- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Itt egy pár fotó az iPhone 17 sorozatról
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Yettel topik
- Samsung Galaxy Watch8 - Classic - Ultra 2025
- Mobil flották
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- Mindenki Z Fold7-et akar
Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
-
Mobilarena
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
arn
félisten
válasz
Pikari #120512 üzenetére
A tnt ota kb ugyanaz a vesaja… gf3ig tuti. A rivas128e abban jobb, hogy tobb felbontast ismer, amugy epp annyira kompatibilis. A demoscene cuccok eleg jo benchmark, a jatekok ahhoz kepest szinte semmit se hasznalnak, csak par def felbontas es csok. A highend kartyakat ismerem, az alatt fogalmam nincs mit muveltek.
Nem epitek olyan gepet, ami nem kompatibilis - ez az elso, utana johet a kepminoseg, sebesseg, etc. a gf2gts/ultra vesaja kituno, meg 2000ben is ezekrol nyomtuk a dosos demokat.
-
arn
félisten
válasz
Pikari #120506 üzenetére
A geforceok visszafele meno kompatibilitasa lehet jobb, mint pl egy korai 97-98as kartyae, nem a hw miatt, hanem mert kb ugy 99 vegetol csinaltak normalis drveket. Vesa detto remek, ugyanaz mint a tnt2e. A riva128e jobb. A p3 melle eszembe se jutna mast valasztani, mert egy tnt2ultra is lassu 99en tul (de igazabol 99ben is van ami maszik rajta), en ezeket mind vegigprobaltam.
Az 3dfx, matrox, etc mind rosszabb dos ala, mint egy gf, vesa de gyakran vga szempontjabol is. Illetve pl a gts az elso, aminek nem kozepszar analog kimenete van, es nvidia (ott speciel viszont jobb a v3/matrox).
-
arn
félisten
-
arn
félisten
Udv ujra a felezeten - a sracok nagyon nehezen raktak ossze, de remelem tanultak belole sokat.
-
arn
félisten
válasz
envagyok #120412 üzenetére
Az elektromagneses sugarzastol sargul (ho, feny) - a feheredes illuzio. Gyk ugyanaz tortenik bele, mint amikor a piros kertibutort kirakod, es kifakul. A sargasag sose fog eltunni, csak fakobb lesz. A feherites megint egy masik kemiai reakcio. Tovabbroncsolod a muanyagot mindket esetben.
-
arn
félisten
válasz
Rowon #120406 üzenetére
ugyes... de par dolgot mashogy csinalnek, illetve annyira nem derult ki. a muanyag pillanatragaszos ragasztasa az nem tul jo, mert gyenge. szodabikarbonaval jobb. de ezt csak akkor csinalnem, ha nem latszik. latszo reszeken az acetonos osszeolvasztas szvsz jobb, es erosebb megoldas. az epoxy putty jo otlet... azt meg sose probaltam, de ahhoz festeni kellene.
ami szamomra nem volt vilagos, hogy nyeri vissza szinet, csak siman lefujta, mivel, hogyan, mennyire tartos, etc. a retrobrighting szinten nem hoz tartos megoldast. en ezzel kinlodok a legtobbet.
ilyenkor sajnalom, hogy lakasban lakunk, mert a festos reszet nem tudom kiprobalni - el kellene vhova vinni (fem reszeknel detto).
ezt a hazat is osszetortek sajnos, kb egy evig allt az asztalomon, amig lelkierot vettem magamon, hogy a muanyag reszet kipofozzam. itt volt aceton hasznalva. festve szvsz tokeletes lenne, igy persze latszik kicsit.
legkozelebb majd felhuzok vmi magassarkut, akkor lehet tobben megnezik
-
arn
félisten
ez muanyagos festes... a menthetetlenul sarga cuccokon lehet majd kiprobalom. elvileg ezek nem csak sima festekek, hanem muanyagos bevonatot kepeznek, nemileg texturazottak. [link]
a floppy alatti resz festett.
A Krylon Fusion All-In-One (különösen a „Matte Clamshell” színben) kifejezetten alkalmas retró számítógépházak felújítására, mivel nemcsak kiválóan tapad műanyagra primer nélkül, hanem enyhén texturált, selyem-matt felületet is képez, amely vizuálisan és tapintásra is meggyőzően hasonlít az eredeti fröccsöntött burkolatokhoz. A bevonat rugalmas, nem repedezik, és nem kelt festett hatást — inkább úgy viselkedik, mintha a műanyag saját színe lenne. Matt 2K lakkréteggel kombinálva még UV-állóbb és tartósabb eredmény érhető el, ami esztétikailag és funkcionálisan is közel áll a gyári állapothoz.
-
arn
félisten
soda blasting muanyagon... ezt nem probalta vki? milyen a felulet ezutan, enyhen texturazott? [link]
-
arn
félisten
Uj eizo monitor
[link]
-
-
arn
félisten
válasz
hobizoli #120189 üzenetére
Mi notebookot kotunk desktopra… en 30+ evig csak desktopot hasznaltam (sose volt notebookom), de mar vissza nem mennek. Ott dolgozom, ahol nekem tetszik ugyanazon a gepen, van hogy a nappaliban, van hogy a desktopon, ha nagy es tobb kijelzo kell. Eloszor gamer bill es eger volt, meg a pcrol, de aztan azt is dobtam. A mac keyboard+touchpad komboja kompromisszumos, viszont ugyanazt a layoutot hasznalom minden helyzetben, ha megszoktad gyorsabb, mint mindenutt mast hasznalni. Usbc be, minden azon jon, audio, video, etc.
-
arn
félisten
válasz
Pikari #120179 üzenetére
No ezert nem lehet veluk vegigtolni egy munkanapot (sot ezek a dedikalt gpuval par ora utan meghalnanak)… es ezert kezdenek el zugni egy kisebb terhelesre is. Ezek a laptopok pl fejlesztesre messze rosszabb valasztas, mint akar egy alap mac. Egy kisebb modellt sem fogsz rajta ugy futtatni, amit egy m4 tobb memoriaval siman megcsinal, toredek sulybol es fogyasztassal zaj nelkul.
-
arn
félisten
válasz
DarthSun #120089 üzenetére
Az apple cuccok legegyszerubben kivitelezheto elavulasa a memoria alacsonyan tartasa. Amugy igaz, egy atlagusernek rendesen hasznalhato a megjeleneskor, de ahogy jonnek ki a frissitesek, ugy gyilkolja a teljesitmenyt. Ez az apple szemet trukkje. Nekem pl x eve az alap macbook teljesen jo volt… egyedul a 16g ram volt, ami kellett bele. De manapsag 32g oda se art.
Amugy ennek vannak elonyei is, mert ez egy unified ram… tehat ha kell ez kozel sok videoramkent is kepes viselkedni, ami pcn nehezen kivitelezheto.
-
arn
félisten
-
arn
félisten
válasz
frescho #120082 üzenetére
Ez remlett, de mar 2002:
Benchmark párbaj: Mac vs. PC, II. forduló
Beküldte: Prognathous
📅 2002-07-21 | 🧪 Benchmarks | 💬 107 hozzászólás„A kétprocesszoros Athlon továbbra is a leggyorsabb PC, amit valaha teszteltünk, de az egyprocesszoros Intel P4 2,53 GHz-es gép szorosan a nyomában jár, sőt, néhány tesztben még le is győzi azt. Ahogy várható volt, a Mac dual 1 GHz-es G4-je meg sem tudta közelíteni ezt a két PC-t. Még úgy is, hogy a P4 csak egyetlen processzorral rendelkezik, könnyedén maga mögött hagyta a kétprocesszoros Macet.”
Olvasd el a teljes benchmarkot a DigitalVideoEditing oldalán.Véleményünk:
Olvasóink közül néhányan két napja az Apple esetleges architektúraváltásáról szóló cikkünk alatt azt állították, hogy az Apple-felhasználóknak nem számít a sebesség. Ezzel a kijelentéssel teljesen nem értek egyet (a MacOSX még mindig nagyon lassú az én G4 Cube-omon: 450 MHz, 1 MB L3 cache, 448 MB SDRAM, miközben a Windows XP szinte repül a kétprocesszoros Celeron 533 MHz gépen, 128 KB cache, 256 MB SDRAM-mal).
Az Apple az utóbbi hónapokban több kulcsfontosságú multimédiás céget is felvásárolt, és egyértelműen a digitális/multimédiás professzionális szoftverek felé fordul. Úgy tűnik, céljuk, hogy a „professzionális” képi/digitális operációs rendszer szerepét töltsék be — hasonlóan ahhoz, amit régebben az SGI képviselt.
Ahhoz azonban, hogy ez a terv sikeres legyen, nagyobb számítási teljesítményre van szükségük, amivel a jelenlegi G4 processzorok nem rendelkeznek.
Ráadásul még az egyszerű felhasználók is profitálnának a gyorsabb működésből, mivel maga az operációs rendszer és a böngészési élmény sebesség terén messze elmarad más rendszerek mögött.A G4 és x86 összehasonlító tesztek (az első benchmark itt található) egyértelműen megmutatják, hogy a G4-es Mac-ek jelentős lemaradásban vannak sebesség tekintetében (még Photoshop alatt is, ahol korábban az Apple-nek előnye volt).
Miközben a pletykák szerint Jobs jövő hónapban csak egy 1,2 GHz-es G4-et fog bemutatni — ami még mindig messze elmarad a mai PC-s teljesítménytől —, az Intel év végéig már egy 3 GHz-es Pentiumot is kiad. -
arn
félisten
válasz
frescho #120082 üzenetére
Azert olyan 2003-04 kornyeken mar eleg nyilvanvalo volt a hatranyuk, mert erre speciel emlekszem, hogy a korabeli real world benchekben siman kikaptak. Nem veletlenul leptek meg 2006ra a teljes valtast.
Az orajel igazabol teljesen mellekes volt, a csomag szamitott. Az intel gyakran epitette az erofolenyet arra, hogy o rendelkezett a legfejlettebb gyartassal, nem feltetlen a legyorsabb architekturaval.
-
arn
félisten
válasz
czundermák #120026 üzenetére
Persze, de az xp mar 2001 vege, es jottek ujabb chipsetek. A 2000 kornyeki amds lapoknal az athlon sem volt mentes az agps problemaktol. Egy bxnel nem hinnem hogy lenne gondod vele (sot tuti nem, mert anno az nvidia drvek aranykora volt - messze a piac legjobb drveit csinaltak).
-
arn
félisten
válasz
czundermák #120021 üzenetére
Gondolom a remek agp drv miatt
cserelj hozza lapot is.
-
arn
félisten
válasz
KROK640 #119971 üzenetére
En vhogy forditott utat jartam be… regen baromira idegesitett. Mar a 90es evek elso feleben is szivacsra raktam. Egyreszt mert azon masolgattunk, igy nem kellett mindig kiszerelni, masreszt nem razta a hazat.
Retrozasban olyan vinyot probalok valasztani, aminek nem zavar a hangja. Szoval nalam hozzatartozik a tortenethez, de egy bizonyos szintig. Pl. a millenium kornyeken nehez “elvezheto” hangut talalni.
Viszont a 2000es kozepen az aam szvsz baromi jo dolog volt… hihetetlen, hogy megszuntettek, az akkori vinyok gyakran simabban is jartak. Pl a 10000es raptor olyan siman fut, minimalis hanggal… egy mai nasba rakott vinyo joval hangosabb, meg a leghalkabbak is.
-
arn
félisten
válasz
envagyok #119957 üzenetére
Ertem en, csak 97es csucskonfigon mar a 98as cuccok is remlassuak - ha elvezni akarod a jatekot, nem ezzel fogsz jatszani. Nalam a 97es gep van a leginkabb parkolopalyan - olyan senkifoldje.
A dos aranykorahoz gyors, a late jatekokhoz ok, demokhoz lassu. Egy dx4 es p3 kozott gyk ertelmetlen. Es egy lassabb p2nel meg rosszabb a balansz. A 98as konfiggal egy fokkal jobb a hasznossag, de az is inkabb erdekessegnek jo.
-
arn
félisten
válasz
envagyok #119953 üzenetére
Kb a quake a kivetel… az mutatja, hogy mi volt varhato a kov evekben. Akkor porog jobban, ha bekapcsolod az uswct, de azt nehany dolog nem szereti dos alatt.
Kb ugyanoda jutottam mint a 94 kornyeki konfignal a p60 vs dx4 eseten. Olyan helyzetben gyorsabb a p60, ahol mar ugyse hasznalod.
Szoval a p2 300 gyorsabb, de teljesen meddo, erdemesebb az elozo generacio.
-
arn
félisten
válasz
Rowon #119936 üzenetére
a500at lehetett venni meg x evvel ezelottig (2000ben gyartottak oket amugy, de olyan 96os design). baromi jo minosegu hazak, viszont a design az nagyon az a korszak, mar par evvel kesobb is nagyon outdated volt.
az ilyen nagy hazak retrozasban (sem) nepszeruek, mert baromi sok helyet foglalnak. nagytornyokat meg talalni nost epp ezert.
-
arn
félisten
válasz
envagyok #119929 üzenetére
97re a p2 300 nem tul jo valasztas - gondolkodtam en is rajta, es teszteltem, alig gyorsabb abban a kornyezetben, mint a p233 mmx (ha gyorsabb), es visszafele kompatiblitasban jobb a pentium. a riva es a virge kb standard, az ilyen egzotikus kartyak nem tul jok, ha hasznalni is szeretned, nem csak a specifikaciot nezegetni.
-
arn
félisten
válasz
ricsip #119604 üzenetére
Ezt hivjak hobbynak
nem kell, hogy ertelme legyen, csak te kozben jol erezd magad. Engem boldogsaggal tolt el, hogy ott megallt az ido, es egy olyan korba repit vissza, amikor szebbnek tunt az elet.
En most kicsit pihentetem a dolgot, de biztos vagyok benne, hogy rovidesen megint rakivanok, amikor elegem lesz a mabol. Az ember gyerek es fiatalkorabol szinte minden eltunik, az emberek, helyek megvaltoznak es eltunnek, de ezt szinte pontosan fel tudod idezni, milyen volt akkor a virtualis ter, amiben szivesen toltottunk idot.
Ezert nem erdekelt sose, hogy most egy csomot er, es kesobb semmit se fog. Magamnak gyujtom nem masnak.
Amugy ha meghalsz, es nem olyan hires zenesz, szinesz, tudos, stb voltal, amibol tobbszazmilliobol van egy, par ev mulva senki sem emlekszik rad a kozeli hozzatartozokon kivul. Sot meg kozuluk is csak egy szuk reteg eri el, hogy 100 ev mulva is tudjak a nevet. Igy aztan baromira nem szamit, hogy mit tudtal - magadnak tudtad. A blade runnerben szepen megfogalmaztak:
Láttam dolgokat, amiket ti emberek el se hinnétek.
Támadó űrhajókat lángolni az Orion vállánál.
Láttam C-sugarakat szikrázni a sötétben a Tannhäuser-kapu közelében.
Minden pillanat… elveszik az időben,
akárcsak könnyek az esőben.
Eljött az idő meghalni.
-
arn
félisten
válasz
Pikari #119517 üzenetére
Fogalmazd maskent
minden procinak meg van a helye, es ha tudnak skalazni, nincs mas hatekony modja sebessegben feljebb lepni.
Szerverekhez nem ertek, csak hasznalom oket vpsen keresztul, de azt nem nehez belatni, hogy pl 8db 16 magos proci es egy db 128 magosnal mennyire masok a problemak, ha neked 128 magra van szukseged.
Ha 16 magig skalazol igen, hatekonyabb es gyorsabb a 16 magos a fogyasztasi keret, etc miatt. De ha annak a 8 gepnek kommunikalnia kell egymassal, mar nem biztos hogy gyorsabb. Ez rengeteg plusz problemat okoz, es valoszinuleg joval dragabb is lenne mindent tobbszorozni (alaplap, tap, memoriak, etc). Szoval igy elmeleti sikon is hatekonyabb es olcsobb megoldasnak tunik a sokmagos megoldas egy clusterben.
-
arn
félisten
válasz
FoxiestFox #119521 üzenetére
Kb a win98al lett olyan a win95, amilyennek kellett volna eredetileg lennie.
Csinaltam 97es korhu idokapszulat, drvekkel, programokkal… hat egy remalom volt a win98 utan is. A win95tel regen sem szimpatizaltam, de most is ugyanoda lyukadtam ki.
Dos -> win98. A win95 onszopatos korszaki sajatossag, talan ezert nem szeretem ezt a 96-97 idoszakot sem. 95ig minden faja dos alapon, utana meg erdemes win98al lefedni a winxpig.
-
arn
félisten
Jo latni, hogy ez a szemlelet kozelebb van a retrogepekhez, mint a mai eldobhato vackok… [link]
-
arn
félisten
Meg annyi, hogy amikor eloszor retro gepet epitettem, epp ez a bx korszak elt bennem a legpozitivabb elmenykent, nem veletlenul. Realtiv olcso volt, csucs teljesitmenyt es stabilitast, kompatbilitast kaptal. Szinte sose volt ez ennyire egyben.
No meg persze a korszak is fantasztikus leptekkel fejlodott. 98ban csodakent eltuk meg a v2ot, aztan 2000re meg gf2gtsen nyomtuk, ami sokszorosan gyorsabb volt, es a jatekokban is hiperugras volt grafikailag minden ev. Nalam talan 98 vege es 99 az, amit mai szemmel is elvezek, mint 3ds jatek korszakot. Elotte inkabb dos.
-
arn
félisten
válasz
frescho #119413 üzenetére
Igen, erdemes idokontextusba tenni… mert ugyan atlapolva egymas mellett eltek, de hogy vmi jo rossz volt, nagyjabol a megjeleneskori teljesitmenyuk hatarozta meg a korabeli megiteleset, azoknal kellett jobbnak lennie.
p2-k62 (98)
p2-c300a (98 vege)
Katmai-k63 (99 elso fele)
katmai-c366 (99 elso fele)
k63-c366
katmai- elso athlonok (99 kozepe)
cumine-slot a athlonok (99 vege)
cumine-cumine128 (2000 kozepe)
stb…meg persze az is szamitott ki honnan jott… pl a duron olcso volt, de a lap draga volt hozza, addig egy c566 lehet nem volt mar csucs felhuzva sem, de logikus valasztas volt egy bxbe. Vagy vki budget ss7 gepet vett 99ben k62vel (a k63 rohadt draga volt az elejen, de aztan a tapasztalatok hamar levertek az arat), olcsobb volt azt patkolni vmi filleres procival kesobb, amikor a kutyanak sem kellett.
szoval visszaterve az eredeti felvetesre, hogy a c300a/c366 szar volt… tuningolva fenyevekre volt a korabeli k6-2 es k6-3tol legtobb esetben, toredekaron hozta az aktualis p2/p3 csucsot. Az eros fpu dominalt, a 3dnow es az sse kihasznaltsaga gyerekcipo volt, kb 2000re valtak tenyezove.
-
arn
félisten
válasz
KROK640 #119385 üzenetére
ujsagokat az iskola konyvtaraban neztem, netezni a sulibol neteztem. amiket bencheket magam csinaltam, gyakran elmentem ismerosokhoz, vagy elmentem szamitogepszervizbe dolgozni a nyaron.
nem maradtam le semmirol, mindig uptodate voltam mar a 90es evek elejetol, nem kellett hozza se penz se semmi.
-
-
arn
félisten
Volt tobbfele analogia… pl nf2nel volt 2.0, utana meg jott meg az -e verzio.
Talan egyszerubb volt:
* kis modositas - 1.xx
* kozepes - x.00
* nagy - uj modellBar kinek mi a kicsi es a kozepes
a 90es evekben ugyanarra a chipsetre adtak ki x fele modellt. Aztan volt, hogy ugyanolyan tipus alatt jott ki az atx es az at verzio. Szoval egyik sem szentiras.
-
arn
félisten
En drukkolok
-
arn
félisten
válasz
DarthSun #118733 üzenetére
Ok…
ha vki egy quirk modot hasznal, arra nem tudsz te semmilyen emulaciot felkesziteni, mert nem szabvanyos, es a dos programok teli vannak ilyenekkel. Meg bugokkal is.
Mas a hw, mint amin a fejleszto irta, siman elhasalhat, dos alatt minden cimzes kozvetlen. Konkretan a creative nem tudott meg azonos szerian belul sem (pl sb16) egyforma kompatibilitasu hwt csinalni, pedig feltetelezem, hogy jol ismertek amit ok maguk fejlesztettek ki. De irhatnam az intelt, stb… igy a hobbyfejleszto csavo tuti leemulalta az osszes specialis esetet.
-
-
arn
félisten
válasz
envagyok #118687 üzenetére
Gyk abban ter el a modszer, hogy mas oldalrol kozelitik meg a dolgot - nem modern osben emulalnak, hanem a regiben. De ettol meg ugyanugy reszben emulacio, szoval epp ugy nem nativban fut, mint ahogy az “egyszeru” emulatorban. Eddig nem azert nem hasznaltak, mert nem lett volna megoldhato, hanem egyszeruen nem logikus.
De a nagy retro homokozoban ez is elfer.
-
arn
félisten
válasz
jokeph #118587 üzenetére
Valos, csak azt mutatja ott hogy teljesit
mindig erdemes abbol a korszakbol futo bencheket hasznalni, amilyen korszakbol valo jatekokat akarsz futtatni rajta.
Az viszont biztos, hogy a modernebb hw kepessegeit nem fogja megmutatni, es felrevezeto lehet ebbol kovetkeztetest levonni az abszolut sebessegere.
-
-
arn
félisten
válasz
KROK640 #118522 üzenetére
Sarok elemek lettek volna, abba mentek volna az osszkoto rudak, amik tetszoleges hosszusaguak lettek volna (x fele variacio). Ezekre lehetett volna rogziteni az oldallapokat, amiket ugy lehetett volna osszelegozni, pl ha mas elolap, hatlap kellett volna. Az alaplaptalca helyett rogzitheto lemezeken gondolkodtam, amit pozicionalni lehet. Szoval egy ilyen modularis haz lett volna, sokfele variacioval.
-
arn
félisten
Hehe… 25 eve epp ilyen modularis hazon gondolkodtam. Annyi volt a kulonbseg, hogy a vaz es az oldallapok merete is varialhato volt.
-
arn
félisten
silverstone
-
arn
félisten
válasz
KROK640 #118373 üzenetére
en a webes dolgot gyk 2000 ota csinalom, tehat mar ateltem par valtast... altalaban azok viselik a legszarabbul, akik nem hajlandoak kimozdulni a komfortzonabol. azt gondoljak egyszer megtanultak vmit, aztan kesz.
az aihoz valo hozzaallas vegyes - a kisebb cegek, startupok, persze ramozdultak, es keresik az uj lehetosegeket. a nagyobb cegek viszont mintha 2020 lenne, pedig ott is lesz valtozas. interjunal pl olyanokat kerdeznek, ami a kozeljovoben kb senkit sem fog erdekelni, mert az ai tudja. olyanokat nem, hogy gondolkodsz - pedig ez a kulcs, tapasztalalatod ugyis lesz ha kicsit foglalkozol vele.
-
arn
félisten
válasz
KROK640 #118327 üzenetére
Legfobbkepp azt, hogyan kell az ait hatekonyan hasznalni, hogy a szakteruleteden jobb legyel. Hobbyszinten azt tanulsz amit akarsz, nem kell hogy ertelme legyen, vagy eladhato.
Pl programozasnal a szintaxis magasszintu tudasa szinte semmit se er, sot programozni se fogsz nagyon. Ellenben a holisztikus kepessegek, hogy epits fel egy architekturat, ami megold egy problemat, nagyonis… tobbszorosen felgyorsitja a dolgokat. Ugyanugy kell erteni ahhoz hogy menedzseld az ait, mint ahogy megirtal nemreg egy kodot. A masik oldalon a programozas dinamikussa valik, nem elore elkepzelt kodot generalsz, hanem olyat, ami donteseket hoz, vagy onmagat generalja. En pl epp most vagtam bele par projektbe, milyen az, amikor nem en kodolok. Hat nagyon mas. Itt is ugyanugy ki fognak termelodni a jo szakemberek, akik teljesen mashogy latjak a vilagot, mint akar csak ot eve.
Az ainak addig van ertelme amig ember van a tortenetben. Embernek dolgozik, emberek munkajat segiti, az oncelu hasznalat semmit sem er. Egy gepet sem azert tervezel, hogy az onmagaban legyen, erre a cegek is ra fognak jonni. Az utcarol bejovo neni nem lesz jo szakember, mert tud egy promptot irni, az kb ahhoz lesz hasonlo, mint aki be tudta kapcsolni a gepet a 90es evekben.
-
arn
félisten
válasz
FoxiestFox #118270 üzenetére
Nyilvan ez egy anyagi es infrastruktura dontes is - de nyugati munkaberek mellett egy harom eves hasznalattal kalkulalva egy 1000 eur kulonbseg zero, ha a hasznalataval idot sporolnak.
Legutobbi munkahelyen neztem miket adtak, mennyibe kerultek - hasznalni kb eg es fold volt a kettot, az ultramobil lenovok harom ora alatt lemerultek, folyamatosan tekerte a ventit, lagzott az egesz, es ezen a linux sem segitett. Megvaltas volt macre valtani, egesz nap nem kellett tolteni, kb 3x gyorsabban futottak lokalban a scriptek, minimalis terhelessel, nem kellett a wslel szivni, okosabban hasznalta a memoriat, etc. a vegen mobil workstationokre valtottak, ami 1.5x-2x annyiba kerult mint egy mac, rtx proval, szinten zabalta az akkut, de legalabb gyors volt. Egy ot eves m1en meg mindig szepen futnak dolgok, pl lehet lokalisan ai modelleket futtatni, gyorsitva, pcn ehhez dedikalt gpu kell sok rammal. Par eve a korabeli ultramobil pckhez kepest meg olyan volt, mint a feny az ejszakaban.
Az armos mac a fejlesztoi kornyezetben nagyon jol mukodik, talan az arm64 lehet problemas, hogy nehany kontener nem fut nativban, ha nincs x64 verzioja, de altalaban az emulacio tokeletes, csak kapsz egy flaget, de sok kulonbseg nincs a hasznalatban.
-
arn
félisten
válasz
Pikari #118273 üzenetére
Lassan kezded kapisgalni… ez egy munkaeszkoz, nem bugazni valo cel. Baromira nem erdekel senkit mi hogy mukodik a felszin alatt, csak minel kevesebb ido menjen el a hasznalataval a cel eresehez. Nem csak megvasarlaskor koltseg egy gep, hanem hasznalatkor is, mennyi uzemora megy el karbantartasra, konfigolasra, javitasra, mennyire gyors etc.
-
arn
félisten
válasz
Pikari #118267 üzenetére
Aha… anyamnak odaadom, fel tudna telepiteni? Vagy meg tudna rajta mindent csinalni a konzol elerese nelkul? Most hogy megtudsz rajta csinalni 15 dolgot, a maradek 5hoz meg a konzolban kell turkalni, gyakran banalis dolgokhoz.
A 90es evek ota a linux a kov ev desktopja… es nem azert mert nem tudnak megcsinalni, nincs ra meg az iparagi akarat. Az osszes “felhasznalobarat” distrib 80-90%os.
A vallalati kornyezetrol meg ne is beszeljunk… baromi korulmenyes tud lenni.
-
-
arn
félisten
válasz
Pikari #118256 üzenetére
Hat nekem nem ez a tapasztalatom
eleg sokat szivtam veluk. Jo a linux, es minden rendszernek megvannak az erossegei, de a linuxe nem a desktop es a felhasznalobaratsag laikusoknak.
Macen az os a hwhez keszul (eleve resze), igy igazabol teljesen lenyegtelen mi mit tamogat, sose kell vele foglalkozni. Megveszed, bekapcsolod, mukodik.
Professzionalis korokben a geppel problemakat oldanak meg, es ehhez egy eszkoz kell, ami onmaga nem problemas. En szeretek a gepekkel bibelodni, ez a hobbym, de munka kozben nem erre szeretnek koncentralni. Amennyit sporolsz az olcsobb gepen, par napnyi plusz tokoles (ami siman osszejon egyket ev alatt) hamar kiegyenliti a kulonbseget.
-
arn
félisten
válasz
Pikari #118252 üzenetére
Jah meg vmi egzotikusabb wifikartyat, aztan nincs net. Headless rendszerben remek, de a headdel eleg sok gond van, foleg ha nem akar az ember eppen vmi mas rendszeren banalis problemaval sokat pocsolni.
Macnel ezek ertelmezhetetlen dolgok, mert bekapcsolod, aztan mukodik, sose kell ra drvt telepiteni.
-
arn
félisten
válasz
FoxiestFox #118236 üzenetére
A mac jo kompromisszum a linux konzolos vilaga kozott es az ablakos kenyelem kozott. No meg persze az armos socok zsenialisak, az egesz egy jo csomag.
Linuxszal mindig van vmi szivas - foleg a vallalati rendszerek integraciojanal, inkabb csak vmi devopsos munkakorhoz valasztanam, de fejlesztesre is szerencsesebb, mint a win a nyomorult wslel.
Kontenerezni nem kerdes, hogy linuxalapu minden.
Új hozzászólás Aktív témák
- Lenovo ThinkPad L16 Gen 1 - 16" WUXGA IPS - Ultra 5 135U - 16GB - 512GB - Win11 - 2,5 év gari
- HIBÁTLAN iPhone 12 Pro Max 256GB Graphite -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3035, 100% Akkumulátor
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Series X
- Bomba ár! HP EliteBook X360 830 G8 - i7-1185G7 I 16GB I 512SSD I 13,3" FHD Touch I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! HP Pro X360 11 G1 - Intel N4200 I 4GB I 128GB SSD I 11,6" HD Touch I Cam I W10 I Gari
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest