- iPhone topik
- Samsung Galaxy S22 és S22+ - a kis vagány meg a bátyja
- Fotók, videók mobillal
- iOS alkalmazások
- Xiaomi Mi 10T Pro - a házon belüli ellenfél
- MIUI / HyperOS topik
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Képeken az egyik kameráját elvesztő Sony Xperia 10 VI
- Milyen okostelefont vegyek?
- GoodSpeed: Windows 11 PRO FPP (Full Packaged Product) - Retail, Box, dobozos
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- Szevam: Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
Hirdetés
-
Hamarosan indul a SERUM korai hozzáférése PC-n
gp A belső nézetes túlélőjáték premierje május végétől lesz elérhető.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Mindent megtudtunk az új Nokia 3210-ről
ma Részletes képek, specifikációk és euróban megadott ár is van a legendás modell újraélesztett verziójához.
-
Mobilarena
--- Még az új vizsgarendszer előtti információk, majd frissítjük! ---
Gyakran ismételt kérdések
Olvasd el a cikkeket itt.
Új hozzászólás Aktív témák
-
soma314
tag
válasz Viktorius94 #14040 üzenetére
Ha szabad még Fecot kiegésziteni pár olyan gondolattal, amitől nekem sikerült megérteni a dolgot.
Első megközelitésben hagyjuk a queue-kat és Multilayer Switch-et és azt gondoljuk át hogyan megy az adattovábbitás egy switch-en, illetve egy router-en.
Egy switch-nél a dolog viszonylag egyszerű: beérkezik a frame, aminek az L2-es header-jében benne van a destination MAC cim. Ezt kiolvassa a switch, majd megnézi MAC Address-table-ben (ami maga a CAM - Contant Adddressable Memory) hogy a cimzet mac cim melyik interfészen érhető el.
Ezt ugye egy switch "hardveresen" csinálja, tehát a CPU-t igazából nem terheli.Ezzel szemben egy router esetén a frame-ben a destination MAC cim maga a router interfész MAC cime, amire érkezik. A router "leszedi" a frame-ről a L2-es header-t (amiben a source és destination MAC cim van)
és beolvassa (immár a packet-ből) a L3-as header-ből a destination IP cimet. Ha a destination IP cim maga a router valamelyik interfésze (akár loopback) akkor nem kell kifelé továbbitani.
Ha viszont valamilyen más IP cim a cimzett, akkor a router-nek meg kell nézni a route táblában (ami a RIB, azaz Route Information Base) hogy az adott cimzettet hova kell továbbküldeni.
Itt megint két lehetőség van attól függően, hogy mi szerepel a RIB-ben az adott cim-zett IP-hez. Vagy egy kimenő interfész van megadva, vagy egy next-hop cim.
A kimenő interfész lehet point-to-point interfész, ahogy egy adott MAC cimű és IP cimű eszköz van a túloldalon, de lehet broadcast is. Ugye az ethernet interfész (ami a leggyakoribb manapság) alapból broadcast hiszen simán lehet, hogy egy switch van rákötve a túloldalon.
A router-nek, hogy továbbitani tudja az adatcsomagot ismét frame-et kell csinálnia a packet-ből, vagyis új L2 header-t kell az elejére fűznie (no mag trailer-t a végére). Ezt hívjuk encapsulation-nek. Ehhez a router-nek viszont kell tudnia a L3-mas cimzetthez tartozó L2-es cimet. Ezt pedig ugye broadcast szegmens esetén ARP-pal (address resolution protokollal) lehet megtudni. Tehát a router a next-hop-ot beteszi mint L3-as cimzettet és egy ARP-al kideriti, L3-as IP-cimhez passzoló MAC cimet, amit betesz L2-es cimzetként. Ugye a L3-as source marad, ami volt érkezéskór, a L2-es source pedig a saját MAC cime lesz.
(Ráadásul, ha nem next-hop IP cim van megadva a RIB-ben, hanem csak egy interfész, akkor az ARP-ot minden egyes újabb cimzett IP cimre végre kell hajtani.)
(Erre lehet csinálok egy ábrát a könnyebb megértés kedvéért.)
Na most ez elég "hosszadalmasnak" hangzik, ráadásul ezt "régen" a router-ek "szoftveresen" végezték, ami a CPU-jukat terhelte.
A valóságban egy bejövő csomag nem mehet olyan sokfelé tovább egy router-ből, hiszen az interfészei száma (bele értve a loopback-eket és a Null0-ot is) véges. Logikus a gondolat tehát, hogy a lehetséges variációkra létrehoz a router egy FIB-et, vagyis Forwarding Information Base-t. Ebben aztán összerendeli a az aktuális RIB alapján a prefix-eket, az interfészeket és a destination MAC cim-eket. A beérkező frame-ek (packet-ek) alapján aztán egyszerűen ezt a FIB-et nézi és nem kezdi újra elemezni a RIB-et, nem fog minden alakalommal ARP-olni...Gyakorlatilag mindezt lehet "hardverből", "wirespeed-del" nyomni.
Ahhoz, hogy ez működjön egy Cisco eszköz esetén be kell kapcsolva legyen a CEF, ami a Cisco Express Forwarding.
Van még két dolog ezzel kapcsolatosan: az egyik load sharing. Ugye tanultad, hogy egy prefix-hez tartozhat több path is. Tehát egy network több alternatív útvonalon is elérhető lehet. Ennek kezelése is a CEF-el történik.A dolog alapvetően tovább bővül, ha MPLS-t is használunk, de ebbe most nem mennék bele. Csak annyit érdemes megjegyezni, hogy a FIB, mellett ott az LFIB is és egy router nem csak a destination IPv4, IPv6, hanem a MPLS label alapján is továbbíthat adatcsomagokat akár párhuzamosan egyszerre.
Ez így elsőre biztosan bonyolultnak hangzik (pedig le is van pár dolog egyszerűsítve). Megpróbálok egy ábrát kiizzadni magamból.
Visszatérve a Multilayer Switch-re. Ezeknél bármelyik interészt átállithatod router interfésszé ("no switchport" parancs) illetve logikai vlan interfészeket rendelhetsz minden vlan-hez.
Na most egy switch alapvetően ASIC-ekkel (application specific integrated circuits) dolgozik, nem CPU(k)-ból továbbitja a dolgokat. Ezért egy Multilayer Switch-nél a CAM táblán túl van a TCAM tábla
(Ternary Content Addressable Memory) amiben a routing táblát tartalmazza, ebből sokkal gyorsabban ki tudja aztán olvasni és itt is mehet a "wirespeed".
Új hozzászólás Aktív témák
- Kérlek használd a keresőt, mielőtt kérdezel!
- Olvasd el a téma összefoglalót mielőtt kérdezel!
- A dumpok és a warez tiltott témának számítanak!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest