- Huawei Watch GT 5 Pro - egészség + stílus
- A holnap határán: itt van minden új Galaxy promóképe
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- Google Pixel topik
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Xiaomi Watch 2 Pro - oké, Google, itt vagyunk mi is
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Milyen okostelefont vegyek?
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#154
üzenetére
És ez a 160 perc mennyi helyet foglal? wav ba nem érdemes dvd röl feltolni, mert ugyis szarabb minösegben van fenn, es igy csak pazarlod az értékes területet a winyódon...
Ilyen progikat nem ismerek, még sosem merült fel bennem annak az igénye, hogy dvd röl hangot szerezzek. -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#145
üzenetére
Elég esélytelen, hogy veszteségmentesben van fenn. Nézd meg a tejles műsoridőt, és azt, hogy hány mega mindez a lemezen, abból talán lehet következtetni. Szerintem AC-3 ban van rajt, az a legelterjedtebb... a 4.7 gigához tartozó msoridő így 133 perc. (egy oldal, egy réteg esetén, kétrétegűnél 8,5 Gb, 240 perc, két oldalúnál 9,4 Gb 266 perc, ket oldal ket retegünel 17Gb, 481 perc)
-
And
veterán
válasz
Mosómedve
#143
üzenetére
Nagy valószínűséggel már a lemezen sem veszteségmentes formátumban van a hang, mivel a DVD-videókon szokásos ac3, dts, mpa formátumok mind veszteségesek. Ritkán, pl. koncertlemezeken fordul elő néha tömörítetlen PCM-hangsáv. De ezeket mind ki tudod szedni a videó alól.
Ha már itt tartunk: kinek van ötlete egy dts-fájl lejátszására (akár spdif-csatolóra történő továbbítására)? Egyedül egy dts-plugin segítségével tudtam megszólaltatni Winamp-pal, de csak sztereóban. Amúgy 5.1-es formátumú, az ezzel foglalkozó topikban javasolt VLC media player több verziója sem birkózott meg vele (az erősítő jelezte, hogy dts-jelet kap, de néma maradt).. -
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#140
üzenetére
Ja, hoyg video DVD. Akkor azon minden bizonnyal AC3-ban (magyarul Dolby Digital
) van a hang, en a helyedben azt szednem le egy az egyben. Biztos van ra szazmillio dolog, en az mplayer mencoderet hasznalnam, de ... lehet, hogy jobban jarsz, ha keresel vmi felhasznalobaratabbat 
-
<Adamsky>
nagyúr
válasz
Mosómedve
#140
üzenetére
dabadab arra akart kijukadni, hogy DVD-Audio (tehát csak hangg) vagy ''sima'' DVD, amin kép is és hang is van. Ezek szerint az utóbbi.
A hang kiszedésére itt is több lehetőség van. Én egy bonyolultabb és lassabb metódust szoktam használni (DVDFab Decrypter -> DGIndex (régebben DVD2AVI) vagy GraphEdit)
De vannak ilyen ''one-click'' megoldások is a neten erre. Használd a Google-t. -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#131
üzenetére
Jó az a sound forge, viszont béne vagyok a crackeléshez, ha találsz hozzá olyan mp3 kódoló plugint ami hajlandó 20 alkalomnál többször is végrehajtani a kívánt műveletet, akkor küldd el pliz, vagy valami okos forumozo elmagyarazhatna h hogyan kell rendesen meghekkelni a progit
-
#129
kapcs-ford
őstag
Mosómedve
#126
-
And
veterán
válasz
Mosómedve
#126
üzenetére
Audiószerkesztő programok: Adobe Audition (korábban: Cool Edit Pro), Sound Forge, stb. A Cool Edit-et ismerem, szinte mindent tud, amire otthoni körülmények közt szükség lehet, de még annál sokkal többet is..
Formátumok: a PCM WAV még sztereóban is lehet akár 12Mbps feletti (32 bites minták, 192kHz).
A lossy formátumoknál nincs mindig értelme összehasonlítani a lehetséges bitrátákat, mert a tartományuk függ a kódolt csatornák számától, a mintavételi frekvenciától, stb. (A 192kHz / 32bit / 2ch PCM WAV is 12Mbps feletti.)
Sokkal érdekesebb lehet, hogy az egyes lossy formátumok - azonos veszteségmentes formátumból kiindulva - mekkora bitsebességnél érik el a ''transparency'' állapotot, amelynél a tömörítési hibák már közel észrevehetetlenek maradnak. Ez természetesen eléggé szubjektív, mégis valamennyi lehetőséget ad az összehasonlításra. Egy kodek megítélésénél a bitrátán kívül lehetnek más szempontok is, pl.: számítási kapacitásigény, tömörítési késleltetés, kiegészítő adatok tárolása, flexibilitás, lehetséges mintavétel és csatornaszám, stb. -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#94
üzenetére
Az LS és HS nevű szűrő valszeg. a low- és high-shelf (alul ill. felül kiemelő és vágó) szűrők elnevezése, a középső PK-szűrők (peak) pedig a hagyományos sávszűrőt takarják. A PK-szűrő esetén a kiemelés vagy csillapítás a megadott frekvencia környezetében, LS-szűrőnél alatta, HS-nél pedig felette történik. A ''Q'' tipikusan egy szűrő jósági tényezőjét adja meg, tehát azt, hogy a kiemelés ill. csillapítás (PK-szűrő esetén) az adott középfrekvencia milyen széles környezetében érvényesüljön. Minél nagyobb a Q, a szűrt / kiemelt frekvenciasáv annál keskenyebb lesz.
Hangerőnél, ill. bármi másnál a nullát nem lehet logaritmikus egységekben kifejezni, hiszen a 0 bármely (így a tízes is) alapú logaritmusa mínusz végtelen lenne. Tehát ha egy hangerőszabályozó potmétert decibelben skáláznának, a 0-hoz is mínusz végtelen dB tartozna (ezt a jelölést néha oda is biggyesztik). Ott megelégednek a -80 -nal is.. -
vili13
őstag
válasz
Mosómedve
#94
üzenetére
''Az hogy van, hogy a hangerőt, ami dB-ben adható meg, -80 -tól 0 -ig állíthatom. Minusz dB, hogyan? Hát a 0 a hallásküszöb, nem?''
Itt nem a hallásküszöb a 0dB, hanem a maximális kimenő teljesítmény. Ehhez viszonyítva az aktuális csak kisebb lehet (a logaritmus miatt mínusz dB) vagy egyenlő (0dB). -
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#85
üzenetére
Igen, a FLAC ugy kb 60%-a a wavnak, lehet benne mindenfele tag meg akar komplett cue sheet is. (Szerintem a DAO rip + cue sheet a CD-k rippelesenek egyedul udvozito modja - csak mondjuk viszonylag keves lejatszo tamogatja, konkretan a Rockbox sem.)
A Rockbox ezereves, aktiv projekt, nem hiszem (konkret tapasztalatom nincs, mert nincs olyan lejatszom, amire felrakhatnam), hogy bugosabb lenne, mint a gyari FW.
Soulseeken szerintem lennie kellene FLAC-nak, en a magam reszerol eDonkeyrol szerzem be oket, de a mindenfele torrent site-okon is talalhatsz, ha beirod a keresobe, hogy flac. -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#85
üzenetére
Én sima 'eMule' P2P-klienssel szedtem néhány ape-formátumú anyagot, de tény, hogy ezek nem túl gyakoriak. Viszont az .ape mellé csomagolták az eredeti leírófájlt (.cue) is, ezzel pedig a visszakódolt veszteségmentes .wav gond nélkül kiírható audió CD-re, akár CD-text információkkal együtt, ha azt is tartalmazza a cue-sheet. Még az EAC által grabbeléskor létrehozott eredeti log-ot is csatolták. A tömörítási arány úgy 50-60% körül volt. Egyébként a szokásos egyszerű tag-ek tárolhatók az .ape-fájlban. Közvetlen lejátszásához régi 2.9x verziójú Winamp-ot + Monkey's audio plugint használok.
A Windows PCM-féle .wav eredetileg nem tartalmaz semmilyen extra információt a fix 44 byte-os fejlécen kívül. Egyes hangszerkesztők, pl. a CoolEdit Pro képesek ugyan ''non-audio'' infók csatolására a PCM-adatok után, de a módszer kompatibilitása erősen kérdéses. Rosszabb esetben a CD-re írandó, így elmentett anyagban 'felejtett' extra információ rövid zajként hallható az audió track-ek végén. Úgyhogy vigyázni kell vele, inkább kerülendő. -
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#75
üzenetére
''honnan tudok WAV-ban v. FLAC-ben v. OGG-ban tölteni?''
Az internetrol Az Ogg (ill. a Vorbis, mivel az a codec, az Ogg csak egy container) nem tul elterjedt, de a FLAC eleg nepszeru az igenyesebb zenerajongok koreben. WAV-ot nem nagyon fogsz talalni, mivel egyreszt tul nagy, masreszt meg eleg szerencsetlen formatum, nem tamogat tageket, meg semmit. Vesztesegmentes fronton az .ape (Monkey's Audio) orvend meg nepszerusegnek. -
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#72
üzenetére
MP3 licenszeles: [link] - de mint mondtam, az EU-ban nyugadtan ignoralni lehet az egesz bagazst, mert a szabadalmaik itt nem ervenyesek.
Az ABR a VBR-tol foleg implementacioban kulonbozik. VBR eseten az encoder teljesen szabadon garazdalkodik a bitrate-tel, azt annak fuggvenyeben allapitja meg, hogy a user milyen minoseget kert es hogy az adott hangfajl adott reszlete eppen mit kovetel meg.
ABR eseten sokkal kisebb a szabadsaga, ott van egy bitrate, es csak egy nagyon kis reszen belul tud atcsoportositani egyik helyrol a masikra biteket.
Minoseget tekintve a VBR mindenkeppen jobb lesz, az ABR fo elonye az, hogy nagyjabol konstans bitrate-et produkal, igy streamelesre (pl webradioknal) alkalmasabb. -
dabadab
titán
válasz
Mosómedve
#59
üzenetére
Igen.
Az MP3-om eseten nem is igazan a forraskoddal van a baj (a LAME is teljesen open source), hanem azzal, hogy van azzal kapcsolatban egy rakat szabadalom is, ezert tud erte licencdijat szedni a nemtudomki (azt hiszem, a Thomson, de elegge meg van kavarva ezek a dolgok). Mondjuk ez Europaban pont nem jatszik, de az USA-ban igen. -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#66
üzenetére
ABR: olyan VBR, amelynél te mondod meg, hogy mekkora legyen az átlag (average bitrate).
#67: Ez egyáltalán nem igaz! Az audió CD-n nem wav-fájlok rohangálnak, hanem sima RAW PCM adatok (éppen ez okozza a pontos leolvasás egyik problémáját), vagyis nincs mögötte a PC-s CD-ROM esetén megszokott fájlrendszer. Egy CDA-szektor a lemezen 2352 byte, ez 1/75s hanganyag hossza. Az összes adatformátum erre a szektorra (plusz esetleg néhány ezen felüli alcsatorna-byte használatára, de ezekbe adat alig fér el) épít, és ennél rövidebb. A maradék helyet a magasabb szintű hibajavító kódoláshoz használatos adatok töltik ki (Mode1: 2048 byte hasznos adat szektoronként). Tehát ha .wav fájlokat írunk CD-re, azt audió lejátszóban hiába is próbálnánk visszajátszani. Jó esetben a játékos rögtön felismeri, hogy nem is CDA-lemezt tettünk bele, és néma jelet ad, rosszabb esetben valami katyvaszt, aminek nincs köze a wav-fájl tartalmához.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#57
üzenetére
Na nézzük. Eleve van egy tízes szorzó, merthogy deciBel -lel számolunk. 96dB helyett írhatnánk 9.6 Bel -t is, de így sehol nem használatos, ezek már összenőttek
.
A kettes szorzó oka pedig az, hogy a teljesítmény (kötött impedancia mellett) a feszültség négyzetével arányos, P=U^2 /R. Pl.: 10-szeres feszültségerősítést veszünk pl. egy nagyfrekvenciás erősítőnél (azért éppen ilyennél, mert ezeknél a ki- és a bemenő impedancia megegyezik, mondjuk 50Ω), az 100x-os teljesítményerősítést jelent. Tehát ha egy ilyen erősítőre ráírják, hogy 20dB-es, az mint a feszültség-, mind a teljesítményviszonyokra igaz lesz. Ugyanis 20dB feszültségben 10x-es, teljesítményben meg 100x-os arányt (erősítést v. csillapítást, utóbbit negatív előjellel) jelent. Ha pedig egy számot négyzetre emelünk, a logaritmusa a 2-szeresére növekszik. Egyébként: [link], ha még nem lett volna.. -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#51
üzenetére
Igen. Végülis nevezheted fehérzajnak, mert az egész spektrumban egyenletes az energiaeloszlása, de nem szokás annak mondani.
''Ezt matematikailag értem, de a hányados nevezőjében a 20 mit jelent, az honnan származik?''
Nem teljesen vágom, hogy a kolega hogyan számolt, de nekem is pont ez az eredmény jött ki, uh biztos nem rontotta el egész pontosan a zaj értéke: 11,2468265 uV
én a 20log(2/x)=105 egyenlet rendezése után jutottam erre az eredményre... -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#47
üzenetére
''Oké, hogy megvan ez az arányszám, akkor az egyikből ki lehet számolni a másikat, de egyik adatot sem szokták közölni...
''
De, szokták. Egy jelforrás (tuner, CD/DVD-lejátszó, deck, stb.) műszaki adatai között fel szokták tüntetni a kimenőjel nagyságát. Ez természetesen a lehetséges legnagyobb, torzítatlan (szokás szerint 1kHz-es, szinusz formájú) jelhez tartozó kimenő szint effektív értéke. A legnagyobb torzítatlan jel pl. egy CD-player esetén, 16-bites mintáknál annyit jelent, hogy a kódolt szinuszjel pozitív csúcsát éppen +32767, a negatív csúcsát pedig -32768 PCM-kód szimbolizálja. Innen kezdve már egyszerű számítással meg lehet kapni pl. az effektív zajfeszültség értékét. Példa egy CD-lejátszó adatlapjáról származó értékekkel):
kimenő szint (max): 2 +/-0.5V (ide a írhatnánk azt is, hogy 2V +/-2dB),
jel/zaj (max): 105dB (95dB dinamika mellett), vagyis: 10^(105/20)= kb. 178'000-szeres viszony. Ebből az effektív zaj értéke a lejátszó kimenetén: 2V / 178000= 11,2µV.
A jel/zaj-viszony (S/N) mindig egy maximális érték, hiszen a hasznos jel szintje az aktuális kivezérléstől függ, a zaj pedig nagyjából állandó. Ha pl. egy CD-track mintáinak értéke csupa 0, a kimeneti jel is nulla lesz, vagyis a jel/zaj viszony értéke is nullára csökken (így lehet kimérni a zajt).
Egy erősítőre is megadhatnak jel/zaj viszonyt, de akár a kimeneti maradékzaj konkrét értékét is. Egy erősítő adatlapjáról vett példa:
maradékzaj az L/R csatornán: 150µV,
kimeneti teljesítmény: max. 65W, 8Ω terhelésen,
(ebből a kimeneti feszültségszint: max 22,8V effektív),
Kimeneti jel/zaj maximális értéke: 20*log (22,8V/ 150µV)= 103,6dB.
Ettől függetlenül a teljes jel/zaj viszonyt (a bemeneti forrástól értve) max. 96dB-nek specifikálták. -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#47
üzenetére
Nem egészen úgy van, ahogy mondod. A jel, ami maxhangerőn kijön, egész egyszerűen lemérik a feszültségét, szinte csak hasznos része van, mert elenyésző benne a zaj szintje a jelhez képest. A zaj, pedig ami kivezérlés nélkül, tehát totál csendben meglelenik a kimeneten. Ezért zaj. A magnókazikon lehet jól megfigyelni 2 zeneszám közt, amikor is teljes csendnek kéne lennie, de inkább súg. Na az a zaj. Magnókazikon 60 dB körüli a jel/zaj viszony, ezért hallani ennyire. Digitális rendszereknél ez nemigen számít, úgyse hallod meg.
Ne felejtsük el, hogy ugye +3 dB kétszeres teljesítményviszont jelöl, tehát egy 60 és egy 90 dB körüli rendszer jel/zaj viszonya közt hatalmas minőség béli különbség van.
Felesleges közölni a jel és a zajfeszültség értékét, pont ezért van ez a viszonyszám. Aztán, hogy mennyit hazudhak hozzá az már más kérdés.
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#39
üzenetére
''mindenhol digitális formában tárolódik a zene (audio CD, MP3, stb.) és ez akkor válik analóggá, amikor lejátszom, ugye?''
Igen, mindenhol digitális formátumban tárolódik a zene, kivéve a bakelit lemezt, magnókazettát, és a mozifilmek fényhangcsíkját.
Úgyláttszik nem értetted meg az analóg és a digitális jelek közt a különbséget. Az analóg jel időben és amplitúdóban is folytonos. idéznék magamtól :Mivel az analóg rendszer jeleihez minden időpillanatban tartozik valamilyen véges nagyságú amplitúdó, az analóg jeleket időben és amplitúdóban folyamatosnak mondjuk.
Ha még mindíg nem vili akkor szólj
A digitális jelek csak időpillanatokban meghatározott értékei a jelnek, tehát csak diszkrét értékek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy akkor és csakis akkor lehet jel, előtte utána nem, illetve csak a mintavételi pontokban. Ez az időben diszkrét tengely.
Amplitúdóban azért diszkrét, mert csak előre meghatározott értékeket vehet fel. Nézegesd meg a képet amit feltöltöttem, láttszik, hogy az egy 4 bites kvantáló, mert 4 db kettes számrendszerbeli számmal írja le az időpillanathoz tartozó értékeket. Ha négy bites, akkor összesen 16 értéke lehet. ez jelen esetben -8 tól +7 ig tart. ezek azok a diszkrét értékek amiket felvehet a jel, mást nem, mert nem lehet leírni 4 bitben. a cd 65535 különböző értéket tud tárolni, mert 16 bites, azt is elég könnyű felfogni, amit már írtam, hogy +1 bittel megkétszereződik a rendszer felbontása. Még mindíg az ábrát nézve könnyen felfogható a kvantáláskor keletkező torzítás is. Mivel az analóg jel amplitúdóban folytonos, azétz egyáltalán nem biztos, hogy pont egész számokra esik egy adott mintavételi pont.
Nézd meg a legalsó grafikont, ahol még az eredeti magasságú impulzusok vannak, és aztán kvantálás után már csak a kerekített értékek. pl 1,2 ből 1 lesz, 2,5 ből 3 stb.. kerekíti a számot a legközelebbi kvantumlépcsőhöz. mostmár oké?
Mégvalami amit jegyezz meg: Számítógépen belül sehol nincs analóg jel. Még a tápfeszültség sem az, mert kapcsolóüzemű a táp.
a hangkártyád legutolsó fokozatától analóg, de onnan egyből megy a kimenetre, ugyanez befelé is, bemegy az analóg kel, és kapásból, az első lépcső az, hogy számokká alakítsa át. Gondolj csak bele szegény procid mit tudna kezdeni időben folytonos jelekkel, amikor ő egy szogorúan rendbentartott ütemet követ, történetesen azt az órajelet amin jár.
Azért tart sokáig, mert kúrvasok hangminta van, gondolj csak bele, 1 masodperc alatt 44100 szor megmérik a jelet és 44100 darab 16 bites számot kell feldolgoznia... ezeket mindenféle érzeti kódolók számolgatják át, nagyon bonyolult matematikai összefüggések alapján, és eldöntik, hogy melyik hangmintát szabad meghagyni, melyiket nem, melyiket kell megváltoztatni stb. Ez egy meghatározott algoritmus, történetesen az mp3 kódolás. 92 ben fogadták el, és hát azóta már okosabbak a matematukusok is, meg mindenki, ezért jobban csinálják az újabb formátumok a tömörítést, ezért szól jobban ugyanakkora bitrate mellegg jobban az OGG pl.
Én pont azt nem tudom h melyik mit csinál, illetve az mp3 ról van egy nagyon szakmai leírásom, ugyaníg az artac ról is, de pl az ogg ot, vagy a flac et egyáltalán nem ismerem.
Ha már a flac nél tartunk megemlítem azt is, hogy az ilyen 800-900 kibi/sec es, tehát a fele az eredeti hangnak. Ez azért jó, mert teljesen veszteségmentes, csak vissza kell számolgatni az eredeti hagmintákat, és teljesen cd minőségben szól. A többi formátum, amelyek veszteségesek eldöntik, hogy melyik mintákat lehet kihagyni stb, már leírtam.
A decibelt elég könnyű felfogni sztem. Az a lényeg hogy mindíg valamit viszonyítanak valamihez. mindezt logaritmizálják és ennyi. Azthittem hogy az érthető amit arról írtam.
Már megin' hosszú lett, de ezt nemigazán lehet röviden jól elmagyarázni... tudnék én 10 szer ennyit is szövegelni erről...
[Szerkesztve] -
vili13
őstag
válasz
Mosómedve
#25
üzenetére
''A legtöbb lejátszó 90 dB-t tud kihajtani papírforma szerint és a 85dB-n hallgatott zene tartósan halláskárosodát okozhat...''
Csak ne keverjük ilyen könnyelműen a dB-eket. A lejátszóknál az említett 90 (jobb esetben 95) dB a jel/zaj viszonyra vonatkozik, ami a nevéből is könnyen kikövetkeztethető módon a jel és a zaj arányát adja meg. A halláskárosodás okozni képes 85dB-es hangerő viszont az adott hangerő arányát adja meg a 0dB-es hallásküszöbhöz képest. Másrészt viszont a két dolognak azon kívül, hogy dB-ben adják meg, semmi köze nincs egymáshoz. -
LordX
veterán
válasz
Mosómedve
#22
üzenetére
Azért nem tudod 1-1 lemásolni az audio lemezt, mert a CD mint olyan alapvetően abszolút megbízhatatlan - szimbólumszinten (azaz a kis ''gödrök'', amik az adatot tárolják). Az adat CD-n van egy nagyon erős hibajavító kódolás, azért lehet az adatokat leolvasni róla. Audio CD esetében ez hiányzik, úgysem hallod meg azt az x % hibát.
De ettől még az audioCD digitális. Csak nem tudhatod biztosra, hogy az a bit az most 1 vagy 0 volt... -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#22
üzenetére
A decibel mindig viszonyt jelöl, nem egy 'konkrét' mértékegység, mint a méter. Ez egy viszonyszám: ha azt mondjuk egy CD-lejátszóra, hogy a maximum jel/zaj viszonya 96dB, az egyenértékű azzal, mintha leírnánk, hogy kb. 63'100-szoros (feszültségben). Hangerőt (hangnyomást), és más abszolút mértéket is jelölhet, de akkor a viszonyítási alapot (a viszonyt leíró törtszám nevezőjét) le kell fixálni, ami hangnyomásnál tudomásom szerint a hallásküszöb - tehát egy konkrét, abszolút hangerő - értéke egy bizonyos frekvencián.
Az audió CD pontos leolvashatóságának korlátait PPeter már leírta ebben a topikban: [link].
''És mivel az OGG/MP3/stb. a digitális, ezért a józan parszti ésszel arra gondoltam, hogy az audio CD-n van analog jel (és pont ezért nem tom a gépemre felrakni az audio számokat)...de ezek szerint nem''
A CD-n PCM (tömörítetlen) digitális formában van jelen a hanganyag, analóg jelet ebből a lejátszó v. hangkártya D/A-átalakítója csinál. A baj a rippeléssel (digitális adat -> digitális leolvasás) csak az, hogy az audió adatok a lemezen - mai szemmel - viszonylag kis adatbiztonságot adó kódolással vannak rajta, ill. a szektorok kijelölése sem olyan akkurátus, mint egy akármilyen PC-s fájlrendszerben (lásd a linkelt topikban). -
And
veterán
válasz
Mosómedve
#20
üzenetére
''de szerintetek mi az a bitráta, ami tiszta hangot ad, de nem is pocséklás.''
Erre azt tudom mondani, hogy mindenki döntse el maga. Nagyon sok embernek megfelel a 128kbps-sel kódolt mp3 ''átlag'' zenére (egyébként is függ a műsor típusától, hogy adott bitrátával kódolva mennyire marad élvezhető), de szvsz. nem kell túl vájtfülűnek lenni, hogy abban hibákat találj.
''Akkor ha audio CD-ról kódolok eszembe ne jusson elállítani a 44,1 kHz-et, igaz?''
Szerintem igaz. Csak veszthetsz vele, jobb nem nagyon lesz.
''Más. Olvastam, hogy a 24 bit-es mélységet csak stúdiókban alkalmazzák [..]''
Ennek szvsz. elsősorban gyakorlati oka van: ekkora bitmélység maradéktalan kihasználásához már olyan technika kell, ami egy átlag konzumer berendezésben nincs meg. Lineáris A/D konverziónál 24 bites mintavételhez elméletileg 140 dB feletti, a CD képességeit jóval meghaladó jel/zaj viszony (és egyben dinamika) tartozik. Magyarán egy komoly stúdiót kell köré építeni. De ott műszakilag ''megéri'' nagyobb mintamélységgel dolgozni (és a legutolsó fázisban konvertálni pl. 16 bitre, ha CD a végcél), mert a kész jel egy csomó forrásból keveredik ki, pl. azok saját zajával együtt. Így a végeredmény jobb lesz, mintha minden egyes csatornát ''csak'' 16 biten rögzítettek volna.
''[..] akkor ezek szerint az élő zenét elősször digitális formátumban rögzitík, majd átnyomják analógra, felmásolják az audio CD-kre, amiket aztán mi visszanyomunk digitálisba, igaz?''
Nem értem, miért kellene ''analógra átnyomni'' a CD-felvételhez, vagy bármilyen más művelethez. Felesleges: szvsz. a legjobb, ha az egész lánc (a források legelső digitalizálástól kezve) teljesen digitális marad. -
vili13
őstag
''Akkor ha egy MP3 44000 Hz-es, az azt jelenti, hogy 2-46 000 Hz-közt szólnak a számban a hangok? Minek, ha csak 20 000 Hz-ig halljuk?''
Az, hogy valami 44100(=2*2*3*3*5*5*7*7)Hz-es mintavételezésű, azt jelenti, hogy elméletileg 0-22050Hz-ig (a mintavételezési frekvencia feléig) lehetnek benne hangok. Gyakorlatban meg 20Hz alatt leszűrik, a felső határ pedig valamivel az elméleti alatt alakul, kell ennyi ráhagyás hogy 20kHz-ig valóban jó legyen.
''Miért van az, hogy az OGG azonos méret mellett jobb hangminőséget produkál, mint az MP3...''
Az mp3 több mint 10 éves, azonos méret mellett gyakorlatilag minden újabb/fejlettebb tömörítés jobb hangminőséget produkál. (Ezek persze másképp számolják ki, hogy egy zenéből mit lehet elhagyni, és a maradékot is másképp kódolják.) Az ogg jelentősége szvsz leginkább abban áll, hogy teljesen szabad, nyílt forráskódú formátum. -
bwoay
nagyúr
a Hz a mintavételezési frekvencia,
vagyis milyen gyakorisággal történik a mintavételezés 1 mp alatt.
Értelemszerűen minél nagyobb, annál jobb,
hiszen egy analóg hangullám sokkal jobban visszaadható,
ha többezer pontjával próbáljuk meghatározni, mintha csak 20-al.
CD ripelésre szigorúan Exact Audio Copy
amúgy nemtom mennyire kell ez a topic, majd kiderül,
mert ezeket a témákat (max off-topic keretén belül)
simán ki szoktuk vesézni máshol.
Fogod a hangkarid kimenetét és rákötöd a bemenetére. 
''
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- 18 éve! Billentyűzet magyarítás magyarosítás. Festés vagy lézerezés és egyebek! 3 lehetőség is van.
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B760M i5 14600KF 32GB DDR4 1TB SSD RX 6700XT 12GB Zalman Z1 Plus Seasonic 650W
- Beszámítás! Sony PlayStation 5 PRO 2TB Digital játékkonzol extrákkal garanciával hibátlan működéssel
- DELL PowerEdge R730xd 26SFF rack szerver - 2xE5-2680v3 (24c/48t, 2.5/3.3GHz), 64GB RAM, 10G, H730p
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte A620M R5 7500F 32GB DDR5 512GB SSD RX 6700 XT 12GB Rampage SHIVA Chieftec 700W
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest