2. Fórumok
  3. Multimédia, életmód, 3D nyomtatás
  4. Digitális hangtechnika, kódolás, tömörítési formátumok, encoderek, stb...
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #163 And veterán <Adamsky> #162
    Új Válasz #163
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz <Adamsky> #162 üzenetére

    Ez nem videó, hanem olyan hangfájl, amely formátumra CD-kompatibilis hagyományos .wav (44.1kHz / 16bit / 2ch), viszont nem tömörítetlen PCM-mintákat tartalmaz, hanem DTS-kódolású jelfolyamot. Audió CD-ként ki lehet írni (valszeg. eredetileg egy ilyen ''DTS-CDA''-ról lett grabbelve), és spdif-csatlakozással ellátott sima CDA-lejátszóval és DTS-dekóderrel / házimozi erősítővel lehet lejátszani. Analóg csatlakozással nem sok értelmeset lehet hallani belőle, hiszen a lejátszó a saját D/A-átalakítójára küldi a nem PCM jelet, aminek zaj lesz az eredménye.

  • #161 And veterán dabadab #153
    Új Válasz #161
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz dabadab #153 üzenetére

    Minden kísérletem kudarcba fulladt. Némelyik program lejátssza (plugin vagy kodek dekódolja a folyamot), de így csak sztereó pcm-et adnak tovább. A legtöbb próbálkozás 'egyszerű programmal' viszont csak azt eredményezte, hogy fehérzaj szólt a hangszórókból, tehát nem sikerült a dts stream-et érintetlenül hagynia a rendszernek. Továbbra is azt olvasom, hogy erre csak a VLC player (lenne elviekben) képes, de az bugos, mint a 'zállat. Audió driver frissítéssel is csak azt értem el, hogy már a VLC-ből is - ugyanabból a verzióból, amelyikben korábban volt - eltűnt az spdif-opció.. Inkább felírtam lemezre és meghallgattam ;).

  • #152 And veterán dabadab #151
    Új Válasz #152
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz dabadab #151 üzenetére

    Abit NF7S alaplapi csoda (Soundstorm + Realtek codec), spdif-en csatlakoztatva, DDL-encoding kikapcsolva. Van egy régebbi MX300 Vortex2-esem is, de annak a hátlapján sajnos nincs spdif, tüskesoron még nem néztem.

  • #150 And veterán dabadab #149
    Új Válasz #150
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz dabadab #149 üzenetére

    Letöltve, felírva, lejátszva :D. (Kösz neked is, <Adamsky>.)
    Ha jól értem, ez egy olyan szabványos wav-fejléccel ellátott dts-fájl, aminek a bitrátája a CD-Audió formátummal egyezik. A lejátszó kiteszi az spdif-portra az adatfolyamot, az erősítő meg észreveszi, hogy jé, ez dts, és dekódolja. Namost ez szépen meg is történik.
    Kérdés, miért nem megy ugyanez a PC-ről? Nem szeretném felírkálni audióként azt a pár dts-wav fájlomat. Sztereóban játssza a Winamp és a Foobar2000 is, de alájuk kellett pakolni a megfelelő plugint v. dekódert, tehát ezek már ki is csomagolják (2 csatornára downmixelve) az anyagot. Egyedül a VLC-playerrel jutottam odáig, hogy stream-elje ki a portra a dts-folyamot, de hiába. Az erősítő néma, dts-jelzés mellett. Amint átváltok más hangeszközre (Mono, Stereo, 2Front 2Rear, 5.1) a hang ismét szól, de a 'dts' jelzés eltűnik, tehát pcm-jelet kap az erősítő. DTS-hangsávval ellátott DVD-t korábban már játszottam le pc-n, spdif-linkkel, minden gond nélkül.
    #145: Pl. a DVD Decrypter meg tudja mutatni a műsorban lévő összes videó-, audió- és felirati adatfolyamot (Stream Processing). Audió stream-nél kiírja a fajtáját, ill. a csatornák számát, pl. ''AC3 / 2ch''. De erre szerintem egy csomó program képes, még az ősrégi IfoEdit is.

  • #144 And veterán Mosómedve #143
    Új Válasz #144
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #143 üzenetére

    Nagy valószínűséggel már a lemezen sem veszteségmentes formátumban van a hang, mivel a DVD-videókon szokásos ac3, dts, mpa formátumok mind veszteségesek. Ritkán, pl. koncertlemezeken fordul elő néha tömörítetlen PCM-hangsáv. De ezeket mind ki tudod szedni a videó alól.
    Ha már itt tartunk: kinek van ötlete egy dts-fájl lejátszására (akár spdif-csatolóra történő továbbítására)? Egyedül egy dts-plugin segítségével tudtam megszólaltatni Winamp-pal, de csak sztereóban. Amúgy 5.1-es formátumú, az ezzel foglalkozó topikban javasolt VLC media player több verziója sem birkózott meg vele (az erősítő jelezte, hogy dts-jelet kap, de néma maradt)..

  • #130 And veterán kapcs-ford #129
    Új Válasz #130
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz kapcs-ford #129 üzenetére

    (Tegyük hozzá, hogy ha olyan szerencsénk van, hogy rendelkezünk egy spdif-bemenettel ellátott erősítővel vagy aktív hangfallal, az audióvezérlő minősége sokkal kevésbé számít.)
    Mod: fogalmazásgátló ;)

    [Szerkesztve]

  • #128 And veterán Mosómedve #126
    Új Válasz #128
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #126 üzenetére

    Audiószerkesztő programok: Adobe Audition (korábban: Cool Edit Pro), Sound Forge, stb. A Cool Edit-et ismerem, szinte mindent tud, amire otthoni körülmények közt szükség lehet, de még annál sokkal többet is..
    Formátumok: a PCM WAV még sztereóban is lehet akár 12Mbps feletti (32 bites minták, 192kHz).
    A lossy formátumoknál nincs mindig értelme összehasonlítani a lehetséges bitrátákat, mert a tartományuk függ a kódolt csatornák számától, a mintavételi frekvenciától, stb. (A 192kHz / 32bit / 2ch PCM WAV is 12Mbps feletti.)
    Sokkal érdekesebb lehet, hogy az egyes lossy formátumok - azonos veszteségmentes formátumból kiindulva - mekkora bitsebességnél érik el a ''transparency'' állapotot, amelynél a tömörítési hibák már közel észrevehetetlenek maradnak. Ez természetesen eléggé szubjektív, mégis valamennyi lehetőséget ad az összehasonlításra. Egy kodek megítélésénél a bitrátán kívül lehetnek más szempontok is, pl.: számítási kapacitásigény, tömörítési késleltetés, kiegészítő adatok tárolása, flexibilitás, lehetséges mintavétel és csatornaszám, stb.

  • #97 And veterán Mosómedve #94
    Új Válasz #97
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #94 üzenetére

    Az LS és HS nevű szűrő valszeg. a low- és high-shelf (alul ill. felül kiemelő és vágó) szűrők elnevezése, a középső PK-szűrők (peak) pedig a hagyományos sávszűrőt takarják. A PK-szűrő esetén a kiemelés vagy csillapítás a megadott frekvencia környezetében, LS-szűrőnél alatta, HS-nél pedig felette történik. A ''Q'' tipikusan egy szűrő jósági tényezőjét adja meg, tehát azt, hogy a kiemelés ill. csillapítás (PK-szűrő esetén) az adott középfrekvencia milyen széles környezetében érvényesüljön. Minél nagyobb a Q, a szűrt / kiemelt frekvenciasáv annál keskenyebb lesz.
    Hangerőnél, ill. bármi másnál a nullát nem lehet logaritmikus egységekben kifejezni, hiszen a 0 bármely (így a tízes is) alapú logaritmusa mínusz végtelen lenne. Tehát ha egy hangerőszabályozó potmétert decibelben skáláznának, a 0-hoz is mínusz végtelen dB tartozna (ezt a jelölést néha oda is biggyesztik). Ott megelégednek a -80 -nal is..

  • #86 And veterán Mosómedve #85
    Új Válasz #86
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #85 üzenetére

    Én sima 'eMule' P2P-klienssel szedtem néhány ape-formátumú anyagot, de tény, hogy ezek nem túl gyakoriak. Viszont az .ape mellé csomagolták az eredeti leírófájlt (.cue) is, ezzel pedig a visszakódolt veszteségmentes .wav gond nélkül kiírható audió CD-re, akár CD-text információkkal együtt, ha azt is tartalmazza a cue-sheet. Még az EAC által grabbeléskor létrehozott eredeti log-ot is csatolták. A tömörítási arány úgy 50-60% körül volt. Egyébként a szokásos egyszerű tag-ek tárolhatók az .ape-fájlban. Közvetlen lejátszásához régi 2.9x verziójú Winamp-ot + Monkey's audio plugint használok.
    A Windows PCM-féle .wav eredetileg nem tartalmaz semmilyen extra információt a fix 44 byte-os fejlécen kívül. Egyes hangszerkesztők, pl. a CoolEdit Pro képesek ugyan ''non-audio'' infók csatolására a PCM-adatok után, de a módszer kompatibilitása erősen kérdéses. Rosszabb esetben a CD-re írandó, így elmentett anyagban 'felejtett' extra információ rövid zajként hallható az audió track-ek végén. Úgyhogy vigyázni kell vele, inkább kerülendő ;).

  • #69 And veterán Mosómedve #66
    Új Válasz #69
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #66 üzenetére

    ABR: olyan VBR, amelynél te mondod meg, hogy mekkora legyen az átlag (average bitrate).
    #67: Ez egyáltalán nem igaz! Az audió CD-n nem wav-fájlok rohangálnak, hanem sima RAW PCM adatok (éppen ez okozza a pontos leolvasás egyik problémáját), vagyis nincs mögötte a PC-s CD-ROM esetén megszokott fájlrendszer. Egy CDA-szektor a lemezen 2352 byte, ez 1/75s hanganyag hossza. Az összes adatformátum erre a szektorra (plusz esetleg néhány ezen felüli alcsatorna-byte használatára, de ezekbe adat alig fér el) épít, és ennél rövidebb. A maradék helyet a magasabb szintű hibajavító kódoláshoz használatos adatok töltik ki (Mode1: 2048 byte hasznos adat szektoronként). Tehát ha .wav fájlokat írunk CD-re, azt audió lejátszóban hiába is próbálnánk visszajátszani. Jó esetben a játékos rögtön felismeri, hogy nem is CDA-lemezt tettünk bele, és néma jelet ad, rosszabb esetben valami katyvaszt, aminek nincs köze a wav-fájl tartalmához.

    [Szerkesztve]

  • #61 And veterán Mosómedve #57
    Új Válasz #61
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #57 üzenetére

    Na nézzük. Eleve van egy tízes szorzó, merthogy deciBel -lel számolunk. 96dB helyett írhatnánk 9.6 Bel -t is, de így sehol nem használatos, ezek már összenőttek ;).
    A kettes szorzó oka pedig az, hogy a teljesítmény (kötött impedancia mellett) a feszültség négyzetével arányos, P=U^2 /R. Pl.: 10-szeres feszültségerősítést veszünk pl. egy nagyfrekvenciás erősítőnél (azért éppen ilyennél, mert ezeknél a ki- és a bemenő impedancia megegyezik, mondjuk 50Ω), az 100x-os teljesítményerősítést jelent. Tehát ha egy ilyen erősítőre ráírják, hogy 20dB-es, az mint a feszültség-, mind a teljesítményviszonyokra igaz lesz. Ugyanis 20dB feszültségben 10x-es, teljesítményben meg 100x-os arányt (erősítést v. csillapítást, utóbbit negatív előjellel) jelent. Ha pedig egy számot négyzetre emelünk, a logaritmusa a 2-szeresére növekszik. Egyébként: [link], ha még nem lett volna..

  • #49 And veterán Mosómedve #47
    Új Válasz #49
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #47 üzenetére

    ''Oké, hogy megvan ez az arányszám, akkor az egyikből ki lehet számolni a másikat, de egyik adatot sem szokták közölni... :F''
    De, szokták. Egy jelforrás (tuner, CD/DVD-lejátszó, deck, stb.) műszaki adatai között fel szokták tüntetni a kimenőjel nagyságát. Ez természetesen a lehetséges legnagyobb, torzítatlan (szokás szerint 1kHz-es, szinusz formájú) jelhez tartozó kimenő szint effektív értéke. A legnagyobb torzítatlan jel pl. egy CD-player esetén, 16-bites mintáknál annyit jelent, hogy a kódolt szinuszjel pozitív csúcsát éppen +32767, a negatív csúcsát pedig -32768 PCM-kód szimbolizálja. Innen kezdve már egyszerű számítással meg lehet kapni pl. az effektív zajfeszültség értékét. Példa egy CD-lejátszó adatlapjáról származó értékekkel):
    kimenő szint (max): 2 +/-0.5V (ide a írhatnánk azt is, hogy 2V +/-2dB ;)),
    jel/zaj (max): 105dB (95dB dinamika mellett), vagyis: 10^(105/20)= kb. 178'000-szeres viszony. Ebből az effektív zaj értéke a lejátszó kimenetén: 2V / 178000= 11,2µV.
    A jel/zaj-viszony (S/N) mindig egy maximális érték, hiszen a hasznos jel szintje az aktuális kivezérléstől függ, a zaj pedig nagyjából állandó. Ha pl. egy CD-track mintáinak értéke csupa 0, a kimeneti jel is nulla lesz, vagyis a jel/zaj viszony értéke is nullára csökken (így lehet kimérni a zajt).
    Egy erősítőre is megadhatnak jel/zaj viszonyt, de akár a kimeneti maradékzaj konkrét értékét is. Egy erősítő adatlapjáról vett példa:
    maradékzaj az L/R csatornán: 150µV,
    kimeneti teljesítmény: max. 65W, 8Ω terhelésen,
    (ebből a kimeneti feszültségszint: max 22,8V effektív),
    Kimeneti jel/zaj maximális értéke: 20*log (22,8V/ 150µV)= 103,6dB.
    Ettől függetlenül a teljes jel/zaj viszonyt (a bemeneti forrástól értve) max. 96dB-nek specifikálták.

  • #23 And veterán Mosómedve #22
    Új Válasz #23
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #22 üzenetére

    A decibel mindig viszonyt jelöl, nem egy 'konkrét' mértékegység, mint a méter. Ez egy viszonyszám: ha azt mondjuk egy CD-lejátszóra, hogy a maximum jel/zaj viszonya 96dB, az egyenértékű azzal, mintha leírnánk, hogy kb. 63'100-szoros (feszültségben). Hangerőt (hangnyomást), és más abszolút mértéket is jelölhet, de akkor a viszonyítási alapot (a viszonyt leíró törtszám nevezőjét) le kell fixálni, ami hangnyomásnál tudomásom szerint a hallásküszöb - tehát egy konkrét, abszolút hangerő - értéke egy bizonyos frekvencián.
    Az audió CD pontos leolvashatóságának korlátait PPeter már leírta ebben a topikban: [link].
    ''És mivel az OGG/MP3/stb. a digitális, ezért a józan parszti ésszel arra gondoltam, hogy az audio CD-n van analog jel (és pont ezért nem tom a gépemre felrakni az audio számokat)...de ezek szerint nem''
    A CD-n PCM (tömörítetlen) digitális formában van jelen a hanganyag, analóg jelet ebből a lejátszó v. hangkártya D/A-átalakítója csinál. A baj a rippeléssel (digitális adat -> digitális leolvasás) csak az, hogy az audió adatok a lemezen - mai szemmel - viszonylag kis adatbiztonságot adó kódolással vannak rajta, ill. a szektorok kijelölése sem olyan akkurátus, mint egy akármilyen PC-s fájlrendszerben (lásd a linkelt topikban).

  • #21 And veterán Mosómedve #20
    Új Válasz #21
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz Mosómedve #20 üzenetére

    ''de szerintetek mi az a bitráta, ami tiszta hangot ad, de nem is pocséklás.''
    Erre azt tudom mondani, hogy mindenki döntse el maga. Nagyon sok embernek megfelel a 128kbps-sel kódolt mp3 ''átlag'' zenére (egyébként is függ a műsor típusától, hogy adott bitrátával kódolva mennyire marad élvezhető), de szvsz. nem kell túl vájtfülűnek lenni, hogy abban hibákat találj.
    ''Akkor ha audio CD-ról kódolok eszembe ne jusson elállítani a 44,1 kHz-et, igaz?''
    Szerintem igaz. Csak veszthetsz vele, jobb nem nagyon lesz.
    ''Más. Olvastam, hogy a 24 bit-es mélységet csak stúdiókban alkalmazzák [..]''
    Ennek szvsz. elsősorban gyakorlati oka van: ekkora bitmélység maradéktalan kihasználásához már olyan technika kell, ami egy átlag konzumer berendezésben nincs meg. Lineáris A/D konverziónál 24 bites mintavételhez elméletileg 140 dB feletti, a CD képességeit jóval meghaladó jel/zaj viszony (és egyben dinamika) tartozik. Magyarán egy komoly stúdiót kell köré építeni. De ott műszakilag ''megéri'' nagyobb mintamélységgel dolgozni (és a legutolsó fázisban konvertálni pl. 16 bitre, ha CD a végcél), mert a kész jel egy csomó forrásból keveredik ki, pl. azok saját zajával együtt. Így a végeredmény jobb lesz, mintha minden egyes csatornát ''csak'' 16 biten rögzítettek volna.
    ''[..] akkor ezek szerint az élő zenét elősször digitális formátumban rögzitík, majd átnyomják analógra, felmásolják az audio CD-kre, amiket aztán mi visszanyomunk digitálisba, igaz?''
    Nem értem, miért kellene ''analógra átnyomni'' a CD-felvételhez, vagy bármilyen más művelethez. Felesleges: szvsz. a legjobb, ha az egész lánc (a források legelső digitalizálástól kezve) teljesen digitális marad.

  • #18 And veterán And #16
    Új Válasz #18
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz And #16 üzenetére

    Azért csak sikerült elszabnom, mivel egy 44,1 kHz-cel mintavételezett jelben nem lehet 22,05 -esnél nagyobb összetevő, tehát 35,9kHz helyett - ha jól számolom - inkább 8,2kHz -es lesz az a bizonyos hamis termék :B..

  • #16 And veterán bwoay #12
    Új Válasz #16
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    And

    veterán

    válasz bwoay #12 üzenetére

    ''Nem értem, miért ne lehetne mondjuk 80 kHz-es hangból 44.1 kHz-es gyakorisággal mintát venni!''
    Nem csak egyszerűen értelmetlen, hanem egyenesen káros is lenne. Egy analóg / digitális átalakítóra nem szabad a mintavételi frekvencia felénél nagyobb összetevőjű jelet küldeni. Ha ez mégis megtörténik, létrejön az átlapolódás (aliasing) jelensége. Ez annyit jelent, hogy a digitalizált jel olyan spektrális összetevőt fog tartalmazni, amely az eredeti jelben nem is volt benne. Konkrétan 80 kHz-es jelet 44,1 kHz-en mintavételezve 35,9 kHz -es (hamis) jelet eredményez a mintákban. Ezért azt az analóg jelet, amelyből mintákat szeretnénk venni, legfeljebb a mintavételi frekvencia felénél aluláteresztő szűrésnek kell alávetni digitalizálás előtt. A CD-re szánt anyagot is erősen kell szűrni 20 kHz felett, részben ezért is magasabb a mintavételi frekvencia az elméleti minimum 40kHz-nél (ugyanis végtelenül nagy meredekségű szűrő nem létezik).

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés