- iPhone topik
- Digitális detox a Nokiától
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- OnePlus 7 - magabiztos folytatás
- Samsung Univerzum: Az S23-at is megbabonázta a Galaxy AI
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Mobil flották
- DIGI Mobil
- Futott egy Geekbench kört egy új HTC készülék
Hirdetés
-
Agyi chipes gyártóba fektetett a kriptocég
it A Tether 200 millió dollárt fektet a Blackrock Neurotech agyi chipes vállalatba.
-
Xbox Game Pass [2024] - A májusi lista
gp Az elkövetkező időszakban többek között megkapjuk a Kona II Brume című játékot.
-
Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
ph Az ASTRIA 600 ARGB ráadásul a hűtési teljesítmény szempontjából sem szégyenkezhet.
-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
Auratech
őstag
Szerintem helyes. Azzal a pici igazítással, ha a sugárzód magasa nem ribbon vagy elektrosztatikus, a sugárzók nézzenek pont a fejedre. Itt kábé mögötted egy méterrel a fókusz.
A falra szerelt doboz mélye +3dB-t emel, ha rátolod. Itt kb 1.5 dB. a kábé 20' szög miatt Csak akkor zavaró, ha a kiemelés épp valami gerjedési pontja a szobának..Még jól is jöhet... Hangolni a hátsó faltól lévő távval, magassággal lehet. 5-10 cm-es léptékben. Hátrafelé, felfelé erősödik a mély...Auratech Field Recording
-
andorra
őstag
Fali konzolra tenni, nem igazi hifi megoldás. Földön álló állvány lenne az ideális, méghozzá egy rendszerbe és az ízlésedhez legjobban illeszkedő állvány. A legjobb elhelyezési pont megtalálása nagyon fontos és ezt nem csak a basszus kiemelés mértéke, hanem a lehető legjobb színpadkép szempontjából is vizsgálni kell. Ebből a szempontból éppúgy lényeges mind az oldal-, mind a hátsó faltól való ideális távolság megtalálása, centiméterek is sokat számítanak. Fali konzolon is szólhat persze elfogadhatóan, de az egy erős kompromisszum és kis, vagy nulla mozgástér.
[ Szerkesztve ]
-
Dorian
félisten
Ilyen konzolom volt, én nem javaslom. izgő-mozgó, instabil. Sokkal jobb eredményt kapsz és olcsóbban, ha lakatossal csináltatsz vastag, merev anyagból egy fix L konzolt, amit a falhoz való tiplikkel stabilan rögzítesz.
Aztán azokra mehet a hangdoboz tüskékkel elválasztva. Fal és acél közé valami néhány mm vtg. "kissé képlékeny" anyagot is lehet tenni, rezgéscsillapításilag.[ Szerkesztve ]
Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
contaxg
veterán
Nem is merem ezt a dobozt, de egy lábakon álló nagytömegű valamivel jobban járnál. Ha a reflexnyílása hátra néz akkor illene fél, egy méterre elhúzni a hátsó faltól.
A jó zenehallgatáshoz nem feltétlen kell minőség. Az egy intellektuális kaland, amit mindenki a saját szintjén élhet meg. A hifi egy eszköz ami ezt az élményt fokozza, de nem feltétlen szükséges hozzá.
-
#71562240
törölt tag
Én voluntarista módon mindig abból indulok, ki, hogy semmilyen körülmények között, semmilyen szobában nem indokolható meg, hogy ne lehetne állványra helyezni a hangdobozokat, ráadásul hatványozottan voluntarista kell legyek ezügyben, ha hátsó basszreflex dobozokról van szó. Ezzel tehát azt akarom jelezni, hogy ezennel teszek én is egy kört, hogy lebeszéljelek a fali konzolos megoldásról, és rábeszéljelek az állványra, nyilván a szoba megfelelő átrendezése mellett. De ha mégis a falikonzol mellett tartasz ki, akkor én is valami komolyabb eszközt tartanék indokoltnak, például a javasolt házilagos megoldást, amelynek meg lehetne az az előnye, hogy ha jó hosszú karrészt tervezel bele, akkor viszonylag távolabb lehet a hangdoboz és annak reflexnyílása a faltól. Szerintem létfontosságú, hogy azt a falrészt, ahol a hangdoboz és a reflexnyílása közel van a falhoz, különösen az oldalfalhoz, minden határon túl megtámogasd hangelnyelő-csillapító eszközökkel, illetve hogy legalább a hátsó faltól minél messzebb legyen felszerelve. De az utóbbi két mondatot csak virtuális feltételes módban írtam, hiszen mint mondtam, a hangdobozt állványra KELL helyezni, semmiféle más megoldás nem engedélyezett, tehát a falikonzol nem csak hogy nem támogatott, de még csak nem is tűrt, hanem tiltott!
-
-
contaxg
veterán
Ezt a falitartót nézd meg még esetleg...Szerintem jobb lehet mind az a beszorítós, amit Te mutattál.
A jó zenehallgatáshoz nem feltétlen kell minőség. Az egy intellektuális kaland, amit mindenki a saját szintjén élhet meg. A hifi egy eszköz ami ezt az élményt fokozza, de nem feltétlen szükséges hozzá.
-
blattida
nagyúr
A hab az hab, a gumi az gumi, a szövet az szövet, a hab tényleg nem bírja annyira sokáig, sajnos.
kammerer
A legtöbb preludium már átesett legalább egy membránszél cserén, kevés az eredeti habszél.[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
blattida
nagyúr
Gumi bázisú hab nagyon kevés volt és csak nagyon rövid ideig létezett (1960-as évek), mivel az akusztikus viselkedése nagyon rossz volt, így, gyakorlatilag, nem érdemes róla beszélni.
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
#71562240
törölt tag
Ügyetlenül használtad a keresők, mert tényleg ezerszer lerágott csont. De magad is könnyen el tudod képzelni, hogy minden számít. A vezetőanyagok fajtája, tisztasága, hőkezelése, a konstrukció (pl. hogy tömör vagy sodort, vezetőerek száma...), a vezetőanyagok elektromos jellemzői, például az impedancia, kapacitás, induktivitás és egyéb paraméterek közötti kompromisszum, a szigetelőanyagok, dielektrikumok fajtája, konstrukciója és elektromos tulajdonságai, hogy árnyékolt-e a kábel vagy sem, az adott hosszúságú vezeték illeszkedése adott konkrét rendszerhez...
Azt pedig sose értettem, hogy sokan miért gondolják, hogy digitális módon feldolgozott elektromos vagy akár optikai jelek esetében mindegy a kábel minősége. Hogy lenne mindegy? Már hogyne lenne akár az SPDIF kábel tulajdonságainak is jelentős hatása a hallott hangra?!Technikai magyarázat: el kell érni, hogy minél kevésbé torzuljanak, zajosodjanak, vesszenek el a közvetíteni kívánt jelek.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Digitális jeltovábbítás értelmezésében két fő baj van szerintem.
Egyrészt, hogy a tapasztalatlanabbak jelentős része automatikusan elhiszi a marketingszövegeket, miszerint hibátlan, tökéletes stb... A másik fő gond, hogy a fizikailag-elektronikailag képzettebb hifistajelöltek jelentős része készpénznek veszi hogy az elvek a valóságban is olyan feketén fehéren működnek, mint a tankönyvekben, másrészt azt sem veszik figyelembe, hogy a zenei formátumok kezelésével kapcsolatos követelmények eleve túl nagy követelményeket támasztanak a hardverekkel(-szofverekkel) szemben, ezáltal a hardverek(-szoftverek) is gátolják a digitális elvek "tökéletes" érvényesülését. Sokan abból indulnak ki, hogy mivel a digitális jelfolyam egyesekből és nullákból áll, ezért "elegendően jó minőségű" vezetéken már hiba nélkül továbbítódik. Csak hát ugyebár nem egyesek és nullák mennek a vezetékben, hanem elektromos (vagy optikai vagy egyéb fajta) jelek, amelyeket aztán egyesekként és nullákként értelmeznek a jelfeldolgozó egységek a készülékekben, - és hát értelemszerűen nincs olyan, hogy "elegendően" jó minőségű vezeték. Az egyeseket és nullákat képviselő elektromos (vagy optikai vagy egyéb fajta) jelek hasonlóan torzulnak, elvesznek, eltévednek, késnek, túlsietnek, mint az önmagukat képviselő analóg jelek.
Az analóg és a digitális jeltovábbítás-feldolgozás között van egy jelentős különbség: az analóg jel torzulása, elveszése eleve önmagában torzulásként, elveszésként működik, ellenben az egyeseket és nullákat képviselő jelek bizonyos határokon belüli torzulása esetén még a jelfeldolgozó egységek megérthetik, hogy a torzult jel egyest jelent-e vagy nullát. Tehát elvileg-gyakorlatilag a digitális jel több torzulást, jeltovábbítási hibát elbír, mint az analóg jel, így a digitális jel általában kisebb zajosodás és veszteség mellett továbbítható, sőt nagyon jó hardveres-szoftveres eszközök használata révén és relatíve kismennyiségű kezelendő adat esetén elvileg-gyakorlatilag elég széles határok között ("ideig-óráig") megvalósítható akár az elvileg-gyakorlatilag bitpontos jeltovábbítás is. A zenei digitális formátumok kezelése azonban nagyon rövid időintervallumok alatt nagyon nagy adatmennyiségek továbbítását-feldolgozását követeli meg, így aztán elég sok hiba keletkezik, és a hibáknak csak egy részét tudja ellensúlyozni a jelfolyam redundanciájára építő hibajavítási folyamat, és persze ez a hibajavító folyamat csak megközelítőleg tudja interpolálni, szintetizálni az eredeti jelfolyam elveszett-eltorzult jeleit. A digitális zenei formátumok kezelése olyan gyorsasági és adatmennyiségi követelményeket támaszt, amelyek közepette nagy szerephez jutnak a statisztikai, a valószínűségszámításon alapuló folyamatok, például nagyon magas frekvenciára van szükség az órajelek (vivőjelek) létrehozásánál, továbbításánál és az órajelnek a hasznos jellel való találkoztatásánál, mindez pedig alapvető problémákat okoz a jelek időzítésében is, lásd a digitális zenei jelfolyam egyik legnagyobb rákfenéjét, a jitter-t (amit természetesen nem szüntet meg, legfeljebb részlegesen-ideiglenesen csökkenthet a pufferelés). Satöbbi-satöbbi, bőven vannak a digitális jeltovábbításnak is problémái, ezek egy részét ismerjük, egy részét még esetleg nem, mindenesetre a tapasztalat az, hogy a vezetékek eltérő tulajdonságai hasomló jellegű és hasonló mértékű hatással vannak az analóg és a digitális jeltovábbításra is.
Azt meg csak halványan szoktam néha elpöntyögni, hogy az elektromos jeltovábbítás részecskevilágában feltehetőleg nem csak a megszokott makrovilágunk, hanem már a kvantummechanikai törvényszerűségek is elég markánsan érvényesülhetnek. Annak ugyebár elég kicsi a valószínűsége, hogy a számítógépem előtt fórumhozzászólást gépelvén Schrödinger macskájává váljak, de az elektronoknak, ionoknak, bármely áramot vezető töltéssel bíró részecskéknek, és az őket alkotó még elemibb részecskéknek elég nagy esélyük van arra, hogy "Schrödinger-macskaként" viselkedjenek, és ezt továbbvinném arra is, hogy a hifi rendszerünk hangminőségének vizsgálatára hivatott különféle mérések mennyire faék egyszerűségűek a mért jelenség (azaz a zenei hang) összetettségéhez képest, és hogy a mérés ténye és módszerei hogyan változtatják meg a mért jelenséget.[ Szerkesztve ]
-
Patice
nagyúr
"...a lehető legpontosabb órajelgenerátor.."
Ezt kiemelném a szövegkörnyezetből, ha szabad.
Ha tényleg pontos órajelgenerátor van a készülékben, az jó hangú lesz, de egy ilyen órajel generátor nem olcsó. Minél pontosabb, annál többe kerül. A legtöbb digitális eszközbe csapnivaló minőségűt raknak. Pont ennek az alkatrésznek a cseréjével érhető el jó hang, olcsóbb készülékből is.
Az órajel generátor pontatlansága okozza pl. a jittert is.
Eladó: Apple iPad mini 1 (2db)
-
Auratech
őstag
Amikor egy bármekkora felbontású kamerával egy élesen kontúros vékony, enyhén ívelt vonalat fotózol le, mindig lesznek olyan pixelek, amiken a vonal kontúrja éppen a két pixel felezőpontjára esik. Melyik pixel kapjon akkor érteket?
Szerencsétlen esetben kialakul egy moiree ábra pedig a felbontás akár magasabb, mint a látás felbontása.
A digitalizálás mikroszkopikus pontatlansága és az átvitel hasonlóan kicsi, de javított pontatlansága a hangban is képes hasonló torzítás okozni, akár kivaló jel-zaj viszony mellett is.
A hang a tudatunkban képeződik le. Az egymás után következő hangesemények önmagukban észlelési küszöb alatti tökéletlenségei a hangképi "mozgások" során más összegzett tudati mintázatot hoznak létre, mint az eredeti hangesemény. A különbséget a binaurális hallás képes megtalálni, ami a két fülbe jutó, szinte azonos akusztikai információból a hallás beépített és kompenzált aszimmetriája révén egyfajta akusztikai moiree ábraként, annak tudati mintázataiból nyer a forráseseményről valószínűtlenül részletes, öröklött és tanult folyamatban kinyert információt.
Ahogy a lepke szárnyának színeit nem különböző pigmentek, hanem az azonos pigmentek eloszlási mintázata alakítja ki.
Ultrafinom jitter modulációval a cd-dvd-bluray lemez írott oldalán kialakítható olyan plusz információt kódoló mintázat, ami akár szines, holografikus képként észlelhető a mi szemünkkel, miközben a normál, bitpontos másolás után eltűnik.Auratech Field Recording
-
BluEyes
őstag
Valaki el tudja magyarázni, hogy miért van akkora különbség kábel és kábel között árban?
Ezt olvasd el, elég hosszú, sokmindenről beszél a szerző a magazinok kapcsán, a kábeleket is érinti.
Azért jó a tengerparton, mert ott csak 3 oldalról vesznek körbe hülyék.
-
#71562240
törölt tag
"Értem a gondolkodásodat, de ennek ellenére nem fér a fejembe, hogy ha a legolcsóbb USB kábelen át tud menni egy file adatvesztés nélkül, akkor ugyanez miért nem valósítható meg egy lejátszó és egy analóg erősítő között, ahol a jel regenerálása történik ideális körülmények között..." Azt írod, hogy érted, majd ezt rögtön agyoncsapod egy-két mondatrésszel, mutatván, hogy egyáltalán nem érted. Az egész szövegem arról szólt, hogy az USB-n aztán főleg nem megy át a zenei fájl adatvesztés nélkül, még annek ellenére sem, hogy az USB-n általában az adatvesztésre kevésbé érzékeny, úgymond konténerbe csomagolt formában szoktak menni a zenei adatok, míg a CD-lejátszó és a belső vagy külső DAC között általában az adatvesztésre és jitter-re sokkal érzékenyebb pucér stream megy - az analóg erősítő idehozása pedig értelmetlen, hiszen az analóg erősítőbe analóg jelfolyam megy, ami eleve sokkal érzékenyebb, zavarodásra hajlamosabb jelfajta. De a zenei fájl-formátum az USB-n se fog átmenni veszteség nélkül, főleg, mert a készülékek arra törekszenek, hogy minél gyorsabban menjen a másolás-adattovábbítás, márpedig a megvalósított sebességek túl nagyok az adott, túl nagy adatmennyiséghez. Vannak nagyon magas minőségű USB interfészek-kábelek, iszonyú drágán, amelyek megközelítik a zenei jelfolyam veszteségmentes adattovábbítását. Nyilván, ha mondjuk fél óra alatt azt az adatsort kell átküldeni az interfészen, hogy 2x2=4, akkor sokkal nagyobb eséllyel megvalósítható (ideig-óráig) a bitpontos jeltovábbítás, de zenei formátumok jelfolyamánál nem ez történik, hanem iszonyú sebességgel iszonyú adatmernnyiség halad, ergo általános jelenség a kisebb-nagyobb jelveszteség, vagyis ha elég sokszor másolgatod ide-oda az adott fájl-t úgy, hogy mindig a másolmányt küldöd tovább újramásolásra, előbb-utóbb tönkremegy a fájl, inkább előbb mint utóbb (a 2x2=4 adatfájl félóra alatti másolgatása esetén valószínűleg nagyon sokára fog bekövetkezni adathiba). Nem hogy a legolcsóbb, de a legdrágább USB kábelen (interfészen) sem tud átmenni a zenei jelfolyam adatvesztés nélkül, és ez még a mai eszközeinkkel mérhető és mért is.
"...nagy pontosságú regenerálás..." Mi az, hogy nagy pontosságú regenerálás? Mint említettem, a hibajavító szoftverek-áramkörök bizonyos faék eccerűségű algoritmusok valamint a bonyolult zenei jelfolyamban benne levő faék eccerűségű redundancia alapján megpróbálják "kitalálni", hogy mik lehettek az elveszett jelek, amiket "regenerálni" akarsz, miközben irdatlan sebességgel már jönnek is az újabb és újabb bonyolult zenei adatcsomagok, amelyeket jó eséllyel szintén "regenerálni" kell, de vizsgálni mindenképp. (A "faék eccerűségű" jelzők demagóg sarkítások a szemléletesség kedvéért.)
Mégegyszer: a zenei jelfolyam sebessége túl gyors, az adatmennyisége egységnyi idő alatt túl hatalmas, a hozzávaló hardvereink pedig ezt egyelőre nem érik fel ésszel és fizikummal.Mindehhez a hecc kedvéért hozzáteszek egy akár képzeletbelinek, akár gyakorlatinak is vehető helyzetet, kísérletet:
A kísérlethez vegyünk egy ideális CD-lejátszót ideális optikai vagy koax digitális interfésszel ehhez öt darab különféle típusú ideális optikai vagy koax vezetéket, valamint egy ideális DAC-ot ideális optikai vagy koax digitális interfésszel (az ideális itt azt jelenti, hogy a lehető legmagasabb minőségű). Induljon a CD-játszóból egy zenei jelfolyam a DAC-ba, és próbálgassuk az öt különféle típusú optikai vagy koax vezetéket. Tételezzük fel, hogy a legkifinomultabb mérőműszerrel is azt méred, hogy mind az öt különféle kábel használatakor a zenei jelfolyam úgymond bithelyesen átment a lejátszóból a DAC-ba, ebből ugyebár a gyanútlan (naív, tapasztalatlan) szemlélőnek az következne, hogy mind az öt esetben ugyanazt a hangminőséget fogja hallani a hangdobozkról, ám a valóságban az következik be, hogy az öt különféle digitális vezeték hangminőségében jelentős eltéréseket hallasz, annak ellenére, hogy mind az ötről azt mérted, hogy "bithelyesen" átvitte a jeleket a DAC-ba. Ugyanez másképpen: vegyünk két koax digitális kábelt, az egyik ezüst, a másik réz vezetőjű, s miután mindkettő a mérések szerint "bithelyesen" átvitte a jeleket a lejátszóból a DAC-ba, azt fogod hallani, hogy a hangdobozból "ezüstösen" szól az ezüst, "rezesen" szól a réz anyagú digitális kábel, hasonlóan, mint amikor analóg kábelekben hasonlítod össze ugyanezt a két vezetőanyagot. Ez a hifi. És ahogy a kolléga mondja, egy picit fentebb, nem netes olvasgatás alapján elmélkedünk-következtetünk, hanem a méréses-hallásos kísérleteink tapasztalatai alapján. Még egyszer: ez a hifi. (Finomításhoz lásd például Auratech hozzászólását.)
Uff, én beszéltem.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Szerintem továbbra sem értetted elég jól.
Részben igenis tettem "villamosmérnöki" kijelentéseket is, amelyek nagyon sok mindent magyarázni szándékoznak abból, hogy a zenei formátumok adatfolyama a gyakorlatban miért nem szokott pontosan továbbítódni, illetve felhívtam (és Auratech is) a figyelmet, hogy a zenei hangjelenség és zenei jelfeldolgozás (egyáltalában a hangjelenség) mennyivel összetettebb, kiterjedtebb jelenség annál, mint amit a mai eszközökkel és gondolkódásmóddal a "makrovilágban dolgozó" "villamosmérnökök" mérni szoktak, mérni tudnak, és rávilágítottam arra is, hogy el kell fogadnod, a zenei hangjelenségek befogadása során mutatkozó tapasztalatok ma még számos olyan jelenséget mutatnak, amelyeket egyelőre nem tudunk a ma ismert vagy ismerni vélt "villamosmérnöki" elveinkkel-törvényeinkkel megmagyarázni, vagyis a hifisták-audiofilek tudományosan bizonyították és/vagy valószínűsítették számos olyan jelenség létezését, amelyeket egyelőre nem tudunk tudományosan megmagyarázni, megokolni, megérteni, csak próbálkozunk tudományosan megmagyarázni, megokolni, megérteni. Sok mindent egyelőre lebegtetni vagy kénytelen.
Jó topikban próbálkoztál, de sok mindent egyelőrte lebegtetni vagy kénytelen.Szerk.: A fentieket Catman-nek lés Dioclesnek is javaslom megfontolásra.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Általánosságban természetesen megválaszolhatatlan a kérdés, mert a konkrétumoktól függ, de például éppen arra nem érdemes, ráadásul az a Denon nem éppen a 3225PE+10ezer Ft kategóriájú, hanem egyértelműen olcsóbb. Értékben is.
A Denon kivételével éppen olyan márkákat említettél, amelyek típusai között nagyon ritka a szépen szóló, magas ár-érték arányú erősítő. A Denon esetében nagyobb lenne az esély, hogy megfelelőt találsz, de az adott anyagi paraméterek között én nem javasolnám a kalandozást, legfeljebb ha kifejezetten kalandozós kedvedben vagy, de kicsi az esély, hogy a csere után elégedett lennél, hacsak nem azzal, hogy megismernél egy másfajta hangot is.
Az a NAD a maga árkategóriájában elég jó. És esztétikus is (olyan ronda, hogy az már szép). (És különben sem adunk itt lakberendezési tanácsokat, hacsak nem akusztikai céllal. ) Szóval az adott paraméterek mellett én nem feltétlen állnék neki a projektnek,
(Azt olvastam egy helyütt, hogy nem mindegy, hogy az adott 3225PE-t a Proton gyártotta vagy a Toshiba, a Toshiba által gyártottat jobbnak tartották.) -
andorra
őstag
Gyanítom, hogy a hosszú falon elhelyezés, jobb eredményt adhatna, de ez függ az egyéb akusztikai körülményektől is. Számolj vele, hogy a rajz szerinti elhelyezésnél, a hallgató pozíció lényegesen közelebb kerülhet ahhoz képest, mint ami rajzon szerepel. Az ideális esetet (csak feltételesen elfogadva a fali elhelyezést), kizárólag helyszíni kísérletezéssel és semmiképpen sem tervezéssel lehet megállapítani.
Szerintem, nagyobb esély van rá, hogy a fém konzol lenne jobb.[ Szerkesztve ]
-
Auratech
őstag
Mindenképpen a rajzon leírt elrendezés a megfelelő. Kivétel, ha a szobád legalább 6m magas és 4m-ről néz le rád a sugárzó . De akkor is probléma, hogy mögötted nagyon közel reflektáló felület van. Rossz arányokkal feldúsul a mély a falakhoz közeledve.
A fém konzol annyiból szerencsésebb, hogy a keményebb fém saját rezgése magas tartományban van, ha elég tömör, merev az anyag. Viszont a belső csillapítása csekély. Ezért jó megtölteni homokkal...
A fa képes "zenélni", a zenei tartományban is, viszont a csillapítása magasabb.
Ha jól megcsinálod, egyik sem fog érdemben beleszólni a többi paraméter nagyságrendjébe.
Személy szerint a fát választanám, de azt nehezebb kivitelezni...Auratech Field Recording
-
#71562240
törölt tag
Ha fából lesz, akkor inkább keményfa legyen, vagy MDF, minél stabilabb, rezgésmentesebb legyen, ahhoz úgysincsenek eszközeid, hogy az állvány rezonanciafrekvenciáját hozzáhangold a hangdobozéhoz.
Amit Auratech mondott az elhelyezésről, annyiban puhítanám, hogy az általános alapelv mindenképpen az, hogy a rajz szerinti elrendezésben, tehát a rövid falnál legyenek a hangdobozok, de adott falarányok esetén (például ha nem túl rövid a rövid fal), jó lehet a hosszanti fal mentén való elhelyezés is, de mindenképpen egy fal mentén, ne kavard bele a szemközti vagy oldalsó falakat. Szóval meglehetnek az előnyei a hosszanti fal mentén való elhelyezésnek is, nyilván ez esetben különösen fontos, hogy a hallgatási pozíció mögötti falrészen is legyen valami csillapítás.
De a legfontosabb, hogy ne csak ránk hallgass, hanem kísérletezz egy-két hétig a lehetséges elrendezésekkel, és miután megtaláltad a legjobb elosztást, csak utána szereld véglegesen a falra.(#39356) MasterMark És te nekiálltál már az állványgyártásnak?
(#39358) fokukac "...és ami furcsa, az az, hogy rájöttem, hogy mitha sokkal halkabban hallgatnám a zenét, mint korábban. Kevesebbet hangosítom fel (pedig lenne kakaó az erősítőben azért), de egyszerűen valahogy sokkal halkabb hangerőnél is igazi zeneélményem van,..." Nagyon jó megfigyelés, a minőségjavulás jellemzően együtt szokott járni a dinamika javulásával, elsősorban ennek köszönhető, hogy bár így nagy hangerőn is hallgathatóbb a rendszer, jobban bírja a fül a felhangosítást, mégse érzi az ember a szükségét annyira a felhangosításnak - legalábbis eleinte, mert aztán később majd ki-ki fogod évezni azt is, hogy nagy hangerőn is hallgathatóbb.
"Mondjuk azt azért hozzá kell tenni, inkább a lágyabb zenék fekszenek a hangfalnak, az ACDC valahogy nem szól rajta olyan jól, mint Norah Jones, de hát ez van, a torzított gitárnak lehet, hogy nem kell ez a minőség." Kell az a minőség a torzított gitárnak is, majd szépen hozzá fogsz szokni, hogy a vad rockzenének is inkább jót tesz a kifinomultság, a hallgathatóság, csak eleinte érzed úgy, hogy "nem elég vad" a korábbi állapothoz képest. -
eclipse006
őstag
Szia
Szerintem ez a Magnat Vector nem rossz ennyiért. Illetve kisebb, zárt rendszerű Canton-ok is jók lehetnek.
[ Szerkesztve ]
https://www.instagram.com/sz.sandor90/?hl=hu
-
andorra
őstag
"....mert inkább arra figyelek, hogy jól elkülönülnek-e a hangszerek."
Mind az 5 hangszer, többnyire elektronikusan kevert, torzított hangja? Azok, sokszor elég jól elválnak még minihifin is.
Elterjedt szokás, pozenén, jazz-en rendszert tesztelni, csak arra kell nagyon ügyelni, hogy véletlenül se kerüljön egy magamfajta klasszikus-zenehallgató audiofil a rendszer közelébe ![ Szerkesztve ]
-
KisTücsök
addikt
Már nem emlékszem. Az is lehet, hogy küldtem egy mailt az illetékeseknek. Végül azt talán az hozta meg a várt eredményt. Előtte az újra regisztrálással is próbálkoztam, ha jól emlékszem. Aztán egyszer csak jó lett.
Szerintem küldj egy emailt.
Mondjuk az emaileset megtudom nézni, lehet hülyeséget mondtam. Mindjárt meglesem.
[ Szerkesztve ]
-
trufa12
addikt
Én úgy gondolom a régi készülékek nagy számban javítottak ... csak éppen nem szokott feltüntetve lenni .
Nem használtam már megint a szerkesztést ... elnézést emiatt csak hát amikor valamire be indulok írok és írok még ha marhaságot is de amit gondolok muszáj leírnom .
[ Szerkesztve ]
Az élet olyan mint a motor, ha nem megy akkor be kell rúgni..
-
VoidXs
Topikgazda
-
VoidXs
Topikgazda
A zajt egy nagyon nagy kiterjedésű mágneses tér okozza, ugyanazt adja hozzá az összes jelvezetékhez, kivéve a földhöz, mert onnan a töltések egyik irányba el vannak rántva. RCA-nál tehát van egy drótod J (jel) + Z (zaj) módon, nincs referenciád. XLR-nél van ellenfázis, amihez szintén hozzáadódik a zaj: J/2 + Z és -J/2 + Z. Ezek egymásból kivonva J/2 + Z - (-J/2 + Z) = J/2 + Z + J/2 - Z = J. Természetesen mivel nem ugyanott futnak a kábelek, minimális különbség lesz a zajban, ami miatt nem teljesen ütődik ki, de a nagyon durva dolgokat megszünteti.
[ Szerkesztve ]
W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?
-
VoidXs
Topikgazda
A földet mindenképp egy alacsony ellenállású úton nullára kell zárni, ezt nem tudod megkerülni. Különben például a shieldet ráhúznád a jelre, és ugyanazt a zajt kapnád, csak ellenfázisban.
W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- Autós kamerák
- iPhone topik
- Proxmox VE
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Számtech boltosok memoárjai, azaz amikor kiborulunk...
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- Milyen egeret válasszak?
- Digitális detox a Nokiától
- További aktív témák...