- Fotók, videók mobillal
- One mobilszolgáltatások
- Milyen okostelefont vegyek?
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Magisk
- Garmin Forerunner 255 Music - nem csak futóknak
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Okosóra és okoskiegészítő topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#154
üzenetére
És ez a 160 perc mennyi helyet foglal? wav ba nem érdemes dvd röl feltolni, mert ugyis szarabb minösegben van fenn, es igy csak pazarlod az értékes területet a winyódon...
Ilyen progikat nem ismerek, még sosem merült fel bennem annak az igénye, hogy dvd röl hangot szerezzek. -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#145
üzenetére
Elég esélytelen, hogy veszteségmentesben van fenn. Nézd meg a tejles műsoridőt, és azt, hogy hány mega mindez a lemezen, abból talán lehet következtetni. Szerintem AC-3 ban van rajt, az a legelterjedtebb... a 4.7 gigához tartozó msoridő így 133 perc. (egy oldal, egy réteg esetén, kétrétegűnél 8,5 Gb, 240 perc, két oldalúnál 9,4 Gb 266 perc, ket oldal ket retegünel 17Gb, 481 perc)
-
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#131
üzenetére
Jó az a sound forge, viszont béne vagyok a crackeléshez, ha találsz hozzá olyan mp3 kódoló plugint ami hajlandó 20 alkalomnál többször is végrehajtani a kívánt műveletet, akkor küldd el pliz, vagy valami okos forumozo elmagyarazhatna h hogyan kell rendesen meghekkelni a progit
-
AmPeX
aktív tag
Ezek különböző féle kvantálók. a ''B'' ábrán egy lineáris kvantáló van, amit az audiotechnikaban is hasznalnak, tehat igaz amit mondasz, a kvantálási zaj maximális szintje minden esetben maximum fél kvantum nagyságú lehet, de hangsúlyoznám még egyszer, hogy csak lineáris kvantáló esetén. Szerintem nem nagyon számít az a/d bemenetére kapcsolt jelalak, mivel mindenképpen lépcsőkre osztja fel a jelet, és az eredetihez képest-mint már említettem- max. fél kvantumnyi lehet a torzítás, jelalaktól függetlenül.
pld ha négyszögjellel hajtanád meg, az ugye az analóg fokozatokban eléggé kimutatja, hogy milyen a torzítás (a négyszögej végtelen sok szinuszhullám összege), de egy kvantáló egész egyszerűen 2 érték között ugrálna, max fél kvantumnyi eltéréssel.
Ha egy valós rendszer jel/zaj viszonyát akarod megtudni, nyugodtan használd a 6*n képletet, és a készülék árával fordított arányban volnj le belőle pár decibellt.
-
AmPeX
aktív tag
Nos. Szerintem félre érted ezt az egészet, úgy ahogy van. Te arról beszélsz, hogy milyen bemenő jelet kötünk az a/d atalakitora, es akkor hogyan kell szamolni, ugye?
Nem erröl van szo. Idezek, ahogy te is tetted. ''A jel-zaj viszony mérésénél a csatornán a zajnak és a jelnek nem kell maximális teljesítményűnek lennie. Ezért a jel-zaj viszonyok mérésénél egy referenciajelet kell kijelölni, amely a mérések alapjául szolgál. Az audiomérnökök ezt a referenciajelet szinuszhullámnak választották, egy hallható hangnak, ami szabványos erősségű, mint például 1 kHz +4 dBu-nál (1,228 VRMS).''
Ezt az általad belinkelt wiki oldalról másoltam be.
Arról van szó, hogy a keletkező kvantálási zajt hogyan közelítjük meg, és ezekben az esetekben hogyan kell kiszámolni a jel/zaj viszonyt.![[kép]](http://kepfeltoltes.hu/070117/kvantal_www.kepfeltoltes.hu_.jpg "[kép]")
Nem teljesen értem énsem, de az a lényeg, hogy igazából tökmind1, h melyikkel számolsz, mert úgyse az lesz a tényleges jel/zaj viszony. -
-
AmPeX
aktív tag
Szerinted én honnan szedtem össze ezt a sok marhaságot?
Azonkívül h ez a hobbym és villanykarra járok. 
Az a könyv tényleg fasza, akit érdekel a nyelvezete olvassa el a hosszú hsz emiet, a könyvből szedtem ki ctrlc ctrlv kombinációval, no meg némi kiegészítéssel. Ezenkívül még tundám ajánlani a SZE-villanykar telekom jegyzetet. Abból is sok ilyen marhaságot lehet összeszedni. -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#51
üzenetére
Igen. Végülis nevezheted fehérzajnak, mert az egész spektrumban egyenletes az energiaeloszlása, de nem szokás annak mondani.
''Ezt matematikailag értem, de a hányados nevezőjében a 20 mit jelent, az honnan származik?''
Nem teljesen vágom, hogy a kolega hogyan számolt, de nekem is pont ez az eredmény jött ki, uh biztos nem rontotta el egész pontosan a zaj értéke: 11,2468265 uV
én a 20log(2/x)=105 egyenlet rendezése után jutottam erre az eredményre... -
AmPeX
aktív tag
Azthiszem h a decibeleket kivégeztük
Egyebkent meg ha a 320 kbps nalad szignifikansan maskepp szol, mint az eredeti (nem pedig arrol van szo, hogy imitt-amott hallasz vmi artifactet), akkor gyanum szerint ott valami massal van gaz.
Nem azt mondom h kiveri a fülemet a különbseg, azert is irtam annyi mindent, jó hangkari, jó füles, halk szamgepkonfig stbstbstb...
Igazából az utcán hallgatva abszolút nem tűnik fel, az igaz. Csak mondjuk néha van egy egy nagyon sértő hang, rézfúvósoknál pl, vagy a zongora, amit elég necces jól visszaadni, esetleg egy énekhang, cintányérról nem is beszélve. Alapvetően jó lenne az mp3, de valahogy mégis elrontja a kedvem az ilyen hibáknál. Tényleg nem olyan egetverő, de engem zavar.
Na azért ha valaki minőségi különbséget vél felfedezni két lossless formátum között, sürgősen keresse fel kezelőorvosát vagy gyógyszerészét...
Allitolag vannak olyan arcok, akik azt is meghallják, hogy a hangszórókábel balra, vagy jobbra van sodorva, maskepp hall, ha van rajt karkötö esetleg zokni ilyenek. Öket kellene basztatni h allapitsak meg h melyik a jobb. Persze az ilyen emberek sírnak, ha cd minöseget kell hallgatniuk. De hát menjenek a fenébe véleményem szerint -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#47
üzenetére
Nem egészen úgy van, ahogy mondod. A jel, ami maxhangerőn kijön, egész egyszerűen lemérik a feszültségét, szinte csak hasznos része van, mert elenyésző benne a zaj szintje a jelhez képest. A zaj, pedig ami kivezérlés nélkül, tehát totál csendben meglelenik a kimeneten. Ezért zaj. A magnókazikon lehet jól megfigyelni 2 zeneszám közt, amikor is teljes csendnek kéne lennie, de inkább súg. Na az a zaj. Magnókazikon 60 dB körüli a jel/zaj viszony, ezért hallani ennyire. Digitális rendszereknél ez nemigen számít, úgyse hallod meg.
Ne felejtsük el, hogy ugye +3 dB kétszeres teljesítményviszont jelöl, tehát egy 60 és egy 90 dB körüli rendszer jel/zaj viszonya közt hatalmas minőség béli különbség van.
Felesleges közölni a jel és a zajfeszültség értékét, pont ezért van ez a viszonyszám. Aztán, hogy mennyit hazudhak hozzá az már más kérdés.
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
válasz
Mosómedve
#39
üzenetére
''mindenhol digitális formában tárolódik a zene (audio CD, MP3, stb.) és ez akkor válik analóggá, amikor lejátszom, ugye?''
Igen, mindenhol digitális formátumban tárolódik a zene, kivéve a bakelit lemezt, magnókazettát, és a mozifilmek fényhangcsíkját.
Úgyláttszik nem értetted meg az analóg és a digitális jelek közt a különbséget. Az analóg jel időben és amplitúdóban is folytonos. idéznék magamtól :Mivel az analóg rendszer jeleihez minden időpillanatban tartozik valamilyen véges nagyságú amplitúdó, az analóg jeleket időben és amplitúdóban folyamatosnak mondjuk.
Ha még mindíg nem vili akkor szólj
A digitális jelek csak időpillanatokban meghatározott értékei a jelnek, tehát csak diszkrét értékek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy akkor és csakis akkor lehet jel, előtte utána nem, illetve csak a mintavételi pontokban. Ez az időben diszkrét tengely.
Amplitúdóban azért diszkrét, mert csak előre meghatározott értékeket vehet fel. Nézegesd meg a képet amit feltöltöttem, láttszik, hogy az egy 4 bites kvantáló, mert 4 db kettes számrendszerbeli számmal írja le az időpillanathoz tartozó értékeket. Ha négy bites, akkor összesen 16 értéke lehet. ez jelen esetben -8 tól +7 ig tart. ezek azok a diszkrét értékek amiket felvehet a jel, mást nem, mert nem lehet leírni 4 bitben. a cd 65535 különböző értéket tud tárolni, mert 16 bites, azt is elég könnyű felfogni, amit már írtam, hogy +1 bittel megkétszereződik a rendszer felbontása. Még mindíg az ábrát nézve könnyen felfogható a kvantáláskor keletkező torzítás is. Mivel az analóg jel amplitúdóban folytonos, azétz egyáltalán nem biztos, hogy pont egész számokra esik egy adott mintavételi pont.
Nézd meg a legalsó grafikont, ahol még az eredeti magasságú impulzusok vannak, és aztán kvantálás után már csak a kerekített értékek. pl 1,2 ből 1 lesz, 2,5 ből 3 stb.. kerekíti a számot a legközelebbi kvantumlépcsőhöz. mostmár oké?
Mégvalami amit jegyezz meg: Számítógépen belül sehol nincs analóg jel. Még a tápfeszültség sem az, mert kapcsolóüzemű a táp.
a hangkártyád legutolsó fokozatától analóg, de onnan egyből megy a kimenetre, ugyanez befelé is, bemegy az analóg kel, és kapásból, az első lépcső az, hogy számokká alakítsa át. Gondolj csak bele szegény procid mit tudna kezdeni időben folytonos jelekkel, amikor ő egy szogorúan rendbentartott ütemet követ, történetesen azt az órajelet amin jár.
Azért tart sokáig, mert kúrvasok hangminta van, gondolj csak bele, 1 masodperc alatt 44100 szor megmérik a jelet és 44100 darab 16 bites számot kell feldolgoznia... ezeket mindenféle érzeti kódolók számolgatják át, nagyon bonyolult matematikai összefüggések alapján, és eldöntik, hogy melyik hangmintát szabad meghagyni, melyiket nem, melyiket kell megváltoztatni stb. Ez egy meghatározott algoritmus, történetesen az mp3 kódolás. 92 ben fogadták el, és hát azóta már okosabbak a matematukusok is, meg mindenki, ezért jobban csinálják az újabb formátumok a tömörítést, ezért szól jobban ugyanakkora bitrate mellegg jobban az OGG pl.
Én pont azt nem tudom h melyik mit csinál, illetve az mp3 ról van egy nagyon szakmai leírásom, ugyaníg az artac ról is, de pl az ogg ot, vagy a flac et egyáltalán nem ismerem.
Ha már a flac nél tartunk megemlítem azt is, hogy az ilyen 800-900 kibi/sec es, tehát a fele az eredeti hangnak. Ez azért jó, mert teljesen veszteségmentes, csak vissza kell számolgatni az eredeti hagmintákat, és teljesen cd minőségben szól. A többi formátum, amelyek veszteségesek eldöntik, hogy melyik mintákat lehet kihagyni stb, már leírtam.
A decibelt elég könnyű felfogni sztem. Az a lényeg hogy mindíg valamit viszonyítanak valamihez. mindezt logaritmizálják és ennyi. Azthittem hogy az érthető amit arról írtam.
Már megin' hosszú lett, de ezt nemigazán lehet röviden jól elmagyarázni... tudnék én 10 szer ennyit is szövegelni erről...
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
Nem kell vájtfülünek lenni...
A recept a következő:
-végy egy JÓ!!! minőségű audio cd-t, lehetőleg klasszikus zene, vagy jazz műfajból.
-Tegyed fel a gépedre wav ba. (16 bit, 44100Hz)
-Végy egy mp3 grabbelő progit, és tedd fel azzal is, 320 kibibe, vagy ahogy szeretnéd.
-Szerezz be egy normális hangkártyát, ha nincs.
-Fülhallgatóról ugyan ezt tudom elmondani.
-Próbálj meg minél halkabb számítógépkonfigot összehozni, mert annak a zaja zavaró lehet.
-Éjszaka végezd a tesztelés, mert ilyenkor sokkal kisebb a hangszennyezés.
Meg fogsz lepődni, a két hanganyag minőségbéli különbségén. Ha nem akkor neked nem szükséges audiofil minőségű eszközöket beszerezned, szerencsés vagy mert olcsóbban megúszod...
Teszemhozzá, pont ez az a kényes téma, amely esetben SEMMIT nem adok mások által elvégzett teszteredményekre... Ha neked pont olyan a füled, mit az általad említett tesztlabor mérnökeié, akkor jólesz minden tesztet onnan elfogadnod, erre azonban valószínűleg elég kicsi esély van. A lényeg, hogy neked tetszen a hangzás. Nekem nem tetszik az MP3. pont
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
Rájötte, hogy semmi értelme itt észt osztani, mert nem érdekli, vagy nem érti senki.
Röviden az a lényeg, hogy a mintavételi frekit, amit a winamp is kiír mindíg 44,1 kHz en kell hagyni, ha cd röl van szó, és amit még hozzátennék, hogy ez még nem visz semilyen torzítást a jelbe, akit érdekel a miértje, olvasson vissza. A bitszámmal lehet variálni, ez minél nagyobb annál kisebb részleteket képes visszaadni. +1 bit felezi a kvantálási lépcsők magasságát, tehát kétszeres lesz a felbontás.
Szemléltetésül, illetve összehasonlításlépp leírnám, hogy egy audio cd bitsebessége: 2 [csatorna] x 16 [bit] x 44100 [Hz] = 1,4 Mbps. És ez még csak a hanganyag a hibajavíó kódok még bent sincsenek... Ehez képest a hámhuszas mp3 kicsit kevesebb adatot tartalmaz, így nem kell csodát várni ettől a tömörítéstől, mint ahogy egyik veszteséges tömörítési eljárástól sem. Aki teheti használjon flac et, vagy bármilyen más veszteségmentes tömörítési eljárást, ha a hangminőség a cél.
A sajnos a tömörítéses dolgokban nem vagyok olyan jártas, de szívesen veszem az összes ezzel kapcsolatos infót, aki tud valamit ilyenekről ossza meg bátran. -
AmPeX
aktív tag
Igen, jól mondod, de a kvantálási zajról tartott esszém meg meg szerettem volna hagyni holnapra
Mellenseg a jel/zaj viszony képlet: 6,02 x n + 1,76 [dB] de ha n x 6 al szamolunk se tevedünk nagyot...
Még annyit hozzátennék, ami nagyon bökte a csőrömet, hogy beszéltetek arról h miert nem lehet lementeni a cdröl a hangot közvetlenül stb. 1 igenis le lehet 2 iszonyatosan nagy marhaságok hangoztak el, szoval arra ne epitsen senki majd szepen sorban leirok mindent
Hú marhára élvezem h szórhatom végre a hülyeségeimet
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
Folytatom, ha már így belekezdtem, jöjjön tehát a kvantálás:
A mintavételezéssel nyert minták az analőg jelnek a mintavételi időpontokban mért értékei.
Mivel a mintavételezett jel amplitúdója bármilyen értéket képviselhet, az impulzusok nagysága végtelen sokféle lehet. Az ilyen minták számokkal való ábrázolása nehézségekbe ütközik, ugyanis ez csak végtelen hosszú számokkal lehetséges. Ahhoz, hogy a minták egyszerűen ábrázolhatók legyenek, véges számú tizedes helyértékre kell kerekíteni őket. Ez a kerekítés a kvantálás. A kvantálás hatására a minták folytonos amplitúdója diszkrétté válik. Bizonyos esetekben az egymástól csak kis mértékben eltérő értékek kvantálás után egyenlők lesznek. Ezt e legegyszerűbben úgy lehet megérteni, ha elképzelünk egy rámpa melletti lépcsőt. Ha a rámpán közlekedünk, a rámpa teteje és alja között tetszőleges magasságban állhatunk, ezzel szemben a lépcsőn haladva a lépcsőfokok diszkrét magasságértékeket határoznak meg, vagyis a lépcső ''kvantálja'' a magasságot.
A kerekítés miatt az ideális kvantáló be- és kimenete közötti karakterisztika nem egyenes, mint ahogy az analóg rendszereknél, hanem lépcsőzetes. A lépcsők, vagy sávok száma n bites felbontás esetén 2^n -1. 16 bites felbontás esetén pl. 65535 sávra bontható fel az analóg jel. Nagy amplitúdójú jelek esetén a sávok mérete ugyan elhanyagolhatóan kicsi, kis amplitúdó esetén viszont összemérhető a jel nagyságával. Digitalizáláskor a kvantáló az amplitúdóban még folytonos feszültségimpulzusokhoz sávonként egy-egy bináris kódot rendel. Az egy intervallumba eső eltérő nagyságú impulzusok azonos kódot kapnak.
Az eddigieket könnyebben megérhetjük, ha szemügyre vesszük ezt az ábrát: [link]
Azthiszem mostmár elég lesz belőlem, ha valami nem ok, szóljatok 
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
Na jó, nem bírom ki h ne írjak, ráadásul rá is érek.
Az analóg-digitális átalakítás:
Már páran leírták előttem, de valami kifogásolható mindíg volt benne, ezért ezt is szeretném tisztázni, ugyanis ez a digitális hangtechnika alapja.
Az analóg technikában a hangrezgést a mikrofon váltakozó feszültséggé alakítja. A mikrofon kimeneti feszültsége minden időpillanatban követi a hangnyomás változását. Ha nő a pillanatnyi hangnyomás, nő a kimeneti feszültség, és fordítva. Ha változik a hangrezgés frekvenciája, változik a kimeneti feszültség frekvenciája is. A hangnyomást reprezentáló feszültség ANALÓG módon követi a hangnyomás váltakozását, innen az elnevezés.
Az analóg berendezések bemenetére kerülő jelet a berendezésen belül általában elektromos, vagy mágneses mennyiség képviseli. Ez a mennyiség az erősítőkben feszültség vagy áram, a magnetofonok felvevőfejének résében mágneses térerősség, a szalagon mágnesezettség stb. lehet. Az adott mennyiség pillanatértéke a rendszer szabta határokon belül -tápfeszültség, magnetofonszalag telítődése- tetszőleges értéket vehet fel. Mivel az analóg rendszer jeleihez minden időpillanatban tartozik valamilyen véges nagyságú amplitúdó, az analóg jeleket időben és amplitúdóban folyamatosnak mondjuk.
A digitális rendszerek a bemenetükre kerülő analóg jelet digitalizálják, azaz számokká alakítják át. Ettől kezdve az egymást követő számokból képzett számsorozatok képviselik a hanginformációt. Ezeket a számsorozatokat kell továbbítani, rögzíteni, illetve feldolgozni. Mint azt látni fogjuk, a digitális berendezésekben a hangrezgések ábrázolása időben és amplitúdóban egyaránt diszkrét módon valósul meg.
A hangjelek digitalizálása két résztevékenységre bontható: mintavételezésre, és kvantálásra, melynek sorrendje felcserélhető.
Távközlési kutatások már a harmincas években igazolták, hogy az időben folytonos sávkorlátozott jelből elegendő megfelelő időközönként mintát venni. A mintavételi tétel kimondja, hogy a mintavételi frekvenciának nagyobbnak kell lennie, mit a mintavételezett jel legnagyobb frekvenciájú összetevőjének kétszerese. Fs > 2xfmax, ahol Fs a mintavételi frekvencia, fmax a sávszélesség, hangfekvenciás jel esetén a sáv felső határa.
A gyakorlatban pl. 15kHz-es sávszélességhez 30 kHz-nél nagyobb mintavételi frekvencia szükséges, vagy fordítva; 48 kHz es mintavételezéssel 24 kHz-nél valamivel kisebb sávszélességű jelet mintavételezhetünk. Lényeges hangsúlyozni, hogy a mintavételi tétel betartása esetén a mintavételezés NEM VISZ TORZÍTÁST A JELBE, ugyanis a hangferkvenciás jelek spektrumának véges szélessége miatt két időpillanat között csak egy meghatározott módon változhat a jel. Ha a jel csak egyféleképp változhat, akkor elegendő a két időpillanatban a jel nagyságát rögzíteni, a köztes időbeli eseményeket felesleges tárolni.
A mintavételi tételre Nyquist kritériumként is szoktunk hivatkozni (Shanon tétel). Az Fs/2 frekvencia a Nyquist frekvencia, a 0-Fs/2 Hz-es tartomány a Nyquist sáv vagy tartomány.
A hangtechnikában jelenleg három szabványos mintavételi frekvenciát használunk. A CD-játtszók és a Minidisc kizárólag 44,1 kHz-en üzemelnek. Az Európai Rádiós Unió rádió- és televízióstúdiók számra 48 kHz-et ajánl, míg a műholdas rádióadások és a Long Play Dat felvételek mintavételi frekvenciája 32 kHz. A nagyfelbontású rendszerek terjedésével egyre gyakrabban találkozunk a 88,2, 96 és 192 kHz-es mintavételi frekvenciákkal. A hangtechnikában a mintavételezés egyenlő időközönként történik. A folyamatot egy nagy pontosságú négyszögjel, órajel ütemezi. A mintavételi órajel minden második szintváltásakor történik.
Ha nem tartjuk be a mintavételi tételt, akkor a fordított oldalsó oldalsávok átlapolódnak. Ezt ábra nélkül kissé nehéz szemléltetni, de a hangspektrum átlapolódási torzításával analóg jelenség, amikor egy filmben vagy videón a száguldó szekér kereke állni láttszik, vagy hátrafelé forog. A jelenség oka itt is a túl riktán történő ''mintavételezés'', ami a másodpercenkénti 24-25-ször történő képváltás révén jön létre.
Ha a digitalizálandó jel spektruma szélesenn a mintavételi frekvencia felénél, akkor a spektrum Nyguist frekvenciánál nagyobb frekvenciájú összetevőit mintavételezés előtt egy nagymeredekségű aluláteresztő szűrővel el kell távolítani a spektrumból. A gyakorlatban alkalmazott szűrők levágási meredeksége véges, ezért a mintavételi frekvenciát a mintavételi tételből adódó érténél valamivel nagyobbra választják. Ennek megfelelően a 20 kHz-es sávszélességhez 44,1 vagy 48 kHz-es szabványos mintavételi frekvenciák közül választhatunk. Míg a bemeneti aluláteresztő szűrők alkalmazása miatt a hangjel felülről sávhatárolt, addig alacsony frekvenciákon digitális oldalról semmi sem korlátozza a jel spektrumát. Ha a rendszer analóg fokozatai lehetővé teszik akár az egyenfeszüültség is átvihető. Hangjelek esetében erre nincs szükség, sőt kimondottan káros lenne. Az alacsony frekvenciájú jelek átvitele azonban kimondottan növeli a hangfelvétel hűségét. A berendezések frekvenciamenete néhány igen gyenge készüléktől eltekintve 1-2 tized dB-en belül lineáris. A néhány dB-es ingadozásokat, és az esetleges fázishibákat a bemeneti és a kimeneti szűrők okozzák.
Nos, ennyit a mintavételezésről, a kvantálásról egy következő hsz-ben írok, mert így is nagyon hosszú lett, ezért bocsanatot is kerek mindenkitől, de ha már szakmázunk, akkor szakmázzunk rendesen!
Természetesen ezzel kapcsolatban is várom az észrevételeket, kérdéseket stb...
[Szerkesztve] -
AmPeX
aktív tag
Sziasztok! Már nagyon vártam ezt a topikot, ha valahol akkor itt kivillanthatom a fogam fehérjét.
Látom próbálkoznak, egypáran jól tudják amit leírtak, amit pedig nem, azt elhallgatják. Azthiszem, ha időm és energiám engedi részletesen ki fogom tárgyalni a témát, mert érdekel, ezekszerint másokat is, én pedig azthiszem, hogy jártas vagyok benne...
Akkor essünk is neki. Hosszú leszek, de remélem értelmes...
A legelső amit tisztázni kell a már feltett decibell kérdés.
Bizonyos mennyiségek nem csak lineáris tengely, hanem logaritmikus lépték mellett is használatosak. Ennek két oka lehet: egyrészt az ábrázolni kívánt mennyiség tartománya túl nagy, másrészt a szorzás művelete a logaritmizálás után összeadássá egyszerűsödik. Logaritmikusan mindkét tengely mentén dolgozhatunk. A frekvenciatengelyt gyakran osztjuk fel oktávokra, vagy dekádokra a nagy átfogás érdekében. Hasonlóan az amplitúdót is gyakran logaritmizálva ábrázoljuk a nagy dinamika miatt, vagy mert egyszerűen az erősítéseket inkább összeadni szeretnénk a szorzás helyett. Ilyenkor dB-ben adjuk meg a mennyiségeket, jelszinteket. Például hangnyomásnak és az intenzitásnak is létezik dB-ben megadott szintje. Nagyon kell ügyelni arra, hogy ezeket ne keverjük össze se egymással, se a skalár mennyiségekkel. Az intenzitásszint: I=10log(I/Inull) [dB], ahol Inull=10^-12 W/m^2. Látható, hogy az intenzitás teljesítmény jellegű mennyiség, azaz a logaritus előtti szorzó tíz.
Az összes többi decibell, amit használunk, feszültségdecibell, azaz húszas a szorzó. A hangnyomásszint: P=20log(P/pnull) [dB], ahol pnull=20uPa.
Megemlíteném, hogy a hangnyomásszintek összeadása a hallás logaritmikus tulajdonsága miatt igencsak furcsa matematikát követ: két azonos hangnyomású forrás együttese +3 dB növekedést jelent, tehát 10+10 dB = 13 dB, de 100+100 dB = 103 dB.
Az alábbi értékeket célszerű megjegyezni:
+1dB erősítés 12% feszültség és 25% teljesítménytöbbletet jelent,
+3dB a kétszeres teljesítményhez tartozik
+6dB a kétszeres feszültséget, azaz a négyszeres teljesítményt jelenti.
Ezzel a mértékegységet kivégeztük.
Jöhetnek azok a bűvös adatok, amiket senki sem ért egy specifikációban.
Jel/zaj viszony. Azthiszem az előbbiek ismeretében már nem lesz nehéz megérteni, hogy mit értenek ezalatt, hiszen már az elnevezés utal a kiszámítás módjára. A jel a mért eszköz maximális kimeneti feszültsége, a zaj pedig a kivezérlés nélkül kimenetre kerülő feszültségérték. Ez szab korlátot a rendszer dinamikájának, ami az átvihető legkisebb és legnagyobb értékű jelek aránya. Világos hogy ez ideális esetben is csak egyenlő lehet a jel/zaj viszonnyal, mivel a legfelső határt maga a készülék műszaki paraméterei, az alsó határt pedig a zajszint adja.
Remélem eddig minden tiszta.
Várom a reakciókat, aztán folyt. köv.
[Szerkesztve]
Fogod a hangkarid kimenetét és rákötöd a bemenetére. 
Ugy van az a keplet vagy nem? Akkor van meg kerdes? 
Meg regebben hallottam ezt, h a wav ot is lejattsza, nem tünt furcsanak, 16 bit 44100 Hz... bele sem gondoltam...
hm.. sajna most nem erek ra, de majd megprobalom egy par sorba leirni mindezt világnyelven... 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Apple iPhone X, 256GB, Kártyafüggetlen
- Xiaomi Redmi Note 14 Pro 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7800X3D 32/64GB RAM RX 9070 XT GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! Apple Macbook Pro 16" 2019 i9 9980HK 64GB DDR4 1TB SSD Radeon Pro 5500M garanciával
- Telefon felvásárlás!! Apple Watch Series 6/Apple Watch Series 7/Apple Watch Series 8
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest