- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Vivo X200 Pro - a kétszázát!
- Motorola Edge 60 és Edge 60 Pro - és a vas?
- Fotók, videók mobillal
- Egy óra, két rendszer
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Átlépi végre az iPhone az 5000 mAh-t?
- 200 megapixeles zoomkamerát sem kap az S26 Ultra?
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
Új hozzászólás Aktív témák
-
KMT
addikt
Azt hittem, hogy csak egy féle 320 kbps-os lame kódolás van, és ez egyértelműen meghatározza a 20 kHz-es vágást.
Ezt találtam róla:
Tag revision: 0
Version string: 3.90.
Quality: 78 (V2 and q2)
Encoding method: cbr
Lowpass: 19 000Hz
RG track peak: <not stored>
RG track gain: <not stored>
RG album gain: <not stored>
nspsytune: yes
nssafejoint: yes
nogap continued: no
nogap continuation: no
ATH type: 4
Bitrate: 255 or higherSzóval 320-on belül is lehet különböző minőségeket beállítani? Érdekes.
-
KMT
addikt
Jobb topikot nem találtam erre.
Van itt valaki, aki otthon van spektrum analízisben?
Van egy zene, ami 320 kbps-os MP3. Viszont nagyon laposan szól szerintem. Itt van a spektruma.
gyanús, hogy nem 20 kHz-nél vág, ahogy a 320-as MP3-ak szoktak. Viszont aki rippelte, azt állítja, hogy ez ilyen, egyből a cd-ből csinált MP3-at.Szerintetek? (Akár fel is tudom tölteni a fájlt.)
-
FefeeX
veterán
Sziasztok
hátha tud itt valaki segíteni, van egy HD filmem, ami mellé magyar DTS hangot szeretnék varázsolni, ami szintén megvan más forrásból, de mintha a hang nem olyan sebességgel haladna mint a film, ez lehetséges? Egyébként le lehet lassítani/a filmet gyorsítani?
-
<Adamsky>
nagyúr
-
golyani
őstag
válasz
<Adamsky>
#171
üzenetére
igaz elég lenne egyiknek egy olvasó is de manapság olyat már ritkán látni. amúgy Audio CD-t másolni
, mert van pár jó karcos, amit autórádió nme eszik meg és azokat akarom majd átmásolgatni.
igaz van itthon egy régi Creative olvasó távirányítós nemtom milyen állapotban lehet.
hordozhatóra meghagyom a >192-es MP3-at.
köszi a helpet
[Szerkesztve] -
<Adamsky>
nagyúr
Mivel a FLAC teljes mértékben lossless ezért teljesen mind1, hogy milyen tömörítési fokot állítasz be. Arra kell csak odafigyelni, hogy ha hordozható lejátszón szeretméd lejátszani, akkor előfordulhat, hogy az csak 0-2-ig támogatja a FLAC-et.
Egyébként mire kell a két CD-író? -
<Adamsky>
nagyúr
Aha.
Na, nekem az a tapasztalatom, hogy az ilyen hanganyagot ki kell írni CD-re. Onnan lejátszva nekem szépen viszi a PowerDVD. Igaz se optikai kábelem, se erősítőm, amin kipróbáljam, de a PowerDVD szépen dekódolja, ill. innen szvsz. már csak egy lépés, hogy SPDIF-re küldjem a jelet. A WAV-ként nekem nem ''eszi'' meg a PowerDVD az ilyen zenét. -
thaler2
senior tag
Közzéteszem a telekommunikáció című tárgy jegyzetét, melyben az analóg-digitális átalakítástól a cd/dvd-ig mindent szakszerű megfogalmazásban megtalálhattok. Nem olvastam végig a topikot, de aki megszeretné érteni e témát, annak javaslom, hogy olvassa át ezt a pdf dokumentumot, majd gondolkozzon, és ha ugysem értette meg, akkor érdemes kérdezni.
A link ahonnan letölthető: [link] És nem megijedni, egyéb rendkívül érdekes dolgokat is lehet még benne olvasni.
üdv: thaler2 -
And
veterán
válasz
<Adamsky>
#162
üzenetére
Ez nem videó, hanem olyan hangfájl, amely formátumra CD-kompatibilis hagyományos .wav (44.1kHz / 16bit / 2ch), viszont nem tömörítetlen PCM-mintákat tartalmaz, hanem DTS-kódolású jelfolyamot. Audió CD-ként ki lehet írni (valszeg. eredetileg egy ilyen ''DTS-CDA''-ról lett grabbelve), és spdif-csatlakozással ellátott sima CDA-lejátszóval és DTS-dekóderrel / házimozi erősítővel lehet lejátszani. Analóg csatlakozással nem sok értelmeset lehet hallani belőle, hiszen a lejátszó a saját D/A-átalakítójára küldi a nem PCM jelet, aminek zaj lesz az eredménye.
-
And
veterán
Minden kísérletem kudarcba fulladt. Némelyik program lejátssza (plugin vagy kodek dekódolja a folyamot), de így csak sztereó pcm-et adnak tovább. A legtöbb próbálkozás 'egyszerű programmal' viszont csak azt eredményezte, hogy fehérzaj szólt a hangszórókból, tehát nem sikerült a dts stream-et érintetlenül hagynia a rendszernek. Továbbra is azt olvasom, hogy erre csak a VLC player (lenne elviekben) képes, de az bugos, mint a 'zállat. Audió driver frissítéssel is csak azt értem el, hogy már a VLC-ből is - ugyanabból a verzióból, amelyikben korábban volt - eltűnt az spdif-opció.. Inkább felírtam lemezre és meghallgattam
. -
-
-
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#154
üzenetére
És ez a 160 perc mennyi helyet foglal? wav ba nem érdemes dvd röl feltolni, mert ugyis szarabb minösegben van fenn, es igy csak pazarlod az értékes területet a winyódon...
Ilyen progikat nem ismerek, még sosem merült fel bennem annak az igénye, hogy dvd röl hangot szerezzek. -
-
And
veterán
Letöltve, felírva, lejátszva
. (Kösz neked is, <Adamsky>.)
Ha jól értem, ez egy olyan szabványos wav-fejléccel ellátott dts-fájl, aminek a bitrátája a CD-Audió formátummal egyezik. A lejátszó kiteszi az spdif-portra az adatfolyamot, az erősítő meg észreveszi, hogy jé, ez dts, és dekódolja. Namost ez szépen meg is történik.
Kérdés, miért nem megy ugyanez a PC-ről? Nem szeretném felírkálni audióként azt a pár dts-wav fájlomat. Sztereóban játssza a Winamp és a Foobar2000 is, de alájuk kellett pakolni a megfelelő plugint v. dekódert, tehát ezek már ki is csomagolják (2 csatornára downmixelve) az anyagot. Egyedül a VLC-playerrel jutottam odáig, hogy stream-elje ki a portra a dts-folyamot, de hiába. Az erősítő néma, dts-jelzés mellett. Amint átváltok más hangeszközre (Mono, Stereo, 2Front 2Rear, 5.1) a hang ismét szól, de a 'dts' jelzés eltűnik, tehát pcm-jelet kap az erősítő. DTS-hangsávval ellátott DVD-t korábban már játszottam le pc-n, spdif-linkkel, minden gond nélkül.
#145: Pl. a DVD Decrypter meg tudja mutatni a műsorban lévő összes videó-, audió- és felirati adatfolyamot (Stream Processing). Audió stream-nél kiírja a fajtáját, ill. a csatornák számát, pl. ''AC3 / 2ch''. De erre szerintem egy csomó program képes, még az ősrégi IfoEdit is. -
dabadab
titán
Toltsd le ezt: [link]
Ez egy sima wav file, benne DTS kodolasu hanggal (egyszeru 5.1-es csatornateszt, sved nyelven eloadva
). Jatszd le a legbutabb lejatszoddal, v alternativakent kiirhatod CD-re is es lejatszhatod sima CD/DVD lejatszoval, ott is annyi a kovetelmeny, hogy SPDIF-fel legyen az erositore kotve.
Ha tovabbra is vilagit a DTS jel es nem szol semmi, akkor kenytelen leszel elovenni az erosito kezikonyvet -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#145
üzenetére
Elég esélytelen, hogy veszteségmentesben van fenn. Nézd meg a tejles műsoridőt, és azt, hogy hány mega mindez a lemezen, abból talán lehet következtetni. Szerintem AC-3 ban van rajt, az a legelterjedtebb... a 4.7 gigához tartozó msoridő így 133 perc. (egy oldal, egy réteg esetén, kétrétegűnél 8,5 Gb, 240 perc, két oldalúnál 9,4 Gb 266 perc, ket oldal ket retegünel 17Gb, 481 perc)
-
Mosómedve
tag
Hát, nekem ahhoz kellett volna a cucc, hogy kimentsem gépre (gondoltam DVD-re már veszik a fáradtságot és veszteségmenteset raknak rá...) mondjuk WAV-ban, és abból OGG-ot konvertálok, de azt már megtanultam, hogy a lossy->lossy kódolás nem járja....
Hogy tudom eldönteni, hogy milyen formátumban van rajta a zene, mennyi az esélye, h mégis veszteségmentes? A remény hal meg utoljára...
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#143
üzenetére
Nagy valószínűséggel már a lemezen sem veszteségmentes formátumban van a hang, mivel a DVD-videókon szokásos ac3, dts, mpa formátumok mind veszteségesek. Ritkán, pl. koncertlemezeken fordul elő néha tömörítetlen PCM-hangsáv. De ezeket mind ki tudod szedni a videó alól.
Ha már itt tartunk: kinek van ötlete egy dts-fájl lejátszására (akár spdif-csatolóra történő továbbítására)? Egyedül egy dts-plugin segítségével tudtam megszólaltatni Winamp-pal, de csak sztereóban. Amúgy 5.1-es formátumú, az ezzel foglalkozó topikban javasolt VLC media player több verziója sem birkózott meg vele (az erősítő jelezte, hogy dts-jelet kap, de néma maradt).. -
Mosómedve
tag
Kösszi az eddigi tippeket, de...uhh, a helyzet rosszabbodott. Megnézés után kiderült, hogy csak klippek vannak rajta...tehát a kérdésem, hogy a klipp alól ki tudom szedni a zenét úgy, hogy az megtartsa a veszteségmentes minőségét, vagy ilyennel már nem is érdemes szórakozni...
?
[Szerkesztve] -
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#140
üzenetére
Ja, hoyg video DVD. Akkor azon minden bizonnyal AC3-ban (magyarul Dolby Digital
) van a hang, en a helyedben azt szednem le egy az egyben. Biztos van ra szazmillio dolog, en az mplayer mencoderet hasznalnam, de ... lehet, hogy jobban jarsz, ha keresel vmi felhasznalobaratabbat -
<Adamsky>
nagyúr
válasz
Mosómedve
#140
üzenetére
dabadab arra akart kijukadni, hogy DVD-Audio (tehát csak hangg) vagy ''sima'' DVD, amin kép is és hang is van. Ezek szerint az utóbbi.
A hang kiszedésére itt is több lehetőség van. Én egy bonyolultabb és lassabb metódust szoktam használni (DVDFab Decrypter -> DGIndex (régebben DVD2AVI) vagy GraphEdit)
De vannak ilyen ''one-click'' megoldások is a neten erre. Használd a Google-t. -
Mosómedve
tag
Köszi, az Audacity bevállt!
Más. Van nálam egy Nightwish DVD kölcsönben, amiről szeretném a számokat WAV-ban kimásolni a gépemre...ezzel meg fog bírkózni az EAC? Vagy ilyesmire egyáltalán nincs mód...?
Más...ha még elvetemültebb vok, és a klippek alól is ki szeretném másolni a zenéket WAV-ba...vagy ezt már tényleg felejtsem el?
-
#136
erdoke
titán
kapcs-ford
#134
erdoke
titán
válasz
kapcs-ford
#134
üzenetére
A Nero teleszemeteli filterekkel a gépet, 120 MB a telepítője, és fizetős.
EAC + Lame teljesen ingyenes, és jobb mint a Nero. Még akkor is, ha itt éppen nem ilyesmire van szükség. -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#131
üzenetére
Jó az a sound forge, viszont béne vagyok a crackeléshez, ha találsz hozzá olyan mp3 kódoló plugint ami hajlandó 20 alkalomnál többször is végrehajtani a kívánt műveletet, akkor küldd el pliz, vagy valami okos forumozo elmagyarazhatna h hogyan kell rendesen meghekkelni a progit
-
Mosómedve
tag
Akkor teszek egy próbát a Sound Forge-al...
És ezt a ''nem érzékelhető veszteség'' állapotot mikor érik el (2 csatorna, 16 bit, 44100Hz):
MP3 - 256 kBit/s (wikipedia-n olvastam... )
OGG - 192 kBit/s (az MP3-OGG viszonyból kiindulva...)
a többi?
Sajnos hagkártyára nincs pénzem, úgyhogy dolgozunk azzal, ami van...amúgyis csak 1-2 kísérletet szeretnék tenni a számokkal, meg a rögzítette felvételeket darabolni...
[Szerkesztve] -
#130
And
veterán
kapcs-ford
#129
And
veterán
válasz
kapcs-ford
#129
üzenetére
(Tegyük hozzá, hogy ha olyan szerencsénk van, hogy rendelkezünk egy spdif-bemenettel ellátott erősítővel vagy aktív hangfallal, az audióvezérlő minősége sokkal kevésbé számít.)
Mod: fogalmazásgátló
[Szerkesztve] -
#129
kapcs-ford
őstag
Mosómedve
#126
-
And
veterán
válasz
Mosómedve
#126
üzenetére
Audiószerkesztő programok: Adobe Audition (korábban: Cool Edit Pro), Sound Forge, stb. A Cool Edit-et ismerem, szinte mindent tud, amire otthoni körülmények közt szükség lehet, de még annál sokkal többet is..
Formátumok: a PCM WAV még sztereóban is lehet akár 12Mbps feletti (32 bites minták, 192kHz).
A lossy formátumoknál nincs mindig értelme összehasonlítani a lehetséges bitrátákat, mert a tartományuk függ a kódolt csatornák számától, a mintavételi frekvenciától, stb. (A 192kHz / 32bit / 2ch PCM WAV is 12Mbps feletti.)
Sokkal érdekesebb lehet, hogy az egyes lossy formátumok - azonos veszteségmentes formátumból kiindulva - mekkora bitsebességnél érik el a ''transparency'' állapotot, amelynél a tömörítési hibák már közel észrevehetetlenek maradnak. Ez természetesen eléggé szubjektív, mégis valamennyi lehetőséget ad az összehasonlításra. Egy kodek megítélésénél a bitrátán kívül lehetnek más szempontok is, pl.: számítási kapacitásigény, tömörítési késleltetés, kiegészítő adatok tárolása, flexibilitás, lehetséges mintavétel és csatornaszám, stb. -
Mosómedve
tag
Látom nincs más jelentős lossy formátum...
Más. Olyan programot keresek, amivel alapvető módosításokat végezhetek egy számban: a zeneszám vágása, feldarabolása, hangerő módosítás, ilyen egyszerűbb dolgok. Fontos lenne, hogy lehetőleg a számokkal elég jó minőségbe dolgozzon, de azért tudjam használni (nem kell studió színvonalú cucc, inkább valami jó minőségű, de felhasználóbarát progi)...szóval mit ajánlotok? -
-
-
Mosómedve
tag
Hát akkor úgy döntöttem, hogy felteszem az OGGDroXPd-t...mondjuk elég egyszerű, butácskának tűnő program, de teszi a dolgát rendesen...
Végül sikerült magammal kiegyezni egy általános 224-es bitrátában, úgyhogy, amit meg tudok szerezni audio cd-n, azokat most 224-es VBR Vorbis-ba kódolom... -
AmPeX
aktív tag
Ezek különböző féle kvantálók. a ''B'' ábrán egy lineáris kvantáló van, amit az audiotechnikaban is hasznalnak, tehat igaz amit mondasz, a kvantálási zaj maximális szintje minden esetben maximum fél kvantum nagyságú lehet, de hangsúlyoznám még egyszer, hogy csak lineáris kvantáló esetén. Szerintem nem nagyon számít az a/d bemenetére kapcsolt jelalak, mivel mindenképpen lépcsőkre osztja fel a jelet, és az eredetihez képest-mint már említettem- max. fél kvantumnyi lehet a torzítás, jelalaktól függetlenül.
pld ha négyszögjellel hajtanád meg, az ugye az analóg fokozatokban eléggé kimutatja, hogy milyen a torzítás (a négyszögej végtelen sok szinuszhullám összege), de egy kvantáló egész egyszerűen 2 érték között ugrálna, max fél kvantumnyi eltéréssel.
Ha egy valós rendszer jel/zaj viszonyát akarod megtudni, nyugodtan használd a 6*n képletet, és a készülék árával fordított arányban volnj le belőle pár decibellt. -
vili13
őstag
Én azt próbálom kihámozni, elméletben melyik képlet lehet jobb egy valós jel, pl. valami zene digitalizálása esetén, és ezen a ponton nem érdekelnek a valós A/D konverterek egyéb torzításai, de az sem túlságosan, hogy referencia jelnek egyetlen szinuszt szokás használni. Hiába tudok ugyanis szinusz- vagy háromszögjellel számolni, egy nagy amplitúdójú szinuszjelből a kvantálás nemlineáris mivoltából következően még semmit nem tudok pl. több kisebb szinusz összegének kvantálási zajáról, így általános esetre nekem Fourier sem segít. Az viszont kvantálási zajra nekem nem nagyon stimmel, hogy a jelnek nem kell maximális teljesítményűnek lennie, az ugyanis már a ''B'' ábráról is látszik, hogy a zaj szintje független a jel amplitúdójától, így a jel/zaj viszony azzal egyenesen arányos.
-
AmPeX
aktív tag
Nos. Szerintem félre érted ezt az egészet, úgy ahogy van. Te arról beszélsz, hogy milyen bemenő jelet kötünk az a/d atalakitora, es akkor hogyan kell szamolni, ugye?
Nem erröl van szo. Idezek, ahogy te is tetted. ''A jel-zaj viszony mérésénél a csatornán a zajnak és a jelnek nem kell maximális teljesítményűnek lennie. Ezért a jel-zaj viszonyok mérésénél egy referenciajelet kell kijelölni, amely a mérések alapjául szolgál. Az audiomérnökök ezt a referenciajelet szinuszhullámnak választották, egy hallható hangnak, ami szabványos erősségű, mint például 1 kHz +4 dBu-nál (1,228 VRMS).''
Ezt az általad belinkelt wiki oldalról másoltam be.
Arról van szó, hogy a keletkező kvantálási zajt hogyan közelítjük meg, és ezekben az esetekben hogyan kell kiszámolni a jel/zaj viszonyt.![[kép]](http://kepfeltoltes.hu/070117/kvantal_www.kepfeltoltes.hu_.jpg "[kép]")
Nem teljesen értem énsem, de az a lényeg, hogy igazából tökmind1, h melyikkel számolsz, mert úgyse az lesz a tényleges jel/zaj viszony. -
Fisha
őstag
Üdvüzlet a kollegaknak. Jomagam is villamosmernok (studiotechnika szakirany) volnek. Beleolvasgattam a topicba, es orommel lattam, hogy vannak lelkes hozzaertoink, ugyhogy lehet, hogy csak olvasgatni fogok, de azert ha idom engedi majd, kicsit osztom is az eszt talan.
u.i.: nomeg azt is be kell vallani, hogy a tudasom az elmult 5-6 ev ''massal foglalkozasban'' meg-megkopott, szoval egy kis frissites boven rafer.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#94
üzenetére
Az LS és HS nevű szűrő valszeg. a low- és high-shelf (alul ill. felül kiemelő és vágó) szűrők elnevezése, a középső PK-szűrők (peak) pedig a hagyományos sávszűrőt takarják. A PK-szűrő esetén a kiemelés vagy csillapítás a megadott frekvencia környezetében, LS-szűrőnél alatta, HS-nél pedig felette történik. A ''Q'' tipikusan egy szűrő jósági tényezőjét adja meg, tehát azt, hogy a kiemelés ill. csillapítás (PK-szűrő esetén) az adott középfrekvencia milyen széles környezetében érvényesüljön. Minél nagyobb a Q, a szűrt / kiemelt frekvenciasáv annál keskenyebb lesz.
Hangerőnél, ill. bármi másnál a nullát nem lehet logaritmikus egységekben kifejezni, hiszen a 0 bármely (így a tízes is) alapú logaritmusa mínusz végtelen lenne. Tehát ha egy hangerőszabályozó potmétert decibelben skáláznának, a 0-hoz is mínusz végtelen dB tartozna (ezt a jelölést néha oda is biggyesztik). Ott megelégednek a -80 -nal is.. -
vili13
őstag
válasz
Mosómedve
#94
üzenetére
''Az hogy van, hogy a hangerőt, ami dB-ben adható meg, -80 -tól 0 -ig állíthatom. Minusz dB, hogyan? Hát a 0 a hallásküszöb, nem?''
Itt nem a hallásküszöb a 0dB, hanem a maximális kimenő teljesítmény. Ehhez viszonyítva az aktuális csak kisebb lehet (a logaritmus miatt mínusz dB) vagy egyenlő (0dB). -
Mosómedve
tag
Úristen, emberek mi van veletek? Már a második oldalon találtam csak a topicot...ez így nem lesz jó!
No, felraktam a RocBox-ot, megérte, sok minden újat tud. Az equalizer-ek kicsit bonyolultabbak lettek...
Szóval: 5 hangszín van (nevük: LS, PK, PK, PK, HS), mindegyikhez rendelhető egy bizonyos frekvencia-érték (20 Hz és 22040 Hz között), megadható az intenzivitása (-24 dB és 24 dB között), illetve beállítható egy bizonyos ''Q'' tényező is (0.5 és 6.4 között)...ez mind szép és jó, de nem értek mindent!
Mi az a LS, PK, PK, PK, HS? Mi az a ''Q''? Illetve egy másik menürészben olyat is találtam, hogy: alsó perem szürő; csúcsszűrű 1; csúcsszűrő 2; csúcsszűrő 3; felső perem szűrő? Ezek lennének az LS, PK....de mik ezek?
Az hogy van, hogy a hangerőt, ami dB-ben adható meg, -80 -tól 0 -ig állíthatom. Minusz dB, hogyan? Hát a 0 a hallásküszöb, nem?
[Szerkesztve] -
vili13
őstag
Ilyen képlet is van, meg olyan is van (, ráadásul van, ahol egymás mellett szerepeltetik, különböző speciális esetekre vonatkoztatva), vagyis az a kérdés, mitől jobb/pontosasbb az egyik a másiknál. Gondoltam, hátha van valami speciális meggyőző érved a második mellett, és mondjuk nem az, hogy valami jegyzetben is így volt...
-
-
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#85
üzenetére
Igen, a FLAC ugy kb 60%-a a wavnak, lehet benne mindenfele tag meg akar komplett cue sheet is. (Szerintem a DAO rip + cue sheet a CD-k rippelesenek egyedul udvozito modja - csak mondjuk viszonylag keves lejatszo tamogatja, konkretan a Rockbox sem.)
A Rockbox ezereves, aktiv projekt, nem hiszem (konkret tapasztalatom nincs, mert nincs olyan lejatszom, amire felrakhatnam), hogy bugosabb lenne, mint a gyari FW.
Soulseeken szerintem lennie kellene FLAC-nak, en a magam reszerol eDonkeyrol szerzem be oket, de a mindenfele torrent site-okon is talalhatsz, ha beirod a keresobe, hogy flac. -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#85
üzenetére
Én sima 'eMule' P2P-klienssel szedtem néhány ape-formátumú anyagot, de tény, hogy ezek nem túl gyakoriak. Viszont az .ape mellé csomagolták az eredeti leírófájlt (.cue) is, ezzel pedig a visszakódolt veszteségmentes .wav gond nélkül kiírható audió CD-re, akár CD-text információkkal együtt, ha azt is tartalmazza a cue-sheet. Még az EAC által grabbeléskor létrehozott eredeti log-ot is csatolták. A tömörítási arány úgy 50-60% körül volt. Egyébként a szokásos egyszerű tag-ek tárolhatók az .ape-fájlban. Közvetlen lejátszásához régi 2.9x verziójú Winamp-ot + Monkey's audio plugint használok.
A Windows PCM-féle .wav eredetileg nem tartalmaz semmilyen extra információt a fix 44 byte-os fejlécen kívül. Egyes hangszerkesztők, pl. a CoolEdit Pro képesek ugyan ''non-audio'' infók csatolására a PCM-adatok után, de a módszer kompatibilitása erősen kérdéses. Rosszabb esetben a CD-re írandó, így elmentett anyagban 'felejtett' extra információ rövid zajként hallható az audió track-ek végén. Úgyhogy vigyázni kell vele, inkább kerülendő. -
Mosómedve
tag
Igen, hallottam már a RockBox-ról és már számtalan videot megnéztem róla a youtube-on, de még mindig nem tudom eldönteni, hogy felrakjam-e....nem láttam előnyét. Jó, van benne számológép, játékok, képernyőkímélő, de ezek nekem nem kellenek...bár gyanítom, hogy ha írtad, akkor a FLAC formátumot is támogatja. Ez mondjuk már jó dolog, de tudtommal egyenlőre elég bug-os rendszer, nem? Vagy ezzel húzzak át az MP3 topic-ba?
Van bármi különbség is a FLAC és WAV között? Tudom losless-ek, de vmelyik esetleg támogat ID Tag-eket v. vmelyik kevesebb helyet foglal?
Szóval, honnan töltötök FLAC-ben? Egy barátom anyukájának a fiának a szomszédjának a volt szobatársa használ BitComet-et (Torrent kliens), RevConnect-et (DC++ kliens) és SoulSeek-et is, szóval nekem mondhattok Torrent-et, Hub-ot, bármit, ahonnan lehet FLAC-ben/APE-ben tölteni... -
vili13
őstag
Ha már ilyen csúnyán belém kötöttél a minap, kénytelen vagyok idézni ([link]):
''Tételezzünk fel egyenletes kvantálást egyenletes bejövő jeleloszlást, ekkor egy kvantálási szinten a kvantálási zaj is egy egyenletes eloszlású, véletlenszerű, csúcstól-csúcsig amplitúdójú, az amplitúdóarány pedig 2^n/1. A képlet ekkor:
dinamika(dB)=jel/zaj(dB)=20log(2^n)=6.02n
A fenti számítás miatt igaz „A 16-biten kódolt hangjel dinamika tartománya 96 dB” mondat. Minden extra bit, amit a kvantáláskor használni lehet, durván 6 dB-lel csökkenti a kvantálási zaj szintjét.
Tételezzünk fel teljes kiterjedtségű (full scale) szinuszos jelet, a kvantálási zajt közelítsük fűrészfog hullámmal, csúcstól-csúcsig, egy kvantálási szinten. A jel-zaj viszony ekkor:
jel/zaj(dB)=10(2n-1)log(2)+10log(3)=6.02n+1.761
(Ezzel a jelmodellel a 16 bites hang jel-zaj viszony most 98,1 dB lesz.)''
Szóval miért is kellene a második képletet használni, illetve - tekintve hogy a bejövő analóg jel szinte kötelezően tartalmaz minimális fehérzajt - mi kételkednivalónk lehet a kvantálási zaj egyenletes eloszlásában? -
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#75
üzenetére
''honnan tudok WAV-ban v. FLAC-ben v. OGG-ban tölteni?''
Az internetrol Az Ogg (ill. a Vorbis, mivel az a codec, az Ogg csak egy container) nem tul elterjedt, de a FLAC eleg nepszeru az igenyesebb zenerajongok koreben. WAV-ot nem nagyon fogsz talalni, mivel egyreszt tul nagy, masreszt meg eleg szerencsetlen formatum, nem tamogat tageket, meg semmit. Vesztesegmentes fronton az .ape (Monkey's Audio) orvend meg nepszerusegnek. -
Mosómedve
tag
Nem is tudom már ki mondta, hogy ő Flac-ben/WAV-ban töli a zenéit és azt konvertálja OGG-ba...honnan tudok WAV-ban v. FLAC-ben v. OGG-ban tölteni?
Ampex, mondtad hogy ha minden oké, akkor haladsz tovább...egyenlőre sztem én is értek eddig mindent, másnak sincs kérdése...sztem mehetünk tovább. Márha van még mit mondanod...
-
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#72
üzenetére
MP3 licenszeles: [link] - de mint mondtam, az EU-ban nyugadtan ignoralni lehet az egesz bagazst, mert a szabadalmaik itt nem ervenyesek.
Az ABR a VBR-tol foleg implementacioban kulonbozik. VBR eseten az encoder teljesen szabadon garazdalkodik a bitrate-tel, azt annak fuggvenyeben allapitja meg, hogy a user milyen minoseget kert es hogy az adott hangfajl adott reszlete eppen mit kovetel meg.
ABR eseten sokkal kisebb a szabadsaga, ott van egy bitrate, es csak egy nagyon kis reszen belul tud atcsoportositani egyik helyrol a masikra biteket.
Minoseget tekintve a VBR mindenkeppen jobb lesz, az ABR fo elonye az, hogy nagyjabol konstans bitrate-et produkal, igy streamelesre (pl webradioknal) alkalmasabb. -
Mosómedve
tag
Jah, utólag már én is beláttam, hogy jobb nevet is találhattam volna, de sajnos már rossz ajtón kopogtatsz. Nem találtam sehol olyan menüpontot, amivel megváltoztathatnám a topic címét. Keresni kéne egy admin-t, ha van valahol...
De ha az MP3 licenszes, akkor az encoder progikban miért futnak ingyen?
Bár az ABR magyarázata logikusnak tűnik, de vmi más lesz az eltérés, mert a VBR-nél is van egy beállítható átlagérték... -
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#59
üzenetére
Igen.
Az MP3-om eseten nem is igazan a forraskoddal van a baj (a LAME is teljesen open source), hanem azzal, hogy van azzal kapcsolatban egy rakat szabadalom is, ezert tud erte licencdijat szedni a nemtudomki (azt hiszem, a Thomson, de elegge meg van kavarva ezek a dolgok). Mondjuk ez Europaban pont nem jatszik, de az USA-ban igen. -
ponti_ak
addikt
Sejtettem én is, amikor megvettem, hogy nem valami Csipkerózsika-mese lesz, és tényleg... a kis csökött közgazdász agyamnak kicsit tényleg sok volt már a végén a szakszöveg..
Indítvány a topiknyitónak:
Mosómedve:nem lehetne _esetleg_ a topik címe is inkább pl:
''Digitális hangtechnika, kódolás, tömörítési formátumok, stb...''
..vagy valami ilyesmi... Csak azért, mert ez a ''zene-kódolás'' szó(?) nekem egy kicsit furán hangzik, és nem is biztos, hogy rátalál az, aki esetleg ilyen témát keresne .. (oké, a digitális már önmagában is elég lehet, de jobban tetszene emígy) ... nna mindegy... csak 1 ötlet volt..
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#66
üzenetére
ABR: olyan VBR, amelynél te mondod meg, hogy mekkora legyen az átlag (average bitrate).
#67: Ez egyáltalán nem igaz! Az audió CD-n nem wav-fájlok rohangálnak, hanem sima RAW PCM adatok (éppen ez okozza a pontos leolvasás egyik problémáját), vagyis nincs mögötte a PC-s CD-ROM esetén megszokott fájlrendszer. Egy CDA-szektor a lemezen 2352 byte, ez 1/75s hanganyag hossza. Az összes adatformátum erre a szektorra (plusz esetleg néhány ezen felüli alcsatorna-byte használatára, de ezekbe adat alig fér el) épít, és ennél rövidebb. A maradék helyet a magasabb szintű hibajavító kódoláshoz használatos adatok töltik ki (Mode1: 2048 byte hasznos adat szektoronként). Tehát ha .wav fájlokat írunk CD-re, azt audió lejátszóban hiába is próbálnánk visszajátszani. Jó esetben a játékos rögtön felismeri, hogy nem is CDA-lemezt tettünk bele, és néma jelet ad, rosszabb esetben valami katyvaszt, aminek nincs köze a wav-fájl tartalmához.
[Szerkesztve] -
Mosómedve
tag
Van ugyebár CBR = Konstans Bit Ráta, VBR = Variable Bit Rate, de mi az ABR?
Melyik a jobb megoldás: Audio CD -> WAV -> OGG vagy Audio CD -> OGG ? Elméletileg a WAV veszteségmentes, de gyanítom az utóbbi változat a nyerő...csak sajna az EAC nem tud ROM-ról OGG-ba nyomatni...
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#57
üzenetére
Na nézzük. Eleve van egy tízes szorzó, merthogy deciBel -lel számolunk. 96dB helyett írhatnánk 9.6 Bel -t is, de így sehol nem használatos, ezek már összenőttek
.
A kettes szorzó oka pedig az, hogy a teljesítmény (kötött impedancia mellett) a feszültség négyzetével arányos, P=U^2 /R. Pl.: 10-szeres feszültségerősítést veszünk pl. egy nagyfrekvenciás erősítőnél (azért éppen ilyennél, mert ezeknél a ki- és a bemenő impedancia megegyezik, mondjuk 50Ω), az 100x-os teljesítményerősítést jelent. Tehát ha egy ilyen erősítőre ráírják, hogy 20dB-es, az mint a feszültség-, mind a teljesítményviszonyokra igaz lesz. Ugyanis 20dB feszültségben 10x-es, teljesítményben meg 100x-os arányt (erősítést v. csillapítást, utóbbit negatív előjellel) jelent. Ha pedig egy számot négyzetre emelünk, a logaritmusa a 2-szeresére növekszik. Egyébként: [link], ha még nem lett volna.. -
AmPeX
aktív tag
Szerinted én honnan szedtem össze ezt a sok marhaságot?
Azonkívül h ez a hobbym és villanykarra járok. Az a könyv tényleg fasza, akit érdekel a nyelvezete olvassa el a hosszú hsz emiet, a könyvből szedtem ki ctrlc ctrlv kombinációval, no meg némi kiegészítéssel. Ezenkívül még tundám ajánlani a SZE-villanykar telekom jegyzetet. Abból is sok ilyen marhaságot lehet összeszedni. -
ponti_ak
addikt
Jó a topik, megy a kedvencek közé..
De ha már itt vagyok...
Tavaly vettem magamnak egy könyvet, de kb a felénél letettem, mert a vége felé már túl sok minden volt amit nem értettem belőle (talán már az alapokat is jobban át kellett volna tanulmányoznom..) Ennek ellenére ajánlom mindenkinek, akit érdekel a digitális hangtechnika (ez a könyv címe is egyébként..). [link] Helyenként talán egy kicsit tankönyv-ízű, de rengeteg dolog részletesen benne van, az alapoktól kezdve magyaráz el mindent, a kódolástól egészen az adattárolási formákig, és a népszerű formátumokig... -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#51
üzenetére
Igen. Végülis nevezheted fehérzajnak, mert az egész spektrumban egyenletes az energiaeloszlása, de nem szokás annak mondani.
''Ezt matematikailag értem, de a hányados nevezőjében a 20 mit jelent, az honnan származik?''
Nem teljesen vágom, hogy a kolega hogyan számolt, de nekem is pont ez az eredmény jött ki, uh biztos nem rontotta el egész pontosan a zaj értéke: 11,2468265 uV
én a 20log(2/x)=105 egyenlet rendezése után jutottam erre az eredményre... -
Mosómedve
tag
''kimenő szint (max): 2 +/-0.5V (ide a írhatnánk azt is, hogy 2V +/-2dB ),
jel/zaj (max): 105dB (95dB dinamika mellett), vagyis: 10^(105/20)= kb. 178'000-szeres viszony. Ebből az effektív zaj értéke a lejátszó kimenetén: 2V / 178000= 11,2µV.''
Ezt matematikailag értem, de a hányados nevezőjében a 20 mit jelent, az honnan származik?
Mondtál vmit, hogy audio CD-t is fel lehet másolni a gépre...hogyan?
[Szerkesztve] -
Mosómedve
tag
Tehát a zaj az a fehér-zaj szerű dolog, ami akkor jelentkezik, ha be van kapcsolva a lejátszó, de nem szól benne semmi?
A jel, pedig az a maximálsi feszültség, amit ki tud magából préselni. Magyarul a jel/zaj viszony csa azt határozza meg, hogy a kimenő hangokhoz képest milyen hangos a ''fehér zaj''? -
AmPeX
aktív tag
Azthiszem h a decibeleket kivégeztük
Egyebkent meg ha a 320 kbps nalad szignifikansan maskepp szol, mint az eredeti (nem pedig arrol van szo, hogy imitt-amott hallasz vmi artifactet), akkor gyanum szerint ott valami massal van gaz.
Nem azt mondom h kiveri a fülemet a különbseg, azert is irtam annyi mindent, jó hangkari, jó füles, halk szamgepkonfig stbstbstb...
Igazából az utcán hallgatva abszolút nem tűnik fel, az igaz. Csak mondjuk néha van egy egy nagyon sértő hang, rézfúvósoknál pl, vagy a zongora, amit elég necces jól visszaadni, esetleg egy énekhang, cintányérról nem is beszélve. Alapvetően jó lenne az mp3, de valahogy mégis elrontja a kedvem az ilyen hibáknál. Tényleg nem olyan egetverő, de engem zavar.
Na azért ha valaki minőségi különbséget vél felfedezni két lossless formátum között, sürgősen keresse fel kezelőorvosát vagy gyógyszerészét...
Allitolag vannak olyan arcok, akik azt is meghallják, hogy a hangszórókábel balra, vagy jobbra van sodorva, maskepp hall, ha van rajt karkötö esetleg zokni ilyenek. Öket kellene basztatni h allapitsak meg h melyik a jobb. Persze az ilyen emberek sírnak, ha cd minöseget kell hallgatniuk. De hát menjenek a fenébe véleményem szerint -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#47
üzenetére
''Oké, hogy megvan ez az arányszám, akkor az egyikből ki lehet számolni a másikat, de egyik adatot sem szokták közölni...
''
De, szokták. Egy jelforrás (tuner, CD/DVD-lejátszó, deck, stb.) műszaki adatai között fel szokták tüntetni a kimenőjel nagyságát. Ez természetesen a lehetséges legnagyobb, torzítatlan (szokás szerint 1kHz-es, szinusz formájú) jelhez tartozó kimenő szint effektív értéke. A legnagyobb torzítatlan jel pl. egy CD-player esetén, 16-bites mintáknál annyit jelent, hogy a kódolt szinuszjel pozitív csúcsát éppen +32767, a negatív csúcsát pedig -32768 PCM-kód szimbolizálja. Innen kezdve már egyszerű számítással meg lehet kapni pl. az effektív zajfeszültség értékét. Példa egy CD-lejátszó adatlapjáról származó értékekkel):
kimenő szint (max): 2 +/-0.5V (ide a írhatnánk azt is, hogy 2V +/-2dB),
jel/zaj (max): 105dB (95dB dinamika mellett), vagyis: 10^(105/20)= kb. 178'000-szeres viszony. Ebből az effektív zaj értéke a lejátszó kimenetén: 2V / 178000= 11,2µV.
A jel/zaj-viszony (S/N) mindig egy maximális érték, hiszen a hasznos jel szintje az aktuális kivezérléstől függ, a zaj pedig nagyjából állandó. Ha pl. egy CD-track mintáinak értéke csupa 0, a kimeneti jel is nulla lesz, vagyis a jel/zaj viszony értéke is nullára csökken (így lehet kimérni a zajt).
Egy erősítőre is megadhatnak jel/zaj viszonyt, de akár a kimeneti maradékzaj konkrét értékét is. Egy erősítő adatlapjáról vett példa:
maradékzaj az L/R csatornán: 150µV,
kimeneti teljesítmény: max. 65W, 8Ω terhelésen,
(ebből a kimeneti feszültségszint: max 22,8V effektív),
Kimeneti jel/zaj maximális értéke: 20*log (22,8V/ 150µV)= 103,6dB.
Ettől függetlenül a teljes jel/zaj viszonyt (a bemeneti forrástól értve) max. 96dB-nek specifikálták. -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#47
üzenetére
Nem egészen úgy van, ahogy mondod. A jel, ami maxhangerőn kijön, egész egyszerűen lemérik a feszültségét, szinte csak hasznos része van, mert elenyésző benne a zaj szintje a jelhez képest. A zaj, pedig ami kivezérlés nélkül, tehát totál csendben meglelenik a kimeneten. Ezért zaj. A magnókazikon lehet jól megfigyelni 2 zeneszám közt, amikor is teljes csendnek kéne lennie, de inkább súg. Na az a zaj. Magnókazikon 60 dB körüli a jel/zaj viszony, ezért hallani ennyire. Digitális rendszereknél ez nemigen számít, úgyse hallod meg.
Ne felejtsük el, hogy ugye +3 dB kétszeres teljesítményviszont jelöl, tehát egy 60 és egy 90 dB körüli rendszer jel/zaj viszonya közt hatalmas minőség béli különbség van.
Felesleges közölni a jel és a zajfeszültség értékét, pont ezért van ez a viszonyszám. Aztán, hogy mennyit hazudhak hozzá az már más kérdés.
[Szerkesztve] -
Mosómedve
tag
Értettem én ezt a részt eddig is. Egyedül a bitmélység volt, amit tippeltem, mert erről eddig keveset beszéltünk...
Akkor miért ''analog digital encoder'' a neve, holott nem is analog-ból konvertál...
Más. Na, kezdem kapisgálni a jel/zaj-t. Tehát a ''zaj'' az a maximális feszültség, amit max hangerőn, mindent maxra nyomva ki tudunk préselni a gépből, a ''jel'' pedig a nekünk ''hasznos feszültség'', amit zeneként hallunk? Oké, hogy megvan ez az arányszám, akkor az egyikből ki lehet számolni a másikat, de egyik adatot sem szokták közölni... -
bwoay
nagyúr
''Ehhez kepest a Hydrogenaudio tesztjein olyan 192 kbps tajan kezd elojonni az, hogy a tesztelok nem tudjak megkulonboztetni az eredetit a tomoritettol.''
biztos vannak ilyen emberek is a hydrogenaudion,
de szerintem sem kell különösebb vájtfül ahhoz,
hogy az ember hallja a különbséget egy 192 kb/s-os mp3 és egy audio CD között
egy jó rendszeren.
Meg szerintem aki nem tudja megkülönböztetni a kettőt egymástól,
az nemigen tesztel, legalábbis nem a h.audion,
ahol jellemzően azon szőröznek, hogy melyik vorbis fejlesztés milyen előnyökkel
és hátrányokkal jár, vagy hogy a FLAC vagy az ape számít-e jobb lossless formátumnak. -
dabadab
titán
Pont azert hozakodtam elo a Hydrogenaudioval, mert az ottani nepek egyreszt tudjak, hogy mi az igenyes zene masreszt tudjak, hogy ''mit kell keresni'' a vesztesegesen tomoritett zeneknel, harmadreszt meg normalis ABX v AB/HR teszteket csinalnak.
Egyebkent meg ha a 320 kbps nalad szignifikansan maskepp szol, mint az eredeti (nem pedig arrol van szo, hogy imitt-amott hallasz vmi artifactet), akkor gyanum szerint ott valami massal van gaz.
''Nekem nem tetszik az MP3. pont''
Ezert kell rendes vaktesztet csinalni, hogy tudd, hogy csak azt gondolod, hogy rossz valami, vagy tenyleg az
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#39
üzenetére
''mindenhol digitális formában tárolódik a zene (audio CD, MP3, stb.) és ez akkor válik analóggá, amikor lejátszom, ugye?''
Igen, mindenhol digitális formátumban tárolódik a zene, kivéve a bakelit lemezt, magnókazettát, és a mozifilmek fényhangcsíkját.
Úgyláttszik nem értetted meg az analóg és a digitális jelek közt a különbséget. Az analóg jel időben és amplitúdóban is folytonos. idéznék magamtól :Mivel az analóg rendszer jeleihez minden időpillanatban tartozik valamilyen véges nagyságú amplitúdó, az analóg jeleket időben és amplitúdóban folyamatosnak mondjuk.
Ha még mindíg nem vili akkor szólj
A digitális jelek csak időpillanatokban meghatározott értékei a jelnek, tehát csak diszkrét értékek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy akkor és csakis akkor lehet jel, előtte utána nem, illetve csak a mintavételi pontokban. Ez az időben diszkrét tengely.
Amplitúdóban azért diszkrét, mert csak előre meghatározott értékeket vehet fel. Nézegesd meg a képet amit feltöltöttem, láttszik, hogy az egy 4 bites kvantáló, mert 4 db kettes számrendszerbeli számmal írja le az időpillanathoz tartozó értékeket. Ha négy bites, akkor összesen 16 értéke lehet. ez jelen esetben -8 tól +7 ig tart. ezek azok a diszkrét értékek amiket felvehet a jel, mást nem, mert nem lehet leírni 4 bitben. a cd 65535 különböző értéket tud tárolni, mert 16 bites, azt is elég könnyű felfogni, amit már írtam, hogy +1 bittel megkétszereződik a rendszer felbontása. Még mindíg az ábrát nézve könnyen felfogható a kvantáláskor keletkező torzítás is. Mivel az analóg jel amplitúdóban folytonos, azétz egyáltalán nem biztos, hogy pont egész számokra esik egy adott mintavételi pont.
Nézd meg a legalsó grafikont, ahol még az eredeti magasságú impulzusok vannak, és aztán kvantálás után már csak a kerekített értékek. pl 1,2 ből 1 lesz, 2,5 ből 3 stb.. kerekíti a számot a legközelebbi kvantumlépcsőhöz. mostmár oké?
Mégvalami amit jegyezz meg: Számítógépen belül sehol nincs analóg jel. Még a tápfeszültség sem az, mert kapcsolóüzemű a táp.
a hangkártyád legutolsó fokozatától analóg, de onnan egyből megy a kimenetre, ugyanez befelé is, bemegy az analóg kel, és kapásból, az első lépcső az, hogy számokká alakítsa át. Gondolj csak bele szegény procid mit tudna kezdeni időben folytonos jelekkel, amikor ő egy szogorúan rendbentartott ütemet követ, történetesen azt az órajelet amin jár.
Azért tart sokáig, mert kúrvasok hangminta van, gondolj csak bele, 1 masodperc alatt 44100 szor megmérik a jelet és 44100 darab 16 bites számot kell feldolgoznia... ezeket mindenféle érzeti kódolók számolgatják át, nagyon bonyolult matematikai összefüggések alapján, és eldöntik, hogy melyik hangmintát szabad meghagyni, melyiket nem, melyiket kell megváltoztatni stb. Ez egy meghatározott algoritmus, történetesen az mp3 kódolás. 92 ben fogadták el, és hát azóta már okosabbak a matematukusok is, meg mindenki, ezért jobban csinálják az újabb formátumok a tömörítést, ezért szól jobban ugyanakkora bitrate mellegg jobban az OGG pl.
Én pont azt nem tudom h melyik mit csinál, illetve az mp3 ról van egy nagyon szakmai leírásom, ugyaníg az artac ról is, de pl az ogg ot, vagy a flac et egyáltalán nem ismerem.
Ha már a flac nél tartunk megemlítem azt is, hogy az ilyen 800-900 kibi/sec es, tehát a fele az eredeti hangnak. Ez azért jó, mert teljesen veszteségmentes, csak vissza kell számolgatni az eredeti hagmintákat, és teljesen cd minőségben szól. A többi formátum, amelyek veszteségesek eldöntik, hogy melyik mintákat lehet kihagyni stb, már leírtam.
A decibelt elég könnyű felfogni sztem. Az a lényeg hogy mindíg valamit viszonyítanak valamihez. mindezt logaritmizálják és ennyi. Azthittem hogy az érthető amit arról írtam.
Már megin' hosszú lett, de ezt nemigazán lehet röviden jól elmagyarázni... tudnék én 10 szer ennyit is szövegelni erről...
[Szerkesztve] -
Mosómedve
tag
Váoooo...és sokszoros tanulmányozás után végre értek mindent a mintavételezésről és kvantálásról...yeah
Mit értesz az alatt, hogy a kvantálásnak történő számkerekítések során ''diszkrétebb'' számokat kapunk...gyakorlatilag itt azért történik egy minimálsi adatveszteség nem? Persze, tudom én, ezt mi nem vesszük észre, csak az elmélet miatt kérdem...
Más. A bitmélységekről eddig nem volt szó. Az a megérzésem, hogy a bitmélység határozza meg, hogy a kvantált szám milyen hosszú lehet (mennyit kerekít rajta), tehát minél nagyobb a bitmélység, annál hosszabb ez a szám (nüansznyit gazdagabb). Jól tippeltem?
Már csak a dB-t kell megemésztenem, de már dolgozom rajta szorgalmasan tanító bácsi... -
Mosómedve
tag
Ez teljesen hülyeség...
Én abszolút nem számítok vájtfülünek, teljesen átlagos úzer vagyok és kapásból megkülönböztetem ugyanazt a számot. Én egy rock albumot hasonlítottam össze: 44,1 kHz, 16 bit-es WAV versus 192 kBit/s-os, 44,1 kHz, 16 bites MP3...a különbség a számok első 10 másodpercében vígan kijött. Jó, hallás alapján én sem tudom megmondani, hogy jelenleg melyiket hallgatom, csak ha egymásután meghallgatom, akkor érzem a különbséget. Ja, és nekem viszonylag egyszerű a hangcuccom: IRiver H320-as Sennheiser MX70 Sport fülessel, ami nem számit ''többszázezresübermegabrutálstúdiós'' hangcuccnak...nekem spec. összesen 55 000-be volt...de azért szépen szól.... -
Mosómedve
tag
Hééé, ez nem igaz...pont azért nyitottm a topic-ot, mert meg szeretném érteni! Végre egy dolog, amiben anélkül is jó lehetek, hogy nem töröm szarrá magam (a másik hobbim a zenéken, informatikai dolgokon kívül az extrém sportok...
). Meg érdekel is a dolog, csak ne írj rögtön 1 oldal hsz-et mert nem tudjuk megemészteni...
Lassan, érthetően...
Én még alap dolgokat kérdeznék: tehát mindenhol digitális formában tárolódik a zene (audio CD, MP3, stb.) és ez akkor válik analóggá, amikor lejátszom, ugye? Tehát, gyakorlatilag, ha analog digital encoder-t használok, akkor az magában lejátsza a számot és úgy konvertálja, igazam van? Ezért is tart olyan sokáig...
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
Nem kell vájtfülünek lenni...
A recept a következő:
-végy egy JÓ!!! minőségű audio cd-t, lehetőleg klasszikus zene, vagy jazz műfajból.
-Tegyed fel a gépedre wav ba. (16 bit, 44100Hz)
-Végy egy mp3 grabbelő progit, és tedd fel azzal is, 320 kibibe, vagy ahogy szeretnéd.
-Szerezz be egy normális hangkártyát, ha nincs.
-Fülhallgatóról ugyan ezt tudom elmondani.
-Próbálj meg minél halkabb számítógépkonfigot összehozni, mert annak a zaja zavaró lehet.
-Éjszaka végezd a tesztelés, mert ilyenkor sokkal kisebb a hangszennyezés.
Meg fogsz lepődni, a két hanganyag minőségbéli különbségén. Ha nem akkor neked nem szükséges audiofil minőségű eszközöket beszerezned, szerencsés vagy mert olcsóbban megúszod...
Teszemhozzá, pont ez az a kényes téma, amely esetben SEMMIT nem adok mások által elvégzett teszteredményekre... Ha neked pont olyan a füled, mit az általad említett tesztlabor mérnökeié, akkor jólesz minden tesztet onnan elfogadnod, erre azonban valószínűleg elég kicsi esély van. A lényeg, hogy neked tetszen a hangzás. Nekem nem tetszik az MP3. pont
[Szerkesztve] -
dabadab
titán
''Ehez képest a hámhuszas mp3 kicsit kevesebb adatot tartalmaz, így nem kell csodát várni ettől a tömörítéstől''
Ehhez kepest a Hydrogenaudio tesztjein olyan 192 kbps tajan kezd elojonni az, hogy a tesztelok nem tudjak megkulonboztetni az eredetit a tomoritettol.
Nyilvan persze vannak vajtfuluek, akik azt allitjak, hogy egy Sokol radion hallgatva is egybol kiszurjak a 320 kbps-es MP3-at, de ezt majd akkor hiszem el, ha csinalnak rendes ABX tesztet. -
AmPeX
aktív tag
Rájötte, hogy semmi értelme itt észt osztani, mert nem érdekli, vagy nem érti senki.
Röviden az a lényeg, hogy a mintavételi frekit, amit a winamp is kiír mindíg 44,1 kHz en kell hagyni, ha cd röl van szó, és amit még hozzátennék, hogy ez még nem visz semilyen torzítást a jelbe, akit érdekel a miértje, olvasson vissza. A bitszámmal lehet variálni, ez minél nagyobb annál kisebb részleteket képes visszaadni. +1 bit felezi a kvantálási lépcsők magasságát, tehát kétszeres lesz a felbontás.
Szemléltetésül, illetve összehasonlításlépp leírnám, hogy egy audio cd bitsebessége: 2 [csatorna] x 16 [bit] x 44100 [Hz] = 1,4 Mbps. És ez még csak a hanganyag a hibajavíó kódok még bent sincsenek... Ehez képest a hámhuszas mp3 kicsit kevesebb adatot tartalmaz, így nem kell csodát várni ettől a tömörítéstől, mint ahogy egyik veszteséges tömörítési eljárástól sem. Aki teheti használjon flac et, vagy bármilyen más veszteségmentes tömörítési eljárást, ha a hangminőség a cél.
A sajnos a tömörítéses dolgokban nem vagyok olyan jártas, de szívesen veszem az összes ezzel kapcsolatos infót, aki tud valamit ilyenekről ossza meg bátran. -
rumos14
nagyúr
na kész vagyok, teljesen. egyrészt hogy ti éjjel 2-3-kor ilyen hibátlan hsz-eket írtok, másrészt mert elég alacsony százalékban értem amit beszéltek. asszem részemről maradok kocafelhasználó
''innen-onnan'' szerzek zenéket, lehetőség szerint 192-256 vbr kódolásúakat, magam is így kódolok néhanapján, de mélyebbre nem ásom magam a témába. olvasni viszont érdekes, csak éppen nem értek mindent -
AmPeX
aktív tag
Igen, jól mondod, de a kvantálási zajról tartott esszém meg meg szerettem volna hagyni holnapra
Mellenseg a jel/zaj viszony képlet: 6,02 x n + 1,76 [dB] de ha n x 6 al szamolunk se tevedünk nagyot...
Még annyit hozzátennék, ami nagyon bökte a csőrömet, hogy beszéltetek arról h miert nem lehet lementeni a cdröl a hangot közvetlenül stb. 1 igenis le lehet 2 iszonyatosan nagy marhaságok hangoztak el, szoval arra ne epitsen senki majd szepen sorban leirok mindent
Hú marhára élvezem h szórhatom végre a hülyeségeimet
[Szerkesztve] -
vili13
őstag
Ha már a kvantálásnál tartunk, megjegyezhető, hogy a kerekítésből adódó hibákat, vagyis a kvantált és az eredeti jel különbségét tekinthetjük az úgynevezett kvantálási zajnak. Mivel ennek amplitúdóját a lépcsőfokok magassága határozza meg, n bites egyenletes felbontás esetén a jel/zaj viszony elméleti maximuma 20*log(2^n), pl. 16 bit esetén ~96dB.
-
AmPeX
aktív tag
Folytatom, ha már így belekezdtem, jöjjön tehát a kvantálás:
A mintavételezéssel nyert minták az analőg jelnek a mintavételi időpontokban mért értékei.
Mivel a mintavételezett jel amplitúdója bármilyen értéket képviselhet, az impulzusok nagysága végtelen sokféle lehet. Az ilyen minták számokkal való ábrázolása nehézségekbe ütközik, ugyanis ez csak végtelen hosszú számokkal lehetséges. Ahhoz, hogy a minták egyszerűen ábrázolhatók legyenek, véges számú tizedes helyértékre kell kerekíteni őket. Ez a kerekítés a kvantálás. A kvantálás hatására a minták folytonos amplitúdója diszkrétté válik. Bizonyos esetekben az egymástól csak kis mértékben eltérő értékek kvantálás után egyenlők lesznek. Ezt e legegyszerűbben úgy lehet megérteni, ha elképzelünk egy rámpa melletti lépcsőt. Ha a rámpán közlekedünk, a rámpa teteje és alja között tetszőleges magasságban állhatunk, ezzel szemben a lépcsőn haladva a lépcsőfokok diszkrét magasságértékeket határoznak meg, vagyis a lépcső ''kvantálja'' a magasságot.
A kerekítés miatt az ideális kvantáló be- és kimenete közötti karakterisztika nem egyenes, mint ahogy az analóg rendszereknél, hanem lépcsőzetes. A lépcsők, vagy sávok száma n bites felbontás esetén 2^n -1. 16 bites felbontás esetén pl. 65535 sávra bontható fel az analóg jel. Nagy amplitúdójú jelek esetén a sávok mérete ugyan elhanyagolhatóan kicsi, kis amplitúdó esetén viszont összemérhető a jel nagyságával. Digitalizáláskor a kvantáló az amplitúdóban még folytonos feszültségimpulzusokhoz sávonként egy-egy bináris kódot rendel. Az egy intervallumba eső eltérő nagyságú impulzusok azonos kódot kapnak.
Az eddigieket könnyebben megérhetjük, ha szemügyre vesszük ezt az ábrát: [link]
Azthiszem mostmár elég lesz belőlem, ha valami nem ok, szóljatok 
[Szerkesztve] -
vili13
őstag
válasz
Mosómedve
#25
üzenetére
''A legtöbb lejátszó 90 dB-t tud kihajtani papírforma szerint és a 85dB-n hallgatott zene tartósan halláskárosodát okozhat...''
Csak ne keverjük ilyen könnyelműen a dB-eket. A lejátszóknál az említett 90 (jobb esetben 95) dB a jel/zaj viszonyra vonatkozik, ami a nevéből is könnyen kikövetkeztethető módon a jel és a zaj arányát adja meg. A halláskárosodás okozni képes 85dB-es hangerő viszont az adott hangerő arányát adja meg a 0dB-es hallásküszöbhöz képest. Másrészt viszont a két dolognak azon kívül, hogy dB-ben adják meg, semmi köze nincs egymáshoz. -
AmPeX
aktív tag
Na jó, nem bírom ki h ne írjak, ráadásul rá is érek.
Az analóg-digitális átalakítás:
Már páran leírták előttem, de valami kifogásolható mindíg volt benne, ezért ezt is szeretném tisztázni, ugyanis ez a digitális hangtechnika alapja.
Az analóg technikában a hangrezgést a mikrofon váltakozó feszültséggé alakítja. A mikrofon kimeneti feszültsége minden időpillanatban követi a hangnyomás változását. Ha nő a pillanatnyi hangnyomás, nő a kimeneti feszültség, és fordítva. Ha változik a hangrezgés frekvenciája, változik a kimeneti feszültség frekvenciája is. A hangnyomást reprezentáló feszültség ANALÓG módon követi a hangnyomás váltakozását, innen az elnevezés.
Az analóg berendezések bemenetére kerülő jelet a berendezésen belül általában elektromos, vagy mágneses mennyiség képviseli. Ez a mennyiség az erősítőkben feszültség vagy áram, a magnetofonok felvevőfejének résében mágneses térerősség, a szalagon mágnesezettség stb. lehet. Az adott mennyiség pillanatértéke a rendszer szabta határokon belül -tápfeszültség, magnetofonszalag telítődése- tetszőleges értéket vehet fel. Mivel az analóg rendszer jeleihez minden időpillanatban tartozik valamilyen véges nagyságú amplitúdó, az analóg jeleket időben és amplitúdóban folyamatosnak mondjuk.
A digitális rendszerek a bemenetükre kerülő analóg jelet digitalizálják, azaz számokká alakítják át. Ettől kezdve az egymást követő számokból képzett számsorozatok képviselik a hanginformációt. Ezeket a számsorozatokat kell továbbítani, rögzíteni, illetve feldolgozni. Mint azt látni fogjuk, a digitális berendezésekben a hangrezgések ábrázolása időben és amplitúdóban egyaránt diszkrét módon valósul meg.
A hangjelek digitalizálása két résztevékenységre bontható: mintavételezésre, és kvantálásra, melynek sorrendje felcserélhető.
Távközlési kutatások már a harmincas években igazolták, hogy az időben folytonos sávkorlátozott jelből elegendő megfelelő időközönként mintát venni. A mintavételi tétel kimondja, hogy a mintavételi frekvenciának nagyobbnak kell lennie, mit a mintavételezett jel legnagyobb frekvenciájú összetevőjének kétszerese. Fs > 2xfmax, ahol Fs a mintavételi frekvencia, fmax a sávszélesség, hangfekvenciás jel esetén a sáv felső határa.
A gyakorlatban pl. 15kHz-es sávszélességhez 30 kHz-nél nagyobb mintavételi frekvencia szükséges, vagy fordítva; 48 kHz es mintavételezéssel 24 kHz-nél valamivel kisebb sávszélességű jelet mintavételezhetünk. Lényeges hangsúlyozni, hogy a mintavételi tétel betartása esetén a mintavételezés NEM VISZ TORZÍTÁST A JELBE, ugyanis a hangferkvenciás jelek spektrumának véges szélessége miatt két időpillanat között csak egy meghatározott módon változhat a jel. Ha a jel csak egyféleképp változhat, akkor elegendő a két időpillanatban a jel nagyságát rögzíteni, a köztes időbeli eseményeket felesleges tárolni.
A mintavételi tételre Nyquist kritériumként is szoktunk hivatkozni (Shanon tétel). Az Fs/2 frekvencia a Nyquist frekvencia, a 0-Fs/2 Hz-es tartomány a Nyquist sáv vagy tartomány.
A hangtechnikában jelenleg három szabványos mintavételi frekvenciát használunk. A CD-játtszók és a Minidisc kizárólag 44,1 kHz-en üzemelnek. Az Európai Rádiós Unió rádió- és televízióstúdiók számra 48 kHz-et ajánl, míg a műholdas rádióadások és a Long Play Dat felvételek mintavételi frekvenciája 32 kHz. A nagyfelbontású rendszerek terjedésével egyre gyakrabban találkozunk a 88,2, 96 és 192 kHz-es mintavételi frekvenciákkal. A hangtechnikában a mintavételezés egyenlő időközönként történik. A folyamatot egy nagy pontosságú négyszögjel, órajel ütemezi. A mintavételi órajel minden második szintváltásakor történik.
Ha nem tartjuk be a mintavételi tételt, akkor a fordított oldalsó oldalsávok átlapolódnak. Ezt ábra nélkül kissé nehéz szemléltetni, de a hangspektrum átlapolódási torzításával analóg jelenség, amikor egy filmben vagy videón a száguldó szekér kereke állni láttszik, vagy hátrafelé forog. A jelenség oka itt is a túl riktán történő ''mintavételezés'', ami a másodpercenkénti 24-25-ször történő képváltás révén jön létre.
Ha a digitalizálandó jel spektruma szélesenn a mintavételi frekvencia felénél, akkor a spektrum Nyguist frekvenciánál nagyobb frekvenciájú összetevőit mintavételezés előtt egy nagymeredekségű aluláteresztő szűrővel el kell távolítani a spektrumból. A gyakorlatban alkalmazott szűrők levágási meredeksége véges, ezért a mintavételi frekvenciát a mintavételi tételből adódó érténél valamivel nagyobbra választják. Ennek megfelelően a 20 kHz-es sávszélességhez 44,1 vagy 48 kHz-es szabványos mintavételi frekvenciák közül választhatunk. Míg a bemeneti aluláteresztő szűrők alkalmazása miatt a hangjel felülről sávhatárolt, addig alacsony frekvenciákon digitális oldalról semmi sem korlátozza a jel spektrumát. Ha a rendszer analóg fokozatai lehetővé teszik akár az egyenfeszüültség is átvihető. Hangjelek esetében erre nincs szükség, sőt kimondottan káros lenne. Az alacsony frekvenciájú jelek átvitele azonban kimondottan növeli a hangfelvétel hűségét. A berendezések frekvenciamenete néhány igen gyenge készüléktől eltekintve 1-2 tized dB-en belül lineáris. A néhány dB-es ingadozásokat, és az esetleges fázishibákat a bemeneti és a kimeneti szűrők okozzák.
Nos, ennyit a mintavételezésről, a kvantálásról egy következő hsz-ben írok, mert így is nagyon hosszú lett, ezért bocsanatot is kerek mindenkitől, de ha már szakmázunk, akkor szakmázzunk rendesen!
Természetesen ezzel kapcsolatban is várom az észrevételeket, kérdéseket stb...
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
Sziasztok! Már nagyon vártam ezt a topikot, ha valahol akkor itt kivillanthatom a fogam fehérjét.
Látom próbálkoznak, egypáran jól tudják amit leírtak, amit pedig nem, azt elhallgatják. Azthiszem, ha időm és energiám engedi részletesen ki fogom tárgyalni a témát, mert érdekel, ezekszerint másokat is, én pedig azthiszem, hogy jártas vagyok benne...
Akkor essünk is neki. Hosszú leszek, de remélem értelmes...
A legelső amit tisztázni kell a már feltett decibell kérdés.
Bizonyos mennyiségek nem csak lineáris tengely, hanem logaritmikus lépték mellett is használatosak. Ennek két oka lehet: egyrészt az ábrázolni kívánt mennyiség tartománya túl nagy, másrészt a szorzás művelete a logaritmizálás után összeadássá egyszerűsödik. Logaritmikusan mindkét tengely mentén dolgozhatunk. A frekvenciatengelyt gyakran osztjuk fel oktávokra, vagy dekádokra a nagy átfogás érdekében. Hasonlóan az amplitúdót is gyakran logaritmizálva ábrázoljuk a nagy dinamika miatt, vagy mert egyszerűen az erősítéseket inkább összeadni szeretnénk a szorzás helyett. Ilyenkor dB-ben adjuk meg a mennyiségeket, jelszinteket. Például hangnyomásnak és az intenzitásnak is létezik dB-ben megadott szintje. Nagyon kell ügyelni arra, hogy ezeket ne keverjük össze se egymással, se a skalár mennyiségekkel. Az intenzitásszint: I=10log(I/Inull) [dB], ahol Inull=10^-12 W/m^2. Látható, hogy az intenzitás teljesítmény jellegű mennyiség, azaz a logaritus előtti szorzó tíz.
Az összes többi decibell, amit használunk, feszültségdecibell, azaz húszas a szorzó. A hangnyomásszint: P=20log(P/pnull) [dB], ahol pnull=20uPa.
Megemlíteném, hogy a hangnyomásszintek összeadása a hallás logaritmikus tulajdonsága miatt igencsak furcsa matematikát követ: két azonos hangnyomású forrás együttese +3 dB növekedést jelent, tehát 10+10 dB = 13 dB, de 100+100 dB = 103 dB.
Az alábbi értékeket célszerű megjegyezni:
+1dB erősítés 12% feszültség és 25% teljesítménytöbbletet jelent,
+3dB a kétszeres teljesítményhez tartozik
+6dB a kétszeres feszültséget, azaz a négyszeres teljesítményt jelenti.
Ezzel a mértékegységet kivégeztük.
Jöhetnek azok a bűvös adatok, amiket senki sem ért egy specifikációban.
Jel/zaj viszony. Azthiszem az előbbiek ismeretében már nem lesz nehéz megérteni, hogy mit értenek ezalatt, hiszen már az elnevezés utal a kiszámítás módjára. A jel a mért eszköz maximális kimeneti feszültsége, a zaj pedig a kivezérlés nélkül kimenetre kerülő feszültségérték. Ez szab korlátot a rendszer dinamikájának, ami az átvihető legkisebb és legnagyobb értékű jelek aránya. Világos hogy ez ideális esetben is csak egyenlő lehet a jel/zaj viszonnyal, mivel a legfelső határt maga a készülék műszaki paraméterei, az alsó határt pedig a zajszint adja.
Remélem eddig minden tiszta.
Várom a reakciókat, aztán folyt. köv.
[Szerkesztve] -
Mosómedve
tag
Szóval mégiscsak a decibel...
Megmondom őszintén a tiédet nem értettem, de utánaolvastam a wikipedia-n. Végülis általában ez is konkrét érték, mert az esetek nagy részében a nevező a hallásküszöb, tehát a 0. Jó, persze, 0-val osztani csak Chuck Norris tud... ...de remélem érthető, hogy mit akarok mondani, persze lehet az adatokat finomítani is, azáltal hogy mást adunk meg a nevezőben. Azonban én még 2 érdekes dolgot fedeztem fel: míg a decibel logaritmikusan nő, mi ezt csak egyenletes ''hangosodásnak'' érzékeljük, ugye? Másik. A legtöbb lejátszó 90 dB-t tud kihajtani papírforma szerint és a 85dB-n hallgatott zene tartósan halláskárosodát okozhat...yeah... . Jó, tudom én, senki sem hallgatja max. hangerőn, de ezek után érthető, hogy az EU-ban miért folytják vissza sok lejátszó teljesítményét... -
LordX
veterán
válasz
Mosómedve
#22
üzenetére
Azért nem tudod 1-1 lemásolni az audio lemezt, mert a CD mint olyan alapvetően abszolút megbízhatatlan - szimbólumszinten (azaz a kis ''gödrök'', amik az adatot tárolják). Az adat CD-n van egy nagyon erős hibajavító kódolás, azért lehet az adatokat leolvasni róla. Audio CD esetében ez hiányzik, úgysem hallod meg azt az x % hibát.
De ettől még az audioCD digitális. Csak nem tudhatod biztosra, hogy az a bit az most 1 vagy 0 volt... -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#22
üzenetére
A decibel mindig viszonyt jelöl, nem egy 'konkrét' mértékegység, mint a méter. Ez egy viszonyszám: ha azt mondjuk egy CD-lejátszóra, hogy a maximum jel/zaj viszonya 96dB, az egyenértékű azzal, mintha leírnánk, hogy kb. 63'100-szoros (feszültségben). Hangerőt (hangnyomást), és más abszolút mértéket is jelölhet, de akkor a viszonyítási alapot (a viszonyt leíró törtszám nevezőjét) le kell fixálni, ami hangnyomásnál tudomásom szerint a hallásküszöb - tehát egy konkrét, abszolút hangerő - értéke egy bizonyos frekvencián.
Az audió CD pontos leolvashatóságának korlátait PPeter már leírta ebben a topikban: [link].
''És mivel az OGG/MP3/stb. a digitális, ezért a józan parszti ésszel arra gondoltam, hogy az audio CD-n van analog jel (és pont ezért nem tom a gépemre felrakni az audio számokat)...de ezek szerint nem''
A CD-n PCM (tömörítetlen) digitális formában van jelen a hanganyag, analóg jelet ebből a lejátszó v. hangkártya D/A-átalakítója csinál. A baj a rippeléssel (digitális adat -> digitális leolvasás) csak az, hogy az audió adatok a lemezen - mai szemmel - viszonylag kis adatbiztonságot adó kódolással vannak rajta, ill. a szektorok kijelölése sem olyan akkurátus, mint egy akármilyen PC-s fájlrendszerben (lásd a linkelt topikban). -
Mosómedve
tag
Ja, anno az IRiver topciban véres harcok mentek azért, hogy mi is a dB...sokan azt álltották, hogy ez a hangerőt jelöli...tény, hogy a decibel-t is DB-ben rövidítik, de ez a jel/zaj viszony vmi mást jelent...hogy mit is, azt a mai napig nem tudom...
Miért nem tudom az eredeti audio CD-t a gépemre másolni egy-az-egyben?
Nektek a studiózás a hobbitok, vagy csak simán villamosmérnökire jártok ...Nem kritizálni akarok, respect és tisztelet a lexikális tudásotoknak...
Azért hoztam be az analog-ot, mert minden rip-pelő progi ''analog digital encoder'', nem?
És mivel az OGG/MP3/stb. a digitális, ezért a józan parszti ésszel arra gondoltam, hogy az audio CD-n van analog jel (és pont ezért nem tom a gépemre felrakni az audio számokat)...de ezek szerint nem
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#20
üzenetére
''de szerintetek mi az a bitráta, ami tiszta hangot ad, de nem is pocséklás.''
Erre azt tudom mondani, hogy mindenki döntse el maga. Nagyon sok embernek megfelel a 128kbps-sel kódolt mp3 ''átlag'' zenére (egyébként is függ a műsor típusától, hogy adott bitrátával kódolva mennyire marad élvezhető), de szvsz. nem kell túl vájtfülűnek lenni, hogy abban hibákat találj.
''Akkor ha audio CD-ról kódolok eszembe ne jusson elállítani a 44,1 kHz-et, igaz?''
Szerintem igaz. Csak veszthetsz vele, jobb nem nagyon lesz.
''Más. Olvastam, hogy a 24 bit-es mélységet csak stúdiókban alkalmazzák [..]''
Ennek szvsz. elsősorban gyakorlati oka van: ekkora bitmélység maradéktalan kihasználásához már olyan technika kell, ami egy átlag konzumer berendezésben nincs meg. Lineáris A/D konverziónál 24 bites mintavételhez elméletileg 140 dB feletti, a CD képességeit jóval meghaladó jel/zaj viszony (és egyben dinamika) tartozik. Magyarán egy komoly stúdiót kell köré építeni. De ott műszakilag ''megéri'' nagyobb mintamélységgel dolgozni (és a legutolsó fázisban konvertálni pl. 16 bitre, ha CD a végcél), mert a kész jel egy csomó forrásból keveredik ki, pl. azok saját zajával együtt. Így a végeredmény jobb lesz, mintha minden egyes csatornát ''csak'' 16 biten rögzítettek volna.
''[..] akkor ezek szerint az élő zenét elősször digitális formátumban rögzitík, majd átnyomják analógra, felmásolják az audio CD-kre, amiket aztán mi visszanyomunk digitálisba, igaz?''
Nem értem, miért kellene ''analógra átnyomni'' a CD-felvételhez, vagy bármilyen más művelethez. Felesleges: szvsz. a legjobb, ha az egész lánc (a források legelső digitalizálástól kezve) teljesen digitális marad. -
Mosómedve
tag
Én a belinkelt szövegk között azt olvastam, hogy a 256 kilobit/s már teljesen megegyezik az eredeti audio-val, ami ugyébár nem igaz...
...de szerintetek mi az a bitráta, ami tiszta hangot ad, de nem is pocséklás. Tudom, ma már csak VBR-ben szabad goldolkodni, de ott is meg kell adni kódolásnál egy átlagértéket. Ezt ti mennyin használjátok 192? 256?
Akkor ha audio CD-ról kódolok eszembe ne jusson elállítani a 44,1 kHz-et, igaz?
Más. Olvastam, hogy a 24 bit-es mélységet csak stúdiókban alkalmazzák, akkor ezek szerint az élő zenét elősször digitális formátumban rögzitík, majd átnyomják analógra, felmásolják az audio CD-kre, amiket aztán mi visszanyomunk digitálisba, igaz? -
And
veterán
''Nem értem, miért ne lehetne mondjuk 80 kHz-es hangból 44.1 kHz-es gyakorisággal mintát venni!''
Nem csak egyszerűen értelmetlen, hanem egyenesen káros is lenne. Egy analóg / digitális átalakítóra nem szabad a mintavételi frekvencia felénél nagyobb összetevőjű jelet küldeni. Ha ez mégis megtörténik, létrejön az átlapolódás (aliasing) jelensége. Ez annyit jelent, hogy a digitalizált jel olyan spektrális összetevőt fog tartalmazni, amely az eredeti jelben nem is volt benne. Konkrétan 80 kHz-es jelet 44,1 kHz-en mintavételezve 35,9 kHz -es (hamis) jelet eredményez a mintákban. Ezért azt az analóg jelet, amelyből mintákat szeretnénk venni, legfeljebb a mintavételi frekvencia felénél aluláteresztő szűrésnek kell alávetni digitalizálás előtt. A CD-re szánt anyagot is erősen kell szűrni 20 kHz felett, részben ezért is magasabb a mintavételi frekvencia az elméleti minimum 40kHz-nél (ugyanis végtelenül nagy meredekségű szűrő nem létezik). -
cucka
addikt
pongyola nyelven a következő a helyzet.
van a hang, amit képzelj úgy el, mint egy dróton mérhető változó feszültséget. ha ezt a feszültséget koordináta-rendszerben ábrázolod akkor egy girbegurba vonalat fogsz kapni.
a mintavételezési frekvencia azt jelenti, hogy másodpercenként hányszor mérjük meg azon a dróton a feszültséget. ez audió cd-nél 44.1kHz, vagyis másodpercenként 44100 mérést hajtunk végre.
a bitmélység azt jelenti, hogy a kimért feszültséget hány számjegyű bináris számon tároljuk el. a cd-nél ez 16 bit, vagyis minden egyes mintához egy 0 és 65535 közötti számot rendelhetünk hozzá. ez jelenti az adott pillanatban mérhető jelszintet.
Nem értem, miért ne lehetne mondjuk 80 kHz-es hangból 44.1 kHz-es gyakorisággal mintát venni! Mintát lehet venni bármilyen gyakorisággal, akár másodpercenként 1-et is, a kérdés, hogy mire lesz az jó. az egész digitalizálásnak az a lényege, hogy az analóg adatból csináljunk az analógot leíró digitálisat. zenénél az analóg görbéből számokat állítunk elő, másodpercenként mondjuk 44100-at. minél gyakrabban veszünk mintát, a kapott digitális számsor annál jobban megközelíti az eredeti analógot.
az emberi fül mondjuk 20khz-ig érzékeli a hangokat. ez a fenn említett görbén jelenthet egy 1/20000 másodpercig tartó csúcsot. zenénél az volt a cél, hogy a 20khz-es hangokat sikerüljön többé-kevésbé jó minőségben digitalizálni. ahhoz, hogy egy ilyen, nagyon rövid ideig tartó csúcs többé-kevésbé helyese kerüljön a digitális mintánkba, a mintavételek között eltelt idő a csúcs ''hosszának'' legfeljebb a fele lehet. ehhez hozzácsaptak még egy kicsit, ezért lett 44.1 khz a cd mintavételezési frekije.
ha 80khz-es hangbó veszel mintát 40khz-el, akkor sokszor elő fog fordulni, hogy két mintavételezés között lesz egy ilyen ''csúcs'', ami a végeredményként kapott számsorban nem fog szerepelni. hogy megértsd, ez mit jelent, fogd a winamp-ot és az mp3 dekóder plugin-nél állítsd a quality-t half-ra. ez 22khz-es mintavételezési frekvenciát jelent, hallani fogod a különbséget.
[Szerkesztve] -
vili13
őstag
Az átvitt sávot, legalábbis a felső határát a mintavételezési frekvencia határozza meg. Lehet 80kHz-es (ultra)hangból 44.1 kHz-zel mintát venni, csak nem érdemes, mert a mintákból helyesen visszaállítani csak a 0-22.05kHz-ig terjedő sávot lehet. Ha érdekelnek a részletek, pl.: [link]
A telefonhoz valóban elég a 8kHz is, a beszéd 4kHz fölé nem nagyon megy. Igazából már 2.5kHz is elég az érthetőséghez.
A bitmélységtől viszont leginkább a rögzíthető dinamikatartomány függ.
A lame-ből meg ha meggebednek sem tudnak ogg-ot köszörülni, ha már a formátum korlátozza a lehetőségeket; ez inkább afféle ráncfelvarrás. -
bwoay
nagyúr
Kezdem nem érteni!
''Az elsõ minõségi paraméter a mintavételezési frekvencia vagy mintavételezési gyakoriság (sampling frequency). Ez adja meg azt, hogy az ADC-nk másodpercenként hány mintát vegyen a hangból. Ha a mintavételezési frekvencia pl. 22100Hz, akkor másodpercenként 22100 alkalommal vesz mintát az ADC. Viszonyításképpen a telefonvonalak 8kHz-nek, a CD minõség pedig 44100kHz-nek felel meg.
A másik tulajdonság, ami meghatározza a minõséget, a bitmélység (bit depth), vagy hangfelbontás.
A bitmélységtõl függ az, hogy a hallható tartományból (kb. 20hz-tõl kb. 18000 - 20000hz - ig) milyen széles tartományt tudunk rögzíteni a számítógéppel.
''
Magyarán van egy bitmélység, ami meghatározza, hogy mekkora sávot fogunk be,
és adott egy mintavételezési freki, ami meg azt adja meg,
hogy az adott sávból milyen gyakran veszünk mintát.
Nem értem, miért ne lehetne mondjuk 80 kHz-es hangból 44.1 kHz-es gyakorisággal mintát venni! A másik meg, hogy akkor ezek szerint telefonon 4 kHz feletti hangok nem mennek át???
Az mp3 több mint 10 éves, azonos méret mellett gyakorlatilag minden újabb/fejlettebb tömörítés jobb hangminőséget produkál.
na azért a Lame-et mind a mai napig köszörülgetik
[Szerkesztve] -
vili13
őstag
''Akkor ha egy MP3 44000 Hz-es, az azt jelenti, hogy 2-46 000 Hz-közt szólnak a számban a hangok? Minek, ha csak 20 000 Hz-ig halljuk?''
Az, hogy valami 44100(=2*2*3*3*5*5*7*7)Hz-es mintavételezésű, azt jelenti, hogy elméletileg 0-22050Hz-ig (a mintavételezési frekvencia feléig) lehetnek benne hangok. Gyakorlatban meg 20Hz alatt leszűrik, a felső határ pedig valamivel az elméleti alatt alakul, kell ennyi ráhagyás hogy 20kHz-ig valóban jó legyen.
''Miért van az, hogy az OGG azonos méret mellett jobb hangminőséget produkál, mint az MP3...''
Az mp3 több mint 10 éves, azonos méret mellett gyakorlatilag minden újabb/fejlettebb tömörítés jobb hangminőséget produkál. (Ezek persze másképp számolják ki, hogy egy zenéből mit lehet elhagyni, és a maradékot is másképp kódolják.) Az ogg jelentősége szvsz leginkább abban áll, hogy teljesen szabad, nyílt forráskódú formátum. -
Mosómedve
tag
Ja, ezzel a progival már ment...úristen
...elősször féltem, hogy nem is fogok különbséget észrevenni a WAV és Mp3 között (nem tartom magam vájtfülűnek...), de már az 1. szám első 10 másodpercénél fény derült a különbségre...wáoooooo
Ez a kis fejtágító szöveg nekem is jól jött. Akkor gondolom a bitmélységről eddig azért nem esett szó, mert evidens, hogy 16-os, ugye? Gondolom, 8 bitessel máe soha nem is fogok találkozni, 24 bitesről, meg ne is álmodjunk hordozható zenelejátszók esetén...
Tényleg, ugye jól sejtem, hogy ez a vájtfülűség olyan, mint sokminden más: születt tehetséggel könnyebb, de gyakorlással is fejleszthető, ugye? Szeretnék benne fejlődni!
Neonblue, ezzel csúnyán mellényúltál...
Akkor a Hz megadja, hogy 1 sec alatt hányszor vesz mintát az analóg jelről, a bitráta pedig azt mutatja meg, hogy az 1 sec alatt vett minták hány kilobit-nyi információt tárolnak ugye? -
frankie!
őstag
Szerintem is légy egy kicsit körültekintőbb komám, mielőtt válaszolsz, főleg, ha előtted szakszerű választ adtak!!!
Nagyon kevés ember hallja meg a 20 kHz-et, többségünk 16 kHz felett nem hall semmit. Gyermekkorban ez az érték magasabban van. (Az emberi hallást 20 Hz-20 kHz-ig szokták megadni, de pl. 8 Hz-el már embert lehet ölni!) [link]
EAC rulez! [link] Így csinálja mindenki!
[Szerkesztve] -
Mosómedve
tag
Na, ezért kell! Mert az ember mindig tanul vmit, amúgy eddig tényleg az MP3 topicban beszéltünk erről, de szó volt róla, hogy a téma már külön topic-ká nőtte ki magát...őstagokat is kérdztem, azt mondták csináljak nyugodtan ilyen topic-ot...szal...majd meglássuk!
Akkor ezt az Exact Audio Copy-t megpróbálom.
Akkor ha egy MP3 44000 Hz-es, az azt jelenti, hogy 2-46 000 Hz-közt szólnak a számban a hangok? Minek, ha csak 20 000 Hz-ig halljuk?
Miért van az, hogy az OGG azonos méret mellett jobb hangminőséget produkál, mint az MP3...más a logaritmus, amivel kódolja a zenét? -
-
bwoay
nagyúr
a Hz a mintavételezési frekvencia,
vagyis milyen gyakorisággal történik a mintavételezés 1 mp alatt.
Értelemszerűen minél nagyobb, annál jobb,
hiszen egy analóg hangullám sokkal jobban visszaadható,
ha többezer pontjával próbáljuk meghatározni, mintha csak 20-al.
CD ripelésre szigorúan Exact Audio Copy
amúgy nemtom mennyire kell ez a topic, majd kiderül,
mert ezeket a témákat (max off-topic keretén belül)
simán ki szoktuk vesézni máshol.
, mert van pár jó karcos, amit autórádió nme eszik meg és azokat akarom majd átmásolgatni.
Fogod a hangkarid kimenetét és rákötöd a bemenetére. 
?
SZE miatt mondom megnézem a profilt is. És lám.
...elősször féltem, hogy nem is fogok különbséget észrevenni a WAV és Mp3 között (nem tartom magam vájtfülűnek...), de már az 1. szám első 10 másodpercénél fény derült a különbségre...wáoooooo
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Huawei P30 Liter 128GB Kártyafüggetlen 1Év Garanciával
- Makulátlan MacBook Air M1 99%-os Akkuval és 2+ Év iStyle Garanciával!
- AKCIÓ!!! GAMER PC: Új RYZEN 5 4500-5600X +GTX 1660 SUPER +16-64GB DDR4! GAR/SZÁMLA! 50 FÉLE HÁZ!
- Asus TUF 16 FA607PI - 16" 2,5K 165Hz - Ryzen 9 7845HX - 32GB - 1TB - RTX 4070 - Win11 - 1,5 év gari
- Eladó Logitech G735 gyári dobozban, kiváló állapotban!
- Apple iPhone 7 Plus 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! Dell Latitude E7250 - i7-5GEN I 8GB I 256SSD I 12,5" HD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- Akciós dokkolók, Lenovo Legion Pro 7 RTX 4080/4090 laptopok, licencek, antivírusok
- LENOVO ThinkBook 13s - 13.3" FullHD IPS - i5-10210U - 8GB - 256GB SSD - Win11 - MAGYAR
- SZÜNETMENTES TÁPOK
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest