Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • szaszlaci

    addikt

    Azért ha bizonyos dolgokról meggyőződöttek csak akkor kapnának enni, ha legalább 60 %-os találati arányuk lenne 320 mp3, kábelek, kódekek, stb. vaktesztekben... Bármilyen rendszeren... Azt hiszem, igen alacsony lenne az élelmezési költség. ;]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Frawly #99 üzenetére

    "Szemre (hullámforma, spektorgram) nem lehet VALÓS minőségi különbséget kiszúrni"

    Már hogyne lehetne. Ahol már nagy nehezen meghallani összehasonlítás után az eltérést, ott már ordítóan látható mindkét vizsgálati módszernél, csak értelmezni kell tudni a látottakat.

    Ezen kívül szeretném felhívni a figyelmed arra a részre, ahol az eredeti 96k FLAC és 320 kbps MP3 között kapcsolgatok, másodpercenként tízszer. Négyszögjellel, ami már önmagában egy igen durva recsegő-kattogó zajt ad hozzá. Még ezt se lehet hallani, annyira halk, tehát anyira alacsony az eltérés!
    Innét tölthető, eddig összesen HÁRMAN(!!!) tették ezt meg, közben tízszer ennyien írták meg a frankót, hogy baromság ez a cikk.

    Semmilyen rendszeren nincs értelme 320 mp3 fölé menni, mert fizikai képtelenség meghallani az eltérést még összehasonlítás útján is. Legalábbis ha a hangsugárzód frekvenciamenete +- 8dB-en belül van(!), akkor sehogy nem lehet meghallani. Igaz, ezt jó pár drága hangfal nem(!) teljesíti, főleg fülesek esetén. (Innét jön aztán az ilyen meg olyan hangkarakter baromság, meg hogy ehhez meg ahhoz a zenéhez való, meg légies, meg túlrészletez, lágy, stb. agyhalál.)

    A 20 kHz fölötti hangsáv megtartása teljesen értelmetlen, nem hallani. Nem kell túldimenzionálni az emberi hallást. Ettől függetlenül 320 MP3 alapbeállításon egy nagyon kicsi azért így is megmarad. – a szintén igen csekély eredeti tartalomból.

    Az a FLAC nálad, ami 370 kbps, nyilvánvalóan olyan kevés információt tartalmaz, hogy úgy kb. 99 % feletti egyezést mutat egy 128 kbps VBR MP3-al, és még messze túlzás is ilyen "magas" értékre kódolni. (Ettől függetlenül nem ajánlok ilyen bitrátát, csak mondom.)

    Csináltam részletesebb AAC és Vorbis tesztet, alacsonyabb bitrátákat vizsgálva, meg még sok egyebet is, de a cikk méretét erősen kordában akartam tartani. Nem igaz, hogy sokkal hatékonyabb, nagyjából tíz százalék volt az előnye az MP3-hoz képest. És ez sem olyan egyértelmű, mert kicsit máshogy vágta a frekvenciákat, ergo több helye maradt a hallható(bb) tartomány eltárolására, úgyhogy könnyen lehet, más beállításokkal az MP3-nál is elérhető lett volna ez az eredmény. Pont, hogy az általad fontosnak tartott legfelső tartományból jobban elvett, magas bitrátán valahol 18 kHz fölött már. Mérések.
    Ami nekem nem tetszett bennük, hogy hanganyagtól függően, látszólag random módon variálja a beállításait, míg az MP3 értelmes határokon belül mindig azt csinálja, nem fog meglepetés érni, miután mondjuk átraktam a FLAC gyűjteményt egyéb formátumba.

    A másik, ami az MP3 mellett szól, hogy széles a kompatibilitása és ingyenes. (A 640-es MP3-ról nem tudom, ez mennyire mondható el. Azon kívül értelmét se látom, mert a 320 CBR is untig elég.)
    Bevallom, hogy az Apple kódolót – milyen meglepő ;] – nem is sikerült normálisan működésre bírni, FDK-t használtam. Persze, most hogy ezt beismertem, majd szépen kiderül, hogy ha az Apple-ét használom, akkor fele akkora lesz a fájlméret és még jobban is szól. Hagyjuk már...

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz SunMount3r #97 üzenetére

    "Jack vs. RCA vs. RCA balanced vs. XLR balanced ki és bemenetek és kábelek összehasonlítása?"

    8 – 10 éve ilyeneken is meg egyéb dolgokon is végeztem egy halom mérést, meg hallgatásokat. Előtte persze időt nem sajnálva beleményedtem a "audiphile-nek" csúfolt eszmékbe is. (Öregített ezüsttel megforrasztott csatlakozó kihűlési idejének lényegessége a megfelelő kristályszerkezet kialakulásában. Hangfalkábel, ahol akkuval van szinkronba rendezve a fémvezető kristályrácsa. Stb.)
    A vicc, hogy "hallottam" az eltérést, ha a tömör banáncsatlakozót üregesre cseréltem. Mert elhittem és hallani akartam. :)

    Az a nagy helyzet, hogy amit ma az audiotechnikában nem tudunk megmérni, azt nem is lehet hallani. Ami pedig mérhető, azt is a helyén kell kezelni.

    A gond ott van, amikor valaki kompenzálásra használja ezeket – vagy más – dolgokat, mert azt hiszi, ha a hangrendszere tökéletes lesz, akkor az élete is az lesz, és boldog lesz. Ezért minden idióta marhaságba elvakultan kapaszkodik. És ha valaki azt mondja, gondold már végig, hát attól nem szólhat jobban a cuccod, ha a több kilométer villanyoszlop légvezetéke után még teszel kétszázezerért egy hálózati bekötőkábelt, akkor a létét érzi veszélyben és támad. Ahogy otthon hangsugárzó bekötésére a filléres, semmilyen presztízzsel nem bíró, hármas zománchuzal fölé sincs értelme menni. A legjobb nem csatázni velük.

    Ja igen, a kérdésre a válaszom, gondolom sejthető. Minimális szint felett nincs értelmük. Cikket feleslegesnek tartok ezekről írni, az előzőekben kifejtett okok miatt.

    Ami magasan a legtöbbet számít, az a hangfal. A vásárló szemszögéből ez csak egy komponens, de valójában ez a valódi rendszer, rengeteg olyan összetevővel, amikkel érdemes foglalkozni. Tárgyilagosan, megértve, megmérve, nem ködbe burkolózott magazinos dolgokra alapozva, Platón-barlangjának lakóihoz hasonlóan anekdotázva. Kétszázezres hangfalak közül IS általában hót' mindegy az összes többi komponens is.
    Számít még az erősítő, de az is csak egy bizonyos határig, és manapság ez nem különösebben zsebbenyúlós tétel. Mondjuk újként ötvenezer, ha nem kell nagy erő, ott már jók az esélyek. Ha mérve jó, akkor jól fog szólni.

    Amiket mondok, az nem igénytelenség, bárki eljuthat ide. Nem fogok négyszer vagy tízszer annyit fizetni egy kocsiért, mert 0.1 lóerővel több. Engedd meg, hogy egy példával illusztráljam!

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    A pozitív fogadtatást és elismerő szavakat pedig köszönöm, mindig jól esik az ilyesmi!

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz belashx #115 üzenetére

    "Nem említetted, milyen rendszeren végeztél meghallgatást?"

    Szerettem volna a cikkel más irányból közelíteni. Egyébként semmi olyan nincs, amit szép tételesen fel lehet sorolni, péniszméregetés céljából. Épített hangsugárzóról van szó, hirtelen ezt tudom róla mutatni.
    A frekimenetet valahol 200 Hz-től lehet nézni, és szeretném jelezni, hogy ez igazi mérés, nem a marketing osztályon rajzolt vagy kivasalt dolgok. Alacsony frekvenciás átvitelre szimuláció és egyéb mérések vannak, illetve csak voltak, hadd ne szöszöljek velük; rendben van. Torzításról teljesen hiteles mérést nem tudok, de oké. Csoportfutás meg egyebek is.
    Persze ez csak egy kis szelet, és nem is akarok tippelgetni, hogy mennyibe kerül egy ilyen hang gyárból, de nem 1 – 200 forint.
    Erősítőnek valami nem drága Yamaha, jól sikerült darab. A többi meg az aprópénzes kategória, úgyhogy tudom, innentől fogva valamire való igényessségű hifista nem vesz komolyan. Hát ha még azt is leírom, hogy az erősítő DAC-ját használom...

    Aztán a rendszerem hangfal utáni második legfontosabb eleme, a szoba, hát az most nem a legjobb. Bizony, sokkal lényegesebb, mint sokan hinnék. Nem csak az alacsony frekvenciára gyakorolt hatása miatt, hanem az összes többire is.

    Ha már elkanyarodtunk, akkor a csöves erősítők szóba jöttek, meg a szeretett hangjuk. Ha tisztelt delikvens tisztában van az impedanciamenet fogalmával, akkor láthatja, hogy mind a hangszóró, mind a hangsugárzó impedanciája, illetve "ellenállása" változik a frekvencia függvényében.
    Ehhez hozzáveszi a csöves erősítő nagy belső ellenállását, ami miatt nem feszültségerősítőként, hanem áramerősítőként fog viselkedni. (Ehhez még ráadásként hozzájön a ki tudja milyen kimenőtrafó a ki tudja milyen hangfallal.)
    Az eredmény az lesz, hogy a hangsugárzó rezonanciafrekvenciáján (is) jóval magasabb impedancia helyén az erősítőből nagyobb teljesítmény fog "kijönni". (Mert ugye a körülbelül konstans áram a változó ellenálláson nagyobb feszültséget fog eredményezni. A teljesítmény az ellenálláshoz képest pedig négyzetesen változik.)
    Eredmény, hogy a csöves erősítő mélykiemelést csinál, és általában magasban is emel még, tehát kész is a "diszkómosoly". Persze hogy "kellemesebb" ez a hang. De ha valaki ugyenezt equalizerrel csinálja meg, na aaaz aztán eretnek, lenézendő, méltóságon aluli dolog.
    Csak azért írtam ezt itt le, mert nem nagyon láttam, hogy erről szó lenne a "Nagyon ciki lennék-e a húszezres S/PDIF kábellel?" kérdések között.

    "Szerinted a hangsugárzókábelek között sincs különbség?"

    De van. Egyfelől ellenállás/vezetőképesség, damping faktor méréssel ezt is meg lehet mérni házilag igen pontosan. Ez a kritérium fillérekből teljesíthető.
    Kapacitás, mérhető, egy bizonyos szint fölött gond, mert nagyfrekvencián terhel egy nagyobbat az erősítőre, amit eltárol, és kis fáziskéséssel "továbbmegy" a hangfalra. Eredmény, hogy kiemel, nehezen mérhetően, de zavaró lehet. A gyakorlatban vegyesen(!) bekötött CAT kábelnél gond ez, külön vezetve ott se.
    Skin hatás ilyen frekvencián, figyelembe véve a magas hangok teljesítményét, lényegtelen és "nem mérhető" amlítúdó csökkenést jelent tömör vezetéknél is.
    Fém tisztasága: szir-szaroknál talán, de mondom újra, egy zománchuzalnál több nem kell.
    Induktivitás lényegtelen.
    Tehát ha tényleg van eltérés egy-egy drágább kábel közt, akkor az egyik abból biztosan kritikán aluli. Olyan meg természetesen nincs, hogy valaki beképzeli azt, ami nincs. :)

    Azt kéne megérten, hogy bármi, ami (érdemben!) változtat az eredeti anyagon, mint a "Milyen erősítőn hallgatsz zenét?", stb., az hiba és kerülendő. Lehet egyik hibát a másikkal pofozgatni, de én azt mondom, inkább értsük meg a miérteket, hogy lássuk a célt. Így a közbenső elemeknél teljesen felesleges drága dolgokra költeni.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Blackmate #150 üzenetére

    "segítséget kérlek a grafikonok értelmezésében"

    Amit mutattál, ott igen, az X az idő, és az Y az amlitúdó. Nagyon erősen belenagyítva!
    Ennél a bal oldali a FLAC, és jobb oldalról rá van téve az MP3. A halványszürkénél csak az eredetik látszódnak, míg a sötétszürkénél a kettő egymáson, fedésben van. Tehát a sötétnél két görbét látsz, ha jól megnézed, láthatod, hogy néhol nagyon pici eltérések vannak.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz borix #162 üzenetére

    "A zene ott kezdődik mikor az ember meghallja értékeli a kifinomult, kiforrott énekhangot minőségi zenei kísérettel élvezet hallani, FLAC minőségben."

    Elkerülhette a figyelmed, de a cikkben kitértem erre is. Hegedűre /Vivaldi/, ami abszolút nem áll sem sok, és főleg nem nagyfrekvenciás összetevőből. Az emberi hangre ez méginkább igaz /Dire Straits/. Meglepően kis tárhelyigényük van ezeknek.
    Ellenben a Michael Jackson zenéje – ami nem véletlenül került be –, rengeteg nagyfrekvenciás összetevőt tartalmaz.
    A hullámforma.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz #71562240 #169 üzenetére

    Csak a mindentudóktól ments meg, ó Uram!


    "Fent egy eszmei szinuszgörbe, alatta valós fuvola, oboa, hegedű adott magasságú hangjának időbeli lefutása. Mondjuk vegyed azt, hogy a c-jelű oboa adott magasságú hangjának egy periódusából vesz mondjuk 8-16 mintát a mintavételező."

    Hát akkor nézzük meg, drága barátom! Az eszmei szinuszgörbét inkább ne, mert az egy lenyalt csúcsú fűrészjel, nem szinusz.
    352.8 kHz-es mintavételezésű digitális shit elég lesz? Ez nyolcszor több, mint az audio CD.
    Frank Bridge - Romance megfelelő? Hegedű van az van, meg cselló és zongora, egyszerre. Azért itt van fel- meg minden fajta harmonikus. (Még ha Jackson zenéje többször ennyit tartalmaz is.)

    Hát ott a proli MP3 és nem változott! A kis kereszt a mintavételi pont. Hiába a 44.1 kHz, még a 14 dB-es erősítésnél se látszik az eltérés. Persze te hallod az 50 kHz-es szupertvíterrel a zenében max negyen ekkora jelenlévő frekvenciákat. Szuper vagy. Te is, meg a füled is és a rendszered is és tisztelünk, szeretünk. Hát még hogy tiszteljük azt, aki képes beleállni, hogy évtizedeken leresztül baromságot hitt és mondott!

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Donki Hóte #203 üzenetére

    "Ezt wav állományt ... átkonvertálja MP3-ba, mondjuk 320 kbps bitrátával. ..."

    Persze, mindenki megcsinálhatja, de szerettem volna átvenni ezt a terhet, és én magam elvégeztem, és egy jelentős részt szenteltem is erre a cikkben. Persze hogy van különbség, ezt akartam megfogni.
    Viszont kritikus részeknél is az eredeti anyag amplitúdójánál 27 dB-el halkabb ez a különbségi jel. Tehát 512-szer halkabb.
    Nem össze-vissza, hanem szinkronban a zenével. Tehát az eredeti és a "hiányzó" frekvencia között nincs hullámhossz beli eltérés, hanem teljesen megegyezik. Ez nem alig észrevehető, meg nem hangcucc kérdése, hanem az elfedési jelenségnek köszönhetően tízszer ekkora eltérést is fizikai képtelenség meghallani.

    Egy frekvencián nincs a fülnek 120 dB-nyi egyidejű "ANSI" dinamikája. (Arról meg ne is beszéljünk, hogy egy szuper csendes szoba az messze nem nulla dB. Normál hangerőn több a rontó hatása, mint amennyi elveszik a 320-as MP3-nál bármihez képest is...)

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz szaszlaci #247 üzenetére

    * Teljesítmény-ellenállás arány lenáris, nem négyzetes. Lényegen nem változtat.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Dißnäëß #272 üzenetére

    "marginálissá szűkül azon zenehallgatók köre, akik még mindig mp3-aznak"
    Mesélj még! :U

    "10 év múlva ... garantáltan 100T körüli HDD-k fognak zümmögni mindenhol"
    Hát majd meglátjuk...
    Nem mindenkinek alap, hogy a gémer PC nagytornyába belök még egy HDD-t, vagy a filmezős lejátszóján van hely, estleg NAS-t használ. Lehet, azt mondja, 10 – 20 ezer forintér vesz egy SSD-t, amire férjen el kényelmesen a rendszer, és minden egyéb adata, zenéje. Több hifista állítja, hogy SSD-ről nyugodtabb a zene, mint HDD-ről. :))
    Egy átlag CD FLAC, ami egyébként baromira nem tekinthető veszteségmentesnek, 700 – 1000 kbps. Van alatta, van fölötte. Ez közel háromszor több helyet foglal, mint egy 320 MP3. A 96 kHz FLAC meg még dupla annyit, hogy a még nagyobbakról ne is beszéljünk. Esetleg aki WAV-ban vagy CD képben tárol, amiknek aztán tényleg semmi értelme, mégis sokan megteszik. Így lesz a 90 giga FLAC-ból 20 giga MP3.
    De ez csak egy példa, mindenki eldönti, fontos-e neki. Csak ne akarjuk már egyik álláspontal se komformizálni a másikat.

    Más.
    A különböző vallásellenes okoskodásodat, mert filmeket nézel ahelyett, hogy olvasnál, sürgősen fejezd be! A vallást érteni és elfogadni kellene, a vakhit sosem jó, mert szélsőséges. Az, hogy neked van egy álláspontod, és hogy tudatlanságodban a különböző vallási szervezetekkel mosod össze, az a te magánügyed, de senki nem kíváncsi rá. Nem ide tartozik egyik nézőpont sem!
    Ahogy a "te jobb címet adtál volna, mert ez túl sok pénzt hoz a kattintások után" dolognál is csak pislogtam, mint hal a szatyorban.
    El lehet menni a hifi szektás topikba, ott aztán dívik a végtelenül szűklátokörű Havas Henrik alaphangulat. Érdekes, én sose mentem oda fröcsögni, és remélem, máshol se képviseltem ilyet.

    Elszomorító és dühítő, hogy mindenhol megjelenik egy – két éretlen, túlliberális, az életével elégedetlen fiatal érzelmi suhanc, aki nem tud viselkedni, és lehúzza a színvonalat facebook szintre. A másik meg gyakorlatilag lebuzizza azokat, akik mp3-at hallgatnak... /291/
    Aki nem inge, nem veszi magára.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz ekkold #297 üzenetére

    "Azért az a 27dB-el alacsonyabb különbség bár nem sok de nem is kevés. ...
    kb. 4.46%, (ismétlem feszültségviszonyban, és nem teljesítményben) ...
    a torzítást is úgy definiálják, hogy hasznos jel / idegenfeszültség aránya %-ban kifejezve"

    Érdekes dolgokat feszegetsz. Ahol én a csúsztatást látom, egyrészt az, hogy egy hangszóró tekercsében az áram hozza létre a mágneses teret, illetve a hangszóró motorjának mozgatásához végső soron energia kell, jelen esetben villamos teljesítmény. Nem pedig feszültség. De érteni vélem, hogy jelalakról beszélsz, ami végülis "feszültség".
    A te figyelmed is az elfedési jelenségre hívom fel. Ha sípol valami 1 kHz-en, és 27 dB-el kisebb hangnyomással, kvázi teljesítménnyel(!) megszólal mellette egy ugyan olyan frekvenciájú sípolás, akkor azt messze nem lehet érzékelni. És (leszámítva a 20 kHz feletti tartományt,) az MP3 tömörítésnél a veszteség épp így szinkronban van.
    Ez pedig már abszolúte nem jel/zaj arány, mivel az a többi, csöndben lévő frekvencián jelenik meg, ahol sokkal kevésbé érvényesül az elfedési jelenség!

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz t72killer #307 üzenetére

    "ezt a különbséget lehetne hangként lejátszani úgy, hogy a hangerőt is beskálázzuk a forrás hangerejéhez képest? Azaz ha a forrás mondjuk 100egység, a különbség 2, akkor épp ilyen halkan menne a lejátszás."

    Van a cikkben ilyen. Ha a forrás 100, akkor a különbség 0.195.

    "Sztem ezzel mindenki egyértelműen eldönthetné: ha a különbséget önmagában, csendes szobában halljuk, akkor elméletben van értelme a jobb minőségű anyagnak. Ha nem, akkor belemagyarázás az egész."

    Az ez előtti hozzászólásom a válasz erre is. Igazából ez a lényeg, talán sokkal jobban ki kellett volna kerekítenem a cikkben.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz #16939776 #319 üzenetére

    Ezt nem értem. Megfogalmaznád konkrét, gyakorlati pédákkal, mire vagy kíváncsi?

    Ha arra gondolsz, hogy a különböző mintavételezésű FLAC-okon kívül vizsgáltam-e mást, mint "etalon" forrást, akkor igen is meg nem is. Számomra ugyan az, hogy FLAC vagy WAV, esetleg CD ISO.
    Az összeaasonlításokat viszont minden esetben WAV fájllal végeztem, mert az elemző programoknak így a legtisztább. Más forrást képes másként beolvasni, de veszteségmentes ide-oda konvertálásból nem keletkezik eltérés.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Donki Hóte #321 üzenetére

    Lehet, nem mondok újat, meg a cikkben is írtam, de az MP3 dinamikatartománya több, mint egy lineárisan kvantált 16 bit PCM. De mint írod, ez is több, mint elég.
    De azért vicces, hogy a FLAC ezen "hátránya" körül mély hallgatás van.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Tulku #347 üzenetére

    "Mikor hallgatom akkor a tér mélysége, minősége, a hangszerek pontossága, egymáshoz viszonyított helyzetük"

    Igazából ezt sztereo rendszernél a két hangsugárzó egyformasága, és a megszólaló jel közti relatíve elég nagy különbség adja. Meglepő, de az még a csőhangzásúra tömörített, kifejezetten alacsony bitrátájú (128 kbps alatt) is igen jól megmarad.
    Illetve a "mélységet" a részletesség adja, de itt is még bőven 320 kbps alatti értékekről beszélünk. Sokkal fontosabb a hangsugárzó frekvenciamenetének linearitása, mert ha az nincs meg, akkor – amellett, hogy megette a fene az egészet –, a hangszerek és azok felharmonikusainak hangjai és visszaverősdések elnyomják egymást. (Valójában ezt jelenti, ha a doboz hangja nem elég részletező.)

    "El kéne már felejtenünk, hogy az ember egy géntérkép, vele leírható a célszemély...igen, leírható...a matéria..."

    Nekem ez meggyőződésem. Viszont az is, hogy az anyaginak érzékelt / hitt / teremtett dolgokat leginkább anyagi eszközökkel és anyagelvű racionalitással tudjuk jelen állapotunkban a legnagyobb mértékben megfigyelni. Legalábbis a világ kevéssé lényeges szeletét, dolgait. De tulajdonképpen te is ezt mondod, mégis elveted az eredményeit, mikor hifista tanokat emlegetsz, pedig azok megszületésében aztán nem sok brilliánsként ragyogó tálentum vett részt. :)

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Tulku #377 üzenetére

    "Az általad hangoztatott linearitásból nem következik sem térmélység, sem részletesség..."
    A linearitásból az következik, hogy nincsenek kiemelések, rezonanciák vagy durva kioltások, hiányok. (Persze nem csak mérve, hanem elsőrorban fülre. És itt azért nem hátrány, ha van CSD.)
    Tehát ha nem lineáris, sokkal kevésbé kerülnek visszaadásra azok a részletek, amik miatt "mélysége" lesz egy felvételnek. Vagy mert túl halk, vagy mert elnyomja egy közeli kiemelés, és ezért hallani alig.
    Persze, a többi is számít, torzítás, de épeszű szint fölött ezek jelentősége sokkal kisebb (ez esetben is, meg a többiében is).

    "Szerintem a középhangok adját a tér mélységét
    Persze hogy azok, úgy tudom, a magas hangok térbeni elhelyezésére eleve nem is igazán képes az ember. Szubmélyeket szintén, egy kis térben meg följebb is.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Kr/\toS #383 üzenetére

    "No kérem elvégeztem két hevenyészett konvertálást,"
    Ez dícséretes! Emeljük ki, hogy 112 kbps és 224 kbps.
    Ez szól a kammerer-féle fröcskölésnek is.

    "Szerintem itt bőven bejátszik némi dinamika tömörítés is."
    Ezt hogy látod a spektrogramból?

    Ezen kívül akartam csinálni egy összevetést az általad mutatott FLAC és a 112 kbps MP3 között, de valami nem kerek. Egyrészt nem ilyen jellegű eltéréseknek kéne lennie. Másrészt nem is egyforma a kiosztás, ott a két bekarikázott számnál elcsúszott, és nem is tehető egymásra, innentől fogva...
    Minden fájlt át kéne alakítani WAV-be, és úgy megnyitni a programmal.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz liszi70 #386 üzenetére

    Nem akarok ilyen sárdobálós irányba elmenni, de azért említsük meg.

    Remélem tudod, hogy egy ABX tesztnél nem nagy kunszt csalni. Elindít egy valós idejű spektromgramot vagy egyéb összetevő elemzőt. Vagy csinál plusz hangszóróval (lentebb is megszólaló szupertvíterrel) egy irreális magaskiemelést. Vagy equalizerrel. Vagy eleve nagyon kiemel pl. a fülese magasban. Nem is tud róla!
    Esetleg nem 320-as MP3 van a tesztpadon. A kodekben azt állítja be, de mégse az jön ki, ő meg nem ellenőrizte le. A kodekben lecsapja 12 kHz felett, akkor hiába 320. Aztán huszadik teszt jó eredményt ad, és azzal hitegeti magát, addigra melegedett be a füle. Stb...

    Nem azt mondom, hogy így csinálja bárki is! De azért az nem hátrány, ha tudunk erről. És tényleg nem akarom ezzel sem senki eredményét lehúzni, sem vádaskodni.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz unclefucka #395 üzenetére

    "jó minőségű fejhallgató közvetlenül rádugva a hangkártyára, minden EQ, csiribiri funkció kikapcsolva,"
    Egy fülest muszáj ekvalizálni. Minden hangkeltőnél meg kell ezt tenni, a kérdés, hogy hol történik. Lehet mechanikusan, a hangszóró felépítését úgy csinálni, hogy viszonylag jó legyen. Lehet egyéb akusztikus szűrőt elé tenni. Hangsugárzóknál ezt a szerepet a passzív hangváltó látja el, viszont füleseknél ez nem túl gyakori. Ezért valahogy korrigálni kell az átvitelt, mert az iszonyat drága fejhallgatóknál is van mit javítani.

    "figyeld a zenét, különösen a tranziens-jellegű részeket"
    Szóval te közvetlenül hallod a tranziens választ? :Y Gondolom minimum 100 kHz-ig hallasz.
    A másik, hogy itt hibák a hangszóró felépítéséből keletkeznek, esetleg a színvonalon aluli erősítő miatt. (Vagy a vegyesen bekötött CAT hangfalkábeltől, mint azt már korábban írtam.)

    "Ezeken a területeken nagyon erősen tetten érhető a veszteséges tömörítő eljárások tevékenysége."
    Ahol nagyon erősen tetten érhető, az akkor következik be, ha a különböző frekvenciájú összetevők eltárolására már közel sem elegendő a bitráta. Akkor valahogy így néz ki. Nézzük meg a bitrátát, de ne felejtsük el, hogy VBR, nem CBR!

    "Nyilván ha valakinek nem hordoz hasznos információt az, hogy hallja azt, hogy a fúvós hangszeren játszó zenész levegőt vesz, vagy cuppan a szája, ahogy kinyitja azt, vagy a cintányér lecsengése 0,5 másodperccel tovább szól, annak felesleges ez a tesztelgetés. Sőt tovább megyek, valakit ez kifejezetten zavar, mivel elismerem ez néha túlzott intimitás, amire -tulajdonképpen- nincs szükség."
    Hát ehhez tömörítés oldalról a 128-as CBR MP3 is elegendő... Nem akarlak megsérteni, de kívülről látva elég egyértelmű, hogy nem tudod, mikről beszélsz.

    "Minél hosszabb úton kell a hangnak áthaladni annál több nem kívánatos dolgot fog magára szedni. ... És ez ugyanúgy igaz arra az útra is, amit a hang digitális úton tesz meg."
    Akkor gondolom csak közeli szerverről töltöd le a zenét, mert ahhoz is jó sok számítás kell, mire kiírja a kliens, hogy készen van. (Készen, mint én is...)

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz PuMbA #410 üzenetére

    "96-128kbps esetén is teljesen megőriz mindent 20kHz-ig"
    Formátumtól és bitrátától is függetlenül, azért azt át kéne gondolni, hogy érdemes-e a magasabb, kevésbé hallható frekvenciákra elpazarolni a rendelkezésre álló adatkorlátot? Mert annyival kevesebb jut az érdemi tartományra. Nem véletlenül vág annál alacsonyabban, minél kisebb a bitráta. De csak pedzegetem, annyira én nem ismerem a tömörítők lelki világát, hogy bele merjek piszkálni. :)

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Kékes525 #461 üzenetére

    De most te miről beszélsz? Milyen "sűrített zeneanyag"? Mi köze a hangtömörítésnek a túlvezésléshez? A wikis írás arról beszél, hogy ha ész nélkül felhangosítjuk a zenét, akkor digitális tárolás (meg egyéb helyeken) korlátokba fog ütközni (de csak akkor, ha már torzul).
    Eleve spektrogramrol volt szó, hogy abból a dinamikatartományt ránézésre hogyan látja?
    PCM oldalról kvantálás van, ami – érdekes kivételektől eltekintve – lineáris és teljesen fix. MP3 oldalon meg még a felhozott 112 kbps esetén is akkora lehetőség a kötetlen rendszerben, hogy nincs miről beszélni. Magasabb bitrátán meg oda-vissza elveri a 16 bites FLAC-et.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Kr/\toS #467 üzenetére

    "A skálázás gyakorlatilag ugyanott van.
    De nincs ott, egymásra raktam. Nem tudom, hol csúszott be nálad a hiba.

    Többieknek:
    Csináltam egyet a Spek-kel is, mert szóba jött, hogy hát ezen aztán majd nagyon látszani fog az eltérés.
    Persze, látványosabb, de értelmezzük is a látottakat! Azok a hiányzó részek 70 – 120 dB-lel halkabbak a normál megszólaló hangnál!

    Ezen kívül azért azt se feledjük, hogy ezeknél a veszteségmentes ellenörzésére való programoknál az Y-tengely frekvenciakiosztása lineáris. Sokkal jobban láttatja a kevéssé jelentős részeket. Normál, reális esetben a halláshoz igazított logaritmikus kiosztást használunk. Ott a 10 kHz "nem" a 20 kHz fele, ami a skálázást és jelentőségét illeti. Nézzük csak hol van a 10 - meg a 20 kHz!

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz PuMbA #462 üzenetére

    Na most én próbálkoztam az OPUS-szal, de szinte biztos, hogy valami hiba volt.
    1.3-as verzió, Foobar. Itt az eredmény, siralmasnak tűnik. És ez simán lehet másnál is, ha nem áll neki összehasonlítgatni a kapott spektrogramokat!
    Szóval tényleg annyi kbps, mint amennyi be lett állítva és oda van írva.
    A konverziók között van eltérés, szóval nem az van, hogy valami beállítás beragadt.

    Azt meg ettől függetlenül – bár engem ez csak megerősített abban, ami az otthoni használatot illeti – az MP3 mellett szól, hogy a cipőfűzőm is lejátssza. Pincében a digitális képkeret viszi. Filléres kínai transzmitter viszi. 15 éves MP3-lejátszó viszi. Csak át kell másolni, semmi tökölés konvertálgatással. (És minőségromlással.)
    Nem vagyok a többi formátum ellen, de a magam részére a választás egyértelmű.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz #71562240 #474 üzenetére

    Szalmabábérvelés.
    A négyzeten.
    A köbön.

    lezso6, 504
    "halkabbnak, tompábbnak tűnik. Lásd Youtube vs 320 kbps MP3"
    Könnyen lehet azért, mert alacsonyabban vágja a magasakat, ezért részletszegényebbnek és halkabbnak érződik.

    Donki Hóte, 508
    "a másolt CD-k esetében a CD-t író meghajtó nem állandó sebességgel forog, ezért a pitek távolsága nem állandó. Ez a távolság változást általában fel tudják dolgozni a CD lejátszók pufferei"
    Úgy tudom, ott saját órajel segítségével kerül feldolgozásra az adat, jitter korrekció van. Igen tetemes mennyiségű hibajavítás is végbemehet. De ha már nem olvasható az adat, akkor esetleg kiesnek összetevők, és ezért halkabbnak tűnik. Vagy pattog.
    Bár a nyakamat nem tenném ezekre az infókra.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz PuMbA #512 üzenetére

    Megtennél valamit? Ezt az RF anyagot le kéne tölteni.
    Utána csinálnál belőle két OPUS-t? Az egyik 320 kbps legyen, ~8.4 MB. A másik alacsonyabb, olyan, amit te egyenértékűnek tartasz a 320-as MP3-mal. Minden egyéb beállítás rád van bízva. Utána küldd el őket.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    Időközben csináltam egy OPUS összevetést is, Pumbával sikerült rájönni, hogy a tegnap mutatott tesztemnél elsiklottam a 44.1 -> 48 kHz "kötelező" újramintavételezésen a formátum esetén.

    44.1 kHz-es volt a forrásfájl, ezt tömörítettem az MP3 változatokban, és ehhez hasonlítottam az eltérést.
    OPUS-nál újramintavételezést csináltam 48 kHz-re – tehát érdemben több összetevő nem került a képletbe –, és a tömörítések után kapott eredményeket ehhez hasonlítottam. Ezért a két fajta etalon.

    Első ránézésre jobb, mint az MP3, mert a felső tartományban többet tart meg, de miután értelmezzük a mérést, látható, hogy minimális az előnye. Kifejezetten alacsony, 128 kbps alatt viszont egyértelműen sokkal jobban szól az OPUS, mert ilyenkor is sokkal többet tart meg a magas frekvenciatartományból. Ami árnyalja itt az előnyét, hogy ahol ennek létjogosultsága van, többnyire nem játszható le.
    Leginkább talán a 128 – 320 kbps között félúton lehet jó választás, amiből sokkal inkább az online zeneszolgáltatási vonatkozásokban van nyereség, és jóval kevésbé az otthoni tárolásnál.

    Arra viszont biztos jó a formátum, hogy FLAC vs. egészen alacsony bitrátás vakteszteket lehessen csinálni, ahol tízból nem kevés szupertvíteres hifista elhasal. :))

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz envagyok #647 üzenetére

    Szerintem tízből kilenc és fél, magát vájtfülűnek tartó elhasalna már itt is:
    CD FLAC vs. 192 kbps VBR OPUS.

    Te, Többiek, Kammemer, hallasz ezek között különbséget?
    Nem az érdekel, melyik a veszteséges, csak hogy mégis mit kéne meghallani. Mert én első nekifutásra semmi eltérést nem fedezek fel. Azt merem mondani, ugyan úgy szól mind a kettő. Hifista placebo, ha valaki mégis hallja, ami nincs.
    (A CD FLAC újramintavételezésre került 48 kHz-re. Ez annyi, amennyit az OPUS is használ.)

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz envagyok #665 üzenetére

    Hiszed vagy sem, de érett érzelmi világú ember oltári magasról tesz rá, hogy egy adott nick mögött lévő akárkinek milyen cuccai vannak, milyen a hallása, miféle karriert futott be. Ahogy az sem érdekli, mit gondol az ő zenei állományának tárolását érintő adattömörítési szokásairól.
    Nem akarja önmagát bizonygatni.
    Nem ezek határozzák meg az értékedet, csak akkor, ha te így döntesz.

    Ahhoz viszont elég elolvasni az előző ötven hozzászólást, hogy egyértelmű legyen, a Jóhangzás Tanúi erőltetik a téveszméiket itt, és nem fordítva. Tudásnak nyoma sincs, van helyette tíz kötetre elegendő ködös hiedelem, okoskodás, anekdotázás és felsőbbrendűség érzés.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz envagyok #681 üzenetére

    "Én sokszor kívántam már, bár lennék valami egyszerű proli, aki eljár melózni, leteszi a munkát, aztán hazamegy, egy sör mellett megnézi a meccsét, utána megdugja az asszonyt"

    Nos, ez nem a proli jellemzése, ellenben a fogalmazás színvonala közel áll ehhez.
    Amit te művelsz, meg egy páran, ez – az infantilis hiszti és klinikai esettanulmány mellett – netto fröcsögés. Ez a nárcisztikus önsajnáltatás, az állandó elégedetlenkedés és minden, mindenki utálata, ez a mocskolódás, ez elrohaszt mindent. Ti sem a haladás, sem a józan visszatartó erő nem vagytok, hanem a proli mentalitás megtestesítői. Olyan, aki egy előadás közben egyfolytában közbekiabál hülyeségeket, mert azt hiszi, azt mindenkinek hallania kell, és az előadó nem tud elmondani másfél mondatnál többet.
    Ellenben azok, akik az elfogadott dolgokat megkérdőjelezik, jobb megoldásokat keresnek, vagy teljesen újat egy problémára, azok viszik előre a világot. Ti itt páran, semmilyen téren nem vagytok ilyenek, semmihez nem tesztek hozzá semmit, csak lehúzzátok a társaságot arra a színvonalra, ami a lelketekben is van, mert ilyen körülmények között érzitek magatokat otthonosan.

    Számomra egy 6/8 ABX teszt nem jelent semmit, nem is kértem ilyet soha, senkitől. Ellenben erre a kis kitérőre itt egyikőtök se reagált, pedig nem volna ám nagy erőfeszítés.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz lezso6 #765 üzenetére

    Azért én ezeket a fejhallgató méréseket nem venném készpénznek. Főleg ezt a botoxosra simítottat. Ez azért többet mutat. Vagy még inkább a CSD, rezonanciák után kell leginkább kutatni, mert azoktól nem lehet EQ-val megszabadulni.

    Sajnos a standard egyhangszórós fülest vagy egyéb hangsugárzót pusztán fizikai kialakítás útján lineárissá tenni lehetetlen vállalkozás. Legalábbis ha akarunk még érzékenységet és normális torzítás értékeket. Persze nem zárom ki, hiszen nem vagyok az elektrodinamikus hangszórók gyártásának nagymestere. :)

    A másik, hogy a fülesek mérésében távolról se hiszek annyira, mint egy hangfaléban. Annyira kicsi a tér, és olyan nagyon beleszól az adott személy fülkagylója, olyan nagy felületen, olyan közelről, ahol már a hallójárat egyedisége is számíthat, hogy...
    Egyszer mikivel két perc alatt kisimítottam egy in-ear átvitelét, ami persze más rendszer, de mikor meghallgattam az eredményt, elnevettem magam. :) Aztán megcsináltam fülre, szinusszal, és azóta is jó.

    Az viszont biztos, hogy ha ritka esetektől eltekintve a hifi szabvány +-3 dB-ét (talán 50 – 16'000 Hz) tartaná akár füles, akár hangfal, akkor sokan biztosan nem akarnának DAC-okat meg kábeleket cserélgetni.

    Csak úgy a miheztartás végett írom ezeket, mert itt a lényegi dolgokat illetően nem MP3 vs. FLAC hiányosságok vannak, hanem sokszor polifónikus csengőhang.
    Nem az MX40-ről beszélek, nem hallottam még. De ha ennek az átvitele – ami ugyan nem minden – tényleg olyan, mint a mérés, hát... Persze nem látok durva rezonanciát, szóval kiegyengethető, de EQ nélkül hallgatni, és közben az IC kábelen rugózni...

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    Csináltam egy ABX tesztet.
    Az eredeti CD FLAC.
    Ebből Ctrl+C Ctrl+V módszerrel hoztam létre a második fájlt, Windows Commander 7.04 fájlkezelővel.
    Na most az eltérések olyan markánsak, hogy a teszt alatt meg sem hallgattam. A harmadik próbálkozásra szoktam hozzá ehhez a digitális világhoz, akkor ezt sikerült:

    Tovább nem folytattam, mert nekem annyira kellemetlen ez a digitális hang, szögletes, tüskés az egész meg minden, hogy hagytam a fenébe. Egyébként nyilvánvaló, hogy ha meghallgatás nélkül 8/10, akkor bekapcsolva az erősítőt simán ment volna a 10/10 is, de hát nem akartam még tovább rontani a hallásomat ilyenekkel.

    Megyek vissza analógra, orsós magnóra, Elton John kocsijának karosszáriájából készült fémoxidos szalaggal, mert ilyen zenéhez csak az való, ezt mindenki tudja. Ahogy azt is, hogy digitális másolásnál, mint ahogy ez az ABX teszt is mutatja, már nem ugyan az lesz a másolat, azok a bitek nem ugyan azok. És ki tudja, az "eredeti" is már hányadik másolat, jajj, jajj, jajj, mivé lettél, Drága Hi-Fi...!

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Frawly #821 üzenetére

    "De ugye most megint trollkodsz"
    Persze, de szándékaim szerint először, nem megint.

    "ha csak nekem nem jött le megint smiley híján az irónia"
    Bocsánat, pótlom:

    :) :)) :D :DD :DDD :N :( :(( :((( :o :O ;] :P ;) :B :K :U :C :F :Y :R

    Ja, ez most megint trollkodás volt.
    Pardon, a szmájli: ;]

    Más, moderátorhoz:
    Ha van itt, aki szerkeszteni tud korábbi hozzászólást, legyen már olyan kedves ennek a végére egy sorközzel ezt beszúrni:

    Ui: ez az egész csak vicc volt, nehogy valaki komolyan vegye!

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    A rend kedvéért csináltam egy igazi ABX tesztet, CD FLAC vs. 320 MP3.
    Teljesen komoly, nincs irónia. Szmájli se.

    Bár meggyőződésem, amit a cikkben és a topikjában is írok, miszerint nem lehet hallani az eltérést. Ennek ellenére teljesen nyitottan álltam a teszthez, képes vagyok félretenni az elfogultságomat, szerettem volna hallani különbséget. Hiszen igazán jó vicc lett volna ezek után.
    Nos, igazi retro hangulatom lett, mert hallottam eltérést, az egyik szellősebb, könnyedebb volt. Visszakapcsolásnál is ott volt az eltérés. (Persze nem a tudatom képzelte oda a különbséget, miután az egyiket kineveztem a szellősebbnek. Ilyen nincs. Ez utóbbi irónia volt.)
    Kíváncsian vártam az eredményt, ismét irónia nélkül.

    5/10. Tehát 50 %. LOL és szmájli :))
    Szóval engem megerősített, hogy minden igyekezetem ellenére jelen van a placebohatás, valamint nem lehet hallani az eltérést, csak amit odaképzel az ember. Akarom mondani én nem hallom a saját rendszeremen.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz szazbolha #849 üzenetére

    "nem látom, hogy milyen rendszerrel végezted el a tesztet"
    Egy LC-693 hangrendszerem van. Nagyon komoly helyeken is használnak ilyet.
    Teljesen mindegy, nem az számít, de ha ez ilyen fontos, már írtam.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz llax #893 üzenetére

    MP3 "Észleléséhez nem kell high-end cucc, a hangszer eredeti hangjának ismerete annál inkább, mert nélküle nem tudsz dönteni."
    Tehát FLAC-MP3 között addig nem hallod az eltérést, amíg emlékezetből nem kezded felidézni az eredeti hangszert. Na ez azért nem semmi.
    És azt a hangszert kell meghallgatni? Mert hangszer és hangszer hangja között azonnal hallható, igazi eltérések vannak ám. Nem ilyen fél óráig kapcsolgatok a fájlok között, és megsejtek (sic!) valami eltérést, aztán piedesztálra emelem hallásom csodás mivoltát. Azon a helyen kell hallgatni, ahol rögzítették? A koncertterem szaganyagait elő kell-e állítani otthoni hallgatáshoz? Mert azoknak a befolyása sokkalta nagyobb ám, ráadásul közvetlenül kapcsolódnak az emlékekhez. Meg még egy sor egyéb: az emberek és zajuk, kivel mentél, hogy öltöztél fel, stb.
    (Igen, hallottam élőzenés előadást, első pár sorból is, erősítés nélkül.)

    Gondolom neked pár másodperc alatt megy a 10/10 ABX teszt. Mert ha épp nem, akkor felesleges gittrágás, amit a FLAC-pártiak művelnek. Még akkor is, ha létezik valahol egy, a civilizációtól elszigetelt törzs, a Denevér indiánok között pár olyan, aki a megfelelő felkészítő rituálé után képes ezt meghallani.

    "Ha valóban a rendszer jóságát akarnád eldönteni"
    Egy pillanatig se volt célom a rendszerem minőségét megítélni, ne menjünk félre. Főleg nem bizonygatni. Az egyetlen célom az volt, hogy sok emberhez eljusson ez az okfejtés, ami a megnyitásokból kiindulva sikerült.

    tartalmi idézet: "A cinek által termelt fehérzaj körüli összetevőt nem visz át az MP3."
    Nem hinném, hogy fehérzajt "termelnek", mivel az minden összetevő azonos hangnyomású jelenléte, az egész tartományra vonatkozik. De értem, mire célzol. Valójában nagyon is "átviszi", pontosabban fogalmazva elegendő a 320 kbps tárkorlátja ahhoz, hogy eltárolja az összetevőket, mivel közel s távol nincs belőle annyi egy cinnél, mint amennyi a fehérzajban van.
    Ez egy tisztességesen odacsapott, amolyan "igazi" cintányér:

    Ezzel szemben így néz ki a fehérzaj:

    Csodás lenne, ha a legtöbb cikket nehezményező legalább elolvasta volna az egész írást, és értelmezte is volna. Akkor választ kapott volna szinte az összes itt megosztott eszmére.

    "Ha pedig zenét akarsz hallgatni és nem készüléket"
    Akinek ilyen céljai vannak, egyfelől elgurult a gyógyszere. Otthon nem lehet megteremteni azt a világot, ami a felvétel körül volt. Elérhetetlen és ételmetlen célkitűzés. És nem a zenekar hangjának reprodukálása lesz a nehéz kritérium, hanem az összes többi.
    Másrészről ha valaki zenét akar hallgatni, az manapság könnyen elérhető, biztosan nem a pénz lesz az akadálya, hanem a saját elégedetlensége és kompenzálásaira tett drága kísérletei.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    ironiadetektor ON
    agysapka ON

    Audiophile Tudattágító Novellák a fiktív HiFi és Kender című magazinból.

    Ha már mindenképpen egy szteroidon nevelkedett zsebszámológépre kell korlátoznunk a zenehallgatást

    Amit még sokan nem tudnak, hogy nem mindegy, melyik alaplapi SATA-n van a zenét tároló háttértár. Ugyanis ha nem az elsőn, akkor annál később címzi meg a vezérlő. Amikből egyébként a kezdeti, nagyobb csíkszélességgel készülő nForce vezérlők voltak a legjobb hangúak, mert ezeknél még volt bétaverziós driver, amivel egyszerűbb, rövidebb úton, közvetlenebbül került az adat a feldolgozóegységhez.
    A lényeg, hogy ha nem a nullás SATA van használatban, a jitter késéshez hasonló jelenség jön egyre inkább létre. Azzal nem látom értelmét foglalkozni, hogy átlagos hallású egyének megmagyarázzák, hogy a jitter késés az teljesen más. A nagytöbbség tényleg nem hallja, ez csak a szerencsés vagy szerencsétlen kiválasztottak privilégiuma, illetőleg megpróbáltatása. Hasonló a helyzet egy jobb minőségű, rövidebb SATA kábel estén is, az is hallhatóan jobban szól, ha elég jó hozzá a hifi lánc. Azt gondolom mondanom se kell, hogy figyeljünk, a kábelhossz a hanganyag mintavételezési kHz frekvencia centiméterben kifejezett számértékének egész számú többszöröse legyen. Pont, mint a rádióantennáknál a hossz-frekvencia összefüggés, az sem véletlen!

    Sajnos ezek a manapság általánossá vált, olcsó, tömegtermelt CPU tokozásba integrált északi-hidak is épp úgy rontják a hangot, még akkor is, ha drága. Egyszerűen ezekből így nem lehet audiophile minőséget gyártani, tehát biztosan nem is tud majd igazán jól szólni. Túl közel van a processzorvezérlő a CPU-hoz, nem lehet leárnyékolni, zavarják egymást. Digitális jelnél nem baj, de a zene majd zajos lesz tőle, mint a szűretlen tápegységtől. A digitális számítógép központi adatfeldolgozó egységének audiophile jellemzőit, megalkotásának céljából következően, mérni nem lehet, de nem is kell, elég, ha halljuk.

    Ami tud javítani ezen, ha a hangláncunkhoz méltó árszintű alaplapot választunk, ami képes a RAM slotok helyén háttértárat fogadni. Onnét közvetlenebb lesz az elérés.
    Vagy jobb híján RAM disket hozunk létre, mert az legalább gyors, nagyobb felbontáson áramolhat így a hanganyag. A sima pufferelés az nem jó, nem közvetlen, mert másolatot készít a zenéről, és már csak azt halljuk.
    A virtuális memóriát pedig nyilvánvalóan ki kell kapcsolni, hiszen az nagyon lassú, sok hangszert tartalmazó zenerészletnél csúnyán széteshet a színpadkép, ahogy a késések összeadódnak.

    Merevlemez használata esetén kis adatsűrűségűt válasszunk, mert így sokkal nagyobb terület jut a zene egy-egy részletének tárolására. A fejszerelvényen helyet foglaló jelerősítő áramkör minősége is igen lényeges, hiszen nagyon sok múlik azon, hogy a kiolvasott zajból mennyi adatot sikerül végül értelmezni. Ehhez érdemes válogatott HDD-k közül megkaparintani egyet. Abból is azokat a különleges és nehezen beszerezhető példányokat – a megfelelő szaküzletből –, amik vastagabb alumíniumötvözet lemezekkel szereltek, a kifejezetten nyugodt hang kedvelőinek. Ha ezt nincs kedvünk megfizetni, akkor érdemes szétnézni a jóval olcsóbb, SLC típusú SSD-k között, a modernebb, pattogósabb hangzáshoz.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    Hegedű:

    Biztosan nem volt több ezer eurós mikrofon, mert csak az megy el 20 kHz-ig... :))

    Walkmanod a suliban
    ||||||||||||||| - 15 %

    Ingyenes Spotify, webes felület, 128 kbps AAC
    |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| - 90 %

    320 kbps MP3
    |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| - 99 – 100 %

    FLAC, SACD, stb.
    |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| - 100 %

    Otthoni analóg marhaságok
    |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| - 30 – 100 %

    Ezen megy a gittrágás lassan ezer hozzászólás óta, hogy van-e hallható 1 %, és hogy az az 1 % bizony 100 %-ot ér. Mintha valami pénzcsináló bróker oldalon lennék.
    Kint meg süt a nap.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz proci985 #952 üzenetére

    "spotify ogg vorbist hasznal"
    Nyisd le a zeneminőség részt! AAC-t ír, ami persze lehet téves.

    Karremer
    "Értelmetlen, értelmezhetetlen, eleve önellentmondás olyat mondani, hogy analóg módon rögzített digitális jel. A digitális jel nem analóg, és nem is analóg módon rögzített-tárolt-továbbított."
    Egy jel csakis analóg módon kerülhet rögzítésre, mert az, hogy "digitális", az egy logikai szint. A világunk meg analóg, legalábbis amit képesek vagyunk felfogni belőle. A merevlemez felületén az a bit, ami egy megváltozott ellenállású picike felület, az ott analóg. Ahogy a megmérésével történő kiolvasása is. Ahogy a zajszűrése és feldolgozása is, egészen addig, míg egy analóg értelmező áramkör azt nem mondja, hogy az nulla vagy egy. Még akkor sincs fizikai megjelenése a digitális értelmezésnek, csak majd a két ideális állapot (alacsony/magas) valamelyike felé billen az analóg rendszer. A továbbítás is kábelen, nyomtatott vezetőn, rádióhullámon, stb. történik, és az is mind mind analóg. Igaz ez a CD-re is, az is analóg módon van rögzítve, tárolva, kiolvasva, feldolgozva, továbbítva, csak az értelmezése lesz digitális, de az már nem "valódi". Felépítés, diszkrét elemek szintjén digitális alkatrész nem látezik.

    Az más kérdés, hogy te tévesen a hanglemez vagy analóg mágnesszalag elvét nevezed csak analóg tárolásnak. Érthető, de téves.

    Donki Hóte
    "Az analóg cuccok mellett nem ment el a technika, hiszen a teljesen analóg elven működő hangszórónál nincs jobb hangkeltő eszköz."
    Hát én még nem láttam olyan hangszórót, ami ne analóg elven működött volna...

    "akkor sem egyértelmű, hogy a digitális verziót hallja jobbnak"
    Kit érdekel, mit hall jobbnak? Az eredetitől való eltérésről beszélünk, ahol az analóg módon tárolt és kiolvasott zenénél végtelen számú torzító tényező áll fenn. A digitális tárolásnál meg nem, 100 %-ig kézben tartható és ellenőrizhető.

    Stb.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    Ha én olyan kijelentést tennék, hogy hallom a 320 MP3 gyengeségét, akkor a minimum lenne, hogy belépőnek leteszek egy 10/10 ABX tesztet. Amit lehetőleg öt percen belül tudtam elvégezni. És akár közvetlenül utána még egy 10/10.
    Ha viszont fél vagy egy óra fülemüle bohóckodás után sikerül esetenként összehozni – vagy egyszer valaha megvolt – egy 9/10, akkor biztosan nem blamálnám magam azzal, hogy hallom hallom, de teszt az nyet.
    Ha pedig egyáltalán nem tudnám összehozni, legtöbbször 5/10 körül lenne, akkor nem akarnám magam közröhely tárgyává tenni azzal, hogy állítom, hallom egyértelműen, csak a teszt az nem megy, ahhoz nincs kedvem. De helyette legalább a tények kinyílvánítása, na, az aztán megy.

    Az ingyenes Spotify tömörítési hibáit a zenék 70+ %-nál kihallom mindenféle hasonlítgatás nélkül. Viszont az egészet veszem figyelembe, nem a hibákra koncentrálok kizárólag, ezért adok a hangminőségre 90 %-ot. Egyszerűen nem olyan nagy az arcom, hogy ha meghallok egy hullámzó cintányért, akkor azonnal elkezdjem az egész szolgáltatást gyalázni, hogy micsoda hulladék. Vagy ha hallom, hogy laposabb a zene, akkor telesírjam a netet, hogy milyen borzasztó minőség. Nem az, összességében nagyon is jó, de ha lehet, akkor jobb minőséget választok, mert itt a legtöbb esetben igazi, hasonlítgatás nélkül észrevehető eltérés van.

    Semmi baj, ha valaki örömét leli abban, hogy felrak egy "bakelitet". Csak ne akarja már megmagyarázni, hogy ezt a hangminőség érdekében teszi! Eltérés, igen, az lehet, és lesz is a digitálishoz képest. És ha ezek valóban hallható, és nem képzelt különbségek, akkor ott torzult a jelalak. Lehet, hogy akkor, amikor digitalizálták az analóg forrást, vagy újramasterelték, vagy valami gond van a DAC-el.
    Ellenben sokkal valószínűbb, hogy az analóg lemezjátszós részen van a hiba, ott torzul a jelalak, vagyis torzítás kerül a rendszerbe, még ha nem is a megszokott ételemben vett túlvezérlésről beszélünk. Ezt lehet szeretni, megszokni, ragaszkdni hozzá, csak ne nevezzük már etalonnak, amitől ha a nulla presztízsértékkel bíró MP3 (vagy egyéb digitális forrás) eltér, akkor biztosan azzal van a gond.
    Nem tartom kizártnak, hogy sokan az ilyen hangzásról beszélnek, mint csodás analóg minőség. Nem a pattogásra gondolok. Ha tippelnem kéne, visszavett RIAA. Hát akinek ez kell, keressen egy plugint a Foobarhoz, ami ilyenre változtatja a hangot.
    A legjobb, amikor a digitálisan elkészült anyag kerül analógra, mert ott jobban szól. Vagy mindezek után újra digitalizálják, és kiadják CD-n. Megfuttatják egy kis csúcsminőségű analóg hangszalagon, hadd szóljon még jobb analógosan a kétszázezres hordozható FLAC lejátszón a buszon. Kabaré.

    Van még egy ilyen érdekes dolog.
    Rossz hangsugárzón a jó és rossz forrás sem fog jól szólni.
    Jó hangfalon a jó és a rosszabb is egy bizonyos szintig jól fog szólni.
    Középszar hangfalon viszont a jó foorrás (320 MP3 vagy fölötte) is szólhat egészen normálisan, míg az alacsony bitráta (128+) sokszor kifejezetten rosszul szólal majd meg. Mert – legingkább a sokadszorra emlegetett lineáris frekvenciaválasz hiánya miatt – rossz a reprodukciós képessége, a hiányos hanganyagból még kevesebb kerül érdemben megszólaltatásra.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz proci985 #1016 üzenetére

    Na, ez a Spotify bitráta nem maradhat homályban, próbáltam kitalálni. Mert eddig csak simán halgattam, úgy látszik, ez hiba volt. :)
    Az ingyenes, webes felületről rögzítettem zenét, megnéztem, és sokkal alacsonyabban vágja le a magasakat, mint az alapbeállításokkal rendelkező 128-as OGG (pardon, Vorbis).
    A 128-as AAC alapon pedig kicsit alacsonyabban vág, mint a Spoty.
    Ami viszont egészen biztos, hogy mindkét 128-as tömörítés tízszer jobb minőségre képes, mint az említett webes lejátszás. Ez teljesen biztos, tényleg hallható sok esetben. Szerintem jó, ha a fele(!) megvan bitrátában. Vagy akármennyin is jön, de csinálnak vele valamit. Vagy ilyen rossz náluk az eredeti is, bár ezt kétlem.

    Döbbenetes, mennyit fejlődött a kifejezetten alacsony, 128 kbps alatti tömörítés. Csak azt sajnálom, hogy nem korábban vizsgáltam meg, mielőtt megírtam ezt a cikket.
    Na nem baj, majd a következő, a hifisek legnagyobb örömére. ;]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    TESZTFELHÍVÁS

    Már szinte megalázóan egyszerű feladat ez a vájtfülű hifisták számára.
    Ez a csomag két fájlt tartalmaz:
    CD FLAC (újramintavételezve 44.1 -> 48 kHz)
    OPUS 80 kbps

    Várok sok-sok 10/10 ABX tesztet, amik nyilvánvalóan pár perc időbefektetéssel elkészíthetőek.

    Ui: Lehet osztani a magas lovakat kedvelő helyeken.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz lezso6 #1044 üzenetére

    Érdekes, amit írsz, tapasztalsz.

    Azt állítod, hogy a te Gridlok zenédnél halkabb lett a 80-as OPUS. Szerintem is. Más érdemi eltérés nem tűnt fel. Vagyis egyébként ez a 80 kbps is képes volt eltárolni igen jól.

    Aztán állítod, hogy a 320-as MP3 esetén is hallod az eltérést. Én hirtelen(sic!) nem, de ez nem jelent semmit. Sokkal érdekesebb, mi lehet az eltérés oka. Így elsőként ránéztem az eredeti FLAC-re.

    Itt az látszik, hogy elég jelentős a 20 – 22 kHz közötti tartomány, ez nem fordul elő sem kamarezene, sem popzene esetén se sűrűn. Vagyis már itt is sejthető, hogy nagyon sok összetevőből áll, tehát bizonyos szempontból igenis jó tesztanyag.
    1222 kbps a FLAC, ez majdnem annyi, mint a 44.1 kHz-es PCM WAV file 1411 kbps-a. Tehát szinte totál "tele van", és utóbbival konkrát teljes fehérzajt lehet eltárolni a teljes 22 kHz átviteli sávban.

    De ha hallható eltérés van, akkor két okot látok. Az egyik a hiányzó, nagyon erős felső tartomány, ami a sok összetevő miatt lejjebb is kénytelen hiányozni.

    De ez a magyarázat nem győz meg, valami más ok kell, hogy legyen, hiszen a 80 kbps OPUS is marha jó eredményt tudott felhozni, mi meg 320 MP3-ról beszélünk.
    Megnéztem a zenédnek a hullámformáját is. Ez két külön rész:

    Ez még avatatlan szemnek, amilyen az enyém is, igen vadul fest. Egyszóval érdekesen rakta ezt össze kenderes barátunk...
    Miheztartás végett így néz ki egy 22 kHz-es fehérzaj hullámformája és spektrogramja:

    Remélem egyértelmű, mi az, amit nehezményezek.

    Tehát akkor,
    – ilyen kihívásoknál nem tud 100 %-ot teljesíteni 320 kbps-on, alapbeállításokkal a veszteséges tömörítés.
    – az így kapott eredmény kihallható lehet ABX teszten.
    – 22 kHz-es felső vágással valószínű, hogy nem lehetne kihallani MP3-nál sem.
    – ez a hanganyag "nem normális", ami egyébként az én drum and bass partizós időszakában is jelen volt a totálisan torzításba vezérelt zenék formájában.

    Azért felraktam az MP3-ból csinált FLAC-et, hátha valami lejátszási gond van nálad. (<1 %)

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz szaszlaci #1097 üzenetére

    Megnéztem így is.

    Látszik, hogy ott a gond, ahol vonalzóval készült, hiszen ehhez nagyon sok szinusz (cos, tg? :) )* összetevő kell. Míg a többi részen rendben van.
    Ahogy az is látható, hogy a 80-as OPUS elég feltűnő eltérései még itt se nagyon, máshol meg kb. egyáltalán nem hallhatóak ki.

    * Egyszer kaptunk egy feladatot az iskolában, hogy Turbo Pascal programnak olyat kellett írni, hogy ezekből az öszetevőkből rajzoljon négyszögjelet. Minél több volt, annál szebb lett.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz Frawly #1110 üzenetére

    Szerintem nem az a kérdés, hogy valami alkalmas-e tesztre, hanem az, hogyan értelmezzük az eredményt. A négyszögjel, ami a mintavételezés határán van, eltárolható. Míg az egyenes nem, ahogy a 22 kHz-es fűrészjelet is megnyírja már az MP3.

    Lezso, 1104
    Ha ezt itt, a felsőt, megszólaltatod egy hangsugárzón, akkor szerinted lehet ezt ilyenre rögzíteni egy mikrofonnal? Értem, hogy az összetevők adják ezt ki, és szűrtem is az általad javasolt frekvenciákon.
    Mintavételezési pontig van belenagyítva, jó, ha így az egész képernyőre kifér egy 50 Hz-es félhullám.

    Csupán érdekességnént csináltam egy ilyet, hogy csak egy vonal van felül. Ahogy várható volt, nincs változás, nincs hanghullám, nincs összetevő.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    Mily csodás lehet oly hallás birtokosának lenni, mellyel megkülönböztethető egymástól két optikai kábel.
    Mi, közönséges halandók, nem is álmodhatunk afféle képességekről, amivel megállapítható, hogy egy USB-s hangkártya szinkron vagy aszinkron kapcsolaton kommunikál-e.
    Végtelen kicsinységemben csupán meghajolni tudok a Kiválasztottak előtt. Épp ezért nem is merészelnék olyasmit kérni, hogy Rendszerüket 32 kbps-os "hanganyaggal" szennyezzék.

    A mai csomag tartalma:
    CD-FLAC
    32 kbps AAC (FDK, nem Apple)

    Az ABX teszt itt olyan lenne, mintha Michael Phelps úszóbajnoktól azt kérdezném, tud-e karúszó nélkül zuhanyozni.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz lezso6 #1119 üzenetére

    Ha velem érdemben szeretné beszélgetni, akkor légy szíves csiszolj a stílusodon! Ha csak beszólni, leszólni, gőzt rajtam kiereszteni, az más, akkor felesleges folytatni.

    A mikrofon relevanciájának kérdését(!) azért hoztam fel irányként, mert ha az nem képes akármiből egy egyenes vonalrész rögzítésére, a torzítatlan tartományon belül, akkor az semmiféle torzított lábdob/akármi olyan részlete nem lehet, ami megszólaltatható. Nem önmagában, hanem a teljes hanganyag egy részeként, természetesen.
    Ha viszont tud ilyet rögzíteni, akkor a kérdés tisztázott. Egy feltételezett magyarázat nekem viszont kevés, mely szerint ez elektronikus zene, és ezt adja ki végeredményként, mert ahhoz ez túl szabályos.

    Ami a 44.1 kHz-en tárolt, 20 kHz-es fűrészjelet illeti – amit térdekességként mutattam – az csak arra vonatkozott, hogy ebből a formából mit csinál a tömörítés. Nem arra, hogy mi lesz belőle, mire megszólal. Vizsgáld meg azt a részt is, ami lehet, jobbra kilóg a képernyőről.
    Mellesleg a szinuszok a mintavételezéshez közel így tárolódnak, nem szabályos fűrészjelként.

    Az időpontok a Gridlok mintádban: 4.1860, 4.2130, 6.9450, 6.9710, 9.7040, 9.7300 stb.
    Ha tovább fésülöd, lesz teljesen hibátlan egyenes is.

    Mutattál egy zenét, állítod, hogy ez így pöpec hanganyag, és meghallod a veszteséget tömörítés után. Próbálok rájönni, hogy az-e, de ha neked meggyőződésed, hogy itt nem lehetséges torzítás vagy egyéb anomália, akkor esélytelen bármiféle értelmes érv-ellenérv ütköztetés.

    Cerebellum
    Az a vicc, hogy a gitárszóló megreccsenése, ha erre gondolsz, épp a FLAC-ben van. A 32 kbps ezt már nem tudta eltárolni. :))

    PuMbA
    Ennél a hanganyagnál, ahol kevés magashang van, speciel rosszabb eredményt adott az OPUS 32 kbps, sokkal művibb jellege lett. Ellenben a következő nem véletlen lett OPUS.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    Haddaway - What Is Love, mint sok összetevős, elektronikus(abb) zene.

    A tömörítés OPUS 48 kbps, ahol szemre azért elég szép eltérések vannak már:

    OPUS 48 kbps vs. FLAC letöltés

    ABX teszteket természetesen most is szívesen veszek. Azért ez nem tűnik egy lehetetlen kihívásnak.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    válasz PuMbA #1123 üzenetére

    Nyilván egy vicc ez, hogy ilyesmikkel próbálkozom. Másrészről meg elképesztő, mire képes mégis. Meg esélyes, hogy sok kábelhívő elhasalna rajtuk ABX-el.

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

  • szaszlaci

    addikt

    Felmerült itt korábban, hogy a mintavételezéshez közel eső frekvenciák, amik "borzalomként" tárolódnak, végül mégiscsak szinusz formát fognak ölteni. A cikkben ezt a hiányt pótolni akartam saját méréssel, aminek itt az eredménye. Igen, tényleg ilyen lesz, ez az analóg jel mérése, csak az amplitúdót igazítottam hozzá.

    Tulku
    Túldimenzionálod ezt a színpadkép dolgot. Egyszerűen ha kicsit később szólal meg az adott hangszer hangja jobb oldalon, akkor a hangszert balrább fogod hallani. Ezt igény esetén semmibe nem kerül elektronikusan összerakni, hisz a tizen- vagy akár huszonéves játékok valós időben előállítják ezt öt csatornára is. Visszaverődésekkel együtt. Persze nem lesz talán olyan, mint a valódi, de nem is erről szólt a felvetésed, hanem a tömörítés okozta szétesésről, márpedig ilyen nincs.
    Hang terjedési sebesség itt: 340 m/s. Ez osztva 44.1 kHz mintavételezési frekvenciával = 7.7 mm. Osztva kettővel, mert a másik oldalhoz képest tér el = 3.8 mm. Tehát legalább ilyen kicsi egységekben lehet lépkedni a hangszerek elhelyezését illetően.
    Azonos mintavételezésnél nincs eltérés, csak az amplitúdó változhat, de az alapfrekvencia marad.
    "Normális zene" felvételében nincs annyi összetevő, hogy kevés legyen a 320 kbps.
    Ráadásul a színpadkép az, ami még szinte semmit nem tér el akkor sem, amikor már a hangon hallani, hogy túl erős a tömörítés, és hallhatóan sok összetevő hiányzik már. Ez után kezdenek csak eltolódni a hangszerek, vagy hullámzani az egész, mert vélhetően a tömörítőben prioritást élvez az egy mono, minél tisztább hang, mint a másik csatorna pontossága.

    [ Szerkesztve ]

    ■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Új hozzászólás Aktív témák