- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- Google Pixel topik
- Samsung Galaxy Watch8 - Classic - Ultra 2025
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- iPhone topik
- A lapkakészlet és az akku különbözteti meg a Motorola Edge 60 és Edge 60 Pro-t
- Sony Xperia 1 V - kizárólag igényeseknek
Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
-
Mobilarena
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
envagyok
veterán
válasz
Pikari
#111022
üzenetére
Linux
Hát nem tudom, azzal is szívtam sokat, otthon mindenhol linux alapú libreelec kodi médialejátszóm van, csomó usb-s tv/sat vevőt nem ismer, mert 4.13-as kernel van, egyszer próbáltam hosszú leírás alapján megcsinálni, javíthatatlanul (számomra) tönkrement a rendszer, húzhattam újra.
Linuxot régebben néha próbálgattam, de mindig volt valami gikszer. -
válasz
Pikari
#111016
üzenetére
Pont ez az, hogy nem dobták ki kompletten és főként nem nulláról kezdték. Nem csak az operációs rendszert vitték tovább, hanem sokáig a visszafelé kompatibilitást is. OSX átlapolódott, az új alatt pedig megoldották a résgi szoftverek futtatását rosettával. Az értéket a szoftver képviseli már régóta. Pont ezért tudtak túlélni. System 68k-PowerPC majd OSX PowerPC-Intel-ARM.
PC-nél is az MS-DOS szabad terjesztése volt az egyik kulcs az IBM kompatibiliseknél. Az Intel bejelentette 2017-ben bejelentette a támogatás megszűnését 2020-ban. A gyártóknak így nincs sok választásuk. Lassabb az átmenet, ennek két oka van. Az x86 platform fejlődése hosszú évek óta stagnál. Emellett nem egy vezetésnek, cégnek kell átállnia, hanem tucatnyinak, már ha csak a meghatározóakat nézzük.
Hardveres analógia, hogy elhagytunk már pár busz rendszert, mégis ugyananak a platformnak tekintjük. Mint dédapám baltája aminek 8x cseréltem a nyelét, 3x a fejét, de még mindig dédapám baltája
-
válasz
Pikari
#111012
üzenetére
Nem cel a kompatibilitas. Regen sem volt az. Atmenetek, migracios utvonalak biztositasa a cel. Minden System/MacOS/OSX/macOS verzio adott hardwareken mukodokepes, komplett architektura valtasok eseten ez a hatar sokkal elesebben latszodik. Ugyonugy szoftveresen is eltavolitasra kerulnek deprecatednek titulalt API-k, igy ha azt hasznaltad, akkor le kell kovetned a valtozasokat, vagy a szoftvered meg fog allni.
Ez egy folyamatosan fejlodo, elo platform, de mint platform, "ugyonaz" a platform, amit megszoktak a felhasznalok. Nem a hardware miatt kerul megvasarlasra a gep. Ha az Apple dobja az ARM-ot es jovore atall RISC-V -re, akkor par even belul mindenkinek RISC-V lesz a gepeben es senki sem fog azzal foglalkozni, hogy mi most az az architektura, ami a gepben van. Nem az szamit, a platform szamit.
A mostani ARM-os gepemen nem tudok elinditani m68k-s Classic Mac OS alkalmazast, sem PowerPC -s OSX alkalmazast. Intelesbol is, csak a 64 bites Inteles alkalmazasok mennek. 2019-ben ugyanis, ki lett dobva a 32 bites alkalmazasok tamogatasa. A 32 bites Intel processzorok tamogatasanak a dobasara sokkal korabban, mar 2011-ben sor kerult, mig az osszes PPC mac tamogatasa repult 2009-ben. Ezutan 2011-ben a Power PC emulacio is tavozott.
-
válasz
Pikari
#111012
üzenetére
Csak éppen a 2% nem a vas miatt volt, hanem az akkor már 16 éves System miatt. A Power procikon alapuló platformot folyamatosan frissítve még hosszú évekig használták, az csak a G5-nél fulladt ki. A 2%-ról történő visszakapaszkodást az új oprendszer hozta ami erősen fókuszált a multimédiára. A következő nagy ugrást a jó ütemmel végzett jó teljesítmény/fogyasztással rendelkező Core-ra váltás hozta. Minden váltásnál megoldották a visszafelé kompatibilitást és támogatták azt hosszú évekig.
Az IBM PC és amit ma PC-nek mondana egyetlen közös tulajdonsággal rendelkezik, ami a legfőbb OS szállító cég neve. A CPU még csak-csak kompatibilis, de már régóta csak belső emulációval futtatja a régi 16 bites kódot. Platform szinten a CSM kivezetésével már nem tudsz rajtuk elindítani régebbi OS-t. CSM-mel is csak részleges emulációval (DarthSun jól leírta, hogy milyen "driverek" oldják ezt meg) tudod ezt megoldani, még ha a processzor ismeri is az utasításokat.
Szóval akkor most vagy mind a két platform halott, vagy csak átalakultak, hozzá idomultak az új elvárásokhoz.
-
válasz
Pikari
#111005
üzenetére
A vasarlok Apple platformot vasaroltak 1990-ben, 2000-ben, 2010-ben es 2020-ban es most, 2024-ben is. Nem azert vasaroltak, mert 68k volt benne, vagy PowerPC vagy Intel, vagy ARM. A platformjukat sikeresen atnavigaltak harom komplett CPU architektura valtason es egy teljes operacios rendszer cseren, ahol az uj rendszer nem leszarmazottja a reginek. Szoval de, a platform tulelte. Ma is el.
-
válasz
Pikari
#110998
üzenetére
Azért nem állja meg, mert a multimédiára legjobban fókuszáló és fejlesztő cég az Apple volt. Ők éltek túl, mert érdemileg, erőltetetten fejlesztettek ellentétben a Commodore-Atari párossal szemben. Az utolsó pillanatban kiküszködött A1200 és Falcon számomra nem fejlesztés, hanem csak a fuldokló utolsó kapálódzása.
Megint a hazai erősen torzított piacból vonsz le következtetést. Az, hogy itthon a 90-es évek elején simán lehetett venni XT-t Herculessel és ezt tudtuk kifizetni, az nem jelenti azt, hogy ez volt a nagyvilágban. Az érvelésed alapján az EGA sem kellett volna, mert fölösleges volt a 640x350 16 színnel. Pedig elég sok munkát öltek bele, hogy rendesen túlmérnököljék.
A CGA-t kimondottan az otthoni felhasználóknak szánta az IBM, irodába az MDA-t. Az MDA, jó billentyű párost alkotott, a CP/M masinákon már bizonyított korábban. Ez logikus is, mert a CGA kijelzőjére sok dolgot lehet mondani, csak azt nem, hogy szép éles képe lett volna. Azt viszont tudjuk, hogy a televízió videójelével (USA természetesen, szóval NTSC szabványról van szó) kompatibilis volt, hogy SOHO felhasználók akár TV-re is köthessék a gépet. Ahogy azt is, hogy egy darab 74S670 4x4 bites regiszter kellett volna a hatalmas fejlesztéshez, hogy a tudása elérje a konkurencia átlagát. A nagy kérdés az, hogy ha az egyik fejlesztői csapatuk ezt az olcsó PCJr-be belerakta, akkor onnan miért nem került át az IBM-nél a másik csapathoz a változtatás? Érdekes, hogy a klóngyártók viszont átvették ezt a fejlesztést. Sajnos azonban kis változtatással, nehogy kompatibilis maradjon az egész.
A CGA palettára viszont olvastam egy jó teóriát, hogy miért lett ocsmány. Mind a kettő szett kihozható az IRG változtatásával úgy, hogy a B az fix. Az egyiknál 0, a másiknál 1. Mivel a kék szerepel a luma jelben a legalacsonyabb súllyal, ezért fekete-fehér TV-n így különböztethetők meg leginkább a szürke árnyalatok. Ez teljesen logikus és ami binárisan kijön az általában egy digittel foglalkozó mérnök fejéből pattant ki. Csak azt nem értem, hogy a ritka TV-s felhasználók miatt miért büntették a többi user-t és rakták rá azt a 20 centes IC-t?
Az első multimédiás cuccok PC-n 320x200-at sem érték el Win 3.1 alatt. Amit a PC 93-ban nyújtani tudott, azt a Mac megugrotta 88-ban. Az elterjedt Amigák (A500, A600) meg sose, mert ugyan volt RTG, meg minden csoda, de a példányszám annyira alacsony volt, hogy említésre sem méltó. mielőtt egy hívő megtalál: igen, létezett, de érdemes megnézni az eladási arányokat: [link]
szerk: Kép nézegetéshez már a 640x486 256 jól választott színnel is megfelelt, ha maga a paletta elég nagy volt. A gif is csak 256-os palettát támogatott, talán nem véletlenül. Az Amigánál még a felbontás volt kevés, illetve interlaced módban már azt is közelítette alulról, már ha nem folyt ki az ember szeme tőle.
DarthSun: Így van, már 86-ban túlszárnyalták. Azt hitték, hogy diktálják a piacot, így az Intel mást segített az első 386-os gép elkészítésében. Aztán jött a PS/2 fiaskó...
-
válasz
Pikari
#110998
üzenetére
640x480/16 bit annakidején már király volt. Persze DOS alatt szoftver renderrel megfektette az akkori procikat. S775 jutott el addig hogy pld a HD6870- el már kiválóan fut a Q1 1280/32bit- el, szoftver renderrel. Annó még a P1 320x200- ban sem tudott ebben rendes játékmenetet.
Zen2 pedig már a DOSra moddolt Q2- vel FHD- ben is ok, 3D gyorsítás nélkül.
Csak a bitang erős gépek hozzák el a retró reneszánszát, emiatt lett számomra létkérdés a madness retró. -
válasz
Pikari
#110995
üzenetére
Ezt cáfolja az EGA és a PCJr is:
- Ha nem kellett az irodába, akkor mégis miért hoztak 64 színű palettát és választható színeket? Ráadásul az EGA tényleg kényszeredett és drága fejlesztés volt, nem csoda, hogy ritka maradt, míg az utód VGA gyorsan elterjedt.
- A PCJr meg a komplexitást kérőjelezi meg, mert ott valójában minimális befektetéssel és olcsón ugrották meg ezt a fejlesztést. Az XT-be laza mozdulattal átvehették volna, ha akarják. Nem a + RAM, két regiszter és pár sor BIOS rutin volt az akadály, hanem a management.Valójában ez az állításod sem állja meg a helyét. Multimédiás képességek terén az 1987 elején legfejlettebb gép leszármazottai mai is velünk vannak. Ez a cég kimondottan fókuszált a multimédiás tudásra, azon belül is főként a grafikára, majd később a video feldolgozásra... A 21 hónapig regnáló Amiga legyőzője ilyen paraméterekkel rendelkezett:
- Gyors processzor (68020 @16MHz)
- jó grafika (true color palettából 256 szín 640x480 felbontás mellett)
- sztereó hang triótA PC-t a sok gyártó versenye vitte sikerre. Ha valaki kitalált valamit, akkor azt rekord sebességgel igyekeztek lemásolni. Emellett a kíméletlen árverseny "segített" elérhetővé tenni a klónokat. Az olcsó és gyors 386-os procik, távolkeleti tömeggyártás és olcsó árak kb. 92 körül ütötték be az utolsó szöget az Atari és Amiga koporsójába. Mondjuk ezeket a koporsókat a saját managementjeik ácsolták, mert mindent csináltak, csak kényszeredett fejlesztést nem. Egész pontosan ennek az második fele, a fejlesztés hiányzott.
-
.-..-.
tag
válasz
Pikari
#110976
üzenetére
Fehérből (sárgultak kicsit) nekem is van pár darab a gépekben, de fekete azt hittem nincs nekem.
Főleg bontatlan. Kellemes meglepetés.
Még találtam valami DLink pci wifi-t és pcmcia lan-t is, ami bontatlan.
És egy bontatlan 512MB-os CF kártyát is.
Nem tudom mibe szántam ezeket anno. -
envagyok
veterán
válasz
Pikari
#110943
üzenetére
Retróra összerakott pci express konfigjaim mind crossfire vagy sli rendszerek.
Nekem bejött eddig mind, igaz mindig a kor csúcs kártyáival rakom össze, így ha nem menne az SLi/CF, akkor is jól fut minden.
SLi-hez van például profil szerkesztő, ha valamelyik játék nem támogatná. -
Pista0001
addikt
válasz
Pikari
#110924
üzenetére
és arn
Eddig egyik gép se reklamált, semmi nem pusztult el miatta.
Szerintem a legnagyobb fogyasztású gép az i5-760 volt 5770-nel, ez pár hónapig napiban ment ezzel a táppal. Nem volt fogyasztásmérőm, nem tudom, hogy volt-e valaha teljes terhelés. Ha igen, az mindenestül 200 watt felett kellett legyen 12 V-on, az nincs messze a táblán jelzett ~250 W-tól.
-
Pista0001
addikt
válasz
Pikari
#110872
üzenetére
Ha már memória... A Lynnfieldes gépemben 8 giga ram van, csak a Win 7 képes ebből több mint 5-öt felzabálni, ha indítok egy játékot (NFS Undercovert teszteltem, ment közben az Afterburner) már 6 giga körül volt, és természetesen hisztizett, hogy kevés a memória. Ezzel mit lehet kezdeni? Egyrészt ne zabáljon 5 gigát, ha 1-gyel is elmegy, másrészt 25% szabad memóriánál ne hisztizzen, ha egy mód van rá...
Középtávú terv amúgy kipróbálni 16 gigával, de ugye hivatalosan az összes Nehalem csak 4 gigás modulokat támogat, szóval nem biztos, hogy menni fog.
-
válasz
Pikari
#110855
üzenetére
HD6870- en 1GB van, kicsit erősebb is mint a 8800GTX
, és a 12.3- as Catalysttal még jó a megjelenítés a régebbi címekben is, ez az ultraretró kedvencem, de annyira bevált hogy gondolkodom egy HD7950- en is.
Paszta+padozás után nagyon jól megy a Giga6870, ventijei is halkak, meg úgy az egész brutál jól néz ki.Ha lefutottak a tesztek, akkor megnézem ezt a 98/8xxx moddot(8600GTS/512MB- al), hogy beválik-e, ha igen, akkor érdemes bekockáztatni egy 8800GTS- t, GTX valszeg reménytelen, drága is, pusztul is, GT/GTS talán még van rendesen működő.
-
envagyok
veterán
válasz
Pikari
#110848
üzenetére
Dehogynincs.
A 320MB-osban hamar elfogy a RAM, az 512-es GT/GTS között tényleg kb 10% van, de azok az ASUS kártyák, amiről írtál, hogy 3000-ért van, nagyon ronda..
Amik számonra szépek:
A fémházas EVGA 8800GTX
Az összes ref 8800gts
Asus 9800gtx+ dark knight
Szinte az összes 8800GTX
ASUS ROG 9600GT/9800GT
ASUS 9600GT lányosMeg persze az összes ultra, de legjobban a Sparkle.
Sajnos nem volt hozzá szerencsém, pedig egy sli kombó jól jönne. -
válasz
Pikari
#110827
üzenetére
A többi rész arra van, hogy lehessen variálni. Hogy ez miért jó azt már ne tőlem kérdezd, lehet volt sok fölösleges foglalatuk. De építhettek volna sokkal kisebb alaplapot. 89 év végi a deszka, tehát még azt sem lehet mondani, hogy akkor készült volna amikor éppen RAM chip krízis volt. Arra tippelnék inkább, hogy ilyen gereblyés cucc volt. Amit éppen össze tudtak szedni az került bele és szinte mindennel ment:
Van a friss 1x1024k-ból? Nem gond, lehet 1M RAM benne
Van a 4x64 és 4x256-ból? Az utóbbiból 512 vagy kombinálva 640k is kijön
Az olcsó 1x256k-ból van sok maroknyi? 512, 768 vagy akár 1024 is kohozhatóAz utolsóból valami 1000Ft-ért vettem 10-et amikor kiszórták a LOMEX-ben. Már bánom, hogy nem hoztam el az egész dobozt.
Lehetne még EMS, de ahhoz kevés a chip a lapon, bár a leragasztott százlábú még felelhetne ezért, de nem vagyok annyira meggyőzve erről. Amit fel lehet ismerni az LS245 a data bus meghatjó lesz. A diptől jobbra a 68 végű az a típuszám alapján egy számláló vagy latch és ilyesmi refreshért vagy a waitstate-ért szokott felelni. A két gyors (S) 157-es fog felelni a chip selec előállításáért. Ez mind csak tapasztalati tipp, de ezek a lapok még nagyrészt úgy működnek, mint egy rendes 8 bites gép. (Tanári sysrq: Ha valaki nem érti amit írtam, de érdekli kicsit, akkor szóljon van anyag arról, hogy Z80-nál ez hogy van, ki is a CS és társai . Ugyanitt python dolgozat javításához türelem kerestetik.
)Tothg86: Használd a már akkor is létező mondást: Most jó, ne nyúlj hozzá
Használd egészséggel és számolj be, hogy mi megy a gépen kényelmesen. Fel kéne szerszámozni a kb. hasonló paraméterekkel megáldott PC10-et és egyszerűbb másra hallgatni, mint mindent végigtesztelni. -
válasz
Pikari
#110823
üzenetére
Csak ez nem úgy működik, hogy kitalálunk valami mennyiséget.
Figyelembe kell venni, hogy milyen IC-ket gyártottak akkoriban és azokból kell kijönnie. 9 socketnél 1 bit x XXXk szervezésű chipek vannak, ez tervezési alapvetés.
Például az alsó négy blokk esetén. 64, 128 és 256k-val lehet variálni. Megszámolva a lábakat máris látszik, hogy oda 1x256k megy és mindegyik ugyanolyan. 8x16384 nem mehet, mert annak több lába lenne, a 8 adat I/O miatt.
A felső bekarikázott blokk az valójában 3 részből áll. A lábszám árulkodik, hogy mi tartozik egybe. Itt is lehet jól következtetni:
- A felső 9 logikusan kiadja a 8bit + CRC-t és lábszámban mehet bele az 1x1024k
- Alatta a populált 4 chip 4x256k DRAM-ot tartalmaz. Egy pár 256 kB, tehát az a sor 512kB
- Az alsó populált 4 chip 4x 64k DRAM. Az előző alapján az a sor 128kB. -
sidi
aktív tag
válasz
Pikari
#110819
üzenetére
XT és cache? de látom rájöttél...
szóval +1 db 4464-et használtak 3 (4?) memória bank paritásához? Lehet...Viszont nem nézted még eleget, van ott még 4 db 44256 DIP20-as, ezt frescho is kiszúrta, az önmagában 512 kB (lehet ez lesz közös memóriabankon valamivel a 36 db kicsi közül)
+ maradt 12+1 db 4464 ami 4x 128 kB + paritás.
De hogyan jön ki 1 MB ? igencsak vegyesen kell tölteni, hogy kijöjjön.. -
sidi
aktív tag
válasz
Pikari
#110815
üzenetére
Valóban.
Ezek szerint nem az a paritás memória IC helye amit írtam... azok a foglalatok DIP18-asok, nem 16, szóval oda is 4464-es IC-ből összesen 128 kB tehető + felülre is.
Paritás memória hely akkor az 36 darab 1 bites közül 4, csak tudni kell melyik, de mindegy is, megy nélküle.
Csak azt nem tudom, hogy a jobb felső sarkban mi az 5. IC foglalat? -
sidi
aktív tag
válasz
Pikari
#110810
üzenetére
Így igaz, sw1 az pont a parity check mint nálam,
memória beállítás viszont nálam más, mert az enyémbe 1024 kB tehető bele maximum.
Most nézem Tothg86 alaplapját, hogy abba valószínűleg "csak" 640 kB tehető,
választható, hogy 36 db 1 bites IC-ből teszed ki vagy 4 bitesekből, de azonos bank.Miben és mennyivel lesz jobb ha van paritás memória is?
-
KROK640
nagyúr
válasz
Pikari
#110794
üzenetére
Ez inkább arra magyarázat, hogy miért lehet saját magához képest igencsak jól tuningolni : mert relative alacsony FSBje és órajele van, mind a szérián belül, mind pedig a chip lehetőségein belül.
Nagy valószínűséggel gagyi lap mellé szánták kisköltségvetésű olcsó jánosoknak.
Mert így van, a többinek magasabb az órajele is meg az FSBje is, már a D820 is 800-as FSBvel megyen. -
#110782
MasterDeeJay
veterán
Pikari
#110781
-
envagyok
veterán
válasz
Pikari
#110761
üzenetére
Nálam a c2 q6600 később E5450 tuning nélkül 2016 körül fogyott el játékra.
A Battlefield 1 volt az, ami story üzemmódban tök jól futott, de a 64 fős multiplayer pályákon már lassulások voltak.
Először cseréltem G4560+1151 lapra, hátha a rendszer nem bírja, utána is szar volt, aztán lett i5-6600K, az se volt sokkal jobb, aztán lett 1366 lap x5670 6 magossal 4GHz-re húzva, na azzal jó lett.. 6 mag kellett a játéknak, és később az AVX miatt cseréltem 2011 lapra és valami E-s 6 magos xeonra 4.5ghz-re húzva. Az tök jó volt. @Darthsun Kb 4 éve lett az i7-8086k + Asus Maximus IX Gene, ami szóta köszöni, jól van, semmilyen játékon nem érzek problémákat. Régebben húztam 5GHz All-Core órajelre, de a tuningot is kikapcsoltam, mert teljesen jó így is, a ram XMP van csak beállítva. 6 éves cucc, és vígan megy rajta minden. Videókártya is 6 éves Radeon VII van, kb GTX1080Ti RTX2080 szint, azzal sincs gond.
Nem ilyen konfig, de a kb ugyanennyire erős i7-8700k, valami olcsóbb lap+egy gtx1080ti ér kb 140k most a használtpiacon, kétszer ennyiért nem 2x gyorsabbat kapsz, hanem max +10-20%-ot 3x ennyiért meg kb +30%-ot. Nincs értelme cserélni.
Szerintem most a sweet apot, azaz a legjobb ár-érték arány a 8-9. Gen intel, a ryzen 3xxx-5xxx rendszerek, és a gtx1080ti/rtx3060ti környéke. Ennél többet csak extrém igények 4k/144hz, tartalomgyártás, stb esetén érdemes költeni.
Az új cuccokat meg hagyjuk is
Pl 1080Ti -
válasz
Pikari
#110764
üzenetére
Perpillanat irodai felhasználásra talán, de mivel az oprendszer nem lehet új, biztonságos, ezért céges környezetben már asszem nem. Otthon Win7+régebbi Office, szerkesztések, nyomtatások, ott is inkább offline, mert ma már nagyon aktívak az ártó szándékú hobbi hackerek.
Mondjuk azon is csodálkoztam hogy Haswellre még felment a Win11, de műkszik, és abban még az erő is megvan hogy futtassa. -
-
envagyok
veterán
válasz
Pikari
#110756
üzenetére
Ha 3-ból 3x eltalálod, hogy 1.0 vagy 2.0 vagy 3.0 a pcie szabványra van kapcsolva egy lap numerikus tesztmérés nélkül, ajándékba adom a konfigot.
Még azt is alig venni észre, ha 8x módban megy 16x helyett.
Egyszer volt egy hd4890-esem, ami csak 2x pcien ment.
Egy számjegyű % volt az gps csökkenése -
envagyok
veterán
válasz
Pikari
#110744
üzenetére
Nálam több 775-ös van összerakva, és messze a leggördülékenyebb az 500fsb×8=4GHz Q9650
Érezhetően jobb már az oprendszer használata közben is, mint a 3ghz alapórajelen, vagy 3.6ghz-en =9*400.
Simán hozza egy 2. Gen i5 sebességét
Nem lehet, hogy rosszul van beállítva a biosban valami?
Emlékszem én is szívtam, hogy 400fsb felett nem volt meggyőző a gyorsulás (nforce 790i sli lappal szórakoztam), aztán a biosban kellett átállítani valami értéket, ha jól emlékszem p1 p2 közül valamelyikre, utána megtáltosodott. -
-
jokeph
nagyúr
válasz
Pikari
#110737
üzenetére
Nyilván az újabb platform jobb, de most az s775-ről van szó, hogy az mit tud(hat), mit lehet belőle érdemben kicsavarni.
s1366 Nehalem: IMC már a prociban, pci-e vezérlő még a lapon (2.0), déli híd még az s775-ből megörökölt ICHR10-es.
Ettől függetlenül, a DDR3 lehetőségeit messze nem aknázza ki, még triple-channel módban sem.
DDR3-as ramot maximálisan kicsavarni (szerintem) X79-ben lehet, QC-ben, 2133/2400-as példányokkal, de már egy 1600CL9 is kellemesen megyen.
Ez majdnem felér egy DC DDR4 3600-al.X79, DDR3 QC, 1600CL11 (kevert ramok, 4*8 GB):
Ez így elég laza késleltetést produkál, ehhez kéne jobb ram (de ebben olyan nem lesz, nekem itt a mennyiség fontosabb).i5-6600K+Giga H170 UD3 DDR3-as lap: ebben csak 1600CL11-esek voltak (DDR3L), késleltetésben kb. ugyanezt hozta mint az X79, csak durván fele sávszéllel.
Sajna akkoriban nem volt nagyobb ramom, hogy megnézzem egyáltalán megy e benne pl. egy 2133-as.#110735DarthSun: lássuk, lássuk.
#110742DarthSun:
Netburst alapú procit tenni s775-be az kb eretnekség, vagy magas fokú kiváncsiság önsanyargatással párosítva.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
válasz
Pikari
#110737
üzenetére
Sztem jobb, mint ahogy véleményezed. Nem a P4 architektúrához méretezték, NetBurst proci már nem is való bele, a Core2 minimum, brutál a sebességnövekedés, ahogy szoktam mondani, nem xarral dobálózik. Pld a P5Q lapba NetBurst procit tenni sztem a rendszer megcsúfolása...
-
envagyok
veterán
válasz
Pikari
#110737
üzenetére
Ezek maximum csak tesztpontszámokbsn kimutatható dolgok
A késleltetés annyira nem számít.
Persze van kúlönbség, de nem lényeges.
Pl ddr2-800 cl4 és cl6 között 33-50% különbség van, de messze nem akkora az gps különbség a játékokban, max 1-2%
Sőt ha nézzük az újabb ddr5 ramokat, nevetségesnek tűnő késleltetésük van. -
-
jokeph
nagyúr
válasz
Pikari
#110730
üzenetére
2.0-ás x16-os slot nem limitál semmit sem (jobb s775-ön már az van), ha a VGA is x16-os bekötésű, max a CPU limitálja majd a VGA-t kihasználtságban/FPS-ben kifejezve.
Az FSB emeléssel a memória vezérlőt/memóriákat és a CPU-t nyújtod amig érdemben hoz.
Abszolút értékben nyilván elmarad egy Nehalem-től/Sandy-tól is keményen, de abból főzünk ami van. -
#110701
MasterDeeJay
veterán
Pikari
#110699
-
Fred23
nagyúr
válasz
Pikari
#110667
üzenetére
Nekem van Radeon DDR-em, és nem sokkal marad alul egy GF2 GTS-sel szemben 2001-es driverekkel (mindegyik kari esetében). Ha viszont valaki nem alakította át a Radeon LE-jét, akkor Radeon SDR / GF2 MX400 körüli teljesítményre számíthatott.
Radeon DDR / 7200 DDR (saját):
Radeon LE:
Ölég látványos a hasonlóság.KROK640: Ha találsz 2001 áprilisit, most már biztosan eszedbe jut, hogy megnézzed alaposan.
-
Fred23
nagyúr
válasz
Pikari
#110665
üzenetére
Ha nem "alakítottad át", alapból biztosan nem túl gyors. Aki viszont Radeon DDR-t csinált belőle, jól járt, mert a teljes értékű Radeon DDR (későbbi nevén Radeon 7200 DDR) veri bármelyik MX400-at.
Nem kevered esetleg a VE-vel? A VE későbbi nevén Radeon 7000. Az LE más. Legtöbbjük nem elég jól sikerült Radeon DDR, amit nem lehetett így teljes áron eladni; az ázsiai piacra szánták csak eredetileg, de aztán megjelent kábé mindenhol. Illetve sokak szerint gariba küldött Radeon DDR-ek is kijöttek Radeon LE-ként (ugye alacsonyabb órajelre állítva, és HyperZ-tiltva).
-
arn
félisten
válasz
Pikari
#110638
üzenetére
Ez csak fricska a nagyvallalati szemleletnek, hogy mekkora headroomal jar a munka szervezese es szetosztasa. Nagyvallalati szempontbol egyforma, nem tul nagytudasu fejlesztok az idealisak, akiket konnyu potolni. Amit irsz, hogy egyik ehhez ert, a masik meg ahhoz, a leheto legrosszabb megoldas reszukrol, mert nehezen potolhatoak, es extra igenyei lehetnek. Az igazsag persze a ket veglet kozott van.
Amugy nem kell lebecsulni az egyedul dolgozo fejlesztoket, ha tehetseges es jo az illeto, egy uj otlet megvalositasaban sokkal hamarabb sokkal elobbre jut, mint egy team, ahol x fele huzzak a projektet. Es de, vannak igazi ezermesterek, akik egymaguk nagyon sokmindent meg tudnak valositani, foleg a mai ais vilagban ez egy eleg hasznos skill, vagy amig a projekt eler egy szintet - aztan a production verziot mar lehet teammel folytatni.
-
válasz
Pikari
#110631
üzenetére
A 68010 a 68000 ráncfelvarrása. kb. 10-15% sebességkülönbség van a kettő között. De annyira hasonlóak, hogy 1:1-ben cserélhető a foglalatban a kettő. Nem google, hanem saját mérés és tapasztalat alapján írok a Motorola procikról. (szerk: megtaláltam ) Sokan szeretik őket sztárolni, de az igazság az, hogy bár architektúrálisan jobbak voltak, a Motorola fokozatosan lemaradt. A 68020 amúgy annyira átmeneti volt, hogy a megjelenésétől számítva sokkal lassabban jöttek ki vele a gépek, mint a 68030-cal. Az utóbbiak kevesebb, mint egy évvel később követték a 20-szal szerelt gépeket. Ja és azonos órajelen 50%-kal voltak gyorsabbak. Csak sajnos az órajel maradt a 16-20Mhz-es tartományban még egy évig. Talán egy Sparc vagy PA proci elég gyors lehetett volna. Talán, de annak meg az ára nem volt vicces és ha jól emlékszem azok is a 68030-cal voltak kb. kortársak.
Amit leírsz, az érdekes módon illik az Amigára.
Szóval fejlesztőik voltak (vettek kilóra az Amigával/Amigához) és nem egy elég penge volt közöttük. Ha sorba kellene állítani 85-ben az elérhető OS-ket, akkor a Unix-ok mögé raknám az AmigaOS-t. Moduláris volt, a hardveres cuccokat képes volt detektálni (OK, ez lényegében az A2000 Zorrojával jött rendesen össze) volt GUI, multitask, C-ben írták, tehát elvileg portolható volt stb. Aztán úgy 87-ig még mentek előre és onnan a managementnél teljesen elgurult a gyógyszer. 
68000-át még csak-csak tudtak volna gyártani, de nem költöttek a MOS-ra. Ez rendszeresen okozott gondot, például a TOI-hoz készült chipeknél, vagy az Amiga továbbfejlesztése közben, esetleg a C65-tel kapcsolatban. De most nem citálom elő az összeset, pedig akad még elég sok. Ha még nem említettem volna a szar vezetői döntéseket, akkor most szeretném megemlíteni, mert a beruházásokról sem a mérnökök, fejlesztők döntöttek.
A C128-as összefércelt Frankenstein-ről a management/sales tehetett, a mérnök csak megcsinálta amit mondtak neki. Mondjuk be is dobhatta volna őket a napba, de akkor nem kapott volna fizetést. A TED-ről is, mert a vezetők annak az eredeti koncepcióját teljesen félrevitték. Aztán 87-ben 68000-val adták ki a felső kategóriába szánt A2000-et, ahogy a Mac II is már azzal jött. Mindezt úgy, hogy megvolt a kész proto 68020-szal. Szinte készen volt a ranger chipset is, de azt sem használták fel. Mondtam már, hogy 87-től indult az ámokfutás?
De ezt ne kever össze a technikai lehetőségekkel. Úgy 88-89-ig a technikai limitációk nem tették volna lehetővé a C64 emulációt. A C128, amiből kiindultunk pedig 85-ben már a piacon volt. Ami azért érthetetlen, mert ott volt a sokkal fejlettebb Amiga ugyanabban az évben. Majd két évvel később a C= management talált egy vicces pirulát és
-
válasz
Pikari
#110629
üzenetére
Aha, létezett. Macrepot, gardent és társait elég jól ismerem és az, hogy 68k-n fut nem jelenti azt, hogy tényleg megy. Csak annyit, hogy a kód azzal kompatibilis, de lehet, hogy 68030 vagy 68040 kell neki.
A 68020-at a 87-es A2000-hez már akár tudták volna használni. Egészen pontosan elkészült a proto kártya, de a management lehúzta. A korábbi használattal lett volna egy apró gond, mert a létezés és az, hogy tudják-e szállítani nem ugyanazt jelenti. Az IBM is többek között ezen ok miatt választotta a 68k-val szemben a 8088-at. A Motorola ugyanis nem tudott mennyiséget szállítani a release date után, nem volt second source... Pedig ugye a sima 68k 1979-es és a PC-hez 80-ban kerestek procit.
A sebességet se felejtsük el. Egyrészt az órajellel voltak gondok, a 16Mhz nem lett volna elég. A Mac II véletlenül pont ilyen procival jött ki 87-ben, mentek volna feljebb sebességben, de ezt tudták nekik szállítani a Motorolától. Másrészt a 68030-as széria volt a 386-tal nagyjából party-ban. A 68020 inkább a 286-os gépek sebességét szorongatta. Nem véletlenül szoktam az A1200-as processzorát is kritizálni. 92-ben egy 14Mhz-es 68EC020-as gépet kiadni?!?
Az árat boncolgathatjuk, a C64 komplett chipsetét annyiért állította a saját gyárában elő a C= amennyiért egyetlen ilyen proci nagy tételes ára lett volna. Akkor mi lett volna nekik az üzlet az egészben?
A speciális IC-s felvetés azért jó, mert a Mac II a PC-hez hasonló, buta módon közelítette meg a feladatot. Annyival voltak okosabbak, hogy a glue-t berakták 1-2 LSI IC-be. Nagyon sokáig még a Mac II-es gépekben nem használtak semmilyen gyorsítót. Az Apple-nél sem lettek volna hülyék egy szoftveres emu helyett fizikai kártyát csinálni, ha meg tudták volna oldani a dolgot. Az LC gépekhez is jött még IIe kártya, pedig azok 91-ben már minimum 68030, de később 68LC040 procikkal bírtak. Az utóbbiak 486SX szinten voltak. Rájuk nem mondhatod, hogy nem voltak jó fejlesztőik, mert nem sokkal később már rosettáztak.
-
válasz
Pikari
#110627
üzenetére
286-os utasításkészletre írta a programozó, de attól kell alá egy 486. Én Pentiumon kiszúrtam hibákat. De tegyük fel, hogy valaki szuperül optimalizálja és egy 486-33 elég alá. 85-ben bármilyen programozót ültettél volna rá nem ment volna az akkori, de még a 86, 87, sőt 88-ban elérhető vasakon sem. 89-ig nem létezett pl. SoundBlaster, hogy legyen hozzá hang. 486 CPU sem. Az árakról pedig még nem is beszéltünk
Ezek sajnos olyan korlátok amiken nem tudott volna segíteni semmilyen programozó.Amit lehetett volna csinálni az egy C64 card, ahogy Apple II card is készült a Macintosh gépekhez. Ez egy részleges gép aminek a billentyűzet-megjelenítő-storage megoldását a host nyújtotta. Csak a PC ott is limitált volna, EGA alatt nem lett volna képes értelmezhető képet megjeleníteni. Az ugye 1985-ben jelent meg, tehát mondjuk 86-ra piacra is lehetett volna dobni a cuccost. A nagy kérdés, hogy a horror drága PC-n ki akart volna 1-200 dolláros C64-et emulálni?
-
válasz
Pikari
#110625
üzenetére
Kiegészíteném amit írtam:
133-as Pentiumon amúgy már elment a C64 emu, de a hanggal még néha-néha voltak gondok.
A gondok mindig demóknál jönnek elő amikor csúcson jár a SID/VIC és nagyon pontos időzítés kellene. Ha elolvasod amit linkeltél, akkor ott is csalt a programozó, nem tökéletes az emu. Egy WOR vagy Commandó esetén nem fog problémát okozni, de amikor a látvány/hang párosra figyelsz és nem a reakció köt le, akkor kiszúrod.Az emus ötlettel az a baj, hogyha megengedőek vagyunk és egy 486-ost veszünk alapul, akkor sem jön ki a matek. 1989-ben jött ki a DX 33, de még a 33-as 386 sem volt hamarabb a piacon. A C128 viszont 85-ös.
Ahol bevált az emulálás az a 68040-> PowerPC ugrás volt. PC-re lefordítva kb. egy közepes 486-ról váltottak egy PI szintre és az emuláción futó szoftver kb. 396-os sebességgel futott. Natívan mondva a rosetta sebessége egy 66Mhz-es Power-en kb. megfelel egy 68030-nak. Persze ez is nagyban függött a szoftvertől, mert a program lehet, hogy így futott, de a rendszer hívások már natívan. Mármint ez sem volt teljesen igaz, mert az első PPC kompatibilis System részben 68k kódot futtatott. Ez is egy érdekes téma és nagyon tanulságos, hogy az Almások hogyan másztak ki többször is a gödörből amibe estek.
-
válasz
Pikari
#110621
üzenetére
Nem, akkor még nem lehetett megoldani. Még egy 386-os sem tud emulálni egy C64-et, pedig az is már 86-ban jött ki. Még egy Pentium sem volt igazán elég hozzá, a Celeronoknál kezdett elfogadható lenni az emuláció minősége. 133-as Pentiumon amúgy már elment a C64 emu, de a hanggal még néha-néha voltak gondok.
Két működő megoldás létezett. Az egyik egy olyan proci használata ami utasításkészlet szinten kompatibilis volt és csak pár hardveres dolgot kellett szimulálni. A másik amikor elég gyors volt a gép és 2-3 olyan áramkört raktak be amit nem lehetett megoldani emulációval. Kb. úgy, mint a PC kártyák Amigába vagy CP/M kártya Apple II-höz.
A C= nem volt híján a programozóknak. A BASIC-et is továbbfejlesztették elég komolyan. Az Amiga OS-t is írták. Szóval nem ez lett volna az igazi szűk keresztmetszet. A baj az volt, hogy teljesen szétforgácsolták az erőforrásaikat és 1-1 projekten alig tucatnyi ember melózott. Ide tartozik az is, hogy az európai piacon vezető IBM klón gyártók voltak. A2000-ből kettőt is kifejlesztettek párhuzamosan...
-
#110605
MasterDeeJay
veterán
Pikari
#110604
-
.-..-.
tag
válasz
Pikari
#110591
üzenetére
Sajnos NFS Most Wanted játéknál is bohóckodik a VGA.
A legutolsó és a gyári driverrel is.Illetve van egy hasonló laptopom, csak az nem Intel, hanem SIS chipset-es, de ugyanez a VGA, ott nincs ezzel gond.
Annyi a bosszantó, hogy a SIS nem tud dual DDR módot. Illetve ebben a laptopban van RAID, ami jól jön, mert 32GB-os IDE adapterbe pakolt mSata SSD-ket használok. Így lehetne ebben kettő.Ezen az oldalon találtam BIOS frissítést a VGA-hoz (is) [link] (u:repo, p:repo)
A legalsó sorban ez található:
BIOS 2005-06-30 Increase the graphic quality for 3D markFelraktam és most egyelőre nem mutatja a hibát. Játékban még nem néztem.
Bizakodom ... -
#110598
MasterDeeJay
veterán
Pikari
#110586
-
.-..-.
tag
válasz
Pikari
#110582
üzenetére
Namost az van, hogy 3DMark 03-nal nem vettem eszre ilyen problemat. De a 05-nel igen.
Pasztazas nem jarhato ut, mert ez egy laptop es a gpu-hoz es chipset-hez egy billentyuzet alatti femlemez van ami alatt az Intelnel megszokott alufolias/szenporos hovezetes volt.
Most hovezeto padra csereltem es igy is ugyanaz a helyzet.Leveve az orajeleket sem lesz jobb 3DMark05-nel.
Amugy 10.2 radeon driver van mobility verziora megcsinalva, de a gyari driver sem volt jobb. -
KROK640
nagyúr
válasz
Pikari
#110571
üzenetére
Akkor jól gondoltam a dolgot
Igazából lehet akár 128GB RAM is, csak annak ma még nem sok értelmét látom - főleg amire én használom - bár munkára olykor jól jönne a 64, talán a 128-at is kihasználnám (a 32-t azt ki tudom fogyasztani
)Normális alatt vagy olcsó és elérhetőre gondoltam pl RX 570 8GB, ami van is itthon, vagy valami jó ár/teljesítmény viszonyúra, persze használtan pl RTX 2060 6GB
-
KROK640
nagyúr
válasz
Pikari
#110565
üzenetére
Tehát először van 6 szál, ami az első CPU fizikai 6 magja. Utána megint 6 szál, ami a második CPU 6 fizikai magja, utána az első CPU virtuális magjai, és utána a második CPU virtuális magjai?
Most kicsit letörtél, nmert időről időre felbukkan a fejemben az ötlet, hogy dual socket X99 alapon lehetne valami kevés szálas magas órajeles Xeont csinálni, 32-64GB olcsó ECC RAMmal teletömve, meg bele valami normálisabb VGA-t, és ideális hobbi gép.
Bár, így legalább nem költök rá
-
válasz
Pikari
#110561
üzenetére
Azert a mostani geped NUMA problemajanak nincs koze a mult memoria savszel problemajahoz. A NUMA okozott gondot szerveres felhasznalasnal is amikor megjelent es ma is sok kellemetlenseget okoz, nem veletlenul cel az, hogy az egy memoria kontrollerre juto magok szamat noveljuk. Illetve az se volt veletlen, hogy folyamatosan fejlesztve volt a CPU-n beluli adatcsere, hogy ne legyen mindig blokkolva az osszes CPU, ha keresztbe kell kommunikalni. Viszont virtualizalasnal, kontenerezesnel szinte semmi hatranya nincs egy, akar 4-8 foglalatos NUMA gepnek sem, ha figyelembe veszed az architektura lehetosegeit.
szerk: egy BP6 peldaul tokeletesen alkalmas volt arra, hogy ketto lame enkodoljon egyszerre MP3-at, vagy hogy a videolan serverrel az analog tunerkartyarol streamelve tudj kozben framedrop nelkul bitchxet vagy ircii -t hasznalni.
-
KROK640
nagyúr
válasz
Pikari
#110561
üzenetére
Nem tudom, mert BP6-om igazából nem nekem volt, hanem a mesternek, és akkoriban sokat jártam oda. Fogalmam sincs, hogy mire használta, de valami értelme tuti volt, ha akkoriban sok pénzért ilyet épített.
Nem tudom 2db milyen procid van, de ha 6 szál a szálak negyede (vagyis 24 szálad van a két socketre) akkor miért ne mehetne 12 szálon? Annyi egy CPU. Ha csak 6 szálon mész, a másik 6 meg csinál minden mást, akkor tényleg áram pocsékolás. Bár nem hiszem, hogy plusz egy terheletlen CPU és egy picit nagyobb lap annyival többet fogyasztana, hogy az jelentős tétel a havi villanyszámlán.
"van rajtuk ps2 port, com port, néha akár lpt is" - egy rakás olyan port, amire ma az átlag usernek semmi szüksége sincs. Most csak magamból kiindulva : PS2-es egerem/billentyűzetem 20 éve nincs. A com portra semmim sme volt, LPT-t meg nyomtató használta (a '90-es évek végén), illetve még C64-esek floppy drivejait lehetet rákötni egy spéci kábellel.
Az Asrock B560 Pro4 lapomon 6db SATA van (jó, nem túl sok) három M2-vel egyetemben, igaz az egyikbe csak wifi megy, de ez akkor is 8 rácsatolható eszköz.
Ettől persze még én is szeretem a gazdagon felszerelt lapokat, csak amit leírsz, hogy mennyi hátrányuk van, úgy látom, hogy több a pain mint a gain. Egyedül tényleg az olcsósága meg az olcsó RAM szól még mellette.A Ryzen HEDT cuccok nem biztos, hogy olcsóak lesznek
, az Intel HEDT cuccai is aranyárban mennek, az ilyen I7 5820K, 5930, 5960X még mindig meglepően drága, a 7th genesekről nem is beszélve (pl I9 7980X). -
KROK640
nagyúr
válasz
Pikari
#110558
üzenetére
A maga korában egy átlag usernek tényleg nem sok értelme volt. Maximum akkor ha történetesen sokat konvertált vagy ilyesmi, és nem volt baj, ha közben a gép használható maradt.
Ne felejtsük el, hogy ez az időszak a PII alapú Celeronok és korai PIII-asok ideje, amikor ha elindítottál egy nagyobb konvertálást, akkor lement a nap mire végzett, és közben még mp3-at sem nagyon tudtál hallgatni, jelentős lassulás nélkül, nemhogy mondjuk játszani.
A szerver üzemeltetés már csak azért is érdekes kérdés, mert ez kb 1999, akkoriban pedig a lakosság (aki olcsón akart szerverezni, nyilván nem a komoly szervertermek) elenyésző részének volt hozzá szélessávú internetkapcsolata.Valóban a kései K7 időkben már lényegesen többet ért a második proci, mivel az Intel addigra a HT-vel már igyekezett a két szálat a mainstream vonalba is berántani. Ennek ellenére még a Pentium D805-el is csak úgy tudtam kihasználni érdemben a második magot, ha konvertáltam/tömörítettem és közben játszottam.
2009-ben az Athlon XP-t nem azért cseréltem le, mert már a játékok durván profitáltak volna a két magból, hanem az SSE2 hiánya miatt. És pont ezért volt eléggé rossz a Phenom 9500, mert 2009-ben még alig akadt valami ami profitált két magból, - pláne meg négyből - de sajnos ehhez képest alacsony volt az órajele, a korábbi gépem meg szét OC-zva egy magon elverte. Így történt az, hogy - főleg eleinte - a 2003-as gyártású (de 2002-es alapú) CPUmat gyorsabbnak éreztem mint a 2008-as CPU-t, ami ráadásul papíron felsőbb osztály is volt. Aztán ezt cseréltem 2C4T-re, a HT ismét nagyot alkotott, és a növelt IPC meg a 3500MHZ-es órajel valóban jókora előrelépésnek érződött a I3 4330 mellett.Hiába volt már 2005-ben kétmagos CPU, ténylegesen a 2010-es évek elején vált csak "kötelezővé" a második mag. És hála az Intel magpolitikájának (ami fejlődési szempontból nem volt előremutató, viszont skippelhetővé tett egy csomó generációt), kb 2021-ig négy szál mindenre is elég volt. Meg lehet, hogy még most is elég nagyjából.
A 8th gennél emeltek meg kicsit a fejem, amikor növelték a magszámot, de végül a 10th gen I5-re mondtam azt, hogy itt már azért háromszorozzuk a szál számot, jobb IPC, magasabb órajel, erre már érdemes váltani. -
#110557
FoxiestFox
félisten
Pikari
#110552
válasz
Pikari
#110552
üzenetére
Szerintem teljesen félreérted a BP6 célját illetve hogy mit képviselt a maga korában.
Egy szó szerinti megfizhető kétprocis lap volt, az első a műfajban, amivel költséghatékony szervert / munkaállomást lehetett üzemeltetni.Itt egy jó kis recap videó.
-
-
válasz
Pikari
#110534
üzenetére
A saját bevallásuk szerint sem konzolt akartak alkotni. Az erősen marketing szagú oldalukat itt lehet elérni: [link]
Mondjuk kérdéses mennyire hihető, mert eleve bullshittel indítanak.
It was possible to buy a personal computer before 1981, but for anyone other than a devout hobbyist, there wasn’t much point. There just weren’t many applications to compel the average consumer, student or business executive to own one. That started to change in August 1981 with the introduction of the IBM 5150 Personal Computer.
Az a pár százezezer C= PET, még több TRS és sok-sok Apple II, na meg az összes többi csak dísznek, meg hobbistáknak való volt. Aha, persze... Mintha nem a Visicalc vette volna vállára például az Apple II-őt.
A CHM-es interjúk objektívebb képet festenek. Sajnos nem találom amiben a fejlesztés egyik vezetőjének az interjúját írják le. A lényege az volt, hogy lefelé akartak támadni, mert féltek, hogy a kis gépek fokozatosan elveszik az ügyfelek azon részét akik time sharing-et használtak, de elég lenne egy micro gép is a munkájukhoz. Jól látták, mert ez történt, csak ugye a saját, darabokból összefércelt PC-jük kelt életre, majd fordult ellenük.
szerk: Amit kerestem nem találtam meg, de ez is érdekes lesz. 81-ben a jövőbe próbálnak látni, többek között szerepel az IBM-es PC mögötti vezető is: [link]
De magáról a DOS-ról egy jó olvasni való: [link] Az érdekessége, hogy az x86 elsőséget elég hamar megkérdőjelezi. Ahogy az is jó kérdés, hogy DOS kompatibilis gép hamarabb létezett, mint az IBM PC?
Microsoft proposed licensing “86-DOS”, which had been written by Tim Paterson at Seattle Computer Products (SCP) for their 8086-based computer kit because the 16-bit version of CP/M was late.
A két idézet összevetése felveti a győztes általi történelem hamisítást.
Igen, a macskás videók. De már a korai nagygépekre is írtak játékokat, majd az éppen elkészült neten játszottak... Ez már csak ilyen
-
cbmfan
senior tag
válasz
Pikari
#110526
üzenetére
ezzel nem értek egyet. több tucat S370, Slot 1 és Xeon lapom volt és van is különböző chipsetekkel, néhány kivételével mind működik. pl. van egy MSI 694D ami 14 éven keresztül ment mailszerverként egy iskolában megállás nélkül, az egyetlen hibája két épp, hogy pupult kondi volt amit cseréltem. és ha jól sejtem nem vagyok egyedül a véleményemmel.
eredetileg két Mendocino Celeron vagy egy 100 MHz FSB-s PIII amit támogat, az a tippem, hogy azért mókolták, hogy menjen benne PIII párban.
(amúgy Xeonnak, Xionnak vagy Zionnak mondják helyesen? én mindig Xeont mondok, de egy totál ismeretlen piacon mással beszélgetés közben próbált kioktatni, hogy Zion a helyes, de diszkréten el lett küldve a búsba persze. vagy ez olyan mint a Pentium-Pencium téma?)
-
Fred23
nagyúr
válasz
Pikari
#110514
üzenetére
frescho jól mondhatja, illetve az is lehet, csak én bénáztam, de nem tudtam tuningolni. A saját hibámra azért gondolok, mert nekem 900-as Thunderbird-öm lett, nem az Athlon Classic-ból volt 900-asom, szóval a TB meg elvileg mehetett volna 1000 MHz felett is.
jokeph: Nekem 2005-2006 környékén esett be egy GF3 Ti200 ideiglenes kártyának, sajnos annyi időre se lett jó, mint amit terveztem vele, mert használt túlhúzott volt, és szinte azonnal megdöglött nálam. Másrészt esztétikai élményt nyújtott, szép volt fizikailag az a kari nagyon, ha működött is volna rendesen, talán eltettem volna fiókba, miután már nem kellett volna.
-
Fred23
nagyúr
válasz
Pikari
#110512
üzenetére
Erre jutottam én is. Ha van egy erős procid, jó lesz a játékélményed gyengébb VGA karival is, legfeljebb csökkented a felbontást; de lehet bármilyen jó VGA karid egy gyenge procival, ott a játékélmény sosem lesz jó.
Aztán mondjuk hamar kevés lett a 900-as Athlon is. Az első játék, ami erősebb procit igényelt volna, a Deus Ex volt. Annak legalább másfélszer ilyen erős proci kellett volna. (GOTY kiadás valamikor 2001 tavaszán jött ki a Deus Ex-ből asszem.)
-
Fred23
nagyúr
válasz
Pikari
#110509
üzenetére
Új gépet építettem, és proci tekintetében nekem lett a legerősebb gépem ismerősi körben, mert 900-as Thunderbird-öt vettem. Azt imádtam is, látva mások mire mennek a saját kis 300-800 közötti órajelű, többségében herélt (Duron, Celeron) procijukkal. De a pénzem elfogyott, és a jó proci mellé valami gyengébb VGA kari kellett.
-
válasz
Pikari
#110469
üzenetére
Az MSX technikai felépítésében jobb volt, mint az első PC. Pont a 80 karakteres kijelző és billentyűzet terén nem, ami az üzleti felhasználóknak számított.
Az IBM-nél amit jól csináltak az a corporate előírások mellékterméke volt. A hardveres alap az semmiben nem volt nagy szám, de hihetetlenül jól ledokumentálták. Szinte olyan szinten ahogy egy szabványt szoktak. Akkor a hardver nem volt levédhető, így a doksi alapján bárki lemásolhatta könnyedén. A szoftver oldalon is ugyanígy dokumentáltak és bár maga a kód védett volt szabadalmilag, de ugyanolyan funkciókat nyújtó BIOS-t bárki írhatott a doksi alapján. Ez volt amúgy általában az egyszerűbben, gyorsabban megugorható. Az oprendszerre (DOS) meg nem kizárólagos szerződést kötöttek, hogy olcsóbban hozzájussanak. Ez Gates okos húzása volt, ő tanult abból az üzletből amit Tramiellel kötött a BASIC-re, az IBM-nél meg valaki spórolt pár ezer dollárt...
A szuper ügyes IBM a lassú fejlesztéseivel 1986-ra egyértelműen elveszítette a PC piacon a vezető szerepét. '87-ben bepróbálkoztak az MCA-val, de a 9-ek bandája nem kért belőle.
arn: A fenti neked is szól. Az IBM nem alkotott igazán jó gépet, nem is ők vitték sikerre. Amikor sikerült végre több PC-t eladni, mint Commodore-t addigra már a klónok a Compaq vezetésével vették át a zászlót. Az igazi erő a sok klón egymás közötti harca volt, mert ezért indult hirtelen fejlődésnek a PC. Nem csak pár cég, hanem több tucatnyi harcolt egymással. Egymástól vettek át fejlesztést és rá voltak kényszerítve a gyors haladásra az élen. A többséget adó bolyban pedig kegyetlen árháború ment, így történhetett meg, hogy 4-5 év alatt (86-hoz képest értve) a PC-k ára akkorát zuhant. A 80-as évek végére már az Amiga/Atari szintjén volt. 90-es évekre meg már ár/érték tudásban is odaértek.
Miért a PC-vel történt ez meg? A szorgos hongkongi, meg tajvani gyártók másoltak volna mást is, de azok zárták a lehetőséget hardver, szotver és jogi oldalról. Vicces, de a C= gépeket pont a chipset miatt nem tudták másolni, mert azt maguknak gyártották és nem adták el senkinek. A PC-hez meg szabvány, elérhető áramkörök kelletek, tehát bárki tudott építeni egyet.
sidi: Mert az IBM-nél 85-ben is alkatrésztemetőként hozták ki a 286-ost. [link]
-
válasz
Pikari
#110466
üzenetére
Műszakilag elavult volt már amikor kijött az egész. Az MDA éles karateres képe semmivel nem volt jobb, mint egy Apple II vagy CP/M 80 karakteres kártya+monitor páros. Gyakorlatilag az irodai gépek specifikációját másolták össze szolgai módon és adták el IBM PC néven. A saját ötletek hiánya ott is látszik, hogy mivel a CP/M-nél standard módon nem volt, ezért az MDA-nál ők sem oldották meg a bitmap grafikát. A CGA és MDA továbbfejlesztése olcsón, gyorsan megoldható lett volna, ahogy van rá külsős példa. A Hercules cég MDA továbbfejlesztése kvázi szabvánnyá vált. Hiába jelent meg az XT előtt, egész egyszerűen az IBM belső tehetetlensége nem tette lehetővé, hogy átvegyenek mástól fejlesztést. Ebbe a corporate tempóba sikerrel bele is buktak.
sidi: Két baja is van az alkatrész temetőknek. Az egyik a hibaarány, a másik az ár. Pedig cégen belül le is tudták volna gyártani. Láthatóan akkor kezdett el leesni a PC-k ára jelentősen amikor pár cél IC-be integrálták a sok-sok TTL IC-t. Mondjuk ez alapján pontosítanom kell, mert nem PC, hanem IBM féle PC ekézésről van szó. A PC minden féle gépet jelentett, csak az IBM kisajátította. Na tessék, ezt is ellopták... Ráadásul pont a modularitás miatt lehetett volna részenként javítani, csoportoknak kiadni. Volt rá emberük, mert 150-en kezdték a fejlesztést, mégis a corporate az corporate...
Amit linkeltél azon pont ott van egy IC-be sűrítve a fél XT alaplap. Vesd össze ezzel, nekem ezzel van a bajom: [link]
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ölég látványos a hasonlóság.
Ezek sajnos olyan korlátok amiken nem tudott volna segíteni semmilyen programozó.
Új hozzászólás Aktív témák
DarthSun- Milyen TV-t vegyek?
- Tőzsde és gazdaság
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Tesla topik
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Teljes verziós játékok letöltése ingyen
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- Kamionok, fuvarozás, logisztika topik
- További aktív témák...
- DELL WD19 / WD19S dokkoló + 130W töltő
- MSI Z77 MPOWER Alaplap eladó
- ÚJ Microsoft Surface Laptop 7 13.8" 2K - 120Hz Érintő - Snapdragon X Elite - 16GB - 512GB-2 év gari
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 256GB Graphite -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3073, 100% Akkumulátor
- Telefon felváráslás!! Samsung Galaxy S22/Samsung Galaxy S22+/Samsung Galaxy S22 Ultra
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest