Új hozzászólás Aktív témák

• #40145 #71562240 törölt tag andorra #40138

  Új Válasz 2013-07-04 19:39:16 #40145

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz andorra #40138 üzenetére

  Az első részhez:
  Az utóbbi napokban már az agyamban fogalmazgattam neked egy privátot arról, hogy én is beadom a derekamat, és elindulok arrafelé, hogy elkezdjem gyűjteni primer forrásanyag céljára a zenéket jó minőségű FLAC-jellegű formátumokban, és hogy a számítógépemet felkészítsem ezek minél alkalmasabb lejátszására. Merthogy persze, az eredeti zeneformátum és a róla készített "veszteségmentesnek nevezett" tömörítvény hangminősége között relatíve kicsi a különbség (és ez a kis különbség is igen nehezen tesztelhető korrekt körülmények között), sokkal fontosabb például, hogy a forráskészülék milyen minőségben játsza le ezeket, és ugyebár én is szoktam mondani, hogy az egyes hangfelvételek között olyan mérvű különbségek vannak, amiket hifi készülékek közti különbségekben csak sokszázezer forintnyi különbségekkel tudnánk illusztrálni. Mindebben tehát egyetértünk.

  A második részhez:
  Ez a téma tipikusan az a fajta téma, amely témákkal kapcsolatban a "bizonyítéklinkelési" elvárásokra tipikusan azt szoktam válaszolni, hogy én ugyan nem állok neki linkelgetni "bizonyítékként" harminc-negyven év hifi történetét (inkább mellébeszélek ), mindenki művelődjön, aki akar, akit érdekel az adott téma. (Amúgy is feláll a szőr a hátamon az internet, mint "bizonyítéklelőhely" felhasználásától és linkelgetésétől, de ez most mindegy.) Például te a veszteségmenetes tömörítési témával kapcsolatban először akkor találkoztál a (marketing)mérnöki elmélet és a valóság valamint a zenehallgatási gyakorlat ellentmondásaival, amikor a megboldogult Hi-Fi Magazinban először olvasgathattál a "veszteségmentes" tömörítési formátumok egyik első fecskéjéről, a Meridian lossless formátumról. Bizonyította-e a mai újabbfajta "veszteségmentes tömörítések" logikájához sokmindenben hasonlító Meridian lossless formátum, hogy valóban veszteségmentes? Dehogy bizonyította, hogy is bizonyíthatta volna, éppen ellenkezőleg. De tulajdonképpen már az előtt is találkozhattál a "veszteségmentes" tömörítés témájával, hisz az egész digitális történet éppen ezzel kezdődött, miszerint maga a CD formátum is úgy jelentkezett be a világunkba, hogy elmondták róla a (marketing)mérnökök, hogy a 44,1kHz mintavételi frekvencia révén (lásd legalább 2db mintavétel a 20khz-es frekvencia szinuszhullámának egy periódusáról) az emberi fül által ugyebár "maximálisan hallható" 20kHz-ig tökéletesen helyreállítja azt a zenét, amiről a CD formátumot digitalizálták. Lásd "tökéletesdigitálishangminőség". Szakirodalom: tele voltak-e hányástócsákkal a Hi-Fi Magazin (és a külföldi magazinok) szakcikkei akár a meghallgatásos tesztek, akár az elméleti megközelítés miatt a "CD mint "veszteségmentes tömörítvény" témában? Tele voltak. Hánytunk-e ezektől (általában a CD-től mint "veszteségmentes tömörítvénytől") mi hifista-audiofilek is? Hánytunk bizony vastag sugárban. Hánytál te is? Nem teljesen, mert egy idő után fontosabb volt számodra, hogy eltűnt a sercegés, a pattogás és jónéhány kémyelmetlenség. A HFM halála óta persze a "veszteségmentes zenei tömörítésről" is elsősorban külföldi szakirodalomban találhat érdemleges szakirodalmat a zenehallgató, a fülbeli tapasztalat mellé. Én itt köztudomásúlag csak önkényesen integrálva szoktam közölni a hifi történetéről való több évtizedes (valós vagy vélt) tudásomat, ellenben majd ha felszólalok egy szakmai hifi konferencián, akkor megfelelő szakirodalommal is megtámogatom a mondandómat. (Egyúttal kicsit sajnálom [de nem bánom], hogy amikor nálad voltam, végül is nem álltunk neki megbeszélni-kibeszélni ezt a "veszteségmentes tömörítés" témát, pedig többé-kevésbé terveztük, hogy inkább szóban tárgyaljunk róla, ne írásban, mert írásban sokkal nagyobb macera.)
  De vajon nem a "veszteségmentes tömörítés" tématerületéhez hasonló terület-e, amikor egy olyan "elegendően jó" minőségű digitális hangrendszerben, amely "bitpontos/bithelyes" zenei adatfeldolgozást/adattovábbítást nyújt, olyan digitális kábelek hangminőségét tesztelgetjük, amelyek mindegyike "elegendően jó" minőségű ahhoz, hogy "bitpontos/bithelyes" átvitelt nyújtson, és a mérések szerint nyújt is "bitpontos/bithelyes" átvitelt, mégis azt látjuk, hogy nem csak az áraik különböznek drasztikusan, hanem a hangminőségük is, többé-kevésbé korrelálva az árkülönbségekkel. Te is ugyebár, aki abból indulsz ki (elvileg okkal), hogy a lejátszódból a DAC-ba "bitpontosan/bithelyesen" érkezik a zenei adat, most veszel a jelenlegi "bitpontos/bithelyes" USB kábeled helyett egy drágábbat, amely a mérések szerint nem fog tudni "bitpontosabb/bithelyesebb" átvitelt a mostaninál, mégis drasztikusan jobban fog szólni minden téren, és az információ is sokkal több lesz benne, és nem azért lesz több, mert valamiféle torzítások rárakódását hallod majd több információnak, hanem azért, mert az az ugyanakkora mennyiségű és ugyanannyira pontos mért bit, mégiscsak teljesen más lesz az új kábellel. (Gondolom még nem vetted meg, mert akkor szóltál volna, hogy megérkezett.) Vagy ott van az optikai digitális kábel esete Tóth Marival. Van számos olyan optikai interfész és optikai kábel, amelyekkel "bitpontos/bithelyes" átvitelt mérsz, mégis tudjuk-látjuk-halljuk, hogy a koax alapú digitális adattovábbítás eredendően jobb hangminőséget biztosít, mert a koax esetében nem kell megejtenünk egy kódolást-dekódolást elektromos és optikai jelformátum között, amely kódolás-dekódolás egyébként elvileg "veszteségmentes" tud lenni, mert ugyanazt a bitpontosságot mérhetjük az optikai végpont mögött, mint az optikai bemenet előtt. Satöbbi. Most szándékosan csak a hifi oldaláról példálóztam, mert ha neki akarnék állni "mérnökösködni", akkor tényleg szakirodalmat kellene linkelgetni és képletek felett borongani, amelyeknek vagy van közük a valósághoz vagy nincs.
  A (marketing)mérnöki elvek és képletek általában többé-kevésbé korrelálnak csak a hifi valósággal, de sosem teljesen, néha pedig homlokegyenest ellentétesek azzal - mondom megintcsak önkényesen integrálva több évtized hifi történetét, "bizonyítéklinkelgetések" nélkül. És ezt a legtöbb területen te is így látod, némely területeken pedig nem. De még azokon a területeken is előbb-utóbb átállsz a hifi valóság gyakorlatára, ahol eredetileg elfogadod a (marketng)mérnöki elveket és képleteket - lásd például egyik "bitpontos" USB kábel lecserélése egy ugyanolyan "bitpontos", de jobban/szebben/pontosabban/informatívabban szóló USB kábelre.

  A harmadik részhez:
  Gondolom használható metódus lehetne körülbelül, ha a számítógép vagy médialejétszó merevlemezéről lejátszanánk az oda valamiféle WAV vagy DSD formátumban rámásolt CD vagy SACD anyagot, és a merevlemezen lévő fájlokróll készített "veszteségmentes tömörítvényeket".

Új hozzászólás Aktív témák