- Milyen okostelefont vegyek?
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Google Pixel topik
- Poco X5 Pro - ránézésre jó
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Beárazták az projektoros Ulefone-t
- iPhone topik
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- eSIM, a kártyamentes szabadság
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
válasz
Rivaul
#14188
üzenetére
Ilyen infrás érzékelőre gondolok. Rögzítés nem lesz egyszerű a focilabdával jól megrugdosva, főleg ha két oldalról jönnek a lövések. Szükség lehet a túloldalon egy fényelnyelő valamire vagy ferde tükörre, hogy ne verődjön vissza az infra fény a földről vagy a kapu mellett elsétáló emberről, csak a labdáról. És figyelni kell arra, hogy a visszapattanó labdát ne érzékelje áthaladónak.
-
gyapo11
őstag
válasz
repvez
#14179
üzenetére
A modulokkal kapcsolatban nem tudok hasznosat mondani, csak a hibakereséssel. Az egyik a serial monitor, akár programsoronként ki lehet íratni, hogy mi történt, melyik kimeneten minek kellene megjelenni. A másik a 13-as porton levő beépített led, azzal is lehet villogtatni. A harmadik a szkóp és/vagy digitális állapot analizátor. Utóbbi software-ében van protokoll értelmező, lehet nézni, hogy helyes parancsot adott-e ki az eszközre, helyesen címezte-e stb.
-
gyapo11
őstag
Én teljesen máshogy közelíteném a problémát. Nem az a fontos, hogy mechanikailag egyformán mozogjanak a valamik, hanem hogy egyszerre álljon meg a húrok rezgése. Vagyis tennék egy potmétert a pedálra, és egy mikrofont a zongorába. Ezután leütnék egy hangot, esetleg a mikrofont érdemes a húr közelébe tenni, és megnyomnám a pedált, megjegyezném, hogy melyik pedálállásnál hallgatott el a húr, és ezt az összes hangnál meg lehet csinálni, miközben az arduino kiírja, hogy melyik hang mennyivel előbb vagy később hallgatott el, mint az etalonnak kijelölt hang. A menyivel itt nem idő, hanem távolság. Tkp. nincs mértékegység, csak hasonlítás az etalonhoz.
Addig kell állítgatni az éppen mért hangnál a valamit, amíg a különbség 0 lesz, ekkor pontosan egyszerre fognak elhallgatni. -
-
#14038
gyapo11
őstag
douggutaby
#14037
gyapo11
őstag
válasz
douggutaby
#14037
üzenetére
Pusztán az alacsony hőmérséklet nem indokolja, inkább a pára, a nedves levegő, később a dér, zúzmara.
Először tedd be dobozba, hogy ezek ne érjék. Ha ezután sem jó és valóban nem bírja a hideget, akkor lehet betenni egy ellenállást meg egy hőmérőt és csináljon magának meleget. Ekkor persze érdemes hőszigetelni a dobozt, és megfelelő erősségű táppal ellátni. A doboz fűtése már csak azért is indokolt lehet, mert arra is lecsapódik a pára stb., a fűtés ezt leszedi, persze csak ott ahol nincs hőszigetelés. Legalább a wifi antenna lásson ki a router felé nem vezető felületen, a vizes dolgok viszont vezetik az áramot. -
gyapo11
őstag
válasz
zoombiee
#14015
üzenetére
Két dolog biztos kell, a pergésmentesítés és az időzítés.
A nyomógomb prelljére legegyszerűbb megoldás az adott idő utáni új beolvasás. Ha 0-ra vált a bemenet, onnantól kb. 50 ms múlva újra be kell olvasni, és ha még mindig 0, akkor a nyomógomb megnyomott állapotban van. Fölengedésnél ez nem kell, tételezzük föl, hogy megnyomott állapotban egy pillanatra sem szakad meg a vezetése.
Az időzítés pedig a millis() használatával és egy gomb figyelésével a következő:
if(1-es gomb megnyomva && regimill==0)
{regimill=millis()}if(1-es gomb megnyomva && (millis()-regimill)>1000)
{lejárt az 1 másodperc}if(regimill>0 && (millis()-regimill)>1000)
{regimill=0}A lényeg, hogy ne álljon le a loop pörgése, sok programban ez gond lenne, nálad is kerülhet be olyan programrészlet, aminek folyamatosan futnia kell, ezért ne használd a delayt.
Amint az 1-es gomb megnyomott állapotba kerül és a regimill változó értéke 0, beíródik a regimillbe a millis() aktuális értéke. Ez az if a továbbiakban a regimill nullázásáig nem hajtódik végre.
A második if-ben két feltételnek kell teljesülnie, ekkor lejárt az 1 másodperc.
A harmadik if biztosítja, hogy ha letelt az 1 másodperc, akkor is nullázza a regimill változót, ha közben fölengedték az 1-es gombot.
Még azt érdemes megoldnani, hogy a gomb fölengedésekor azonnal nullázza a regimill változót, hogy a következő gombnyomáskor indulhasson a számlálás. -
-
gyapo11
őstag
Az évekig elketyegést úgy érted, hogy alvó módban? Mert a pártíz mA-es fogyasztást pártíz óráig bírják az elemek. Azt viszont meg lehet csinálni, hogy amíg van táp addig megy a cucc, amint megszűnik a táp, a diódán keresztül belépnek az elemek, a proci elmenti amit kell és elalszik. Így tényleg évekig el tud lenni egy elemkészlettel.
-
gyapo11
őstag
válasz
csongi
#13886
üzenetére
Nem tudom mennyire ismered az arduino programnyelvét, amit az IDE-be kell bepötyögni. Szólj, ha valamit nem értesz.
Szóval kell egy időmérés. Erre van a millis() függvény, ez másodpercenként 1000-rel növekszik. Vagyis ha a program indulásakor elteszed az aktuális értékét egy változóba és utána összehasonlítod a millis() aktuális értékével, akkor megkapod, hogy az elejétől mennyi idő telt el. Ez az időmérés alapja, ha 5 perc múlva akarod a relét bekapcsolni, akkor a millisnek 5*60*1000-rel kell nagyobbnak lenni, mint induláskor volt. Ha 50 napnál hosszabb ideig lesz bekapcsolva az arduiono, akkor meg kell oldani a millis() 50 naponkénti nullázódását.A relé bekapcsolásához kell egy digitális kimenet, amit outputra kell állítani. Ezután ha high értéket írsz bele, akkor 5 V lesz a kimeneten, ha low értéket akkor meg 0 V. Kell ide egy fet vagy egy ellenállás+npn tranzisztor, hogy a relé ne a processzor kimenetét terhelje.
Áram nélkül nem fut a program, és az eepromot és flasht kivéve minden adat törlődik. Vagyis használhatsz egy külső táppal ellátott ramot, pl. rtc-t, vagy beírhatod a nem felejtendő adatokat az eepromba vagy a flashbe. Ezeket a következő bekapcsoláskor beolvashatod, és folytatódhat a program ott ahol az áramszünet jött. Az áramszünettel nincs baja, csak előtte mentsd el az adatokat.
Fogyasztás 10-20 mA lehet kb. -
gyapo11
őstag
válasz
wocsok17
#13837
üzenetére
A kevés portra a portbővítés a megoldás, pl. shift regiszterrel vagy i2c-s portbővítővel.
A reset vagy programrátöltés közbeni kapcsolgatás elkerülésére pedig vagy monostabil multivibrátorral kell késleltetni a relék elérését, tehát pl. a tápfeszültség megjelenése után x másodpercig tiltani a reléket, a lényeg, hogy ezt külső áramkörrel kell csinálni, ne a mikrovezérlő tiltsa saját magát.
Illetve lehet olyan trükköt alkalmazni, ami egyébként sose fordul elő, pl. egy cd 4040 vagy 4020 számlálóba mondjuk 1024 impulzust küldeni, amikor már elindul a program és minden láb megfelelően be van állítva, és ez a számláló ic engedélyezi a relék elérését a mikrovezérlőnek. Addig dobálhatja a lábait bármilyen szintre, a relék csöndben maradnak. -
gyapo11
őstag
válasz
evilskati
#13833
üzenetére
Ha egy határozott helyen van a füled, akkor van esély az aktív zajelnyomásra. A hűtő zaja várhatóan periodikus. Odateszed a mikrofont, ahol ülsz, a jelet beviszed mondjuk egy esp32-be, digitalizálod, és előállítod az inverzét, amit kiküldesz egy hangszóróra. Addig korrigálod az inverz görbét, amíg a mikrofonon már semmi hang nem észlelhető, ekkor már síri csendben fogod nézni a tv-t. A hangszórót annyival közelebb kell tenni a füledhez, amennyit késleltet az esp a jelfeldolgozással.
Most ért bele a kezem a bilibe.
A másik ami nekem bevált pl. utcán sétálás közben, az az aktív zajszűrős fejhallgató. Pedig az utcai zaj nem periodikus, mégis sokat tompít rajta. Korábban föl kellett nyomnom a hengerőt, hogy már szinte bántott, különben nem értettem a halk beszélgetést. Meg előre megdolgoztam a hangfile-t, dinamika kompresszió, hangerő emelése.
Mióta megvan ez a fejhallgató, a kimondottan halk beszédet is értem benne, miközben az utcai forgalomban haladok. Tv nézésnél gond lehet a BT késleltetése, arra nem tudom mi a megoldás. -
#13830
gyapo11
őstag
tonermagus
#13828
gyapo11
őstag
válasz
tonermagus
#13828
üzenetére
Nem volt még a kezemben se mega se mini pro embed, de ha két 5 V-os pinje van, akkor én rámérnék ellenállásmérővel, hogy össze vannak-e kötve. Ha igen, akkor nincs több kérdés, de ha nem, akkor is mi lehet a gond? Két teljesen független 5 V is (ha közös a testpontjuk) ugyanúgy 5 V potenciálon van, bármikor összeköthetők egy vezetékkel és nem fog áram folyni. Azt meg nem hiszem, hogy két külön test lenne a megán a két 5 V bemenethez. De ha igen, akkor nem szabad összekötni a két 5 V-ot.
-
gyapo11
őstag
Csak elfelejtetted hozzátenni, hogy a hallásod nem az igazi, mindenki közelről ordít a füledbe.
Nekem állandóan cseng a fülem, de azért a hűtőt hallom 1-2 m-ről még biztosan. Viszont nem cicereg, de nem is inverteres. Nyáron előfordul, hogy a meleg miatt a fagyasztóládával egy helyiségben alszok, na az már nem jó az éjszakai csendben, pedig napközben alig hallani azt is. -
gyapo11
őstag
Annyiban lehet pontosabb, hogy ha megnézünk egy embert infra képen, nem egyenletes a színe, vagyis mindenhol más a hőfoka. Egy odanyomott szenzor viszont azt a hőfokot veszi át ahova nyomtuk.
Nekem pl. garatba irányított infra simán 37.5 vagy afölötti értékeket is mutat, miközben nem vagyok beteg, semmi bajom, és egy századfokos hőmérővel hónaljban hozom a 37 alatti értéket. Más fülben, homlokon stb. A kontakt lázmérőkhöz is vannak értékek, hogy végbélben, szájban, hónaljban mennyit kell kivonni-hozzáadni, ez is azért van, mert nem egyformák a mérések. Tehát a pontos hőfok mellett az sem mindegy, hogy azt hol mértük. -
-
gyapo11
őstag
válasz
sMogyi86
#13729
üzenetére
Meg kell nézni a cmos analóg kapcsolókat, régen hangfrekvenciára láttam használni, ki tudja milyenek vannak azóta. Csak tippelem az usb 2.0-t, hogy esetleg jó lehet. Az usb 3.0-nál olyan nagy a freki, hogy a fet mindenféle kapacitása szerintem megöli a jelet. De még reed csövekkel is a geometriát és árnyékolást megfelelőre kialakítani, nem tudom. Esetleg megnézheted a testre húzást, az is lebénítja az adatforgalmat, esetleg elég valami CS, vagy reset, vagy hasonló vezérlő eret olyan állapotban fixálni, ami lehetetlenné teszi az adatforgalmat. Ha nem az adat megállítása a cél, akkor valami érintésvédelem, arra viszont nagy légréssel kellene megszakítani a vezetékeket, ott megint a geometria beszól, induktivitások, kapacitások.
A belső sata port tápvezetékét is meg lehet szakítani akár cmos fettel is. Bírnia kell az üzemi áramot, ami 1 A alatt van egy wincsinél, és elég kicsinek kell lenni vezető állapotban az ellenállásának, hogy ne essen rajta sok feszültség. Ha logikailag leválasztottad a wincsit, akkor meg lehet szakítani a tápját.
Az arduino programot megírni, ami egy fetet kapcsolgat nagyon egyszerű, sokkal könnyebb, mint az usb adatvezetékeivel babrálni úgy, hogy még üzemképes is maradjon, erre gondoltam. -
#13728
gyapo11
őstag
tonermagus
#13727
gyapo11
őstag
válasz
tonermagus
#13727
üzenetére
Relét már kapcsolgattam arduinoval, az is elektromágnes.
Combosabbat még nem, alapelv az indukciós feszültséglökés kezelése. Amikor megszűnik az áram, tehát kikapcsoláskor, akkor a tekercsre kapcsolódó ellenállás közel végtelen, aminek következtében a leomló mégneses tér generál egy viszonylag magas feszültségcsúcsot, ami szereti a félvezetőket tönkretenni. Ezt egy fordított polaritású gyors diódával rövidre kell zárni. A kapcsolóelem bármi lehet, ami a tekercs állandó áramát bírja, tranyó, fet, tirisztor, triak. A tirisztort is ki lehet kapcsolni egyenáramnál is, sok vakuban használták ezt a módszert a villantás befejezéséhez. De relé is jó, ott védő dióda sem kell.
Az 5 V, 7.2 V kérdésre, meg kell mérni az áramot. A kisebb feszültségnél nem az áram a kérdés, hanem az erő, a kisebb áram miatt kisebb lesz az emelő erő, ha elég akkor OK. 7.2 V-on meg nyilván jobban fog melegedni, ha nem melegszik túl, akkor OK. -
gyapo11
őstag
válasz
sMogyi86
#13723
üzenetére
Az ugye világos, hogy a drive-okat előbb logikailag kell leválasztani, és csak utána lehet/szabad fizikailag kihúzni az usb-ből?
Ha usb 2.0, akkor akár valami cmos analóg kapcsoló is jó lehet az adatra, az 5 GHz-es usb 3.0-nál ez már probléma lehet, ráadásul ott van sok ér. A tápvonalra jó egy alacsony vezérlőfeszültségű fet. Arduinoval kapcsolgatni egy analóg kapcsolót vagy egy fetet a legkisebb probléma itt.A kapcsolós hub sem jó mindenre, nálam pl. az egyik 3.5 HDD külső ház kikapcsolt porttal is működik. A tápot nyilván nem a hubról kapja, hanem külső tápegységről, a hubon a kapcsoló meg gondolom a tápot kapcsolgatja csak, az adatvezetékeket nem. Viszont a másik 3.5-es külső ház, ami szintén külső tápról megy, az nem működik ha lekapcsolom a hubon a portot.
-
gyapo11
őstag
válasz
Atamano
#13696
üzenetére
Az elektronikai fejlesztéssel foglalkozó emberek már 20 éve is saját nyákot terveztek, gondolom jó minőségű alkatrészeket ültettek a proci mellé, jó minőségű csatlakozókat, és assemblyben, esetleg c-ben, basicben, pascalban programozták. Akkor én is vettem egy ilyen beültetett, tesztelt nyákot, de mai napig sem használtam, túl bonyolultnak éreztem. Ez a helyzet az arduinoval változott, ez az IDE-vel, az usb kapcsolattal elérte azt az egyszerűséget, ami ahhoz kellett, hogy tudjam használni.
Hosszú távra és fontos helyre én sem merném használni az olcsó kínai arduino másolatokat, de egyrészt lehet kapni, eredeti arduinot is, talán jobb minőségű alkatrészekkel, másrészt az arduino teljesen ingyenes, tehát 0-ról le lehet gyártani, gondolom sokkal többe kerül úgy, de jó minőség érhető el jó minőségű alkatrészekkel, forrasztásokkal, csatlakozókkal. És a bootloader beégetése után akár az IDE-t is lehet használni programozásra. -
gyapo11
őstag
válasz
zsolti_20
#13689
üzenetére
Vba ügyben semmit nem tudok mondani, de soros port bitjeinek billegtetésére már írtam programot. Egész pontosan egy hw kulcs volt, kifelé küldtem x db impulzust, és befelé is figyeltem egy másik bitet, hogy mikor változik. Mi lenne, ha két pinnel vinnéd át a biteket handshake-kel, egyik a clock másik a data. Ezt realtime megkapja az arduino, a bitidő szerintem lehet mondjuk 10 μs, tehát ha nem regényt akarsz átküldeni, akkor simán mehet egy függvénybe és addig más nem kapja meg a vezérlést, míg kész nincs.
-
gyapo11
őstag
válasz
tibi-d
#13686
üzenetére
De ugye az irq hívás verembe ment adatokat, és ha ez első után nincs letiltva az irq, akkor ezt a prell jó sokszor meg tudja tenni pár ms alatt, ami nem egészséges. És ezen a delay sem segít. A delay akkor jó, ha nem irq-t indít a nyomógomb, hanem beolvassuk az állapotát.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#13604
üzenetére
Elég a html forrást küldeni, a GET vagy POST küldéseket feldolgozni és kész? Láttál-e megoldást soros porttal? Úgy képzelem, hogy a pc össze van kötve az arduinoval soros porton, és fut valamilyen program a pc-n, ami átrelézi a routerre, innentől ugyanaz (persze sebesség nem) mintha wifi kapcsolat lenne.
-
gyapo11
őstag
Az interrupt megszakítást jelent, a futó programot elhagyja, és az interrupt kiszolgáló függvényt kezdi el futtatni.
A példámban van egy loop() és van egy blink(). Azt tudjuk, hogy a loop() állandóan fut, ha a végére ér, akkor kezdi elölről. Na most a 2-es pint lehúzzuk testre. Ekkor a loopból kiugrik (megjegyzi, hogy hol tartott), és végrehajtja a blink() függvényt, amit hozzárendeltünk az interrupthoz. Ez a függvény ellentétesre váltja a led állapotát leíró változót, és a vezérlés visszatér oda, ahonnan az interrupt kirántotta, vagyis a loop()-ba. Röviden ennyi a lényeg. Érdemes még figyelni a prellre és az irq letiltására, ha bonyolultabb a függvény és több idő lehet a végrehajtása mint két interrupt közötti idő. -
gyapo11
őstag
Nekem ez van elmentve példának:
const byte ledPin = 13;const byte interruptPin = 2;volatile byte state = LOW;void setup() {pinMode(ledPin, OUTPUT);pinMode(interruptPin, INPUT_PULLUP);attachInterrupt(digitalPinToInterrupt(interruptPin), blink, CHANGE);}void loop() {digitalWrite(ledPin, state);}void blink() {state = !state;} -
#13543
gyapo11
őstag
tonermagus
#13542
gyapo11
őstag
válasz
tonermagus
#13542
üzenetére
És ez a maximális eltérés a 0 és a 9 között, egy egységnyi eltérés ennek a tizede, tehát a hetedik tizedesjegy az mm-es nagyságrend.
-
#13541
gyapo11
őstag
tonermagus
#13540
gyapo11
őstag
válasz
tonermagus
#13540
üzenetére
Fogalmam sincs hogy ez az utolsó számjegy mennyire fontos
Attól függ a Föld melyik pontjáról van szó. Ha Magyarországot nézzük, akkor észak-dél irányban kb. 110 km egy fok, tehát a hetedik tizedesjegy 11 cm eltérés, kelet-nyugati irányban kb 78 km egy fok, ott 7.8 cm.
-
gyapo11
őstag
Sokszor jó a sw megoldás, az én teszt óraprogramomat is egy sima kontaktussal vezéreltem, 50 ms körüli időt vártam, és tévesztés nélkül működött jól. De koszosabb vagy oxidos, szulfidos stb. érintkezőkkel, lassúbb nyomással, remegő kézzel adódhatnak problémák, vagy már olyan hosszúra kell nyújtani a várakozást, ami gondot okoz. Az én tesztem mikrokapcsolóval az volt, hogy a legrövidebb pöccintés is 50 ms körüli időre zárta az áramkört. Ez nyilván kapcsolótól és kéztől függ. De így 150 ms-on belül simán be tudok vinni két pöccintést, viszont ha 100 ms-ot vár a program, akkor már nem. Hw megoldással pedig bármennyit, ott az emberi képesség a határ. Pl. zongora billentyűket 4 ujjal simán lehet gyorsabban nyomogatni. 4 billentyűt egymás után. De akár egy db mikrokapcsoló is képes gyorsabb működésre, ha nem ember nyomogatja, hanem szalagon haladó dobozok vagy ilyesmi.
-
gyapo11
őstag
válasz
atesss
#13448
üzenetére
A multiméter másodpercenként 2-3 mintát vesz, és azt kijelzi 0.5-0.33 másodpercig. Nem tudom a konkrét mintavétel meddig tart, de ha rövid ideig, és a tárolt mintát méri meg, akkor ha egy 1 ms-os 5 V-os impulzusba éppen belemér, akkor akár fél másodpercig mutathatja, hogy 5 V, ez szemmel már jól észlelhető. Az analóg műszer más, de azt nem hívjuk multiméternek.
-
gyapo11
őstag
Nekem volt XP-m ssd-n, és nem volt trim, mert az oprendszer nem támogatta. Win7 már igen. Nem lehet, hogy a Raspberryn futó oprendszeren múlik a dolog?
Másrészt a trim csak az írást gyorsítja, inkább a wear levelinget kellene megoldani sd-re, és akkor annyit bír mint az ssd. -
gyapo11
őstag
válasz
Tankblock
#13412
üzenetére
Igen, volt már rá példa. Inkább az a kérdés, hogy észreveszem-e ha meghal a hdd, igen, és mekkora a valószínűsége annak, hogy a munka hdd és a mentésre használt hdd egyszerre hal meg. Ez nagyon kicsi esély, mindig van időm az egyik meghalt wincsit cserélni, és a másikról a mentést újra létrehozni. Bár mostanában már olyan gyorsak a flash-ek is, hogy akár pendrive, akár microsd kártya is megfelel a lokális mentésre. Sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint felhőbe szinkronizálni. Ha programot írok, akkor én akár percenként is mentek egyet, általában sorszámmal megkülönböztetve a mentéseket, aztán addig megyek vissza ameddig akarok, mind ott van. Egy 32 GB-os drive-ra 32 millió db 1 kB-os program változat fölfér.
A githubot nem használom, egyszer néztem valami verziókövető programot lokális változatban, az nem tűnt túl egyszerűnek, nyilván időt kell rá szánni és megtanulni. De nekem jól bevált a helyben mentés sorszámmal. -
gyapo11
őstag
válasz
Tankblock
#13398
üzenetére
Milyen régóta kesergek én ezen a pc-vel kapcsolatban. Hello world program 1 MB meg ilyenek, assemblyben 20 byte. Most néztem egy esp32-re épülő okosórát, megy arduino IDE-ből is, de már tolják az arcomba az összetologatós, scratch-re hasonlító cuccot. Akkor már lenne legalább olyan AI, hogy elmesélem neki mit szeretnék, és írja meg. Most vagy programozok, vagy minél kisebb munkával/tudással el akarom érni a célt.
-
gyapo11
őstag
Ha ntfs filerendszer van a wincsin, ajánlom vagy az Everythinget vagy az Ultrasearchöt. Az MFT-ben turkálnak, köröket vernek bármilyen más keresőre.
-
gyapo11
őstag
Nem tudom mennyire tiszta az a környezet, ahova a szenzort kellene tenni, de általában probléma a kosz, ami a mechanikai és optikai egységeket működésképtelenné teszi. Ezért olyan kell, amit tökéletesen el lehet szigetelni, mégis képes érzékelni a külvilágot, ez pedig a mágnes. Az egész elektronikát betenném egy vízhatlan dobozba, és csak egy úszót hagynék kint egy mágnessel, bent meg a mágnes helyzetét olvasnám le egy hall cellával.
-
gyapo11
őstag
Az ismert ellenállás is mondjuk 1 %-os, annál a 10 bites adc 10-szer finomabb felbontást tud. Szerintem az ismétlési pontossága sokkal jobb, mint az abszolút, de az kit érdekel. Nehezebb megoldani a páka hegyének hőfokmérését. Próbáltam Bakon 950D-vel, persze ki tudja az milyen pontosan jelzi ki a hőfokot, és 50-80 fokkal is kevesebbet mutatott a multiméterhez kapott hőmérő szenzor, a két drót gömböcbe hegesztett verzió. Lehet kapni páka hőmérőt, de az is ilyen hozzányomós, nem tudom jobb termikus kapcsolatban van-e mint az én gömböcöm. Mondjuk a gömb alak pont nem jó egy sík felülethez (amilyen egy pákahegy), kb. 1 ponton érintkezik.
Ha szükséges lenne (szerintem nem az), akkor inkább a feszültséget kellene úgy intézni, hogy 5 V-ra terüljön el a minimum és a maximum hőfok. Ekkor mind az 1024 lépcső ki lenne használva. Kell egy Zener, pl. 4.7 V-os, a minimum hőfokon az ismeretlen ellenálláson legyen 4.7 V, ez a 0, a maximum hőfokon legyen 4.7+5 V, ez az 1024. Ha 150-400 fokot veszünk, akkor ez 250 fok 1024 lépcső, kb. 1/4 fok felbontás. Ha nem lineáris az ismeretlen ellenállás, akkor valahol még finomabb lesz, máshol durvább. -
gyapo11
őstag
Nem annyira érdemes nagyon pontosan mérni, mivel a páka hegye és a beépített szenzor között is van egy hőhíd, egy hőellenállás, és az egész rendszer egy 300 fokkal hidegebb környezetben van, odanyomkodod egy szintén 300 fokkal hidegebb fém felülethez, lehetnek légáramlatok, amik a felületeket hűtik de a belső részeket nem. Ezek összességében nagyobb eltéréseket adnak ki, mint egy egyszerű multiméter pontatlansága.
-
gyapo11
őstag
A nagyon pontos, az valószínűleg külső nagyon pontos adcvel. De lehet, hogy a beépített is elég, csak hitelesíteni kell egy nagyon pontos ellenállásmérővel, elletve inkább hőmérővel, mivel nem is az ellenállásra vagy kíváncsi, hanem a hőmérsékletre.
Tehát fölírod 5-6 hőmérsékletnél, hogy mit mér az arduino, ebből látsz egy görbét, és így már bármilyen hőmérséklethez tudod, hogy mennyit kell fűteni. -
gyapo11
őstag
analóg, amit nem tudsz multiplexelni
De vannak ilyen cmos ic-k, régen sok erősítőbe, előerősítőbe tettek ilyet, hogy ne a puruttya yaxley legyen a bemenetválasztó.
I2c-ről nem régen volt szó, hogy ha a libraryban nincs lekezelve, akkor akár az egész program futását meg tudja állítani egy hibás szenzor.
-
gyapo11
őstag
Működhet, de szerintem a soros kommunikációban elég sokat van L szint is, amikor a puffer nem tötltődne. Ide speciálisan olyan protokoll jó, amiben kevés az L szin és az is rövid, minél többet van H-n, annál kevésbé hullámos a pufferen a feszültség.
Vagy 12 V-os H, és a puffer után táp ic, ami lesimítja és 5 vagy 3.3 V-ra állítja be a tápfeszültséget. Ilyenkor kell szintillesztés, ha nem 12 V-os a soros bemenet. -
gyapo11
őstag
válasz
zsolti_20
#13280
üzenetére
Igen, ki lehet használni azt a fizikai tulajdonságát az induktivitásnak, hogy egyenáramú szempontból az ellenállása közel 0, viszont minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb az induktív ellenállása. Mivel a jel általában több 10 kHz, de lehet több is, ezért ezt egy kondenzátorral le lehet csatolni a tápvezetékről. A kondenzátor pont fordítva viselkedik, egyenáramú szempontból az ellenállása végtelen, és minél nagyobb a frekvencia, annál kisebb a kapacitív ellenállása.
-
gyapo11
őstag
válasz
repvez
#13228
üzenetére
Nekem se volt túl sok sikerem az emulátorokkal, leginkább arra jó, hogy a nyelvet gyakoroljam rajta. Mert én se tanultam meg az összes parancsot, és ha tesztelni szeretnék valami eddig nem használtat, akkor nem kell elővenni a nanot, kábelt. Viszont ha a külvilágra is szükség van a teszteléshez, akkor már előveszem, ráakasztom a külső egységet, esetleg még a digitális állapot analizátort is, egy csipogót, egy nyomógombot és úgy nézegetem. Jó sok újraírást bír a belső flash, nem kell aggódni, hogy hamar megbuggyan.
A probléma az lehet, hogy ha valamiről nem tudsz, akkor az nem fog eszedbe jutni egy probléma megoldásánál se. Lehet ez egy utasítás, vagy programszerkesztési módszer, vagy hw alkatrész. Én tanultam programozást is, magamtól is és iskolában is, tanultam elektronikát magamtól és iskolában is, szóval én nem tudok egy ezeken a területeken képzetlen ember fejével gondolkodni, de a természetes nyelveknél elég bosszantó tud lenni, amikor az anyanyelvemen tudom, hogy mit szeretnék mondani de a használt nyelven nem ismerem azt a szót, akkor jön a körbeírás, mutogatás, a magyar szó tagoltan és hangosan ismételgetése, egyik se túl eredményes. -
gyapo11
őstag
Saját példám, hogy egy szombat reggel leültem a géphez, akkor még dos meg 486 33 MHz volt a menő, és egy turbo pascal 4.0 könyvből kezdtem tanulni az utasításokat. Délután már írtam programokat, prímszámok, rendezés meg ami eszembe jutott.
Viszont ugyanezt megpróbáltam a Dennis M. Ritchie C könyvével, és nem értettem, egy óra után föladtam. Később példákat nézegetve azért egyszerűbb programokat meg tudtam írni c-ben, a filekezelés többször gyorsabb volt mint a turbo pascalé.
Tanulság: meg lehet tanulni egy könyvből is az alapokat, de nem mindenkinek megy minden.
Én is alapszinten érzem magam c++-ból, de ezeket az alapokat szívesen elmagyarázom, indítsunk egy alapszintű programozás csevelyt. Felőlem mehet az emulátor is, szerintem az a fontos, hogy programot tudjon írni, ami működik és azt csinálja ami a cél volt. -
gyapo11
őstag
válasz
repvez
#13215
üzenetére
A programozás két részből áll, a való életbeli eseményeket át kell ültetni a processzor által érthető nyelvre, és meg kell alkotni a szemantikát, hogy mi is történjen a programban. Vannak ezek az összetologatós szerkesztők, ez eltakarja előled a c++ nyelvet, de ugyanúgy programozás. Nézd meg itt. Lehet kapcsolgatni a blokkos és az arduino kód között.
Pl.:
vagy
digitalWrite(13, HIGH);
Úgyanúgy meg kell tanulni, hogy melyik pin mi lehet, hogy kell olvasni vagy írni digital vagy analóg adatot. A 40-50 parancsot meg pár óra alatt megtanulja az ember észrevétlenül. Elképzelhetetlenül sok variáció rakható össze abból az 50 parancsból, ezt nem lehet pár összerakható programrészlettel pótolni. Egy kijelzőhöz lehet egy libraryt használni, vagy más hw egységhez is, de a program vázát azt neked kell létrehozni.
És még emulátor:
https://sourceforge.net/projects/ardusim/
https://www.sites.google.com/site/unoardusim/services -
gyapo11
őstag
válasz
gyapo11
#13213
üzenetére
Még egy kiegészítés az emulációhoz, más elektronikai emulátoroknál láttam, hogy néha iszonyatosan belassul, mert rengeteget kell számolnia. Tehát van egy áramkör, elindítod, szaladnak a másodpercek realtime. Van egy másik áramkör, elindítod, és másodpercenként mondjuk 1 ms-ot halad. Egyrészt nagyon sokat kell várni, hogy meglásd hogy pl. 1 percnél mi lesz, másrészt az időzítések is problémásak lehetnek mivel 1000-szer lassabban telik az idő, harmadrészt bonyolultabb áramkörnél a használhatatlanságot is elérheti a lassulás.
A valódi hw elemek viszont pontosan tudják a fizikát (nekünk sajnos meg kell tanulni), és mindig minden realtime történik bármilyen bonyolult áramkörben is. -
gyapo11
őstag
válasz
repvez
#13211
üzenetére
Én is futottam egy kört pár éve, és kerestem emulátorokat, találtam is olyat, ami működik. Viszont elvi problémáim voltak ezzel, pont az amit írtál is, hogy sose lesz benne minden modul, mert állandóan fejlesztik az új modulokat, eddig nem használt alkatrészekkel és ezt nem fogják követni elég gyorsan az emulátorral. Másrészt a saját elektronika sem lesz benne, nekem kellene bevinni, és az nem biztos, hogy lehetséges, illetve nem tudom mennyi munka lenne. Harmadrészt nem tudom hogyan tudnám szkóppal nézni a kimeneteket, mert nem mindig elég a led villogtatás, ha pl. μs nagyságrendű impulzusok szaladgálnak. Negyedrészt még olyan is lehet, hogy hiba van az emulátorban, és napokig keresem, miközben csak nem jól tudja a fizikát az emulátor.
Pár cím ahol szétnézhetsz:
http://emulare.sourceforge.net/
https://virtronics.com.au/Simulator-for-Arduino.html ez fizetős -
gyapo11
őstag
válasz
atesss
#13195
üzenetére
"... az ellenállás értékéhez igazított - elektrolit kondenzátort"
Ezt pontosan milyen képlettel számoljam ki ?Az alap képlet a C=Q/U, ahol C a kapacitás, Q a töltés mennyisége és U a feszültség. Q=I*t, vagyis t=C*U/I.
De egyszerűbb egy áramkör szimulátorba betenni, és pár értékkel megnézni, hogy mekkora lesz a jelen a zaj.
Pl. 10 μF kondi 1 és 10 kΩ-mal így néz ki:
1 k-val több mint 1 V a zaj, 10 k-val már csak 100 mV. -
gyapo11
őstag
válasz
csongi
#13175
üzenetére
Egy sonoffot vettem próbálni, működött, de mintha kínai serveres lenne az app, és pár időpontban tud ki vagy bekapcsolni. Szóval nekem egy nano+reléhez képest nagyon karcsúnak tűnt. az igaz, hogy nem próbáltam programozni.
Vezetékkel is lehet kapcsolódni egy nanohoz, egy rs-485 nekem biztosabbnak tűnik, mint a wifi, és bármilyen dróton elmegy. Egy akcióban vettem egy marék rs-485 panelkát pár $-ért, meg egy usb-s változatot a pc-be, és így könnyen lehet debudolni, leolvasni, vezérelni a hálózatot. -
gyapo11
őstag
Azért jó párszor eljutunk oda, hogy nagyon jó, hogy vannak libraryk és nem kell megírni mindent, de ilyen kellemetlen meglepetések is járnak velük, hogy pl. egy egész program futása leáll egy hibakezelés hiánya miatt. Kellene ide is egy Linus Torvalds, aki eldönti, hogy mi jöhet és mi nem.
-
gyapo11
őstag
De akkor arra nem a hw wd a megoldás, hanem le kell kezelni a dolgot sw-ből. Persze ha valaki így írta meg az i2c libraryt, hogy az idők végezetéig várjon egy bitet, és a bit nem jön, ezért más feladatot a processzor nem végez, akkor bele kell tudni nyúlni a forrásba, az meg nem mindenkinek megy.
-
#13161
gyapo11
őstag
Drótszamár
#13158
gyapo11
őstag
válasz
Drótszamár
#13158
üzenetére
Az nehezíti a megoldást.
Esetleg ha érdekel a téma nézz utána a monostabil multivibrátornak, ez a cd4098, ez egy idő után (kondenzátor és ellenállás értékétől függően) küldi a resetet. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy vagy újraindítható és a processzor állandóan újraindítja vagy reseteli, ha lefagy akkor nem, letelik az idő és jön a reset.
A másik lehetséges megoldás a számláló ic, pl. CD4040 vagy 4020, de ennek kell egy oszcillátor is. A frekvencia függvényében valamelyik kimenő bit lesz a resetelő, a processzor pedig időnként reseteli a számláló ic-t, amí így 0-tól kezd megint számolni. Ha a processzor lefagy, akkor nem resetel, eléri a számlálás a kiválasztott bitet és jön a reset. -
#13156
gyapo11
őstag
Drótszamár
#13155
gyapo11
őstag
válasz
Drótszamár
#13155
üzenetére
CD4098 dual monostabil multivibrátor? Cmos, kis áram, csak utána kell nézni hogy újraindítható-e vagy resetre mit csinál, nem reseteli-e az arduinot.
-
gyapo11
őstag
Ha tsop-vel szeretnék optokaput, mivel tudnék adni? Távirányító benyomott gombbal nem túl iparos megoldás.
Van ilyen ic, ami szabványos 38 kHz-es jelet ad, tápot meg diódát kap és kész, ad a világ végéig?
Arduinoval meg tsop-val meg csak mérném a két adat közötti időt, és ha hosszabb, akkor bekerült valami a kapuba. -
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
Dißnäëß
#13037
üzenetére
18650 LiIon 4.2 V-tól hamar leesik 3.7 környékére, ezt kis eséssel tartja sokáig, a végén zuhanni kezd és 2.5 V alá nem szabad engedni. Nagyon hosszú távon is kicsi az önkisülése, nálam kikapcsolt elemlámpában van már 2 éves és még nem merült le, pedig a lámpa kikapcsolva is eszik pár μA-t. A védelem nélküli cellák 10-20 A-t tudnak tartósan 5-15 mΩ belső ellenállással. Hideget nem bírja, csökken a kapacitása és a terhelhetősége is. LiPo kb. hasonló, csak könnyebb, baromi nagy áramokat tud 60-100 C, 3 sorba kötött 2 Ah-ás tenyérnyi már elindítja az autót, rövidzárra robban és kigyullad, bár azt a LiIon se szereti.
-
gyapo11
őstag
A fizikai csatornát nehezebb védeni, mint az adatot. Rádiónál van az árnyékolós módszer, vezetéket is le lehet hallgatni, rá lehet csatlakozni.
Adatra olyan kódolás kell, amit az arduino is föl tud dolgozni, tehát a 256 bites Bluefish nem biztos, hogy a legjobb. Viszont egy sd-kártyát vagy flash memória ic-t véletlen számokkal megtöltve sima xorokkal elvileg is fejthetetlen a kód, mert a véletlen számok között semmi összefüggés nincs. Az adatba meg be kell tenni egy időbélyeget, ezzel az azonos csomagot eldobja és kész is. Az arduino panelről persze megszerezhetők a véletlen számok, kell valami szabotázs figyelés.
Még jobb, ha dupla kódolás van, tehát az OTP xor előtt még egy valami bytekeverés, hogy ha véletlenül tudja az adat szerkezetét a támadó és ráhibázik pár byte-ra, akkor se tudjon elindulni a megfejtés felé, hiszen a belső kódolás értelmetlen halmazzá konvertálta az értelmes adatot.
De mondjuk 128 byte-os kulcsokkal a variációk száma 1.8 e308, nem sok értelme van nekikezdeni.
Amikor pár nap alatt megtörték az 56 bites DES-t, akkor is meg volt adva a kódolt mondat egy része, éppen azért, hogy minden dekódolási próbálkozás után legyen lehetőség a kulcs helyességének ellenőrzésére. Ha ilyen nincs, és nem lehet megállapítani az eredményről, hogy az helyes-e, akkor nem lehet eldönteni a próbált kulcsról, hogy vajon megtaláltuk-e vagy sem. A kulcshossz csak 56 bit volt, a variációk száma 7.2 e16, és az egész világon sok ezer gép dolgozott rajta, és nem lehet tudni, hogy az összes variációból hányat kellett tesztelni a helyes kulcs megtalálásáig. A tanulság az, hogy lehet bármilyen hosszú a kulcs, és az univerzum végéig érnek a nullák a variációk számában, ha van lehetőség az ellenőrzésre, akkor lehet, hogy az első próbálkozás betalál. -
gyapo11
őstag
Úgy látom, hogy a fórum tagjai nem mindenféle segítségre alkalmasak. Volt már többször olyan kérdés, hogy pénzért kellene ezt meg azt csinálni, ez szerintem nem megy itt, inkább hobbysták vannak.
A másik az írtam egy programot, mi a hiba benne, ezt én meg se nézem, nem tudok eligazodni más programjában, de van aki ezt is átnézi, elmondja mit lát.
A leghatásosabb az a kérdés, ami valami részproblémára keresi a választ. Lehet-e ciklusban float számot használni, lehet-e 10 eszközt IRQ-val kiszolgálni stb.
Ebből következik, hogy valamilyen szintre el kell jutnia a kérdezőnek a programozásban, mert másképp vagy nem tudja jól föltenni a kérdést vagy nem fogja érteni a választ.
A teljesen 0-ról kezdőknek nem való ez a topik, mert ez nem a programozás 0-ról nevű, hanem arduino, aminek egyik része a programozás. Ennek ellenére ha valaki megkérdezné, hogy mi a fene az a loop, szerintem kapna rá értelmes választ.
És ami minden fórumra igaz, nem biztos, hogy jön a kérdésre válasz. Vagy nem tudja senki, vagy nem ér rá, vagy akármi, ettől nem kell megsértődni, hogy most miért húzta föl az orrát mindenki. Próbálni kell kicsit még tanulni, másképp föltenni a kérdést, pl. egy szinttel lejjebb, hátha az arra kapott válasz elindítja a megoldás felé a kérdezőt. -
gyapo11
őstag
válasz
Janos46
#12882
üzenetére
Lehet, hogy van valami ellenállás is a be- és kimenet között, és akkor műszerrel lehet azonos a két oldalon a feszültség. Próbáld megterhelni mondjuk 5 mA-rel egy 1 kΩ-os ellenállással, ha akkor kisebb a VIN-en, akkor ez van, ha akkor is azonos, akkor nem tudom. A diódákon valóban esik valamennyi feszültség.
-
gyapo11
őstag
Volt szó korábban a html5/css3 animátorról. Na azt nem találtam, de most beleakadtam egy javascriptesbe, van timeline, keyframe-ek, wysiwyg szerkesztés, WA Webanimator Plus. A weboldalukon emlegetik a html5 animációkat is, lehet jobban megkellene nézni, én nem tanulmányoztam.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos46
#12873
üzenetére
A VIN a feszültségszabályozó bemenetére megy:
Azt tudom elképzelni, hogy van az ic-ben egy dióda, ami nem engedi a bemenetet a kimenet alá süllyedni, és a kimenet pedig 5 V-on van akár az usb-ről, akár az 5 V bemenetről. Az lm1117 adatlapján viszont nem látok ilyen diódát. -
#12837
gyapo11
őstag
tonermagus
#12835
gyapo11
őstag
válasz
tonermagus
#12835
üzenetére
A rajzodon én látok GND-t, feketével csatlakozik a próbapanelhez. A szürke meg a +12 V. Tehát amikor a fet zár, akkor a ledeken át folyik az áram.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#12819
üzenetére
Kerülő megoldásnak azt tudnám javasolni, hogy a html fejlécben a javascripteket betöltő linkeket át kell írni saját gépen levő címekre, és onnan töltse be. Egyrészt ezután már nem kell net a megjelenítéshez, másrészt sokkal gyorsabban tölt be egy megát lokálisan mint a netről atszívva.
De valóban a html5/css3 párossal már sokmindent meg lehet rajzolni meg animálni. Valami programot láttam is, amivel az animálást meg lehet szerkeszteni és kiadja a html5 kódot hozzá. -
gyapo11
őstag
válasz
Janos46
#12802
üzenetére
Ehhez érdemes tudni, hogy nem mindig az egyenlet megoldása a könnyen járható út.
Pl. gimiben említette a matektanár a feladatot, miszerint kikötünk egy birkát legelni, lerágja a füvet egy körben. A kérdés az, hogy hova verjük le a karót, hogy már csak feleannyit tudjon legelni.
Megtaláltam a képletet, körből egy rész kivágva egy ugyanakkora körrel, de az egyenlet mindkét oldalán szögfüggvény volt, nem volt ötletem, hogy ezt hogyan lehet megoldani. Fogtam egy merkur nevű számolóprogramot (még dos alatt futott), és századmásodperc alatt kiszámolta iterációval 8 tizedesjegyre. -
#12795
gyapo11
őstag
tonermagus
#12793
gyapo11
őstag
válasz
tonermagus
#12793
üzenetére
abs(a-b) jó lehet.
-
gyapo11
őstag
Az lehet, hogy a magasabb szintű nyelvek fordítóját az átlagnál jobb programozók írják, viszont meg van kötve a kezük. Náluk egy print utasítás paraméterezhető, formázható, minden portra működik, az assembly meg egy stringet másol a memóriából egy másik memóriába, ami a képernyő területe. Több nagyságrend különbség van sebességben bármilyen optimalizálási képességekkel is. Viszont a magas szintű printet sokkal könnyebb használni és már alaposan tesztelt.
De volt szó a for ciklusról vagy egy port beolvasásáról, mindegyiknél van még egy csomó utasítás C++ szinten, amit assemblybe nem kell beletenni, tehát gyorsabb.
És nem kell az egész programot assemblyben írni, csak a sebesség kritikus részeket, a váz maradhat C++ legtöbbször. Ha a loopnak kell assembly sebességgel pörögnie, akkor viszont muszáj az egészet megírni gépi kódban.
Párszor nézegettem a turbo pascal lefordított, futtatható kódjá codeview-val, mutatta az assembly mellett a pascal forrásnyelvi sorokat is, érdekes volt, akár még tanulni is lehet belőle, de ott is látszott azért a fölösleg, bár nem olyan sok. A fölösleget úgy értem, hogy föl volt készítve mindenféle változóra, túlfutásra, 0-val osztásra meg hasonlók, amit én nem biztos, hogy megtennék assemblyben. -
gyapo11
őstag
És ez már nagyon régóta így van, mármint hogy az assemblyt semmi nem tudja megelőzni sebességben. Minél magasabb szintű komplexebb egy nyelv és a fordítója, annál könnyebb vele dolgozni a programozónak, de annál nagyobb a lefordított kód és annál erősebb gép kell hozzá, hogy tűrhető sebességgel fusson. Ha értelmező, akkor a kód lehet kicsi, de mögötte egy nagy monstrum, ami végrehajtja az utasításokat.
-
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#12709
üzenetére
Igen dropship. Pár éve vettem vaterán így egy telefont, ami sose érkezett meg. Sokan mások is jártak így azzal a szeméttel, meg is találtak páran, indítottam egy levelező csoportot, ahol megbeszéltük a dolgokat. Följelentés, mint a bírósági eljárás során kiderült valami 170 embert lopott meg így a tetűláda, elítélték, kötelezték a kártérítésre, azóta sem kaptam meg a pénzemet.
-
gyapo11
őstag
Gyanús, hogy a nyák, az alkatrészek, csatlakozók egyenként megvéve többől jönnek ki, de azért az építésnek van szépsége, izgalma, hogy vajon elindul-e, jól működik-e. Másrészt a saját összeszerelésű cuccokat jobban megismeri az ember, hiba esetén van esélye a javításnak.
-
gyapo11
őstag
Még ha ki is lehet olvasni, akkor is talán könnyebb út újraírni az egészet, csak föl kell deríteni, hogy hogy kell kiolvasni az adatokat a szenzorokból, meg hogy kell vezérelni a vezérelhető dolgokat. Pl. egy mosógépnél ez jó lenne.
Itt viszont az a gond, hogy lehet benne egy halom software-es számolás, szenzorok adatainak korrekciója, amit pl. gyárilag lemértek és úgy töltötték be a programot a processzorba, meg egy csomó olyan ismeret ami nem triviális, hogy pl. mennyivel a vízcsap nyitása után kell a gázt indítani, mikor kell a szikra, szóval időzítések, összefüggések, ökölszabályok. Biztos jópár munkaóra van abban a software-ben. -
gyapo11
őstag
válasz
ecaddsell
#12561
üzenetére
Ez nem mond sokat a valós felhasználás lehetőségeiről. Olyasmire lettem volna kíváncsi, hogy van egy program, x sor, és az hányszor fut le másodpercenként. Ez is elég durva közelítés, mert nem mindegy mik az utasítások, vagy én pl. a kapcsos zárójelet üres sorba teszem elöl-hátul. Még jobb, ha közben kommunikál is a board, mert ott is megy az idő.
Lehet majd nézek valami hosszabb programot a neten és lemérem, csak nem akarnék ezért hw bütykölésbe kezdeni, és a valós felhasználásokban meg ritka, hogy az arduino magában dolgozik bármi ráakasztott periféria nélkül.
Az se mindegy, hogy én oldom meg az időzítéseket pár sorban, vagy beépítek egy több kB-os timer libraryt.
Szóval a tökéletes az lenne, hogy egy programnak megmutatom a forrást, és megmondja hogy melyik sor hány mikrosec, és összesen mennyi idő, ehhez már csak a perifériákra várakozást kell hozzáadni és kész is vagyunk.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Motorola G72 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- MacBook felvásárlás!! Macbook, Macbook Air, Macbook Pro
- Telefon felváráslás!! Xiaomi Redmi Note 11, Xiaomi Redmi Note 11 Pro, Xiaomi 11 Lite
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7800X3D 32/64GB RAM RX 9070 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook U7310 - i5-10GEN I 16GB I 256SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged