- iPhone topik
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Samsung Galaxy Z Flip7 - kis fogyás is sokat jelent
- Magisk
- HMD Skyline - jó szerelés
- Ez össze van rakva - Segway Ninebot F3 Pro
- Fotók, videók mobillal
- Vékonyabb lett, jobb kamerát kapott, de az akku maradt a régi: itt a Fold7
- MIUI / HyperOS topik
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
#71562240
törölt tag
válasz
andorra #41061 üzenetére
Különféle elosztókkal, adapterekkel a határ a csillagos ég.
(#41058) artiny Én megértem, ha valaki nem tud magyarul írni, fogalmazni, végül is akár nem magyar anyanyelvű, vagy határon túli diaszpóra tagja is lehet az illető, de azt nehéz elfogadnom, ha valaki kérdez, és a kérdésbe sehogy sem képes beletenni a kérdés tartalmát. Ezután persze az már nem lep meg, ha ezredik visszakérdezés hatására sem érti, hogy mit várnak tőle.
-
válasz
andorra #40989 üzenetére
Ízlések és pofonok.
Egyik cimborám 30 éves bakelitről hallgat pl. Bob Marley-t, és élvezi. Én nem tudom elviselni a sercegést, pattogást, és a bugyborékoló, elkent magasakat.
Nem is értem, minek neki fél milliós felszerelés ilyen felvételekhez.
De nem vonom kétségbe, hogy ő hall benne valami jót.
Másra figyel, mást tekint jó hangnak, mint én.
Engem legtöbbször jobban zavar egy CD rossz keverése, mint egy gagyi minőségű hifi, mert inkább arra figyelek, hogy jól elkülönülnek-e a hangszerek. -
Lompos48
nagyúr
válasz
andorra #40982 üzenetére
Nem fogok neki, inkább idézem Dorian-t: "Azért a hifiben nem minden ilyen egyszerű. Utóbbi időben kipróbáltam 4 fajta (hazai DIY) nem-75-Ohmos, sőt árnyékolatlan koax kábelt, és mind jobban szólt, mint a drága, nagynevű 75Ohm-os kábelek." A mérések sem, főleg ha azokat mérnökök emlegetik.
Értelmét nem kerestem, csak azt szerettem volna kicsit kiemelni, hogy egy olyan viselkedésért nem feltétlenül a kábel a ludas. -
#71562240
törölt tag
válasz
andorra #40950 üzenetére
Hja, de neked könnyű, te "burokban élsz".
Én eddig majdnem mindig olyan emberek környezetében éltem, akik számára az optimális hangerőszint fele-háromnegyede már iszonyatos bömböltetésnek számított - illetve mindig voltak szomszédok is. Életemben elég keveset hallgathattam zenét optimális hangerőn.
-
#71562240
törölt tag
válasz
andorra #40945 üzenetére
És megint oda kell kilyukadnunk, hogy nagyon sok függ a hangfelvételtől is. Igazából (általában) elsősorban a hangfelvétel bajait szokta kihangsúlyozni a nagy hangerő, bizonyos hangfelvételeket egészen nagy, akár maximum(közeli) hangerőn is klasszul lehet hallgatni egy jó rendszeren.
-
#71562240
törölt tag
válasz
andorra #40806 üzenetére
Merek én bármekkorát, de azért szeretem a realitásokat és az ellenérveket is figyelembe venni, no meg az adekvát "nemtaggyűlésen" én nem azt mondanám, hogy "ne mi nyerjük a legnagyobbat", hanem hogy "remélem, a bírálóbizottság korrektül dönt majd, hogy ki mit érdemel", vagy esetleg azt, hogy "most inkább mi ne nyerjünk, hadd férjenek oda a tűz köré mások is".
(#40802) Skizz
Az utolsó párt viszed, vagy maradt még?Meg kell tudnod (kérdezd meg magadtól), hogy milyen hangkarakter irányába akarod irányítani a rendszeredet. Az MS 904 egy elég eleven, dinamikus, a méretéhez képest erőteljes, kicsit fémes, de mégsem agresszív hangú, ügyes és jópofa kis állódoboz, meg kell fontolnod, hogy az ő karakterét akarod erősíteni, vagy inkább puhítani kicsit. Az idevágó árkategóriába férő erősítők adott márkák szerint viszonylag kiszámíthatóan terelnék a márkára jellemző irányba a hangdoboz hangját - ha feltételezem, hogy a kábeleid "semleges" hangúak.
A Marantz-ok általában inkább lágyítanák, szelidítenék, puhítanák, megfognák egy kicsit a Mordaunt Short elevenségét, egy odaillő Marantz-cal amolyan hallgathatós, "középarányos", "mértéktartó" karakterű rendszer tudna létrejönni, arany középút, kellemesen és szépen szólna, viszonylag nagyot is, ha kell, de nem nagyon nagyot, semmit se félig csinálna, de semmit se egészen.
Egy tipikus alsóbb kategóriás NAD erősítő még inkább pezsdítene az amúgy is kissé pezsdülésre hajlamos MS-eken, ez néha nagyon zenei élményt adna, néha egy kicsit esetleg sok lenne a happeningből, a legtöbb élményt mindenesetre valószínűleg egy NAD-dal adná a rendszer, de a legízlésfüggőbb is ez lenne, ez a szerénységet vagy álszerénységet hírből sem ismerő, amolyan "ki ha én nem" rendszert adna, amely rendszernek azonban lenne is mire büszkélkednie, adott esetben esetleg a fogával elhúzna egy kamiont.
A kategóriába illő Cambridge Audio erősítőkkel egy nagyon karakán rendszer jönne létre, az árkategóriához képest nagyon pontos, egyúttal részletes, és felettébb erőteljes, méretes lenne a hang, csillogóan fémes hangzással, frissen, katonásan szólna, mint egy tűzoltózenekar térzenéje, a zenekar előtt nagymellű, miniszoknyás majorettek illegetnék magukat.
Denonból inkább az utóbbi mintegy tíz év középsávorientáltabb, lágyabb-ködösebb hangú típusaiból választanék hozzá, mintsem az annál korábbi évtizedek kicsit részletesebb és dinamikusabb, ám kissé elektronikusabb karakterű típusaiból, bár azok között több volt a best buy.
A Rotelek közül a régebbi típusokat mindenképpen a konkrét találat alapján lehetne elbírálni, mert ott vegyesebb a kép, de az RA-01/02/03/04/05/06 vonal tagjai szerintem egyöntetűen illenének hozzá, valahol a Marantz és a NAD karakter közötti karakterrel, de nem félúton, hanem a Marantzhoz közelebb.
Aztán persze találhatsz alkalmas Proton-t, Tangent-et, Luxmann-t, satöbbi-satöbbit, és én e mellé a hangdobozok mellé kifejezetten figyelnék az esetleges Kenwood hirdetésekre is, némelyik típusuk szerintem nagyon illhetne hozzá.(#40811) macera2 Valószínűleg a multimédiás hangszórók topikjában több segítséget fogsz tudni kapni, - ha ott még nem kérdezted, akkor próbáld. Ebben a kérdésben az itteni topiklakók nem nagyon tudnak megnyilvánulni, mert ez nem a hifi területe, tehát nem nagyon tudunk a feladat mentén gondolkodni, adalékként érdekes lehet ehhez, hogy nekünk a Bose általában nem színvonal.
-
T_Stark
őstag
válasz
andorra #40764 üzenetére
Mivel én egy faluban lakom, ahol a hifivel foglalkozó boltok száma erősen a nullához konvergál, de még a közeli városokban is, így nem tehetem meg azt hogy elmegyek meghallgatni mindent ami eszembe jut.
Csak a nálam tapasztaltabbak véleményére adhatok. De még így is többet érek el vele, mintha mondjuk kérdezés nélkül megrendeltem volna azt a HQ kábelt amiről elsőnek beszéltek le.A kábel egy Prodigy HD2 és egy Denon PMA-700AE közé kellene (Mission M74 hangfalak), árkategóriát már írtam. Nem tudom mi lehet még fontos. A Prodigy mellé járó egyszerű RCA kábelt cserélném le vele.
Lehet hogy tévedek, de szerintem azért az én rendszerem még nem olyan nagy valami, hogy ekkora jelentősége legyen egy IC kábelnek, aztán most lehet hogy nagy hülyeséget mondtam...
-
Kampó
senior tag
-
Kampó
senior tag
válasz
andorra #40511 üzenetére
Én abszolute nem vitázok.. csak más eladja a szart horror árba.. és ezen vagyok kihülve. Nem viszont eladónak kívánom eladni hanem olyannak aki használja és értékeli. Mert hogy jobban és szebben teltebben szól mint a fos kamu 200wos hifitornyok az is biztos. (mondtak nekem többen árat hogy szerintük is 40et simán megér mivel nekem marhára nem kell ezért adom 25 be. ) Dehát jólvan akkor hurrogjatok le mert nem akarom elvesztegetni. Tanácsárt fordultam ehhez a topichoz de nagy szakmai hozzászólást nem kaptam
-
Kampó
senior tag
-
Ed Parker
nagyúr
válasz
andorra #40463 üzenetére
erről szó sincs,csak mikor beszélgettem olyan arcokkal,akiknek 3000cd-s gyüjteménye van japán és amerikai nyomatokkal,a 60-as évek zenéitől,a rendszerük kb 120-150000€,ők nem értem miért nem hangsúlyozták,hogy az állványnak mekkora szerepe van egy láncban?
talán elfelejtették.mert minden összetevőjét elmesélte a láncnak,az állvány kimaradt.
-
Auratech
őstag
válasz
andorra #40416 üzenetére
Szerintem egy nőgyógyász is képes érzelmi-esztétikai élményként tapasztalni a testi szerelmet, de néha kihívás, ha sok szakmai szempont jelentkezik...
A hangmérnökök hallásában döntő szerepet játszik és szerintem minden hallásával élményt keresőnek, a lelki, szellemi, mentális belső alapállás, ami a zene értékét megfogni képes. Ez szerintem az alap. Nevezhetjük filozófiának is, de nem kötelező. Élmények, alkat, tanulás, tapasztalat mindenfajta műveltség nyitottság.... A hangoltság dönti el, hogy finomít-e érzékeinken egy tapasztalás, vagy beszűkít. Ezt keresni kívánni kell.
A hangmérnök előnyben van a hatalmas motiváció okán, másrészt hátrányban, ha nem saját projektet valósít meg, hanem kiszolgálja más koncepcióját. Bele lehet fásulni, ahogy mindenbe. Ez belül dől el.
Szerintem az alapkoncepcióban tökéletességre törekvő, hanghű felvételeket készítő cég sokkal több hangsúlyt engedhet a szellemi hatásoknak és ezt a filozófiába illeszthető felvételi eszközök, metódusok jóságával képes megtámogatni. -
Auratech
őstag
válasz
andorra #40351 üzenetére
Gyakran érkezik a diskurzus olyan tartományokba, amikor a tapasztalást valamiféle technikai-tudományos igényű magyarázat (flogisztonelmélet) próbálja alátámasztani. Ilyenkor felhorgad bennem a szkeptikus.
Teljesen vérre menő bizonyítási eljárást kellett lefolytatnom az C'acutta Briós Sz.P. érvei ellenében, aki váltig meg volt győződve, hogy az újrakiadáskor belenyúltunk a felvételébe, mert másmilyennek ítélte a felvételt. Szarabbnak, miközben az eredeti soksávos anyagot tartalmazó winyót kaptuk meg csupán a pro-tools verzió ment feljebb a szoftverben és sokkal finomabb lett az összegző algoritmus 32bit@48bit meg a 16 bites dither lett UV22@ApogeeUV22HR/PowR
(Mivel Magyarországon senki ítéletében nem bízott, megkértem kedves ismerősöm Jiří Pospíchalt, hogy a Classic Sound Austria hirhedten hiend mastering rendszerén hallgatva bizonyíthassam igazunkat, cserébe átadva számára az évek alatt kiagyalt akusztikai-esztétikai-élettani tudáshalmazra ötletelt metódust, amit azóta is használnak néhanapján [Referenciák:])
El kellett érni, hogy az általa vélt különbséget más számára is érzékelhetővé tegyük, mert teljesen más nyelvezetet használtunk. A "máshogy szól" vélelme szerencsére nem elég ahhoz, hogy bepereljen bennünket
A vége az lett, hogy a változás okát megtalálta a saját előítéletességében. Egyszerűen elővételezte a változást, mivel nem igazán volt bizalma bennünk, csak engedett Sz. Sz gadulkás kérésének..A bizonyításkor a legnagyobb alázattal kezeltem azt, hogy ő sok nagyságrenddel gyakorlottabb zenész, aki a saját játékát képes olyan nüanszokban minősíteni, ami fődi hangmérnöknek szinte meghallhatatlan, részint a műfajismeret alapossága okán. Nem vesztünk össze. Ez afféle felfedezőút volt hallásunk korlátaihoz és csodáihoz. Én megtanultam azt, hallani, ami alapján ő ítél. Ő is igyekezett..Jó móka volt. Aztán vett otthonra egy egész jó láncot 2001-ben (Musical Fid. A1, B&W 601, Arcam Alpha 7, Neutrik kábelezéssel)
Az új mastert végül szárazabbnak, élettelennek ítélte, ami szerinte megölte az indiai zene atmoszféráját. Először lelkendezett, milyen pontos terű, finoman intim és inspiráló, mégis erőt sugárzó aztán rájött, hogy evvel korábbi munkáját minősíti. Ekkor lett száraz, digitális a felvétel. Aztán, mikor AB... visszahallgatta a korábbi mastert, ráébredt, hogy az a szarabb, de tényleg. Elnagyolt terű, fedett, mosott, köszönhetően az eredeti elég átlagos eszközöknek. (A vicc, hogy 4 elég gagyi mikrofonnal lett felvéve, szerintem szarul, és dc is volt a sávokon.)
Úgy tűnik, bárki tapasztalt hifista beszédül egy hangrendszer elé, azonnal megállapítja, hogy jobban-rosszabban szól a tegnapihoz képest, nanotartományokban. Függetlenül, hogy rágózik, vagy uszodában volt, vagy beletrombitáltak a fülébe, vagy bevett két aszpirint...
Amúgy én sem veszek vért a csajtól, hogy megtudjam, működik-e a kémia...
Nekem az akadémikuság belterjes tekintélyelve visszataszító. Bárhol észlelem, irtanám, mint kammerer az eq-t.
-
Auratech
őstag
válasz
andorra #40333 üzenetére
Szintén a hagyományos fülelés híve vagyok. Különben elég lenne figyelni a hullámformákat egy hexaeditorban...
Azt megmondhatná nekem valaki, hogy a készülékekhez képest szinte végtelenül instabil hallás miként lehet etalon? Miközben ha megmérnénk a hallásotokat, annak a frekvencia-érzékenységi menete a legszarabb hangszóró girbegurbaságát felülmúlná. Ráadásul foyamatosan változó girbegurbasággal minden foknyi fejelfordulás esetén. Mégis szóra sem érdemes, amikor a például wav-flac hangzásbeli különbözősége kerül terítékre. -
Ribi
nagyúr
válasz
andorra #40314 üzenetére
Én meg leírtam, hogy flac visszakonvertálva wav-ba bitre ugyanaz, mint az eredeti wav. Szóval ezt értelmetlen vizsgálni.
Ez a teszt kb olyan mintha a wav-ot átmásolod egy másik helyre és a 2 között lesz-e különbség. De cihológia tesztnek jó, hogy az agyad generál-e különbséget. -
gorbep
senior tag
válasz
andorra #40309 üzenetére
Most hogy megtudtam, hogy egy városban vagyunk néha, megpróbálkoznék vele.... de lehet, hogy az én rendszerem nem elég jó ahhoz, hogy a nálam hallható azonosságot minden rendszerre általánosíthassuk...
Esetleg ha valakinél van adott minőségű rendszer, akkor pl egy JPLAY 5.1-el történő kontrollt javasolnék. A mini lejátszó pont lejátszik wav-ot és flac-ot is és csak memórából történő előre feldolgozásos lejátszást enged.... Szóval ahol tesztelitek tegyetek próbát egy JPLAY-el, a telepítése kb 2 perc...
-
Parson
addikt
válasz
andorra #40298 üzenetére
Tehát az emberi itélőképességet vetjük össze a számítástechnikával. Cool. Ebben sajnos nem tudok állást foglalni, csak addig, hogy az emberi 'fülnek' (tehát nem csak a fülnek, mint érzékszervnek, hanem az azt követő jelfeldolgozó idegrendszernek és az emberi memóriának, ami egy időben való összehasonlitás helyett időben egymás után következő mintákat tud összehasonlitani) is van hibája (eredő hibája meg pláne), ha nem nagyobb, mint a számítógépnek, Software-nek, és Hardware-nek, amik szintén időben egymás után egyazon hangkeltőre küldik 'ugyanazt' (az én érveim szerint teljesen megegyező tartalmakkal, wav és flac állományok) az elektromos jelsorozatot.
A hallgatózás meg hiába a lényege, a hangkeltés nélkül nincs mit hallgatni... Ergo megmaradhatunk a folyamat részeinek sorrendiségénél, tudva azt, hogy a végeredmény minősége függ a folyamatban résztvevő elemek minőségétől is és nem csak a hallgatózástól.
-
Parson
addikt
válasz
andorra #40294 üzenetére
Mi az, hogy úgy bizony van? Digitális adatról beszélünk, semmi másról. A hallgatózás meg már abszolút a folyamat vége. Ráadásul ha vkinek jobb hallása van mint a digitális jegyeket, értékeket olvasó és közvetitő rendszer, akkor az már nem ember. Sajnálom, de nem tudom elfogadni az ilyen hallgatózásra alapuló érveket a digitális rendszerek alapjainál, vagyis a digitális jeleknél. Az pedig, hogy mechanikai rezgéssé, hangokká alakitásukkor már milyen különbség van egy wav meg egy flac között, mikor elméletben egyazon adatmennyiséget szolgáltatnak (minőségről ne beszéljünk, mert az a digitális jeleknél csak 0 vagy 1 lehet), már régen a megszólaltató SW / HW-ről és nem az adatokról / tartalomról szól.
-
gorbep
senior tag
válasz
andorra #40276 üzenetére
Laptopnál minőségtől függően az USB transport...(Tabla pico?) de létezik Cardbus-os SPDIF, de még nem hallottam szólni.-..... vagy egy Cardbus - PCI-X extender, és abba mehet komolyabb hangkártya, vagy PCI-X SPDIF kimenet, abból stúdió minőségűek sem "olyan" drágák.... (nekem azok...
)
-
gorbep
senior tag
válasz
andorra #40272 üzenetére
Vicc volt......(
) Egyébként gondoltam Kammerernek van valami laptop, tablet félesége, és ahhoz az occó USB transzport lenne a legolcsóbb és esetleg nem is a legrosszabb minőségű megoldás..... Pl Hivox suricata 4e JMF-ért....
Egyet tudnék kölcsön is adni, de olyan occó, hogy nem nagyon éri meg küldözgetni.....
-
Ribi
nagyúr
válasz
andorra #40259 üzenetére
Amit leírtam, az nem igazán volt tisztázva, és aki kérdezte sem volt neki megmondva, hogy a lossless az bitre ugyanazt a wavot tudja visszaadni. Azt viszont nem tudni, hogy akkor miért is lesz/lehet más a wav és flac hallgatása. Illetve nem tudni, hogy ténylegesen ha a memóból játszódik le és oda már ugyanaz kerül wav és flac esetén is, akkor mégis mi/ mi lehet a difi okozója.
Csak én nem láttam, hogy miről van szó. Elmondanád? -
#71562240
törölt tag
válasz
andorra #40211 üzenetére
Eszembe is jutott, hogy leendő vaktesztünk valószínűleg úgy tud igazán korrekt lenni, ha nem (vagy nem csak) a WAV-ot és a WAV-ból készült FLAC-ot hasonlítjuk egymáshoz, hanem inkább az "eredeti" WAV-ot összehasonlítjuk a WAV-ból konvertált FLAC-ból visszakonvertált WAV-val is. Merthogy én is arra gondoltam fentebb, hogy a WAV és a WAV-ból konvertált FLAC lejátszásához nem biztos, hogy teremthető olyan szoftveres környezet, amely azonos szoftveres környezetnek minősíthető, tehát ez esetben előnyben lennék a géppel szemben, hiszen az eltérő szoftveres környezet eleve okoz egy bizonyos mértékű kihallható másságot. Ellenben WAV-ot és WAV-ot biztos hogy tudnánk azonos szoftveres környezetben lejátszani (és akkor már csak az a lehetőség marad inkorrekt kísérleti feltételre, hogy esetleg a merevlemezed egyes szektorai nem egyforma minőségűek, vagy éppen két fájl lejátszása között erős napkitörések érnek ide, vagy...
).
(#40212) PuMbA Kérdés, hogy az valóban a semmi-e, vagy a hiányos mérési módszereink miatt semminek mért valami - lásd Ribinek (a kis ribi...) írt feltevésemet az esetlegesen hiányos mérési módszerekről. Másrészt mindig kell hallgatni. Mint korábban (többször) írtam, a hifi egész története arról szól, hogy meghallottunk olyasmit, ami a mérések szerint addig semminek volt mérve, aztán a hallásunk révén kifejlesztett újabb mérési módszerek esetleg már nem a semmit mérték, hanem a valamit. A hifiben eddig "minden másképp volt", én ezt a tapasztalatot (és a hallásomat) vetítem ki a "veszteségmentes" tömörítéssel kapcsolatos témákra is.
-
PuMbA
titán
-
#71562240
törölt tag
válasz
andorra #40147 üzenetére
Én fenntartanám, hogy a hasonlatom szempontjából nagyon is szorosan idetartozott a kábeles hasonlatom témaköre is. A tömörítés témájához hasonlóan a kábeles hasonlatban is épp azt akartam kidomborítani, hogy kb. az is ugyanannyira (vagy "részben ugyanannyira"
) matematikai-logikai kérdéskör, mint amilyennek a "veszteségmentes tömörítés" kérdésköre minősíttetik a (marketing)mérnökök és a laikusok által. A hifiben (a digitális hifiben) már sokmindenre mondták rá a (marketing)mérnökök, hogy az matematikai/logikai kérdéskör, aztán a hifi gyakorlat mindig bebizonyította, hogy nem az (nem csak az), vagy legalábbis a gyakorlat megkérdőjelezte a képleteket, amelyek vagy megcáfolódtak, vagy átalakultak. De az egész hifi egész története végig arról szólt, hogy a hifi készülékek és a hangminőségi eredmény mindig csak legfeljebb többé-kevésbé korrelált azzal, vagy éppen homlokegyenest ellentmondott annak, amit a mérnökök képletei és logikái állítottak. Így van ez a "veszteségmentes tömörítésben" is - mondom én (és sokan mások).
Az ilyen témák kapcsán analóg ősemberként ugyebár elsősorban arra akarom mindig kétségbeesetten felhívni a figyelmet, hogy az eredetileg elhangzott zenének mennyire csak egy legyszerűsített, ráadásul eleve legalább eggyel kevesebb diimenziós modellje az a szinuszgörbe, amit az oszcillográf mutat. Sokan ugyebár azt gondolják, hogy ha az a szinuszgörbe pontosan reprodukálva van, akkor az eredetileg elhangzott zene is reprodukálva van. Ez ellen kapálódzom kézzel-lábbal. Ráadásul egy csomó hangszernek már a "szinuszgörbe modellje" sem pontosan szinuszgörbe alakú, hanem árkos-bokros furcsaságokat mutat egyetlen perióduson belül, na azt hogyan tudja leképezni a periódusonként 2db mintavétel 20kHz-en?! - de ezt csak úgy mellékesen jegyzem meg, a lényeg az, hogy az a szinuszgörbe csak egy alacsonyrendű modellje az elhangzott zenei hangnak, márpedig a digitális hangtechnika a szinuszgörbével foglalkozik, tehát a modellt állítja helyre, nem az eredeti hangot. Sokan ugyebár itt a topikban is azt állítják, hogy az a szinuszgörbe az eredeti hang, és minden szép és jó, ha a szinuszgörbe működik.
-
#71562240
törölt tag
válasz
andorra #40138 üzenetére
Az első részhez:
Az utóbbi napokban már az agyamban fogalmazgattam neked egy privátot arról, hogy én is beadom a derekamat, és elindulok arrafelé, hogy elkezdjem gyűjteni primer forrásanyag céljára a zenéket jó minőségű FLAC-jellegű formátumokban, és hogy a számítógépemet felkészítsem ezek minél alkalmasabb lejátszására. Merthogy persze, az eredeti zeneformátum és a róla készített "veszteségmentesnek nevezett"tömörítvény hangminősége között relatíve kicsi a különbség (és ez a kis különbség is igen nehezen tesztelhető korrekt körülmények között), sokkal fontosabb például, hogy a forráskészülék milyen minőségben játsza le ezeket, és ugyebár én is szoktam mondani, hogy az egyes hangfelvételek között olyan mérvű különbségek vannak, amiket hifi készülékek közti különbségekben csak sokszázezer forintnyi különbségekkel tudnánk illusztrálni. Mindebben tehát egyetértünk.
A második részhez:
Ez a téma tipikusan az a fajta téma, amely témákkal kapcsolatban a "bizonyítéklinkelési" elvárásokra tipikusan azt szoktam válaszolni, hogy én ugyan nem állok neki linkelgetni "bizonyítékként" harminc-negyven év hifi történetét (inkább mellébeszélek), mindenki művelődjön, aki akar, akit érdekel az adott téma. (Amúgy is feláll a szőr a hátamon az internet, mint "bizonyítéklelőhely" felhasználásától és linkelgetésétől, de ez most mindegy.) Például te a veszteségmenetes tömörítési témával kapcsolatban először akkor találkoztál a (marketing)mérnöki elmélet és a valóság valamint a zenehallgatási gyakorlat ellentmondásaival, amikor a megboldogult Hi-Fi Magazinban először olvasgathattál a "veszteségmentes" tömörítési formátumok egyik első fecskéjéről, a Meridian lossless formátumról. Bizonyította-e a mai újabbfajta "veszteségmentes tömörítések" logikájához sokmindenben hasonlító Meridian lossless formátum, hogy valóban veszteségmentes? Dehogy bizonyította, hogy is bizonyíthatta volna, éppen ellenkezőleg. De tulajdonképpen már az előtt is találkozhattál a "veszteségmentes" tömörítés témájával, hisz az egész digitális történet éppen ezzel kezdődött, miszerint maga a CD formátum is úgy jelentkezett be a világunkba, hogy elmondták róla a (marketing)mérnökök, hogy a 44,1kHz mintavételi frekvencia révén (lásd legalább 2db mintavétel a 20khz-es frekvencia szinuszhullámának egy periódusáról) az emberi fül által ugyebár "maximálisan hallható" 20kHz-ig tökéletesen helyreállítja azt a zenét, amiről a CD formátumot digitalizálták. Lásd "tökéletesdigitálishangminőség". Szakirodalom: tele voltak-e hányástócsákkal a Hi-Fi Magazin (és a külföldi magazinok) szakcikkei akár a meghallgatásos tesztek, akár az elméleti megközelítés miatt a "CD mint "veszteségmentes tömörítvény" témában? Tele voltak. Hánytunk-e ezektől (általában a CD-től mint "veszteségmentes tömörítvénytől") mi hifista-audiofilek is? Hánytunk bizony vastag sugárban. Hánytál te is? Nem teljesen, mert egy idő után fontosabb volt számodra, hogy eltűnt a sercegés, a pattogás és jónéhány kémyelmetlenség. A HFM halála óta persze a "veszteségmentes zenei tömörítésről" is elsősorban külföldi szakirodalomban találhat érdemleges szakirodalmat a zenehallgató, a fülbeli tapasztalat mellé. Én itt köztudomásúlag csak önkényesen integrálva szoktam közölni a hifi történetéről való több évtizedes (valós vagy vélt) tudásomat, ellenben majd ha felszólalok egy szakmai hifi konferencián, akkor megfelelő szakirodalommal is megtámogatom a mondandómat.
(Egyúttal kicsit sajnálom [de nem bánom], hogy amikor nálad voltam, végül is nem álltunk neki megbeszélni-kibeszélni ezt a "veszteségmentes tömörítés" témát, pedig többé-kevésbé terveztük, hogy inkább szóban tárgyaljunk róla, ne írásban, mert írásban sokkal nagyobb macera.)
De vajon nem a "veszteségmentes tömörítés" tématerületéhez hasonló terület-e, amikor egy olyan "elegendően jó" minőségű digitális hangrendszerben, amely "bitpontos/bithelyes" zenei adatfeldolgozást/adattovábbítást nyújt, olyan digitális kábelek hangminőségét tesztelgetjük, amelyek mindegyike "elegendően jó" minőségű ahhoz, hogy "bitpontos/bithelyes" átvitelt nyújtson, és a mérések szerint nyújt is "bitpontos/bithelyes" átvitelt, mégis azt látjuk, hogy nem csak az áraik különböznek drasztikusan, hanem a hangminőségük is, többé-kevésbé korrelálva az árkülönbségekkel. Te is ugyebár, aki abból indulsz ki (elvileg okkal), hogy a lejátszódból a DAC-ba "bitpontosan/bithelyesen" érkezik a zenei adat, most veszel a jelenlegi "bitpontos/bithelyes" USB kábeled helyett egy drágábbat, amely a mérések szerint nem fog tudni "bitpontosabb/bithelyesebb" átvitelt a mostaninál, mégis drasztikusan jobban fog szólni minden téren, és az információ is sokkal több lesz benne, és nem azért lesz több, mert valamiféle torzítások rárakódását hallod majd több információnak, hanem azért, mert az az ugyanakkora mennyiségű és ugyanannyira pontos mért bit, mégiscsak teljesen más lesz az új kábellel. (Gondolom még nem vetted meg, mert akkor szóltál volna, hogy megérkezett.) Vagy ott van az optikai digitális kábel esete Tóth Marival. Van számos olyan optikai interfész és optikai kábel, amelyekkel "bitpontos/bithelyes" átvitelt mérsz, mégis tudjuk-látjuk-halljuk, hogy a koax alapú digitális adattovábbítás eredendően jobb hangminőséget biztosít, mert a koax esetében nem kell megejtenünk egy kódolást-dekódolást elektromos és optikai jelformátum között, amely kódolás-dekódolás egyébként elvileg "veszteségmentes" tud lenni, mert ugyanazt a bitpontosságot mérhetjük az optikai végpont mögött, mint az optikai bemenet előtt. Satöbbi. Most szándékosan csak a hifi oldaláról példálóztam, mert ha neki akarnék állni "mérnökösködni", akkor tényleg szakirodalmat kellene linkelgetni és képletek felett borongani, amelyeknek vagy van közük a valósághoz vagy nincs.
A (marketing)mérnöki elvek és képletek általában többé-kevésbé korrelálnak csak a hifi valósággal, de sosem teljesen, néha pedig homlokegyenest ellentétesek azzal - mondom megintcsak önkényesen integrálva több évtized hifi történetét, "bizonyítéklinkelgetések" nélkül. És ezt a legtöbb területen te is így látod, némely területeken pedig nem. De még azokon a területeken is előbb-utóbb átállsz a hifi valóság gyakorlatára, ahol eredetileg elfogadod a (marketng)mérnöki elveket és képleteket - lásd például egyik "bitpontos" USB kábel lecserélése egy ugyanolyan "bitpontos", de jobban/szebben/pontosabban/informatívabban szóló USB kábelre.A harmadik részhez:
Gondolom használható metódus lehetne körülbelül, ha a számítógép vagy médialejétszó merevlemezéről lejátszanánk az oda valamiféle WAV vagy DSD formátumban rámásolt CD vagy SACD anyagot, és a merevlemezen lévő fájlokróll készített "veszteségmentes tömörítvényeket". -
Parson
addikt
válasz
andorra #40138 üzenetére
Kicsit keverjük a szezont a fazonnal, de alapvetően egyetértek.
Először is, azért mert sokan mondanak vmit, attól még nem 100%, hogy igazuk is van. (Ezzel nem azt irom, hogy spec nincs igazuk - bár irhatnám - csak azt, hogy ok és okozat nem felcserélendő).
Másodszor ha pontatlanul irva is, de én arra céloztam, hogy a veszteségmentesen tömöritett zene marha jól hangzik, csak épp nem igaz. Tény, hogy az emberi fül egy határon túl már nem érzékeli a veszteségeket de ettől még megmosolyogtatóan ellentmondásos kijelentés. Az, hogy pl a FLAC tömörités veszteségmentes, nem vitatom - bár ha nagyon mélyen elmélkednénk róla, akár beszélhetnénk erről is (megfelelő körülmények között, a félreértéseket tisztázva és nem pedig elferditve kifacsarva a viccekké alakitva), de ez már nagyságrendekkel kisebb szintű veszteség (ha egyáltalán megjelenik), mint amire én céloztam.Szakmai cikket nem linkelek, elég hozzá kicsit tanulni is felsőfokúbb intézményekben, vagy utánajárni az analóg-digitális rendszerek lélektanának (remélem érezzük, hogy ezt a szót sem abszolut pontos jelentésével kell számba venni).
Az általad helyesen irt plusz hibatényezőkre most nem térnék ki.
Végeredményben pedig változatlanul irom, hogy a fent emlitett hibák, veszteségek ma már a vájtfülűeket sem érinti, pusztán elvi probléma az egész, de látom ez a mélység itt már túl mély egyeseknek. Sebaj.
-
Dorian
félisten
válasz
andorra #40138 üzenetére
Csak annyi a különbség CD lemez és flac közt, ami hiba a lemezről való kiolvasásnál történik. De CD lejátszót használva a kiolvasási hiba ugyanúgy meglesz, így tök mindegy.
Persze mind elméleti fejtegetés az egész, mert összehasonlíthatatlan. és igaz amit írsz, hogy a többi (minden más) tényező sokkal jobban befolyásolja a végeredményt.
A labdát már elvitte valami kutya
-
#56474624
törölt tag
válasz
andorra #40096 üzenetére
Bocsánat, hogy megsértettem a topik helyi audiosznobját, de bizony valaki ilyen fapados módszerekre szorulhat, hogy ellenállást köt be hangszórók elé. 500 ezer alatt újonnan nincs valamire való hangdoboz. Használtan meg van. Még azzal együtt is, hogy már nem tökéletes a dolog, de mégis több köze lesz a hifihez. Aztán arról sem illenék megfeledkezni, hogy a két oldal nem ugyanazt a jelet kapja, főképp klasszikus zene hallgatása esetén, így aztán hogy egymáshoz képest is áll be változás az évtizedek leforgása alatt, ez talán nem is olyan meglepő rendeltetésszerű használat, karbantartás esetén is. Persze lehet cserélgetni az oldalakat időnként, dehát nem tudom ezt hányan csinálják meg. Picit úgy hangzik, mint kerékpáron "félidőben" kicserélni az első gumit a hátsóval, hogy tovább tartson.
-
-
#71562240
törölt tag
válasz
andorra #39855 üzenetére
Kit kell lecsapni?
(#39872) Kriccs Hangminôséget tekintve persze jobb, ha belül közvetlenül beforrasztod a Klotz-ot, a késôbbi rugalmasság (pl. kábeltesztelés) végett pedig jobb, ha szerelsz a hátlapra jó minôségû banánaljzatot, és banándugózod a vezetéket. (Nem mondtam ezzel semmi újat, de jólesett.)
-
bajnokpityu
félisten
válasz
andorra #39853 üzenetére
kajak nem volnék a hifizős vonal... Ezt be tetszett nézni. néhány éve ott szenvedtünk a nad,ca,rotelekkel, és megváltás volt utána a hta30, és az obelisk. ami meg nem tud hifizni, ellenben az obelisk pro reális dinamika-arányokkal bírt.
Sztem pont a nad, CA vonal volt a hifizős, ami számomra már hallgathatatlan. Denonok jóval mosottabak, kevéssé jók sávszélen,mégis reálisabbak.
Ui.: Az,hogy mostanság ébredtem rá, hogy a PC micsoda tartalékokat rejt,mint hangforrás, és lelkesen keresem közülük a legjobbat,más kérdés. De ez nem hifizés szemszögből megy most nálam, nem teret, sávszéleket keresek, hanem analógos hangot. Ezért is lesz eléggé valószinűen mac a továbblépés,miközben hifizni talán a legkevéssé tud. Arra ott a linux
a cikk legvégét érdemes megnézni, és a konklúziót. Ez egy win7+jplay kombo alapú gép. és lefőzte a CD futóművet.
-
blattida
nagyúr
válasz
andorra #39817 üzenetére
Igen, a fiatal Ayo és az I Musici második Négy Évszak felvétele bizony ma is az egyik legjobb, minden szempontból, és ez engem elszomorít, mert tökéletesen megmutatja, hogy bizony az 50-es és 60-as évek felvételei nagyon jól sikerültek, mind művészi, mind technikai szempontból, míg napjainkban a művészi rész sajnos sokszor nem áll a helyzet magaslatán...
-
eclipse006
őstag
válasz
andorra #39780 üzenetére
Erről: Il Giardino Armonico féle verzióról. Orgona is van egyébként a háttérben, illetve az is érződik, hogy régi hangszereken játszanak, nekem ez a legszebb verzió. Dorian , szerintem te is erre voltál kíváncsi.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Eladó ANDROID TV box 4/64GB tárhely / 12 hónap jótállás
- BESZÁMÍTÁS! Asus ROG STRIX G15 G513IH Gamer notebook - R7 4800H 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1650 4GB WIN
- Bomba ár! Lenovo X1 Yoga 1st - i7-6G I 8GB I 256SSD I 14" WQHD I HDMI I W10 I CAM I Garancia!
- IKEA (HAVREHOJ) tablet vagy laptop tartó
- HP EliteBook x360 830 G8 Stílus, Erő, Rugalmasság egyben!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest