Hirdetés
- Bemutatkozott az Oppo kamerás csúcsmodellje
- Honor Magic8 Pro - bevált recept kölcsönvett hozzávalókkal
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Külföldi prepaid SIM-ek itthon
- Xiaomi 14T - nem baj, hogy nem Pro
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Nemzetközi vizekre evezett a Realme GT 7 és GT 7T
- Milyen okostelefont vegyek?
- Fotók, videók mobillal
Új hozzászólás Aktív témák
-
#500
proci985
MODERÁTOR
Donki Hóte
#498
proci985
MODERÁTOR
válasz
Donki Hóte
#498
üzenetére
ja meg a kulonbseg a sima es az audiofil sata kabel kozott
Polllen: a halkabb a "normalise" opcio miatt volt, nem volt koze az iro minosegehez.
-
#499
Polllen
félisten
Donki Hóte
#498
Polllen
félisten
válasz
Donki Hóte
#498
üzenetére
Ez régen egyszerű történet volt, mert elég sok fostalicska író volt, így ha nem 1x sebességgel írtál CD-t, elég sokaknak hallható volt, hogy minimum halkabb.
-
#498
Donki Hóte
veterán
liszi70
#497
Nem biztos, hogy ironikus a posztja, mert vannak olyanok, akik állítják magukról, hogy meghallják az eredeti gyári CD-n lévő zene és a számítógépben másolt írott CD-n lévő zene közötti különbséget.
Nekem is volt ilyen ismerősöm aki ezt állította magáról, de A-B vaktesztet sosem vállalt, mert szerinte az A-B teszt során keletkező stressz pont azokat a kicsi különbségeket fedi el, amit ő amúgy meghall
-
#20584850
törölt tag
-
#493
PuMbA
titán
greenmeister
#490
PuMbA
titán
válasz
greenmeister
#490
üzenetére
Jaja, ezzel kéne foglalkozni, nem az MP3-mal és lennének meglepetések
-
#490
greenmeister
tag
PuMbA
#410
greenmeister
tag
Az OPUS egy kellően modern codec, ami nem mellesleg modern tulajdonságokkal rendelkezik. Én kipróbáltam 200 kbps felett és ott már a spektogrammban is alig mutatott eltérést az eredeti forráshoz képest. (~205kbps esetén 1,5 MB/min a helyigény. 120MB egy album, és spektogrammon úgy tűnik több adatot őriz meg mint a 320as MP3.)
-
#489
Donki Hóte
veterán
lezso6
#487
-
#485
p76
senior tag
Donki Hóte
#484
p76
senior tag
válasz
Donki Hóte
#484
üzenetére
Valóban kiment az egyik biztosíték az erősítőben.
-
#484
Donki Hóte
veterán
p76
#478
-
-
Én a zippelt és az eredeti wav között is simán meghallom a különbséget.
Ugye köztudott, hogy minden tömörítés veszteséges, hisz kisebb a fájlméret. Ráadásul a tömörítés és kitömörítés időt vesz igénybe, eközben pedig rengeteg nemkívánatos zajt felszedhet az adatfolyam. Továbbá az még nagyon fontos, hogy ha PC hallgatsz zenét, akkor mindenképp Paul Pang SATA-kábeleket és árnyékolt memória-modulokat használj és legalább öklömnyi méretű órajel-generátort tartalmazó USB kártyát, különben nem fogod hallani a különbséget. Ugye nem mindegy min hallgatod. -
#478
p76
senior tag
Donki Hóte
#475
p76
senior tag
válasz
Donki Hóte
#475
üzenetére
Óriási tévedésben vagy ha azt hiszed nem lehet hallani a biztosítékok közti különbséget. Én a Sony erősítőmben is hallottam. 100%-os vakteszten.
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#458
üzenetére
Ez, amit írsz, hogy ABX teszten trükközni hangszínképpel, stb., az csalás. Az ABX tesztnek pont az a lényege, hogy kiszűrd a placebohatást, nem az, hogy becsapjad vele magad. Pont az a lényege, hogy ne tudd melyiket hallod, az eredeti lossless vagy magasabb bitrátás lossy codecet hallod losslessé konvertálva vagy az alacsonyabb bitrátás lossyt losslessé konvertálva. Csak arra tudsz támaszkodni, amit normál zenehallgatási körülmények között hallasz. Se a fájlnév, se a fájlméret, se a hangerő alapján ne tudj különbséget tenni.
112 kbps-ot értelmetlen mp3-nál használni. 128 alatt sose volt ajánlott zenére. Az alatt max. hangoskönyvnek, rádióknak, stb. lehet alternatíva, esetleg még akkor opció, ha mono-sítod a forrást. Ha 128 kbps alá akarsz menni, akkor arra az aac, opus a legjobb, esetleg az ogg Vorbis is jobb erre, mint az mp3. De én még ez utóbbiaknál is vallom, hogy aki a saját zenéjére nem tud min. 128 kbps-ot áldozni, az valamilyen szinten már kakirágás, nem tudom mit akar a minőségen lihegni.
Igazából a 128 kbps alatti bitrátát mp3-nál arra találták ki, hogy 386-oson és gyengébb 486-oson is le lehessen játszani folyamatosan az mp3-at, meg a 90-es évek betárcsázós lassú netével is lehessen rajta valamit streamelni. Meg ilyen 32 MB belső tárhelyű, 90-es évekbeli, korai mp3 lejátszókra, mikor két darab 40 perces zenei albumot is nehéz volt rá felgyömöszölni. Azért 2020-ban ne vicceljünk már 128 kbps alatt bitrátával, kb. olyan, mint 16-256 színű bmp fájlokat nézni 320×200 vagy 640×480-as felbontásban. 20+ éves PC-k is elbírnak a legmagasabb bitrátás audiocodec-kel, meg varázsolható beléjük olcsón 64-120 GB tárhely.
Sajnos a digitális DAB/DAB+ rádiót is ez a sz@rrágás öli meg, nem az hogy digitális, meg lossy, hanem elavult mp2 codec-kel nyomatják, meg ilyen semmire nem jó 64-256 kbps-os bitrátán. Ha lenne legalább egy 128 kbps-os mp3 vagy ogg minőség, akkor egész más lenne a helyzet.
-
#475
Donki Hóte
veterán
dabadab
#471
-
#71562240
törölt tag
válasz
szaszlaci
#457
üzenetére
"Emeljük ki, hogy 112 kbps és 224 kbps."
Versus már a cikked eleje, és végig annak bizonygatása, hogy (aláhúzás tőlem):
"Eredmény: nem hallok eltérést a 320 kbps MP3 fölött. Sőt, alatta sem."
Ezt bizonygattad mérésileg is. Akkor most miért nem tetszik a 224kb/s?"Emeljük ki, hogy 112 kbps és 224 kbps.
Ez szól a kammerer-féle fröcskölésnek is."Kammerernek biztos nem szól, mert kammerer kiemelte:
"A 224kbit/s-on is elég nagyok a különbségek, és 320-on is elég nagyok lennének" Eredetileg kammerer szövegében volt még egy félmondat, miszerint "a 112kb/s-ról meg ugyebár nincs is mit beszélni", ezt a békesség kedvéért vette ki kammerer, nehogy valakinek alkalma találtassék fröcsögésnek (sic!) minősíteni a szöveget - például annak a valakinek, aki 320kb/s alatt se hall (és nem is mér) különbséget.Közvetlenül utána liszinek azzal indítasz, hogy nem akarsz sárdobálós irányba elmenni, aztán bekezdéseken keresztül azt elemzed, hogy hogyan csalhat, aki alkalmasint eredménnyel szerepel a vakteszten a Foobarban.
Szerk.: Végig figyeltem a válaszaidat, és hát igen nagy szerencsénk, hogy "nem akarsz sárdobálós irányba elmenni".
-
#473
Kékes525
félisten
muszurkefal
#470
Kékes525
félisten
válasz
muszurkefal
#470
üzenetére
"Lossy-lossless különbségéről ne is beszéljünk "
Ilyen különbség nincs, pontosabban értelmezhetetlen. Maximum azonos forrás (és alacsony lossy bitráta) esetén.
-
#471
dabadab
titán
muszurkefal
#470
válasz
muszurkefal
#470
üzenetére
"Minap például két Lightning-Micro USB kábel között is hallottam különbséget."
Az semmi. Van, aki egy kábel között is hall különbséget
-
#470
muszurkefal
aktív tag
muszurkefal
aktív tag
Nem szeretek 500 hsz-szel később válaszolni, de egyetértésemnek hangot kell adnom.
A matek nem minden, különböző érzékszerveink vannak. Minap például két Lightning-Micro USB kábel között is hallottam különbséget. Lossy-lossless különbségéről ne is beszéljünk
Szerk.: bejelentkezés nélkül mentem a Válasz opcióra, úgy tűnik nem sikerült
#16-ra szántam. -
Zoltn
senior tag
Akkorák itt az indulatok, nem bírtam ki, csináltam egy mp3 konverziót az egyik kedvencemből.
Szabó Gábor - Amazon FLAC 16/44 870kb --->MP3 320kb.
Gépen alaplapi hangkártyával nem túl drága fülhallgatóva. Foobar ABX teszt 3. köre után alteffnégy.
Ha meg gebedtem volna sem tudtam volna megkülönböztetni a 2 formátumot, nem láttam értelmét folytatni.
Na mondom majd a hifin. Van egy erős marantz-primare-elac sztereo láncom, mindenféle csoda kábellel. Ugye pc-vel nem kötöm össze elvből (
) foobar kizárva, marad a manuális indítgatás. Hát itt is elvérzett a fülem.
Hogy mi a tanúlság amit levontam? A régi félelmem az mp3tól mára alaptalanná vált, ami nagyon üdvözítő. De ennek ellenére, tuti nem fogom átkonvertálgati az egész gyűjteményem, nagyon jól el vannak flac ban is. És innentől kezdve is ha lehetséges Flac ban szerzem be a zenéket. De! Ha csak egy jó minőségű mp3 van mostmár arra sem húzom a szám. (És a hifi azért marad! )
-
-
válasz
Kékes525
#465
üzenetére
A dinamika persze, hogy csökken, hisz nagyobb lesz a zajszint, de ezt nem dinamika-kompresszióval éri el. Utóbbi azt jelenti, hogy a halk részeket is felhangosítod. Miközben a tömörítés ezeket pont hogy tompábbá teszi vagy ha nagyon halk, akkor egyszerűen eldobja.
A hangerőháborút (loudness war) is sokan félértik. A dinamika-tömörítéssel nincs semmi baj, legalábbis mértékkel. Habár bizonyos esetben a zenei stílus része az agresszív kompresszió, lásd még torzítás vs rockzene. A gond azzal van (és ez minden stílusra igaz) amikor analóg eredetű felvételre egy brickwall limitert eresztenek, s így a tranziensek finom részletei mennek a kukába.
-
Kékes525
félisten
+ (#464) szaszlaci
OK!
"Egy tömörítő-algoritmus egyébként meg nem nyúl bele ilyenekbe, nincs dinamika-tömörítés."
Olyannal találkoztam vinyl, SACD-ék esetében, hogy alacsonyabb bitrátára és/vagy alacsonyabb mintavételezési frekvenciára konvertáláskor csökken a zene dinamikája is. Persze ez nem tömörítés, hanem konvertálás.
-
szaszlaci
addikt
válasz
Kékes525
#461
üzenetére
De most te miről beszélsz? Milyen "sűrített zeneanyag"? Mi köze a hangtömörítésnek a túlvezésléshez? A wikis írás arról beszél, hogy ha ész nélkül felhangosítjuk a zenét, akkor digitális tárolás (meg egyéb helyeken) korlátokba fog ütközni (de csak akkor, ha már torzul).
Eleve spektrogramrol volt szó, hogy abból a dinamikatartományt ránézésre hogyan látja?
PCM oldalról kvantálás van, ami – érdekes kivételektől eltekintve – lineáris és teljesen fix. MP3 oldalon meg még a felhozott 112 kbps esetén is akkora lehetőség a kötetlen rendszerben, hogy nincs miről beszélni. Magasabb bitrátán meg oda-vissza elveri a 16 bites FLAC-et. -
-
PuMbA
titán
válasz
szaszlaci
#460
üzenetére
"Formátumtól és bitrátától is függetlenül, azért azt át kéne gondolni, hogy érdemes-e a magasabb, kevésbé hallható frekvenciákra elpazarolni a rendelkezésre álló adatkorlátot? "
Amikor az OPUS-ról készítettek felmérést, akkor 96kbps-sel már szinte transzparens eredményt kaptak, ellenben az MP3-mal, szóval teljesen nyugodtan meghagyhatták az összes frekvenciát. LAME MP3-at már el kellene felejteni. Rég volt, jó volt, de minden más hangkodek elpics*zza.
-
szaszlaci
addikt
"96-128kbps esetén is teljesen megőriz mindent 20kHz-ig"
Formátumtól és bitrátától is függetlenül, azért azt át kéne gondolni, hogy érdemes-e a magasabb, kevésbé hallható frekvenciákra elpazarolni a rendelkezésre álló adatkorlátot? Mert annyival kevesebb jut az érdemi tartományra. Nem véletlenül vág annál alacsonyabban, minél kisebb a bitráta. De csak pedzegetem, annyira én nem ismerem a tömörítők lelki világát, hogy bele merjek piszkálni. -
#459
szaszlaci
addikt
unclefucka
#395
szaszlaci
addikt
válasz
unclefucka
#395
üzenetére
"jó minőségű fejhallgató közvetlenül rádugva a hangkártyára, minden EQ, csiribiri funkció kikapcsolva,"
Egy fülest muszáj ekvalizálni. Minden hangkeltőnél meg kell ezt tenni, a kérdés, hogy hol történik. Lehet mechanikusan, a hangszóró felépítését úgy csinálni, hogy viszonylag jó legyen. Lehet egyéb akusztikus szűrőt elé tenni. Hangsugárzóknál ezt a szerepet a passzív hangváltó látja el, viszont füleseknél ez nem túl gyakori. Ezért valahogy korrigálni kell az átvitelt, mert az iszonyat drága fejhallgatóknál is van mit javítani."figyeld a zenét, különösen a tranziens-jellegű részeket"
Szóval te közvetlenül hallod a tranziens választ?
Gondolom minimum 100 kHz-ig hallasz.
A másik, hogy itt hibák a hangszóró felépítéséből keletkeznek, esetleg a színvonalon aluli erősítő miatt. (Vagy a vegyesen bekötött CAT hangfalkábeltől, mint azt már korábban írtam.)"Ezeken a területeken nagyon erősen tetten érhető a veszteséges tömörítő eljárások tevékenysége."
Ahol nagyon erősen tetten érhető, az akkor következik be, ha a különböző frekvenciájú összetevők eltárolására már közel sem elegendő a bitráta. Akkor valahogy így néz ki. Nézzük meg a bitrátát, de ne felejtsük el, hogy VBR, nem CBR!
"Nyilván ha valakinek nem hordoz hasznos információt az, hogy hallja azt, hogy a fúvós hangszeren játszó zenész levegőt vesz, vagy cuppan a szája, ahogy kinyitja azt, vagy a cintányér lecsengése 0,5 másodperccel tovább szól, annak felesleges ez a tesztelgetés. Sőt tovább megyek, valakit ez kifejezetten zavar, mivel elismerem ez néha túlzott intimitás, amire -tulajdonképpen- nincs szükség."
Hát ehhez tömörítés oldalról a 128-as CBR MP3 is elegendő... Nem akarlak megsérteni, de kívülről látva elég egyértelmű, hogy nem tudod, mikről beszélsz."Minél hosszabb úton kell a hangnak áthaladni annál több nem kívánatos dolgot fog magára szedni. ... És ez ugyanúgy igaz arra az útra is, amit a hang digitális úton tesz meg."
Akkor gondolom csak közeli szerverről töltöd le a zenét, mert ahhoz is jó sok számítás kell, mire kiírja a kliens, hogy készen van. (Készen, mint én is...) -
szaszlaci
addikt
Nem akarok ilyen sárdobálós irányba elmenni, de azért említsük meg.
Remélem tudod, hogy egy ABX tesztnél nem nagy kunszt csalni. Elindít egy valós idejű spektromgramot vagy egyéb összetevő elemzőt. Vagy csinál plusz hangszóróval (lentebb is megszólaló szupertvíterrel) egy irreális magaskiemelést. Vagy equalizerrel. Vagy eleve nagyon kiemel pl. a fülese magasban. Nem is tud róla!
Esetleg nem 320-as MP3 van a tesztpadon. A kodekben azt állítja be, de mégse az jön ki, ő meg nem ellenőrizte le. A kodekben lecsapja 12 kHz felett, akkor hiába 320. Aztán huszadik teszt jó eredményt ad, és azzal hitegeti magát, addigra melegedett be a füle. Stb...Nem azt mondom, hogy így csinálja bárki is! De azért az nem hátrány, ha tudunk erről. És tényleg nem akarom ezzel sem senki eredményét lehúzni, sem vádaskodni.
-
szaszlaci
addikt
"No kérem elvégeztem két hevenyészett konvertálást,"
Ez dícséretes! Emeljük ki, hogy 112 kbps és 224 kbps.
Ez szól a kammerer-féle fröcskölésnek is."Szerintem itt bőven bejátszik némi dinamika tömörítés is."
Ezt hogy látod a spektrogramból?Ezen kívül akartam csinálni egy összevetést az általad mutatott FLAC és a 112 kbps MP3 között, de valami nem kerek. Egyrészt nem ilyen jellegű eltéréseknek kéne lennie. Másrészt nem is egyforma a kiosztás, ott a két bekarikázott számnál elcsúszott, és nem is tehető egymásra, innentől fogva...
Minden fájlt át kéne alakítani WAV-be, és úgy megnyitni a programmal.
-
szaszlaci
addikt
"Az általad hangoztatott linearitásból nem következik sem térmélység, sem részletesség..."
A linearitásból az következik, hogy nincsenek kiemelések, rezonanciák vagy durva kioltások, hiányok. (Persze nem csak mérve, hanem elsőrorban fülre. És itt azért nem hátrány, ha van CSD.)
Tehát ha nem lineáris, sokkal kevésbé kerülnek visszaadásra azok a részletek, amik miatt "mélysége" lesz egy felvételnek. Vagy mert túl halk, vagy mert elnyomja egy közeli kiemelés, és ezért hallani alig.
Persze, a többi is számít, torzítás, de épeszű szint fölött ezek jelentősége sokkal kisebb (ez esetben is, meg a többiében is)."Szerintem a középhangok adját a tér mélységét
Persze hogy azok, úgy tudom, a magas hangok térbeni elhelyezésére eleve nem is igazán képes az ember. Szubmélyeket szintén, egy kis térben meg följebb is. -
Kékes525
félisten
"Mert valljuk meg őszintén, sokan azt sem tudják, valójában hogyan kellene szólnia egyes hangszereknek és ezek összességének...."
Ezt tökéletesen senki sem tudja. Még az előadó, szerző, vagy a hangmérnök sem. Ők hallanak valamit a felvételek során egy adott berendezés segítségével, de ugyanaz már egy másik berendezéssel már másképp szól. Lényeges eltérések lehetnek a hangtechnikai berendezésektől függően. Sőt a stúdió akusztikájától függően is. És még lehetne ragozni...
Ezért nagyjából értelmetlen a vita, mert esetleg meglévő nüanszi különbségekről vitatkozunk.
-
Tulku
veterán
válasz
Kékes525
#449
üzenetére
Nagyjából ezt vallom én is...
Mert a kapott hang lehet teljesen egyforma (persze akár a belső fül kialakítása is teheti másmilyenné a kapott hangokat) de az, amit az adott entitás felfog-feldolgoz belőle szerintem teljesen egyénfüggő...
Talán tapasztalatok által tehető egyenletesebbé, de itt nem a mennyiség mint értékmérő miatti előrejutásra gondolok, inkább a kapott hang és a korábbi élőzenei tapasztalatok viszonyára...
Mert valljuk meg őszintén, sokan azt sem tudják, valójában hogyan kellene szólnia egyes hangszereknek és ezek összességének.... -
Kékes525
félisten
Biológiailag/pszichológiailag nincs objektív érzékelés, így objektív hallás sincs. Nem az abszolút hallásra gondolok, az egészen más! A környezetből jövő összes inger és az illető lelki és biológiai/fizikai állapota is befolyásolja az érzékelést. Maximum csak objektívebben érzékelő ember létezik egy másik emberhez képest. Objektivitásra lehet törekedni, tanulni (bármilyen érzékelés esetében), de tökéletesen elérni nem lehet. Ilyen tanulás például az íz érzékelés (érzékszervi vizsgálat során) az élelmiszerek minőségbiztosítása során. A zenehallgatást (hangtechnikailag és minőségileg) is tanulni kell, aki objektívebben kívánja érzékelni azt.
-
Frawly
veterán
válasz
benedekco
#445
üzenetére
Nem, nem kell. A default -q3 az CBR/ABR tömörítésnél van, ott valóban érdemes -q0-át neked megadnod. A VBR profilok mind -q0-át használnak, ezt írja is a kimenetben. Persze megadhatsz neki magasabb (rosszabb minőséget jelentő) -q értéket is VBR-nél, de nem tudom, minek szivatnád magad ilyennel, minek rontanád le a fájl minőségét. Nincs rá okod.
Szóval igen, olvasom, amit írsz, tudom is értelmezni. Elismerem, hogy egy részét valóban rosszul tudtam, mert úgy emlékeztem, hogy VBR-nél a -q kapcsoló hatástalan, mert mindenképp -q0-át használ. Félig igaz, q0-át használ, de a q kapcsoló nem hatástalan. Vagyis részben. Mert VBR-nél a q0-q3 egy szintre van összemosva. Meg a q4-q7 is, meg a q8-q9 is. A -q kapcsoló ugyanis nem egy konkrét érték, hanem szintén profil, aminek apró részbeállításai vannak. Már pedig VBR-nél egy-egy ilyen részbeállítás kikapcsolódik, így azok a q-profilok, amik eredetileg 1-1 kisebb részbeállításban különböztek, ezután lényegében azonosak lesznek.
Egyébként ha nem hiszed el, kísérletileg is igazolhatod. Tömörítsd be egy adott wav fájlt -V0 és -V0 -q0 kapcsolókkal is. Ugyanaz lesz a két kimeneti mp3 fájl, bitre pontosan meg fognak egyezni, ugyanakkorák is lesznek bájtra pontosan. Az enkódolási idő is azonos lesz, meg a VBR bitrátagörbe.
-
Frawly
veterán
válasz
benedekco
#445
üzenetére
Így van. Kimutatták, hogy a hangosabb audió anyagot jobb minőségűnek, részletgazdagabbnak hallják az emberek. Akkor is, ha ugyanaz a lossless anyag van felhangosítva. Épp ezért kell az ABX vaktesztet egyforma hangerejűre vett mintákkal csinálni. Meg a tömörítést is ellenőrzött, valóban lossless anyagból (pl. audio CD, DVD) kell csinálni, hivatalos, utolsó verziós encoder-rel, megfelelő kapcsolóva/profillal. A netről letöltött random Metallica mp3-at már el is lehet felejteni, nem azért, mert mp3, hanem nem tudjuk, hogy:
1) a forrás eredeti, lossless-e
2) milyen encodert használtak
3) annak milyen verzióját
4) milyen beállítással.
Nagyon ritka az igényes zenefeltöltés, főleg mp3-ban. Azért akad, ahol a feltöltő ki szokta tölteni az .nfo fájlt, és abban le van írva, hogy a CD bekapcsolt Accurate RIP-pel, EAC adott verziójával volt grabelve, és a LAME encoder megadott verziójával és azon belül konkrétan milyen hangprofillal volt tömörítve. De még ilyenkor is lehet kamu adatokról van szó.Ugyanez van a Spotify-jal is. Szarul szól. De nem azért, mert ogg-ban van, meg csak 160 vagy 320 kbps. Hanem a Spotify konvertáláskor elgányol rajta valamit. Saját CD-t ugyanilyen ogg-ba betömörítve máshogy szól.
-
-
válasz
Dilikutya
#443
üzenetére
A Metallica anyagot te tömörítetted? Vagy megint két különböző forrásból szedted? Ez fontos, mert akkor elég egy kis hangerő difi és ott vagy ahol a part szakad.
re: (#444) Frawly
-q0... olvassa is valaki amit írok? -q0 kapcsoló is kell más különben nem a maximumot hozza ki belőle."Noise shaping & psycho acoustic algorithms:
-q <arg> <arg> = 0...9. Default -q 3
-q 0: Highest quality, very slow
-q 9: Poor quality, but fast" -
Frawly
veterán
Tömörítési hibát minden kódek produkál. Tökéletes nincs. Csak egy jó kódeknél, endkódernél ezek annyira nüansznyiak, ritkák, hogy nagyon kevés ember hallja ki, és ők is csak úgy, hogy olvastak róla, és ráedzették a fülüket, hogy milyen jellegű zenei részeknél milyen tömörítési hibára lehet számítani. Tehát ők sem szubjektíve rossz minőségűnek hallják az adott kódeket, hanem csak nagyon apró tömörítési hibáiból megtanulták felismerni. Ez viszont nem egyenlő azzal, hogy akkor az adott formátum szar, meg zeneileg élvezhetetlen, inkább csak kákán csomókeresés, meg technikai érdekesség.
(#406) Dilikutya: erről hozz valami vaktesztet, hogy a 224 kbps és a lossless különbsége hallható. Különösképp olyat, amit te csináltál. A 112 kbps valóban nem transzparens még mp3-ból. Illetve az mp3 őskorában sokkal ócskábbak voltak az mp3 encoderek. Az eredeti Fraunhofer encoder 128 kbps alatt sose volt jó. A Xing, Blade encoder mindig is egy nagy fos volt. A LAME sem volt kezdetben tökéletes, sokat fejlődött az évtizedek során.
Itt azt kell érteni, hogy az mp3 nyitott encoder elvére épül. Ezen nem nyíltat (opensource) értem, hanem hogy nincs meghatározva hogyan tömöríts. Csak egyes részeltei, és minden mp3 szabványos, amit a referenciadekóder ki tud bontani, le tud játszani. De ugyanazt az audió hanganyagot többféle mp3 encoderrel be tudod tömöríteni, ezek még azonos bitrátán is különbözni fognak (meg azonos encodernél is lesz különbség a különböző verziói között), eleve máshogy gazdálkodnak a VBR bitrátával, máshogy kvantálnak, más a pszichoakusztikus elemzőjük, más-más információt őriznek meg vagy hagynak el a forrásanyagból. Ez egy teljesen nyitott kérdés. Ugyanez van aac-nál is.
Ezért már előre mondom, hogy amikor a 224 kbps-os vaktesztet csinálod, akkor akkor ne ilyen őskorból származó encoderrel, hanem a legújabb verziós LAME-vel, ez most a 3.100-as verzió. Normál parancssoros változat, lame.exe. Ezt vagy parancssorból, vagy foobar2000-ben konvertálási profillal, mindegy melyik, csak -V0 kapcsoló legyen beállítva, ez a VBR profil kb. átlag 224 kbps körüli méretet csinál. És itt jön majd eleve az első meglepetés, hogy amit te 224 kbps-nak hiszel, az nem feltétlenül annyi, hanem lesz, ahol 320-640 kbps között is lesz.
De én leginkább egy 224 kbps-os (megint csak átlagbitráta) Apple QAAC encoderrel gyártott aac-re lennék kíváncsi, hogy ott is ugyanolyan jól hallod-e a különbséget.
ABX vaktesztet szintén foobar2000-rel kell csinálni. Ennek a lényege, hogy adott, rövidebb zenei részleteket betömörítesz adott lossy formátumban, majd ezeket kitömöríted újra losslessé. Ezt rakod az eredeti mellé. Figyelni kell, hogy a hangerőt is normalizálni kell, egyik minta sem lehet kicsivel sem hangosabb a másiknál. Majd ezekből véletlen összehasonlítási tesztet összeállítani. A neten leírják hogyan kell. A tesztet csinálhatod bármilyen hangfelszereléssel, füles, fejes, hangfal, komoly hangrendszer, amin akarod, tőled függ, erre nincs megkötés.
Én a részemről nem csinálok ilyen tesztet. Mivel nem hallok különbséget. Ilyen vakteszten kb. 40-59%-os találati arányt érnék el, az kb. a random tippelés szintje, két lehetőségből fele-fele alapon valamelyik bejön. A meggyőző 75%-tól kezdődik, de csak 100%-nál lehet kijelenteni, hogy valaki minden esetben hallja a különbséget.
-
#443
Dilikutya
félisten
Danapoint70
#439
Dilikutya
félisten
válasz
Danapoint70
#439
üzenetére
Millió alatti rendszerrel is fogja hallani. Az alaplapi Realtek zajkeltőmmel, aláírásomnál lévő Technics erősítővel meg a jó ég tudja milyen hangszórós hangfalaimmal (a láda Orion
) is hallani. Meg a 6000 Ft-os Maxell fejhallgatómmal is. Bizonyos esetekben. A héten bandcampről szedtem le olyat, hogy a V0, a 320kbps és a FLAC között képtelen voltam akár csak árnyalatnyi különbséget is észrevenni, de ez egy 90-es évek közepi underground punk EP volt kicsit halvány hangzással. Egy Metallica CD-nél rögtön más a helyzet. De egyébként nem egyértelműen mondanám rosszabbnak a 320 kbps MP3-at. Egy picit máshogy szól, de ugyanolyan részletes a hang, nagyon minimális különbség van. Ezen a rendszeren. Lehet drágábbon más lenne, de drágábbat nem veszünk ezért (a hifi vallást meg ne keverjük ide, az túlmutat a minőségen, egy költséges hobbi, minél drágább valami, annál kevesebb valódi javulást hoz, és annál több a márkanév ára...). -
nyisziati
veterán
Egyébként ajánlom Dorian fórumtárs aláírását a topikhoz:
"Mielőtt elkezdtem hifizni, a különböző stílusú és minőségű zenéimet élvezettel hallgattam rendszeremen, pusztán a zene kedvéért. Most 15 év hifizés és egy csomó pénz elégetése után végre eljutottam ugyanoda
" -
proci985
MODERÁTOR
full bitrate DTS 1536, stereo PCM (ha jol emlekszem) szinten, DTS-HD Master Audio 24500ig megy.
koncert blu-rayoknal 8 csatornaval 3000 teljesen realisnak tunik szvsz, ugye itt losslessrol beszelunk altalaban audiofil tesztlemez masterrel. nem feltetlenul a bitratatol lesz jobb, hanem zenei kiadvanyoknal tenyleg nagyon ugyelni szoktak, hogy jol szoljon.
-
#439
Danapoint70
csendes tag
Danapoint70
csendes tag
Szerintem kicsit túl van bonyolítva ez a tök egyszerű téma.
Minden rendszer leggyengébb egységén múlik a rendszer hangja. Hiába van jó erősítőd és hangfalad, ha gyengék a kábelek vagy a forrás. pl. nagy tévedés, hogy a kábelek javítják a hangot. Nem javítják, csak a jobb, kevésbé rontja.
Ha a leggyengébb láncszem a tömörítés, akkor hallod a különbséget Flac és Mp3 között. Ha nem, esélyed sincs.
Házimozi erősítővel és társaival nem(Itt a millió alatti cuccokról beszélek), de egy jól összerakott sztereó rendszerrel, jó forrással, komoly daccal, erősítővel és hangfalakkal fogja hallani a cikkíró is a különbséget.
Persze, megfelelő, hangszeres zene is kell hozzá. -
#71562240
törölt tag
válasz
benedekco
#408
üzenetére
"A kérdés viszont az, hogy ezt a 20k feletti részt hány százaléka az emberiségnek hallja meg"
Az is egy kérdés. A másik, alkalmasint lényegibb kérdés a széles spektrumban megmutatkozó jelentős különbségek. Kr/\toS kolléga mérési példája azt mutatja meg, hogy 2kHz-en is, 4kHz-en is milyen eszeveszett különbségek mérhetők ki, ha az ember hatékonyan mér. A 224kbit/s-on is elég nagyok a különbségek, és 320-on is elég nagyok lennének A prezenszsávban is jó nagyok a különbségek, nem csak a magas és az ultramagas sávban. Mihelyst a mérés felbontása a problémához illő, jelentős különbségek látszanak, amelyek igazolják a hallási tapasztalatokat - mármint a hozzáértő hallásúak hallási tapasztalatait.
-
-
szazbolha
addikt
Szerintem nincsenek szövegértési gondjaim.
Azt gondolom az emberi érzékelés nem tartozik az objektíven megítélhető jelenségek közé.
Az hogy valaki érez valamiféle számára minőséginek gondolt különbséget vagy nem a két különböző időpontban hallott hangsorozat között az egy szubjektív döntés következménye amely döntést jellemzően objektíven nem leírható dolgok befolyásolnak. -
#432
Donki Hóte
veterán
dabadab
#430
Ja, hogy te a nyomóformát érted master alatt
Szerintem az emberek nagy része glass masternek (vagy stampernek) hívja a nyomóformát (annál is inkább, mert a nyomóforma fogalma a vinil lemezek idején is létezett),
A master inkább az eredeti hangfelvételt jelenti:
In the music business, a master recording is the official original recording of a song, sound or performance. Also referred to as “masters”, it is the source from which all the later copies are made.
-
#430
dabadab
titán
Donki Hóte
#429
válasz
Donki Hóte
#429
üzenetére
A CD-nél master alatt a 16/44.1-es wavot értjük, amit kiraknak rá. Ha még szalagon van vagy más formátumban, akkor az még nem a végleges master.
-
#429
Donki Hóte
veterán
dabadab
#418
Az viszont érdekelne, hogy szerinted egy CD esetén mi a fene történik még a masterrel mielőtt megalkotnák belőle a nyomóformát és az milyen hangzásbeli különbségeket okoz.
Ha A-val kezdődik a CD-re kiírt zene feldolgozása (AAD, ADD a megjelölés rajta, vagyis analóg masterről készítik a CD-t), akkor rengeteg dolog történik a hanggal mielőtt a CD-re kerül, pl. zajszűrik, komprimálják, beállítják a dinamikáját, normalizálják, megvágják a mély és a magas hangokat rajta, stb. stb.
Ha D-vel kezdődik, akkor már a master is digitális, persze ekkor sem kerül változtatás nélkül a CD-re a hang, mert akkor is pl. át kell konvertálni 16 bites felbontásra, akkor is vágni kell a 44.1 kHz mintavételi freki miatt a magas hangokat, a kommersz A/D és D/A DAC-ok miatt a mély hangokat is szűrni kell, stb.
Szóval olyan nincs, hogy akár egy digitális master minden változtatás nélkül CD-re kerüljön
Direktvágott lemez csakis az analóg hanglemezek idejében létezett
-
#426
Aprósólyom
addikt
unclefucka
#395
Aprósólyom
addikt
válasz
unclefucka
#395
üzenetére
Légyszíves linkelj egy dalt, ami annyira összetett, hogy az mp3 tömörítésbe nem férnek bele azok a hangi információk, amiket említettél. Csinálnék egy összehasonlítást magamnak.
-
Kr/\toS
senior tag
válasz
Dilikutya
#406
üzenetére
A foobarnál a v0 245kbit/sec a max, de ez függ konvertálandó fájl eredeti bitrátájától, ezért lett 224. A 320at csak cbr el kínálta fel.
Az én véleményem az ügyben egyébként az, hogy miért hallgassam a rosszabbat ha hallgathatom a bizonyíthatóan jobb minőségűt. Ahol korlátokba ütközöm megteszi az mp3, de ha van rá mód ne egy kiherélt művet hallgassak ha van jobb. Fuss el véle. -
válasz
szazbolha
#422
üzenetére
A kultúrált vitának vannak bizonyos szabályai, ami nélkül nem tud működni. Ezek nem önkényes szabáyok, hanem nagyon is praktikus okokból alakultak ki.
"Leírta amit gondolt a témáról. Ennyi.
Te meg vagy elfogadod vagy nem előképzettséged és tapasztalataid alapján."Csak hát ebből nem lesz értelmes eszmecsere.
-
#421
szazbolha
addikt
Donki Hóte
#388
szazbolha
addikt
válasz
Donki Hóte
#388
üzenetére
Szerintem amit ebben a hsz-ben leírtál az teljesen elfogadható.
De szerintem a cikkben nem ez van, sem a szerző kommentzónában elhelyezett véleményeiben. -
#418
dabadab
titán
Donki Hóte
#415
válasz
Donki Hóte
#415
üzenetére
"A cikk tárgya egy vinil lemezre vágott felvétel, de helyzet igaz akkor is, ha a masterből CD-t készítenek
"Most komolyan ki akarod írni a homlokodra, hogy "nem értek a lemezkiadás technikai oldalához, de meg akarom mondani benne a frankót"?
A nyolcvanas évek (meg a bakelitnél* úgy általában) a masterelés nem állt meg a master szalag (vagy manapság ennek digitális változatának) elkészítésénél, a mesterlemez vágása is annak a része, az meg nyilvánvalóan különbözött itt a kiadásoknál (konkrétan mérhető is volt a jelszintek különbsége). Az viszont érdekelne, hogy szerinted egy CD esetén mi a fene történik még a masterrel mielőtt megalkotnák belőle a nyomóformát és az milyen hangzásbeli különbségeket okoz.*: igen, tudom
-
#415
Donki Hóte
veterán
Itt van egy írás azoknak, akik szerint egy zeneszám hangját a master befolyásolja a leginkább.
Ez egy cikk a régi HiFi magazinból, ahol ők maguk is meglepődnek azon, hogy azonos masterből mennyire más hangú lemezeket lehet készíteni. A cikk tárgya egy vinil lemezre vágott felvétel, de helyzet igaz akkor is, ha a masterből CD-t készítenek
Tehát fontos a master, mert rossz masterből nehéz jó hangú lemezt csinálni, de nem csak attól függ az elkészült lemez zenei minősége, mert jó masterből is lehet pocsék hangú lemezt készíteni
-
Karolac
csendes tag
Igazad van, valahogy így vagyok vele. Tetszik, nem tetszik, még az én füleim is meghallják a különbséget. Kergetem a jobb minőséget, mert analógon megszoktam, és sajna a hallásom nekem is lefele konyul
mégis, vagy ennek ellenére felismerhető a különbség. S, igen, amíg nincs viszonyítási alap, addig a "verébkaki" is finom... csak az a baj, ha mást is megkóstolunk, meghallgatunk. -
Karolac
csendes tag
Hát, nem akarlak kiábrándítani, de a sztereót nem azért találták ki, hogy mindenből kettőt adjanak el. Hol volt még akkor a fogyasztói társadalom?
A sztereó hangot nem sokkal a fonográf és a telefon megjelenése után már feltalálták. Az embernek két füle van, akkor a két irányból érkező hang realisztikusabb hatást fog kelteni. Már 1884-ben egy kísérlet során két mikrofont helyeztek el a Grand Opera épületében Párizsban, és kétcsatornás hangot hallgattak fejhallgatón keresztül. Bebizonyosodott, hogy a sztereó zenei felvételek sokkal élethűbben szólnak, de ezek rögzítésére még nem állt készen a technika ebben az időben. Már 1931-37 között kísérleteztek azzal, hogy a két csatornát a hanglemezen egyetlen barázdára rögzítsék. Az elv jó volt, de megfizethetetlenül drága különleges berendezések kellettek a vágáshoz és a lejátszáshoz. A háború után az orsós magnók megjelenése, illetve az FM sztereó multiplex rádióadások amerikai 1961-es indulása adott lökést a sztereó terjedéséhez. Ehhez járult még hozzá a háború alatti haditechnikai fejlesztéseknek eredménye, mely átszivárgtak a polgári életbe. -
Preset extreme-el csináld és tegyél hozzá egy -q0 -t már leírtam párszor. Az hozzátesz még!
A kérdés viszont az, hogy ezt a 20k feletti részt hány százaléka az emberiségnek hallja meg, azok közül hányat érdekel ez a téma. Mert amíg a metrón hallgatod, vagy az ócsójános hangszórókon, hifi-nek csúfolt szetten. Vagy akármin akkor tök mindegy. A másik kérdés, mi van akkor ha leszarod mint én. Tudom hogy annak idején hallottam és jó voltam ABX-ben de rohadtúl nem érdekelt, mert nem feszülök zenehallgatás közben becsukott szemmel, hogy na most akkor hallome az mp3 tömörítésből eredő hibákat vagy sem. -
Dilikutya
félisten
Ez mit bizonyít? 224 kbps-nél már jól hallható a különbség a tömörítetlen/veszteségmentes formátumokhoz (de a 320 kbps-hoz is) képest, a 112kbps meg már 20 éve, az mp3 őskorában is gyenge volt. De ez eddig sem volt kérdéses, meg egyszerűen levezethető abból, hogy ha egyre kevesebb helyen akarjuk tárolni, egyre jobban romlik a minősége.
Egy 320 kbps-os görbe is jól jött volna. Igen, ott is lesz különbség a görbéken, teszteken, de azt már nem mindenki, és nem mindenhol hallja meg. -
PuMbA
titán
"De ilyen 320 kbps és a környéki bitrátán már egyik lossy codec sem jobb a másiknál"
Azért valamivel másabb, mert az MP3-nak is megvannak a maga tipikus hibái, amire ha valaki ráfekszik és könnyen azonosítja még nem biztos, hogy más kodeknél azt kell figyelni, mert például az AAC máshogy kódolja a legmagasabb hangtartományt.
OPUS-nál nem is ajánlanak 160-192kbps-nél nagyobb bitrátát sztereó hanganyagnál emiatt, csak 5.1 vagy 7.1 esetén
Már ilyenkor eléri az optimális szintet a kodek algoritmusa, azaz köröket ver az MP3-ra. -
#404
Frawly
veterán
unclefucka
#395
Frawly
veterán
válasz
unclefucka
#395
üzenetére
Pont ezért felesleges kimutatni a lossy és lossless közötti különbséget. Senki nem tagadta azt, hogy ne lenne, azért is más már a nevük is. Pont azért lossy, mert elhagy az audióinformációból. A kérdés, hogy ezeket a különbségeket hallani lehet-e. Nem kizárt, hogy van, aki hallja, de az nagyon-nagyon kevés ember. Persze irónikusan egy ilyen topikban hirtelen ők jelennek meg nagy számban. Persze-persze.
Az mp3 sem igényel már szinte semmit számítási kapacitásban, a mai procik milliószor erősebbek egy 486-osnál, a dedikált lejátszókban pedig sokszor célhardver dekódolja 0% procihasználatot okozva. A FLAC is számításigényes magasabb tömörítési fokokon, mégse szól bele a minőségbe, ahogy a számítás sose szólt bele. Az maximum egy kis latencyt tud okozni, de azt meg buffereléssel lehet kivédeni.
A lossless codec-eket meg azért fejlesztik az mp3 ellenében, mert az mp3-nak is vannak hiányosságai. Korlátozott bitráta (min-max irányban), mintavételezés támogatása, csak 2 csatornás, stb.. Plusz extrém alacsony bitrátákon nem tömörít szépen, ezért az új codec-ekkel próbálják levinni a transzparenciahatárt, lásd Opus. Meg pl. próbálnak egyre könnyebben streamelhető codecet csinálni, erre is az Opus a példa, kicsi latency, nagy hibatűrés (pl. streamben jól tolerálja a letöltési hibákat, kis késleltetéssel tud alkalmazkodni változó sávszélességhez).
De ilyen 320 kbps és a környéki bitrátán már egyik lossy codec sem jobb a másiknál, mindegyik egyformán bőven transzparens, mindegy melyiket használod, amelyiket a lejátszód támogatja. Ezen a szinten nem lehet már mondani, hogy valamelyik is jobb lenne. Az 64 kbps per csatorna és az alatt van, mikor ezek egyre nagyobb versenyben vannak.
-
Frawly
veterán
Ugye most csak trollkodsz. Az audiotömörítések nagyon a bögyében vannak a zeneiparnak. Ha rajtuk múlna, még mindig CD-t kéne venni mindenkinek, és nem töltögetne senki a netről. A FLAC-ért meg aztán senki nem szed pénzt, teljesen licencdíjmentes, opensource megoldás. Az mp3-ért is csak a gyártóknak, szoftverfejlesztőknek kellett fizetni, a felhasználónak nem. De ha neked 1 bit mono elég, akkor hallgasd azt.
-
válasz
#06658560
#394
üzenetére
Ha technikai hasonlatot akarsz, a fül és a szem, a mikrofon és a kamera: jelek átalakítása egy másfajta jellé. Nem a hallás és a látás.
De legyen igazad, tegyük fel, hogy az a hallás, amit leírsz. De az itt jelenlévők nem csak akármilyen zajt szeretnének hallani és hallgatni, hanem olyan zenét, ami érzelmileg közel áll hozzájuk, ezért megint értelmét veszti az, hogy önmagában a hallásról vitatkozzunk.
-
p76
senior tag
Különben 1 bit is tökéletesen elég.
0 = nem szól a zene
1 = szól a zeneMinden mást, mp3, flac és társait csak a zeneipar találta ki hogy pénzt szedjen be a jóhiszemű vásárlóktól.
Már anno a sztereó kitalálása is ilyen marketingfogás volt. Hogy mindenből kettőt tudjanak eladni.
Monoban is lehet hallani a zenét.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) foobar kizárva, marad a manuális indítgatás. Hát itt is elvérzett a fülem. 
Gondolom minimum 100 kHz-ig hallasz.
mégis, vagy ennek ellenére felismerhető a különbség. S, igen, amíg nincs viszonyítási alap, addig a "verébkaki" is finom... csak az a baj, ha mást is megkóstolunk, meghallgatunk.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Motoros topic
- Milyen TV-t vegyek?
- LEGO klub
- Bemutatkozott az Oppo kamerás csúcsmodellje
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Graphics: Telefonvásárlási kálváriám....avagy clickbait cím: Horror a hardveraprón
- Hobby rádiós topik
- TCL LCD és LED TV-k
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- AMD off topik: VGA, CPU, APU és minden, ami AMD
- További aktív témák...
- Asus 15.6,core i3 5005(4x2,0Ghz)IntelHD VGA,8-16GB RAM,SSD,,Win.11,Jó akku
- Roborock Q5 PRO robotporszivó (garis)
- G.SKILL Trident Z5 RGB 2x24GB DDR5 6400MHz CL32 - Gari 2034.09.08. -ig - Eladó!
- Philips Shaver Series 7000 (elektromos 3 fejű borotva)
- MacBook Pro 15 A1707 (2017) asztroszürke és Apple Magic Mouse A1296 Olvasd el figyelmesen kérlek
- LG UltraGear 27GR95QE-B 240 Hz OLED 2560x1440 Gamer Monitor 6 hó garancia Házhozszállítás
- ÚJ/BONTOTT Microsoft Surface Laptop 7 ULTRA 7 32GB 1TB
- Azonnali készpénzes AMD CPU AMD VGA számítógép felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
- HIBÁTLAN iPhone 15 Plus 128GB Blue-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4531,90% Akksi
- 227 - Lenovo LOQ (15IRX10) - Intel Core i7-13650HX, RTX 5060
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest