- Yettel topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy A72 - kicsit király
- Poco X8 Pro Max - nem kell ide sem bank, sem akkubank
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Android szakmai topik
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Samsung Galaxy S26 Ultra - fontossági sorrend
- Huawei Watch GT 6 és GT 6 Pro duplateszt
Új hozzászólás Aktív témák
-
Én ilyesmire a Subtitle Workshop nevű progit használtam régen. GUI-s, bloat, de nagy tudású feliratszerkesztő, mindent tud, amit felirattal lehet művelni, átidőzítés, egyesítés, stb.. Természetesen Linuxra is van natívan, azt nem tudom, hogy a mintes vagy ubuntus tárolókban benne van-e, vagy PPA kell hozzá, vagy mi.
De szerintem ez minimalista CLI toolokkal is megoldható, de a feliratokhoz nem nagyon értek, rég nem használok feliratot. Ha nagy ritkán igen, akkor csak olyat szerzek be, ami az adott filmhez, sorozathoz, videóhoz való.
&(#823) vargalex
Köszi nektek is, kb ki is merítettük a lehetőségeket Linux alatt. Ami nem is baj, mert a Gaupol megnyekken a film lejátszása közben, de gyakorlatilag a két .srt összeillesztése jó lett, de törölni kell sorokat, időzíteni, ahhoz meg kéne, hogy filmre tegye a szöveget.
Épp fentiek miatt nem nagyon tudok most cli-s megoldást alkalmazni.
Maga a film amúgy elég kicsavart angol brit nyelvű, szóval ehhez mindenképpen kéne felirat.
-
Nem, még mindig nem érted. A transgui épp úgy RPC-n keresztül csatlakozik. Hiába nem böngésző, hanem natív, akkor sem kell SSH hozzá. De abban igazad van, hogy a parancssor androidos szutykokon nem megoldás. Bár fel lehet azokra is tenni terminálemulátort, de tapicskaképernyőn benyomkodni a CLI parancsokat tényleg fejfájás a köbön, ráadásul a transgui-nak nem is biztosan lesz natív androidos változata.
Az a baj, hogy a WebUI minden torrentkliensben rettenet buta, nem csak a Transmissionben, de még a nálánál amúgy többet tudó qBittorrentben és uTorrentben is. Épp csak arra valók, hogy hozzá tudj adni default beállításokon új torrentet, meg törölni és kivenni tudjad őket. Ennél többre nem szánják őket, hogy mindenféle prioritást, sortartást, limitet, black listet, tököm tudja mit állítgassál, arra a natív klienst ajánlják.
-
Másik hasonló jó hír, hogy FF-on is megy, és ott lett gyanús, hogy mintha nem nagyon terhelné a CPU-t videólejátszás alatt.
Utánaolvasni itt lehet, de itt is van róla infó.
A jó hír, hogy alapból semmit nem kell hackelni, mivel most már friss verziós disztrókban alapból be kéne legyen kapcsolva, nálam Archon a media.hardware-video-decoding.enabled automatikusan true-n volt. Sőt még az OpenGL-es (nem videós) renderelés is be volt kapcsolva WebGL formájában. Az is igaz, hogy nem a disztró tárolójban lévő Firefoxot használom, hanem a 86-os developer bétát, amit a Mozilla oldaláról töltöttem bináris formában és már évek óta használom, állandóan helyben frissül. Persze a beállítások máshol tárolódnak, a home mappában lévő mozilla profilmappában, így új profil létrehozásakor, meg disztóújratelepítéskor a beállításokat nem görgetem magam előtt, hanem új profil jön létre, default beállításokkal. Ezt csak azért tisztázom, hogy ezek nem olyan rejtett beállítások, amit régen kapcsoltam be, hanem frissen, 2 napja telepített rendszeren mennek, amin még nem is konfigoltam a Firefoxot.
Egyedül most a második linkemen írt VA-API dekódolást kapcsoltam be, lehet ez sem szükséges, meg csak akkor van értelme, ha az ember GPU-ja támogatja ezt a protokollt, az Intel GPU-k támogatják, és az AMD-k nagy része is.
Továbbá a Webrender és a hardveres videódekódolás már nem csak Wayland alatt megy, most épp X.org-on használom (dwm).
-
Valószínű az analóg DSUB csati miatt a monitorból nem tudja kiolvasni a DCC digitális információt, hogy a monitor milyen felbontásokat támogat. Vagy mert a monitorhoz nincs driver, vagy a kábelen nem megy át a DCC jel. De most már értem, hogy eddig elbeszéltünk egymás mellett, mert te találtál már olyan megoldást, ami tudja, de DCC hiányában csak alacsony felbontásokat kínálnak fel. Ami egyébként Windows alatt is így van, hacsak a GPU driver, vagy a monitor driver, vagy a DCC jel lehetővé nem teszi, akkor a magas felbontásokat és frissítési frekiket elrejti a Windows, csak külön hackre lehet bekapcsolni.
A problémádra konkrétan ez lehet a megoldás.
-
Ezt elvileg az összes disztró tudja, amiben valami nagyobb desktop environment van grafikus felületnek, Gnome, KDE, Xfce, Budgie, hasonló, asztal-kijelző tulajdonságainál külön kéne tudniuk állítani a felbontást, háttérképet az összes kijelzőn. Ez egyáltalán nem Windows-specifikus feature, felesleges úgy eladni.
Kisebb grafikus felületek meg a kolléga által említett, terminálban futtatható xrandr parancsra tudják állítani, ahol a --screen kapcsolóval kell megadni, hogy melyik kijelzőt állítsa, azt hiszem 0-ás számmal fut az első kijelző, 1-essel a második.
-
Nem vagyok otthon Timeshiftben, mert nem használok Mintet, de elvileg meg tudod neki mondani, hogy hová csinálja a mentést. Mintes topikban kéne megkérdezni azokat, akik használják, mert így a látatlanban nem tudlak elnavigálni, hogy melyik menüre vagy mire kattintsál benne.
A háttértár meg bármikor meghalhat, akár SSD, akár HDD. Ezért adatokról mindig lennie kell mentésnek, ha más nem, fájl/mappaszintűnek. Rendszerről meg nem éri meg másolatot csinálni, ha kezdő vagy, azért nem, mert a korai időszakban, ahogy fedezed fel magadnak a dolgokat, jönnek-mennek majd a rendszereid, különböző disztrók, ha meg haladó leszel, akkor meg azért, mert úgyis csukodt szemmel bármikor újrahúzod a rendszer. Ha túrázol is ezzel a Timeshift-tel, akkor is max. a tudásvágy hajtson, amúgy nem éri meg szerintem túl komolyan venni.
#754 growler: én úgy tudom lehet.
#755 PeachMan: passz, ilyenről nem tudok. Amiket ismerek Linuxra FTP szervereket, azoknál csak úgy lehet user-t hozzáadni, hogy normál linuxos userként, nem csak az adott progin belül, mivel ezek a progik a kernel segítségével autentikálják a usereket UID és GID alapján. Ennek ellenére nem zárom ki, hogy lehet ilyen, meg ha létezik is, akkor mennyire biztonságos. Tudom, nem voltam nagy segítség.
Szerintem is lehet - ezért is említettem.
[link] A lényeg, hogy EXT4-es fájlrendszerre
legyen formázva az a bizonyos külső eszköz. -
Lebeszélnének róla, hogy mindjárt úgy nyissál, hogy mented a rendszert. Ez nem Windows, ahol attól kell rettegni, hogy egy update-kor mi kefélődik el, és hogy mikor vírusozódik be, meg lassul le a rendszer. Nem kell semmilyen rendszerpucoló vagy rendszeroptimalizáló programot, vírusirtót, tűzfalat, defragot sem futtatni. Ez a jó a Linuxban, ez az összes sallang nem kell.
Minten a Timeshift elvileg visszaállítható Live rendszerből (amiről telepítetted), mikor már fut a Live rendszer, elindítod rajta a Timeshift-et, és annak megmutatod azt a mentést, amit csináltál. De az esetek 99,9999%-ban ez is szükségtelen.
Ha történne mégis valami rendszereddel, valamit elszúrnál, működésképtelenre hazavágnád, akkor is inkább telepítsd újra, állíts be mindent újra, legalább gyakorlod frissében. Így mélyül majd a tudásod a témában. Ne feledd, hogy Linuxot sokkal gyorsabb telepíteni, mint Windowst.
-
Semmit nem kell tenned, innentől az app magától frissülni fog, a csomagkezelő minden frissítésnél, amikor más programokat meg rendszerkomponenseket is frissít, ellenőrizni fogja egyben ezt a felvett enpass-tárolót is, és ha újabb verziót talál benne, mint ami a rendszerre telepítve van, frissíteni fogja automatikusan.
Egyébként már nem kell semmit tenned, mert így, hogy ezt végigcsináltad terminában, úgy már grafikus felületen is benne van az alkalmazáslistában, és magától frissülni is fog. Ezt a grafikus felületes megoldást csak azért hoztam fel, ha a jövőben újra kéne telepítened a rendszert, és nem akarsz terminálozni minden egyes alkalommal emiatt.
Az, hogy grafikus felületen hogy kell telepíteni, az attól függ, hogy milyen Mint-et használsz. Cinnamon vagy Mate vagy Xfce verzió? Kéne olyannak lennie a tálcán lévő alkalmazásindító menüben, ami ilyen Start Menü szerűség, hogy csomagkezelő, vagy szoftverközpont vagy Gnome Szoftverakármi. Nem használok már rég Mintet, nem tudom hogy hívják most konkrétan, mindig átnevezik, átdizájnolják, függ a grafikus felülettől, nyelvtől is, hogy mi a pontos neve.
-
Igen, a második parancsnál nem kell a kacsacsőr mögé a visszafelé perjel. Ez utóbbit csak azért tették bele a weboldalukon a leírása, mert ott két sorra törték el az egy sornyi parancsot, de te egy sorban írtad be, akkor nem kell ez ez a jel.
Egyébként meg általános jótanács, ha hosszú távon linuxozol. Az ilyen 2016-os, meg 2014-es leírásokat, videókat kerüld, mint a dögvészt. A Linux világa nagyon gyorsan változik, ez nem Windows, hogy 5-10 évig állandóak maradnak a dolgok. Linuxon egy leírás akár már egyetlen év alatt is el tud avulni nagyon csúnyán.
Ebbe az új leírásba is bele tudnék kötni, hiszen a sudo mögé nem kell az -i, azt csak nagyon elméleti esetben, ha valaki konzolban futtatja. Grafikus terminál emulátorban nem kell, mert ott mindig interaktív shell fut.
Továbbá az apt-get helyett az apt parancsot kell használni egy ideje. Szerencsére ez még nem okoz hibát, de szépen mutatja, hogy az enpass-nak ez a legújabb telepítési útmutatója is szépen elavulóban van.
Egyébként meg van erre felhasználóbarátabb mód, Mint-en a grafikus szoftverközpontban, már nem is tudom mi most ennek a neve, be tudod állítani, hogy milyen külső tárolót vegyél fel, oda felveszed a https://apt.enpass.io/ tárolót, nyomsz egy frissítést, és meg fog jelenni az enpass alkalmazások listában, és grafikus felületről tudod telepíteni, nem kell semmit terminálba bezongorázgatni.
Persze most biztosan kérded, hogy ha ezt lehet ilyen egyszerűen, akkor minek szivatják a felhasználót ezekkel a gépelgetős parancsokkal. Azért, mert nem tudják, hogy milyen disztrót használsz, azon belül is, hogy azt milyen grafikus felülettel. Nem tudnak minden disztró, graf felület kombóhoz színes screenshotos leírást adni, mert 100 oldal lenne, akkor meg az lenne, hogy nem olvassák el a felhasználók.
Ezek a terminálos parancsok minden disztrón működnek. Jó, ez a leírás az apt csomagkezelőt és deb csomagokat használó disztrókhoz van, de ez is megy Debian, Devuan, Ubuntu, Mint, PopOS, Zorin, Elementary OS, MX Linux, AntiX, Sparky Linux, Peppermint, stb. alatt.
Még ha Mint-et is használsz, akkor sem tudja az enpass, hogy Cinnamon, Mate, Xfce, vagy egyéb felülettel telepítetted-e, vagy LMDE kiadást tettél-e fel. Azért maradnak inkább a terminálba gépelgetésnél. A másik előnye a terminálnak, hogy ha félregépelsz valamit, akkor kiírja mi a hiba. Ha grafikus felületen követed el ezt, pl. nem jól írod be a tároló címét, nem fogod látni, csak azt, hogy hiába kattintgatsz, nem megy.
Végezetül csatlakozok a fenti kollégához, és a Keepass-t én is jobban ajánlom, univerzális formátum, van minden platformra, nem csak PC, meg nem csak Win és Linux, hanem okosteló, táblagép, stb. is elérhető, és általában minden Linux disztró tárolójában ott van, megint megúsznál egy kör gépelgetést minden egyes rendszertelepítés után. Tudom, ezt az enpass-t megszoktad, a nagy multik pont erre építenek, hozzászoktatnak a termékhez, amitől függő leszel, és nem tudod elengedni. Pont erre a pszichológiai trükkre játszanak rá.
-
A HD Sentinelen én is gondolkoztam, hogy ajánljam-e. Végül nem ajánlottam, szándékosan, nem csak lustaságból nem említettem. A linuxos HDS nagyon el van maradva a windowsos verziótól, egy csomó drive-ot nem ismer, nem jól olvassa ki a SMART-ot. Plusz épp úgy terminálos CLI program, mint a smartmontools-ban lévő smartctl, szóval kényelmesebbnek sem kényelmesebb. Én nem, attól nem lesz GUI-s, hogy böngészőben megnyithatod a html-es riportját, attól még épp úgy terminálban vagy konzolok kell futtatni, külön sudo jelszóval.
-
VPN-ből szerintem az ingyenesek nem jók. Mivel a VPN-nek nem a szoftverrésze lenne a lényeg, hanem hogy rendes sávszélt biztosítsanak, és azt meg nem adják ingyen, mert nekik is pénzért van a net. Persze attól megpróbálhatsz néhány ingyenest, nem ismerem a kínálatot.
A szoftverrresz is szamithat.
Pl olyat szolgaltatot valasztanek ami ad wireguardot. -
Próbáld a hozzáférést megtagadva hibát kikerülni azzal, hogy a vonatkozó parancsot sudo-val futtatod, azaz rendszergazdai jogokkal.
Ingyenes VPN-re passz, de a legtöbb VPN szolgáltatás elvileg OS független, és a népszerűbb VPN szolgáltatóknál szoktak lenni tutorialok, hogy hogyan kell Linuxon használni, mit kell hozzá beállítani.
Rendben, köszi, amúgy kipróbáltam másik egérrel is és azzal se ment, futtatom akkor sudo-val.
Akkor kipróbálok pár VPN progit, az egyik csak jó lesz.
Köszönöm szépen!
Üdv.
-
Nem biztos, hogy nálad ez működni fog. Egere válogatja, hogy a kernel hogy hajtja meg, libinput hogy kezeli, engedi-e a DPI-t állítani, vagy kijelzi-e. Lehet a te egered egész más tulajdonságokat közöl le, mint amit a kolléga írt. Igazából ez a DPI állítás még Windows alatt sem garantált mindig, egérdrivertől függ, a legtöbb egérnél nem is állítható, csak a soros/USB port mintavételezése, meg az egér általános érzékenysége, sok esetben ezeket is registry hackkel kell módosítani, mert a grafikus beállítófelület nem engedi kellően magasra állítani.
Tényleg nem mutatja nekem, "hozzáférés megtagadva", mindent úgy csináltam ahogy le is írták, de amúgy ki lehet érzékelni hogy melyik a 3 közül a leglassabb.
(szerk.: az egér érzékenysége)Új: Valaki tudna ajánlani ingyenes VPN-t, Linux Mint 20-ra? Aminek van grafikus felülete is és ingyenes.
Köszönöm szépen előre is!
Üdv.
-
Én a Handbrake-et ajánlom, multiplatformos, van Windows, MacOS, Android, stb. alá is. Az elsőnek ajánlott FFmpeg-et használja. Csak amíg az FFmpeg powerusereknek van, CLI-ben kell felparaméterezni, ami a laikus usernek pain in the ass kategória, ezért a Handbrake grafikus felületet nyújt hozzá, hogy rendesen kikattintgathatók és listából legörgethetőek, kiválaszthatóak legyenek a konvertálási paraméterek, vannak benne előre legyártott sztenderd konvertálási profilok is.
Az Avidemux sem rossz, de nem ismer túl sokféle formátumot, a Shuttert nem ismerem, vagyis nekem régről az rémlik, hogy egy screenshotkészítő alkalmazás, de lehet csak én keverem össze valamivel.
A Handbraket, vagy önmagában az FFmpeg-et mindenképp érdemes megtanulni, mert mint írtam, multiplatformosak, és igazi svájcibicskái a konvertálásnak, egyszer megtanulod, utána minden OS alatt le lesz tudva minden konvertálási gondod egy egész életre.
Kipróbáltam a Handbrake-et, eléggé tetszetős, szerintem ez lesz a végleges amit használni is fogok.
Köszönöm szépen neked is!
Üdv.
-
Azt honnan tudod, hogy használja a Wine-t? Nem hinném, hogy használná, hiszen van natív linuxos bináris. A feladatkezelőben meg tudod nézni, hogy mikor csak a qBittorrent fut, listáz-e wine-os folyamatot.
NTFS-nek azért van jelentősége, mert a ntfs-3g drivernek kicsit nagy a CPU overheadje. Ha hosszú távon linuxozol, érdemes lenne átállni NTFS helyett ext4-re.
-
Nem, itt nem a HDS-ről volt szó, hanem hogy a gsmartmon eltérő adatot írt a smartctl-hez képest. Tény, hogy smartctl sem ismer mindent, de mégis megbízhatóbb, a kettő közül ezerszer inkább annak hiszek.
Gnome Disks irkálja a legnagyobb hülyeségeket. Teljesen fals dolgokat az Error Rate-ekre, írásmennyiségre. Eleve már azt sem tudja normálisan lekérdezni, hogy a meghajtó milyen SMART attribútumokat támogat, ilyen felpörgési idő, meg hasonló ökörségeket írogat. Vicc az egész, hagyjuk inkább.
Tény, hogy a HDS-t sem tartom komoly szoftvernek, de Windows alatt egész sok meghajtót ismer. Linux alatt nem annyira sajnos. Ezt tudomásul kell venni, hogy ilyen SMART monitorból meg benchmarkból nincsenek olyan megoldások, mint Windowshoz. Ezen a téren elég elhagyagolt még a Linux.
-
Azért szoktam írni, hogy terminálból kell nézni sudo smartctl -a segítségével. Az nem szokott hülyeséget írni, ha nem is ismer néhány SSD modellt, akkor inkább nem ír rájuk semmit, vagy csak kevés SMART sort ismer fel, de baromságot akkor sem irkál. Amit ki szokott írni, azt jól írja ki, egyezni szokott a kiírása a Windows alatt futó SSD infós progikkal, gyári SSD toolboxok, HD Sentinel, Crystal Disk Info.
Elég meglepő, hogy a gsmartcontrol hülyeséget irkál. A Gnome Disks-ről tudjuk, hogy egy szutyok, de a smartcontrol ugyanonnan veszi az adatokat, mint a smartctl.
Elég meglepő, hogy a gsmartcontrol hülyeséget irkál.
Meglepő, de miből gondolod, hogy az irkál hülyeséget és nem a HDS, amit Linuxra ugye csak úgy ímmel-ámmal és ki tudja mikor frissült az adatbázisa...
smartmontoolsamúgy az alap, az se tűnik agyonfrissítettnek mondjuk.
Gnome Disks meg nem irkál hülyeségeket, semmit nem ír, de még az is jobb.
-
Azért szoktam írni, hogy terminálból kell nézni sudo smartctl -a segítségével. Az nem szokott hülyeséget írni, ha nem is ismer néhány SSD modellt, akkor inkább nem ír rájuk semmit, vagy csak kevés SMART sort ismer fel, de baromságot akkor sem irkál. Amit ki szokott írni, azt jól írja ki, egyezni szokott a kiírása a Windows alatt futó SSD infós progikkal, gyári SSD toolboxok, HD Sentinel, Crystal Disk Info.
Elég meglepő, hogy a gsmartcontrol hülyeséget irkál. A Gnome Disks-ről tudjuk, hogy egy szutyok, de a smartcontrol ugyanonnan veszi az adatokat, mint a smartctl.
-
Wear Leveling Count-nál nem a nyers értéket kell nézni (azt az 50-valamennyiset), hanem a 0-100 tartományban normalizáltat. Az valóban csökkent nálad 1-gyel, 100-ról 99-re, de az még nem vészes. Szinte patyolat még.
Illetve a Gnome Disks-t nem ajánlom senkinek, sokszor teljesen rosszul olvassa ki a SMART-tot. Terminálos smartctl megbízhatóbb helyette.
-
Nincs ilyen. A HD Sentinel van Linuxra, az ír hasonlót, de baromságot szokott írogatni, hogy >1000 nap, akkor is, ha 5000-20000 napot is bírná még, meg akkor is, ha „csak” 1001-et.
Senki nem látja előre, hogy egy SSD mennyi üzemórát bír. A vezérlő bármikor elfáradhat, akkor is, ha a NAND még friss, nem volt rajta sok írás.
Erre max. szkriptet tudsz írni, hogy megnézed az adott SSD-n mennyi a garanciális TBW érték, abból kivonod azt a smartctl -a | grep segítségével kinyert írásmennyiséget, ami már rajta van. Ezt elosztod szintén a rajta lévő írásmennyiséggel, és beszorzod az SSD üzemebe helyezése óta eltelt napok számával, így megkapod napra pontosan kivetítve, hogy ilyen átlagos írásütemmel hivatalosan mennyi ideig bírná a NAND.
-
Nem kell elmagyaráznod nekik, mert Windows XP-től kezdve az újabb windowsokon át a Windows automatikusan kezeli a tömörített .zip fájlokat, épp úgy csak duplán kell rá kattintani, és mappaszerűen megnyitja. Max. csak annyi, hogy az usernek a kibontás-ra is rá kell kattintson. Cserébe a .zip fájl nincs kitéve vírusfertőzésnek, meg nem csak Windowson lehet kicsomagolni.
Ez az SFX már régen is rossz ötlet volt. Egy csomó retró játék van, aminél ma már szívás, hogy 16 bites Windows SFX kód van a telepítőjében, amit nem lehet kibontani modern 64 bites rendszeres, csak emulátorban, virtuális gépben.
-
Szerk.: ezek szerint a PeaZip tudja, ez nekem is új. Én úgy tudtam, hogy nem támogat ilyet, csak a terminálos 7z.
Egyébként meg az önkitömörítésről lebeszélnélek. Csak megnöveli a vírusfertőződés veszélyét Windows alatt is. Használj Linuxon Double Commandert, tud simán Windows-kompatibilis .zip-be becsomagolni, azt AES 256 bites jelszóval védeni, egyedül az önkitömörítős állományokat nem támogatja, de azokat nem is ajánlott használni.
-
Wi-Fi elemző progik keresnék Linuxra. Olyasmit, mint a LinSSID, de nekem nem csak az kéne, hogy milyen SSID-k, hány GHz-en adnak, hanem leginkább a jelerősséget, elveszett csomagokat akarom mérni Wi-Fi kapcsolat ideje alatt. Elveszett csomagokon rádiós fizikai csomagokat értek, nem TCP/IP csomagokat. Látni akarom, hogy hol gyengül a kapcsolat, melyik ponton hány csomag veszik el.
De ha valaki Windowsra tud ilyet, az is jöhet, írjon privátot, vagy tegye OFF-ba.
Egyelőre az iw dev wlp3s0 station dump paranccsal nézem, ez írja is a jelerősséget, de jó lenne, ha valami olyan progit tudnátok, ami apróbb fokozatokban tudja mutatni, minél több infót.
-
Wi-Fi elemző progik keresnék Linuxra. Olyasmit, mint a LinSSID, de nekem nem csak az kéne, hogy milyen SSID-k, hány GHz-en adnak, hanem leginkább a jelerősséget, elveszett csomagokat akarom mérni Wi-Fi kapcsolat ideje alatt. Elveszett csomagokon rádiós fizikai csomagokat értek, nem TCP/IP csomagokat. Látni akarom, hogy hol gyengül a kapcsolat, melyik ponton hány csomag veszik el.
De ha valaki Windowsra tud ilyet, az is jöhet, írjon privátot, vagy tegye OFF-ba.
Egyelőre az iw dev wlp3s0 station dump paranccsal nézem, ez írja is a jelerősséget, de jó lenne, ha valami olyan progit tudnátok, ami apróbb fokozatokban tudja mutatni, minél több infót.
-
King Unique
titán
Kösz, ezt a Test Disk-et és ntfsundelete-et nem ismertem, kipróbálom őket.
De én továbbra is a GetDataBack-et ajánlom, főleg NTFS-re. Igaz fizetős, windowsos progi, de nagyon megbízható, eddig még mindig visszahozta maradéktalanul adatokat, ha az lehetséges volt (nem döglött meg a drive, nem voltak felülírva a törölt fájlok).
Az ne ijesszen meg senkit, hogy windowsos, letölthető belőle Live CD is, nem kell hozzá feltelepített Windows. Ráadásul támogatja az Ext-es partíciókat is, ezt csak most látom. Egy hátránya valóban van, fizetős, de aki ügyes, megoldja magának. Vagy ha sokat foglalkozik ilyennel, akkor az árát is megéri, kivételesen ez egy olyan szoftver, amiért akár fizetni is érdemes.
Persze manapság már nem nagyon használok ilyet, minden fontosról van biztonsági mentésem, meg igyekszem csak linuxos, open source toolokat használni amúgy is.
-
HDD-re, pendrive-ra írtak már alternatívát, shred, Gnome Disks. Ezeknél csak az a módszer működik, hogy lényegében az adatot felül kell írni, és csak utána törölni, vagy csak felülírni az egész meghajtót.
SSD-nél viszont vagy secure erase-t kell futtatni, vagy teljes lemezes TRIM-et. Igazából a secure erase is egy teljes lemezes TRIM, a kettő abban különbözik, hogy a secure erase a cache-t és a overprovisioning tárterületet is végig TRIM-ezi, meg lenullázza az esetleges titkosítást.
Secure erase futtatása:
sudo hdparm -security-erase /dev/sd[akármi]Ha így nem menne, akkor így:
sudo hdparm --user-master u -security-erase <password> /dev/sd[akármi]
Ha nincs titkosítva az SSD, akkor passwordnek üres jelszót kell megadni, két idézőjel: "" azaz semmi ne legyen közötte.Ha az SSD nem támogatná a secure erase-t, akkor teljes SSD-s TRIM:
sudo blkdiscard /dev/sd[akármi]Figyelem, a /dev/sd[akármilyenbetű] megadásánál háromszor is ellenőrizd, hogy milyen SSD-t adsz meg neki, ha véletlenül kettő is van a gépben, és rosszat adsz meg, arról minden adat törlődni fog. Ez igaz a hdparm-ra is. Nem vállalok érte felelősséget, ha véletlenül rossz meghajtót adsz meg, mondjuk a /dev/sdb-t akarod törölni, de véletlenül /dev/sda-t írsz.
Egyébként SSD-nél nem kell még ezzel sem szenvedni, csak ha egész SSD-t akarsz egy lépésben törölni. Ha ugyanis be van kapcsolva az SSD-n a TRIM (vagy fstrim systemd service, vagy discard mount opció az fstab-ban), akkor nem kell semmit felülírnod, mert normál fájl, mappatörléskor az érintett szektor mögötti NAND lapok automatikusan alapállapotba állnak, ezt végzi el a TRIM parancs. Ahogy lefut az adott NAND lapra/cellákra, onnan adat nem nyerhető vissza belőlük.
Vagy csak kiadod ezt a parancsot:
sudo fstrim -a -v
Ez az összes felcsatolt SSD partíción az üres szektorokat végig TRIM-ezi. A nem üres szektorokon megmarad az adat, csak a már törölt fájlokat, mappákat érinti.SSD-n is lehet használni egyébként a shred, Gnome Disks progikat, mert végül is az adatokat azok is felülírják, így azok nem lesznek visszanyerhetők. Egy alkalomra ez is megfelel, de ha gyakran csinálsz ilyet, akkor az SSD-nek egészségesebb a TRIM.
-
Szét kéne bontani. Nem mindegy, hogy SSD-hez lesz a végleges törtlés, vagy más fajta adattárolóhoz,
A véletlen törléses visszaállítás is függhet ettől, meg attól is, hogy milyen fájlrendszerről történt. NTFS-es törlést pl. egyik linuxos megoldás sem tud visszaállítani.
Egyébként a véletlen törléstől a legjobban a rendszeres biztonsági mentés véd a legjobban.
Akkor másképpen kérdem.
Hogyan kell törölnöm illetve milyen programmal a HDD-t Illetve az SSD-t, Pendrivet ha végleges törlést szeretnék ezeken az eszközökön?
Ne védje a törlés hiper szuper titkos szolgáltató visszaállító módszerei ellen, de a mezei fanatikus kockák ellen védve legyen visszaállítás ellen, akik erre utaznak és csak direkt ezért veszik ezeket a hardvereket.
Vagyis nyugodtan aludjak hogy a magán fotóimat, adataimat már többé sem én sem más nem fogja látni."A véletlen törléses visszaállítás is függhet ettől, meg attól is, hogy milyen fájlrendszerről történt. NTFS-es törlést pl. egyik linuxos megoldás sem tud visszaállítani."
Akkor erre csak win alól van lehetőség?? Hát ez hihetetlen.............
-
Abban igazad van, hogy az említett 3 napos kollégának valószínű a Win10-zel is nagy keserűsége lesz. De annak el fogja nézni, mert a Windowst ismeri már valamennyire, és megszokta a hülyeségeit. A Linuxban meg nem bízik, mert az teljesen új, teljesen idegen.
Akiknek te telepítettél gépet 40-50 éveseknek, azoknak feltettél mindent kulcsrakészen, meg gondolom nem akartak önállóan HP nyomtatót telepíteni, meg multi ügyfélszolgálatának bölcs tanácsa alapján 7 éves disztrót feltenni helyette. Ez a sikered titka.
Azt írta a kolléga, hogy 3 nap után dobja a Linuxot, mert az nem userbarát, ezt arra alapozta, hogy azt a spéci multi printerét nem tudta rajta használni. Ahogy ide beírtam, utána olvastam, hogy Win10-en sem sikerült neki a dolog.
Akiknek te telepítettél gépet 40-50 éveseknek, azoknak feltettél mindent kulcsrakészen
Itt jól látható, hogy életedben nem telepítettél igazi home usereknek való desktop Linxot!
Felraktam a Mint Cinnamont, kipróbáltam és ennyi volt, max a megjelenítéshez szükséges finomításokat csináltam meg, ami sajnos bosszantó hiányosság még a legjobb outofbox disztrónál is, például a Firefox openGL beállítása.
Átlag felhasználónak egy átlag gépre sokkal jobb felrakni egy Linux Mint Cinnamont, mint egy Win10-et és tuti, hogy használni is sokkal könnyebb. Láttam, hogy ezek az emberek odaülnek a gép elé és minden fennakadás nélkül elkezdik használni. Bármi gubanc lenne azon az eszközön, nekik az ugyanolyan akadályt jelentene Windowson is, mint Linuxon. Ugyanez igaz a spéci hardverek esetére is.
Írtam is a szóban forgó kérdezőnek, hogy küldje gyorsan vissza a 30 eft-s Wint és várja az ingyenes Mint továbbra is.
Ha csak azt csinálta volna, amit javasoltunk neki, már működne az a fránya nyomi nála. Az is lehet, hogy csinálgatta is ezeket valahogy, de nem volt értelmezhető visszajelzés a segítők felé. Így elég nehéz.(#566) colomb2
Helyes! Az ilyen vitákból jön ki a legtöbb hasznos infó többnyire.
-
Most nem értem az álláspontod. Nem azt mondtam, hogy alacsony memóriafogyasztás miatt kell feltenni, hanem a kolléga ezt pedzegette, én meg írtam, hogy ez csak az egyik esetleges előnye.
A gyors boot is igenis előnye, attól, hogy te nem profitálsz belőle.
Sehol nem állítottam, hogy mindenki ezekért az előnyökért használja kizárólag. Csak említettem néhány előnyt.
Az Android, Win tablet működési elvét tekintve tiling, de a klasszikus tiling WM-ekhez nincs köze, mivel ahogy írod is, tablet felületek, és nem billentyűzet orientáltak, meg elég bloatok is. Persze, a Trabant meg a Ferrari is személyautó, de ne hasonlítsuk össze.
Általánosítani szoktál, gondoltam most beleállok egy kicsit.
-
Nem csak a rendszerinfós programoknál hatékonyabb a terminál, hanem szinte minden alkalmazástípusban. Egyedül tényleg a grafikus szerkesztésben és böngészésben nem, pl. videóvágás, fotószerkesztés, rajzolás, böngészés.
A pálcika WM-nek nem csak az alacsony memóriafogyasztás a lényege, hanem a gyors boot, meg használat közben is ultrareszponzív. A pálcika WM-nek az a lényege, hogy mindent terminálból használsz, és csak 1-2 maradék progiknak nyújt grafikus felületet pótlékként. De erre a szintre el kell jutni.
Én is 5+ éve váltottam, és én is bánom, hogy nem váltottam hamarabb. Egyébként egyszer majdnem váltottam 7 évvel ezelőtt, Mint Cinmanóra ráadásul, akkoriban csak az tartott vissza, hogy az akkori szkennerem és nyomtatóm nem tudtam rajta beüzemelni, pedig lehetséges volt, csak akkor még én voltam béna hozzá.
A fent említett 3 napos kollégának nem volt való a Linux, abban igaza volt. Szerintem az életkora miatt.
Nem csak a rendszerinfós programoknál hatékonyabb a terminál, hanem szinte minden alkalmazástípusban.
Szerintem home usereknél akkor hatékony a cli, ha már tudja a parancsokat vagy sejti honnan kell előkeresni, ill. ha már legalább egyszer használta az adott disztrón. Emiatt mentem el az összes lecserélt disztrtó history-ját.
A pálcika WM-nek nem csak az alacsony memóriafogyasztás a lényege, hanem a gyors boot, meg használat közben is ultrareszponzív.
Persze, ezek értelemszerűen azért együtt járnak logikusan.....szép is lenne, ha még gyors sem lenne. A boot az mellékes, normál legacy boottal öreg desktopon systemd előtti időkben 3 sec körüli bootok voltak. (multkor valahol linkeltem is, az Archklón volt a 2.7s éppen, eddigi leggyorsabb)
Én is 5+ éve váltottam, és én is bánom, hogy nem váltottam hamarabb.
Na ugye! Szerintem minden értelmes ember így van ezzel, magamat nem sorolom ide Eltées Elemérként.
A fent említett 3 napos kollégának nem volt való a Linux, abban igaza volt. Szerintem az életkora miatt.
Ő hiszi csak ezt, ugyanez Winnel is meglesz nála sajna. Ott sem fog boldogulni, persze szidta a Win topikosokat, de ha ott is ennyire mást csinál, mint amit tanácsolnak..........én sajnálom, mert pont a Mint Cinnamon volt az, amit sok embernek felraktam már, 40-50+ korúaknak és gyakorlatilag nekik úgy tökéletes volt, ahogy feltelepült és csak használták. A legjobb, ha valaki a Winhez is tök kuka, mert az csak leült a géphez használni és nem jutott eszébe sem, hogy elkezdje kutyulászni.
(#561) colomb2
Félsz, hogy nem fogod tudni bekapcsolni legközelebb?
-
-
Nem csak a rendszerinfós programoknál hatékonyabb a terminál, hanem szinte minden alkalmazástípusban. Egyedül tényleg a grafikus szerkesztésben és böngészésben nem, pl. videóvágás, fotószerkesztés, rajzolás, böngészés.
A pálcika WM-nek nem csak az alacsony memóriafogyasztás a lényege, hanem a gyors boot, meg használat közben is ultrareszponzív. A pálcika WM-nek az a lényege, hogy mindent terminálból használsz, és csak 1-2 maradék progiknak nyújt grafikus felületet pótlékként. De erre a szintre el kell jutni.
Én is 5+ éve váltottam, és én is bánom, hogy nem váltottam hamarabb. Egyébként egyszer majdnem váltottam 7 évvel ezelőtt, Mint Cinmanóra ráadásul, akkoriban csak az tartott vissza, hogy az akkori szkennerem és nyomtatóm nem tudtam rajta beüzemelni, pedig lehetséges volt, csak akkor még én voltam béna hozzá.
A fent említett 3 napos kollégának nem volt való a Linux, abban igaza volt. Szerintem az életkora miatt.
alacsony memoriafogyasztas:
stumpwm, nem celGyors boot.
4 honapja lattam utoljara bootot notebookon.palcika wm (legyen most =tilling)
android, windows tablet mod, ios?, mind tilling, megse cli programokat hasznalnak rajta. -
Nocsak-nocsak, Júbájgönövics Guijevics terminális megoldásra esküszik. A végén te is eljutsz oda, hogy a nem rendszerinfós alkalmazásoknál is terminálosat használsz, a Cinmanó meg majd sírhat
Lusta vagyok meg GUI-s dolgokat használok, de azért lassan beláttam, mikor célszerűbb/jobb terminalos módszert használni. A rendszerrel kapcsolatos infókat meg változtatásokat mindenképpen cli-ből érdemes...
(egyébként sokkal-sokkal több és jobb rendszerinfo cli app és parancs van, mint egyszerű user at gondolná, szóval ezeket GUI-val kiváltani értelmetlen/lehetetlen)A Cinnamon csak adja a keretet a napi használathoz, az azért kell, mert 16GB mellett akar a fene 2-3MB-ot felemésztő pálcika WM-eket használni.
A munkám ugyan desktopon végzem, de csak a böngészőbe kell eljutnom, így közel nulla Linuxos tudással is elvagyok. ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(jó persze, home userként már lassan rutinossá válok, igaz mióta nem vagyok aktív, egyre többet felejtek)Furcsállottam is a minapi kollégát, aki 3 nap alatt nem ismerte ki a home user Linuxot és azt mondta, neki ez nem való. Nekem jóval több kellett anno, mint 3 nap, igaz az elszántságom kicsit erősebb volt az övénél, hogy lecseréljem a Wint. Amit nagyon bánok az csak az, hogy 5+ éve léptem erre az útra és nem jóval hamarabb!
Cinmano forever
-
De az, hogy mp4, az még csak konténerformátum, mint a zip, rar, stb. Azt kéne megnézni, hogy az openloadon milyen codecet használnak a fent lévő videók, tölts le egyet, és nézd meg mpv-vel, SMPlayerrel, VLC-vel, vagy ffplay-el, hogy milyen codecet és konténert használ. Az mp4 konténerben lehet divx (MPEG4 Part2), de lehet x264 is (MPEG4 Part 10), de a szabvány szerint MPEG1-et és MPEG2-őt is bele lehet tenni.
A filmnél meg nem az számít, hogy milyen régi, lehet 1939-es is, hanem aki a videófájlt létrehozta, az hogy állította be a kódolást, milyen progival csinálta. Sajnos egy-két feltöltő elég nagy gányolásokat tud csinálni, nem szabványos codecbeállítással, mint a te esetedben, hogy egy I index/kulcsframe-hez túl sok B frame tartozik. Ezt 1-2 encoder meg decoder megeszi, de nem az összes. Valószínű az openload is azért konvertálja át olyan lassan a videót, mert nehezen emészti meg azt a nem szabvány, gányolt kódolású videót, amivel meg akarod etetni. Ilyenkor annak örülj, hogy ha lassan is, megcsinálja valami nézhető minőségre, le tudod nyomni a torkán.
Még az is lehet, hogy már most is jó codec-ben van, csak a konténerformátumot kell kicserélni, ahhoz nem kell kitömöríteni + átkódolni a videót, az ffmpeg csak átteszi egy másik konténerformátumba.
A szabványos codec-profilokat érdemes betartani, normális progival (mint az FFmpeg) konvertálni a cuccot, mert úgy lejátszák a hardveres VAAPI, stb. dekóderek is. A szabványon kívüli megoldásokat viszont nem, és akkor a CPU-nak kell izzadnia vele, ha egyáltalán a fogadó oldalon le tudják játszani, ami lejátszóprogitól is függ.
Köszi a részletekbe menő magyarázatot, úgy általánosságban tudom én, hogy vannak ezek, csak a részletekkel nem vagyok tisztában. Elég ritkán kell filmeket konvertálnom, így egy egyszerű módszert találva azt elmentem, hogy ha legközelebb is kéne, tudjam mit érdemes csinálni.
A filmnél meg nem az számít, hogy milyen régi, lehet 1939-es is, hanem aki a videófájlt létrehozta, az hogy állította be a kódolást, milyen progival csinálta.
Nem maga a film volt régi, hanem maga a release.
Tényleg elég gány lehet, mert minap csináltam egy tök új feltöltéssel ugyanezt a procedúrát és sokkal gyorsabban ment az online konverz.Igazából amiatt célszerű lenne kiókumulálnom, hogyan lehet jól tömöríteni, mert az alternatív feltöltő oldal csak mp4-ben engedi a feltöltést, nem konvertál, viszont semmilyen részlet nincs leírva, így fel kéne készülnöm rá, hogy legközelebb oda kell feltöltenem, ha segítséget kérnek tőlem ebben.
CPU-t maxon használja a konverz, biztosan nem használ vaapi-t, mind a 4 mag 100-on fut szinte, de a fogadó oldalon mindig jó volt eddig, amit felraktam.
Amiket most itt javasoltatok nekem, azzal már simán megoldom, amit kell, szóval a topik tökéletesen funkcionál!
Köszi nektek a helpet. -
Az összes linuxos médiakonvertáló progi 90%-a ffmpeg-nek, 10%-a a mencodernek vagy gstreamernek a frontendje.
Ahogy nézem, nálad nem a vaapi-val van a baj, hanem a videód valami gányolt anyag, amit át akarsz konvertálni. Nem szabványos a B frame kiosztása. Gondolom valami torrent oldalról összeszedett hulladék, húzz le egy normálisabb verziót.
Az MPEG4 formátum sem mond semmit. Milyen konténertípusba akarsz milyen codec-et tenni? Mert pl. a Xvid is MPEG4, meg az x264 is MPEG4, meg az 265 is MPEG4 alá tartozik. Ezért kéne eldönteni mit akarsz. Meg ne csak az ffmpeg kimenetét add meg, hanem a teljes parancsot is, hogy lássuk milyen kapcsolókkal hívtad meg.
Annyit tudok, hogy ez egy régebbi film, persze valami gányolt akármi, no és én ezt töltöttem volna fel kérésre az openload-ra. Az meg qrva lassan kódolja át mp4-be, ezen akartam gyorsítani, mert ma már minden azonnal kell nekem is természetesen.
Én annyit tudok ezekről a kodekekről, hogy tök hülye vagyok hozzá, mkv-ről tudtam, hogy konténer, így bármi lehet benne, de ha az mp4 is ilyen öszvér valami, akkor a fene ott egye meg. Lehet, hogy jóval hamarabb végez az online konverter, mint én.
De végül is az ffmpeg meg annak a frontendje múködött, de már kezdem érteni, miért konvertálta ugyanúgy az online felület az mp4-et, mintha nem is az lenne már általam!
Sajna ezeken pikk-pakk túl akarok lenni, ezért nem fogok soha annyit bíbelődni vele, hogy átlássam jobban.....galád egy dolog, de ez van mégis.
Igazából, ha tudnám, milyen kódolású mp4 kéne annak a nyamvadt oldalnak, ill már több oldalnak, akkor ki is tudnám talán választani a kimenetet a programban, de nem tudom, mire vágynak ezek az online oldalak. Mármint a reklámbevételen kívül.
(#515) Frawly
Már meggyógyult a FF, tudtam jól dolgozni rajta, rohadt idegesítő tudott lenni, hogy elment az összes kieg.
-
Nem tudok ilyenről, ami minden formátumot támogat és még normalizálni is tud. Én az Arch Wikiből szedett scriptekkel szoktam konvertálni, pl. ilyennel, de azok csak bizonyos formátumot tudnak, normalizáció nélkül.
Ennyiből nekem nagyon hiányzik a foobar2000 megfelelője Windows alól, az egyetlen progi, ami hiányzik, abból is ez a konvertálási funkció, hogy be lehetett állítani parancssori konvertálási profilokat (lame.exe, flac.exe, oggenc.exe, stb.), és azzal egész kijelölt lejátszási listákat egy gombnyomással célmappába átkonvertálni, tagek megtartásával, egyszerre annyi konvertálási szálat elindítva, ahány szálat tudott a proci. Normalizációt nem használtam, de azt is tudta. Na, ilyen kéne Linuxra is. Van ugyan a foobar2000-nek klónja, a DeaDBeeF, de csak a lejátszási funkciókban, felületben próbálja utánozni, konvertálni nem tud.
Pontosan ez hiányzik nekem is
-
Ez is igaz, a tartalomszolgáltatók is figyelhetnének, hogy text browserrel is olvasható legyen az oldal.
Már csak pár programból használok GUI-sat, de azoknál megkerülhetetlen sajnos. Meg nyilván játékok még a másik kategória, ahol kell egér, pl. FPS gammáknál. Bajom nincs az egérrel sem, mert van, amikor az hatékonyabb, mikor valamit rajzolni kell, meg méretezni, stb.. De a legtöbb átlag felhasználói és rendszeradminisztrációs progi bőven jobb terminálból.
A Wine nekem is csak nagyon kevés mindenre kell. Lényegében GIB szótár, de azt próbálom kiváltani majd. Meg 1-2 windowsos játék, de lehet ezeket sem fogom Wine-ben futtatni, már jó ideje van erre Win10 telepítésem. Eddig úgy voltam vele, hogy ami játék megoldható Wine-ben is, azért nem bootolok át.
-
Igen, igazad van, a képszerkesztőket kihagytam. De pl. a CAD-nél, vektorgrafikánál már el tudom képzelni, hogy kódolás alapján menjen billentyűzetről, bár ennél még van értelme az egérnek is.
A mailkliensben nem értünk egyet, az bőven mehet terminálból is, még akkor is, ha valami grafikás, html-es emailt küldesz.
A terminálos böngészőkkel nem az a baj, hogy text alapúak és alapból nem jelenítik meg a grafikus elemeket, mert még ez megoldható lenne (audio lejátszása, képek megjelenítése is lehetséges, videókat meg lehetne megnyíló mpv-ben nyomatni), hanem általában a JS az, amit nem támogatnak normálisan.
Illetve a Firefoxon beüzemelt Tridactyl-nél (vim-key addon) is előjön, hogy pl. a mouse-on JS eseményre generálódó URL linket nem éri el, mivel az egeret fölé kell vinni, pl. a YouTube-on a videók sarkában egérre előjövő Add to Watch later link.
De igazából ez nem azt jelenti, hogy böngészőből nem lehetne normális terminálosat csinálni, hanem inkább ez a böngészősök hülyesége, hogy egérhasználatra kényszerítenek szándékosan.
-
Ha csak ennyi az igény, hogy pdf-et akarsz csinálni más doksikból, ahhoz nem kell LibreOffice. Felteszel CUPS-ot, bele egy Generic PDF Printert telepítesz (cups-pdf csomag, amit be kell konfigolni még utána), de talán egyszerűbb módja is van ennek. Így bármelyik normál alkalmazásból, ami egyébként tud simán nyomtatni, csak ráküldöd erre a pdf-nyomtatóra a kívánt dokumentumot, és az előre beállított mappába kinyomja .pdf fájlként.
Pdf nézésére meg továbbra is a Zathurát ajánlom, szinte 0 függőség, minimalista, gyors, sallangmentes, ha a pluginjeit felteszed, akkor a ps, djvu, stb. állományokat is olvassa. Még az egeret is kezeli, de billentyűzetről jobb irányítani.
A LibreOffice-tól nekem is ráng a szemem, keresek helyette könnyebb alternatívát. Úgyis csak a Writert használom belőle, ahelyett meg ott van a XeTeX. Táblázatot csak néha napján csinálok, arra meg vannak más toolok. Már így is évek óta csak azért van fent az LO, hátha kell valami .odf vagy .doc(x), .xls(x) fájlt megnyitni, de olyan ritkán van ilyen, hogy nem éri meg nekem egy ekkora megabloat progit feltelepíteni, ami ráadásul minden héten frissül, és csak úgy hajtja le a többszáz MB frissítéseket.
De a Wine-t is jó lenne elhagynom. Javarészt a GIB szótár miatt használom, de ha azt sikerülne megtörni, onnan már XML-alapú formátumba tudnám konvertálni, amit tudnék saját scripttel is kezelni. Meg 1-2 játék megy még Wine-ból, de azokra meg van működő Win10 telepítésem.
Frawly
Nem csak azért tettem fel a Libreoffice-t, mert pdf.be akartam menteni
Értelemszerűen dolgoznom kell doc, docx, xls, xlsx fileokban is. De most hogy ilyen problémákba ütköztem, és kipróbáltam más office csomagokat, így ment a lecsóba a Libreoffice. A vicc, hogy sokkal kisebb függőségekkel az onlyoffice sokkal jobban működik (legalábbis arra amire és amennyit használom). Wine-t én egyáltalán nem használok. Már először mikor Manjaro-val elkezdtem komolyabban linuxozni, már akkor úgy álltam át, hogy csak linux a notin, semmi más. Előtte az alternative oldalon mindenek kerestem megfelelő változatát (azóta kicsit módosítottam), és azóta se nyúltam az otthoni gépemen windows-hoz. Melóhelyen persze nem tudom kikerülni. Játszani se játszaok már gépen jóideje, max mobil kisidőkre. Szótár programból nem találtál jobbat? Esetleg java-sat? Bár mondjuk minden java alapú progit gyűlölök, de legalább platfromfüggetlen. Vagy az ennyire jó, hogy nincs alternatíva?
Amúgy Evice-t próbáltam még azelőtt mielőtt ide írtam, de valahogy nem jött be. Esküszöm még a Chromium is jobb volt pdf nézőkének. Mondjuk amilyen gyorsan betölt a chromium is ezzel az alap notin Arch+Openboxal...simán maradhatna pdf nézőnek végülis. Nagyítani lehet vele, nyomtatni lehet vele, finom a görgetés, szal...Dave™
Félreérted (meg durván más is). Én nem gyűlölöm a KDE-t. Sőt. Inkább azt használnám, mint a Gnome-ot. Egyszerűen azért kerülöm, mert a KDE-s progik irgalmatlan mennyiségű függőséget igányelnek (tisztelet a kivételnek, mert azért akad, és használok is (pl az Xnview QT alapú. persze nem KDE-s, de qt-t használ). Ugyanúgy kerülöm a Gnome-os progikat is ugyanezen okból (itt is van kivétel, mert pl a gnome-disks nagyon jó, mentésre használom legfőképp, és minimális függőséget használt pluszban). Ráadásul egyre csiricsárébban néznek ki, és az nekem huszadrangú egy otthoni+munka felhasználásnál is. Hatékony kezelés viszont annál inkább. Bár szkeptikus voltam a javarészt bill-ről való irányítással (ez amúgy a mobilarenás hozzászólásokban is látszik...), mégis kipróbálva, használva nagyon bejött nekem. Az hogy a hozadéka emellé, hogy hipergyors lett minden, és nincs az a probléma amit ha emlékszel anno mindenki csak nézett, hogy ilyen van, az csak plusz extra. Bár lehet hogy az a gond azóta megszűnt Manjaro, ANtergos alatt is, mert sok kernelváltás volt már. Csak fura, hogy Arch esetén nem futottam ilyen hibába (Mobilon ftp szerver és másolás ide-oda, meg a baromi lassú időnkénti file törlés lokálisan. talán emlékszem hogy egy időben írtam ezeket a gondokat). Ettől függetlenül kellemes élménnyel gondolok vissza a Manjaro-s "korszakra", meg a cikkedre, aminek hatására elkezdtem ezt az egészet. Nekem ez volt a nagy lökés a linux irányába.
-
De, erről pont, hogy az alkalmazás fejlesztője tehet, főleg, ha zárt forráskodú progikról van szó. Kötelessége lenne a binárist karban tartani, mindig frisset fordítani belőle, hogy az emberek friss disztrókon is használni tudják. Ezért nem éri meg zárt forráskodú progit, drivert használni, nem tudsz tőlük semmit frissíteni, mert minden modernebb csomaggal összeakadnak, bugok, anomáliák, fagyások jöhetnek elő, gyakran még telepíteni sem lehet őket.
-
instantwater
addikt
De, erről pont, hogy az alkalmazás fejlesztője tehet, főleg, ha zárt forráskodú progikról van szó. Kötelessége lenne a binárist karban tartani, mindig frisset fordítani belőle, hogy az emberek friss disztrókon is használni tudják. Ezért nem éri meg zárt forráskodú progit, drivert használni, nem tudsz tőlük semmit frissíteni, mert minden modernebb csomaggal összeakadnak, bugok, anomáliák, fagyások jöhetnek elő, gyakran még telepíteni sem lehet őket.
-
Nem baj, hogy betetted, de ennek így semmi értelme. Ahogy nézem, többszáz mega. Ennyiből fel lehet tenni akármilyen virtuális gépet, ami normálisabb lesz, mint ez az electronos izé.
Mert ha még böngészőben futna, akkor azt mondom, hogy bravúr.
Nekem van helyem, viszont azt hiszem, be fog zárni a bazár hamar, mert a készítő játékokkal együtt szállította.
Csak kipróbáltam:
-
Igen, ehhez képest múltkor voltak itt errefelé ilyen Júbájgönkettők, akik pont egy egysoros terminálos paranccsal meg sem próbáltak virtuális gépet csiholni, mert nem értették, hogy az most mi
Az ffmpeg meg jóság, én is azt használok mindenre. Természetesen GUI nélkül.
Nem az egysoros parancs, amivel nekem bajom volt, hanem a mostani cél az értelmes, a múltkorival meg Winx-et kaptam volna, az azért mégiscsak......
Mondtam akkor is, hogy ha valami nagyon kell, akkor elbíbelődök vele.Ja a virtualizálást meg utálom. Olyan, mint a zuefi....
Nagyon jó, ha többen is vágjátok itt ezt a ffmpeg-et, mert én eddig egy parancssorral ismerkedtem meg még csak. Nem bánnám, ha azzal ellenék jó ideig.
-
De pont ezt jelenti az idle time. Mondjuk azt szeretnéd, hogy ha nem nyúl hozzá senki, akkor 10 perc múlva lője le magát, akkor az idle time az 600 másodperc, és be kell állítani, hogy ez esetben shutdown legyen az esemény. Így ha 10 percig senki nem nyúl a géphez, akkor leáll.
Az idle itt most nem olyan idle, mint amit Windowson értenek. Vagyis hasonló, onnan kapta a nevét, de mást jelent mégis.
De konkrétabban akkor tudok mondani, ha pontosan leírod, hogy milyen Linux megy a gépen, pontos verzió, grafikus felület. Így csak általánosságokban tudunk róla beszélni.
-
Próbáld rendszergazdaként megnyitni, pl. sudo nano ~/.ssh/config vagy ahol van ez a fájl a rendszeren. Ezeket a sorokat mindenképp be kéne szerkeszteni, hogy az SSH keyt be tudd neki adagolni. Onnan már a Krusader is tudni fog kapcsolódni.
Alternatív megoldásként a szerveren az SSH konfigban is ki lehet kapcsolni, hogy ne kelljen külön SSH key, hanem elég legyen felhasználó név és jelszó bejelentkezéshez, igaz ez biztonságilag kockázatosabb.
-
Az SCP nem protokoll, hiába írják azt a neten. Valójában csak egy fájlmegoldás, ami SSH protokollon felül fut. Ehhez semmi speciálisat nem kell telepíteni egy OpenSSH-t, sőt, LEDE-n lehet telepítve is van, csak engedélyezni kell.
Majd pedig linuxos konzolt nyitva bejelentkezni rá (ssh IP:port), és egyszerű mc-vel lehet róla másolgatni. Vagy csak simán scp paranccsal.
Googlizás alapján azt találtam, hogy a ~/.ssh/config fájlban elég ezeket hozzáadnod:
Host specialport
HostName bla-bla-vagy-IP
Port portszám
IdentityFile ~/.ssh/special-key_rsa.1_vagy_ami_épp_a_fájl_neveReboot az elvileg nem kell neki, de érdemes megejteni, majd Krusaderrel újra próbálkozni fish:// protokollon át.
-
Igen, először azt kéne megtudni, hogy milyen protokollt akar használni, SSH, SFTP vagy mi a rák van a szereveren, amit el akar érni. Mert a WinSCP többfélét is támogat. Ilyen progi nincs Linuxon, ami egy alkalmazásként támogat mindent, hanem az egyes protokollok vannak külön alkalmazásként megvalósítva. Ez alapvetően még a Unix-filozófiában gyökerezik, hogy egy program egyszerű legyen, egy dolgot csináljon, de azt jól, sallangmentesen csak a lényeg legyen megvalósítva. Ezek a mindenes csodaalkalmazások a Windows-platform szülöttei.
-
intel-gpu-tools amit growler koma említ! Jobb disztrók esetén benne van a tárolókban is.
(jó, hogy ismeretmezt már, mégsem jut eszembe, pedig a laptophoz pont jó lesz)
growler koma kap egy fél piros pontot.inxi-vel nincs semmi baj, van Archra is, csak húzlak
OK! Különben tudtam én, csak nem sejtettem.....
-
-
(szerk.: az egér érzékenysége)
Ha csak azt csinálta volna, amit javasoltunk neki, már működne az a fránya nyomi nála. Az is lehet, hogy csinálgatta is ezeket valahogy, de nem volt értelmezhető visszajelzés a segítők felé. Így elég nehéz.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(jó persze, home userként már lassan rutinossá válok, igaz mióta nem vagyok aktív, egyre többet felejtek)
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen videókártyát?
- Óra topik
- Yettel topik
- A Linux megnégyszerezte magát a Steamen — a Microsoft ismét ígérget
- Milyen monitort vegyek?
- Befellegzett a Destiny 2-nek, júniusban jön az utolsó frissítés
- Milyen okostelefont vegyek?
- Meglepően árazta az AMD a Ryzen AI Halo minigépet
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Xbox tulajok OFF topicja
- További aktív témák...
- Számlás!Steam,EA,Epic és egyébb játékok Pc-re vagy XBox!
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
- Star Wars The Old Republic Collectors Edition
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Forza Horizon 6 Premium / Standard Pre-Order kódok
- HP Pavilion 15 - 15,6" Full HD - Intel Pentium N3710 - 4GB - 500GB HDD - Win10 PRO - MAGYAR - DWD R
- HP EliteBook x360 1040 G8 i7-1185G7 32GB 2TB 2in1 1 év garancia
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- SK Hynix, Samsung és más 16GB DDR4 so dimm 3200MHz modulok számlával, 6 hó garanciával
- 288 - Lenovo Legion Pro 7 (16IAX10H) - Intel Core U9 275HX, RTX 5080
Állásajánlatok
Cég: aiMotive Kft.
Város: Budapest
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest