- Huawei Watch GT 4 - kerek karék
- LG Velvet (4G) - megelőzte a híre
- Google Pixel topik
- India felől közelít egy 7550 mAh-s Redmi
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Redmi Watch 5 - formás, de egyszerű
- Honor 200 - kétszázért pont jó lenne
- Fotók, videók mobillal
- A Samsung bemutatta az Exynos 2500-at
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
ekkold
Topikgazda
válasz
aujjobba
#100605
üzenetére
Igen. Alaphelyzetben fix kitöltési tényezővel, és fix frekvenciával működő táphoz ajánlott. De kis ügyeskedéssel a frekvencia (vagy akár a kitöltés is) változtatható. Persze erre vannak más IC-k is, tehát egyéb szempontok is számíthatnak hogy mikor érdemes ezt választani. Magyarul: jól gondolod, elsősorban pl. rezonáns tápokhoz érdemes használni.
PWM szabályozású tápból is létezik nagyon sokféle működési elvű, amelyek más-más vezérlő IC-t használhatnak.
-
ekkold
Topikgazda
válasz
aujjobba
#100565
üzenetére
Többnyire kapcsolóüzemű tápok alapja (bár a félhidas verziók gyakoribbak, pl. IR21531). Ha nagyon akarjuk, akkor azért lehet pár féle módon vezérelni is. Ill. régebben fénycső és egyéb gázkisüléses csövek és fényforrások meghajtójaként, is gyakori volt.
Ebben pl. IR2153 / 21531-et használtam annak idején:
[link] bár némiképpen eltértem a gyári ajánlástól a felhasználásakor.
-
#100513
tordaitibi
veterán
aujjobba
#100511
válasz
aujjobba
#100511
üzenetére
Negatív
A saját vevőjét soha nem használtam, külső vevő van, + nyomógomb ami közvetlenül, a táv.vevő nélkül vezérli a kapunyitót.
Mindegyikre ugyanaz a hiba.
Ha egymás után 15x megnyomom a távirányítót, vagy a nyomógombot, 15x csinálja vagyis nem ez baja.Hcl, a kapu úszókapu, 8 daran csapágyon fut egy C sín, kisujjal tudom végigtolni.
Meg ha akadna, ott megállna és visszanyitna, de a menet teljes szakaszán simán végigmegy ha kézzel kinyitom nyitott végállásra. Nem a nyomatékhatároló lép működésbe. -
#100510
tordaitibi
veterán
aujjobba
#100509
-
#99080
tordaitibi
veterán
aujjobba
#99078
-
aujjobba
addikt
-
#98783
tordaitibi
veterán
aujjobba
#98782
válasz
aujjobba
#98782
üzenetére
Lehet de sokszor csal, szerintem nálad is van valami vele párhuzamosan.
A csippanás hogy feltöltődött egy elkó, ezután logikusan már szakadásként viselkedik.
A multiméter 0,5-2V között ad ki ellenállás mérésnél, az ha egy elkóra kerül, az első pillanatban nagy áram=rövidzár, utána feltöltődik a mérőfeszültségre=szakadás mivel nullára esik a mérőáram. -
-
Jarod1
veterán
-
mzso
veterán
válasz
aujjobba
#98444
üzenetére
Ezt a YT csatornát tudod linkelni? Engem érdekelne.
Amúgy legalább túlterhelés védelem van bennük?
Amúgy sem akarnám csúcsra járatni a LED-eket. Tapasztalatból 20-25W LED teljesítménnyel bőven be lehet világítani a szobát ahol lenne. A Szalag meg 16W/m és lenne vagy 4m... -
#98464
Dr. Szilikát
őstag
aujjobba
#98452
Dr. Szilikát
őstag
válasz
aujjobba
#98452
üzenetére
Ha a kapcsitap dugójat fordítva dugtam volna a konnektorba, akkor ez nem történt volna meg?
Mindegy, a Graetz-híd miatt is, meg amúgy is, a tápegységek primer oldalát mindig hálózati feszültség alatt állónak kell tekinteni, illetve azzal galvanikus kapcsolatban állónak. A primer GND pedig csak annak a körnek a viszonyítási pontjaként értelmezhető és a rajzokon is meg kell különböztetni.
Elvileg mindenféle ilyen szervizmunkát csak 1:1 biztonsági leválasztó trafóval szabadna végezni, amit persze sokan nem tartunk be, helyette körültekintőnek kell lenni.
Mert itt csak anyagi káros, más esetben a szerelő ember élete is "fennforoghat", amit a trafó esetleg megvéd.
-
Ribi
nagyúr
válasz
aujjobba
#98460
üzenetére
Mert ha így van, akkor a szkóp földelése és GND ref között 320V lesz egyik periódisban és a másikban DCHV+ ág és a GNDREF között belenéz egy 320V tápba, közte a chippel ami elköszön.
#98462aujjobba: Akkor lehet jól sejtettem, mert tordaitibi is írta, hogy a táp földje és a refgnd, között félperiódusban 320V van.
-
#98461
tordaitibi
veterán
aujjobba
#98458
válasz
aujjobba
#98458
üzenetére
Ezt nagyon elb@actad
Menj végig a bejövő 2 póluson, egyszer az egyik utána a másik kerül erre a gnd-ref pontra. A grécen keresztül. A negatív félperiódust rövidre zárod a bejövő és a föld között. Ha volt firelé le kellett volna oldania, bár a mezei AC-s nem tudom hogyan viselkedik félhullámú földzárlatra.
A GND_ref nem a bejövő föld hanem a kapcsolás PRIMER oldalának a negatív testpontja.
A beépített elemek gyengébbek voltak az év relénél, kismegszakítónál. -
Ribi
nagyúr
-
-
aujjobba
addikt
válasz
aujjobba
#98413
üzenetére
A szkop testjet hozzaerintettem a konverter testjehez, amitől az IC szikrázott egyet majd a biztosíték felrobbant.
Az egyenirányító hid is rövidzárlatos lett.
Kicsereltem a hidat es a biztosítékot, de továbbra is azonnal eldurran a bizti is elhalt az új híd is.Ezek szerint az IC pusztulhatott meg, es okozza a problémát?
Azon külsérelmi nyomot nem látok.Az eredeti szikra mitől is pattan ilyen helyzetben?
Azt tudom, hogy a szkop testje foldelt, es az egyeniranyott DC nincs tőle galvanikusan elválasztva.
Tehat igy gyakorlatilag rövidre zártam a kört?
Ha a kapcsitap dugójat fordítva dugtam volna a konnektorba, akkor ez nem történt volna meg? -
aujjobba
addikt
válasz
aujjobba
#98246
üzenetére
Egesz hihetetlen, de mukodik a +-12V flyback
Nem is túl zajos, tenyleg 500mA terhelés korul esik csak le 12V alá a kimenet, jónak tűnik.
Mire rájöttem, hogy csak a +12V ágról van visszacsatolás, igy ha azt nem terhelem legalább egy kicsit, akkor a -12V szépen lassan mászik elfele, -20V környéken kaptam el.
Egyenletesen terhelve szépen megy.Majd bedobozolom, rendes kapcsolóval, visszajelző ledekkel.
Meg az Y kondit beforrasztom a primer/szekunder grundjai közé.
-
#98389
tordaitibi
veterán
aujjobba
#98385
válasz
aujjobba
#98385
üzenetére
Megmondom őszintén elggé csekély a transzformátoror gate vezérlés terén az ismeretem.
Az bizos hogy ezzel a meghajtással nagyon nehéz a fetek egybenyitását kivédeni, nem lesz dead time.
Valamint nagyobb áramoknál már sokkal kedvezőbb N fetet használni mind a 4 fetnél.
A másik, spwm vezérlésben némileg képbe vagyok.
Ott is H híd van de míg az egyik pl. felső fet kapja a 20-30Khz kapcsolójelet, a másik alsó párja csak egy on jelet kap ez ideig hisz teljesen felesleges azt is 20khz-el kapcsolgatni, intézi a felső.
Ezt sehogy nem lehet 1 de még 2 transzformátorral sem megvalósítani.
Talán sikerült érthetően lerajzolnom.
Mivel mint írtam a trafós eléggé nehezen megy nekem, rászoktam a felső feteknél vagy segédtáp+optocsatolós fet driver, vagy direkt erre való low-high driver ic-kre. Azok bitzosítják a megfelelő holtidőt is minden további hercehurca és késleltetések nélkül. -
ekkold
Topikgazda
válasz
aujjobba
#98385
üzenetére
A trafón alaphelyzetben nem tudsz olyan jelet átvinni, aminek DC komponense is van, bár kicsit trükkkösebb kapcsolástechnikával az is megoldható (de nem túl gyakori)...
Helyette olyasmi jelet kell átvinni mint amit pl. a TL494 állít elő...
De ha kicsit több időm lesz, majd összedobok erre egy működőképes TINA modellt..Igazából azt kell eldönteni, hogy mi a cél... utána jöhet a hogyan...
-
#98381
tordaitibi
veterán
aujjobba
#98380
-
aujjobba
addikt
válasz
aujjobba
#98374
üzenetére
Hát vannak ennek mélységei, melyik toroid milyen frekire jo, mikor telítődik, mennyit kell tekerni, milyen az anyaga.
Ami tetszik, hogy izolált kimeneteket lehet vele csinálni, mondjuk egy teljes FET hídhoz eleg lenne egy meghajtó plusz a toroid négy kimenete.
Na jatszadozok kicsit ezzel
-
#98373
tordaitibi
veterán
aujjobba
#98368
-
#98331
Dr. Szilikát
őstag
aujjobba
#98328
Dr. Szilikát
őstag
válasz
aujjobba
#98328
üzenetére
Egy irányba szokás tekerni a trafókat (nem váltanak irányt a tekercselőgépen), a tekercsek kezdőpontját szokták egyezményesen jelölni:
De ha valami hóbort folytán, a szekundert ellentétes irányba tekernék, akkor a tekercs végét kellene neki ponttal jelölni, hogy a felhasználót ne vezesse félre.
Kép forrása:
Pár érdekesség:
-
#98276
tordaitibi
veterán
aujjobba
#98275
válasz
aujjobba
#98275
üzenetére
40 évvel ezelőtt szeánszoztunk cimbikkel, hasonlítgattuk a cuccainkat.
Nem vennék rá mérget de szerintem az audiofil kifejezést a digitális technológia eleve semmissé teszi.
Szóval se mondom hogy nem szólhat jól.
De olyan lábdobot meg egyebet ami az egyik haveromnál szól perpill is, 2024-ben egy full analóg cuccon, orsós magnóról félcollos stúdiószalagról 2 sávon,
nekem ezt az érzést nem tudja mai napig visszaadni a digitális.
Persze nagyon fontos láncszem a tápegység ezt nem lehet vitatni. -
#98274
tordaitibi
veterán
aujjobba
#98273
-
Reggie0
félisten
válasz
aujjobba
#98195
üzenetére
Teljesen. Az ellenallast a csatorna szelesseget novelve lehet csokkenteni, ami szuksegszeruen noveli a gate kapacitast, mivel a gate lefedi a csatornat. Legalabbis tranzisztorcsaladon belul. Vannak egzotikus szerkezetu tranzisztorok, amelyek egyeb geometriai trukkokkel csokkentik a csatornaellenallast, de jellemzoen azoknal is van valamilyen egyeb hatulutoje, mint pl. nagyobb szivargas lezart allapotban, vagy nagyobb transzfer kapacitas. Ha kis kapacitast es kis feszultsegesest vagy melegedest szeretnel, nagy aram mellett, akkor az IGBT lesz a jarhato ut.
-
#98196
tordaitibi
veterán
aujjobba
#98195
-
#98018
Dr. Szilikát
őstag
aujjobba
#98017
Dr. Szilikát
őstag
válasz
aujjobba
#98017
üzenetére
Erre nem akartam kitérni, terjedelmet növelni, csak ennyiben utaltam rá, hogy nem egy általánosítás: "amire az adott vezérlő IC nem is képes".
Vagyis másik adott IC mást csinálhat, amire tervezték, de a kapcsolófrekvenciát nem szokták a hallható tartományba csökkenteni. Burst PWM / Green Mode PWM nagyon halk kattogásszerű hangot produkálhat, amikor a laptoptápot fülre szorítjuk, csak úgy venni észre, ha olyan típus.
Vagy az öreg Vestel képcsöves TV-k is tudták már ezt, de csak a hátlap levétele után, közelről hallatszott készenlétben egy kis "ketyegés".
-
#98015
Dr. Szilikát
őstag
aujjobba
#98013
Dr. Szilikát
őstag
válasz
aujjobba
#98013
üzenetére
Terhelés nélküli esetleges sípolás megfigyelhető sok esetben, amit nem a kapcsolófrekvencia csökkentése okoz (amire az adott vezérlő IC nem is képes), hanem a PWM kitöltési tényező csökkenése, amitől persze még nem lenne hallható a kapcsolófrekvencia.
Viszont tapasztalatom szerint, egyes alkatrészek, ilyen alacsony kitöltésű jelre jobban képesek akusztikusan rezonálni, alharmonikus frekvencián, ami már hallható. Ehhez persze az is szükséges, hogy legyen "rezonálható" alkatrész, meglazult tekercs, vasmag, áramjárta vezeték, netán egy kondenzátor képében. Legtöbb esetben önmagában ártalmatlan, de kellemetlen.
Vannak bizonyos esetek, amikor elhasználódás során erősödik a hang, általában kapacitás kiszáradása miatt, de új szerkezetnél ilyen ok még nincs.
-
#97980
tordaitibi
veterán
aujjobba
#97979
-
ekkold
Topikgazda
válasz
aujjobba
#97926
üzenetére
Évekkel ezelőtt vettem egy Aneng 8008-at. Nekem nagyon bevált, (lehet, hogy csak szerencsés példányt fogtam ki, nem tudom). A feszültségmérője 4 teljes számjegyes (9999-ig megy) , és gyakorlatilag ez a 4 számjegy kb. együtt fut az asztali multiméteremmel.
Valahol találtam régen egy leírást, hogy a belső referenciánál spóroltak a hidegítő kondival, 100nf van benn az ajánlott 4,7uF helyett. Ennek forrasztottam a hátára egy 4,7uF-os SMD ker. kondit. A 3V-ra pedig egy polimer kondit építettem be. Az eredmény: még stabilabb kijelzés - bár eddig sem volt számottevő ingadozás, és mintha egy kicsit gyorsabban állna be (a méréshatárváltással együtt). De ha semmit sem csinálsz vele, csak használod, akkor is teljesen jó.
-
Reggie0
félisten
válasz
aujjobba
#97918
üzenetére
Sajnos azt kell mondanom, hogy az uni-t muszerek elegge ocskak. En mar nem is fogok toluk venni. Utolso amit vettem egy ut512 es egy utg932e, de mind a ketto gyatra, elobbi meg le is fagy nem ritkan. Kozismert kinai lett, azaz az ara mar nem kinai, de a minosege meg igen.
-
ekkold
Topikgazda
válasz
aujjobba
#97922
üzenetére
Ehhez ismerni kell milyen tipusú hibák fordulnak elő.
- %-os eltérés: az adott műszer által mért érték, a valós érték bizonyos %-ával több vagy kevesebb. Ez a kb. állandó hiba arányos a mért értékkel.
- offszethiba: az adott műszer egy fix értékkel többet (vagy kevesebbet) mér az adott méréshatárban. Tehát ha ez mondjuk 0,5mA, akkor az 1A mérésekor szinte fel sem tűnik, de amikor 0,5mA helyett 1mA-t muatat akkor bizony már jelentős...
- linearitás hiba: a mért értéktől függően változó %-os vagy offszethiba: meglehetősen nehezen kompenzálható hiba. Tehát pl. a skála (méréshatár) elején és végén egész jól mér, viszont a közepén számottevő eltérés van. Esetleg ugyanez több szakaszban, váltakozva a pontos és a pontatlan mért értékek.
Mindezek változhatnak külső hatásokra is, pl. hőmérsékletre, elektromágneses zavarokra, műszerben levő elem merülésére, stb...
Természetesen a különböző méréshatárokban változhat, ill. más-más lehet a mérési hiba is.
Ezek kívül persze meg kell említeni a felhasználói mérési hibát is, pl.: nem megfelelő méréshatár választása, műszer hibás kezelése (pl. sokszor látom, hogy valaki ellenállásmérésnél fogja az ellenállás lábát, és beleméri a saját keze ellenállását is), stb...
Műszereket úgy hasonlíthatunk egymáshoz, hogy egyszerre mérünk vele ugyanabban az áramkörben (és azonos méréshatárt választunk a két műszeren). Árammérésnél sorba kapcsoljuk a két műszert így ugyanazt az áramot mérjük meg. Feszültségmérésnél a két műszert párhuzamosan kapcsoljuk. (Az ellenállás, kapacitás induktivitás, mérése nyilván kivétel - azt nem tudjuk egyszerre mérni) -
Audience
aktív tag
válasz
aujjobba
#97918
üzenetére
Nekem eddig Uni-T-vel nem volt gondom a kínai szutykok között viszonylag jó cuccokat csinálnak. Árammérésnél érdemes követni a régi öreg Mesterek ajánlását és folyamatosan lefelé menve a méréshatárral ott mérj ahol a legnagyobb kitérést adja anélkül, hogy kikoppanna a mutató, ez egy kis absztrakcióval a digitális műszerekre is igaz!
-
#97920
Dr. Szilikát
őstag
aujjobba
#97918
Dr. Szilikát
őstag
válasz
aujjobba
#97918
üzenetére
Értem, hogy törekedtél az egyformaságra, de ennek igazi módja a műszerek soros kötése, mert akkor biztos, hogy ugyanazon áram folyik rajtuk.
Például lehet befolyásoló hatása az áramkörre még a műszer saját belső (sönt) ellenállásának is stb., soha nem tudhatod, mi kavar be.
-
ekkold
Topikgazda
válasz
aujjobba
#97918
üzenetére
Sajnos a pontos árammérés nehézkesebb mint gondolnánk. Ha veszel 5db multimétert és egyszerre mérsz vele, akkor 5 különböző áramerősség értéket fogsz kapni...
A műszerekben van egy un. sönt ellenállás, ezen átfolyik a mérendő áram, és a rajta eső feszültség alapján mutatja a műszer az áramot. Azonban még a nagyon drága sönt-ellenállásoknak is véges a pontossága, és van hőfokfüggése is (meg további egyéb problémái - pl. a csatlakozási pontok termoelemként viselkednek, ami a felmelegedő ellenállás esetén - egyfajta memória effektus szerű hibát visz be). Egy komoly műszerben csak a sönt ellenállás sokezer Ft-ba kerül. Nyilván egy kézi multiméter nem ez a kategória, de ezektől nem is lehet túl nagy pontosságot elvárni - de ezen belül is vannak különböző ár, minőségi, ill. pontossági kategóriák. -
aujjobba
addikt
válasz
aujjobba
#97893
üzenetére
Vettem egy uni-t 33A+ multimetert a maxwell melle, hogy tudjak egyszerre ket dolgot is merni.
Hasonlitgattam a kettot, nyilvan mas-mas erteket mutatnak ugyanazt merve ugyanugy es ugyanazzal a merozsinorral is, mindegy nem a vilag vege.Nade ami kicsit furcsa a uni-t kapcsan, hogy a maxvell-lel kimertem 0.5mA koruli aramot (kb. annyit is vartam hogy legyen), es ugyanerre a uni-t a mA-es kapcsoloallasban 1.3mA-t mondott, ami azert jelentos elteres.
Atkapcsoltam a μA allasba, es akkor mutatta a valos 0.5mA koruli erteket.
Tehat ha nem tudom, hogy a μA tartomanyban varhato az eredmeny, akkor siman megvezet. -
-
#97864
tordaitibi
veterán
aujjobba
#97858
válasz
aujjobba
#97858
üzenetére
Ilyen célra, feszültségmérés, tartok egy kis noname piaci gagyi kis multimétert amit asszem egy ezresért vettem és teljesen pontos.
Igaz csak 3,5 digites de erre teljesen jó, még liion cellánál is elegendő a századvoltos kijelzés.
Így legalább a feszültségmérésnél nem kell átdugdosni.
And jól írja, egy fetet az ujjaddal megérintve is ki lehet nyitni, ha nincs áramkorlát akkor felszalad az amper. -
And
veterán
válasz
aujjobba
#97858
üzenetére
"Vissza aram meresbe, feltekertem 20mA-re [..]"
Ezt egész pontosan hogyan is tetted ezt? Mi volt a mérési elrendezés? A drain-körben volt valamilyen ellenállás? Csak mert egy (mos)fetet elég könnyű kinyitni, ha a DC-n nagy impedanciás gate-jét piszkálod akár mérőzsinórral, és olyankor elég nagy áram indulhat el, ha nincs korlátozva.
"Neadjisten ha nem kellene folyton atdugdosni a merovezeteket a fesz-es-minden-egyeb/max200mA/max20A dugaljakba, az nagy aldas lenne."
Amúgy meg nem véletlenül vannak dedikált árammérő aljzatok, különösen az ilyen 20 amperes méréshatárokhoz. Gondolj bele, ha csak a méréshatárváltó kapcsolótól függene az áramút, akkor azon át is kellene zavarni ezt a rengeteg áramot. Az a kapcsoló meg nem amperekre van kitalálva, és a hozzá vezető pcb-sávok sem. Sokkal egyszerűbb, ha van egy külön aljzat, amit egy sönttel, mérőellenállással összekötnek a közös / GND-aljzattal. Eddig csak olyan DMM-jeim voltak, amelyeknél ez a 10 vagy 20A-es méréshatár nem is volt biztosítva. A kisebb áramú persze igen, de 25 év alatt talán 1-2 alkalommal kellet csak üvegbiztit cserélni bennük, és akkor is én voltam a hiba okozója, nem a műszer. -
#97857
tordaitibi
veterán
aujjobba
#97854
válasz
aujjobba
#97854
üzenetére
Sajnos user error
ha kiverdesed a biztosítékokat.
Az első multimnál én is ezt játszottam, az is megtörtént hogy 200ohmba 230-at mértem... Ment is a kukába szegényke.
Aztán valahogy ráálltam a metodikájára.
Mindig 2x megnézem hol is áll a méréshatárváltó, ampert meg ha nem tudom holtbiztosra inkább dugdosok és 20amperbe kezdem aztán megyek lejjebb, ha kell megint dugdosok.
Állítólag az automata méréshatárváltósok sok terhet levesznek a válladról (nekem sose volt ilyenem) de V-A váltásnál azoknál is át kell dugni a mérőzsinórt. -
Reggie0
félisten
válasz
aujjobba
#97716
üzenetére
Pontosan. De valoszinuleg, hogy 4 bit lesz es egy konkret bit egy poziciohoz tartozik.
#97722 aujjobba: A 7szegmens altalaban nem BCD, bar letezik olyan is, hanem szegmensenkenti vezerles. Ilyen elektronikaval szokas vezerelni:
A foldre huzast azert kell tranyoval, mert a 7 led arama mar jelentos, nem birja el a mikrovezerlo(Arduino) laba, foleg mert egyszerre negyed ideig vilagit egy digit, igy az alatt az ido alatt negyszer akkora aramot kell attolni rajta, hogy ugyanolyan fenyerejunek lasd, mintha csak az az egy digit lenne kozvetlenul es folyamatosan meghajtva.
-
Reggie0
félisten
válasz
aujjobba
#97710
üzenetére
Valoszinuleg multiplexelve van, azaz egy szegmens-t lehet egyszerre meghajtani es vannak dedikalt labak amelyekkel az adott szegmenst lehet kivalasztani. Igy peldaul 4 szegmenshez csak 6 vagy 8 lab kell, azerint, hogy a cimzo labakon van-e dekoder. Altalaban nem szokott lenni, mert az is sporolas.
-
#97623
E.Kaufmann
veterán
aujjobba
#97613
67 W gyorstöltés van, de nem bánnám, ha nem csúcson töltene...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- nVidia tulajok OFF topikja
- Medence topik
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- The Division 2 (PC, XO, PS4)
- PlayStation 5
- Intel Core i3 / i5 / i7 / i9 10xxx "Comet Lake" és i3 / i5 / i7 / i9 11xxx "Rocket Lake" (LGA1200)
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- TCL LCD és LED TV-k
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Huawei Watch GT 4 - kerek karék
- További aktív témák...
- Apple Ipad Pro 2 gen2 10,5" 2K retina A1709 64GB
- Samsung Galaxy A22 5G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B450M R5 5600X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 12GB Rampage SHIVA Seasonic 520W
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 5060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 7 5800X 16/32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest