmerül a frissítés gyakorisága, mert a pc-nek bekapcsoltnak kell lenni az adatkezeléshez. Gondolom egy raspi is jó, soros portot kezel, és wputtal föl tudja tolni serverre.
Feltöltés után a serveren futó php script betölti adatbázisba, innentől villámgyors lesz az adatok kezelése, megjelenítése.
A megjelenítés ha nem gyári programmal történik (pl. blynk), akkor php-html-javascript, lényeg, hogy böngészőben legyen látható. Vannak kész libraryk, pl. jquery, processing.js, raphael.js stb., ezekkel bármilyen képernyőkép előállítható, pl. lakás alaprajz, benne a hőfokok vagy műszerek képe, csak a fantázia szab határt. -
gyapo11
őstag
válasz
Pubszon
#1436
üzenetére
Nem tudom mivel próbáltad, nekem egy librarym van, abban ezek a példák vannak:
Enable_Access_Point
Light_Station_Client_Arduino_Uno
Light_Station_Server_IPST_SE
Once_TCP_Client
Once_TCP_Server
Simple_TCP_Client
Simple_TCP_Server
WiFi_Connection
WiFi_Connection_Loop
Ha ilyeneket nem próbáltál és nem találod a neten, akkor fölteszem valahova.
Meg érdemes megnézni ezt, itt ledeket kapcsolgat telóval vezérelve. -
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#1429
üzenetére
Mivel rtc-vel méri az időt, szerintem év-hónap-nap-óra-perc-másodpercre akarja kapcsolgatni. Többféle módszer is lehetséges, nem tudom melyik a legcélszerűbb. Amit én próbáltam 3231-gyel, ott byte-okba olvasta be az adatokat, és kiírta. Vagy át kell számolni másodpercbe, és a megcélzott időponthoz hasonlítgatni, vagy az időpontot kell byte-okban tárolni, és ahhoz komparálni a pillanatnyi időt, vagy timert futtatni kiszámolva a hátralevő időt, vagy az rtc alarmját használni, és minden alarm után a következő eseményt beleírni.
-
#1426
gyapo11
őstag
DougButabi
#1425
gyapo11
őstag
válasz
DougButabi
#1425
üzenetére
Ha megy a java, akkor hajrá.
Ha böngészőből nyitod meg az arduino ip-címét, akkor az arduino által generált html oldalt látod, mivel az arduino kicsi a php értelmezőhöz.
Tehát ha php-t akarsz betölteni, akkor php-t futtató server kell, gondolom a blynk is ilyen. De ehhez nem szükséges a java. És a blynk programozói meg tudták írni, hogy elkérik az adatot az arduinotól, és onnantól szép weboldalt generálnak a behúzgált elemekkel a megkapott adatokkal. Hogy server vagy kliens oldalon, az most mindegy.A java programozásnak ott lenne jelentősége, ha a tableten vagy más android eszközön te magad akarod megírni a megjelenítést mindenféle server nélkül, és az arduinonak csak az adatokat kell küldenie ethernet csomagokkal, de akár BT-on vagy bárhogy. 10 szenzor, meg még 5 adat a kazánról legyen 25 byte, egy infra leden is kivillogja egy pillanat alatt.
Amit még lehet próbálni, az a javascript. Ezt a böngésző futtatja, és szép látványos megjelenést lehet vele rajzolni. Az arduinonak össze kell rakni az összes adatot egybe, ezt belerakni a generált html oldalba mondjuk egy form hidden mezőben, innen a javascript megkapja. Ez se túl könnyű nyelv, debugolás nehézkes. Viszont sok kész library van hozzá, és nem kell az arduinoról betölteni, mutathat a link máshova is a neten, ahonnan betöltődik. Viszont így ehhez is kell net.
-
gyapo11
őstag
Rémálom... Kurbli az S Mercire, meg kézi szívató...
Úgy tűnhet, de barkácsolgatós emberekből hányan rittyentenek egy programot javaban vagy visual akármiben és hányan basicben vagy pascalban? Nem tudom most mit tanítanak a fiataloknak. Az objektumorientált programozási nyelvek nem azonos tanulási időt és programozási képességet igényelnek az egyszerű procedurális nyelvekkel. Egy nap alatt el lehet jutni a működő programhoz akár basiccel akár pascallal, a processzornak meg olyan mindegy, hogy miben írták, sőt minél alacsonyabb szintű a nyelv, annál jobban ki lehet használni a processzort, nem fut fölösleges köröket. A méretről nem is beszélve, mert amikor 1 MB egy "hello world" program, az nemigen fér be az arduinoba.
És mivel ez nem ipari technológia, csak ahhoz hasonló játék, pont az lenne a cél, hogy minél nagyobb tömegek tudják használni. Az arduino nyelve is hasonló szintű. Az androidos telókra ugye javaban kell programot írni, és nem látni programozó tömegeket, pedig a nyelv ingyenes, mindenki a playt böngészi, hogy hátha egy java tudor képes volt már összerakni valamit, ami jó lenne neki. Föltettem egy pascal értelmező appot a telóra, és a régi programjaim simán futnak, persze a hw függő dolgokat (grafikát, érintést, portokat) is bele kellene tenni. És azonnal százezrek tudnának a telóra natív programokat írni.
Itt van ez a fűtés példa. Most ugye bele kell passzírozni valami html oldal generálást az arduinoba, pedig ha androidra is lehetne könnyen natív programot írni, akkor elkérne a hálózaton egyetlen ethernet frame-et az arduinotol, és olyan gyönyörűen jelenítené meg, hogy csak. Ez már c64-gyel is egyszerű feladat volt 30 éve.
De ez a javaval nincs megoldva, valószínűleg a googlenak nem volt célja, hogy mindenki tudja programozni az androidos eszközeit.
Vagyis jó dolog a Merci, de ha nem tudjuk vezetni, akkor nem sokat ér, és inkább legyen szervo nélküli kormány meg fék, mint hogy ne tudjam kezelni. -
gyapo11
őstag
válasz
stopperos
#1420
üzenetére
A buszra köthetőség nagyon kényelmes.
Azért a DHT22-vel se kell rögtön feladni, viszont madzagolni mindenképpen egyenként kell, és az arduino előtt valami címezhető szelektorral beolvasni. 3 pin címzésre, egy beolvasásra és 4 pinnel megvan 8 szenzor. De lehet, hogy kitennék két vagy három pro minit, azokra a szenzorokat, és az összes arduinot egy rs485 buszra. A lekérdezésre van is már megírt library, egy csomó plusz funkcióval (www.github.com/takyka/ArduIO). -
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1418
üzenetére
Ha lehetne kívánni oprendszert raspire, az dos-win311 lenne, mondjuk egy basic meg egy pascal fordítóval, ami elér minden portot, tud ablakozni, rajzolni, képernyőre írni, médiafile-t lejátszani. Az egész lenne vagy 20 MB, egy 2 GB-os sd 1 %-a.
Meg mellé pc-re egy grafikus felületen folyamatábrából basic vagy pascal forrást generáló program.
Ez utóbbi jól jönne a mostani helyzetben is, bánom is én milyen oprendszer fut rajta, csak tudnám programozni.
-
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1414
üzenetére
Én elég nagy különbséget látok az arduino és a raspi között. Az egyik egy mikrovezérlő pár alkatrésszel és kivezetésekkel, a másik egy számítógép. A megbízhatóságuk között nagyságrendek vannak. Nem mintha egy mikrovezérlő nem tudna megfeküdni vagy nem lehetne hibás, de az már eléggé kiderült volna.
Gondoljunk csak a windowsra, olyan nagy, olyan sok hiba van benne és annyira bonyolult, hogy ha nem csinál meg valamit, akkor csak megrándítjuk a vállunkat és újrabootolunk. Vagyis ha egy rendszer elkezd nőni, akkor egyre többet tud, de egyre megbízhatatlanabbul.
Ipari pc-k talán el tudják érni az ipari alkalmazáshoz szükséges szintet, de az nagyon más árkategória. Nekem tetszenek az SBC-k, mehet rajta dos, windows, linux, kinek mi jön be, de még egy házvezérlést se mernék rábízni. Viszont kiváló megjelenítő és beavatkozó felületet adhat. És már jönnek a nagyobb pendrive méretű gépek teljes windows kompatibilitással. Még kicsit drágák, de lesz az olcsóbb is.
Szóval elosztott intelligenciával érdemes ezeket megoldani, egyszerűbb de biztosabb eszköz a végeken, iparban pl. ipari plc-k, és valamilyen számítógép az ember és végek közötti kommunikációra. A raspi végeknek fölöslegesen erős és bonyolult, valami más való neki, pl. multimédia központ a tv-hez, mosógép vezérlés, bár talán arra is elég az arduino, játékrobothoz vezérlő stb., aminél nem olyan nagy gond ha kicsit összekavarodnak a bitek, mert anyu bekapcsolta a porszívót vagy vakuzott egyet.
Azt jól látod, hogy az arduino kicsi a megjelenítéshez, hanglejátszáshoz stb., belefér sok minden, de nem arra való, és ha elfogy a hely, akkor szívás van. Persze itt csak egy kazán meg x szenzor van, ezt még simán elbírja, főleg ha nem kell csicsa weblapot is generálnia.
Abban is egyetértek, hogy a raspi annyira jól sikerült hobby eszköz, hogy egy életen át el lehet vele játszani. Ilyen linux, olyan driver, ilyen konfig, namég ezt is, meg akkor már ezt is, és még azt is. Nekem kiesett a linux miatt, a wint meg majd meglátjuk milyen lesz rajta.
Nekem is sikerült egy-két idegen eszközt behozni, de legalább el tudjuk helyezni az arduinot a skálán.
-
gyapo11
őstag
válasz
softguner
#1412
üzenetére
A szenzorok adatai alapján a vezérlést szívesebben bíznám az arduinora, mint egy raspire. Minél bonyolultabb egy elektronika, annál valószínűbben hibásodik meg.
Az egy másik kérdés, hogy hol akarom megjeleníteni az adatokat, milyen felületen akarom bevinni az arduinoba a változásokat, határértékeket, időpontokat.
A legkézenfekvőbb a pc, ezzel programozni is tudom. Jó a tablet vagy okosteló, ekkor kell az arduinonak generálni a html oldalt.
Ha server, akkor a netes megoldás jó, de kell a net, saját server jó, de akkor eszi az áramot. Raspi nem olyan sokat, de ott meg a linuxhoz kell érteni. Egy régebbi notebook meg alhat kb. 1 W-ot fogyasztva, pár másodperc alatt föléled, és egy fullos oprendszer monitorral együtt esetleg olcsóbban mint a raspi 2+monitor+billentyű.
Szóval mindig van valami, ami miatt egy másik megoldás jobb.
Az biztos bosszantó, ha egy hőmérséklet megnézéséhez be kell bootolni valamit (pc, raspi), és várni kell 10 másodperceket, hogy megjelenjen az adat. Routert nem kell, de nincs kijelzés. Tablet, okosteló jó, mert az arduino rögtön mutatja, netes server jó, mert az is. Raspi vagy notebook csak akkor, ha folyamatosn megy alvásban és gyorsan föléled. -
#1404
gyapo11
őstag
DougButabi
#1402
gyapo11
őstag
válasz
DougButabi
#1402
üzenetére
A DHT22 adatlapja 20 m-t ír, van felhúzó ellenállás, jó lehet lakásba.
Azt, hogy mennyit kell fűteni nem időmérésre megy, hanem hőfokra. Olyan feladatnál gond az idő elvesztése, ahol időre megy. Pl. melegvízzel feltöltött puffer keringetése x ideig, keringető szivattyú leállítása kazán kikapcsolása után x idővel, kazán kikapcsolása és bekapcsolása között x idő várakozás minimum. De a keringetési feladatokat lehet hőmérsékletre is, és akkor az idő kiesett, szóval a megfelelő programozással is sokmindent meg lehet oldani. Viszont teljesülő feltételeket kell programozni, hogy ne fordulhasson elő a megfelelő hőfokot nem elérve a folyamatos szivattyúzás. Pl. a puffer induló hőfoka 30, a program elkezdi keringetni és vár egy 10 fokos hűlést, de azt nem éri el, ezért egész nap megy. Tehát jól kell meghatározni az értékeket. -
gyapo11
őstag
-
#1399
gyapo11
őstag
DougButabi
#1398
gyapo11
őstag
válasz
DougButabi
#1398
üzenetére
Attól függ milyen szenzor milyen busszal. Milyen szenzorokat terveztél hőmérséklet mérésre?
Az áram kérdéskör. Nem mindig az a jó, hogy ha elmegy az áram, akkor azonnal leáll. Lehet a kazánnak nem gond, mert áram nélkül leáll, de lehet olyan szelep, csap, amit érdemes kinyitni vagy bezárni lekapcsolás előtt. Nem tudom lesz-e ilyen nálad. A program meg egy csomó állapotot tárol futás közben, amik elvesznek az újrainduláskor, csak az marad meg, amit nem felejtő helyre írtál. Tehát ha a keringető szivattyút bekapcsoltad 1 órára és 5 perc után volt egy kis áramszünet, akkor nem fogja visszakapcsolni még 55 percre, hacsak föl nem készíted erre a programot, de ehhez is kell legalább egy rövid idejű akkus táplálás, amíg kiírja valahova a szükséges adatokat, majd lekapcsol. Ha visszajön az áram, akkor beolvassa az adatokat, és tudja folytatni onnan, ahol abbamaradt.
Ez a blynk egy szép felület, de valahogy nem áll össze a kép. Ami példákat láttam, ott az arduino program állította össze a html oldalt, amit a böngésző lát, jellemzően megjelenített adatok és egy form, amelynek a mezőibe lehet adatokat írni, és azokat az arduino a submit gombra kattintáskor megkapja és fel tudja dolgozni. Hogy jön ebbe a képbe a blynk?
-
#1395
gyapo11
őstag
DougButabi
#1394
gyapo11
őstag
válasz
DougButabi
#1394
üzenetére
Az egyik kérdés a sok szenzor drótozása, milyen busz milyen vezetéken. A másik a millis(), mert az 50 naponként nullázódik. Az időzítések miatt nyilván óramodult fogsz használni, azt kell olvasgatni az időhöz, csak kicsit kényelmetlenebb, mint a szabadon futó millis. A szenzorból kiolvasott adatot kezelni kell, hogy ne kapcsolgassa a kazánt fölöslegesen. Kicsit ugrálhat az érték, átlagolás, hiszterézis, ilyesmire gondolok. A betáplált adatokat az óramodulba kell írni, az áramszünet esetén is megmarad, de az egész arduino is mehet szünetmentes táppal.
-
gyapo11
őstag
Ha már az IDE előjött, tudtok-e olyan szövegszerkesztőt, mint a notepad++, de ismeri az arduino nyelvét? Ha c, c++-ként töltöm be az ino file-t, akkor fölismer utasításokat, működik a zárójel figyelés, de pl. Serial, HIGH simán elrontható, és nem szól. Sok nyelvre vannak csomagok, php, pascal, stb., de arduinot nem találtam abban a párban amit néztem.
De A-eket mindenképpen, tehát 20 mA-es ledekből 100-at is.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Asztalos klub
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Opel topik
- bitpork: MOD Júni 13 Augusztus 2- szombat jelen állás szerint.
- Synology NAS
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Kuponkunyeráló
- Álláskeresés, interjú, önéletrajz
- További aktív témák...
- ÚJ PS5 Slim - FW 8.40 - Lemezolvasó - Lua Loader - Lua játék - Lapse
- új, bontatlan, iPhone 16E gyárilag kártya-független, apple világgaranciával
- Üzletből, garanciával, Macbook Pro Retina 16" 2019, Gray i9 64GB RAM 1TB SSD Radeon Pro 5500M
- Üzletből, garanciával, Macbook Pro Retina 16" 2019, Gray i9 64GB RAM 2TB SSD Radeon Pro 5600M 8GB
- MacBook Pro 14" M1 MAX - 32GB / 1TB (2021) - 1 év garancia
- 126 - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX8H) - Intel Core i9-13900HX, RTX 4080 (ELKELT)
- IBM/Lenovo Thinkpad T60
- iKing.Hu - Honor Magic 7 Pro - Black - Használt, karcmentes
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 16/32/64GB RAM RTX 4060Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte A620M R5 7500F 32GB DDR5 512GB SSD RTX3070 8GB ZALMAN S2 TG Enermax 750W
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest