Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • fokukac
    nagyúr

    Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal,
    Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival,
    Fut hideg forrásnak enyhitő vizére,
    És ezerjófűvet tépni a sebére.

    A tópart, a csillagok,
    a telihold,
    kibaszottul romantikus volt
    És azt kívántuk, hogy
    ezentúl mindig így legyen
    A kezedet kértem a papádtól,
    bocsánatot meg a mamádtól
    Mikor berúgtunk együtt
    az esküvõ elõtti pénteken

    De jöttek a gondok, a zûrzavar,
    a pelenkában bûzlik a szar
    Pihenés nélkül húztam az igát sok éven át
    S ha menekülnék, mer' ebbõl elég,
    pörög alattam a mókuskerék
    Késõ már, hogy abbahagyjuk ezt a komédiát

    [I]Ne szólíts többet a babádnak
    Mikor az elõbb még szidtad az anyámat
    Tudom, hogy átharapnád a gigámat
    És azt se mondanád, bocsánat
    Nem gyûlöllek, csak utállak
    Csípõbõl lövök utánad
    De én sem vagyok okosabb nálad

    Miattad iszom, te állat[/I]

Új hozzászólás Aktív témák