Új hozzászólás Aktív témák

• BlacKSouL addikt

  #65376

  #65370 Vérboci

  2019-01-21 14:56:19

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  BlacKSouL

  addikt

  #65370 Vérboci

  #65370 Vérboci

  Persze hogy relatív... azért is írtam, hogy a nutellához viszonyítva.
  Mert én amikor először vettem mogyoróvajat, akkor abból indultam ki, hogy ez a földimogyorós ámérikai nutella. Aztán csalatkoznom kellett. Azt nem tudom, hogy mindegyik sós-e, vagy csak amit mi vettünk, volt olyan fajta, de elsőre nagyon meglepődtünk. Aztán kicsit átszellemülve már jó volt, lehetett úgy enni mint a mogyorókrémet. De hogy lekvárral nem bírnám megenni, az fix.

  bobsys: tudom, tudom... most már. Csak kisalföldi véglényként ugye a mogyorókrémtől közelítettem anno a mogyoróvajhoz...

  Általános iskolai cserekapcsolatban voltunk Angliában. Családoknál. Egyszer csomagoltak mogyoróvajas szendvicset. Én is az édes mogyorókrémhez voltam szokva, a feltéphető fóliáshoz, amiből diókrém is volt. Beleharaptam hát, és borzalmasnak találtam. Osztálytársmnak ízlett, vele mindig cseréltünk valamire. Aztán persze 20 évvel később már az üvegből kanalaztam két pofára, de hát gyerekként a sört se szerettem
  Ugyanott kitették nekünk a szünetekre a narancslevet. Mi meg ittuk pohárszám. Csodálkoztak is, hogy ejnye a magyarok hogy szeretik ezt, majd az utolsó napokban derült ki, hogy az valami sűrítmény, kvázi jaffaszörp, csak valamivel természetesebb, és minimum 5x-ös hígítással kellene inni, mi meg ittuk töményen Fura is volt az íze, de tök úgy volt kirakva, mintha sima narancslé lenne.

Új hozzászólás Aktív témák