- Yettel topik
- Huawei Watch GT 6 és GT 6 Pro duplateszt
- iPhone topik
- Huawei Watch Fit 5 Pro - jó forma
- Apple iPhone 17e – mágnesek ereje
- Honor 600 – kezes, kitartó, költséges
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Samsung Galaxy S21 Ultra - vákuumcsomagolás
- Xiaomi 15T Pro - a téma nincs lezárva
-
Mobilarena
Mobilarena
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sziasztok!
Tudtok ilyan AUR helperről, ami nem obsolete, ma is telepíthető, és nem kell a saját useremet a sudoers file-ba rakni?
A pacaur valami dependencia miatt nem települ, mert az AUR-ból kellene neki valami, amit ha kézzel felrakok, akkor is hiányolja.
A yay csak akkor hajlandó felmenni, ha a juzeremet a sudoers file-ba rakom. Ugye rootként nem engedi mkbuild-et futtatni, de a dependenciákhoz meg kellene neki a su jog.Szóval értitek.
-
Köszi mindkettőtöknek!
Így a leírás(otok) alapján utólag már egyértelmű, hogy hibásan gondolkodtam a biztonságról su/sudo téren.
Nem baj, sosem árt tanulni.
Végül megoldottam a sudo-t, legfeljebb majd nem használom yay-n kívül másra.
Nekem is a su fekszik jobban, és Fedorán nagyon megszoktam, hogy nincs sudo.Kössz mégegyszer!
Elhiszem, hogy az a kénylemesebb, ha su-zol, aztán kész, de ugye a biztonság, és a kényelem nem fér meg egymás mellett. Pont ez a módszer nem biztonságos. Egy olyan cég, aki figyel a biztonságra, ott a rendszerüzemeltetők nem su-zhatnak, csak kivételes esetekben.
Amúgy engem is zavar valamennyire, főleg Windows után, de mivel elég gyorsan gépelek, így a masszív hosszú jelszóval se gond már nekem a sudo-zás -
Köszi mindkettőtöknek!
Így a leírás(otok) alapján utólag már egyértelmű, hogy hibásan gondolkodtam a biztonságról su/sudo téren.
Nem baj, sosem árt tanulni.Végül megoldottam a sudo-t, legfeljebb majd nem használom yay-n kívül másra.
Nekem is a su fekszik jobban, és Fedorán nagyon megszoktam, hogy nincs sudo.Kössz mégegyszer!
-
Bici
félisten
Köszi mindkettőtöknek!
Így a leírás(otok) alapján utólag már egyértelmű, hogy hibásan gondolkodtam a biztonságról su/sudo téren.
Nem baj, sosem árt tanulni.Végül megoldottam a sudo-t, legfeljebb majd nem használom yay-n kívül másra.
Nekem is a su fekszik jobban, és Fedorán nagyon megszoktam, hogy nincs sudo.Kössz mégegyszer!
-
Értem, kössz!
Ez esetben csak a juzerem sudoers file-ba rakása lehet megoldás?
Furcsa, de lehet, hogy csak nekem. -
Szeretnék egy AUR helpert.
Ehhez a wiki szerint először a makepkg -si parancs kell, ami nem hajlandó rootként futni.
Root nélkül pedig ott akad el a dolog, hogy a pacman-hez root jog kell, de a user jelszót kéri be, majd ha beírom, akkor azt mondja, hogy a júzerem nincs a sudoers file-ban.
Ha nem muszáj, nem is tenném be. -
Sziasztok!
Tudtok ilyan AUR helperről, ami nem obsolete, ma is telepíthető, és nem kell a saját useremet a sudoers file-ba rakni?
A pacaur valami dependencia miatt nem települ, mert az AUR-ból kellene neki valami, amit ha kézzel felrakok, akkor is hiányolja.
A yay csak akkor hajlandó felmenni, ha a juzeremet a sudoers file-ba rakom. Ugye rootként nem engedi mkbuild-et futtatni, de a dependenciákhoz meg kellene neki a su jog.Szóval értitek.
-
Sziasztok!
Tudtok ilyan AUR helperről, ami nem obsolete, ma is telepíthető, és nem kell a saját useremet a sudoers file-ba rakni?
A pacaur valami dependencia miatt nem települ, mert az AUR-ból kellene neki valami, amit ha kézzel felrakok, akkor is hiányolja.
A yay csak akkor hajlandó felmenni, ha a juzeremet a sudoers file-ba rakom. Ugye rootként nem engedi mkbuild-et futtatni, de a dependenciákhoz meg kellene neki a su jog.Szóval értitek.
-
udevadm monitor --environment --udev
Ez kiír minden változót, amivel tudod pontosítani a szabályokat az igényeidnek megfelelően.Nem tudom, milyen környezetet használsz, de általában be lehet állítani, hogy egy usb tároló csatlakoztatásánál mi történjen, jelezze a tálcán egy ikon, stb.
-
Igen, próbáltam au udev-et reloadolni, de hatástalan volt,
És most kiderült, hogy jó is. Otthon rádugva a winyót fel is jött az ablak. Ezekszerint a mobilt rádugva és storage-et választva nem minősűl usb_device-nak, ezért nem akart nekem jelzést küldeni. Ennek majd holnap utánanézek, hogy minek minősűl akkor.
Arra van ötleted, hogy ACTION-höz mit lehetne írni, hogy ha csak a a winyó rádugás (add), és umount-olásra reagáljon? A remove a winyó kihúzását takarja. Arról viszont már nem kell üzenet. Viszont úgy néz ki, hogy az xfce4-notifyd mégse lesz jó daemonnak, mert bár az önmagában is lekezeli az eseményt, tehát udev szabály sem kell (ha van, akkor két üzenet jön), viszont a mobilos eseményt ő sem érzékeli. Úgyhogy egy egyszerűbb notify daemont, tán a dunst-ot fogom majd kipróbálni holnap. -
Igen, próbáltam au udev-et reloadolni, de hatástalan volt,
És most kiderült, hogy jó is. Otthon rádugva a winyót fel is jött az ablak. Ezekszerint a mobilt rádugva és storage-et választva nem minősűl usb_device-nak, ezért nem akart nekem jelzést küldeni. Ennek majd holnap utánanézek, hogy minek minősűl akkor.
Arra van ötleted, hogy ACTION-höz mit lehetne írni, hogy ha csak a a winyó rádugás (add), és umount-olásra reagáljon? A remove a winyó kihúzását takarja. Arról viszont már nem kell üzenet. Viszont úgy néz ki, hogy az xfce4-notifyd mégse lesz jó daemonnak, mert bár az önmagában is lekezeli az eseményt, tehát udev szabály sem kell (ha van, akkor két üzenet jön), viszont a mobilos eseményt ő sem érzékeli. Úgyhogy egy egyszerűbb notify daemont, tán a dunst-ot fogom majd kipróbálni holnap. -
Valaki próbálta már pure Arch alatt notificationt csinálni? Én be szerettem volna állítani, hogy ha USB-t dugok a gépre vagy ha leválasztom, akkor egy kis ablakban küldjön üzenetet.
Feltettem az xfce4-notifyd-t (ha már xfce4 panelem van) és a libnotify-t. Megnéztem, és az xfce4-notifyd szolgáltatása rendben létrejött, fut a daemon, fel is konfiguráltam, hogy hol jelenjen meg az ablak, és meddig mutassa.
Ha notify-send "Hello USB" -t írok, akkor meg is jelenik az ablak.Ezután a doksik alapján létrehoztam egy udev szabályt 90-usb_notify.rules néven az /etc/udev/rules.d alatt, melynek tartalma:
ACTION=="add", SUBSYSTEM=="usb", ENV{DEVTYPE}=="usb_device", RUN=+"/usr/bin/notify-send 'Hello USB'"
ACTION=="remove", SUBSYSTEM=="usb", ENV{DEVTYPE}=="usb_device", RUN=+"/usr/bin/notify-send 'Hello USB"Viszont semmi sem történik. Próbáltam, hogy a RUN=+ szekciban egy általam létrehozott scriptet indítson el, de úgysem fut le.
-
-
Sway-t nem ajánlják, mert elég gyorsan fejlődik, a stable disztrócsomagokban pedig egy régi verzió van. Bugjelentést sem fogadnak el róla, azonnal elutasítanak a fejlesztők is kérdéssel, kéréssel, ha nem a legújabb verziót használod. De mint mondtam, egy gyenge gépen is kb. 2 perc lefordítani, gyorsabbon meg néhány mp..
Plusz akinek Gentoo-ja van, az pont azért tette fel, mert nem akar tárolóktól függeni.
Igen, de Arch topicban vagyunk ahol eleg hamar megkapja a frissiteseket a sway is, es ugy remlik hogy te is archot hasznalsz.
Egyebkent pont most irtam hogy en is taroloktol fuggok Gentoo alatt (az ok: nem akarom szivatni magam). Meg annyit hogy amikor sway alatt elkezdtek a modulokat kulon szallitani elso korben hibas volt a gentoo ebuild, ezert fixaltam regebbi verziora a csomagot. Az utan frissitettem le amikor kijott a stabil sway.
-
Sway-t nem ajánlják, mert elég gyorsan fejlődik, a stable disztrócsomagokban pedig egy régi verzió van. Bugjelentést sem fogadnak el róla, azonnal elutasítanak a fejlesztők is kérdéssel, kéréssel, ha nem a legújabb verziót használod. De mint mondtam, egy gyenge gépen is kb. 2 perc lefordítani, gyorsabbon meg néhány mp..
Plusz akinek Gentoo-ja van, az pont azért tette fel, mert nem akar tárolóktól függeni.
-
Akkor sikerült téged is félreértenem. Ha már Gentoo-d van, forgass kézzel. Egy Termite nem is rettenet nagy. Nem Chrome, LibreOffice, stb., amit több órán át kell fordítani.
Ezt szeretem a Sway-ben is, hogy marha pici. Archon is forráskódból kell forgatni, de ezt ajánlják a Sway fejlesztői is. De egy elég régi gépen is lefordul 1 perc alatt a wlroots-git, és másik 1 perc mire a sway-git is lefordul. Nem egy nagy idő. Igaz nálad XWaylandnek is kell fordulnia hozzá, de az is elég kicsi csomagnak tűnik.
-
-
De nem azt írtad, hogy Sway-t használsz? Pont a waylandes terminálokról írok, X11-re van egy kazal. Egyébként meg nincs igaza ennek az oldalnak, mert a Termite támogatja a Xorg-ot is, legalábbis én úgy tudom. Nem csak Wayland only, és ezt onnan gondolom, hogy ubyegon kedvenc kopasz youtube-os fószerei közül is használja az egyik Qtile, dwm, xmonad, stb. Xorg-os felületek alatt hiba nélkül.
Az való igaz, hogy GPU gyorsítás nincs a Termite-ban, de elvileg ha Waylandet támogat, onnantól a kompozitornak kell gondoskodnia a GPU gyorsításról, nem az alkalmazásnak.
Te se nezted meg a linket.
Nincs wayland-terms vagy hasonlo kategoria ha ez zavarna meg. Egyeszeruen nincs taroloban a termite ezert esett ki. Annyira kenyelmesen elek hogy kulso repokhoz nem nyulok es kezzel se forgatok. (sajnos ezert nem hasznalok ck-kernelt 
) -
Én Termite-ot használok, annak is van natív Wayland-támogatása, és elég sovány terminál (bár függősége lehetne egy kicsit kevesebb), még vim-módja is van, nálam teljesen bevált, semmi hiányosságba vagy bugba nem futottam bele. Az is igaz, hogy nekem terminállal még sose volt bajom, előtte amiket használtam, azokkal sem volt problémám (Gnome Terminal, lxterminal, Konsole), egyedül az xterm-et nem szeretem, alap konfiggal elég ocsmány, de ha beállítja az ember, az is elmegy. Vagyis van még egy, amit nem annyira szeretek, az st. Az annyira minimalista, hogy semmit nem tud default, még vissza sem lehet benne görgetni.
Sajnos Wayland-képes terminálból még elég kevés van. A kollégától elnézést, félreértettem.
Ezt az Alacrittyt kipróbálnám, de már a fejlesztői oldalon ilyeneket írnak: Wayland support is available, but not everything works as expected.
Így nincs sok bizadalmam benne, hiába GPU gyorsított.
-
Jaaaaa, akkor jól félreértettük egymást.
Kösz a tippet, fel is raktam az alacritty-t, jónak tűnik.
-
De minek kell neked Linuxra windowsos telnet/SSH kliens? Ezt meg a Puttyt Windowsra fejlesztik, oda muszáj, mert nincs normális terminál. Linux alól viszont megnyitsz akármilyen terminált, kalapálod be az ssh hostname parancsot és már megy is, nem kell sem Putty, sem Hello Kitty, sem Cucly.
Illeve pont egy másik topikban írtam nemrég, hogy ha megnyomod véletlenül a Ctrl+S-t, akkor olyan, mintha lefagyott volna a terminál, konzol. Próbáld meg Ctrl+Q-t nyomni, hátha megjavult.
-
Nekem csak egy fura volt mikor tavaly nyár eleján Linuxra álltam át. A fájlrendszer felépítése, és a jogosultságkezelés. Nekem hiányozna, hogy nem lehet userekre adni különböző jogosultságokat.
De semmi más gondom nem volt. Én azonnal tudtam azonosulni a Linux-al. Illetve egész pontosan az Arch klónokkal, és jóideje már az Arch-al. Nekem az Ubuntu vonal sosem jött be. Lehet hogy azért, mert én sosem Windows-osként gondolkoztam, hanem komplett rendszerként.
Sosem fordult elő, hogy exe-t akartam futtatni, vagy programot telepíteni a tároló helyett, nem adtam magamnak automatikusan rendszergazdai jogkört, szal ezek nálam egyáltalán nincsenek, pedig én úgy kezdtem anno a Manjaro-val, hogy nem volt mellette Windows. Csak és kizárólag Manjaro került a notimra. Nem telepítettem Wine-t sem (azóta se próbáltam ki, hogy hogyan működik), Virtualbox-on sem ment Windows rajta. Rögtön csak Linux ment, és nem volt gondom. Megtaláltam mindent a tárolókban ami nekem kell. Sőt. Legutóbb ugye azon akadtam ki, hogy még olyat is találni az Arch-os tárolókban, amiről álmodni sem mertem. Amúgy a Teamvieweres példa nem feltétlenül Windows-os beidegződés. Pl nálunk rengeteg ügyfél távasztali segítségét csak Teamviewer-el lehet megoldani, mert az ügyfelek ahhoz ragaszkodnak, vagy szimplán náluk az a céges policy. Gyakoribb, mint hogy a LogMeIn-t erőltetik. Amúgy én Openbox-ra azért tértem át, mert ahogy utánaolvastam jelentős sebességet fogok tapsztalni, és sokkal reszponzívabb lesz és hogy bill kombókat erőltet leginkább. Így is lett, vagyis én határozott céllal jöttem Openbox-ra, mint ahogy pure Arch-ra is Manjaro-ról. Nálam addigra már szóba sem jött a tévelygés (főleg hogy előtte már sok Arch klónt kipróbáltam).Ma viszont úgy tervezem, hogy keresek valami témát az Arch-ra ami világos, és rendesen elkülönülnek az ikonok, háttérszínek, fejléc színek, és fúkusz kijelölése is, mert ha egy gombon ide-oda viszem a fókuszt, akkor alig üt el a színe az eredeti háttérszíntől.
-
A dir működik, az ls parancsra van drótozva, ugyanaz a kettő. De nem erre céloztam, hanem arra, nem is érzed, hogy bizonyos megszokásaid Windowsról vannak. Nyilván idővel egyre kevesebb lesz. Én is csak akkor vettem észre ezeket, mikor már elhagytam őket, hogy milyen feleslegesek voltak. Szerintem már neked is érezned kell, hogy egy Arch + Openbox mennyire más ahhoz képest, mint amikor elkezdtél linuxozni. De mikor még nekikezdtél, akkor nem tudtad, hogy lesz még fejlődés, windowsmentesebb gondolkodásmód később, de lett.
Vannak, akiknek többet árt a Windows. Pl. nem egy kezdő akar Linuxon weboldalakról binárist telepíteni a tárolók helyett, vírusirtót meg tűzfalat akarnak feltenni Linuxra is, meg WinRar-t, Total Commandert használnak Wine alatt. Minden jogosultságot chmod 777-tel oldanak meg, lehetőleg az egész partíción. Mindent jelszó nélkül akarnak használni, rendszergazdaként és hasonlók. Nyilván ők nem érzik, hogy ezek windowsos berögződések, de valójában azok.
-
A dir működik, az ls parancsra van drótozva, ugyanaz a kettő. De nem erre céloztam, hanem arra, nem is érzed, hogy bizonyos megszokásaid Windowsról vannak. Nyilván idővel egyre kevesebb lesz. Én is csak akkor vettem észre ezeket, mikor már elhagytam őket, hogy milyen feleslegesek voltak. Szerintem már neked is érezned kell, hogy egy Arch + Openbox mennyire más ahhoz képest, mint amikor elkezdtél linuxozni. De mikor még nekikezdtél, akkor nem tudtad, hogy lesz még fejlődés, windowsmentesebb gondolkodásmód később, de lett.
Vannak, akiknek többet árt a Windows. Pl. nem egy kezdő akar Linuxon weboldalakról binárist telepíteni a tárolók helyett, vírusirtót meg tűzfalat akarnak feltenni Linuxra is, meg WinRar-t, Total Commandert használnak Wine alatt. Minden jogosultságot chmod 777-tel oldanak meg, lehetőleg az egész partíción. Mindent jelszó nélkül akarnak használni, rendszergazdaként és hasonlók. Nyilván ők nem érzik, hogy ezek windowsos berögződések, de valójában azok.
-
Jó, hát aki azt sem tudja, hogy mi az az egér meg partíció, az valóban nehezebben fog beleszokni a Linuxba is. De! Megfigyelésem szerint a windowsos előélet még hátráltat is Linuxnál, mert próbálja a kedves user a windowsos szokásokat, berögződéseket átültetni Linuxra, amiről le kell őket szoktatni, ezt még én is tapasztaltam magamon anno egy bizonyos szinten.
Láttam olyan öregeket, akiknek az unoka tette fel az Ubuntut, Mintet, stb., és egész jól kezelték, de nem azért, mert ELTE progmatot végeztek még anno 1936-ban, hanem nem volt még előzetes windowsos tudásuk, ami összezavarta volna őket, nem hasonlítgatták össze lépten-nyomon a kettőt. Megmutatták nekik, hogy mikor milyen ikonra kell kattintani és könnyedén elboldogultak vele, persze csak alap felhasználói szinten, böngészés, Skype, netrádió hallgatása, stb.. Semmi ilyen haladóbb szintű dolog, mint terminálban ügyködés, rendszerfrissítés, konfigfájl szerkesztése. Sőt, még arcukba nyíló popup szemetet és magától felmászó toolbar-rengeteget sem kaptak, meg Candy Crusht villogó csempékkel.
Az egészből azt akarom kihozni, hogy mindenkinek az a könnyű, amit elsőre megszokott. Épp ez a trükkje a MS-nak, mindenkit rászoktat a Windowsra, szinte mindenki azt szokja meg, azt ismeri meg elsőnek, és utána minden sz4rn4k fog tűnni, ami nem Windows, nem pont úgy működik, stb.. A fejlesztőket is lepénzelte Redmond, hogy fontos üzleti, kreatív, mérnöki programcsomagokat, AAA-s/exkluzív csak Windowsra (vagy Xboxra) hozzanak ki (esetleg Mac-re, mert az a MS-nak nem versenytárs a speciális ökoszisztéma miatt).
Akkor én kivétel vagyok, mert nekem ez a tudás egyáltalán nem hátráltat, sőt. 3 hónap múlva már pure Archoltam, és nem szenvedtem vele. Még olyan sincsen, hogy dir parancsot akarok kiadni linux alatt
-
Tapasztalatom szerint a windowsos előélet nem sokat jelent Linuxban. Max. tudod mi az a partíció, kötegelt fájl, jogosultságok, konfigfájl (Windows alatt .ini-k) és ennyi. A többit úgyis elölről kell tanulni. Ezt is szeretem a Linuxban, hogy teljesen különbözik a windowsos világtól, nem csak koppintása annak.
-
Igen, azt gondoltam, hogy ha majd szükségem lesz a d-bus-ra, akkor jön hibaüzenet, de majd akkor beállítom. Nincs sok programom fent. Csak azok amikre feltétlenöl szükségem van, vagy szükségem lehet. Eredendően én azért akartam pure Arch-ot, mert egy igen vékony Arch-ot szeretnék használni. Ezt a filozófiámat jól tükrözi, hogy 772db csomag van csak fent, pedig olyan egzotikumokat is használok, mint SACD iso filejainak darabolása, 1 fileként rippel flac fileok darabolása, szal nem csak hétköznapi dolgokra használom a notimat. Ennek ellenére elég vékonyka az Archom, és nem is tervezem, hogy agyontelepítem. Ha programot kell keresnem, akkor is igyekszem olyat választani, hogy minnél kevesebb függőséget rakjon fel. Nagyon ritka, hogy nekem a program kinézete legyen fontos. Inkább a minimalista felfogása elsődrendű, és a funkciói.
Amúgy meg nem tudod elvenni a kedvem. Nem is értem ezt most miért írod. Többé-kevésbé láttad, hogyan alakult a linuxos pályafutásom, és gyakorlatilag 3 hónap alatt eljutott a Manjaro-ról oda, hogy nekem pure Arch kell, és KDE-vel gyakorlatilag teljesen simán megcsináltam kicsit utánanézve, hogy hogyan kell telepíteni. Miután az rendben ment, jött egy másik partícióra az Openbox, mert ahogy olvasgattam egy nagyon jó WM, hogy ha valaki olyasmit keres, hogy a DE és a Winows Tiling közötti rendszer. Úgyhogy beleástam magam, 2 napig nézelődtem hogyan működik az Openbox, és egy másik partíción elkezdtem belakni. Majd miután már működtek a mindennapos dolgaim csináltam róla egy komplett image-t, majd KDE-s Archot töröltem és oda írtam vissza az Openboxosat és azóta azt csinosítgatom. Időnként eszembejut, hogy hé ez kell hozzá nekem, úgyhogy utánaolvasok és megcsinálom. Elég ritkán jövök ide kérdezősködni, max megerősítésért. Notebook fedelének lecsukásakor lockoljon is megoldottam egyedül. Igaz nem volt egyszerű, mert nincs rendesen dokumentálva, de meg van, és persze minden lépést amit Openbox alatt csináltam, installáltam azt minde vagy scriptbe raktam, vagy csináltam róla apró leírást, rendszerfile mentést, hogy ha egyszer újrakezdem, akkor azokat visszatöltve lépésenként szűz, de mégis általam hasznbált funkciógazdag Openboxosat kapjak. És rettentően élvezem, hogy ezt így kell összeguberálni.
És emellett veszet gyors a rendszer, pedig sima i3-as notebook, de olyan sebességgel pörög, hogy egy Ubuntu, de Arch alapú Manjaro, Antergos is elbújhat mögötte. Soha nem volt ilyen gyors rendszerem amit ráadásul így szerettem volna, úgyhogy eszemágában sincs másra áttérni
Azt azért hozzátenném, hogy nekem azért is volt ilyen könnű áttérni fapados Arch-ra, mert vagy 25 éve Windows-ozok rendszermérnökként, úgyhogy ismeretlen rendszer ide vagy oda, azért ennyi tapasztalattal könnyebb tanulni, csinálni. -
Igen, azt gondoltam, hogy ha majd szükségem lesz a d-bus-ra, akkor jön hibaüzenet, de majd akkor beállítom. Nincs sok programom fent. Csak azok amikre feltétlenöl szükségem van, vagy szükségem lehet. Eredendően én azért akartam pure Arch-ot, mert egy igen vékony Arch-ot szeretnék használni. Ezt a filozófiámat jól tükrözi, hogy 772db csomag van csak fent, pedig olyan egzotikumokat is használok, mint SACD iso filejainak darabolása, 1 fileként rippel flac fileok darabolása, szal nem csak hétköznapi dolgokra használom a notimat. Ennek ellenére elég vékonyka az Archom, és nem is tervezem, hogy agyontelepítem. Ha programot kell keresnem, akkor is igyekszem olyat választani, hogy minnél kevesebb függőséget rakjon fel. Nagyon ritka, hogy nekem a program kinézete legyen fontos. Inkább a minimalista felfogása elsődrendű, és a funkciói.
Amúgy meg nem tudod elvenni a kedvem. Nem is értem ezt most miért írod. Többé-kevésbé láttad, hogyan alakult a linuxos pályafutásom, és gyakorlatilag 3 hónap alatt eljutott a Manjaro-ról oda, hogy nekem pure Arch kell, és KDE-vel gyakorlatilag teljesen simán megcsináltam kicsit utánanézve, hogy hogyan kell telepíteni. Miután az rendben ment, jött egy másik partícióra az Openbox, mert ahogy olvasgattam egy nagyon jó WM, hogy ha valaki olyasmit keres, hogy a DE és a Winows Tiling közötti rendszer. Úgyhogy beleástam magam, 2 napig nézelődtem hogyan működik az Openbox, és egy másik partíción elkezdtem belakni. Majd miután már működtek a mindennapos dolgaim csináltam róla egy komplett image-t, majd KDE-s Archot töröltem és oda írtam vissza az Openboxosat és azóta azt csinosítgatom. Időnként eszembejut, hogy hé ez kell hozzá nekem, úgyhogy utánaolvasok és megcsinálom. Elég ritkán jövök ide kérdezősködni, max megerősítésért. Notebook fedelének lecsukásakor lockoljon is megoldottam egyedül. Igaz nem volt egyszerű, mert nincs rendesen dokumentálva, de meg van, és persze minden lépést amit Openbox alatt csináltam, installáltam azt minde vagy scriptbe raktam, vagy csináltam róla apró leírást, rendszerfile mentést, hogy ha egyszer újrakezdem, akkor azokat visszatöltve lépésenként szűz, de mégis általam hasznbált funkciógazdag Openboxosat kapjak. És rettentően élvezem, hogy ezt így kell összeguberálni.
És emellett veszet gyors a rendszer, pedig sima i3-as notebook, de olyan sebességgel pörög, hogy egy Ubuntu, de Arch alapú Manjaro, Antergos is elbújhat mögötte. Soha nem volt ilyen gyors rendszerem amit ráadásul így szerettem volna, úgyhogy eszemágában sincs másra áttérni
Azt azért hozzátenném, hogy nekem azért is volt ilyen könnű áttérni fapados Arch-ra, mert vagy 25 éve Windows-ozok rendszermérnökként, úgyhogy ismeretlen rendszer ide vagy oda, azért ennyi tapasztalattal könnyebb tanulni, csinálni. -
Egyes alkalmazásoknak kellhet a dbus. Igaz én sem használok már ilyet, de régebben pl. a redshift-gtk, Skype ilyen volt, meg volt még valami másik grafikus progi, aminek nem emlékszek a nevére, talán valami színprofilt vagy mit lehetett vele szerkeszteni. Ezeket ha elindítod és nem tudnak a d-bus demonhoz kapcsolódni, akkor leállnak d-bus error: cannot open socket apja kaszá't möhöhő hibaüzenettel, vagy ha nem is állnak le, de kiköpik ezt a sort hibakimenetbe, és nem működnek teljes funkcionalitással.
Nem is a kedved akartam elvenni, csak megjegyeztem, hogy a full extrás, kezdőket mindenben kiszolgáló disztrók, DE-k mögött oltári nagy munka van, mire mindent beletesznek, összecsiszolnak, hogy minden menjen pöccre, minden működjön mindennel,és komplett legyen az egész ökoszisztéma. Közben meg a kezdők azt hiszik, hogy ez természetes, csak fel kell rakni „Az” Ubuntut vagy „A” Mintet, vagy „A” KDE-t, és az már gyárilag ilyen, csak fejlesztőknek csak le kell szüretelniük a bokorról, és mehet is az .iso/.deb fájlba forrón és gőzölgőn, és ez a Linux ilyen, hogy felteszed, aztán minden megy, mint Windowson, grafikus Update, Steam, Wine, szkenner, Candy Crush, Photoshop, MS Office, spéci BT-s billentyűzet drivere, mindezt tökéletes magyarsággal.
Emlékszek anno uby kollégának is természetes volt, hogy a mesa csomag meg a wifi/cpu mikrokód, stb. firmware-ek ott vannak minden disztrón, míg egyszer csak valami Arch-klónon kellett észrevegye kellemetlen meglepetésként, hogy ezek a dolgok nem olyan mindenhol magától értetődően jelen lévő alapok, mint azt ő korábban naivan gondolta. Persze én is ezt hittem kezdőbb koromban. Igazából nekem Archon ezt volt eleinte nehéz megszokni, nem is a telepítési procedúrát. Mindenhez ki kellett tapasztalni, hogy milyen csomagot kell feltenni, hogy kell konfigolni, milyen hardverekhez milyen driver és beállítás kell, milyen systemd service-eket kell engedélyezni. De megéri vele szenvedni, később egyfajta szabadságot ad, és nem lesz az ember mindenféle csoda-full-extrás disztró kövi LTS kiadására szorulva, ahol megáll az élet, ha nem megy valami, és megy a vergődés downgrade-re, meg instabil, meg bla-bla.
Persze ez Archon sem feltétlenül nehéz, ha pl. full extrás DE-t tesz fel valaki, mert csak felteszi a plasma, gnome, xfce metacsomagot, abban benne van minden, kompozitor, tálca, dbus, login manager, anyja kínja, húzza magával kompletten a full mesa, Xorg, pulseaudio, stb. csomagokat függőségi fába, és nem kell kinyomozni mihez mi kell. De ahogy valami kisebb WM-et tesz fel az ember, IceWM, Openbox, i3wm, vagy hasonló, akkor ezek a dolgok nagy hirtelenséggel nem lesznek adottak, nem kerül fel minden, már kapásból azon el kell kezdeni kínlódni, hogy a telepített WM nem fog elindulni magától, mert boot után csak egy szöveges login konzol fogad, és mennek az emberek a fórumra sírni, hogy jajj, instabilazarch, rohadtrolling, nemmegy, micsinájjak, bezzeg a 2099-ig támogatott Zubbonytu Eltées Mínusz 3 pont 04 köbgyök kettőn alapból ment.
Ez Gentoo-n még annyival van súlyosbítva, hogy ott a csomagot is neked kell lefordítanod, meg systemd sincs alapból, az init-et is az embernek magának kell összehegesztenie, stb..
Igen, azt gondoltam, hogy ha majd szükségem lesz a d-bus-ra, akkor jön hibaüzenet, de majd akkor beállítom. Nincs sok programom fent. Csak azok amikre feltétlenöl szükségem van, vagy szükségem lehet. Eredendően én azért akartam pure Arch-ot, mert egy igen vékony Arch-ot szeretnék használni. Ezt a filozófiámat jól tükrözi, hogy 772db csomag van csak fent, pedig olyan egzotikumokat is használok, mint SACD iso filejainak darabolása, 1 fileként rippel flac fileok darabolása, szal nem csak hétköznapi dolgokra használom a notimat. Ennek ellenére elég vékonyka az Archom, és nem is tervezem, hogy agyontelepítem. Ha programot kell keresnem, akkor is igyekszem olyat választani, hogy minnél kevesebb függőséget rakjon fel. Nagyon ritka, hogy nekem a program kinézete legyen fontos. Inkább a minimalista felfogása elsődrendű, és a funkciói.
Amúgy meg nem tudod elvenni a kedvem. Nem is értem ezt most miért írod. Többé-kevésbé láttad, hogyan alakult a linuxos pályafutásom, és gyakorlatilag 3 hónap alatt eljutott a Manjaro-ról oda, hogy nekem pure Arch kell, és KDE-vel gyakorlatilag teljesen simán megcsináltam kicsit utánanézve, hogy hogyan kell telepíteni. Miután az rendben ment, jött egy másik partícióra az Openbox, mert ahogy olvasgattam egy nagyon jó WM, hogy ha valaki olyasmit keres, hogy a DE és a Winows Tiling közötti rendszer. Úgyhogy beleástam magam, 2 napig nézelődtem hogyan működik az Openbox, és egy másik partíción elkezdtem belakni. Majd miután már működtek a mindennapos dolgaim csináltam róla egy komplett image-t, majd KDE-s Archot töröltem és oda írtam vissza az Openboxosat és azóta azt csinosítgatom. Időnként eszembejut, hogy hé ez kell hozzá nekem, úgyhogy utánaolvasok és megcsinálom. Elég ritkán jövök ide kérdezősködni, max megerősítésért. Notebook fedelének lecsukásakor lockoljon is megoldottam egyedül. Igaz nem volt egyszerű, mert nincs rendesen dokumentálva, de meg van, és persze minden lépést amit Openbox alatt csináltam, installáltam azt minde vagy scriptbe raktam, vagy csináltam róla apró leírást, rendszerfile mentést, hogy ha egyszer újrakezdem, akkor azokat visszatöltve lépésenként szűz, de mégis általam hasznbált funkciógazdag Openboxosat kapjak. És rettentően élvezem, hogy ezt így kell összeguberálni.
És emellett veszet gyors a rendszer, pedig sima i3-as notebook, de olyan sebességgel pörög, hogy egy Ubuntu, de Arch alapú Manjaro, Antergos is elbújhat mögötte. Soha nem volt ilyen gyors rendszerem amit ráadásul így szerettem volna, úgyhogy eszemágában sincs másra áttérni
Azt azért hozzátenném, hogy nekem azért is volt ilyen könnű áttérni fapados Arch-ra, mert vagy 25 éve Windows-ozok rendszermérnökként, úgyhogy ismeretlen rendszer ide vagy oda, azért ennyi tapasztalattal könnyebb tanulni, csinálni. -
Helló.
Bocs az amatőr kérdésért.
Most raktam fel a Manjarot és szeretnék rá DXVK-t telepíteni.
Letöltöttem a fájlt, de nem tudom milyen parancsal tudom telepíteni. Tehát a terminálba mit írjak be?
A setup_dxvk.sh -t kellene futtatnom.Célszerűen elsőként a google.hu-t kell beírni, csak nem a terminálba.
https://forum.manjaro.org/t/wine-staging-dxvk-vulkan/49827/4
-
Ne mondd már ezt. Tudod jól, hogy én ezzel számoltam, sőt élvezem ezt az egészet. Mondjuk a d-bus-t még nem állítottam, mert eddig nem volt ré szükségem, de aztán lehet hogy lesz valamire szükségem, ami igényelni fogja, de egyelőre nincs ilyen.
Fiatalság bolondság.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
x évvel ezelőtt én is élveztem, azóta megöregedtem, most már inkább a komolyabb dolgokra fordítom az időm. Evés, pisilés stb.
-
Ja, ha Xfce-panelt használsz, akkor nem kell autostartba tenni a clipmant.
Ez van, ha WM-et használsz. Mindenről neked kell gondoskodni, kukáról, panelról, asztalikonokról, háttérképről, alkalmazásindóról/menüről, vágólapkezelőről, automountról, d-bus kezelésről, speciális laptopbillentyűk működéséről, hangerő és Wi-Fi appletről, energiatakarékossági beállításokról, kompozitorról, stb.. A kezdőknek való DE-s disztrókban ez már mind kulcsrakészen ott van, kényelmi okokból, hogy a kezdőnek ne azzal kezdődjön a linuxos pályafutása, hogy nem működik ez, nem működik amaz, nem tudja mit kell felrakni, hogyan, és csak vergődik, meg az lesz, hogy XxaralinuxX. De aki haladóbb, és ilyen Arch plusz minimalista WM-et használ, annak számolnia kell, hogy nem csak egy pacman -S openbox-ból áll a telepítés, mert csak egy szürke háttér meg a jobb egérgombos menü fogja fogadni, de azon kívül semmi nem lesz.
-
És valóban, azt is választottam, mert 1 függőséget pakolt csak fel, meg az xfce paneljét használom (tint2-ben a középrepakolás szinte kivitelezhetetlen volt), úgyhogy ez a 2 ok amiért választottam. Viszont az autoconfigba nem kellett bepakolnom, de ez nyilván azért van, mert xfce panelt használok, ő pedig automatán betölti az összes pluginjét amit feltettem (battery, datetime) Funkcióra is tetszik, alap ikonja is jó, és teljesen korrektül és használhatóan működik amire nekem kell (távasztali munkákhoz jön jól, csak ezért kellett).
-
Ehhez telepítened kell az adott DE-hez vagy WM-hez való clipboard managert. Ez nem a Linux, hanem a X.org korlátozása, az alkalmazás bezárásával eltűnik az is, amit vágólapra rakott. A clipboard manager ezt kivédi, mert ő mindvégig fut, menedzseli a vágólapot, nem hagyja elveszni, de extrákat is nyújt, vissza is lehet több lépésben is állítani a régi tartalmát a vágólapnak, meg alkalmazásonként, MIME típusonként is lehet szűrni, stb., szóval érdemes ilyet használni.
Esetleg Wayland használata, de ott ugyanez áll fenn, waylandes progik között működőképes marad a vágólap, akkor is, ha az eredeti alkalmazást bezártad, de Waylanden is gond, hogy az X-es progi X.org-os vágólapot keres nagy xorgalommal, és abban nem talál semmit, így esetleg nem működik a beillesztés akkor sem, ha az eredeti program fut.
-
Közben már utánaolvastam, hogy a nano támogatja, hogy színeket lehessen beállítani, ehhez a nanorc-t kell szerkeszteni, van külön man-ja. Persze alapból nincs olyan kapcsoló, hogy legyen színes (csak a kódot tudja színezni), hanem a színeket külön kell belőni egyenként a felső sorban és a billentyűknél. Nem is használok nano-t, vim-mel szerkesztek mindent (azelőtt meg terminálban inkább mcedit-et használtam), csak megakadt rajta a szemem. Nem is tudtam, hogy ubuntuék a terminálos programokat is csinosítják.
Ezen a slax-osított Minten mit értesz pontosan? Nem értem, valami vagy Slax vagy Mint.
-
-
Igen tudom, hogy lehet így fordítani, de pont ez az. Nem tőrödött a kóddal. Az hogy régi, attól még egyáltalán nem biztos, hogy leszedik. AUR-ban most is vannak 2015, vagy 2014-es kódok. Szal az ilyet nem szeretem. Majd keresek egy scriptet ami a legutolsó dátumu fileokat törli egy könyvtárból, és erre csinálok egy service-t, ami minden héten egyszer lefut, oszt kész, de egyelőre ez elnapolva, mert ma megint hajnal 2-3-ig dolgozom, aztán 3 óra alvás, és irány vissza a melóhely. És ez még így lesz vagy 4 napig...
-
Az, hogy AUR-ból leszedték, nem jelent semmit. Max. csak azt, hogy a csomagfenntartónak nem volt elég ideje rendszeresen gondozni a kódot, és a közösség megelégelte, hogy csak régi verzió van fent, ami már nem fordul.
Nyugodtan húzzad git-ről. Csak a git csomagnak kell hozzá fent lennie, aztán nyomatod neki terminálban:
git clone https://git-címe-a-projektnek
cd git-cím-mappa-ami-most-jött-létre
./configure
./make (vagy make install, tőled függ).Előtte git-en érdemes elolvasni a projekt lapján az README.md-t, hogy milyen más függőségei vannak.
Igen tudom, hogy lehet így fordítani, de pont ez az. Nem tőrödött a kóddal. Az hogy régi, attól még egyáltalán nem biztos, hogy leszedik. AUR-ban most is vannak 2015, vagy 2014-es kódok. Szal az ilyet nem szeretem. Majd keresek egy scriptet ami a legutolsó dátumu fileokat törli egy könyvtárból, és erre csinálok egy service-t, ami minden héten egyszer lefut, oszt kész, de egyelőre ez elnapolva, mert ma megint hajnal 2-3-ig dolgozom, aztán 3 óra alvás, és irány vissza a melóhely. És ez még így lesz vagy 4 napig...
-
Eddig én is töröltem kézzel, de ugye nekem még a 400GB-os SSD-m olyan felosztásban van, hogy sda: Arch 50GB, sdb 50GB üres (régebben itt is mentek egyéb linuxok próbából, sdc: adatok 300GB. Nah most ez úgy tudott a napokban pikk pakk betelni, hogy nagy felbontású zenéket töltögettem le albumokban, és ezek biza 4-5GB-tól kezdődnek, és sokat töltöttem le, míg volt lehetőségem (DSD-k, 24 bites FLAC-ek). Szal így mikor töröltem, akkor ugye valójában nem törlődött, és így napok alatt meg tudott hízni. Amúgy eddig nem volt gond, mert kézzel időnként én is töröltem. Az autotrash progiról lemondtam, mert valamiért már nem érhető el az AUR-ból.
Git-ről persze telepíthető lenne, de nem szeretem azokat, amik valamikor fentvoltak, de leszedték. Az már nekem gyanús. -
Lehet, hogy láma dolog lesz, de a KDE Dolphin elég jól paraméterezhető ilyen szempontból.
Persze, megint más kérdés, hogy mi mindent ránt le magával az Openbox-ra a KDE-környezetből...Azt tudom, hogy Dolphin alatt van ilyen állítási lehetőség, voltam már KDE-n, de nincs azaz isten, hogy Openbox-ra bármilyen KDE szutykot feltegyek
-
Nincs kifejezetten fájlkezelőhöz kötve, de szerintem 1-2 fájlkezelő tudja, hogy nézi a kuka méretét. Én nagyon használni sem szoktam kukát, mindent egyenesbe törlök le, ha valami mégis félrenyomás miatt a kukában landolt volna (nem vette be a Shift-et, amit törléshez nyomtam), azt hébe-hóba takarítom, nekem még sose telt be lemez semmilyen okból, sem kuka, sem elszabadult naplók miatt.
Meg azt is látnám, ha valami mappa elhízna, kézileg le szoktam futtatni egy SSD-karbantartó scriptet, ami kijelzi az SSD SMART adataiból a kondíciót, írást, ebből írási statisztikát csinál (összmennyiségből mennyi GB/nap, mennyi GB/év, mennyi idő van hátra a TBW limit elérésig), megjeleníti a szabad helyet az SSD-s partíciókon meg fstrim-et hajt végre rajtuk, és ez mindkét SSD-n végigmegy. Ezekből az infókból azonnal látnám, ha valami gyanúsan enné a tárhelyet, onnantól kezdve fájlkezelőben leméretem a mappákat, amelyik nagy, abba belelépve tovább méretem őket, amíg meg nincs mi eszi a helyet. De ilyenre még sose volt szükségem.
-
Nincs kifejezetten fájlkezelőhöz kötve, de szerintem 1-2 fájlkezelő tudja, hogy nézi a kuka méretét. Én nagyon használni sem szoktam kukát, mindent egyenesbe törlök le, ha valami mégis félrenyomás miatt a kukában landolt volna (nem vette be a Shift-et, amit törléshez nyomtam), azt hébe-hóba takarítom, nekem még sose telt be lemez semmilyen okból, sem kuka, sem elszabadult naplók miatt.
Meg azt is látnám, ha valami mappa elhízna, kézileg le szoktam futtatni egy SSD-karbantartó scriptet, ami kijelzi az SSD SMART adataiból a kondíciót, írást, ebből írási statisztikát csinál (összmennyiségből mennyi GB/nap, mennyi GB/év, mennyi idő van hátra a TBW limit elérésig), megjeleníti a szabad helyet az SSD-s partíciókon meg fstrim-et hajt végre rajtuk, és ez mindkét SSD-n végigmegy. Ezekből az infókból azonnal látnám, ha valami gyanúsan enné a tárhelyet, onnantól kezdve fájlkezelőben leméretem a mappákat, amelyik nagy, abba belelépve tovább méretem őket, amíg meg nincs mi eszi a helyet. De ilyenre még sose volt szükségem.
Lehet, hogy láma dolog lesz, de a KDE Dolphin elég jól paraméterezhető ilyen szempontból.
Persze, megint más kérdés, hogy mi mindent ránt le magával az Openbox-ra a KDE-környezetből... -
Ezekben a filekezelőkben nincs kvóta a kukára. Akkor csak azt tudod csinálni, hogy felteszed az autotrash csomagot, ebben az autotrash utility tudja üríteni a kukából a x. napnál régebbi fájlokat, meg mérethatárra minimalizálja, lásd a man-ját. Automatizálásra cron-t írnak, de a systemd-nél ez felesleges, most a Linux haladóban volt egy leírása cigamnak, hogy systemd-nél hogy kell scriptet futtatni service-ként.
Esetleg az openbox autostart-jába is beteheted az autotrash-t, de akkor a bootot vagy az Openbox indulását lassítani fogja.
-
-
-
Sziasztok. Van arra lehetőség, hogy kontroll alá lehessen vonni a szemetesládát (Trash)? Mert ahogy látom amit törlök az oda bekerül, de aztán csak gyűik és gyűlik, és amíg én manuálisan nem törlöm, addig minden ott van, és akár 200GB cucc is bekerül, és egyszer csak betelik az SSD.
Meg lehet oldani, hogy megadhassam, hogy mekkora lehessen a maximális mérete, és ha betelik, és törlök valamit, akkor a törölt elem bekerüljön, és az ennek a méretnek megfelelő legrégebbi elem/elemek törlődjenek? -
Sziasztok. Van arra lehetőség, hogy kontroll alá lehessen vonni a szemetesládát (Trash)? Mert ahogy látom amit törlök az oda bekerül, de aztán csak gyűik és gyűlik, és amíg én manuálisan nem törlöm, addig minden ott van, és akár 200GB cucc is bekerül, és egyszer csak betelik az SSD.
Meg lehet oldani, hogy megadhassam, hogy mekkora lehessen a maximális mérete, és ha betelik, és törlök valamit, akkor a törölt elem bekerüljön, és az ennek a méretnek megfelelő legrégebbi elem/elemek törlődjenek? -
Sziasztok. Van arra lehetőség, hogy kontroll alá lehessen vonni a szemetesládát (Trash)? Mert ahogy látom amit törlök az oda bekerül, de aztán csak gyűik és gyűlik, és amíg én manuálisan nem törlöm, addig minden ott van, és akár 200GB cucc is bekerül, és egyszer csak betelik az SSD.
Meg lehet oldani, hogy megadhassam, hogy mekkora lehessen a maximális mérete, és ha betelik, és törlök valamit, akkor a törölt elem bekerüljön, és az ennek a méretnek megfelelő legrégebbi elem/elemek törlődjenek? -
Opensuse rendszereken biztosan elerheto
pvm
pvm-devel
openmpi
openmpi-develcsomagokat szeretnem arch alapu (manjaro) rendszeremre telepiteni.
Openmpi megvan, az szepen felment. A pvm -et csak aurban talaltam, de onnan nem tudtam felrakni, hibaval elszal: pastebinA 2db devel csomag aurban sincs.
Valahogy a opensuse -es rpm -es csomagokat fel tudom telepiteni, azok minden fuggosegevel egyutt?
Nincs wayland-terms vagy hasonlo kategoria ha ez zavarna meg. Egyeszeruen nincs taroloban a termite ezert esett ki. Annyira kenyelmesen elek hogy kulso repokhoz nem nyulok es kezzel se forgatok. 
)
:
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Le Mans Ultimate
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- CASIO órák kedvelők topicja!
- Autóhifi
- LEGO klub
- AMD Catalyst™ driverek topikja
- A Linux megnégyszerezte magát a Steamen — a Microsoft ismét ígérget
- Hyundai, Kia topik
- BestBuy ruhás topik
- További aktív témák...
- AMD GAMING PC! Ryzen 3800X / RX 6750 XT/ 16GB DDR4 / 512GB NVMe / B550M AX!
- Dobozos ÚJ! HP ZBOOK Firefly 16 G10 /i7-1355U/16GB/1 TB SSD/FHD+/IPS/NVIDIA 4 GB Magyar bill
- Honor laptop i5-12500H / RTX 2050 / 16GB RAM / 512GB SSD / 2K kijelző Erős, prémium gép!
- Apple iPad 2025 (A16) 128GB & 256GB Wi-fi / 5G Bontatlan Összes Szín / 27% áfás ár
- HIBÁTLAN iPhone 15 Pro 1TB Natural Titanium -2 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS5044, 91% AKKSI
Állásajánlatok
Cég: aiMotive Kft.
Város: Budapest
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest