Új hozzászólás Aktív témák

• #3008 Janos250 őstag

  Új Válasz 2016-05-26 12:58:56 #3008

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Janos250

  őstag

  Elég hosszú lett, de amikor majd a moderátorok törlik, felteszem elérhető helyre.
  Na, akkor egy kis áttekintés kizárólag a kezdők kedvéért. Az itt leírtak mind a saját tapasztalataimat tartalmazzák, tehát erősen szubjektívek, lehetnek benne tévedések is. Nem saját tapasztalat a PIC és a Core-M7 esetén leírtak, mert azokat még nem próbáltam.
  Egy kis történelem:
  A mikrokontrolleres világban a két nagy öreg az Atmel és Microchip. Mindkettő saját utasításkészletet használt.
  Idővel megjelent kínálatukban a 32-bites vonal is: az Atmel az ARM, a Microchip a MIPS irányba ment.
  Az ARM chipeket licensz alapján gyártják a különböző gyártók, akik a licenszelt mag köré még saját periféria kezelő készletet is tesznek.
  Lapok gyártásával több cég is próbálkozott. A FriendlyARM vonal jelenleg is él, de amatőr számára nagyon drága. ARM9, ARM11, Cortex-A8, Cortex-A9 processzorokat használ.
  A Raspberry nagy siker, de az is magasabb kategória árban is, tudásban is.
  A LeafLabs is elkezdett nyitott rendszerű lapok gyártásába. Mivel az Arduino közösség beillesztette ezeket a lapokat is az Arduino vonalba, leálltak a fejlesztésével, mert szinte mindenki az utángyártott olcsó kínai lapokat használja, Arduino rendszerben.
  Az olaszok is elkezdték az Arduino rendszerüket, teljesen nyitottan, Atmel processzorokra alapozva. Mivel teljesen nyitott rendszer, tömegesen jöttek a kínai utángyártók a filléres utángyártott lapokkal. Ez biztosította elsősorban a hatalmas sikert.
  A kialakult Arduino közösség más processzorokat is beillesztett a rendszerbe, elsősorban az STM32 ARM procikat. Pár nappal ezelőtt - az internetes közösségnek utána menve - a hivatalos gyártó is bejelentette, hogy ők is elkezdik az STM32 lapok gyártását és hivatalos támogatását, de jelenleg ez még a bejelentés szintjén tart. Tehát jelenleg sokféle procit tartalmazó lap használható.
  Nézzük processzorok szerint:
  Atmel
  Atmega168 (16K flash,0.5K EEPROM, 1K RAM): Pro Mini atmega168 és BTE13-010 néven a kínaiak gyártják. Gond nélkül használható, de nem érdemes vele foglalkozni, mert ugyanezen az áron jobb is kapható.
  Atmega328 (32K flash, 1K EEPROM, 2K RAM): nagyon elterjedt, legfontosabb képviselője az UNO (Duino verzió 950 Ft) UNO LC, UNO lite átállítható 3.3V és 5V között ezért én inkább ezt javasolom (1400 Ft). Tartalmazza még pl. a Pro Mini atmega328 (420 Ft, soros vonalon programozható, nincs USB), Leonardo (1600Ft) a Nano (620 Ft, van USB),
  ATmega2560 (256K flash, 4K EEPROM, 8K RAM): Mega2560 néven ismert (2100 Ft).
  SAM3X8E ( ez már ARM proci, 2x256K flash, 64+32K RAM, ) : DUE néven ismert(4100 Ft). Nem érdemes vele foglalkozni, mert az STM32 sorozatú procikkal gyártott alaplapok SOKKAL olcsóbbak.

  STM32 procik (mind ARM, ezek a korábbiakhoz képest már erőművek. Nem sorolom az adatait, internetről kikereshető) Érdemes ellátogatni a http://stm32duino.com/ oldalra is.
  Cortex-M0 maggal: STM32F0 széria. Pl. STM32F030F4P6 lap (1100 Ft). Ugyanilyen árom Cortex M3 szériáju lap is van.
  Cortex-M3 maggal: STM32F1, STM32F2 széria. STM32F103C8T6 processzorral többféle kapható. Leaflabs Leaf Maple Mini Module (1200 Ft, javasolom, USB). STM32F103C8T6 ARM STM32 Minimum System (870 Ft, USB csak táp, soroson kell programozni, javasolom "2 sárga jumperes"). Az STM32F103ZET6 proci pedig már elég sok mindent tud, de ezek a lapok már 3-5000 köröl vannak.
  Cortex-M4 maggal: STM32F3, STM32F4 széria. Erősebb, de ez már drágább. A Nucleo lapok 5000 körül kezdődnek, a Discoveryk (STM32F4DISCOVERY - STMicroelectronics) még drágábbak.
  Cortex-M7 maggal: STM32F7 széria. Ez már atomerőmű, de jóval drágább. 10000 Ft körül kezdődnek és - tudtommal - még nem kezeli az Arduino rendszer.

  ESP8266 alapúak
  WiFit tartalmaz. Eredetileg modemként, AT parancsokkal való kezelésre szánták, de az Arduino közösség beillesztette a rendszerbe, így már teljes értékű Arduino processzorként használják. Számos verziója van az ezt taartalmazó lapoknak. Messzemenően javasolom a használatát. Előnye a beépített WiFi, hátránya a kevés GPIO láb. 4M flasht tartalmaz, amiből 1-3 megát file tárolásra használunk. Ha ezt összehasonlítjuk az Atmel procikkal, láthatjuk a különbséget. 80 Mhz-en jár, 32 bites processzor
  ESP12E: 700 Ft,"fehér" panellel együtt 930 Ft. Ha a kis panelt külön vesszük meg darabja 100 Ft körüli öszegbe kerül 10-es tételnél.
  Picike, szigorúan csak 3.3V-al működik, nincs rajta fesz. szabályozó. Programozása soros portról. Én szeretem.
  Vannak "UNO szerű" lapok is, amik ezt tartalmazzák. Pl. a "D1" lapok. Wemos D1 1900 Ft. Van rajta feszültség szabályozó, USB, és az UNOhoz hasonló elrendezésű csatik. Persze hiába a csatik, akkor is csak annyi GPIO lába van, amennyi az ESP12E-nek. Javasolom, főként kezdőknek.

  Microchip Pic32 alapúakból is van, amit lelkes emberek beillesztettek az Arduino rendszerbe, de drágák. Én még nem próbáltam.

  Programok feltöltése:
  A programok betöltésére minden rendszer alkalmaz valamilyen módszert. Pl. PC-n a BIOS némileg hasonló, vagy Samsung processzorokn a "stepping stone". Viszont valahogy ezt a kezdő programot is be kell vinni. (lásd tyúk/tojás dilemma). Tesztelésre, illetve az első felvitelre manapság elterjedten használják a JTAG szisztémát, ami nagyon leegyszerűsítve aazt jelenti, hogy egy "lánccal" körbefogjuk az IC-t, hogy minden láb csatlakozzon egy láncszemhez. A láncszemek ki tudják olvasni az IC lábán lévő értéket, vagy be tudják oda írni a lánszemen lévőket. A láncot soros olvasással "ki lehet húzni", vagy a beállított értékekkel "be lehet húzni". Így ezzel a módszerrel az IC kezelhető. STM procikhoz a programozási célt szolgálja ST-LINK, Atmelekhez az AVR ISP programmer, de ezekre földönfutó usernek Arduino esetén általában nincs szüksége de ezt a célt szolgálja a tools menü "alja".
  Az egyszerű felhasználó életének segítése érekében a lapok gyártói fel szoktak vinni egy pici "loader" programot, ami a tényleges program bevitelét végzi. Így van ez Arduino esetében is. Az előre feltöltött nyúlfarknyi program reset után megnéz egy megadott (dokumentációban leírt) lábat, hogy az alacsony szinten van-e. Ha igen, akkor elkezdi soros vonalon keresztül a programunk betöltését a flash memóriába, ha magas szinten van, akkor pedig a korábban feltöltött programunkat futtatja. Ezért soros programozásnál mindig biztosítani kell az adott láb alacsonyra húzását, ha a soros vonalnak csak az Rx,Tx,GND lábait használjuk. Ha a többit is, akkor azok általában ezt elvégzik.
  Mindig soros vonalon keresztül programozunk, de a lapok egy részére rá van építve az USB/soros konverter, ezért látszólag USB-n megy a programozás. Amin nincs USB átalakító, azt külső USB/soros átalakítóval kell programozni. Ha ilyet akarunk venni, akkor messzemenően az FTDI FT232RL darabot javasolom (530 Ft) Lényeges a végén az L, mert akkor átállítható mind 5V-ra, mind 3.3V-ra. Szükséges hozzá driver. Windowshoz a Microsofttól letöltöttel még nem tapasztaltam problémát, máshonnan letöltökkel igen.
  Sok szerencsét!

Új hozzászólás Aktív témák