- iPhone topik
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Azonnali mobilos kérdések órája
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Google Pixel topik
- Megvan, milyen chipet használ a Pura 80 Ultra
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Olcsó Galaxyk telepíthetik a One UI 7-et
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- Milyen okostelefont vegyek?
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
Banggoodon 1.20 $-ért magy most a nano még 1 nap 10 óráig.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#6595
üzenetére
A diák nem szakember, nem pedagógus. Mint ahogy a kft tulajdonos nem ügyvezető igazgató, a valóságban mégis mindenki, akinek van annyi pénze, hogy létrehozzon egy kft-t, maga akar az ügyvezető lenni, pedig az teljesen más képességeket és tudást igényel. Sokan elhiszik magukról, hogy ha tudnak valamit, azt át is tudják adni, pedig dehogy.
Valamit tudni az egy dolog, és tanítani tudni, az egy másik.
Darvas Iván jut eszembe ilyenkor, a színpadon, filmekben folyékonyan mondta a szöveget, de interjúban csak nyökögött, rossz volt nézni. Megvoltak a gondolatai, de alig tudta szavakba önteni, gondolom megszokta, hogy a szövegeket már mások megírták, csak meg kell tanulni. -
Vladi
nagyúr
válasz
Janos250
#6596
üzenetére
"Szóval, idővel belejössz, ha nem dobod el a kalapácsot!"
Úgy szerelek: mellettem a poroltó, meg az 5 kilós kalapács...
Most Lédi Ada leírását olvasom, elég jó, ilyen szexi tanárnénisen adja elő.
Kis papírra jegyzetelek, meg közben wikipédia, hogy akkor R=U/I, izé mi az az R
-
Janos250
őstag
Hogy ne keseredj el, elmesélek egy arduinos történetet:
Valaki kérdezte, hogy nulla előismerettel érdemes-e elkezdenie arduinoval foglalkozni. Mondtam, igen, persze, segítek. Kinézett egy legegyszerűbb kapcsolást. Mondtam, ne a fehér dugdosós panelon rakja össze, mert az hol érintkezik, hol nem, hanem egy régi "sok lyukas" panelbe rakja, talál valamelyik fiókomban ősidőkből megmaradtat.
Belerakta. Beledugdosta, hozta megmutatni. Mondom cinezni is kéne a lábakat.
Jön újra, hogy nem működik, nézzem már meg.
Az átdugdosott alkatrész lábak végére tett egy-egy cin pöttyöt, nem a panel rezéhez forrasztotta.
Tulajdonképpen igaza volt, csak azt mondtam, hogy cinezni is kéne, azt nem mondtam, hogy a panelhoz.
Szóval, idővel belejössz, ha nem dobod el a kalapácsot!
-
Janos250
őstag
válasz
gyapo11
#6594
üzenetére
"minden tudás ott van a könyvekben, könyvtárakban, miért nem mondjuk a gyerekeknek, hogy irány a könyvtár, tanuljatok. Azért mert a hatásfoka közelítene a nullához. Ha pedig tanárok tanítják őket, akkor néhányuk akadémikus lesz, sokuk tudós, kutató, professzor stb."
Viszont most pont az ellenkező a tendencia! Az egyetemeken költségcsökkentési okból hallgatók tartják egymásnak az órákat úgy, hogy oktató nincs is jelen ("demonstrátor").
Félév elején megmondják a "demonstrátor" hallgatónak, hogy a többi hallgató, akiknek ő fog órát tartani, azok milyen jegyzetet kapnak, olvassa el ő is. Elolvassa, és így tartja az órát, hogy ő is csak ugyanazt a jegyzetet olvasta el, amit azok, akiknek "tanítja".
Jelentkező van, mert a pincurka pénz mellé még mindenféle piros pontokat lehet gyűjteni a demonstrátorsággal. És ez mindenki szerint így van jól, mert olcsó. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#6593
üzenetére
Szerintem az a fő gond, hogy az emberek és a gyerekek sem egyformák. Az érdeklődésük sem. Tehát ugyanazt tanítani mindenkinek nem jó. Egyenként jó lenne, de nincs annyi tanár. Ezért elfogadjuk, hogy egy csomó gyerek nem tud kibontakozni, csak szenved a tanulással, és messze a képességeinek megfelelő képzettség alatt kell leélnie az életét. Néhányan azért tanulnak önként tovább is, és ők felszednek tudást, de nincs róla papírjuk, ezért nem tudnak jobban fizetett munkát végezni, esetleg azon a területen papír nélkül egyéltalán nem alkalmazzák őket. Szóval sok probléma van, ezekkel élünk együtt, hogy mi lenne a jó megoldás, azt nem tudom.
Az atomi szintnél nagyon sokat számít az információ forrása. Mert ugye minden tudás ott van a könyvekben, könyvtárakban, miért nem mondjuk a gyerekeknek, hogy irány a könyvtár, tanuljatok. Azért mert a hatásfoka közelítene a nullához. Ha pedig tanárok tanítják őket, akkor néhányuk akadémikus lesz, sokuk tudós, kutató, professzor stb. Nagyon fontos a tanulás/tanítás módszere. Gyerekeknél az életkor is, évről évre más módszer kell, mert rohamosan fejlődnek. Ha rossz időpontban kapják az anyagot, nem ér semmit, esetleg negatív hatást vált ki, lelohasztja az érdeklődést, ami a tanulás fő motorja. Ha nem kapják meg a jó időpontban, akkor ott vagyunk, mint ha elküldtük volna a könyvtárba. Összesítve a tanítás egy szakma, pedagógia, és ha jól csinálja a mester, akkor szárnyal a tanuló, és szívja magába a tudást mint a szivacs.
A kapcsolónál pl. pont jól jönne az atomi szint, mert az egész prell probléma amiatt van. Ha valaki tudja, hogy néz ki egy érintkező felülete mondjuk 10 ezerszeres nagyításban, akkor érteni fogja, hogy miért nem átmenet nélkül és egyszer jön létre a vezetés a két felület között. De rögtön azt is tudja, hogy miért élezi a kést a fenőacél, ami nem szed le anyagot. Hogy miért tudja polírozni a puha mészkőpor az acélt.
A tudás kinyitja a világot. Egy valamit megtanulunk, tíz más valamit húz maga után. Mint a láncreakció. Ha egy valamit megértünk, az segít megérteni tíz más valamit, amiket ha megértünk, az már száz mást segít stb.
Az elektronika is ilyen. Ha valaki megérti az Ohm törvényt, az ellenállás, feszültség és áram viszonyát, majd ehhez a kondenzátor, dióda, tranzisztor működését, onnantól már meg tud tervezni egy számítógépet tranzisztorból. Viszont ha ezt a pár dolgot nem érti, akkor nincs más választása, mint fekete dobozokból építkezni, és bízni abban, hogy tényleg azt csinálja a doboz, amit a készítője mondott. Egy egyszerű kimenetet nem tud invertálni egytranyóval meg egy bázis ellenállással, mert nem érti, hogy működik. És itt sem kell atomi szintre lemenni, hogy elektronok, meg lyukak, meg szennyezés, anélkül is lehet érteni a működést, lehet számolni és tervezni. De ha nem érti a hőtant, akkor ki fog szállni a füst egy párszor a tranyóból. Ha érti a hőtant, de nem érti az aerodinamikát, akkor a hűtőborda ellenére is kiszáll a füst, mert a légáramlás nem jól van méretezve.
Könnyen belátható, hogy egy kis erősítő vagy szinte bármi elektromos dolog előállításához sok területről kell rendelkezni valamennyi tudással. És ha nem, akkor elég sok munka az elkészítés előtt összeszedegetni ezeket a tudásmorzsákat. -
Teasüti
nagyúr
válasz
gyapo11
#6592
üzenetére
Egyet értek, azzal a kikötéssel, hogy nem atomi szintű fizikára van szükség ehhez. Mert hogy nincs.
Azt meghagynám az elméleti fizikusoknak.
És az én meglátásom szerint ezt ráerőltetni a tanulókra az egyik módja annak, hogy elvegyük a kedvüket az egésztől. (Már ha csak a szenvedésből áll az egész.) -
gyapo11
őstag
Lényegében az időráfordítást nem lehet megúszni. Vagy az alapoktól kezdi valaki a tanulást és fölépíti a fejében a világ működését, és sok mindent érteni fog, ez sok idő. Vagy fogja, berakja, nem működik, vagy nem jól működik, elkezd fórumozni, youtube-ozni, utánaolvasni tankönyvekben, és így megy rá az ideje kisebb részletekben. Ha kevés dolgot csinál, akkor megúszhatja kevesebb időből, persze kisebb lesz a tudása is ezen a téren. Ha sokszor kell ismételgetni az utánajárást, akkor lehet, hogy jobban járt volna egy alapoktól kezdődő tanulással.
-
Teasüti
nagyúr
Adj fel hirdetést a BME koleszának faliújságján!
Amúgy teljesen igazad van, de ezt nem tanították legfeljebb csak a villamos szakon lévőknek.
Én gépészként se a szakközépben, se egyetemen még csak érintőlegesen sem foglalkoztunk elektronikai alkatrészekkel.
A legpraktikusabb ismeret, amit tanítottak az a vezeték mérezetés hálózati áramhoz, meg feszültségesés számolása.
De hogy hogy kell leolvasni egy ellenállás értékét, vagy hogy milyen teljesítményűek vannak, azt magamtól tanultam. -
Teasüti
nagyúr
A feladatból visszafelé haladva tanulásnak meg van az a hátúlütője, hogy nem biztos, hogy a legjobb megoldás kerül felszinre.
Nem kell mindig maximalistának lenni. Kezdőként az első sikerélmények meghatározó fontosságúak.
Később lehet szofisztikáltabb dolgokat építeni, ahogy gyűlik a tapasztalat.Lexikális tudás bennem sem marad meg, így ami az előadásokon leadtak, az a következő zh-ig megvolt, esetleg vizsgáig. De magam mögött hagyva az intézményt kb csak halvány emlékek vannak a témakörökről.
Vannak akik fejből fújják a verseket általános iskolából 40 évvel később is. Számomra érthetetlen hogy nem fakult meg az az emlék, elvégre kétlem hogy rendszeresen felidéznék.
Nekem minden elveszik, amit nem használok.
A szakmámból is mivel nem abban dolgozom kb alig jut eszembe vmi. Persze lehet ha nekiállnék megint akkor sorjában előjönnének az ismeretek, de amúgy elég gyenge a szinapszis hálózatom.
Tavaly elég jól ment már a programozás, már az Atmega328p lelkivilágával foglalkoztam.
Most meg azt is nehezemre esik felidézni ennyi kihagyás után, hogy most milyen szót is keresek, mikor arra gondolok, hogy bájtokat tologatok a chip-ben. Jah igen, szóval regiszter szinten ment már az ismerkedés.
Aztán most lehet felcsapom az IDE-t majd, ha összeállt a hardverem és lehet fellapozom mellé a tutorialt is, hogy hogy is van az a pinMode.De mindettől függetlenül nem hiszem, hogy sokkal előrébb lennék az elektromosságtannal, mint nélküle.
Mit segít az rajtam, hogy ki tudnám számolni a két pontszerű töltés között fellépő erő nagyságát - a fenti példánál maradva? Semmit. -
tibi-d
tag
Az informatikát még mostanság is tisztán elméleti "szakmának" tartják. Ha valaki matekból jó, és logikus gondolkodással van megáldva, akkor egy "szakácsból" is lehet informatikus. A kütyü egy fekete doboz, csak azt kell megmondani, mit csináljon. Az Arduino ennél fapadosabb eszköz, mert itt a "fekete dobozt" is meg kell építeni. Ehhez kell némi elektronikai alapismeret. Szerencsére nagy és segítőkész gárda alkotja a táborát.
-
Vladi
nagyúr
válasz
Teasüti
#6585
üzenetére
Egy alap elektronikai ismeret azért csak kellene. Pl ma beugorttam a helyi elektronikai boltba, hogy vegyek pár ellenállást. 10 forintos cucc, párat veszek. Pofa szinte kizavart az üzletből - jó hát megkeseredett vénemberr, remélem nem olvassa
- de jött a kérdés, hogy milyen ellenállásút. Hát 1Kohmost. Oké, milyen teljesítményűt... .őőőőő és hány amperest? őőőőhőőőhhhőőő....Ami a felsőfokú képzést illeti: minden szakmában kell egy átfogó, alap tudás. Utána jön a specializálás. De sok intézményben nagyon kevésnek látom a gyakorlati képzést. Nem csak műszaki területen.
Pl: oké, hogy a bme-n gyakorlaton összeforrasztanak pár ledet, nade ebből mi a valós haszon?
Jöjjön akkor 3 hallgató hozzám, elmondom mi kell, megtervezik, bevásárolok, összerakják. Aztán kap egy ötezrest mindegyik, meg egy üveg pálinkát és egy rekesz sört.
Mindenki jól jár: A diák tanul, az iskola gyakorlati képzést ad, ráadásul ingyen, a vállakozó meg örül, hogy nem nyócszázezerér csinálták meg.
-
válasz
Teasüti
#6584
üzenetére
Hát nekem, mint amatőrnek borzasztóan hiányoznak az alapok, persze az általános iskolai fizika és egy csomó utánaolvasás megvan, de így is pont az általad írt empirikus módszerrel építem a legtöbb cuccomat. Lassan is haladok.
Nekem pont egy szájbarágós, számonkérős oktatás kellett volna fiatal (fogékonyabb) koromban, vén fejjel már csak a kosz ragad rám a tudás helyett...tibi-d: a lexikális tudás van akiben megmarad, van, akiben nem. Viszont az fontos, hogy amit egyszer megtanultam, azt később könnyű újra tanulni, illetve tudom, hol kell utánanézni, másrészt be fog ugrani, hogy "igen, van ilyen is".
-
tibi-d
tag
A tanulással kapcsolatban valóban többféle út járható. A feladatból visszafelé haladva tanulásnak meg van az a hátúlütője, hogy nem biztos, hogy a legjobb megoldás kerül felszinre. Alaposabb háttérismerettel több lehetőségből választva hamarabb célhoz lehet érni. Annak idején azért indultam magasabb iskolákba, mert elegem lett abból, hogy minden apró cseprő dologért valakit kérdezgetnem kell. Szerencsémre a tanáraim is gyakorlati emberek lévén nem az emeletes képletekek kérték számon, hanem a célravezető megoldást. Azt vallom, hogy egy stabil alap kell, de nem a lexikális tudás a lényeg, hanem, hogy megtaláljuk a megfelelő információt.
-
Teasüti
nagyúr
Én nem ásnám bele magam. Persze ha érdekel...
De a feladat megoldásához nem szükséges mélyrehatóan ismerni szerintem a kapcsolókat. Vennék egyet a boltban, bekötném, választanék egy módot a prell mentesítése, esetleg ESD védelemre és örülnék, hogy működik a projektem. Aztán ennyi. -
Teasüti
nagyúr
válasz
gyapo11
#6580
üzenetére
Szerintem az oktatás pont fordítva működik, mint kéne. Egyetemi szintű elméletet akarnak bevasalni, amikor a gyakorlatban még arról sem beszéltek hogyan kell összeforrasztani két vezetéket.
Én nem atomi szintről kezdeném és haladnék a makróméretű dolgok felé, hanem pont fordítva. Autodidakta módon én így tanulom. Megvan az irány, hogy mit szeretnék építeni és ahhoz veszem fel a kellő tudást. Nem fordítva. Belemegyek én szívesen az elméletbe is, ahogy megismerkedtem a mosfet-ek működésével is. De szerintem az oktatási rendszer ott hibázza el, hogy elveszi a kedvét a tanulónak. Tanítottak nekem (gépészként) elektromos teret, mágnesességet, elektromos kölcsönhatást, fizikai erőt számoltattak pontszerű töltésre, vonalszerű töltésre, gömbre tököm tudja mire. Közben egy árva szó sem esett arról hogy méretezzek pl. led előtét ellenállást. Az egyetemi tanulmányaim mind kuka. (Na jó, azért volt gyakorlati tárgy is. De ott sem építettünk, csak számolgattunk... Viszont az elméleten volt a hangsúly.) És egyszerű Ohm törvény, Kirchhoff törvény ami valóban hasznos, már általános iskolában megvolt. Ennél többre eddig nemigen volt szükségem. Nem érdekel az elektronok milyen elven mozognak a mosfetben, viszont tudjak releváns infókat olvasni a dokumentációjából és tudjak választani egyet az adott feladathoz. Ennél mi szükségem volna többre? Nem elméleti fizikus akarok lenni...
Aztán vannak szuper kalkulátorotok, így papíron számolgatni se kell. A szimulátorokról nem is beszélve.
Persze ha beüt az apokalipszis, akkor megyek vissza a kőkorba, de addig megleszek a külső segítséggel és segédletekkel.Amúgy azonos minőségű olajakat minden probléma nélkül.
A fúrás már egy szakmai kérdés, szakirányú ismeretek nélkül empirikus úton megtapasztalja úgy is. Aztán ha érdekli miért égett-, törött el, csorbult ki, szorult meg stb, akkor majd kérdez. -
tvamos
nagyúr
Ha bele akarod asni magad a kapcsolok ugyebe, akkor a kapcsolo gyartok tesztriportjait kell olvasgatni, nincs mas hely, ahol tutira a pontos infot kapod. Sok munka nagyon. Es meg akkor is eleg nehez, mert nagyon sok helyen meg sem adnak pl. minimum aramot, pedig fontos lenne. (Mondjuk sok kinai gyarto maga is visszakerdez, amikor megkerdem tole, hogy oke, hogy 100mA a max. arama a limit switch-nek, de mennyi aminimum, amin stabilan mukodik?)
-
tvamos
nagyúr
válasz
Teasüti
#6567
üzenetére
Amikor macro assemblert hasznaltunk meg, akkor sokminden igy ment....
(#6580) gyapo11 válasza Teasüti (#6577) üzenetére
Nem kell mindenhez erteni! Amugy erosen tul van ez a motorolaj kerdes misztifikalva. Az osszes auto (kiveve azt a 0.00001% nagy becsben tartott veterant) ugyan ott vegzi. Elobb, vagy utobb.
Amugy meg ugyis hiaba beszelsz az embernek. Leirom, hogy 40 alkatreszt vizsgaltam meg, az elettartama elejen, vegen, oszcilloszkoppal, kulonbozo terhelesek mellett, de hiaba. Osztja nekem az eszet, mert o egyet megmert. Hat, akkor ugy van. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#6577
üzenetére
Viszont engem speciel az elmélet teljesen hidegen hagy, a mai napig nem értenék egy fikarcnyit se ehhez, ha előbb az Elektromosságtan I-II-III tárgyakon kellett volna átmennem hozzá.
Érdekes ez. Rengetegen használnak olyan dolgokat, aminek nincsenek tisztában az elméletével. Pl. beleöntjük a motorba az olajat, és használjuk. Nekimegyünk a fúróval az anyagnak és fúrunk. Ez működik többnyire. Ilyesmi a libek használata is, fogalmunk sincs, hogy milyen program fut, de az eredmény megvan, többnyire.
Aztán amikor szükségessé válik, hogy értsük is a dolgok részleteit, akkor jön a gond. Pl. összekeverhetek-e két olajat a motorba öntés előtt, és milyen következményei lesznek a keverésnek, fúrhatok-e adott fúróval adott fordulatszámon adott anyagot, vagy kenni kell valamivel, ha igen mivel.
A libekkel vagy elektromossággal ugyanez van, ha bármit változtatni kell a készen kapott rajzon vagy programban, akkor már érteni kell a működését, amíg csak berakom és megy, addig nem szükséges érteni.
A libekhez van leírás, hogy kell beilleszteni, hogy kell hívni stb. Mégis vannak kérdések. Pont azért, mert a library rendelkezik egy csolgáltatás csomaggal, ami sokszor nem elég, vagy nem pont úgy kellene működnie stb.
A tervezés meg még magasabb szint, ha valaki csak érti a mások által tajzolt elektronika működését, az nem biztos, hogy tud tervezni, az üres papír és az elképzelt működés közé beilleszteni az elektronikai elemekből a működő hálózatot.
Aki pedig nem tud tervezni és programot írni, annak valóban csak a kész elemekből építkezés marad, ami szűkíti a lehetőségeket. -
Teasüti
nagyúr
Ebben a csomagban mellékelnek egy 170 oldalas könnyű olvasmányt, amiben játékos bevezető példák vannak.
Az a lépés amire céloztam az éppen elérhető neten is.
Egyébként ez a könyv ahogy nézem nem ingyenesen hozzáférhető.
Mondjuk nem egy nagy was ist das, de aki tényleg analfabéta az elektronikához - mint jómagam is annó -, annak ez is jó kezdés.
Általános iskola alsó tagozat szinten magyarázza a példákat.
(Mondjuk elektromosságtan elméletet nem ebből kell tanulni. Az elég pontatlan, pongyola és sok helyen hibás is. Viszont engem speciel az elmélet teljesen hidegen hagy, a mai napig nem értenék egy fikarcnyit se ehhez, ha előbb az Elektromosságtan I-II-III tárgyakon kellett volna átmennem hozzá.
De szerencsére semmit nem kell tudni az általános iskolás fizikán kívül, hogy elkezdhessen az ember áramköröket építeni. )Amit te linkeltél az ennél már komolyabb egy árnyalattal. De benne van minden, ami neked kell ide.
A 4. projektben már láthatsz is példát arra miként kezelik az időzítést delay() nélkül.
De azt itt még jobban elmagyarázzák.
A programod többi része már ujjgyakorlat.(#6576) Gergosz2
Helyesbítve az előzöt, egy szép kis földzárlatot sikerült csinálnia.
Jah látom, nem is néztem közelebbről, hogy mi hova van dugva. Nehéz kivenni a képről.
Ilyen esetben elvileg leold az 500 mA-s PTC. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Gergosz2
#6571
üzenetére
Amúgy nem az áram a gond, hanem a lebegő port. A felhúzó lehetne akármekkora.
Persze értem, hogy néhány mA-t szokás ráereszteni a portra, de a te példádban is közvetlenül 5V-ra zárod a bemenetet. Amivel amúgy nincs semmi gond, hisz nagy impedanciás bemenetről van szó (ami megfelel egy 100M ellenállásnak).Vladi
Félve kérdezem, de az Arduino-s kezdő példákat te átnézted már? Pl a könyv ami a Starter Kit-ben van, benne a legelső lépésekkel.
Nem akarok senkit megbántani, de azért aki vesz egy Arduino-t, az vegye már a fáradtságot, hogy átnyálazza legalább a bevezetőt!
Nem tudom, hogy a weboldalukon fent van-e egy az egyben a könyv - én a tutorial részlegen még nem találkoztam ugyanazokkal a példákkal -, de az alapok ott is megtalálhatók.
Azért egy digitális kimenet alacsonyra vagy magas értékre állításához már had ne kelljen lib-et használni...
Meg egy nyavalyás nyomógombhoz, ami amúgy konkrétan a legelső tutorial.
-
Gergosz2
veterán
Ő, szépen túlterhelted szerintem az analóg bemenetet. Nem igazán látom, hogy tettél volna be ellenállást. Megoldások:
A,
^ 5V
| +---------------------+
| | Arduino |
| | |
+ | |
X | |
X | |
X | |
| | |
| | |
+----------------------+ DI/AI |
| | |
+++ | |
| | pl. 10k | |
| | | |
+++ | |
| | |
+---+ | |
+-+ +---------------------+B, internal pullup-pal. Ez csak DI lábon fog menni. Rp a belső pullup ellenálás, úgy rémlik 20k-nál kisebb nincs egyik atmega-ban sem.
+---------------------+
| Arduino |
| |
| ^ |
| | |
| +-+ |
| |-| Rp |
| +-+ |
| | |
+-----------------------------+-----+ |
+ | |
X | |
X | |
X | |
+ | |
| | |
+---+ | |
+-+ +---------------------+ -
Vladi
nagyúr
Nos sikerült összerakni egy kapcsolót. Valamit csinál is.
Így fest a cucc: link.
Attól most tekintsünk el, hogy csak össze van dobálva, meg semmi ellenállás stb.Ezt a kódot és leírást hasznátam: linké.
Ami történik:
Ha nyomom a gombot, akkor a köld, on led kialszik. Ha felengedem a gombot, akkor világít. Nem fordítva kellene? A gombnál és a mikrokapcoslónál is ezt csinálja.A sárga led, meg néha együtt alszik ki, néha meg villan 3-at.
-
válasz
Janos250
#6564
üzenetére
Én meg inkább, ha tényleg csak ennyi lesz a függvényben, inkább makróba tenném. Ram és időtakarékosabb lenne, mert amúgy gondolom az átláthatóság és a kevesebb leütött billentyű a cél.
Pl.:#define olv1 Serial.readBytes(buffer1b, 1);
#define olv2 Serial.readBytes(buffer1b, 2);
vagy#define olv(x) Serial.readBytes(buffer1b, x);
Remélem jól írtam. -
Janos250
őstag
Mellesleg a síma read() nem jó?
A serial osztály a stream osztálytól örököl: "virtual int read() = 0;"
Tehát a readnek kifejtve kötelező meglenni a serial osztályban is.
A Serial a serial osztálynak egy előre példányosított példánya, ami persze processzoronként változhat, de ugyanannak kell lenni a nevének, stb. -
fo_di
őstag
válasz
Janos250
#6560
üzenetére
az első a helyzet, vagyis csak meghívom, hogy myfunction, az lefuttatja a Serial.readBytes-ot a megfelelő paraméterekkel és utána csak a buffer1b[] tömb aktuális tartalma érdekel
utána ugyanezt valamivel lentebb is újra megteszem, és újra kiolvasom a buffer aktuális tartalmát -
Janos250
őstag
Persze, ha jól értettem, amit írtál.
Tehát :
Amit újra és újra használsz, függvénybe akarod szervezni (myfunction)
Ha az új függvénybe bele akarod rakni a Serial.readbytes()-t, és a főprogramban csak a bufferlb[] tömböt akarod használni, akkor a myfunctionnak nem kell típus, azaz void lesz.
Ha úgy akarnád használni, hogy pl.: c = myfunction(), akkor a másodikban kellene gondolkodni, azaz a return után egy ugyanolyan típus kell, mint ami a myfunction.
Jelen esetben uint8_t, azaz return buffer1b[1]. -
fo_di
őstag
Sziasztok,
Elöljáróban: első komoly, nem csak kopi-paszta arduino projektemet próbálom realizálni (soros porton adatot fogadni és feldolgozni egy kütyüből), és c-vel eddig semmilyen kapcsolatom nem volt (LabVIEW-hoz értek, de azt is autodidakta módon szedtem össze)
Próbálok néhány feladatot, amit újra és újra használok, változókba szervezni és ezzel lenne egy kérdésem: ha pl a Serial.readbytes() parancsot akarom kiszervezni, aminek a bementében kell egy puffer, akkor ennek a változónak kell return type-ot adnom?
a puffert globálisan a setup loop előtt definiálom, és mindig ezt a puffert akarom meghívni:
uint8_t buffer1b[1];ha ezután ki akarom olvasni a puffert, akkor melyik változat kell nekem?
void myfunction() {
Serial.readBytes(buffer1b, 1); //1 bájtot olvasson be a pufferbe
//return
}vagy
uint8_t myfunction() {
Serial.readBytes(buffer1b, 1); //1 bájtot olvasson be a pufferbe
return buffer1b;
}köszi
-
válasz
Victoryus
#6552
üzenetére
Az l298n driver helyett rendelj egy i2c shieldet, amit pár napja linkeltem! Az sokkal kisebb tápfeszültségnél is működni fog, az l298n 12V alatt csak zúgni meg melegedni fog.
Egy hc-06 Bluetooth modullal nagyon jól fogod tudni irányítani telefonról, a Play-ről tudok hozzá vagy 10 használatra kész appot javasolni. Igaz csak 10 méter lesz a hatósugár, viszont nagyon reszponzív lesz a robot. Az enyém pont ezekből van összerakva.
Még annyi, hogy az enyém az akadályok érzékelése céljából tele van pakolva reflexiós optokapukkal. Na ezt felejtsd el. A koncepció működik amúgy, de csak este, szobában. A legkisebb napfénytől is megbolondul. -
vargalex
félisten
válasz
Victoryus
#6552
üzenetére
Én a gyerekeknek (gyerekekkel) pont egy ilyet raktam össze, de nodeMCU alapokon. Vettem egy alap 2WD Car Chasis-t, külön L9110 motorvezérlőt, HC-SR04 ultrahangos szenzort és servo motort. NodeMCU volt itthon.
Az ultrahang szenzor és a servo motor még nincs beépítve, így csak wifi-n irányítható az autó. A nodeMCU szórja a wifi-t, illetve fut rajta egy web szerver. Telefonnal az általa szórt wifire csatlakozom, megnyitom a böngészőben az URL-t, ahol összesen 5 db gomb van jelenleg (előre, hátra, jobbra, balra, stop).
Nagyon tetszett a gyerekeknek. Az egészet egy 2200 mAh power bank hajtja. -
Rendeltem egy nagyon alap készletet: [link]
(2 motor, 2 kerék, ultrahang, elemtartó, motor vezérlő)
Ezt a készletet szeretném távirányítani. Mit vegyek hozzá? Ha wifit veszek, akkor a telefonra nekem kell megírni a távirányító alkalmazást, vagy van erre bevált megoldás? Tervben van egy wemos beszerzése is, amit ajánlottatok, meg lcd panel. -
vargalex
félisten
válasz
peter1998
#6549
üzenetére
Ha nem a microUSB-ről programozod, hanem úgy, mint egy normál ESP8266-ot, akkor nem elég a VCC, GND, TX és RX lábak bekötése.
A CH_PD-t a VCC-re kell kötnöd (ez gondolom megvan a NodeMCU-n), illetve a program feltöltéshez a GPIO0-át a GND-re.A kimenet szerintem csak üres flash-t jelent.
-
peter1998
tag
Szevasztok!
Van egy ESP8266 nodemcu fejlesztői panelem.[link]Ha a microusb kábelen csatlakoztatom a gépre akkor nem ismeri fel. Egy USB-UART átalakítót csatlakoztatok hozzá, erről táplálom meg. A rx és a tx pinek is csatlakoztatva vannak. Így az arduino IDE-ben megnyitva a soros portját, a sebességet 115200 baudra állítom akkor folyamatosan egy hiba üzenetet kapok.ets Jan 8 2013,rst cause:4, boot mode:(3,7)
wdt reset
load 0x4010f000, len 1384, room 16
tail 8
chksum 0x2d
csum 0x2d
v09f0c112
~ldprogramot nem tudok feltölteni az eszközre. valak beleszaladt már egy ilyen hibába ?
-
Vladi
nagyúr
válasz
Teasüti
#6543
üzenetére
Jogosak az észrevételeid, át is rágom majd rajta magam.
De most még ott tartok, hogy egy nyamvadt gombot se bírtam bekötni. Át kell ellenőriznem az egész cuccot, hogy minden működik -e.
Egyelőre egy nagyon egyszerű gombnyomó kódot veszek le az arduino oldaáról és 1 darab gombot fogok bekötni. Ha za megy jön a második, meg a relé és utána az időzítés.
Libek nélkül nagyon nehezen boldogulok, de megpróbálom nélkülözni őket.
-
Teasüti
nagyúr
És ez volna a programod?
Nem annyira értem a hülye lib-ek miatt, hogy mi is történik pontosan, így a meghívások neveiből következtetek csak, hogy mit is szeretnél csinálni.Ez a rész szerintem nagyon félkész:
nullazo.listen();//nullázó gombot figyeli
if (nullazo.onPress()){//ha nyomva leállítja a fő számlálót
szamlalo->Stop();
RELE.turnOn();//vág egyet
kapcs->Start();//a relé saját számlálóját elindítja, hogy visszaálljon a relé
szamlalo->Start();//majd újraindítja a fő folyamatotItt az látszik, hogy elindítod a folyamatot, behúz a relé. Majd úgy is marad.
Behúzod a relét, majd elindítod a két számlálót utána egyszerre és vége a programnak.
A relé behúzva marad, a számlálók meg pörögnek.
Hol van az, hogy elenged a relé és mennyi idő után?Látok még két alprogramot, amit nem hívtál meg sehol a loop-ban.
(Jah, de. Látom bent vannak a setup()-ban.)
Valamint a számlálók értékét se vizsgálod sehol. Vagy azt a lib megteszi helyetted?
Aztán a kapcsos zárójelek is elég zavarba ejtőek így szövegformázás nélkül.
(IDE-ben van automata formázás, használd!)
Nekem mintha úgy tűnne, hogy a loop nem úgy van tagolva, ahogy kéne. Nincs egy fölösleges zárójeled ott?Biztos érted amúgy hogy működnek ezek a lib-ek?
Amúgy a debug úgy zajlik, hogy elhelyezel egy rakás Serial.print parancsot ott, ahol vminek történnie kéne és figyeled a monitort.
Mondjuk vmi ilyesmit kéne látnod a serial monitoron:
-számláló elindítva,
-gomb megnyomva,
-relé behúzva,
-számláló nullázva,
-gomb megnyomva.
Szóval helyezz el pár jelzést a programban és látni fogod mikor mi történik! -
Janos250
őstag
Korábban fpeter84 írta itt a fórumon, hogy használja az A6 ill. az A7 modulokat.
https://prohardver.hu/tema/arduino/hsz_4436-4436.html
Neten GPS/GLONASS modulra ezt is sokan pártolják, de nem próbáltam:
http://www.ebay.com/itm/RYN25AI-10Hz-UART-interface-high-performance-GPS-Glonass-antenna-module-battery-/171493874434?hash=item27edd4db02:g:lAwAAOSwGvhUGU6yEgy kis általános kiegészítés:
Ha azt akarod, hogy szinte mindig működjön, akkor olyan "GPS" kell, ami GPS+GLONASS egyben, mert ha csak a GPS holdakra alapozol, nagyon könnyen van olyan takarás, hogy nem tudja a chip, hogy hol van.
Az A6, A7-el nincs tapasztalatom, ott pihennek valamelyik doboz mélyén, a többi megkívánt, de soha nem használt cuccal együtt. Én spéci okok miatt SOKKAL drágább chipeket használok, ezért az nem ajánlom. Az viszont saját tapasztalat, hogy a GPS mellé kell a GLONASS is, ha ténylegesen használni is akarod. Antennákat próbáltam 1.000 Ft-tól 45.000 Ft-ig. A tapasztalat: az 1-2 ezer Ft-os kínai antennák között volt olyan, ami jobb jelerősséget produkált, mint a 45 ezer Ft-os márkás. Nekem ezek beváltak:
http://www.ebay.com/itm/28dB-LNA-Gain-1575-42MHz-RP-SMA-Male-GPS-Antenna-Aerial-Stronger-Singal-/251980707314?hash=item3aab3875f2:g:1tAAAOSwpDdVbUr~Vannak, akik az ublox sorozatot kedvelik, pl:
http://www.ebay.com/itm/GPS-NEO-6M-GY-GPS6MV2-Module-Aircraft-Flight-Controller-For-Arduino-MWC-IMU-APM2-/191969077395?var=&hash=item2cb23fa893:m:mwjEmftcf9sQoog9S2YqOng
Én nagyon régen használtam ublox gyártmányt, meg voltam velük elégedve.Aztán, ha méternél jobb pontosságot akarsz, akkor az százezreknél kezdődik, milliókkal folytatódik.
-
-
Teasüti
nagyúr
válasz
kmisi99
#6528
üzenetére
Nem kell félni a klónoktól, elvégre az Arduino opensource projekt, bárki gyárthatja.
Én kínai Nano-kat használok megelégedettséggel.
Az egyetlen hátrányuk a kisebb tápfeszültség tartomány: van akinél már 12 volton megsült a fesz.stab. Inkább olyan 8-10 voltig szeretik a tápot, bár ha PC-re kötöd, akkor ott a fesz.stab. nem fog kelleni.
Előszeretettel vezérlek velük címezhető led szalagokat. A Fastled elég nagy méretű, ha terjedelmes programot írsz, akkor annál hatékonyabb lib nem árthat. Bár Ambilight-hoz vannak kész firmware-ek is PC-s szoftvertől függően, ha az a cél. Azokhoz nyilván 3rd party lib se kell. -
Vladi
nagyúr
válasz
Teasüti
#6525
üzenetére
Nem kell nyomkodni, de néha szükséges, véletlenszerűen.
Ez egy régi gyártógépen lévő kést fog vezérelni a projektem. Időzíteni kell, de sajnos a gép már régi és sok nyűgje van. Időnként igazgatni kell, meg piszkálni stb. ehhez kell az időzítőre egy pause gomb, ami mikrokapcsoló lesz, meg egy olyan gomb, ami nullázza a ciklust.Ez utóbbin nem kéne, hogy több jel menjen, mert vagy egymás után többször vág a kés, vagy szerintem beragad.,
"hacsak a főnök nem milliszekundumra normáz be."
nemhülyeség. mondjuk én vagyok a főnök, szal... ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(#6528) kmisi99:
Van ilyenem, de érdemben még nem használtam, csak a régebbi fajtát.
-
kmisi99
addikt
Sziasztok a nagyon olcsó 2-3$ arduino klónok mennyire vacakok? A processzor rajta nem ez a hosszúkás DIP tokozású, hanem egy modernebbnek tűnő forrasztott kis IC. kínai Régebbi projektemhez már használtam fel, ahhoz simán jó volt. Viszont most színes ledszalag vezérlésre kell. Aki tudja mi a phillips ambilight, na olyasmit akarok vele kivitelezni.
A FastLed Library lesz futtatva, ha mond bármit is. -
bajaki
őstag
Sziasztok!
Egy Arduinoval megvalósított nyomkövető rendszer megvalósítását tervezgetem.
A terv az lenne, hogy összeraknék egy Arduino + GPS + GSM modult egy adatkártyával és egy androidos telefonra küldeném át adatkapcsolaton keresztül a koordinátákat és dolgoznám fel egy általam megírt android app segítségével. Mélyebben még nem merültem el a témában. Mennyire megvalósítható?
Milyen GPS és GSM modulokat ajánlanátok? Árban nem tudom egyelőre meddig mennék el, egyelőre kíváncsi lennék, hogy mennyibe kerülne egy olyan rendszer ami nagyjából életképes. Autóban lenne valószínűleg használva az eszköz.
Mit gondoltok, ajánlotok?
-
Teasüti
nagyúr
És milyen gyakorisággal kell nyomogatni? Be lehet rakni ám egy másodperces lecsengési időt is.
Egy cnc-n pl (vagy nem tudom mit építesz) a ciklus start gomb a ciklus indításán kívül mást nem csinál, így amíg fut a ciklus nyomkodhatod ha jól esik. Ilyen felhasználásban a késleltetés sem téma, hacsak a főnök nem milliszekundumra normáz be.
Aztán az én programjaim komplexitásukból eredendően másodpercenként kevesebb mit százszor futnak le, így én pl a prell jelenségével nem is foglalkozok, mert egy programciklus ideje kb elegendő késleltetés.(#6523) gyapo11
Ebben az esetben az első felfutó él aktivál, utána hogy mi történik az nem érdekes. -
-
#6518
Janos250
őstag
BTminishop
#6494
Janos250
őstag
válasz
BTminishop
#6494
üzenetére
Azt nem találtam meg, amire emlékeztem, de találtam egy másikat: NRF M 24L01 van ráírva az IC-re.
Ránézésre ilyen.
Ha kell, szívesen kölcsönadom addig, amíg a tied megjön Kínából.
Ha kell, írj privátot! -
tibi-d
tag
A prellmentesítés mindkét megoldása helyes. Az, hogy melyiket mikor alkalmazzuk, az az elvégzendő feladattól függ. Pl. ha ez a kontaktus egy számlálót engedélyez, ami több kilóhertzes jelet számól, nem mindeggy, hogy az első felfutó élre triggerel, vagy a már stabil 1 szintre. Ez utóbbi minden kapcsolásnál más és más időpontban lehet. Ilyenkor több száz, ezer impulzus elveszhet. Ha csak a megnyomás ténye a lényeges, bármelyik eljárás célravezető lehet.
Az előző bejegyzésben a "0" késleltetést a megnyomásra és az elengedésze is értettem. -
Gergosz2
veterán
-
Vladi
nagyúr
válasz
Teasüti
#6510
üzenetére
Ha már ezen rugózunk, most én is néztem pár oktató videót a szoftveres prell mentesítésről. Arra jutottam, hogy az elvi működés:
Ha érkezik egy jel, mérjük annak hosszát. Ha x időt, mondjuk 30 milit meghaladó időn keresztül jön a jel, akkor azt egy igennek vesszük.
Én meg addig azt hittem, hogy úgy működik, mint az állatok idegrendszerében:
Ha érkezik egy jel, azt automatikusan 1 igennek vesszük és utána 30 miliig nem érdekel mi történik, oda se nézünk, mert már van egy igenünk. Ha 30 mili után is van jel (prell mentes folyamatos jel) akkor tartósan igen, tehát a gomb folyamatosan nyomva. Vagy nincs jel és akkor a dolgozó felengedte.Ezt amúgy neurológiában refrakter stádiumnak hívják.
Melyik igaz?
-
Teasüti
nagyúr
Amúgy nem jobb ötlet prell mentesítés helyett az elvégzett feladatra berakni egy timeout időzítést, hogy megakadályozzuk az újra aktiválást?
Mondjuk az első felfutó élre lefut a kód, majd azt csinál a nyomógomb amit akar, mert egy ideig inaktív a bemenet.
Pl a ledet ne akarjam már 1 khz-en villogtatni a prell miatt, amikor a feladat csak egy kézi ki-bekapcsolás volt!Lényegében egy szoftveres monostabilra gondolok.
Így tényleg nulla késleltetéssel fut le, mert a feladatvégrehajtás után mérjük az időt.
-
-
tibi-d
tag
Sziasztok!
Szerintem ha valakinek nagyon fontos a "0" késleltetésü prellmentes kapcsolás, és nem sajnál érte egy kis többlet forrást áldozni, az vesz egy hall elemes nyomógombot. A 20 évvel ezelőtti billentyűzetek is ilyenekkel voltak szerelve. A cégnél még ma is van működő példány belőle. -
gyapo11
őstag
A változó OK, annak megfelelően kapcsolni a ledet, de a prellmentesítést nem szabad elfelejteni. Volt már itt ilyen kérdés, rendes gombfigyelés, változó, led kapcsolgatás, aztán minden gombnyomás lutri volt, hogy úgy marad a led vagy nem. Persze semi prellmentesítés nem volt.
Azt meghagynám az elméleti fizikusoknak.
De szerencsére semmit nem kell tudni az általános iskolás fizikán kívül, hogy elkezdhessen az ember áramköröket építeni. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation 4 PRO 1TB SSD fekete játékkonzol extra játékokkal garanciával hibátlan
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte A620M R5 7500F 32GB DDR5 512GB SSD RTX3070 8GB ZALMAN S2 TG Enermax 750W
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG STRIX X570-E Gaming alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Nvidia Quadro M2000/ M4000/ P2000/ P2200/ P4000/ P5000/ RTX 4000/ RTX A2000 / RTX A4000
- Azonnali készpénzes AMD CPU AMD VGA számítógép felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest