Új hozzászólás Aktív témák

• #13526 Janos250 őstag tonermagus #13523

  Új Válasz 2020-08-26 18:29:41 #13526

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Janos250

  őstag

  válasz tonermagus #13523 üzenetére

  Hosszú, ha nem érdekel a GPS, ugorj!

  Egy részére tudok válaszolni, egy részére nem.
  Hogy mekkora a hiba, ha két egyforma GPS, két egyforma antennával mér, azt én is csak irodalomból ismerem, hogy - elvileg - deciméteres pontosság, azaz 1 m-em belüli, de akár 10 cm-es is lehet. NRF24L01-et nem ismerem, de valaki innen bizonyára. A Neo-6m-re csak tippem van, hogy valószínűleg elég.
  A ZED-f9p már biztosan, mert abból egy páros pár centis pontosságot biztosít. Én NS-HP-t használok, de annak darabja a hozzá való antennával, szállítással 200$/db. (+VÁM+ÁFA+macera)
  Ezt ismerem, ez elvileg +- 1 cm pontosságot ad, de a gyakorlatban is közel annyi, 5 cm-nél nagyobbat még soha nem mértem.
  A Neo M6, M8 számára gyakorlatilag bármilyen antenna jó, de az F9-hez, és az én csipemhez spéci, két frekvenciát tudó ("L1 + L2") antenna kell. Ezeknél gyakorlatilag két különböző frekihez tartozó antenna van valahogy egymásra építve. Az M8 is tudja a GPS+Glonass+Galileo+Beidou műholdakat egyaránt venni. Fontos, hogy olyan csip legyen, ami mind a négy típust tudja. Az indiai és a japán nem érdekes számunkra. A mindkét sávot is tudó, a ZED is.
  A leírás szerint a 8M önmagában is tudja a dm-es pontosságot, egy vevő esetén is.

  Egy kis fejtágító:
  Egy normál GPS vevő nagyjából néhány méter pontosságot tud.
  Növelhető a pontosság olyan vevővel, ami a műholdak által sugárzott hibajelet is fel tudja dolgozni, ezzel dm-es pontosság érhető el. Azt hiszem, az 8M ilyen.
  Amatőrök csinálják néha, hogy két olcsó vevőt telepítenek, egyet fix pontra ("bázis"), másikat ("rover") meg a kívánt helyre, és a roverhez küldik a bázis által mért HIBÁT. Ez deciméteres hibát szokott eredményezni, de néha elég pontos is lehet. (nem használtam, csak irodalom). Ehhez nem kell nagy sávszélesség, mert csak a hibát kell küldeni. Ide bármilyen Arduino, és majdnem bármilyen rádiós csip megfelel. A célszerű gyakoriság: másodpercenként.
  Profi módszer: pl. a ZED, valamint amit én használok, és még néhány.
  Ekkor a bázis nem a hibát küldi el a rovernek, hanem minden egyes műholdra külön-külön a mért adatokat, amit a rover fel tud használni ("RTK") . Ez már néhány cm-es pontosságot biztosít. Ha nem tudja mindkét (L1+L2) sávot, akkor kissé pontatlanabb, ha igen, akkor pontosabb. Ezekből a legolcsóbb is százdollároknál kezdődik, de vannak többezresek is.
  Antennák:
  Ha csak az egyik sávot használja a vevő, akkor nálam az 5 $-os kínai antenna ugyanazt produkálta, mint a 100 $ feletti "nyugati".
  Kétsávosból nincs olcsó. A beépíthető kb. 40 $, a tokozott 50 $-tól a csillagos ég.
  Adat továbbítása, és Arduino.
  Szerintem van aki kitalálja, hogy én ESP32-t használok. Bázis a fix ponton: A GPS-t olvassa soroson [nem, nem az, ez kisbetűs! ].
  Ezt WiFin küldi a routernek. A routeren port forward beállítva, hogy kinnről is elérhető legyen az ESP32 szerver.
  Rover: hasonló mint a bázis, de itt egy telefon megosztott net elérését használja az ESP32, WiFin csatlakozva a telefonhoz.
  Ha jól van megírva a szoftver, akkor bírja a sebességet. Mivel az ESP32 2 magos, van amit áttettem a 0-ás magra, alacsony prioritással.
  Alapállapotban a loop az 1-es magra kerül, mert a 0-on van a WiFi, meg ilyesmi.
  Hosszú lett, és csak részben Arduino, de ha a modi úgy látja, majd átteszi offba.

Új hozzászólás Aktív témák