Új hozzászólás Aktív témák
-
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#12174
üzenetére
A NURBS>>IGES átalakításban annyi gond lehet, hogy nagyon sok féle verziója van. Elég régi formátum. Általában importáláskor, vagy exportáláskor lehet beállítani, hogy melyik rendszerrel kompatibilis beállítást szeretnél. Szerencsére a legtöbb mai rendszer már ismeri ezeket az verziókat és automatikusan jól importál, de ha nem akkor kellhet játszani kicsit a pipákkal.
Jártam már úgy, hogy megfordult a felület normálisa és a domború felület homorú lett. A Rhino azért is jó, mert elég alacsony szinten kezeli ezeket a dolgokat, sok paramétert tudsz módosítani, ha szétesik a test. -
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#12168
üzenetére
Van egy technikai probléma: a háromszögmodelleknél a megfelelő simasághoz iszonyúan sok pont kell. Ennek tudható be a nagy memóriahasználat.
Ezen segít a parametrikus formátum: a megjelenítéskor és pályageneráláskor ott is háromszögmodellel dolgozik a gép, de csak azt a kis területet tesszelálja (háromszögesíti), amivel dolgozik.
Ezt a tesszelációt állítod be, amikor a beállításokban tolerenciát állítasz: van egy a megjelenítéshez, amikor is durva felbontással csinálja az egész képtéren. Így nem akad ki a VGA amikor elforgatod a nézetet. A simaság csak látszat, a Phong Shadingnek köszönhetően. Ha átkapcsolsz Flat Shadingre (ha engedi a rendszer) akkor láthatod a megjelenítéshez használt háromszögeket.
A másik beállítás a megmunkálási tolerancia: itt mondod meg, hogy mekkora felbontással (húrhibával) tesszeláljon a pályaszámításhoz. Ezt a legtöbb CAM szoftverben nem is látod, bár néhány engedi elmenteni az eredményt. Meg is növeli a fájméretet rendesen.
A Rhino nagyon szépen megmutatja ezeket a dolgokat, mert jól dolgozik parametrikus/NURBS felületekkel és hátromszögmodellekkel is (A 3DMax is, de az távolabb van a CAD-től mint a Rhino).
Van még egy lehetőség: olyan CAM szoftver ami rendesen tud dolgozni háromszögmodellel. Általában ilyenek az "art" CAM szoftverek, de a MasterCAM is elvan vele, de a probléma ugyanúgy fennáll: ha előre háromszögelve van az egész modell megfelelő simasággal, akkor rengeteg memória kell hozzá.
Ezt egyszerűen le tudod tesztelni a Rhinoban: csinálsz egy parametrikus modellt, forgatod kicsit, látod a memóriahasználatot, fájlméretet. Majd a modellt átkonvertálod finom felbontással poligonná és hirtelen megnő a memóriahasználat, a fájlméret, forgatáskor meg elkezd akadozni a megjelenítés.
Háromszögmodellt nem tudsz parametrikus modellé konvertálni. Csak visszamodellezni. Amikor egy háromszögmodell formátumot "csak úgy" elmentesz parametrikus modellként, akkor minden egyes háromszögecskét felületté konvertál: nem kismillió pontod van, hanem kismillió ponttal leírt kismillió háromszögfelületed. Hát ez a helyzet. -
Parson
addikt
válasz
masta_dry
#12168
üzenetére
Nos még mindig csak irányvonalat mutatva, elöször mindenképp (a kollégák) véleménye miatt is, csak kisebb modellekkel tesztelném az esetlegesen müködöképes transzfer processeket. Ha már bevált út van, csak akkor ráereszteni a nagy modelleket - különben sok idöpazarlásba megy át a dolog a szimpla sw kalkulációkkal. Nálam legalábbis ez a puhatolozás ment mielött ráeresztettem, a nagy elemszámok miatt.
Ugyanakkor még mindig nem tudom, hogy valóban müködik-e - félö, hogy a kollégáknak igazuk lehet, és ez a transfer csak egyik irányban müködik, a másikban nem. De ez csak sejtés a többiek részéröl is egyelöre, ahogy én látom - bár kpityu2 érvei elég komolynak tünnek. -
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#12168
üzenetére
Nem biztatlak semmivel, én már megküzdöttem ezt. Igazából két normális opciód van: vagy visszamodellezed parametrikusan, a háromszögmodellt használva vázként (ehhez jó a Rhino), vagy az emberednek szólsz, hogy NURBS felületekkel csinálja meg (a 3DMAX tudja) és exportálja ki IGES-be.
-
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#12158
üzenetére
Ha eleve poligonban modellezte akkor nem tudja parametrikus formátumban küldeni. 3DSMAX-al jó esély van erre, mert nem CAD célra van. Bár tud NURBS felületeket, alapesetben poligont használ. A felüleltek zártságáról és pontosságáról meg jobb nem beszélni. A program arra van kitalálva, hogy 3D játékokat, videókat készítsenek vele. Arra is jó esély van, hogy a sima görbült felületek nem simák, hanem csak egy optikai hatás a Phong Shading megjelenítésnek köszönhetően.
-
Parson
addikt
válasz
masta_dry
#12161
üzenetére
Hello. Ez a fajta konverzió amit szeretnél 3DS Max és parametrikus rendszer között, a korábbi tapasztalataim szerint közvetlen módon szinte lehetetlen. De közvetett módon lehetséges. Én a Rhinoceros [Rhino] nevű szoftvert alkalmaztam mint közvetítő szoftvert. Sajnos ez egy extra lépcsőt tesz az adatkonverziós folyamatba de a végeredmény pontos geometriát adott. Mindez relatíve elég régen volt de most is egy hasonló folyamatot tudok elképzelni ugyanerre a problémára. Én mindenképpen ebben az irányban puhatolóznék tovább. Konkrétumot egyelőre nem tudok mondani, nekem is utána kellene nézni a részleteknek.
-
-
#11731
flashpointer
őstag
masta_dry
#11729
flashpointer
őstag
válasz
masta_dry
#11729
üzenetére
Esetleg itt erdemes korulnezni, van forum + egy csomo ingyenes tanulmany amikre sokszor lehet hivatkozni mivel alapveto problemakat is vizsgal, viszont ha tul specifikus a problema pl kifaradas a plasztikus regioban a triaxialis feszultsegallapotok fuggvenyeben vagy hasonlok, arra nem nagyon lesz referencia sehol...
-
szekto
aktív tag
válasz
masta_dry
#10585
üzenetére
Na hát ilyet pont nem csináltam még
De feltételezem, hogy azért kell végigkattintani újra, mert úgy érzékeli, hogy megváltozik a felület, és nem tudja, hogy Te most melyikre gondoltál.Ami szerintem ilyenkor történhet - példa: csinálsz egy lemezdarabot, amiből most - amúgy helytelenül - kivágsz egy furatot Extrude-dal. Tegyük fel, hogy ezt valamelyik másik alkatrészhez akarod majd illeszteni, ezért referenciaként behívod ennek az előző alkatrésznek a körvonalát/sketch-ét. Ugye szépen behívja, minden oké. Valamiért rájössz, hogy módosítani akarod a furatodat, de mondjuk először nem átméretezed a kört, hanem kitörlöd, majd leteszel egy másik kört, beméretezed...és akkor jön a bibi, meg a fejvakarás, mert szétesik a másik modell, mivel nincs referenciája. Ekkor az történik, hogy bár látszólag Te ugyanazt a kört tetted vissza, gyakorlatilag azonban mégse. A program a háttérben valószínűleg az adott 2D-s elemekhez is külön számot rendel, s az alapján tudja behivatkozni, amikor referenciaként ráböksz.
Lehet, hogy nem pont ugyanez, de valami hasonló játszódhat le, amikor a modellt frissíted. (De anno mintha ezzel én is szívtam volna 1 sort.)
U.i: bocsi a hosszú meseszerű válaszért.
-
Parson
addikt
válasz
masta_dry
#10098
üzenetére
Ezzel en is egyetertek. Bar en egyszerübb peldakkal gyakoroltam anno... Lego alkatreszek, Bicikli alkatreszek, otthoni szerszamok... a lenyeg, hogy a meres es a modellezes is benne volt, radasul az eredmenyt össze lehetett vmilyen szinten vetni az otthon elöben jelenlevö targyakkal.
-
Atlantis
veterán
válasz
masta_dry
#9428
üzenetére
Egy időben eljártam az ilyen rendezvényekre, de az utóbbi években már több dolog miatt sem:
1., Messze van, sok a ráfordított idő és költség.
2., Előbb-utóbb úgyis csinálnak road show-t, aminek keretében ők jönnek ide vagy a közelbe. A lényeget azon is elmondják, a rizsa meg nem érdekel.
3., Kapcsolódva az előzőekhez, sok a számomra érdektelen tartalom, kb. 1-2 óra az érdemi rész (vagy ennyi se), ami miatt nem éri meg elmenni.Persze a régi arcokkal jó találkozni.
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#7952
üzenetére
Ha jól értem a beszállító modelljei nem fedik a papíron megadott paramétereket.
Ilyenkor nem a modellt mókoljuk, hanem a beszállító nadrágjának zippzármentes részét vetjük alá tartóstesztnek, az acélbetétes munkavédelmi cipö orrával ballisztikus röppályára állítás teszttel. -
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#7903
üzenetére
"Mondjuk ilyenkor meg elég gyakran érdekes méretek születnek. (16,232mm vagy 23,321°)"
Véleményem szerint azért a kerek méreteknél fontosabb, hogy találkozzanak amiknek találkozniuk kell. Akárhány tizedes pontosságig. Az egyik legjobb funkciónak tartom a meglévő referenciák átvételét, még akkor is ha a későbbi módosításnál zűrös helyzetek adódnak.
A hivatkozás megbontása veszélyes dolog, csak annyi az eredménye, hogy a rendszer nem szól, ha a kapcsolódó részek nem illeszkednek. Nem csak kényelmi eszköz, hanem felépítési logikát is megvalósít. Szerintem a használatának visszaszorítása helyett inkább fejleszteni kellene, hogy a zűrös eseteket és a kereszthivatkozásokat jobban kezelje a rendszer.
Épp a minap futottam bele egy ilyen "szabadkézi" esetbe: fröccsszerszám furatképző csúszkák helyét nem hivatkozással csinálták, és az egyik pozícióját elütötték. Mehetett is lézerhegesztőhöz a formalap a marás után. -
Parson
addikt
válasz
masta_dry
#7894
üzenetére
Nagyon egyszerű a képlet erre, csak be is kell tudni tartani a(z egyénileg/céges szinten lefektetett) szabályokat, pl:
- sketchelésnél minimális referencia használata, minimális méretezése, logikus kényszerezése az exportálásokhoz = újabb felhasználásokhoz
- Feature-ök elnevezése és csoportositása a könyebb felismeréseklez
- Összetartozó feature-ök csoportositása figyelve a modellen belüli (könnyebb) mozgathatósághoz
stb... (pl amit irtál)Egyszóval rendszerezetten épiteni a modellt, különben sz*rkupac lesz amit az eredeti modellező is csak nehezen tud módositani fél évvel később.
A legszebb az egészben, hogy ha a főnök azt modnja, hogy extra gyorsan kell a cucc, hányd össze vhogy gyorsan... de utólag már nem biztositanak időt a kitisztitásra, viszont legközelebb hogy-hogynem újra elő kell venni a cuccot és továbbdolgozni vele... Na ettől kapok én speciel agybajt...
-
Imics13
tag
válasz
masta_dry
#7887
üzenetére
Hi,
Én nem azon "mosolygok", hogy szabályozva van, hanem azon, hogy a nagy szerszámosból csak kalapácsot és csavarhúzót használhatnak". Kihasználatlan funkciók tömege pihen.
A szabályzásnak van értelme, gondoljunk csak bele, hogy nem is olyan régen volt itt egy érdekes párbeszéd az Autocad méret átírás és át nem írás között, de ide sorolhatnám a layerezést is és még ki tudja mi, mindent. Szóval van értelme.
A 3D-s modellezés esetén egy picit érdekesebb ez, mert lehet hogy olyan funkció van "letíltva", ami 3 másikkal kell helyettesíteni...
Ez is nézőpont kérdése.Üdv,
-
boecce
tag
válasz
masta_dry
#7793
üzenetére
Az is előferdül sokszor hogy a pontot már egyszer (jól) használtuk, de egy másik irányú méret miatt újra szükséges, és ekkor eshet meg hogy nem a pontot, hanem az előző méretvonal végét csíped meg. Az ilyenek elkerülése végett ha (számomra) új gépen kell dolgozni, az első az hogy amúgy az alabeállítás 0.063 mm (naná hogy inchből visszaszámolva) lenne a pont és a méretsegédvonal távolsága, ezt megváltoztatom 0.63-ra vagy akár ég nagyobbra. Ha mégis sikerülne melléfogni, akkor látszik is!! Erre a lehetséges melléfogásra csak úgy jöhettem rá hogy CNC számára megadott körív koordinátákból, így, ha hibás "felteszi" a kezét a vezérlő!!
-
boecce
tag
válasz
masta_dry
#7783
üzenetére
Ez jó, ha nem papíron kapom a feladatot. De jó tudni, hogy volna eszköz amivel el lehet a hibákat kerülni. Az a kérdésem (merthogy most nem ACAD-ezek) hogy az így kiválasztott jelöléseket egyszerre lehet-e úgy szerkeszteni, hogy (mint máshol) pl. aláhúzni a szöveget??
No meg másik eset (átéltem !!) Szerkesztő nem az elem lényeges pontjait, hanem a vészesen közelében lévő letörés végpontjait ogta meg. Ami ráadásul a pocsék nyomtatásban egybeolvadt a határfelülettel. No ha akkor modell alapján csináltuk volna, akkor talán nem lett volna kuka. És senkinek nem volt gyanús elsőre hogy nem kerek a méret hanem tört érték.(ami tudom nem törvényszerű de életszerű)
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#7424
üzenetére
Én ezt a hp dolgot ismerem, muszáj néha vele dolgoznom. Nehezítés a 64 bites win xp, meg a nem túl fényes net, s a két gép közül az egyik vékonykliens, a másik egy hatmagos hp ws xeon procival, 12GiB fizikai RAM-mal, (+4virtuális) quadroval, a kettő közötti netre pedig egyik oldalon minimum száz, másikra minimum ötszáz ember lóg párhuzamosan. És tervben volt, hogy többen dolgozzunk így, ami az egyedüli diavetítést, két kattintás közötti kávészünetet csak megtöbbszörözné.
-
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#7404
üzenetére
Körbebogarászva úgy tűnik, az a probléma, hogy a szoftveres megoldás lassú. Nehéz a 3D ablak adataid elég gyorsan kezelni.
Egyik megoldás, hogy virtuális gépen fut a rendszer amin a CAD van, hardveres gyorsítással, így a virtuális gépről megoldott a képkezelés.
A másik, hogy specko videokari kell, ami támogatja a távoli elérést, vagyis képes az adatok kliensgépre továbbítására.
A harmadik pedig ritka mint a fehér holló: Linux rendszer kell, ott van segédprogi ami képes az OpenGL utasítások átirányítására.Jelenleg reálisnak a virtuális gépre telepített rendszer tűnik, már van hardveres gyorsítás a procikban és pl. a Windows Server is támogatja a virtualizációt, a Hyper-V Server pl. ingyenes.
-
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#7401
üzenetére
Ez érdekes kérdés, elvileg van valami Hyper-V Windows szerver hardveres gyorsítással ilyen célra. Sok RD progi is van, de hogy melyik milyen technológiát használ? A Fraunhofer intézetnek van egy ígéretes projektje a Realtime Remote Desktop Streaming (RRDS), de még nem láttam működő progit. Mostanában kezd erősödni a dolog, a mobil gépek elterjedésével.
-
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#7149
üzenetére
Igazán nem mentem bele a probléma megoldásába, mert bár visszatérő dolog, csak ezt a programot érinti, és akik használják évente egyszer-kétszer jelentkeznek. Nem exportálási hibára tippelek (olyan értelemben, hogy hibás az átalakító algoritmus), ugyanis nem kerekítési hiba. A 30-at nem lehet 30.007-re kerekíteni. Inkább arra tippelek, hogy mivel tudomásom szerint a Proe fixpontos számábrázolást használ, a többi program pedig lebegőpontosat, ezért a számkonverziónál így alakítja át.
Úgy gondolom, hogy be van állítva egy viszonylag durva modellezési tűrés, ami a rendszeren belül működik, mert a program nem foglalkozik a beállított tűrésnél kisebb értékekkel. Minden proginál be lehet állítani egy un. bezárási tűrést, ami egy olyan távolságérték, aminél közelebbi élek, pontok egybeesőnek számítanak. Ezzel lehet kikényszeríteni, hogy nem teljesen találkozó felületek is definiálhatnak zárt testet. Ha viszont ez a test átvitelre kerül bármilyen formátumban egy olyan programba ami kisebb bezárási tűréssel dolgozik, akkor a test szétesik felületekre.
A durva az, hogy ennél a programnál nem arról van szó, hogy a 30.007-et nem értelmezi egy másik program 30-nak, hanem a nyilvánvalóan 30-nak beállított értéket értelmezi 30.007-nek. Olyan mintha a Proe azokat a helyiértékeket amivel már nem foglalkozik, véletlenszerű számokkal töltené fel, amelyek viszont már érvényes (ráadásul nem nulla) helyiértékként jelennek meg a fogadó programban. Ez azonban csak feltételezés. -
Szepy2884
tag
válasz
masta_dry
#6687
üzenetére
Hát tudod, a fene se érti ezt. Úgy felidegelt, hogy hagytam az egészet. Aztán tiszta lappal újra kezdtem az egészet pont úgy ahogy előtte és akkor szó nélkül megcsinált mindent. Ez még ilyen primitív kis modellnél még elmegy, de egy komplexebb több nap alatt összehozott cuccnál már az idegroham kerülgetne.
Melóhelyen erre volt is egy módszer. Ha 100%-ig megbizonyosodtál hogy a hiba nem benned van, akkor mentés, gép kikapcs, elmész elszívsz egy cigit, vagy eszel valamit és amikor lenyugodtál folytatod ahol abbahagytad. Ez ált. bevált.
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#6323
üzenetére
A minden gyártónak van rá szoftverével az a probléma, hogy kérdéses a nem cad oldala mennyire erős, s mennyire horror árú. CATIA esetében nem hiszem, hogy olcsó lenne.
Onnantól kezdve, hogy egy projekten egynél több ember dolgozhat egy cégnél a cad-es területen, szerintem megéri valami adatbázisba pakolni a cuccokat.
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#6321
üzenetére
Tapasztalatom, nem jó az excellesdi nem eléggé integrált több terület egyidejű munkája, modellek revizionálása halál. Utóbbi a sima filerendszeren tárolásnál gáz különösen, nagyon nehézzé teszi a korábbi állapotok dokumentálását. Amúgy a MAGNA nem használ adatbázist a modelljeihez, ömlesztve dolgoznak. Halál is a dolog, valahol a filenév mélyén felfedezni a megfelelő revízió paramétereket. Pláne, ha eltérőek a belső és külső partnumberek, elnevezési metódusok.
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#6319
üzenetére
Nem tudom, azért egy SAP jellegű adatbázisnak megvan az az előnye, hogy integrálható a modellek managementje kontrollingos, QA-s, protos, beszerzésis, stb. területekkel, egy fedél alatt minden elérhető lehet- s egy kis cégnek amelyiknek nem ez a profilja nincs általában tőkéje sajátot fejleszteni, sem emberi kapacitása, sem ideje. Akkor még hibakergetés, miegymás.
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#6206
üzenetére
Műanyag fröccsszerszámoknál, alkatrészeknél valóban van egy csomó kritikus elem, hőmérséklet, szerszámban tartás, nyomás lefutási jelleggörbéje, alapanyag tulajdonságai-normál, szálas, gömbös töltettel megáldott, egy-vagy kétkomponensű fröccsöntés, egy vagy kétülékes, stb-stb. Mind komoly hatással van a technológiára, az alkatrészre, annak viselkedésére. Azt sem szabad elfelejteni, hogy miképp zsugorodik, ami nem azonos mondjuk egy légbefúvó zsalujának egy eleménél hossz- és keresztirányban. Ezeket mind megéri FEA-zni, akár egy egyszerű alkatrésznél is, ha úgy adódik.
-
kpityu2
addikt
válasz
masta_dry
#6206
üzenetére
Sokat nem foglalkoztam a témával, de néhány esetben nagyon hasznos volt a fröccsöntés szimuláció. Pl. az egyik esetben sehogyan sem tudtuk a stabil gyártást megoldani, a szimuláció segítségével viszont kiderült, hogy másféle anyag választásával menni fog a dolog. És valóban. Egy másik esetben pedig a csatornák átrendezése oldotta meg a kitöltési problémát, miután többféle variációt leszimuláltunk.
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#6201
üzenetére
Nézd, pont autóiparban dolgozom, így tudok nyilatkozni, bár én CAD-ezek, de több ismerősöm FE-zik, plusz az én munkám is rendszeresen repül fel a megfelelő osztályra vizsgálatra.
Olyat, hogy egy alkatrészt külön lemodellezünk már nem nagyon csinálnak, s statikus teszteket sem. Eleve nem is lehet jól megmondani az alkatrészek 99,9%-ánál a pontos terhelési irányt, terhelésegyüttest, hogy az a valós rendszerben releváns értékeket adjon.
Ami létezik, az a crash. Ott meg a komplett szerkezet össze van rakva, mínusz csavarok, amelyek egyéb funkcióval nem bírnak. De műanyag perselyek s a hozzájuk tartozó csapok benne vannak a modellben. A komplett nálunk ülést csapják meg ilyenkor, s ami nem tart, azt folyamatosan javítjuk. Mondjuk ami homályos, a szakadási kritériumok felvétele, az alakváltozási sebesség kérdése, meg úgy egyáltalán az anyagmodellek szerepe.Más területeken pedig simán vizsgálnak akár mm-es alkatrészeket, ha egyrészt maga a szerkezet akkora, másrészt az adott elem kritikus szerepet játszik a komplett rendszerben.
Nem méret, hanem fontosság határozza meg mi az, amit vizsgálnak, s mi az, amit nem. Ahogy esetleg a szerelhetőség is: ha valami nem cserélhető egy rendszeren belül, akkor annak működését biztosítani kell a teljes termék élettartama alatt, így ha picsányi kis mütyűrke, akkor is vizsgálni kell.Amit egyetemen tanítanak, hogy miképp zajlik a fejlesztés, CAD+FEA relációja, ki mit csinál, mennyi idő, kiértékelés miképp zajlik, stb., na, azt a tudást, úgy ahogy van, lehet kidobni a kukába.
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#4019
üzenetére
Ha leírod mi a gondod, akkor segítek, a gyorsbilleket pedig te állíthatod be, amire akarod. Amúgy aláhúzza általában a helyi menüből elérhetőeket, s megtanulható az alapján. Sajnos praktika nincs modellépítésre, ami a legjobb lenne. Mindig a feladat dönti el, illetve a további felhasználás. Ez a boolean operátorok hazsnálatára, több testből felépítésre ugyanúgy vonatkozik, mitn az öszetett-vs. egyszerű sketch kérdésre.
-
csferke
senior tag
válasz
masta_dry
#3797
üzenetére
Ami a 3D-CAD "komolyságot" illeti, az olyan maszekolási szintig terjedne. Kölönböző részalkatrészek (kb.. 50-150 darab) és azok szerelvénye.
Alaplapokat már nézegettem pl. Gigabyte s775 GA-EP43T-UD3L vagy JW-790GX-EXTREME
Ha ezek átmennek a szűrőn akkor procit kellene találnom hozzá. -
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#3795
üzenetére
CATIA-ról tudok nyilatkozni. Általában két-három revízió lemaradással követik a terméket, mert addiga érik be rendesen, stabilan működővé. Amikor tavasszal véget ért pályafutásom egy német cégnél, akkor ők még csak részlegesen tették fel a V5R19-et. Addig R17, R16 futott, zömében R16 fejlesztéssel, csak a Toyota projectek miatt, plusz egyes dolgok még V4-ben mentek.
-
feri100
csendes tag
válasz
masta_dry
#3734
üzenetére
Sziasztok!
Masta dry: A gépjármű felépítmény viszonylag egyszerüen csatlakozik az alapjármű szabadon karosszálható alváz részéhez, ezért ha jó az alapadat felvétel, vagy jó a gyár által közreadott CAD-s rajz (ez sajnos nem mindig igaz), akkor valóban egyből legyártható a felépítmény. Én már kb 20 éve ezt csinálom, és nem okoz gondot prototípus gyártás nélkül kész terméket készíteni. Nagyobb gond az, hogy a felépítmény gyártás során alkalmazott alkatrészekhez, pl. rakoncák, ajtózárak, oldalfal panelek, daruk, emelőhátfalak, hidraulika munkahengerek, stb. nincsenek használható dxf, dwg, parasolid rajzok. Az alkatrészeket mo-n generál forgalmazó sem igen rendelkezik ilyenekkel. Magam készítgetek ilyeneket, ha az időm engedi, illetve, ha normálisan leméretezhető.
Ha ebben valaki tudna segíteni, azt nagyon megköszönném.
Üdv: feri100
-
#06658560
törölt tag
válasz
masta_dry
#3728
üzenetére
Azért nem csak felületmodellezés: M Gmbh-nál dolgozik egy ismerősöm, szelepvezérlést fejlesztett pár éve, akkor CATIA-zott erősen. Johnson Controls- ülések, panelek, műszerfal, stb. CATIA-ban fejleszti az üléseit. Valeo ezerrel CATIA, kapcsolók, szenzorok, miegymás. Ford, régebben IDEAS, most CATIA majd mindenre, amennyire tudom. Audi szerszámtervezésre CATIA. Draexelmaier CAITA-ban fejleszt. EDAG erősen katiázik-mint bedolgozó, arra van leginkább igény. Tudtommal a Getrag is egyre jobban a CATIA-ra áll át az IDEASról. Tény, a CATIA felületmodellezésben legerősebb, de nagyon jó azáltalános gépészeti modulja is. Lemezalkatrészekre is nagy király az azt a modult haszálók körében, de épületgépészetben is megállja a helyét, vezetékezések tervezése során, öntvénytervezésre is kiválóan használható, az ergonomia modulját s abból a bábut, annak felületeit pedig a járműiparon belül mindenhova cibálják.
#3736 -Maci-: Gép2. Egyértelműen. A monitor felbontása már használható munkateret eredményez,a vga a pro drivereivel meg duplán jó lesz cad alá.
-
feri100
csendes tag
válasz
masta_dry
#3164
üzenetére
Hi!
Itt a hivatalos 2009-s mmk mérnöki díjszabás.
http://www.mmk.hu/uploads/media/medi2009.pdf
Azért ne ess hanyat tőle, mert ennyit csak a szegény építészek, és a hátrányos helyzetű jogászok, illetve a plasztikai sebészek, és hasonszőrű kollégáik tudnak csak elkérni (és ők meg is kapják!).
A gyakorló mérnökök (és én már önállóan tizenegynéhány éve csinálom) sajnos ennek csak töredékét tudják elkérni egy-egy adott munkáért. A saját tapasztalatom az, hogy megpróbálom felmérni, hogy az általam hozzáadott többletérték az adott termék árában mekkora részt bír el, és mióta van kapcsolatom a megrendelővel, (a folyamatos visszetérőknél azért olcsóbban számolok). Tapasztalatom szerint 1500-2000 Ft/mó-t azért elfogad a piac, de jobb a darabár, mert az egyértelmű, és Te tudod, hogy mennyit kell dolgoznod vele!
-
Aske
aktív tag
válasz
masta_dry
#3164
üzenetére
Hello!
Én ugyan még modellezést nem csináltam pénzért de pont nemrég ajánlottak valamit, részletek még nincsenek de úgysem érek még rá.
Lényeg az, hogy gondolkodtam a dolgon, és ha 900-1000 ft nettónál kevesebbet mondanak egy órára akkor hagynám. Más tészta persze ha alkatrészenként vagy rajzonként menne a pénz úgy nem tudsz előre biztosra menni ki tudja meddig tart el egy rajz.
-
Parson
addikt
válasz
masta_dry
#2784
üzenetére
Oké. Jogos az érvelés. Én csak azt mondom, szerintem picit máshogy vannak a háttérben a dolgok, amiket hipp hopp megtapasztal az ember, ha 1-2 évet dolgozik az iparban. Olyan sokrétű mátrixos összefonódása van a rendszernek, amikben nem lehet csak ugy hipp hopp döntéseket hozni. Ok-okozati összefüggésekre gondolok, már már elemi szinteken, amik be tudnak kavarni a rendszer gördülékenységébe.
Első és alapvető dolog, hogy nagyon király dolog, hogy több rendszer van. Ez mindenkinek jó. Több szem többet lát elvén, versenyhelyzet van, meg még sorolhatnám. Az egésznek a kedvezményezetje az ipar és a felhasználók. De ugyanakkor ők is a gátlói egy szinten. Hiszen nem lehet minden rendszert csatasorba állitani, persze jo dolog lenne vhol, de értelmetlen is. Egyszerűen a sok data transfer miatt elveszne az egész a részletekben. Ütőképes munkához ütőképes folyamatok kellenek. Ha jó akarsz lenni, nem csak tudnod kell mit szeretnél megcsinálni, azt is tudnod kell, hogyan viszed véghez.
Ezért van az, hogy a nagyobb szervezettségben álló autóipari beszáálitó láncolatok meg más ilyen egymástól függő hálózatokban dolgozó cégek követik egymást. Nem arról van szó, hogy mindenki egy és ugyanazt a rendszert használja. Sok helyen használnak több rendszereket, ez természetes, hiszen mint irtam, jo dolog. De ezek a csúcskategoriás rendszerek tulmutatnak a hétköznapi 'modellezd le, esetleg analizáld, modositgasd aztán csinálj belőle rajzot' esetnél... az a PLM folyamat amit olyan nyájasan reklámoznak, tényleg fontos hogy jol müködjön. És nagyvállalatoknál, ahol hatalmas termékpaletták vannak, ott nem lehet csak ugy ide oda tenni venni. No meg persze pont a hatalmas háttér miatt nem lehet csak ugy hipp hopp átállni más rendszerekre. Minduntalan data management problémákba ütközik az ember még igy is, ha vmi homokszem kerül a rendszerbe, teszemazt flottul hozzá nem értő kollegák által.
Na most hogy kérdéseidre is válaszoljak...
Én alapvetően azt hiszem két felfogás van:
1. felmerül egy probléma és azt megoldod, akkor nekiállsz tanulni és csak azt követően oldod meg. Ez sokszor beválik
2. előre képezed magad, persze csak egy bizonyos szintig, és akkor a felmerülő problémát zsigerből le tudod kezelni, max ha tényleg olyan szintű a dolog, akkor mélyedsz el benne, de az már elhanyagolható időt kiván az 1. esethez képest.
Na most nem arról van szó, hogy meg kell tanulni minden rendszert, ez badarság lenne. Én csak azt mondom, hogy ha egy magasabb szintű rendszert tanulsz meg, ami még mindig csak egy rendszer, egy eszköz(!) akkor a többit is könyebben sajátitod el ha ugy adodik, hogy mondjuk csak egy középkategoriásat kell kezelned, de mondjuk jó fizetés mellett. Ezért én azt mondom, ami amugy evidens is: a mérnöki pálya is hasonló az orvosihoz: minduntalan ujra és urja fejleszteni kell a tudásod, hogy szinten legyél. És ez igy is van rendjén, hiszen fejlődik a világ.
Én az egyetemen (bme) kezdtem el szépen ezt a vonalat is. Ábrázoló geometria -> Gépszerkesztés alapjai -> AutoCAD -> Mechanical Desktop -> Autodesk Inventor -> Pro/E -> CATIA (+ a CAE progik de abba ne menjünk bele most)
Jelenleg a CAD rendszerekből csak Pro/E-t és CATIA-t használok. Többet egyszerűen feleslegesnek érzek CAD területen. Ha netán az egzakt gépészettől picit elkanyarodnék, akkor gondolnám át, hogy érdemes-e még ujabbakkal megismerkedni. De jelen helyzetben másokban fejlesztem a tudásom inkább. -
masta_dry
tag
válasz
masta_dry
#2781
üzenetére
A PEPS biztos penge, ha a bmw-től a bosch-ig akad referencia...
Kicsit más téma:
Én nem vagyok otthon ezen a terepen, mert csak Solidworks és AutoCAD no meg némi egyéb rutinom van; de az az érzésem, hogy ha 3d modellezel, és alapvetően egyszerű elemeket (függvénnyel leírható felületek nélkül) készítesz, akkor szinte mindegy, hogy milyen rendszerrel rajzolod, mert hamar megvan. Ilyenkor a legfontosabb a kezelhetőség.
Ha kacifántos megoldások kellenek (cifra műanyag flakon), akkor a felületmodellezés használhatósága számít.
Ha sokan dolgoznak egy cégnél, mint 3d tervezők, akkor a megosztott fileok és mappák kezelése fájhat, ha nem megy olajozottan.
És akkor még jönnek komoly szempontok, mint
Mennyi és milyen jellegű analízist kell futtatni a modelleken?
Mit használnak a megrendelők-beszállítók-üzleti partnerek? (ez talán a legsúlyosabb szempont)Szerintem sok helyen a falkaszellem vezetett 3d szoftver beruházásakor a döntés meghozásához. A döntéshozóknak lövése nincs hozzá, mik a nüansznyi különbségek a szoftverek alkalmazhatósága között. Azt látják, mennyire drága, és milyen csillivilli a demo. A mérnökeik meg azt áldják majd, amit tanultak, ismernek. Független összehasonlításra nehezen bukkanni, mert egy ilyen teszt sok idő, energia, pénz, és ha valaki finanszíroz egy ilyet, akkor szeretné egy kicsit a maga malmára hajtani a vizet a végeredménnyel...
Ha valaki talál független összehasonlító tesztet, és megosztaná, azt örömmel venném.
Nekem pl. a solid edge egyes megoldásai nagyon tetszenek.A proe szerintem sok szöszmötölést igényel.
Sokan mondták, hogy a solidworks gyerekjáték a proe-hoz képest.
Mire a solid kijött, addigra a proe és társai már ott voltak nagy cégeknél, és tartaniuk kellett magukat bizonyos megoldások megtartásához, a kompatibilitás, meg a lusta mérnökök miatt, akik nem akarnak új dolgokat tanulni.
A solidworks tanulva az elődöktől, finomított dolgokon. a 2008-as kiadást megköpködte egy csomó felhasználó, mert áttervezték az egész kezelőfelületet. Mondjuk nem is lett túl jó. Viszont a 2009-est mindenki dicséri. Szerintem fontos, hogy egy cég merjen változtatni, új stílust, megoldásokat vinni a termékébe, még akkor is, ha sírnak a felhasználók.A solid edge-re leszek kíváncsi. Elérhető áron hatékony. Valaki végez solid edge modelleken analíziseket? Milyen modul, esetleg külső szoftver jár hozzá?
De feltételezem, hogy azért kell végigkattintani újra, mert úgy érzékeli, hogy megváltozik a felület, és nem tudja, hogy Te most melyikre gondoltál.
)
]
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- OnePlus One - Kína már itt One
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Ingatlanos topic!
- Gumi és felni topik
- Autós topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- További aktív témák...
- Bitdefender Total Security 3év/3eszköz! - Tökéletes védelem, Most kedvező áron!
- Számlás!Steam,EA,Epic és egyébb játékok Pc-re vagy XBox!
- Eredeti Microsoft termékek - MEGA Akciók! Windows, Office Pro Plus, Project Pro, Visio Pro stb.
- Bontatlan - BATTLEFIELD 1 Collectors Edition - Játékszoftver nélkül
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- 124 - Lenovo Yoga Pro 7 (14IMH9) - Intel Core Ultra 9 185H, RTX 4060 (48 hónap garancia!) (ELKELT)
- 0% THM részletfizetés, beszámítás! ÚJ 27% 3 év AMD RX 7900 XT / 7900 XTX készletről KAMATMENTESEN!
- Lenovo Thinkpad L14 Gen 4 -14"FHD IPS - i5-1335U - 8GB - 256GB - Win11 - 2 év garancia - MAGYAR
- Bomba ár! Dell Inspiron 15 3511 - i5-11GEN I 8GB I 256SSD I HDMI I 15,6" FHD I Cam I W11 I Gari
- PlayStation Plus Premium előfizetések
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged