Hirdetés
- One mobilszolgáltatások
- Fotók, videók mobillal
- Vivo X300 - kicsiben jobban megéri
- Poco F6 5G - Turbó Rudi
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- iOS alkalmazások
- Örömhír: nem spórol Európán a OnePlus
- Nagyot ugorhat a Poco M8 Pro
- Csak egy ország kap Exynos 2600-as Galaxy S26 telefonokat?
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
vili13
őstag
Én azt próbálom kihámozni, elméletben melyik képlet lehet jobb egy valós jel, pl. valami zene digitalizálása esetén, és ezen a ponton nem érdekelnek a valós A/D konverterek egyéb torzításai, de az sem túlságosan, hogy referencia jelnek egyetlen szinuszt szokás használni. Hiába tudok ugyanis szinusz- vagy háromszögjellel számolni, egy nagy amplitúdójú szinuszjelből a kvantálás nemlineáris mivoltából következően még semmit nem tudok pl. több kisebb szinusz összegének kvantálási zajáról, így általános esetre nekem Fourier sem segít. Az viszont kvantálási zajra nekem nem nagyon stimmel, hogy a jelnek nem kell maximális teljesítményűnek lennie, az ugyanis már a ''B'' ábráról is látszik, hogy a zaj szintje független a jel amplitúdójától, így a jel/zaj viszony azzal egyenesen arányos.
-
vili13
őstag
Ilyen képlet is van, meg olyan is van (, ráadásul van, ahol egymás mellett szerepeltetik, különböző speciális esetekre vonatkoztatva), vagyis az a kérdés, mitől jobb/pontosasbb az egyik a másiknál. Gondoltam, hátha van valami speciális meggyőző érved a második mellett, és mondjuk nem az, hogy valami jegyzetben is így volt...
-
vili13
őstag
Ha már ilyen csúnyán belém kötöttél a minap, kénytelen vagyok idézni ([link]):
''Tételezzünk fel egyenletes kvantálást egyenletes bejövő jeleloszlást, ekkor egy kvantálási szinten a kvantálási zaj is egy egyenletes eloszlású, véletlenszerű, csúcstól-csúcsig amplitúdójú, az amplitúdóarány pedig 2^n/1. A képlet ekkor:
dinamika(dB)=jel/zaj(dB)=20log(2^n)=6.02n
A fenti számítás miatt igaz „A 16-biten kódolt hangjel dinamika tartománya 96 dB” mondat. Minden extra bit, amit a kvantáláskor használni lehet, durván 6 dB-lel csökkenti a kvantálási zaj szintjét.
Tételezzünk fel teljes kiterjedtségű (full scale) szinuszos jelet, a kvantálási zajt közelítsük fűrészfog hullámmal, csúcstól-csúcsig, egy kvantálási szinten. A jel-zaj viszony ekkor:
jel/zaj(dB)=10(2n-1)log(2)+10log(3)=6.02n+1.761
(Ezzel a jelmodellel a 16 bites hang jel-zaj viszony most 98,1 dB lesz.)''
Szóval miért is kellene a második képletet használni, illetve - tekintve hogy a bejövő analóg jel szinte kötelezően tartalmaz minimális fehérzajt - mi kételkednivalónk lehet a kvantálási zaj egyenletes eloszlásában? -
ponti_ak
addikt
Sejtettem én is, amikor megvettem, hogy nem valami Csipkerózsika-mese lesz, és tényleg... a kis csökött közgazdász agyamnak kicsit tényleg sok volt már a végén a szakszöveg..
Indítvány a topiknyitónak:
Mosómedve:nem lehetne _esetleg_ a topik címe is inkább pl:
''Digitális hangtechnika, kódolás, tömörítési formátumok, stb...''
..vagy valami ilyesmi... Csak azért, mert ez a ''zene-kódolás'' szó(?) nekem egy kicsit furán hangzik, és nem is biztos, hogy rátalál az, aki esetleg ilyen témát keresne .. (oké, a digitális már önmagában is elég lehet, de jobban tetszene emígy) ... nna mindegy... csak 1 ötlet volt..
[Szerkesztve] -
Mosómedve
tag
Tehát a zaj az a fehér-zaj szerű dolog, ami akkor jelentkezik, ha be van kapcsolva a lejátszó, de nem szól benne semmi?
A jel, pedig az a maximálsi feszültség, amit ki tud magából préselni. Magyarul a jel/zaj viszony csa azt határozza meg, hogy a kimenő hangokhoz képest milyen hangos a ''fehér zaj''? -
Mosómedve
tag
Értettem én ezt a részt eddig is. Egyedül a bitmélység volt, amit tippeltem, mert erről eddig keveset beszéltünk...
Akkor miért ''analog digital encoder'' a neve, holott nem is analog-ból konvertál...
Más. Na, kezdem kapisgálni a jel/zaj-t. Tehát a ''zaj'' az a maximális feszültség, amit max hangerőn, mindent maxra nyomva ki tudunk préselni a gépből, a ''jel'' pedig a nekünk ''hasznos feszültség'', amit zeneként hallunk? Oké, hogy megvan ez az arányszám, akkor az egyikből ki lehet számolni a másikat, de egyik adatot sem szokták közölni... -
Pont azert hozakodtam elo a Hydrogenaudioval, mert az ottani nepek egyreszt tudjak, hogy mi az igenyes zene masreszt tudjak, hogy ''mit kell keresni'' a vesztesegesen tomoritett zeneknel, harmadreszt meg normalis ABX v AB/HR teszteket csinalnak.
Egyebkent meg ha a 320 kbps nalad szignifikansan maskepp szol, mint az eredeti (nem pedig arrol van szo, hogy imitt-amott hallasz vmi artifactet), akkor gyanum szerint ott valami massal van gaz.
''Nekem nem tetszik az MP3. pont''
Ezert kell rendes vaktesztet csinalni, hogy tudd, hogy csak azt gondolod, hogy rossz valami, vagy tenyleg az
[Szerkesztve] -
Mosómedve
tag
Hééé, ez nem igaz...pont azért nyitottm a topic-ot, mert meg szeretném érteni! Végre egy dolog, amiben anélkül is jó lehetek, hogy nem töröm szarrá magam (a másik hobbim a zenéken, informatikai dolgokon kívül az extrém sportok...
). Meg érdekel is a dolog, csak ne írj rögtön 1 oldal hsz-et mert nem tudjuk megemészteni... 
Lassan, érthetően...
Én még alap dolgokat kérdeznék: tehát mindenhol digitális formában tárolódik a zene (audio CD, MP3, stb.) és ez akkor válik analóggá, amikor lejátszom, ugye? Tehát, gyakorlatilag, ha analog digital encoder-t használok, akkor az magában lejátsza a számot és úgy konvertálja, igazam van? Ezért is tart olyan sokáig...
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
''Ehez képest a hámhuszas mp3 kicsit kevesebb adatot tartalmaz, így nem kell csodát várni ettől a tömörítéstől''
Ehhez kepest a Hydrogenaudio tesztjein olyan 192 kbps tajan kezd elojonni az, hogy a tesztelok nem tudjak megkulonboztetni az eredetit a tomoritettol.
Nyilvan persze vannak vajtfuluek, akik azt allitjak, hogy egy Sokol radion hallgatva is egybol kiszurjak a 320 kbps-es MP3-at, de ezt majd akkor hiszem el, ha csinalnak rendes ABX tesztet. -
vili13
őstag
Ha már a kvantálásnál tartunk, megjegyezhető, hogy a kerekítésből adódó hibákat, vagyis a kvantált és az eredeti jel különbségét tekinthetjük az úgynevezett kvantálási zajnak. Mivel ennek amplitúdóját a lépcsőfokok magassága határozza meg, n bites egyenletes felbontás esetén a jel/zaj viszony elméleti maximuma 20*log(2^n), pl. 16 bit esetén ~96dB.
Te is győri vagy. 
SZE miatt mondom megnézem a profilt is. És lám.
Új hozzászólás Aktív témák
- DJI Air 3 drón szett - telefonos távirányítóval
- Xiaomi 13T Magánszemélytől Garanciával
- ASUS ROG PG39WCDM Ívelt Gamer Oled Monitor!39"/2k ultrawide/240hz/0,03ms/Gsync-Freesync/Type-C/!
- Akciós! Makulátlan MacBook Pro 16" i9 16GB 1TB 5500M asztro szürke részletek a leírásban.
- UF Lenovo Yoga 9i x360 Érintős Hajtogatós Laptop Tab 14" -50% i7-1360P 16/1TB Iris Xe 2,8K OLED 90Hz
- Lenovo Thinkbook 16 G6 WUXGA IPS Ryzen7 7730U 16GB 512GB SSD Radeon RX Vega8 Win11 Pro Garancia
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 mini 128GB Blue-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3415 94% Akkumulátor
- Telefon szerviz helyben - Gyors javítás, akár 30 perc alatt!
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 Pro 256GB Sierra Blue - 1 ÉV GARANCIA, Kártyafüggetlen, 100% Akkumulátor,MS3379
- HIBÁTLAN iPhone 12 Pro 128GB Pacific Blue- 1ÉV GARANCIA -Kártyafüggetlen, MS3948
Állásajánlatok
Cég: BroadBit Hungary Kft.
Város: Budakeszi
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest