- Fotók, videók mobillal
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Yettel topik
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Új AMOLED kijelzős Garmin óra érkezett, itt a Forerunner 570
- Garmin Forerunner 255 Music - nem csak futóknak
- One mobilszolgáltatások
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
Donki Hóte #1599 üzenetére
Nekem úgy tűnik, hogy nem „senki” nem tud egyetérteni vele, hanem csak te nem értesz egyet, és köntörfalazol ezzel a „mi” - „ti” világnézettel, meg lapos Föld, meg fene tudja mikkel. Ha nem értesz egyet, fejtsd ki a kérdés kapcsán a véleményed, konkrét tényekkel vagy méréssel alátámasztva.
-
válasz
szaszlaci #1583 üzenetére
Örülök, hogy a világot "ti" és "mi" halmazra osztod, majd kinyilvánítod, a hogy a te táborod van az igazság birtokában és a többiek nem számítanak.
Közben pedig a valóság az, hogy vagy "te", meg van "mindenki más", mert te olyan nézeteket vallasz, amivel összességében senki sem tud egyetérteni
(Egyénként a szextáns az nem egy szögmérő. Van benne egy szögmérő, de a szextánst szögmérővel azonosítani, az pont annyira tévedés, mintha azt mondanád, hogy a távcső az egy lencse
)
#1598 Frawly: Az igaz, hogy ha valamit jobbnak akar hallani, akkor jobbnak is hallja, csakhogy itt az a baj, hogy vakteszt jellege miatt nem tudja, hogy melyiket kellene jobbnak hallania
Ezért korrekt a 50 %-tól alig eltérő eredmény.
Ráadásul egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy tényleg jobbnak akarja hallani a lossless kódolást, lehet, hogy tudat alatt a veszteséges kódolásnak "szurkol".
Amúgy a kolléga azt a tábort erősíti, akik nem tudják megkülönböztetni a veszteséges és veszteségmentes zenei tömörítést (pedig azt hitte, hogy ő meg tudja különböztetni), szóval igenis létező jelenség az, hogy sokaknak nem nyújt többet a flac, mint az mp3.
-
Frawly
veterán
válasz
Gordiann #1592 üzenetére
Ez azt jelenti, hogy 60%-os a találat arányod, lényegében alig jobb, mintha csak találomra kattintgattál volna az mp3 és lossless között (mert a nagy számok törvénye alapján nagy számú tesztnél ott is lesz ~50% találati arányod), azaz nem hallod a különbséget valójában, csak tippelgettél. A p-value-val nem kell foglalkozni, a 6/10 a lényeg. Magyarán a lossless neked azért szólt jobban, mert becsapott a placebóhatás, jobbnak akartad hallani, ezért jobbnak is hallottad.
-
Gordiann
őstag
Értem! Köszönöm a kimerítő válaszokat! Úgy értelmezem, hogy nekem egyelőre felesleges ragaszkodni a 320asnál jobb zenefileokhoz.
De örülök ha hozzátettem a statisztikához legalább -
#71562240
törölt tag
válasz
Gordiann #1592 üzenetére
A p-value valószínűségi érték. Leegyszerűsítve azt jelzi, hogy a statisztikai vizsgálat előtt felállított nullhipotézis mennyire valószínűsödött igaznak a statisztikai vizsgálat révén.
A Foobar ABX kísérlet nullhipotézise, hogy nem hallod a két fájl közötti különbséget, tehát hogy véletlenszerűen fogsz kattintgatni, ugyanúgy, mintha pénzérmét dobálnál fel. A két hangfájl közötti választgatásos vizsgálat utáni p-value megmutatja, hogy az eredményed fényében mekkora a valószínűsége annak, hogy a nullhipotézis rád nézve igaz, tehát, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy nem hallottad a különbséget a két fájl között. Értelemszerűen, minél többször elvégzed a kattintási választást, annál "pontosabb" valószínűséget fog megadni a kísérleti eredményed p-value-ja - lásd, a nagy számok törvénye nagy számokon érvényesül.
A statisztika fogalmait nem ismerő laikus számára érthető nyelvre lefordítva a Foobar ABX kísérletben a p-value (azaz valószínűségi érték) körülbelül azt jelenti, hogy a nagy számok törvénye alapján mekkora a valószínűsége annak, hogy bizonyos számú kattintásod után a következő kattintásod a telitalálat és a jelenlegi eredményed határolta sávba fogja vinni az új eredményedet akkor, ha nem hallod a különbséget, tehát ha véletlenszerűek a kattintásaid. Kattintottál tízet, elértél 6/10 eredményt, aminek kb. 0,377 a p-value-ja (azért kb, mert a 10-szeri kattintás ugyebár nem statisztika, nem valóban a nagy számok törvénye, hanem csak annak imitálása). Ez a kb. 0,377 p-value kb. azt jelenti, hogy kb. 0,377 (azaz kb. 37,7%) a valószínűsége annak, hogy a tizenegyedik kattintásod után 7/11 legyen az eredményed akkor, ha nem hallod a fájlok közti különbséget, tehát ha véletlenszerűen kattintgattál. Egy 7/11-es eredmény utáni tizenkettedik kattintás előtt már számottevően kisebb lenne a p-value-ja a 8/12-es eredménynek akkor, ha nem hallod a különbséget a kattintásaidkor.
Egyelőre valószínűleg igen nagy a valószínűsége, hogy nem hallottad a kísérlet folyamán a különbséget a két fájl között. Azért "valószínűleges" a valószínűsége, mert ugyebár tíz kattintás az nem nagy számok törvénye, az nem statisztika.
Leegyszerűsítve.
-
Elf
aktív tag
válasz
Gordiann #1592 üzenetére
Ha összevissza nyomogatod az ABX tesztet akkor is 50% eséllyel eltalálod a jót.
Így 6/10 sokkal közelebb áll egy kikapcsolt hanggal elvégzett teszthez mint ehhez:"A pár hét letelte után megint megfigyeltem mit hallok 320as MP3 esetén és azt tapasztaltam, hogy puffog, fájdalmas a zenehallgatás. Nem tudom sokáig hallgatni nagyobb hangerőn. Elvesznek a részletek. És kellemetlen az egész. "
Fura az emberi agy. Nyilván eszedben sem volt becsapni magad aztán nesze neked fájdalmas zenehallgatás.
És maxi riszpekt a tesztért! Köszönöm! -
szaszlaci
addikt
ABX vakteszt elvégzése
1. Foobar2000 zenelejátszó letöltése és telepítése.
2. ABX Comparator plugin letölt, elindít és Alkalmaz.
3. Az etalon (FLAC) fájl megnyitása.
4. Foobarban: jobb gomb -> Convert -> Quick convert. Itt válasszuk az MP3-at és állítsuk be 320 kbps-ra.
Lehet, kéri a LAME konvertert, a legújabbat le kell tölteni, és kitömörítés után betallózni.
5. Ha kész, megnyitjuk a friss MP3 fájlt is a FLAC mellé.
6. Mindkettőt kijelöljük a lejátszóban. Jobb gomb -> Utilities -> ABX tracks.
7. Megkérdezi, hány próbát szeretnénk, 10-et szoktunk.
8. Utána ki kell találni, hogy "A" az "X" vagy az "Y". -
Frawly
veterán
válasz
Gordiann #1584 üzenetére
Az a baj, hogy ezt nem lehet bizonyítottnak elfogadni, míg nem csináltál vaktesztet. Az emberi psziché úgy működik, hogy amiről tudja, hogy objektíve jobban kéne szóljon, azt jobbnak akarja hallani az idegrendszer, és placebóhatásként jobbnak is hallod szubjektíve. Ezért kell a vakteszt, hogy ezt a hatást ki lehessen szűrni. Mert nem kizárt, hogy tényleg hallod adott esetben, adott felszereléssel a különbséget, de mi van, ha mégis palcebóhatás? Vannak bizony emberek, akik tényleg hallják, vakteszttel igazolhatóan, normál (nem extrém killsample) zenékkel is, igaz ők elég kevesen vannak.
(#1582) Donki Hóte: jó, hát aki olyan fogyatékos, hogy vonalzóval méregeti a Föld görbületét, meg még a 21. században is ott tart, hogy Föld szerinte lapos (a műholdfelvétel meg stb. meg csak a kormány meg a gyíkemberek hazugsága), vagy csak úgy általában van ezen a szellemi szinten, azzal teljesen felesleges bármiről is vitatkozni, mert úgyse győzhető meg, csak a saját hülyeségét fogja hajtogatni. A kicsit is értelmesebb emberek már az ókorban kísérletileg belátták, hogy a Föld kerek, meg a középkorban egyszerű csillagvizsgáló csővel megfigyelt jelenségek alapján, hogy a Nap körül keringünk, és nem a Föld a világmindenség központja. Pedig akkor még se repülni nem lehetett, se űrutazni, se műholdfelvétel, se űrszonda, se semmi nem volt. Mégis rájöttek, és kísérletileg igazolták. Pedig csak kőkorszaki technikájuk volt, semmi motor, gépesítés, nuku számológép, számítógép, stb..
-
Gordiann
őstag
Hát...
Én csak annyit akarok mondani, hogy néhány héten át elkezdtem hallgatni FLAC-et, eddig 320-as stream-et hallgattam csak.
Átlag (sőt az itt említettekhez képest béna) Creative hangrendszeren ment és egy másik esetben pedig Tecnics erősítőn, tabletről, "korrekt" hangfalakkal. (tényleg nem vagyok sehol a témában) Összességében tök átlag felhasználóként hallgattam.
Amit tapasztaltam:
- Az elején kevés különbség volt, majdnem abbahagytam az egészet, bár néha véltem hallani különbségeket, apróságokat.
- A pár hét letelte után megint megfigyeltem mit hallok 320as MP3 esetén és azt tapasztaltam, hogy puffog, fájdalmas a zenehallgatás. Nem tudom sokáig hallgatni nagyobb hangerőn. Elvesznek a részletek. És kellemetlen az egész.
Szerintem - így laikusként írva - megvan a képességem hallani a különbséget. Mindig figyeltem, hogy ne legyek hülye és átverve magam által. (nyilván nem sikerülhet 100%ban)
Az a véleményem, hogy ha megvan adott ember fülképessége a frekvenciák hallására, akkor egy idő után és hozzászokás után megvan a jobb minőségű zenefile előnye és egy halandó ember is képes profitálni belőle.
Még annyi infót a végére, hogy az egészben még el tudom képzelni, hogy Stream és Foobar (FLAC esetén) különbsége belejátszik az egészbe, ezt tényleg nem tudom. -
szaszlaci
addikt
válasz
Donki Hóte #1582 üzenetére
Butaság. Attól, hogy számodra a tények nem jelentenek semmit, és megpróbálod ilyen-olyan vakhitté torzítani, attól még épp úgy elbukik a FLAC halló az ABX teszten. Még ha ez számodra értelmetlen dolog is, hiszen nyilvánvalóan csak az számít, hogy ki mennyi pénzt szór el ostobaságokra.
Abban viszont kivételesen igazad van, hogy "mi" örömmel hallgatunk zenét.
"Ti" pedig potencianövelő csodakábeleket vesztek, amit aztán meg kell indokolni és meg kell erősíteni azzal, hogy megmagyarázzátok téves állításokkal:
a) sokkal jobb a FLAC/akármi, a csóró MP3 hallgatók felfogni sem tudják.
b) épp úgy gondolkodnak ők is, mi hifisták is érünk annyit.A baj, hogy "ti" a tudás teljes hiányát próbáljátok ilyen szenilis hiedelmekkel pótolni, mert nagyon jó érzés a hamis felsőbbrendűség és kiválasztottság dicsfényében sütkérezni. Erről szól az egész.
Illetve az anyagi haszonszerzésről, ami gusztustalan."- a Föld lapos,
- a Nap a Föld körül kering.
Na most, ha azt mondod, hogy a vonalzó, meg a szögmérő nem alkalmas ennek a mérésére, akkor azt mondom, hogy igazad van"Alkalmasak mindkettő mérésére. Szextánsról tetszett már hallani? Mert az egy szögmérő.
De ha óceánparton vagy, akkor egy vonalzó is elég a Föld görbületének egyértelmű meglátásához. (Sőt, még arra sincs szükség.)"be kell látnod, hogy egy oszcilloszkóp pont annyira nem elegendő két hang összehasonlítására, mint ahogyan egy szögmérő és egy vonalzó nem alkalmas a Föld görbületének a mérésére"
Épp úgy alkalmas, az oszcilloszkóppal minden (is) mérhető, csak tudni kell használni.
"Tegyél ki egy kényelmes fotelt a kertbe, ülj bele és két, három napig szemléld magad körül a világot."
Kiváló tanács! Tedd meg, elég lesz két-három óra is, és akkor talán nem fogod a fórumot traktálni hülyeségekkel.Frawly 1579
"de lehet csak trollkodtál, és én nem érzem ki az írásodban az iróniát" -
Az egyén érzékelésén, mérésén alapuló tesztek kb. semmit sem érnek
Most nyugi van az országban, mindenki otthon van, simán el tudja végezni a következő tesztet:
Tegyél ki egy kényelmes fotelt a kertbe, ülj bele és két, három napig szemléld magad körül a világot. A saját érzékeléseden alapuló teszt elvégzése után két dolgot teljes bizonyossággal meg tudsz állapítani:
- a Föld lapos,
- a Nap a Föld körül kering.Ha akarod ezt méréssel (vonalzó, szögmérő) is alá tudod támasztani.
Na most, ha azt mondod, hogy a vonalzó, meg a szögmérő nem alkalmas ennek a mérésére, akkor azt mondom, hogy igazad van
Csakhogy akkor neked is be kell látnod, hogy egy oszcilloszkóp pont annyira nem elegendő két hang összehasonlítására, mint ahogyan egy szögmérő és egy vonalzó nem alkalmas a Föld görbületének a mérésére
Szóval ha szubjektív alapon ragaszkodsz a téveszméidhez, akkor tedd azt nyugodtan, de fogadd el, hogy más emberek más szubjektív téveszmékhez ragaszkodnak
-
Frawly
veterán
válasz
Donki Hóte #1580 üzenetére
De, be lehet bizonyítani objektív eszközökkel. Pont erre szolgál a megfelelően elvégzett vakteszt, meg oszcilloszkópos bemutató abban a videóban, amit többször is linkeltem.
Az megint más, hogy ezek a bizonyítékok nem mindenkit győznek meg, így szubjektív alapon ragaszkodik sok ember a téveszméihez, meg jobbnak hallja azt, amit jobbnak akar hallani, és öli bele a pénzeket. Pont ez tartja el az audiofileket kiszolgáló egész iparágat is. Itt a baj nem is a FLAC-kal van, mert annak még értelme is van egy szinten (eredeti forrás őrzése lossy konvertálásokhoz), hanem highres, meg aranyozott csatlakozó, meg audiofil ellenállás, meg stb. marketingfogások.
Persze mindenki azt hisz, amit akar, de mikor egymás győzködjük, akkor jobb objektívebb alapon közelíti a kérdéshez.
-
Az, hogy mi a tévhit, és mi az igazság, azt még senki sem tudta a többiek számára egyértelműen bebizonyítani
Azért van 1000+ hsz ebben a téma szempontjából marginális topikban is, mert mindenki meg van győződve az igazáról és ezt fennen hangoztatja, ha kell, ha nem. Abszolút igazság nincs, szinte minden itt leírt hsz-ben van némi igazság és van butaság is.
Aki Újpest szurkoló, az sosem fog Fradi sört inni, hiába győzködik akár száz hsz-ben is, hogy a Fradi sör finom, és persze ezt az állítást hiába támasztják alá A-B tesztekkel is.
Aki nem AKARJA finomnak érezni a Fradi sört, az sosem fogja finomnak érezni. Az attitűd nagyon fontos dolog, fontosabb, mint az objektív érzékelés.
És itt bizony nagyon nagy előnyben vannak az MP3 hívők, ők milliós árú hifi berendezés nélkül is örömmel hallgatnak zenét, míg a vinyl hívők egy kábelre (FLAC hívők egy DAC-ra) kiadnak annyi pénzt, mint az MP3 hívők az egész hangláncukra
-
Frawly
veterán
válasz
KavicsZrt. #1576 üzenetére
Azért van 1000+ hozzászólás, mert részletesen ki lettek beszélve azok a tévhitek, amiket te is hajtogatsz. De nem írjuk le csak neked még 1000×, olvass vissza.
(#1574) szaszlaci: ez nekem audiofool-nak tűnik, nem audiophile-nak. Pont az ilyenek miatt, sárgaréz kábel meg társai. Ezt így ebben a formában nehéz komolyan venni, de lehet csak trollkodtál, és én nem érzem ki az írásodban az iróniát.
-
válasz
KavicsZrt. #1576 üzenetére
"Több mint ezer hozzászólás" +1.
Amúgy ha bele olvastál volna, bele kerestél volna a hsz-ekbe akkor láttad volna hogy amit írtál az mind ki lett beszélve, meg lett magyarázva. Nembaj. Elfér, csak egy plusz egy. -
Chris Kiki
senior tag
válasz
KavicsZrt. #1576 üzenetére
Na, ezért kár volt ide kommentelned, a tömény hülyeség nélküled is dőlt ebbe a topikba.
-
KavicsZrt.
csendes tag
huh Több mint ezer hozzászólás, pedig egyértelmű a CD is sz@r.
Bizony komolyabb cuccon hallható a különbség, csak nem úgy ahogy sokan gondolnák. Viszonylag drága Hifi hangkártyán és hangfalon hallható a különbség.
De pl meglepő módon ugyanaz az anyag halkan visszaadva az mp3 szól jobban.
Dinamikusabban, telten erősebben szól!Addig ameddig fel nem hangosítod, hogy halld a lakás többi részében is mert akkor jön a meglepetés, torz, baromi zajos, konkrétan borzalom lesz az eredmény. Nem üvöltetésre gondolok, csak hogy betöltse a teret.
Ugyanezt veszteségmentesen, esetleg vinyil rip 24/192000 gyönyörű szépen szól.
Nem tudom hogy ma, hogy műkődík, de a 80/90-es években koncert előtt többnyire master szalagot kértek. Arra kérdésre, hogy a CD nem jó? pfff válaszra sem méltatták.
Ennek ellenére az a mondás terjedt el, hogy egy jó Slayer koncert akkor jó ha CD minőségben szól
-
szaszlaci
addikt
-
válasz
arnyekxxx #1570 üzenetére
Te most kivel vitatkozol?
Én nem mondtam, hogy a Kemper szar lenne, vagy a modellezős a királ. Nyilván a profilozónak és a modellezőnek is megvannak az előnyei és a hátrányai. Ha csöves gitár-erősítőt akarsz szimulálni, akkor modellezni kell, ennyi. A Kemper erre a feladatra nem jó. Másra viszont igen.
Amúgy meg jó lenne, ha nem személyemmel foglalkoznál, hanem a témával. Vagy ha nagyon személyeskedni szeretnél, akkor nyugodtan megírhatod privátban.
-
Frawly
veterán
válasz
Degeczi #1564 üzenetére
Ugyanazt írjuk, csak máshogy egyszerűsítjük. Teljesen mindegy, mert ha egyik csatornán túl eltérő audiórész van, és nehezen tömöríthető, akkor a két csatorna különbsége is nagy lesz, és nagyobb bitrátát igényel. Szóval ez erősen zenefüggő, hogy mennyire emészt fel csatornánként fele körüli sávszélességet a joint sztereó, és ezt a csatornák maguk emésztik fel, vagy a csatornák különbsége.
Mondom, az Opus is joint stereót használ, és mégis az encoderben tömörítésként sávokra vetítve adod meg a bitrátát, ami nyilván csak közelítő, már csak a VBR miatt is, mert sose lesz pontosan annyi, a nehezebben illetve könnyebben tömöríthető részek döntik el, épp így a joint szterónál is kiszámíthatatlan.
-
arnyekxxx
veterán
de az nem egy darab hang
Persze, hogy nem egy hang de attól még az az erősítő jellegzetes hangja ami az adott hardverre jellemző, másén nem tud megszólalni.
nem ugyanúgy befolyásolják a hangot
Ezt nem is állította senki, de ugyanugy végtelenre növeli az adott profil variációs lehetőségét mint a hardvererősítő szabályzói.
ha modellezés hiján
Ez a modellezés neked nagyon becsípődött de van egy rossz hírem, a modellezős erősítö csak azon a "pár" hangon tud megszólalni amit lemodelleztek vele, ha nem irták meg a megaboogiemark4-et akkor azt nem fogja tudni semmilyen ráolvasásra, szemben a kemperrel ami bárminek a profilját meg tudja szólaltatni. És hát nem modelezős erősítőt hurcolnak magukkal a zenészek mostanában (már akik megengedhetik maguknak), meg nem modellezős erősítőt tartanak a studiók hanem a kempert.
szerk.
nem kellene ezt a modellezős dolgot elengedned föleg annak a fényében, hogy egy nappal ezelőtt még nem is hallottál róluk?
-
válasz
szaszlaci #1567 üzenetére
Az a helyzet, hogy amíg az Audacity szögletesen rajzolt hullámformák még mindig nem a valósak, ezért nem érdemes következtetést levonni belőlük. Ez nem jelenti azt, hogy nincs igazad, csak egyszerűen ezek az ábrák nem jók. Használj olyan programot, ami ténylegesen szinuszok összegeként jeleníti meg a mintát, lehet ott nem is lenne nagy különbség.
-
szaszlaci
addikt
Megvizsgáltam, hogyan viszonyul a pszichoakusztikus tömörítés a leginkább méréshez használt, függvénygenerátor által előállított, szögletes jelalak ...
.
.
.
Ha van, kritikát ide lehet írni a C64 SID-el (vagy mással) kapcsolatban.1545 hsz-emben tévesen állítottam, hogy magas bitráta esetén hallható az eltérés. Felületes vizsgálat után nem figyeltem az iránykarakterre, ezért az erősebb, sávhatárolt tömörítés hibáit odaképzeltem a magas bitrátákhoz is. (Ilyen hangnál sokat számít, ha picit megmozdítja az ember a fejét.)
-
arnyekxxx
veterán
Az X marshallnak X marshall az Y fendernek Y fender hangja van. és X marshallból még X1 marshall hangot se fogsz kapni. A rádugott láda meg tényleg egyetlen hangon tud megszólalni.
"A Kemper viszont csak egy konkrét keverést tud emulálni, nem az összeset."
Szerinted a kemperen csak poénból van gainbassmiddletreblepresence poti?Ezért nem tudja az összes hangot
Tudhat bármit. Mesa Boogie Mark IV viszont csak a Mesa Boogie Mark IV hangján tud megszóalni.
-
Degeczi
nagyúr
Nem, a joint stereo nem így működik.
Az FM sztereó rádióadáshoz hasonlóan az is külön kódolja a két csatorna összegét, azaz a monó jelet (így tud kompatibilis lenni az FM sztereó adás a monó rádióvevőkkel) és külön a két csatorna különbségét. Ez utóbbi pedig jóval kevesebb információ, mint bármelyik csatorna magában (hiszen a régi, "egyik oldalon a zene, másik oldalon az ének" Beatles lemezt leszámítva nagyon sok a közös a két csatornában, az jórészt középről szól), ezért nincs köze a feleződéshez, vagyis kiugróan eltérő az arány a monó összetevő irányában. -
Frawly
veterán
válasz
Degeczi #1561 üzenetére
Ebben igazad van, nem teljesen pontos, mert a joint a nehezebben tömöríthető sávnak nagyobb bitrátát használ, többet, mint az összbitráta fele, de úgy nagyjából mégis jó közelítés csatornánként számolni. A modern lossy encoderek is csatornára számolják a VBR bitrátát, pl. Opus.
De én még mindig tartom, hogy ma már mono anyagnál sem kéne 64 kbps alá menni, de inkább még afölé is.
-
-
Elf
aktív tag
válasz
benedekco #1554 üzenetére
Hülyeséget írtam. Ez a valóság:
Sample rate : 22050 Hz
Channels : 1
Bitrate : 56 kbps
Codec : MP3
Codec profile : MP3 CBR
Encoding : lossyMeg esküdtem volna rá hogy 112kbps az összes régi saját C64-MP3 file-om. Erre kiderül hogy ezt a szart hallgatom 20 éve. Most megyek és átgondolom az életem
-
Na, hogy legyen valami ON is: meg hogy visszaéljek a formázási lehetőségeimmel...
-
Igen, 112kbit mono mar eleg jo, ugyanis az egy savra juto savszel. Szal stereoban 224kbps lenne minosegben.
Az mar tenyleg jo, de mondjuk sztereo 112 az azert hallhato mar.lezso6:
re POD. Szarok is voltak hangzasban megis uttoroek voltak, mara mar hangzasban is sokat javult ez a technologia, nem tudom egy mai pod mit tud, de biztos eg es fold. -
válasz
arnyekxxx #1551 üzenetére
Köszi, ezek valóban rendes modellező cumók.
Jé, pont a Line6-től valamelyik első POD-ot anno használtam is, habár nem úgy emlékszem hogy olyan jó lett volna, de az volt az első multieffekt, amivel találkoztam, s tökre rácsodálkoztam, hogy egy ilyen kis bigyó mennyi mindent tud.
Igen, csak én arról beszélek, hogy nem modellező.
VST-kből nekem az FL Slayer VST maradt meg nagyon, mert azzal hülyültem anno 12+ éve sokat. De az nem volt valami hiper minőség (komplett gitár emuláció). Habár a Slayer2 már jobb volt, de az se egy húde.
-
Elf
aktív tag
Kb. 20 éve történt hogy megvettem életem első mp3 lejátszóját egy [Rio-PMP300-ast] aminek hatalmas 2x32megabyte-os tárolója volt.
Vakteszttel kipróbáltam hogy mi az a legalacsonyabb bitráta amit még nem veszek észre.
112kbit lett a nyerő. Természetesen mono. Minden kilobyte számítottNyílván a "nem veszem észre" relatív mert nem volt mellettem egy C64 hogy ahhoz hasonlítsam. A PC-n lévő SID- playerből mentettem WAV-ba onnét kódoltam MP3-ba,
Nekem jó lett a többi meg nem számít.A gépzenés kollégának (lezso6?) külön köszönet, azt a zenét beraktam a kedvencek közé
-
arnyekxxx
veterán
Mutass légyszi már egy ilyet
Itt válogathatsz köztük.Az első DSP-s modellezős erősítöt '96-ban dobta a piacra a Line6 mára kb minden "nagy névnek" is van ilyenje.
-
arnyekxxx
veterán
The PROFILER ships with hundreds of amps and Rigs pre-installed, created by professional musicians and engineers from some of the world’s top studios. In addition, you can access and explore another couple hundred Rigs that come bundled in our free Rig Manager software. This premier selection of factory Rigs grants you access to the rarest and finest amps on the planet.
A saját profil gyártása csak egy funkciója.Just for fun, a Revalever VST 100$-ért szinte ugyanezt tudja.
-
válasz
arnyekxxx #1541 üzenetére
Ez így ebben a formában nem igaz, ez nem a szent grál. Egy adott szett egy konkrét beállításának hangját tudja emulálni, nem magát a komplett gitárerősítőt modellezi. Persze attól még ez is rohadt jó, mert otthon a saját hardvereiddel kikevered ami kell, s el tudod menteni erre a cuccra, így koncertezni nem kell magaddal vinned mindent, csak ezt a Kempert. Erre való.
-
Egyébként meg tegyük félre ezt a gitárerősítős témát, mert ez más kategória, mint egy rendes erősítő emulációja, nem is értem minek mentem bele ebbe az árnyékboxolásba.
-
válasz
dabadab #1543 üzenetére
De ez hol használ DSP-t? Mert számomra egyáltalán nem egyértelmű. Sőt, konkrétan azt írja, hogy:
"A-2 incorporates original circuit designs developed by the specialists of AMT, which allow to obtain bright and rich sound in the style of the original tube overdrives using low-voltage (9V) power and low current consumption."
Tehát ez analóg emuláció, nem DSP.
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci #1545 üzenetére
Ezzel a fűrész, meg négyszöghullámokkal az a baj, hogy ezek elméleti formák, ezeket egy DAC és hangkeltő eszköz (hangfal, füles, fejes) sem tudja visszaadni. Mindenképp lemossák ezek a megoldások az éleket, akkor is, ha FLAC-ként hallgatod, vagy valami analóg forrásról, pl. vinly, vagy orsós magnó. Egyszerűen semmilyen analóg megoldás nem tud neked ennyire szögletes hullámokat gerjeszteni, ezt könnyen lehet ellenőrizni, felveszed a lejátszott hangot (amit a hangfal ad ki magából), és azt nézed meg vagy hullámformában (hangszerkesztő programmal) vagy oszcilloszkóppal. Nem lesz tökéletesen szögletes hullámforma, szinuszos lesz valamilyen mértékben.
A másik, meg az, amit írsz. Az emberek 99,999999%-a olyan zenét hallgat, amikben nincsenek ilyen négyszög meg fűrészes hullámformák tisztán, max. csak effektnek, más hangok között szólva, itt-ott elnyomva, háttérbe szorulva, stb.. Max. az emberek 0,000001% az, aki ilyen generátoros zenéket hallgat kifejezetten, mint az extrém gépzenés kolléga, meg a C64 SID őrültek, de az mp3 meg a többi nem nekik készültek. Ők majd hallgatják a gépi zajgenerált valamijüket tömörítetlenül, extrém igényekre extrém megoldás jeligével.
-
szaszlaci
addikt
Megnéztem, mit művel egy veszteséges tömörítés pl. egy 3 kHz négyszög és egy 4 kHz fűrésszel, együtt. Azaz C64 zene.
Még magas bitráta esetén is látszik és hallatszik, hogy változott. Vagyis visszajutottunk oda, ami alapvetően Lezso zenéjével is a bajom volt, hogy ezek nem "igazi" hangok.
Nyugalom, tessék tovább olvasni, nem a zene létjogosultságát vonom kétségbe!Van ilyen zene, hogy elmebeteg módon függvénygenerátort hallgatunk, tehát foglalkozni kell vele.
Ezt működési elvéből fakadóan nem tudja hatékonyan az MP3 eltárolni, mert az szinuszokból akarja összerakni. De ezt nem lehet ésszerű határon belül. Azaz itt a korlát, persze nem óriási eltérések, de hallható. A PCM viszont tudja, hisz az bármit megjegyez, kellően "buta" hozzá. Szóval itt van értelme a FLAC-nek. (Vicc, hogy épp itt.)
És ezért hoztam fel korábban, hogy lehet-e rögzíteni az adott hangot 20 – 20 k átvitelű mikrofonnal. Mert ha nem, akkor az szerintem nem rakható össze 20 kHz alatti szinuszokból. Az MP3 se tudja.
És hangszer ilyet nem hoz létre érdemi hangnyomással, fül nem érzékelhet.
Az más kérdés, hogy a tömörítés algoritmusa nem erre van kitalálva, ezért hibázni fog, ami hallható. De bizonyosan meg lehetne úgy írni, hogy ne legyen hallható eltérés.CPT.Pirk
Az elektroncső saját zajára gondoltam. (Nem tökéletes vákuum, ezért az elektronok haladása* nem teljesen szabad. Csövekben is van elvileg "sörétzaj", ahogy az anód árama változik a kilépő elektronoktól.) Jobb félvezetők, úgy tudom, képesek alatta maradni. De a tárgyalt esetkben tényleg felesleges ezzel foglalkozni.* Tudom, nem halad az sehová, csak valószínűségi feltűnési pontjai vanak. De légyszi, ne offoljam már jobban a topikot. Köszi magamnak.
-
arnyekxxx
veterán
Annyi pénzből már lehetne valódi csöves erősítő is.
egy jcm900 450ezer és a jcm 900 hangját tudja (láda nélkül néma, láda ára 100e-től végtelenig és mindegyik csak a saját egyetlen hangján szól )a kemper rack 600ezer és minden erősítő és hangfal hangját tudja egyenesen a keverőbe küldve
-
Frawly
veterán
válasz
Hieronymus #1511 üzenetére
Ja, pont ezt mondom én is, amit te írsz, meg lezso6 a (#1512)-os hsz.-ben. Más hangja van alapvetően a csövesnek, de ez nem bizonyítottan jobb hangzás, csak más. Nyilván, aki ehhez szokott hozzá, annak szubjektíve ez az etalon, de nem lehet kijelenteni, hogy tényleg objektíve jobb lenne.
-
arnyekxxx
veterán
válasz
CPT.Pirk #1518 üzenetére
"nem tudott olyan hangzást reprodukálni, amit a klippekben hallottam," mondjuk ennek az is lehet az oka, hogy a klippekben nagyon ritkán hallasz egy db natur gitársávot, azt amit mondjuk itt összekotyvasztottak nem fogja neked egy erősitő produkálni. És akkor még nem említettük meg, hogy te a klipekben nem azt halod ami a studioban kijött a hangfalakból hanem azt amit az elé tett mikorofonon keresztül rögzitettek, ami a mikrofon típusát és elhelyezését tekintve kb végtelen változóval bővíti az egyenletet.
-
válasz
Kisgépkezelő #1533 üzenetére
Mondjuk ez azért durva. Olvasgattam egy kicsit thomannon, azt mondják elég közel van, habár azért ez sem ugyanaz; de kit érdekel, ez a cucc arról szól hogy minden az egyben, ami simán megér 2000 dollárt.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
szaszlaci #1534 üzenetére
Csőnél alapzajt a fűtés rossz megoldása tud okozni (pl. nem megfelelő kábelezés, vagy DC fűtésnél a nem megfelelően szűrt táp), de az brumm formályában jelentkezik. Rendesen megépített csövesnél nincs ilyen gond.
A klasszikus "alapzajt", vagyis az állandó, kivezérlés nélküli halk sistergést tranyós erősítőknél a tranzisztor(ok) P-N átmenetének fizikája okozza (sörétzaj), mert mikor egy elektron áthalad rajta, akkor az zajt okoz - már pedig igen sok elektron halad ott át. Ezt szokták még nyüsgésnek is hívni.
Csőnél egyáltalán nincs ilyen jelenség, ott ha rátapasztod a füledet a hangszóróra, akkor se fogsz semmit hallani.
Létezik még amúgy termikus zaj is minden erősítőben, de azt meg nem igazán hallod ki.Kisgépkezelő: jó, de P.M.P.O.-t már kínai cuccon se nagyon látok, annyira gáz.
-
szaszlaci
addikt
válasz
CPT.Pirk #1526 üzenetére
"Milyen alapzajra gondolsz csövesnél?"
Azért csak-csak előfordul, nem? De akkor húzzuk ki, végülis a többi hiba nem ezen a mezsgyén halad.
Meg akkor az egyformaság is megoldható, de attól még a gyakorlatban nagyon is létező gond.lezso6
"ennél többre gondoltam, legalább egy konkrét csöves erősítő emulációjára"
Hát, általános zenehallgatáshoz érdekes tendencia, én biztosan nem akarnám egy konkrét csöves erősítő minden hibáját lemásolni, hogy aztán egy dedikált gombbal előhívjam. Inkább csak az úgynevezett "előnyeit".
Esetleg lehetne egy felfűtési időt szimuláló, meg egy fogyasztást emuláló gomb is.
Vagy egy megrázó gomb, az anódfeszültség érzékeltetésére! ~~~ -
Kisgépkezelő
senior tag
válasz
CPT.Pirk #1521 üzenetére
Hát nem mindegy, hogy európai Watt (RMS), vagy kínai Watt (PMPO), van megadva. Az előbbiből 100 bőven elég, hogy ne kelljen nagyon feltekerni a hangerőt ahhoz, hogy a szomszéd is ugyanazt hallgassa mint te. És ez nem csak társasházra igaz.
lezso6: Mostanában magukra valamit is adó modern metálzenekarok szinte mind ilyen erősítővel jönnek koncertezni. Egyrészt tényleg nagyon kicsi és gondolom könnyű is, a régi szabvány dobozokhoz képest, meg egy kicsit talán sokoldalúbb is. Az ára mondjuk elég vad, de végülis munkaeszköz, úgyhogy ha hosszabb távon egyszerűsíti, gördülékenyebbé teszi a studiózást, turnézást, akkor biztos megéri. Nekem természetesen nincs, sőt nem ismerek olyan embert akinek lenne, úgyhogy csak videón láttam, hogy hogyan működik. Valami hangsorral megbúgatja a hagyományos erősítőt, felveszi a hangját, abból csinál egy profilt, amit elmenthetsz, feltölthetsz, letölthetsz, úgyhogy elméletileg bármikor letöltheted magadnak a vintage Motörhead erősítőt, aztán akár szám közben átválthatsz valami mondernebb hangzásúra, hogy a szólók azért tisztán szóljanak.
-
válasz
szaszlaci #1525 üzenetére
Ja, hát a fő karakterisztika valóban ez.
A legtöbb VST is így működik, megdobja a páros és páratlan harmonikusokat. Ha meleg hangzás kell, akkor főleg a párosakat. De én ennél többre gondoltam, legalább egy konkrét csöves erősítő emulációjára, nem csak úgy nagy vonalakban. Meg eleve csöves és csöves között is van különbség.
-
válasz
benedekco #1524 üzenetére
Nem kell sok kilohertzes feldolgozási mód, sőt, az csak ront a helyzeten az intermodulációs torzítás miatt.
Oversampling az jobb, mindegy mit támogat a hangkártya, a CPU dolgozik vele. Van ilyen 64x oversampling is, ami 44.1 kHz esetén ~2.8 MHz, s bizonyos esetben szükség is van rá.
Amúgy igen, a lényeg az lenne, hogy ugyanolyan legyen, mint a cső, ne csak közel hozzá. Az meg nehéz. Egyébként a késleltetéssel nem növelhető a számítási kapacitás, az csak arra jó, hogy az esetlegesen hullámzó számításigényt kiátlagolja. -
szaszlaci
addikt
Ugyan, elég egy gomb, ami megcsinálja a második és harmadik felharmonikust, a tulaj meg örül. Ehhez nem kell erős CPU.
Aztán kikapcsolja a fenébe, és még jobban örül, hogy nem csöves erősítője van.--- a csövességhez ---
Szvsz túl van ez az egész csöves dolog fújva, a hibái meg bagatelizálva. (Pl. az említett intermod. torzítás a trafó kimenetén. Trafó fázismenete. Tranziens válasza, linearitás hiánya, terheléssel növekvő torzítás. Alapzajból következő gondok. Egyformasági gondok.)Nem vagyok a csöves ellen, csak azért kezeljük már a helyén. Normális, D osztályú FET-es "vackok": 0.1 – 0.01 % közti THD+n. Oké, van azoknak is bajuk, csak a miheztartás végett mondom.
A csöves meg nagyobb terhelésen, illetve kiugrásnál, akár szándékosan is, de bevisz 1 – 5 %-ot, és bizony itt már nem az egész a szeretett harmonikus.
Crown D-75 AB osztály THD 0.005 % körül alakul, amihez jön persze a bajos nemlineáris torzítás, de hát azért mutat egy tendenciát.Szóval bikácsunáj.
-
Na jó, de a mai világban a 192khz/32bit float mint feldolgozási mód azért nem annyira ritka, ráadásul feltételezem hogy nem egy alap beugró motyóról beszélünk, nem valami ócsó hifiről lenne szó.
Én nem értek ehhez egyáltalán, tényleg. Gitárral vagyok picit jobban, ott sem érdekelnek annyira az erősítők inkább a hangszer, de látom, hogy pl ott a Helix, vagy a Kemper és elég meggyőzőek (a beugró modelleknél a Katana, bár nem tudom ő mennyire hozza a csöves hangzást, de jól szól nagyon). Nyilván nem lesz százra ugyanaz mint a cső, de nagggyon közeli dolgokat lehet produkálni velük.
Ráadásul nekik ugye ott a probléma hogy zéró latency, egy erősítőnél annyira ez nem gáz, kivéve ha kép is tartozik a zenéhez, pl tévére köti az ember. Akkor más a szitu, de egy filmnél is magasabb a késleltetés tűrés mint élő zenélésnél, illetve a TV-k is késleltetve szoktak képet megjeleníteni. Szóval az én olvasatomban úgymond még több ideje is lenne modellezni ha nem lenne elég erős hardver. Kérdés, hogy értelme lenne-e. Mert plusz technológia ami zsozsó, ezzel az erővel meg lehet ugyanott van anyagilag az ember mint egy csöves motyóval. Csak stabilan hozza a hangot, nincs bemelegedési idő, bejáratás, páratartalom miatti para tudomisén.CPT.Pirk:
Torzítás/cső. Nem a cső torzít ez oké, de mikor torzító van akkor ilyen kompresszoros hangja lesz, illetve a harmonikusok másképp jelennek meg és az zsír.
Nekem van egy ZoomG3-as modellezős multieffekt pedálom, na ebben annyira szar a modellezés, hogy ha belövök valami csöves erősítő modellt az baromi rosszul szól akárhova tekerem a potikat, számomra a legjobb levenni a csöves hangzás modellt (tube potméter -> 0), persze valakinek ez is bejön. De ez egy régi modell, régi gyenge DSP-vel, 16bit/48KHz, szal nem egy erőmű, de pl egy modern Mooer-ből vagy Helixből már hallottam jó csöves hangzást, fentebb említett Kemperről meg nem is beszélve.
Amúgy a Korg-ot nem mondanám gitárnál túl erős névnek. A hangolói pl baromi jók, nekem is van egy bedugós CA-m és nagyon pontos. Könnyű vele a hangolás, de pl a pedáljaik olyan semmilyenek, hogy na. De ez is lehet ízlés kérdése, valaki szereti a sterilitást
Digitális gitár erősítőn meg kb valami ilyesmire gondoltam, hogy baromi nagyon jól szól. -
dabadab
titán
Egy kicsit azért túldramatizálod: léteznek ilyen "virtuálcsöves" gitárerősítők és a gitáros haverom szerint teljesen vállalhatóak, ő a maga részéről át is állt.
A számítási kapacitásnál meg gondolj arra, hogy egy vacak 1650 is 3 teraflopot nyom - ASIC-ból olyan hangfeldolgozási kapacitást raksz össze, hogy hajjaj. -
dabadab
titán
válasz
szaszlaci #1516 üzenetére
három generátor van benne, maximum 4 kHz.
Mármint a ciklus (a zenei hang) max 4 kHz, amúgy 1 MHz-en járnak a generátorok (a 4 kHz tulajdonképpen úgy jön ki, hogy 1 MHz / 256 a legkisebb ciklus), ráadásul a burkológörbe-generátor meg a filter analóg - ha erre ráeresztesz valami alacsony bitrate-et, az elég csúnyán agyon tudja csapni a hangot.
(A zaj meg nem színuszból van, hanem egy elég eccerű kis RND generátor csinálja, aminek az algoritmusát szinte biztosan fülre hangolta annak idején Bob Yannes.)
-
válasz
benedekco #1515 üzenetére
"Mondjuk a mai világban egy jól megcsinált digitális/tranyós erősítőre lehetne egy gombot rakni ami mint egy cső szimulációt csinál, dsp-vel akármivel. Ennyi lenne."
Röviden:
Nem.
Kicsit hosszabban:
Lehetne, de valószínűleg orbitális számítási kapacitás kéne hozzá, hogy élőben, megfelelő minőségben működjön, ezért nem éri meg. Meg hát nincs meg a feeling sem.
Sokkal hosszabban:
Ugye digitális reprezentációnál van hangmagasságban egy felső limit, aminél magasabb nem tárolható. Ez ugye a Nyquist-frekvencia, ami fele a mintavételezésinek, azaz a 44.1 kHz-es mintavételezésű CD-minőség esetén ez 22.05 kHz. Ezzel nincs semmi gond, simán elég, ha zenét hallgatsz.
Azonban hangfeldolgozásnál ez probléma lehet, mert a torzítás emulálásához felharmonikusokat generál a DSP, s nem egyet, s ugye ezekből jópár a Nyquest-frekvencia felett lesz. Ezeket pedig már nem tudja a formátum reprezentálni, ezért visszatükröződik a jel az Nyquist frekvenciáról. Tehát pl CD minőségnél egy 5 kHz-es jel 40 kHz-es felharmonikusa nem eltűnik, hanem egy 4 kHz-es hang lesz belőle. Ez az úgynevezett aliasing jelenség. A nagy probléma az vele, hogy visszatükröződött hang harmonikusan nem kapcsolódik az eredeti hanghoz, ezért baromi zavaró tud lenni. Lásd még intermodulációs torzítás, az is hasonló, nem harmonikus.
A problémát oversampling segítségével lehet orvosolni, azaz ha a hangfeldolgozás az eredeti mintavételezési sűrűség többszörösével történik. Pl 44.1 kHz helyett 176.4 kHz-cel, ami 4x oversampling. Itt pedig már értelmezhető lesz a 40 kHz-es jel, így nem lesz aliasing. Azonban egy csöves erősítő hangjánál rengeteg felharmonikussal kell dolgozni, megfelelően elhelyezni, ezért jó minőségben megoldani csak orbitális mértékű oversamplinggal lehetne, amihez ugye orbitális számítási kapacitás szükséges.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
benedekco #1515 üzenetére
Az a baj a DSP-vel, hogy attól még a végén egy tranyós erősítő fogja előállítani a hangot. Így a végén az eredmény az "két világ legjava" lesz. Főleg, ha esetleg egy nem túl fasza D osztályú erősítő van a cuccban
(csöves) "torzítás jóformán csak második és harmadik harmonikust hoz létre, a magasabb harmonikusok elhanyagolhatóak, azonban a tranzisztornál a magasabb harmonikusok amplitúdója is viszonylag nagy. A magasabb harmonikusok két okból is zavaróak az ember számára: egyrészt az emberi hallás számára a magasabb harmonikusok önmagukban sokkal zavaróbban hatnak mint a 2. vagy 3. harmonikusok, másrészt a magasabb harmonikusokat előállító karakterisztika nagymértékű intermodulációs torzítást is okoz, ami különösen zavaró a hallás számára." [link]
Egy gitárnál egyébként nem maga a cső torzít, hanem egy diódás vágó áramkör, amiben két szembekapcsolt dióda (leginkább Germánium dióda, az alacsonyabb nyitófesz miatt) lecsapja a színusz tetejét, így kvázi négyszögesítve azt. Az már csak ráadás, ha a végerősítő csöves.
Egyébként volt ilyen komolyabb, tranzisztor és DSP-s gitár kombóm, tudott vagy 20 különböző hangzást meg mindenféle effektet, de valahogy nem volt az igazi. Az effektek fele alapzajos volt, a másik fele meg háááát nem tudott olyan hangzást reprodukálni, amit a klippekben hallottam, pedig valami Korg cucc volt, nem is bóvli. Végül eladtam és megmaradtam egy közönséges gitárerősítőnél, de tranyósnál. Aztán már az sincs, van egy mini, 9V-os elemről működő Marshall gitár erősítőm, ami pont megfelel a gitár (nem) tudásomhoz.szaszlaci: Arany, ezüst, réz, ofc réz... Ebben én nem megyek bele, mert bár mindennek van hatása az analóg jelre amin áthalad, de nem hiszem, hogy a többségünkenk van olyan hallása, amivel ez kihallható lenne.
Legyen meg a kellő keresztmetszet, aztán jóság van.
szerk: amit linkeltem a 2. bekezdésben, abba olvass bele, érdemes.
-
szaszlaci
addikt
válasz
CPT.Pirk #1503 üzenetére
Tudom én, hogy a linken az nem áltudomány, épp ezért írtam, hogy nem az én utam. Mert elképesztő sok hibalehetőség és tökölés. Mindez azért, hogy különböző torzításokat varázsoljak a rendszerembe, amiről nem mondom, hogy az ördögtől való, de biztosan nem követi az én irányelveimet.
Saját dobozaimon nem volt szerencsém csöveshez, innentől fogva nem tudom korrektül megítélni. Az viszont hallható akár egy összehasonlító videón, hogy mit visz bele. Marha jól hangzik egy gitárnál mondjuk, de nem akarnám mindenhol hallani. (Ha meg igen, CsövesKirályHangzás.plugin, aszt cső.)Vízszintes kábelelrendezési topológiáról még nem hallottam.
Ezt viszont most olvastam, kábel burkolatáról van szó: "A pamut jót tesz a hangzásnak"
Aztán ilyenek:
"Már a *** kábeleknél is megtapasztaltuk az arany jelenlétének áldásos és hallható következményeit. Tisztítja a hangzást, definiáltabbá teszi a magas hangokat, izmosabbá a basszushangokat és a térhatással is barátságban van. Ötvözzük hát a két jól bevált sárga anyagot, hogy még szebben csillogjanak! Ezt nem volt egyszerű kipróbálni, ilyen huzal alapanyagból nincs sok a piacon. Ráadásul volt egy olyan érzésem, hogy a két anyagot nem vegyíteni kellene, hanem egy fegyelmezett rendszer szerint elosztani."Frawly
"egy ilyen SID prüntyögést a FLAC vagy az oggenc, vagy az LAME VBR milyen bitrátára nyom össze"A 6581 hangchip adatlapja azt írja, három generátor van benne, maximum 4 kHz.
Ezeket a jelalakokat, amiből háromnál nincs több összetevő, és legfeljebb 4 kHz, nem okozhat gondot, hogy akár nagyon alacsony bitrátán el lehessen tárolni.
Ahogy a 4 kHz fűrész és négyszög megszólaltatása sem, 44.1 kHz mintavételezési frekvencián tárolva.Van benne viszont zajgenerátor is, annak veszteségmentes tárolásához magas bitráta kell. Fehérzaj, ha minden igaz, azok szinuszokból tevődnek össze, azokat pedig nem gond eltárolni 20 kHz-ig 44.1-es mintavételezésnél. Igaz, a kvázi tökéletes tároláshoz nem elég a 320 kbps MP3, de hát aki ezt a veszteséget kihallja fehérzaj esetén... És még foglalkozik is vele... -> Hanglemez...
FehérHolló
"A szerző egyébként villamosmérnök"
No hagyjad már, alig tudtam leérettségizni.De tényleg. Sose szerettem, ha komformizálni akarnak. Régen ösztönből (és lustaságból), mostanra tudatosan.
-
válasz
CPT.Pirk #1513 üzenetére
Mondjuk a mai világban egy jól megcsinált digitális/tranyós erősítőre lehetne egy gombot rakni ami mint egy cső szimulációt csinál, dsp-vel akármivel. Ennyi lenne.
Nekem pl gitár erősítőknél általában jobban tetszik a tiszta hangnál a digitális/tranyós cucc, torziós zúzásnál jobban tetszik a cső hangja. De szerintem az életben nem vennék csöves motyót inkább egy jó digit amiben van valami klassz szimuláció azt csá.Amúgy szerintem is tanulható a hallás. Azaz hogy mi tetszik az embernek.
-
arnyekxxx
veterán
"Annak nincs ugyanis értelme, hogy a hangcsatornák felét a bal, a másik felét a jobb sávba teszi, "
Mégis az van, hogy a szintizenék se középröl szólnak monóban hanem ideoda pakolgaják a panorámát és nem azért mert az A sampler a studio jobb oldalában állt így jobbra lesz eltekerve a panorámája. Az emberi agy azt szokta meg, hogy a dolgok nem egy pontból szólnak hanem jobbrólbalrólközépről. De még a szimpla óraketyegést is szétpanorámázzák a studioban mert érdekesebben szól mint monóban.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
De hallottál már csövest szólni?
Úgy egyébként az előző verzióját a csövesemnek olyan napi 6 órán át járattam, több mint egy éven keresztül. Egy cső ment ki ennyi idő alatt, de mindegyik a jó ég tudja hány órát futott használt cső volt a Pécsi vásárból, átlagosan 200Ft körüli áron.
Ezen kívül még tele van velük az Ebay, szóval ezen nem kell annyira aggódni.
Sokat fogyasztanak, ez tény. 250V körüli anód feszről mennek, ez is tény. De egy tisztességes A osztályú tranyós erősítő se fogyaszt keveset...A gyakorlatban a torzításokon múlik minden. Egy tranyós cuccnál azért küzdesz, hogy minél alacsonyabb legyen a torzítás mert amit az okoz, azt kifejezetten utálja a fülünk. Na a csőnél nem ez van. Az egyik elvesz valamit a hangból, a másik meg hozzátesz valamit.
beef: azt 2x 1.5W is megoldja.
(PCL86 SE)
lezso6, Hieronymus: nem tanulás és nem ember függő. Biológia az oka, az meg mindenkire érvényes.
-
A csöves erősítőnek hangzásilag nincs objektív előnye, mert nagyobb a torzítása, mint egy tranzisztorosnak. Viszont ugyanez a szubjektív előnye is, ugyanis sokak számára kellemes ez a fajta torzítás. Hasonló helyzet, mint pl aki diszkómosoly EQ-val hallgatja a zenét. Objektíve nem tesz jót a hangminőségnek, de neki ez tetszik. Így működik a csöves hangzás is, ami technikailag egyfajta kompresszió. Ez főleg magas hangerőn van, ugyanis a túlterhelés nem azonnal okoz torzítást (hard clipping), hanem fokozatosan (soft clipping). Ezért tud kevesebb wattból magasabb hangerőt. Nincs semmi varázslat, csak dinamika-kompresszió.
-
"...laikusként eléggé kételkedek, hogy a csöves erősítőnek lenne tényleges előnye hangzásban."
Az teljesen bizonyos, a csöves erősítők más hangzást adnak a zenének. Más hibákkal működik az erősítést, min a tranzisztoros erősítők esetében.
Ha valaki megtanulta, hogy a csöves erősítők hangzásvilága a jobb, akkor azt tekinti jobbnak. Pont.
Nem érdemes rajta vitatkozni. Az alma pirossága sem dinamikusabb a körte formájánál. De mind a két gyümölcs fajtából van kivalló ízű és felejthető, ami legfeljebb pálinka formájában méltó említésre. -
beef
őstag
Azért halgass meg egyszer csöves erősítőt.
Építettünk sok évvel ezelőtt egy 2x15W-osat, az bőven elegendő volt egy normál szobát behangosítani (szóval a sokat fogyasztás sem kötelező).
A hangjukról meg annyit, hogy "melegebb", kellemesebb hallgatni főleg, ha nem csak demózol vele pár percig, hanem meg akarsz hallgatni egy albumot végig.
Tény, hogy a modernebb elektronikával épített erősítők is kiválóak. Inkább azt mondanám mindkettőnek meg van a maga közönsége. Megférnek egymás mellett. -
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk #1503 üzenetére
Nem vagyok villamosmérnök, de laikusként eléggé kételkedek, hogy a csöves erősítőnek lenne tényleges előnye hangzásban. Gyakorlatban, a hangzást leszámítva csak hátránya van: egyre inkább nem lehet majd kapni csövet, megbízhatatlan technológia (értsd: szeret meghalni), sokat fogyaszt. Én semmi pénzért nem tartanék csöves cuccot. Ahhoz már tényleg egyfajta sznobizmus kell, meg retróőrület, és nem a szimpla audiofil igényesség szintje.
(#1497) Elf: pár oldallal visszább pont ebben a topikban írtam, hogy a C64 SID hangja szubjektíve nekem nem tetszik, objektíve sem egy nagy szám mai technológiai szemmel, megint szubjektíve meg tömeghájp miatt túl van értékelve. Elég ha annyit elmondok, hogy a rendes, emberek által, hangszereken előállított zenét semmi nem tudja utolérni, semmilyen gépi megoldás, legyen az SID, vagy valamelyik MIDI synth megoldás. Ez a C64 vinyl megint ilyen retrósznobizmus. Persze ennek ellenére a vinylnek van értelme, olyan lemezek lejátszására, amit vagy nem digitalizáltak soha (nem elérhető CD-n, DVD-n, streammegoldáson, nem tölthető le sehonnan), vagy olyan régi, eredeti masteres felvételek hallgatására, amiket ugyan kiadtak digitális formában, de már ilyen loudness waros ócska remasterrel. Vagy direkt régi lemezek lejátszására, amik érzelmi értékkel bírnak, meg nosztalgiát ébreszt valakiben a sistergés, pattogás, a lemez „felrakásának”, és a tű kezelésének élménye.
A monóval nincs gond. Ha valami monó, akkor monó. Nyilván ilyen értelemben tér nem lesz, de olyat nem is tudom ki várna el egy 8 bites otthoni mikroszámítógép prüntyögős chipjétől. Eleve értelme sem lenne, ha sztereó lenne, mert ugye mit tenne másik csatornára? 3D-s feldolgozáshoz eleve kevés benne a hardver, mást meg nem tudok elképzelni. Annak nincs ugyanis értelme, hogy a hangcsatornák felét a bal, a másik felét a jobb sávba teszi, attól megint nem lesz semmilyen térérzet, csak két random irányból jönnek a prüntyögések, zajok, zavaróan elkülönülten, aki élvezi ezt a műfajt, annak sem adna hozzá sok élvezeti értéket.
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy egy ilyen SID prüntyögést a FLAC vagy az oggenc, vagy az LAME VBR milyen bitrátára nyom össze, azaz, hogy mennyire könnyen tömöríthető. Könnyebben, mint az analóg emberi zene, vagy könnyebben? Még sose próbáltam ilyet tömöríteni.
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
CPT.Pirk #1506 üzenetére
ez evidens, nektek ez fontosabb.
meres labor valaha nekem is megvolt, de az az en szemszogembol akkor volt utoljara erdekes, amikor 10 eve a core2 eraban probaltam az FSBt es a memoriat stabilra loni. illetve akkor jo, amikor az elmeleti hatteret probalom megerteni valamihez, de ott inkabb arrol van szo, hogy bezavarhat e az adott faktor, vagy ignoralhatom.
technikailag mondjuk en computer scientist vagyok ami ott ahol a diplomam szereztem filozofiahoz (es nem mernokseghez) kapcsolodik, na a diploma kezhezkapasakor majdnem a kardomba is doltem, hogy a bolcseszmernok megvalosult*
. termeszetesen computer science az kb software engineering ha vilagszinten nezzuk.
szoval fizikai reteghez en mar annyira nem ertek, cserebe hibaturo halozati kodot UDP alapon kezzel le tudok kodolni ha nagyon kell.
* nem elviccelve a temat ez bonyolultabb, natural science megiscsak a gorog filozofusokig vezetheto le. Plato es Arisztotelesz nem lesz kevesbe fontos azert, mert technikailag filozofusok voltak.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
FehérHolló #1504 üzenetére
Jól van, ezt nem tudtam.
proci985: Ez mondjuk érthető. A hangzás mögötti fizikát mi villmérnökök kicsit jobban átlátjuk, bár úgy általában alig része a villmérnök képzésnek mondjuk az erősítők működése. Inkább azon múlik, hogy ki mennyire megy bele otthon, na meg az adott tanárok beállítottságán.
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
FehérHolló #1504 üzenetére
mondjuk az elegge egyertelmu volt, marmint a villamosmernok resze. a maradek leiras es a csattanos-vulgaris megfogalmazas alapjan pedig BMEre tippelnek.
egyebkent a hozzaszolok egy resze gyanusan jol ert a kutatasi metodikahoz is, ertsd vagy epp a master thesis vonatkozo reszet irja, vagy szinten szakmabeli.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
szaszlaci #1501 üzenetére
Amit a linkemen írnak, az nem áltudomány.
Volt már szerencséd valamilyen csöves cucchoz? Ez olyan amit ha egyszer hallasz akkor tudod miről van szó és akarod még hallani.
Az a hangváltós dolog viszont a szokásos bs. De ezen nem kell meglepődni, találkoztam már olyannal, aki betette vízszintbe a PC tápkábelét, mert "felfelé nehezebben folyik az áram".
-
szaszlaci
addikt
válasz
CPT.Pirk #1496 üzenetére
Linkedbe csak beleolvastam egy picit, amitől erősödött a meggyőződésem, hogy ez nem az én utam.
Vicces egyébként, hogy az a kimenőtrafó ugye rendelkezik vasmaggal. De ha egy hangváltóban van ferrites induktivitás, az akkor jaj meg jajj.Konkértan volt, aki tíz+ éve a hangfalaiba 80 ezer forint / darab árú, kétkilós induktivitásokat rakott. Mert a légmagos, 1 mm-es huzalból tekert nem elég audiofil, 1.4-es kell. Emlékeim szerint csöves erősítőhöz. Kifogyhatatlan humorforrás ez a téma.
Elf
Úgy tudom, a C64 alapjáraton monó, mi meg a sztereót szoktuk meg. Bizonyos "pittyegő" zenéknél a szteró -> monó konverzió is rendelkezik "tértágító" érzéssel, ki lehet próbálni.Volt régen a hangkártyákon egy 3D-hatás, sztereó rendszerre. Szerintem egy bizonyos frekvenciatartományt lekevert monóba és fel is hangosította. Egy részt pedig meghagyott sztereónak.
Na most ez a hanglemezes "csodatechnika" youtubos felvétele így néz, ha a két sávot összehasonlítom:Ha ez a marháskodás tényleg ilyen hibát visz bele, akkor ez nagyrészt monó, és bevisz némi "sztereó hatást" magasabb frekvencián.
Ez nagyjából a 64 kbps OGG veszteségének szintje. -
plömplöm
őstag
hát ha én elköltenék 15ezermillió eurodollárt qurváracsillivillimenő audiocuccra, de a péniszem mégis maradna mikro, én is kitalálnék minden fasságot, hogy miért volt mégis jó biznisz a dolog, pld mutogatnám a világnak tecsőn, hogy szerintem jó dolog egy őseredendően digitális zeneanyagot analógizálni
. amíg szar van, addig veréb is van.
-
Elf
aktív tag
Én kérek elnézést, de muszáj megmutatni hogy mennyire kinyílik a tér ha a
Commodore64 zene vinylen szól egy valamire való csöves erősítővel.(nem értek ennyire hozzá. jó cuccon hallgatja?)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
szaszlaci #1495 üzenetére
Jah értem. Érdekes vizsgálat lenne, de valszeg az is más-más eredményt adna, ha egyszer 8Ohm mérőellenállás, egyszer meg 8ohm-os hangfal lenne rajta. Vagy csak hangszóró, hangváltó nélkül... Nem emlékszem, hogy láttam volna ilyen jellegű mérést csöves cuccról, de az igaz, hogy a csöves cuccot hallani kell, nem mérni.
Kis érdekes háttéranyag a kimenő trafóról: [link] -
szaszlaci
addikt
válasz
CPT.Pirk #1494 üzenetére
Hát arra gondolok a belső ellenállásnál, hogy fogod az egész bedobozolt csöves erősítőt, és annak mennyi a hangsugárzó csatlakozója felől nézve a kimeneti ellenállása?
Ugye a bemenetre kapcsolsz valamilyen frekvenciájú szinuszt, és a kimeneten mérve üresjárati feszültség, meg aztán egy terhelt érték. Az üresjárati és az így eső feszültségből és a terhelőellenállás értékéből kiszámolható, hogy mekkora annak az erősítőnek a belső ellenállása. Mint áramgenerátor. Pár frekvencián megmérve, 20 -, 100 -, 1000 Hz stb. ami szimpatikus. (Oké, nevezzük impedanciának, csak hogy bele ne kössön valaki.)
De hát tudnod kell a mérési metódust, nálam jobban is, ha ilyen témájú szakdolgozatot írtál, meg csövesekkel mazohizálod magad.Az biztos, hogy a csöves erősítőre áramgenerátorként tekintünk, ezért kell a nagyimpedanciás hangsugárzó hozzá. Ellenkező esetben annak nem lineáris impedanciamenete össze-vissza terhelné az erősítőt, így a kilépő feszültség is össze-vissza változna. Vagyis frekvenciától függően más-más teljesítményértéket kapna a hangsugárzó, amit lehetőleg minimalizálni kell.
Persze hifista jól rákapcsolja a nyóc ómját az új hájgned csövesére, mire csinál egy szép U-karaktert az átvitel, és örül, milyen telten meg lágyan szól.
A tranzisztorosoknál meg ugye nem kell ilyesmivel foglalkozni, mert annak porzasztóan pici a kimeneti ellenállása, feszültséggenerátorként viselkednek. Akár negatív is lehet ez az ellenállás, ugye, hogy a kábel ellenállásást – tudományosan damping faktorát – korrigálják, ilyen beteg egy meg fél Ohmos hangszóróknál. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
szaszlaci #1493 üzenetére
Nem igazán világos, hogy az illesztőtrafó utáni belső ellenállás alatt mit értesz. Csőnél van egy belső ellenállás adat, meg egy ennél kisebb, optimális illesztési adat. Ez utóbbi mellett van a legkisebb torzítás de legnagyobb kivehető teljesítmény, ilyen értékű ellenállást vár az anód körbe.
A kimenő trafó (ami ráadásul légréses, mert egyenáram folyik rajta kivezérlés nélkül is), az megoldja ezt a feladatot, a cső pedig boldog lesz.Az AB osztályról meg annyit, hogy bolti cuccoknál még mindig kérdéses a minőség. Járt már pár tranyós erősítő a kezem alatt, de elég vegyes volt a felhozatal minőség terén. Sajnos mérési jegyzőkönyvet nem adnak melléjük, így csak a fül marad. Meg a műszerem, ha egyszer befejezem.
A TS méréses linked meg köszi, érdekes. Mondjuk már nem szeretnék megint hangfalat építeni, drága mulatság ha jót akarok.
-
szaszlaci
addikt
válasz
CPT.Pirk #1492 üzenetére
Az AB osztályról amit írsz igaz, persze, csak mégis mennyit számít az egy korszerű kiépítésnél, hogy a B munkapontnál nem egyenes, meg hogy tranzisztorpárral oldható csak meg? Szerintem ezeket mára tökéletesre korrigálták.
Meg ha MNC szórókkal meghallanád az erősítő torzítását, akkor ott tényleg komoly gondok volnának.No de mennyi a csöves erősítő illesztőtrafó utáni belső ellenállása? Hát baromi sok.
Mennyi egy tranzisztorosé? Névleges 4 – 8 Ohmos hangfalaknál olyan kicsi, hogy nem is foglalkozunk vele.Ha akarsz még mérni, akkor itt egy kis leírás a hangszórókhoz (csak mert korábban írtad, hogy házilag nehéz hangszórót mérni, de hallyel-közel azért lehet).
A mindenen kívül tudsz vele mérni átvitelt is, nálam nem okozott gondot erősítőnél se. Arra már nem emlélszem, melyiket kell hozzá indítani és mit állítani, de tíz perc alatt rá lehet jönni. (Értelemszerűen akkor valamelyik bemenetet használod egy sima kábellel, az ellenállásos a fázismenet méréshez kell.) -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
szaszlaci #1491 üzenetére
Igen, frekvenciamenetre gondoltam, de igazából ugyanarról beszélünk.
A valamire való erősítővel az a baj, hogy a tranzisztoros erősítők többsége nem A, hanem AB osztályú beállításban működik praktikus megfontolások miatt, mert úgy nem fűt annyit és nagyobb hangerőn mikor átmegy B osztályba a működés, ott már nem akkora probléma a keresztezési torzítás.
Érdemes még beszélni arról is, hogy különböző vagy azonos nemű tranzisztorok alkotják a végerősítőt. PNP-NPN párossal egyszerűbb a kapcsolás, de a két különböző nemű tranzisztor sosem fog ugyanúgy szólni, mert egyszerűen a fizikai működésük más és ez is kihat az erősített jelre.A fázismenet meg a másik érdekes kérdés, még a szakdogámhoz akartam csinálni frekimenet mérést bolti erősítőn, de az akkori mérőrendszerem nem tudott mit kezdeni a fázistolás problémájával (egyszerű RC szűrőt még jól meg tudott mérni), így meg sem tudtam mérni, mert már a mély tartományban totálisan szét volt csúszva a fázismenet. És akkor még EQ nem is volt a körben, csak egy generátor.
"Erősítő-hangfal párosítással gyakorlatilag csak csövesnél van értelme beszélni, mert az áramerősítő, nem feszültségerősítő. Ezért ajánlott a nagyimpedanciás, keveset terhelő hangfal ezekhez, jó érzékenységgel, hogy szóljon is. (Meg a viszonylag egyenes impedanciamenet, hogy ne tegyen még rá az erősítő emiatt változó kimenőteljesítménye.)"
Ezzel így nem tudok egyetérteni, mert mindegy milyen technikát nézünk, egy feszültség erősítő fokozatot követ egy teljesítmény erősítő. Csőnél is ez van, de a végerősítő csövek kOhm nagyságrendű impedanciáját vagy transzformátorral illesztik a hangfalhoz (itt a cső és a trafó együtt hozza létre az úgynevezett "csöves hangzást"), vagy több végcső párhuzamos kapcsolásával (OTL erősítők) érik el ennek csökkenését. Ez utóbbi is "csöves hangzás"-t produkál, csak másmilyent.Gyakorlati példa az én PCL86 SE (azaz Single Ended ami a tranyós A osztály megfelelője) kapcsolású csöves erősítőm esete, ami csatornánként olyan 1.5W (tényleg csak ennyi) teljesítmény leadására képes. Ez a 1.5W elég volt hozzá, hogy a gagyi MNC Eclipse1 hangszórókból épített hangfalam hallható torzítás nélküli hangereje nagyobb volt egy panelben megengedhető hangerőnél. Szóval nincs itt semmilyen szükség az összehangolásra.
Az OTL csöves fejhallgató erősítőmnek (optimalizált Morgan Jones kapcsolás) se okoz semmiféle problémát meghajtani a 12ohm körüli gagyi fejhallgatókat nagy hangerővel, nem kell hozzá drága 120 meg 300ohm-os fejest venni. -
szaszlaci
addikt
válasz
CPT.Pirk #1477 üzenetére
Szvsz egy zene minél inkább közel áll hozzánk és hat az érzelmekre, annál kevésbé alkalmas tesztelésre.
Itt hideg fejre, racionalitásra, szinte spekulatív elemzésre van szükség. Nálam a teszt ritka alkalmai az emelkedő színusz sípolásával kezdődnek.
Végül persze sorra kerül a kedvencek közül is, mert tudni vélem, hogy kellene szólniuk, de ez veszélyes, könnyen vezet tévútra a megszokás miatt.Lezso elektromos zenéje jó tömörítés tesztre, csak nem szabad az ott tapasztaltakat általános érvényűnek tekinteni.
"van egy amplitudó karakterisztikája a hangfalnak amit a hangszóró a hangdobozzal együtt alkot, meg van egy karakterisztikája a forrásnak is"
Frekvenciaválaszra gondolsz?
Valamire való erősítő vonalzó egyenes, akárcsak az egyéb előtte lévő komponenseké.
Ha mégis gond van, az inkább nagyobb terhelésnél mérhető erőtlenedés mélytartományban a gynge táp miatt. Netán kiemelés, hogy kellemes, meleg hangja legyen. Vagy általában gyengébb paraméterű alkatrészek miatt nagyfrekvenciás tranziens válasz gondok, ez torzítást fog eredményezni. (Nem az alkatrészek "hangjára" gondolok, az nem létező paraméter.Legalábbis ott, ahol nem mérhető villamos paraméter eltérés.)
Erősítő-hangfal párosítással gyakorlatilag csak csövesnél van értelme beszélni, mert az áramerősítő, nem feszültségerősítő. Ezért ajánlott a nagyimpedanciás, keveset terhelő hangfal ezekhez, jó érzékenységgel, hogy szóljon is. (Meg a viszonylag egyenes impedanciamenet, hogy ne tegyen még rá az erősítő emiatt változó kimenőteljesítménye.)
Hangsugárzó átvitele mérhető, DIN45500 "hifi-szabvány": +-3 dB valahol 50 – 16'000 Hz között. Ez nagyon jó, ha igazi méréssel, valóban teljesíti. A legtöbb drága, "hájend" hangfal nem tudja, sok MP3-ra legyintő rendszere jó, ha 15 dB-en belül van. Ekkor jönnek az olyan vad ködösítések, hogy ilyen meg olyan hangarakter.
Ezek mérésére, hacsak nem egy erősítő hibakeresés-hibajavítás vázisában vagy, bőven elég a PC hangkártya, felesleges célműszer.
Fázismenet is mérhető, de túl sokat kezdeni vele nem lehet.
Ebben a hozzászólásban az utolsó képen a SZÜRKE a fázismenet. Már a megszokott kialakítású hangszórók is +- 45 fokon belül vannak, de sokat ez nem jelent, úgysem a fázist hallgatjuk, hanem annak következményét, ami a hangnyomás-frekvencia diagram változása lesz keresztezési frekvencián, amire koncentrálunk építéskor.unclefucka
Köszönjük a fáradozást.
Foobar ABX plugin letölt.
Elindít.
Foobar ablak alkalmaz.
Foobarban megnyit a két tesztzene.
Mindkettőt kijelölni. Jobb klikk, Utilities -> ABX tester
Megkérdezi, hány próbát akarsz.
Mehet a teszt, azt kell kitalálni, hogy "A" az "X" vagy az "Y". -
Abban az értelemben killer, hogy komplexebb, mint a többi itt linkelt zene. De ez miért rossz? Pont ezzel érdemes tesztelni, hisz ebben van annyi információ, ami kihívás egy tömörítő-algoritmusnak. Vagy egy hangfalnak. Úgy könnyebb észrevenni a problémákat. Persze nyilván nem önmagában kell tesztelni, egy stílus az kevés.
Ez a gridlok szám (meg úgy általában a dnb) leginkább egy lánc sebességét teszi próbára a teljes spektrumban (40 Hz és 20 kHz között), szvsz konkrétan erre való. Ha lassú, akkor egy mosott foshalmaz lesz belőle. A legtöbb itt lévő szám az egyébként mind lassú, ebben a technikai értelemben (tehát nem tempóban, ha tranziens-válaszban).
"De a lényeg a legutolsó sorban van eldugva, hogy ha nem lehetne váltogatni közöttük, nem tudnád melyik szól. Pontosan erről szól a topik."
Persze, igen, ez a konklúzió. Ugyanúgy elég az 320kbps MP3, hiába hallom bizonyítottan azt a hanggyafingnyi a különbséget, ha csak közvetlenül hasonlítva megy.
"Kapitány kollégánál van az igazság, hogy nem csak azokkal a zenékkel kell tesztelni, amik kedvencek."
Én sem ezt mondtam, hogy kedvenc zenékkel kéne tesztelni. Azt mondtam, hogy azzal kell tesztelni amit szeretsz és ismersz. Előbbi gondolom magától értetődő, hisz utált zenével tesztelni mazochizmus. Utóbbi meg azt jelenti, hogy ismerned kell az összes hangot benne, tudod milyen szetten hogyan szól, stb. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
Igen, csak akkor dinamika-menet változás lenne a megfelelő kifejezés.
Amúgy jobb eszköz híjján csak a fülünk marad. Ezért szoktam a KF számokat elővenni, vannak bennük finom hangszerek meg erőteljes részletek, amik ha szépen szólnak, akkor rendben van a cucc.Többet sajnos otthon nem tudunk csinálni. Ez alól csak a mérő mikrofonos DSP-s házimozi erősítők a kivételek, de azok meg gyakran valami 2 IC-s végfokot tartalmaznak, ami nem szokott a minőség csúcsa lenni és a DSP se igazán olyasmi, amit szeretenék egy zenei erősítőben látni (hallani
)...
-
válasz
CPT.Pirk #1486 üzenetére
Ugyanarról beszélünk.
Amit írsz, attól mind csökken a dinamika, ezek ugye a lehetséges okok. Akkor most beállítás alatt azt kéne érteni, hogy azt teszteled, hogy jó-e a szinergia?
Egyébként meg igen, a punkzene valóban nem tesztelésre való, hisz annál pont a koncepció, hogy a hangszerelés a lehető legigénytelenebb legyen, ott a szöveg a lényeg. Esetleg még az ACDC lehetne teszt alany (az ugye nem punk), de ott meg az a probléma, hogy a keményebb rock masterek sajnos elég csapnivalóak szoktak lenni, úgy általánosságban. Habár lehet van ACDC-ből van jó master.
-
Frawly
veterán
A te 10/10-es ABX teszted én azért kezelem fenntartással, mert extrém, meg killer sample-kkel teszteltél. De a lényeg a legutolsó sorban van eldugva, hogy ha nem lehetne váltogatni közöttük, nem tudnád melyik szól. Pontosan erről szól a topik.
A 80 kbps-os Opust hagyjuk, az se normál zenével lett csinálva, és a bitráta is extrém alacsony. Csatornánként kb. 40 kbps, az nagyjából semmi. Aki zenélni akar, az min. 64 kbps-nál kezdi, de ezt is csak tesztelni, mert ha tényleg élvezni akarja a zenét, meg hosszú távon hallgatni, szerintem csatornánkét 128 kbps alá nem érdemes menni.
Kapitány kollégánál van az igazság, hogy nem csak azokkal a zenékkel kell tesztelni, amik kedvencek. Nekem is sok olyan kedvenc van, amit jónak tartok, de tesztelni nem a legjobbak, ezért nem is azokon tesztelek hangcumót, mert elismerem, hogy arra nem jók, nem valók, nem a legjobb keverések, ezért nem mérvadóak ilyen szempontból.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
benedekco #1483 üzenetére
Vonatkoztass el a személyes preferenciádtól. Megmondom őszintén, én sem szoktam KF-et hallgatni. Én speciel nagy AC/DC rajongó vagyok, itthoniak közül meg nagyon szeretem az Aurórát vagy a Prosectúrát meg a Picsát és sokat is hallgatom ezeket, de mégsem ezekkel állok neki teszteni egy hangcuccot, mert ezek a zenék se arra valók.
Azt már nem is említem, hogy elég gyakran csak hagyom szólni a kedvenc Bulgáriai netrádiómat mert alig beszélnek rajta (és azt sem értem), azon kívül meg szinte csak a nekem tetsző számokat adják. Na gondolom a netrádió ?128k? streamjével már csak nem kellene tesztelni, hiába szól órákon át.
De ha meg akarom mutatni valakinek, hogy hogyan szól a cuccom, akkor berakok egy-két KF számot.
lezso6:
Az az eltűnt hangszer esete sok dolgon múlhat. Ugye van egy amplitudó karakterisztikája az erősítőnek (ami főleg akkor lesz problémás, ha nem A, hanem a tranzisztoros erősítőknél inkább megszokott AB osztályú beállításban működik, hogy ne fogyasszon annyit a cucc), van egy amplitudó karakterisztikája a hangfalnak amit a hangszóró a hangdobozzal együtt alkot, meg van egy karakterisztikája a forrásnak is.
Mivel ezeket nem tudjuk itthoni eszközökkel megmérni, így csak találgatni lehet, hogy ha veszek egy erősítőt meg egy hangfalat hozzá és azt rákötöm valamire, akkor milyen lesz a végeredmény, miután egymásra lapolódnak az amplitudó menetek és kialakulnak a puklik meg a hullámvölgyek, meg ezek keverékei.A másik érdekes kérdés a torzítások esete. Ismerősöm járt úgy, hogy volt egy épített, bejáratott erősítője meg hozzá hangfal és jól is szóltak együtt. Aztán rászánta a pénzt és vett minőségi hangfalat az erősítő mellé, de ebből az lett, hogy jelentősen rosszabbul szólt az egész, mint az előző, gagyibb hangfalakkal.
Pár mérés után kiderült, hogy az erősítő torzítása volt túl nagy, de az előző hangfal nem rendelkezett olyan tulajdonságokkal, hogy ez kihallható legyen... Ezek után átépítette az erősítőt és úgy már az új hangfalakkal minőségben lenyomta az előző összeállítást a cucc.Saját célra a fentebb írtak miatt már pár éve tervezek építeni amplitudó + fázismenet mérő műszert (egyfajta wobbler szkóp), hogy mondjuk egy erősítőt ki tudjak mérni, de nem egyszerű a téma és bár a nyákterv már készen van, még egy jó adag programozás is kelleni fog hozzá, meg idő. Amennyire tudom, ilyen jellegű műszert venni sem nagyon lehet, pedig lenne rá igény.
-
válasz
CPT.Pirk #1479 üzenetére
Ja, nem azt mondom, hogy amit hallgatsz az gitár + ének, csak mint extremitást hoztam fel az egyszerűségre.
Ha valami halk részlet nem hallatszik egy hangfallal, akkor ott egyértelműen dinamikahiány van. Lánc beállítása alatt mit értesz? Az adott KF számok technikai minősége egyébként tényleg jó, habár az egyiknél (az akusztikusnál) 10 mp-nél van egy hiba a felvételen.
-
válasz
CPT.Pirk #1482 üzenetére
Az a baj, hogy elég sokat kellene nekem fizetnie valakinek, ahhoz hogy KF-et hallgassak.
Namost ha a büdös életben nem fogok KF-et hallgatni akkor szerintem tök értelmetlen nekem azon tesztelni a tömörítést. Lezso is benyomta az elektronikus zenéjét, de ha nem fogok olyat hallgatni akkor tök mindegy. Ott-on annak idején teszteltem, nem hallottam szart se, az is elektronyikus, csak laza, lágyabb. Azaz én nem hallgatok olyan zenét amin az mp3 számomra hátrányt okozna. Ennyi. Még a zúzósabb Hallucinogen-sem annyira sűrű mint a durvítós drum&bass-ek. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
benedekco #1481 üzenetére
Tömörítést igen, rendszert nem.
Amúgy nem tudjuk, hogy KF alatt hallja-e az opus problémáit, innen nem próbálta meg senki. Itt vannak a feltöltött számok a #1103-ban, én 7/10-et produkáltam. Nálam gyakorlottabb ABX-es szerintem többet is ki tudna hozni ebből. Abban az esetben meg áll, amit írtam lentebb.
*Viszont mint írtam, a véleményem szubjektív. Nem adtam utasításba senkinek, hogy mit mivel kellene, de van egy erős véleményem ebben a témában a tapasztaltaim alapján.
-
válasz
unclefucka #1480 üzenetére
Nem értettelek félre. "Fingom sincs mi az az ABX teszt, mint említettem nem követtem a topikot és nem is fogom."
Nem írtad le hogy nem érdekel. De itt kiszállok a mondat elemzésekbőlre: CPT.Pirk
Nem értem mondjuk miért kellene nekem Kelly Family-vel beállítani a rendszert ha Lagzilajcsiban találtam meg életem zenéjét és soha nem fogok mást hallgatni. És ez fordítva is igaz.
Ha lezso6 zuzatós elektronyos zenét hallgat amit szétcsesz a tömörítés, akkor nyilván elgondolkodhat rajta, hogy megéri-e neki flac-ban tárolni. De ha kellifemilin hallgatja meg a tesztet és nem hallja akkor abban a hitben él, hogy úgysem hallja azt, miközben a saját zenéjében igenis van különbség. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
Azt írtam, hogy mindenféle hangszer. Az kicsit több, mint egy vacak gitár.
Amúgy az Ágoston könyv (erősítők építéséről szól) egyik meghallgatásos tesztjét tudnám említeni. Ott írnak egy esetet, hogy az amúgy "jóhangú" hangfal nem tudta kiadni a gordonka hangszer hangját, de ezt olyan módon tette, hogy nem is tűnt volna fel, ha nem tudod, hogy van ott még egy gordonka is a háttérben.
Az ilyen dolgok miatt állítom, hogy egy láncot olyan zenével kell beállítani, mint pl. a korábban már említett Kelly Family "Gold" c. lemeze. Amin az jól szól és az a bizonyos mögöttes tartalom is átjön, az egy jó hangrendszer. Pár embernél már állítottam be mindenféle hangcuccot így, azóta is boldogok.
-
válasz
CPT.Pirk #1477 üzenetére
De ez tök szubjektív, hogy milyen érzelmeket vált ki az adott mű. Nyilván ha te tesztelsz, akkor elsősorban olyan zenével tesztelj, amit ismersz és szeretsz. Másodsorban meg lehetőleg olyannal, ami komplex, tehát nem csak egy gitár + ének, mert ez a legprimitívebb műfaj. Ennyi a lényeg szerintem.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Átfogalmazom, mert nem jól írtam. Az opus meg a hallásunk gyengeségeinek tesztelésére valóban megfelelő az a fajta zene, de hangcuccot nem tesztelnék vele. A véleményem szubjektív, leírom a lényegét:
A zene nem csak hangok meg effektek összessége. Amikor ezt egy élő ember adja elő, akkor ezzel együtt érzések is átadódnak. Mondok erre 4 példát:
Roger Water - Outside of the wall [link]
Johnny Cash - The man comes around [link]
Piramis - Ha volna két életem [link]
Anna and the Barbies - Márti dala [link]Ezek a számok erős érzéseket tudnak kiváltani, különösen az utolsó, amit egy barátjuk halála miatt írtak... Nem leszólni akarom azt a fajta zenét amit linkeltél, de az nem igazán közvetít érzéseket, inkább csak hangokat.
Az én szubjektív véleményem meg az, hogy ha az érzések is átjönnek egy meghallgatás alkalmával, akkor az egy jó hangcucc és ezért tesztelünk hangcuccot élő ember által felénekelt felvétellel, amiben vannak mindenféle hangszerek, halk és hangos részek egyaránt.Amit itt leírtam, az már túl van a méréssel mérhető paramétereken. De emberek vagyunk, így joggal elvárható, hogy egy zene érzéseket keltsen bennünk. Na az érzéseket se lehet mérni, mégis vannak...
-
válasz
CPT.Pirk #1475 üzenetére
A 80 kbps Opus volt észrevehetően halkabb. A halkság oka egyszerű: annyi minden részlet hiányzott belőle, annyira tompa volt, hogy az eredmény érezhetően halkabb lett. A 320 kbps MP3 nem volt halkabb, csak egy hangyafingnyit tompább.
Ne menjünk már megint bele ebbe a hülyeségbe, hogy mi alkalmas és mi nem. Te most megint azt mondod, hogy a keverés és master jellege nem tetszik (amit amúgy teljesen megértek, ezek a számok másképp készülnek mint az akusztikusok), ezért nem alkalmas. Pont hogy az a legalkalmasabb egy tömörítés és hallás mérésére, ami nehezen tömöríthető, hiszen az több és komplexebb hangokat tartalmaz, ebből következően jobb fül, jobb hangkeltő kell hozzá.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Te azt írtad arra a zenére (az első posztodról van szó, mert utána még tettél fel párat ha jól emlékszem), hogy a kódolt verzió egyértelműen halkabb, így simán hoztad a 10/10-et. Megmondom neked őszintén, én ilyen eltérést nem fedeztem fel. Nem ilyen zenékhez vagyok szokva, nekem egyszerűen az jött át, hogy minden túl hangos abban a zenében. Ha évek óta ilyesmit hallgatnék, lehet kihallanám amit mondasz.
A véleményem viszont az, hogy ilyen jellegű (jobb szó híján "túlvezérelt") zene továbbra sem arra való, hogy ezzel vizsgáljuk a hallásunkat vagy egy audio lánc milyenségét. És nem, nem a stílust kritizálom, hanem az ilyen zene jellegét tartom alkalmatlannak a feladatra. De ezt leírtuk neked érvekkel többen is, nem az volt a magyarázat, hogy "mert csak".
-
válasz
unclefucka #1473 üzenetére
Tudok ajánlani egy baromi jó site-ot. Ez segít mindenben.
"Örülök, hogy odáig már eljutott a topik, hogy igenis van különbség a formátumok között és hadakozás már nincs. És annak is örülök, hogy ezt te (is) hallod."
Ez sose volt kérdés! Különbség van, a kérdés hogy ki hallja meg, ezen ment a vita, meg azon hogy mi éri meg. -
unclefucka
senior tag
A jegyzetem arról szól, hogy mennyire találtam el / lőttem mellé a teszt alatt, amit linkeltem.
Miféle hitelességről beszélünk?? Simán csak a korlátaimat mutatja be.Fingom sincs mi az az ABX teszt, mint említettem nem követtem a topikot és nem is fogom.
Ritkán használok Foobar-t, Winamp és Spotify.
Ha jól emlékszem, de visszaolvasva igen, jól emlékszem azt írtam, hogy mindkét formátumra szükség van. De tovább megyek, az összes formátumnak valós és szükséges helye van a világban.
Sosem foglalkoztam Opus kódolással és nem is fogok, mert van más, amit használok és annyi bőven elég. Transzparenciát az átlátszó.hu-n keresek.
Örülök, hogy odáig már eljutott a topik, hogy igenis van különbség a formátumok között és hadakozás már nincs. És annak is örülök, hogy ezt te (is) hallod.
A legutóbb, amikor egy másik topikban olvastam erről a topikról még sárdobálás folyt.#1472 schawo:
Húha, basszus, benéztem egy kicsit. A teszt oldal nem csak a formátumok, hanem a zenék sorrendjét is változtatja, amit nem vettem figyelembe.
Nálam:
1. Zongora koncert
2. Jay-Z
3. Coldplay (eleve tömörített volt)
4. Suzanne Vega (mp3 fejlesztési alap)
5. Neil Young
6. Katy Perry
volt a sorrend.
A 4/6 amúgy szerintem is jónak számít. Én a 3. és 4. -et nem találtam el. -
válasz
unclefucka #1470 üzenetére
4/6
Mytek 192 és AKG K500Nos. Nagyon régen bohóckodtam olyannal, hogy formátumokat hallgassak egymással szemben.
1. A 128-as mp3 tök más hangosság. Egyértelműen komprimált. Ezt viszonylag könnyű kiszúrni.
2. A 320 és a FLAC között a vacak hangminőségű JAY Z és a Katy Perry számoknál nem találtam különbséget.
3. A Katy Perry szám egy Max Martin produkció 2013-ból. MM-é minden tiszteletem, de ez sok mindent elmond a végeredményről. A JAY Z szám pedig szerintem szándékosan rontott hangminőségű (ez is egy művészeti kifejezőeszköz).
4. A Coldplay számot ugyan eltaláltam, de tuti biztos, hogy a FLAC változat sem nyers, hanem már megjárta az mp3 átkódolást korábban az élettörténete valamelyik fázisában.Ettől függetlenül a 4/6 egy 3-as választásos teszten egész jó (itt ugyebár 2/6 a véletlenszerű eredmény)
-
válasz
unclefucka #1470 üzenetére
Nincs semmilyen értelmetlen hadakozás. Legfeljebb te akarod ezt látni, hogy a magas lóról leszólhass ide, hogy "jajj, ti még mindig itt tartotok?". Egyáltalán nem arról van szó, hogy a FLAC vs MP3, s akkor most csak egy maradhat.
Nyilván ha lehet, akkor hallgasson mindenki FLAC-ot, mert ártani nem árt, a terabájtos korában nem foglal sokat.
A kérdés a transzparencia. Azaz, hogy egyáltalán hallható-e a különbség egy 320 kbps MP3 és FLAC között. Illetve, hogy az Opus 80 kbps tényleg elég transzparens-e. S egyelőre úgy tűnik, hogy igen, ugyanis senki sem postolt 10/10-et még az Opus 80 kbps vs FLAC tesztre sem. Én sem tudtam.
Ez "jegyzet" kép meg remélem csak vicc, mert ez minden, csak nem hiteles. Csinálj foobarral ABX tesztet, az ellenőrizhető, nem hamisítható. Amúgy meg nem hiszem el, hogy még mindig én vagyok az egyetlen a topikban, aki postolt a topikba hiteles 10/10 ABX tesztet. S ráadásul 320 kbps MP3 vs FLAC témában, de itt fontos megjegyezni, hogy a zene eléggé komplex, valószínűleg ezért hallom a különbséget. Legalábbis elvileg, mert más azóta sem postolt 10/10-et ezzel, csak le lett fikázva, hogy alkalmatlan ABX-re mert csak. Legalább ezzel készülhetett volna egy csomó 10/10, s akkor bizonyítva lenne, hogy van az a zene, ami kifog az MP3-on. Viszont az is nagyon fontos, hogy számomra a különbség olyan kicsi, hogy ha óránként lehetne csak váltogatni a FLAC és MP3 között, szerintem nem tudnám megmondani, hogy melyik szól.
-
unclefucka
senior tag
Más topikokból láttam, hogy még aktív ez is, pedig azt gondoltam (reméltem), hogy a legutóbbi hozzászólásommal lezáródik ez az értelmetlen hadakozás.
Megfogadtam akkor, hogy leszarom ezt a hímvesszősséget, de találtam egy jó kis videót, ami ismét felkeltette az érdeklődésemet a téma iránt.Így utólag elnézést kérek azoktól, akik reagáltak a legutolsó hsz.-emre, de nem olvastam tovább a topikot, így nem reagáltam és nem fogok visszaolvasni sem. Még az eleje-felé írtam, hogy -nyugodtan- keressetek priviben, de ezt csak páran tették meg.
A videóhoz tartozóan van egy vakteszt:
Itt a tesztoldal közvetlen linkje.
A formátumok véletlenszerűen vannak sorrendbe helyezve, tehát nem lesz kétszer ugyanott az adott formátum.Ajánlásaim a teszthez:
- Olvasd el a korábbi hsz.-emet. (igen, olvasd el!)
- Használj fül- / fejhallgatót (minimum).
- Ez egy vakteszt, csukd be a szemed úgy hallgasd. (szó szerint)
- Ne akard "megoldani", ez nem egy (olyan) feladat.
- Nem kerget a Tatár, hagyj magadnak elég időt, mielőtt választ adsz.
- Próbálj meg elfogulatlan lenni.
- Fogadd el az eredményt.
- Olvasd el figyelmesen a tipped után megjelenő leírást.Q&A:
Mennyi lett az én eredményem? 4/6
Min hallgattam? X-Fi Xtreme Gamer -> Zalman R1 HD Audio front-panel -> Logitech H120 headset.
Miért pont ezen a "szaron"? Lusta vagyok és nem hinném, hogy jobb lett volna az eredményem.
Más eredmény született volna, ha előveszem a stúdió fejhallgatómat? Lehet, ha lesz időm majd kipróbálom.Mivel nincs SPOILER formázás itt, ezért csak akkor olvass tovább, ha nem zavar az -enyhe- spoiler!
Egyébként meg ugorj a végére.Most leszögezem, hogy eszemben sincs magyarázni a bizonyítványt, ember vagyok és elismerem a korlátaimat.
A tesztet úgy végeztem, hogy megpróbáltam kiszűrni, hogy melyik a 128 kbit/s -es mp3 és utána a 320-ast próbáltam "tetten érni" a tömörítetlennel szemben.
1. Az első hanganyag a tipikus "jó alapanyag" nem okozott különösebb erőfeszítést.
2. A második már nem ennyire egyszerű, de el lehet vele boldogulni.
3. A harmadik "becsapós" itt egy eleve tömörített állományt hallgathatunk. Itt jön elő az, hogy minél több utat kell megtennie egy adott hanganyagnak annál több károsodást szenved el, még akkor is, ha az digitális út (kódolás/dekódolás). Itt nem is tudtam megállapítani, mert mindegyik -szinte- egyformán szólt.
4. A negyedik esetében ismerős volt a dolog, de amikor ezt tanultam az már majd' 20 éve volt. Itt jön elő az, hogy mennyi mérnöki munkát fektettek az mp3 formátum megalkotásába. Tényleg, le a kalappal. Ezt használták anno kiindulási alapként a német mérnökök.
5. Ez egyszerűbb, mint a második, de nehezebb az elsőnél.
6. Ez nagyjából a másodikkal van egálban, itt is tetten érhető az mp3.
+Bónusz kérdés:
Itt leírják, hogy miként lehet még inkább növelni az esélyeidet a helyes megoldásokra.
Ezen kívül egyet értek azzal, hogy az mp3 a mérnöki zsenialitás oszlopos példája és ahol lehet és indokolt ezt használom.Ahol viszont szükségét érzem ott veszteségmentest fogok hallgatni.
Kicsit meg is nyugodtam, hogy "vénemberként" még van némi hallásom.És végül itt van a jegyzetem, amit a teszt alatt csináltam:
Jó tesztelgetést.
Pusszantás! -
szaszlaci
addikt
válasz
Kr/\toS #1444 üzenetére
"Fakocka = FLAC?"
Sokan hallani vélik, hogy a FLAC jó, a 320 MP3 pedig rossz. Sokan hallani vélik, hogy a fakocka javít a hangon.
Így értettem, hozzáállás terén, hogy nagyon hasonló a kettő.Ha beviszel egy szobába egy fakockát, változtat az akusztikai rendszeren, tehát a hangzáson, mégha azt kimérni is esélytelen. A router bitjeibe természetesen nem szól bele.
Az MP3 eltérése sem túl sokkal több, legalábbis emberi hallás szempontjából.Figyeld meg, mennyire hasonlóan fogalmazottak a jellemzések az összes ilyen esetben: tágabb tér, rendezettebb basszusok, szellősebb közepek, jobban elkülöníthető hangszerek, új részletek felfedezése stb., tipikus nesze semmi fogd meg jól.
Ha az ember akarja, tényleg hallja, hogy jobb a FLAC vagy a fakockával kezelt router.
Na erre nagyon jó az ABX teszt, saját magunknak, hogy amikor halljuk, megmutatja, hogy nem, nem azt hallottuk, hogy a FLAC másképp szól, hisz ott lesz az ~5/10.Perdöntő erőnek már sokkal kevésbé alkalmas az ABX, mert aki meg akarja mutatni, hogy márpedig hallja, nagyobb az esélye a csalásnak, sajnos. Amiért egy ideje mégis kérek már én is tesztet, az a notórius teszteredményt be nem mutatók táborának szélsőségessége. Bár sokat az se változtatna, de azért legalább lenne valami.
Donki Hóte
"A konklúzió az volt, hogy step-up konverterrel felemelt feszültséggel meghajtva az erősítőt az valóban nem nyújtott elég friss hangzást"
Hát milyen meglepő.
Az egyik legnagyobb hiba, amit el lehetett követni hájgend táplálás téren. Bocsánat, nem téged akarlak cikizni, ne vedd magadra, de ez tökéletesen tipikus hifista dolog, hogy gondolkodás nélkül csinálunk butaságokat.
Alapjáraton ilyenek jönnek ki egy ilyen áramkörből:Ez pedig még szép, amit terhelésre kezdenek el művelni, na AZ, az lesz majd az igazán szép. Túllövések, kapcsolásból fakadó tranziensek, lassú/gyors reagálás a visszacsatolásra, sosem megfelelő értékű tároló induktivitás stb.
Természetesen lehet pufferelni, szűrni, ez elengedhetetlen.
Persze lehet játszani a frekvenciákkal 30 – 50 kHz-től kezdődően MHz-es tartományig, de annál kényesebb lesz az áramkör mind kiépítésre, mind terhelésre.
De azért lítium akku azért, hogy audiophilebb legyen...
Bocs, tényleg nem ellened szól, de ez olyan jól megragadott egy bizonyos hozzáállást.Ehhez képest, ami a konnektorban van, laborban, hitelesítéshez használható etalon. Alacsony frekvencia, könnyen simítható, szűrhető.
-
Frawly
veterán
válasz
Kr/\toS #1448 üzenetére
Igen, mi is arra gondoltunk, meg a cikkíró, mint költő is arra gondolt. Ezt nem is vitatta senki. VAN különbség az mp3 és a FLAC között, mérhető, számolható, bizonyítható, erről szól a cikk is, ami alá írogatunk. Vannak emberek, akik hallják is, vaktesztettel bizonyíthatóan a különbséget. Csak elég kevesen, és itt jön a lényeg, hogy zenénél a szubjektív tényezők, meg a hallás korlátai játszanak nagyobb szerepet, ezért felesleges ragozni, hogy mekkora a különbség, 1% vagy 0,1%, vagy akármi, ha egyszer az emberek 99+%-a NEM hallja, vakteszteken lényegében tippelgetnek, meg 50% körüli arányt produkálnak. Magyarán nem hallják. Persze, rugózhatsz azon, hogy objektíve van különbség, meg méricskélhetsz mindenféle módszerrel, azon nem fog változtatni, hogy az emberek elsöprő többsége nem hallja. Még egyszer leírom lassabban, hogy megértsd: nem azért nem hallják, mert igénytelenek, meg hülyék, hanem nem képesek rá, az emberi hallás így működik, megvannak a korlátai. A veszteséges tömörítések pedig pont az utóbbi miatt jöttek létre, ezt használják ki.
Ahogy a látásnak is megvannak a korlátai, nem látjuk a teljes spektrumot, pl. infra. Csak ez képi információ tárolásánál azért nem probléma, mert kamerák csak a látható tartományt veszik fel. De pl. mozgóképnél már újabb fogyatékosságai jönnek elő az emberi látásnak, hogy pl. egy-két képkockán, meg gyors mozgásnál nem látjuk úgy a különbséget, mint állóképnél, erre építenek a videótömörítések is. Mind színben, mind pixelinformációban, az emberi szem nem látja a RAW videó, meg a lossy tömörített közötti különbséget (hacsak nem alacsony a bitráta, tele a képi anyag artifactokkal, stb.).
-
Frawly
veterán
válasz
#20584850 #1452 üzenetére
AAC-re az a megoldás teljesen jó, amit írsz.
Az Apple lossless megoldásával, az ALAC-kal nem lenne semmi baj. Nyilván minőségben a lossless codec-ek nem versenyeznek, mert mindegyik full minőség, nincs veszteség, egymásba bármikor átkonvertálhatók. Fájlméretben, be/kikódolási sebességben/erőforrásigényben versenyeznek, de ezeknél sincs nagy különbség közöttük, meg ilyenkor is csak egymással versenyeznek, nem a lossy codecekkel. Az ALAC is teljesen jó, a FLAC azért népszerűbb, mert nyílt, ingyenes szabvány, ezért szinte minden eszköz támogatja, az ALAC-ot inkább csak Apple-termékek.
A 20 kHz-nél vágást ki lehet kapcsolni Opusban is. Csak nem érdemes, mert nem véletlen, hogy minden lossy codec vág default 20 kHz felett (ahogy az sem véletlen, hogy default mindegyik joint stereot és VBR-t használ), hiszen így a tényleg hallható tartományra nagyobb bitrátahányad jut. Ki lehet kapcsolni, de akkor a hallható tartományra kevesebb bitet lehet elhasználni. Ezért nem javasolják a 20 kHz feletti vágást kikapcsolni.
-
Elf
aktív tag
válasz
#20584850 #1460 üzenetére
Elsőre én is azt gondoltam hogy tuti jobb zajvédelem egy ilyen targonca akku és akkor nem kell milliós tápkábel, meg tápfolyósó, meg highend kismegszakító...
De aztán rájöttem hogy az akku és az erősítő közé ugyanúgy kell tápkábel és NYÍLVÁN egy milliós tápkábelel "kinyílna a tér, élesebb lenne a színpad kép és az addig levegőben lebegő magasak határozottabbak lennének"
Na és az se mindegy milyen elektronokat töltünk az akkuba...
Szóval cseverből vederbe. -
proci985
MODERÁTOR
válasz
Donki Hóte #1458 üzenetére
ja, mondjuk ahogy leirod igy vegulis evidens, csak otthonra ez olyan maceranak tunik amit nem nagyon szokas bevallalni.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Donki Hóte #1459 üzenetére
Köszönöm.
-
#20584850
törölt tag
válasz
Donki Hóte #1458 üzenetére
-
válasz
#71562240 #1454 üzenetére
Alapvetően én is analóg láncokat hallgatok (van lemezjátszóm viszonylag jó hangszedővel és van ütős szalagos magnóm, ami Type-II alapú szalagot is tud felvenni/lejátszani), de zenét hordozható eszközről már én is digitális módon hallgatok.
Van pár klasszikus walkmanem is, legutóbb 4 éve egy tengerparti nyaralásra vittem el walkmant pár kazettával, hát azt a megdöbbenést a középkorú emberek arcán videózni kellett volna, amikor cserélgettem a kazettákat a walkmanben
(A fiatalok meg azt se tudták, hogy mik ezek a cuccok
)
-
válasz
proci985 #1457 üzenetére
Pedig gondolhatod, hogy mire itt valakinek eszébe jut valami, addigra már pár ember régen túl a kipróbáláson
A dolog úgy kezdődött, hogy először egy 2x50 wattos D osztályú bluetooth-os erősítőt építettem akkus táppal, hogy kint a szabadban is lehessen döngetni, de nem gagyi bluetooth-os speakerrel, hanem rendes méretű hangfalakkal.
Aztán jött egy szintén D osztályú 2x50 + 100 W-os bluetooth erősítő, amihez már rendesebb akkus tápot kellett csinálni, hogy kibírjon egy délutánt-estét a 230-as hálózattól távol.
Aztán jött egy sima B osztályú erősítő, aztán jött a dual monoblokkos Gainclone meghajtása a már megépített akkus tápról (persze ezek már nem kültéri használatra, hanem bentire).
Innen van az a tapasztalat is, hogy sajnos a B osztályú erősítők nem bánnak olyan takarékosan az akkukkal, mint a D osztályú erősítők, szebben szólnak, de fele annyi üzemidőt sem tud egy töltéssel az akku egy B osztályú erősítőt hajtva, mint egy D osztályossal döngetve
A 2x50 W-os, plusz 100 W szub D osztályú erősítő most is megvan akkuról üzemeltetve. A B osztályúakkal viszont visszatértem a rendes tápegységre, a hangbeli előny eléggé kicsi, de a vesződség az akkuk töltögetésével egyértelműen tetemes hátrányt jelent
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
Donki Hóte #1453 üzenetére
wow, durva, hogy ezt tenyleg ki is probaltad gyakorlatban.
neha elfelejtem, hogy a forumon szakmai topikokban mindig lesz valaki, aki probalta mar az adott dolgot, akarmennyire is extrem / nem praktikus.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Donki Hóte #1453 üzenetére
"Nem ismered a..."
"Eléggé tévedsz, a közelmúltban összeraktam pár kapcsolást erősítők táplálására, vannak közvetlen tapasztalataim. Csináltam próba..."Elnézést a téves előfeltételezésért. Nem szoktam előítéletesen gondolkodni, rögtön vakvágányra is futottam. Elnézést.
-
válasz
#71562240 #1415 üzenetére
"Nem ismered a szóbanforgó akkukat, sose próbáltál még összehasonlítani ilyesmit, fogalmad sincs arról, hogy miről van szó. De máris magyarázod, hogy márpedig az elég áramot ad elég gyorsan. Mert te olvastad a marketinganyagban, esetleg még tankönyvben is, hogy mennyi az annyi."
Eléggé tévedsz, a közelmúltban összeraktam pár kapcsolást erősítők táplálására, vannak közvetlen tapasztalataim. Csináltam próba tápegységeket közvetlenül 26650-es lítium akkukkal és kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha nem az akkuk sorba (és párhuzamos) kötésével állítom elő a tápfeszültséget, hanem step-up konverterrel állítom elő a szükséges tápfeszt a párhuzamosan kötött akkuk által biztosított áramból.
Az általam használt Liitokala gyártmányú 26650-es lítium akkuk egyesével kb. 30-40 ampert tudnak leadni folyamatosan, párat párhuzamosan kötve már elég jó áram vehető ki ebből a rendszerből.
A konklúzió az volt, hogy step-up konverterrel felemelt feszültséggel meghajtva az erősítőt az valóban nem nyújtott elég friss hangzást, de amikor a kettesével párhuzamosan kötött akkuk soros kötésével állítottam elő a szükséges +/- 24 voltot, akkor nagyon friss, decens hangot produkált az erősítő (egy LM3886-os IC-kre épülő dual GainClone monoblokk).
Ezt maximálisan alátámasztja az a tény, hogy ez kísérlet pontosan egybeesett azzal, amikor eladtam egy pár Mission M72 hangszórót. Az eladónak az előszobában adtam át a hangfalakat és praktikus okból a GainClone erősítővel hajtottam meg őket kipróbáláskor, amiket éppen akkor a lítium akkus tápegység látott el naftával.
A vevő megvette a hangfalakat, aztán hívott, hogy valami nem jó velük, mert nagyon gyengén szólnak. Mondtam, hogy semmi gond, hozza vissza, visszaadom a pénzt.
Amikor visszahozta, akkor beszélgettünk egy kicsit, de közben azért próbaképpen bekötöttem a hangfalakat, hogy megnézzem, hogy amúgy épek-e, nem lett-e valami bajuk időközben. Ahogy bekötöttem, a vevő elég furán nézett, mert szerinte nálam sokkal jobban szólnak a dobozok, mint nála, így szépen vissza is vitte magával a dobozokat, mondván, hogy kerít egy jobb erősítőt hozzájuk
Ezután már én is elkezdtem próbálgatni a dolgokat, jobb hangfallal is kipróbálva a dolgot és azt állapítottam meg, hogy igenis nagyon szépen szól a lítiumos akkuval táplált erősítő, a hangra gyakorolt hatása pozítív.
A praktikussága viszont a béka feneke alatt van, egy csomó akku kell hozzá, a töltésük problémás, szóval hiába a jó hang, gyakorlatban nem használható.
"Nekem van fogalmam arról, hogy miről van szó, hasonlítottam már ilyesmit"
Hát ez az, amit itt sokan kétségbe vonnak, sokak szerint te csak trollkodsz itt, valódi gyakorlati tapasztalatok nélkül
-
#20584850
törölt tag
Apple-féle megoldás jó QAAC
Apple Lossless nem jó mert a vége ugyan olyan fájlméret lesz kb mint az eredeti FLAC.
Foobar (AAC Apple) konvertálással Low-Complexity AAC: mp4a.40.2 kódolást használ.AAC: mp4a.40.2
1 AAC LC 145kbit/s fölötti kódoláshoz
2 HE AAC v1 max 145kbit/s
3 HEAAC v2 alacsony max 80kbit/s.Az Opus nem csak újramintavételez 48kHZ-re hanem 20kHz-nál le is vág.
-
Kr/\toS
senior tag
válasz
liszi70 #1447 üzenetére
Olvasom a topikot egyébként.
Nem arra gondoltam; hallja-e vagy sem a különbséget, hanem hogy van-e vagy sem. Mert Szaszlaci kommentjében kicsit a össze lettek mosva a határok a kimutatható dolgok, és az olyan placebó baromságok között aminek tényleg nem sok értelme van. Erre mondtam hogy azért ne csúsztassunk.
-
válasz
Kr/\toS #1444 üzenetére
"azért a flac-mp3 viszonyában van mérhető difi"
Ez most kb. 436-odjára lett deklarálva itt. Ez egy alapvetés. Mérhető, egyesek számára hallható különbség van, sem a cikk, sem a kommentek lényegi része nem állít mást. Más kérdés a "vécéből is kihallom zárt ajtó mögül", meg a "feleségem is kihallja a konyhából"-típusú bullshit, amivel gyakran lehet találkozni. Hogy valós-e a különbség-hallás vagy csak placebo, ennek eldöntésére jó az abx-teszt, amivel bizonyítható. Nem a cikkírónak vagy a topiknak, hanem legfőképpen magának. Többen bizonyították már, hogy tényleg hallják a különbséget, nem pedig csak azt hiszik, hogy hallják. (Egyelőre egy kezemen meg tudom számolni, hány ilyennel találkoztam évek alatt, de van ilyen.) Lehet, hogy sokan megpróbálkoznak a teszttel, de a topikokban az eredmény ritkán jelenik meg. Az, aki azt állította, hogy hallja, és elbukik a teszten, sajnos nem fog turnézni vele, hogy bocs, tévedtem. Önigazolásképpen ráfogja valamire, miért nem sikerült, pedig ő "hallja". De a legjellemzőbb, hogy meg sem csinálják. Hogy miért nem, annak különböző okai vannak, most ne menjünk bele, hosszú.
-
greenmeister
tag
Furcsa hogy a flacot mennyire istenlik itt egyesek. Miert hihetetlen az hogy a lossy codecek magas bitran sok embernek sok helyzetben megfelelnek. Autoban, discoban, radioban, tvben kb mindegy hogy mondjuk egy 44,1es flac vagy egy 320as mp3rol szol a zenei alafestes. A cd 22050hznel vag, mig mondjuk az opus 20khznel. Egy konstans 21000hzes hangot azert kivancsi lennek ki es milyen hangeron hallana meg akar egy atlagos lakásban hatterzajokkal (huto zugas stb a hatterben). Masik ami csaloka az a tesztelgetes. Valtogatod a zenet ABX vaktesztel es fulelsz hogy mi az elteres. A valosagban persze ez igy sosem zajlik le. Fogod es elinditod mondjuk az autoradiod es pont. Vagyis egy magas bitrate lossy meg egy flac kozott azert egyszeru a valasztas szerintem ha erdekes a tarhely vagy savszelesseg. A hozzaszolasokat vegigolvasva, nekem kicsit ugy tunik hogy tobben szeretnenek elesen hallani, mint ahanyan erre valoban kepesek esetlegesen. Hardverek tekinteben meg egyenesen.... Szoval tobben "kritizaljak" a softwaret pedig lehet hogy a hardverukben van gyengebb pont is. Es a vegere. Nem tartom kizartnak hogy egy - 10db-es szobaban millios cuccal lehet 20/20-as ABX tesztet csinalni.
-
Frawly
veterán
válasz
#20584850 #1345 üzenetére
Nem élvez előnyt egyik sem. Az audiofilek az aac-t (=m4a) tartják a legjobbnak, mert az hangyányival jobban szerepel vakteszteken, de magas minőségben mindegyik lossy codec transzparens. Csak abban különböznek, hogy ezt a minőséget konkrétan melyik codec vagy azon belül melyik encoder melyik minimális bitrátán kezdi elérni, erről szeretnek vitatkozni, de ha tényleg magas minőségszintről van szó, azaz 200 kbps feletti bitrátáról, ott már nem nagyon lesz különbség az egyes codecek között. Amikor ez érdekes, hogy melyik codec, az általában 128-192 kbps alatt van, mondom változik, hogy ki hol húzza meg az alsó határt.
A felsoroltak közül használd, amelyik bejön, amivel eddig meg voltál elégedve, és az eszközeid, lejátszóid támogatják.
Nekem régen ez a LAME mp3 volt, előbb -b320 -q0 beállításon, majd -V0-áson. Alapvetően meg voltam vele elégedve, de haladjunk a korral, és nem használhatunk örökké mp3-at alapon váltottam Ogg Vorbisra, kb. azonos bitrátákon használva. Az Opus-szal az a bajom, hogy mindenképp újramintavételez 48 kHz-re, és bár szakértők szerint ennek nincs a minőségre romboló hatása, én mégis felesleges kavarnak tartom és nem szimpatikus emiatt, ennek ellenére nem hallok minőségi különbséget az ogg-hoz képest szubjektíve, nem tudok belekötni az Opus minőségébe sem. Az Opus akkor a legjobb, ha őrületesen alacsony bitrátáról van szó, 96 kbps és alatta, ebben a szegmensben teljesít a legjobban, ezen a szinten az Ogg Vorbis és aac gyengébb egy kicsit, az mp3 encoderek meg kb. labdába nem rúgnak. Meg az Opust streameknél szeretik nagyon a low latency meg a nagy hibatűrés miatt.
Az aac-vel sem lenne bajom minőségre, hanem azt azért nem preferálom, mert egy licencköteles, zárt formátum, amiből ráadásul csak az Apple-féle megoldás jó (QAAC), és az sem platformfüggetlen (Windows/Mac only), meg nem nyílt forráskód, és ilyen zárt proprietary megoldásokat nem akarok támogatni, főleg akkor nem, ha egyébként van a feladatra teljesen jó, egyenértékű opensource, licencmentes alternatíva (pl. Ogg Vorbis, meg most a szabadalmak lejártával az mp3 is ilyen lett, a LAME meg önmagában mindig is opensource volt). De akinek ez nem fontos, annál a QAAC is teljesen jó megoldás lehet.
-
Kr/\toS
senior tag
#1434 szaszlaci
"Az meg, hogy igazi kék gyöngyök meg fakocka a kínai fűrésztelepről, hát ott aztán tényleg semmi nincs, mert az nem egy Ember, így nagy betűvel, hanem csak egy fakocka.
A FLAC++ hajszolása is nagyon közel áll ehhez, főleg, mikor olyasmikkel párosul, hogy a 320 MP3 azonnal hallhatóan rosszabbul szól, de nevetséges ide-oda kapcsolgatós vakteszten sem sikerül ezt igazolni."
Hát azért nem kéne kilengeni a csúsztatás irányába főni! A kék színű gyöngy, meg a kínai kősó hatása a hangminőségre nem kérdéses hogy orbitális bullshit, de azért a flac-mp3 viszonyában van mérhető difi, még ha valakik nem is érzékelik egy fakockán hallgatva!
Miért haragszol te ennyire a hifistákra? Sokat bántottak.... valamiért?! -
arnyekxxx
veterán
válasz
Degeczi #1441 üzenetére
azért valahol tiszteletet érdemel ilyen szellemi műalkotások létrehozása:
Először a hagyományos, fekete, a készülékgyártó által mellékelt kábellel hallgattunk zenét. Összevisszaságot lehetett érezni a térben. A dinamika hiányos volt, a basszus pedig ugyan erőteljesen, testességgel támasztotta alá a zenét, de nem tudott stabil pontként maradni a levegőben.
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Chris Kiki #1438 üzenetére
Ó, miért is nem lep meg, h a nevükre rákeresve, a süketelésbajnok av-online oldalán találok tápkábeltesztet....
-
#64791808
törölt tag
válasz
Chris Kiki #1438 üzenetére
Valo igaz, de jobb keson, mint soha
-
Goose-T
veterán
válasz
Chris Kiki #1438 üzenetére
Viszont csődbe ment a Coconut Audio, úgyhogy megnyílt egy piaci rés!
-
#64791808
törölt tag
válasz
#71562240 #1435 üzenetére
Most sem azt irtad le, hogy hol tevedek, most sincs valasz arra, hogy egy halozati eszkozon atmeno IP-Packetek miert hangjelek nalad, ahogyan arra sem, hogy a kulonbozo varazslasok hogyan valtoztatjak meg a biteket.
Igen, en abszolut gunyosan es arrogansan viseltetek a hulyeseggel szemben. Aki ismer itt a forumon, az tudja. Nem titkolom, es nem szegyellem. Mert csak igy lehet hozzatok allni. A tortenelem soran a vilagot mindig a tudomany vitte elore. Ma is az viszi elore, te pedig minden eroddel ennek az utjaban allsz. Amire viszont en kepes vagyok, es te nem, az az, hogy revidealjam a nezeteimet. Ha "kinyilatkoztatok" valamit, majd hatan jonnek egyszerre, tenyekkel/forrasokkal, hogy nincs igazam, akkor felteszem a kezem, es elnezest kerek, amiert hulyesegeket beszeltem. Volt mar ra pelda. Itt az elmult parszaz hozzaszolasban egy tucat ember leirta szepen, egy masik tucat csunyan, hogy tevedsz. Felkertek vaktesztre, azt is ignoraltad. Nem letezik a vilagon olyan informacio, ami teged megingathatna abbeli hitedben, hogy te tudod helyesen.
Tudodmit? Feladom, neked van igazad
Es koszonom neked. Ma tanultam egy rakat nagyon fontos dolgot:1., Sose szegd meg a sajat szabalyodat. Az enyem az volt, hogy ne vitatkozz szektas emberrel. Megszegtem, meg is lett az eredmenye...
2., Az emberek vagynak a megmagyarazhatatlanra es a varazslatra.
3., A Prohardverre annak idejen a szakmaisag miatt regisztraltam. Nagyon sok eve. Az akkor meg is volt. Mostanra ez eltunt. Ha meglenne, mindketten bant kapnank. Te a marhasagok miatt, en a stilus miatt.
4., Ez a legfontosabb. Paradigmavaltasra van szukseg. A hozzad hasonlo elemeket nem megallitani kell, mert lathatoan nem lehetseges. Ha ennyire a transzcendens okorsegek kellenek nektek, hat legyen. Ki kell talalni, hogy milyen atveressel lehet elszedni a penzeteket.
-
#71562240
törölt tag
Példa.
Új Válasz 2020-02-27 08:29:56 (#1429) Cerebellum
Cerebellum
őstag
Miert etetitek a trollt? Lathato, egyetlen kommentemre sem valaszolt, mert nem tud, de az tereles csupan, meg gyalazkodas. Felesleges, az uriember ugyanaz a kategoria, mint a laposfold-hivok, a chemtrailesek es az oltasellenesek. O TUDJA, mert o ert hozza, es senki mas.Most függetlenül attól, hogy illetőt már egy hét óta ignorálom másokkal kapcsolatos viselkedése miatt (rám tegnap írt először), nézzük csak, hogy melyek azok a bizonyos "kommentek", amelyekre úgymond "egyre se tudok válaszolni". Nem lehet, hogy ezek tényleg terelések és gyalázkodások csupán?
Nézzük az elsőt:
Új Válasz 2020-02-26 11:05:36 (#1367) Cerebellum kammerer (#1362)
Cerebellum
őstag
Szentseges nazareti kaporszakallu turosfarku szuz maria! Vigyazzatok, ez az ember felfedi itt vegul a titkunkat, hogy urgeborbe varrt marsi pillangok szortirozzak az ilyen routerekben a nullakat meg az egyeseket!
Vegem van...Hát igen, nem tudtam válaszolni erre a mély szakmaiságra, amely semmiképp se terelés és gyalázkodás csupán.
A második:Új Válasz 2020-02-26 11:35:47 (#1372) Cerebellum liszi70 (#1370)
Cerebellum
őstag
Haggyadmán. Hívö emberrel nem vitatkozunk.Hát, való igaz, ezen is fennakadt a tudományom. Nem tudtam mit válaszolni a magvas, semmiképpen sem terelés és gyalázkodás kifejtésre. Na és itt a harmadik:
Új Válasz 2020-02-26 13:29:44 (#1386) Cerebellum kammerer (#1385)
Cerebellum
őstag
Rendben, legyen neked hangjelMenj szepen, idd meg a kakaot
Oh, ez megint úgy telibetalált a semmiképpen sem terelés és gyalázkodás mélyenszántó szakmaisággal, hogy hát igen, ehhez megint kevés lettem. Na de a negyedik!:
Új Válasz 2020-02-26 16:21:20 (#1406) Cerebellum kammerer (#1390)
Cerebellum
őstag
De pedig kurvara mondogatjuk, hogy az NEM hangjel. Olvasd mar el legy oly kedves, hogy hogyan mukodik az ISO-OSI modell. A hangjel az Layer 7-en letezik, a fizikai kommunikacio meg Layer1-en van. Ez a baj veletek, vallasosokkal, hogy teljesen mindegy, hanyan mondjak, hogy TEVEDSZ, teljesen mindegy, milyen ervekkel tamasztjak ala, te akkor is mondod a magad faszsagat. Rakod egymas utan a szavakat, irodalmilag probalod analisan megeroszakolni a fizikat.
A masik tema: van egy rakos ember, reszletek mellekesek. Az egyik este emberunk elkezd nagy banataban disznosajtot enni. Izlik neki. Masnap is vesz egy adaggal, es ez igy megy egy honapig. Egy honap utan megy kontrollra, ahol az orvos elmondja neki, hogy a rakja spontan recesszionak indul. Tadaaaaa: a disznosajt gyogyitja a rakot!
Ha jobban tetszik, leirom latinul: Post hoc, ergo propter hoc. Ennek az a lenyege, hogy az esemenyek egymasutanisaga NEM jelenti, hogy azok ok-okozati kapcsolatban vannak.
A nagy helyzet az, hogy te 2. kategorias erveles folytatsz, ami azt jelenti, hogy a celod nem a kozos helyes allaspont megtalalasa, hanem hogy neked legyen igazad. Nem lesz. Leirhatsz meg 100 hsz-nyi ezoterikus faszsagot, akkor sem lesz. Az ember nyugodt szivvel radhagyna, dagonyazz csak a sajat hulyesegedben, de a magadfajta veszelyes. Sok ember fogekony az ezoterikus es transzcendens marhasagokra, es ahelyett, hogy ezek az emberek fizikat meg hangtechnikat tanulnanak, olvassak majd toled, mint felkent onjelolt mestertol, hogy hangjel, meg pránanadi... Iszonyu karokat okozol, innen meg az van hatra, hogy Grabovoj-szamokat kezdj irogatni. Kinezem beloled.Természetesen ez se terelés és gyalázkodás a teljesen nem ide való szövegeivel, hanem magvas szakmai szöveg, amihez hát kammerer kevéske. (Őszintén szólva, ennek kapcsán még el is gondolkodtam, hogy felidézem illetőnek a régi szociológusi viccet a francia faluról, amely bizonyította, hogy a gólya hozza a gyereket, de aztán eszembe jutott, hogy illetőt eleve már egy hete ignorálom - amellett, hogy amúgy se volt miért reagálni.)
Nos, ezek voltak azok a bizonyos semmiképpen sem terelés és gyalázkodás "kommentek", amelyekhez kammerer ugyebár mindahányszor kevéske volt, hogy reagálni képes legyen rájuk, lásd: "Lathato, egyetlen kommentemre sem valaszolt, mert nem tud, de az tereles csupan, meg gyalazkodas."
Bárki láthatja, hogy nem terelő és gyalázkodó "kommentek" ezek. Egyszerűen kammerer nem tud. Be kell vallani. Kammerer egyszerűen kevés ehhez. "Miert etetitek a trollt? Lathato, egyetlen kommentemre sem valaszolt, mert nem tud, de az tereles csupan, meg gyalazkodas." -
szaszlaci
addikt
válasz
#71562240 #1410 üzenetére
"Milyen szépen átalakult a tematika, mióta az MP3-világítótorony talapzata be-beszakadt itt-ott...
A vicc, hogy ez a cikk szinte valóban világítótoronynak számít.
No de akkor most én is írok egy kisregényt, csak hogy lásd, milyen örömteli ekkora hozzászólásokon átrágni magad.
Csak elmélkedés, semmi komoly.Alapvető dolgokkal nem vagy tisztában.
Számomra nem hit, hanem ténykérdés az anyagi világ illúzióbeli mivolta, ésatöbbi, de ezt sem bizonygatni nem akarom, sem másra ráerőltetni, mert akit érdekel, utánamegy, akit nem, csak magát fosztja meg. Általában az akar mást meggyőzni, aki nem biztos abban, amit gondol.Nem zárom ki teljesen még akár azt sem, hogy egy analóg hangszalag kézrátételtől változhat. Hitelesnek tűnő információk szerint fotonok viselkedése, sőt, alapvető természete változik a megfigyelő személyétől. Hogy maga a fény sebessége, mozgása független az anyagi világtól: speciális relativitáselmélet. Anyagot még a kvarkok szintjén sem találtak. Az információ gyorsabb a fénynél. Satatatöbbi.
Nem tudhatom, hogy ezekből mi igaz, itt mindannyian csak véleményekre hivatkozhatunk, és ki-ki azzal szimpatizál, ami közelebb áll a világképéhez. Az viszont biztos, hogy a materialista álláspont borzasztóan önkorlátozó és szűklátokörű, mert az nem a racionalitást jelenti, hanem a lehetőségek kizárását, ergo a kreativitás, intuíció eldobását. Bocsánat, ha ezzel valakit megbántottam. De minden áltudomány, és szelektálás nélküli az összes ezoterikus maszlag, korlátozás nélküli befogadása és hangoztatása, az talán még ennél is rosszabb.
Nem is érdemes ilyen téren vitatkozni senkivel, értelmetlen, ez megyőződés kérdése.
Csak azért írom ezeket, hogy nekem nem csak az MP3 létezik.De!
A pendrájvon tárolt, vagy a router által feldolgozott adatot egy ember által készített gép fogja tovább alakítani, és digitális jel szintjén ez tökéletesen ismert, ellenőrizhető, összehasonlítható, megismételhető.
Ha egy nyomtatott könyvre parfümöt fújok, az olvasó személy biztosan másképp fogja értelmezni az olvasottakat, mert befolyásolja a rengeteg tényezőből egy olyan, ami ismert.
Vagy küldök mellé egy SMS-t, hogy XY ajánlásával, amivel aztán tényleg csak információként számolhatunk, az is befolyásol.
De ha azt a könyvet szkennerbe rakom és ráeresztek egy karakterfelismerő programot, akkor nem lesz más az eredmény. Csak ha elmosta a betűket a parfüm. Vagy a személy másképp teszi be azért, mert az illat befolyásolta olyan mértékben, hogy amiatt változik a szkennerrel beolvasott kép. Vagy a karakterfelismerő programot másképp állítja be. Ezek mind emberi tényezők.De!
Digitális szinten nincs emberi tényező. Még azt is elfogadom, hogy az ember talán befolyásolhatja a félvezetőkben az elektronok mozgását. De annyira nem, hogy ez más logikai szinteket eredményezzen, úgy, hogy igazibban szóljon a zene. Ha erre képesek lennénk, akkor vélhetően nem okozna gondot akarattal programhibát generálni.
És itt végig átlagemberekről beszélek, csak hogy ne vigyük félre.Egy ajtókulcsot hiába simogatok, hiába vagyok hozzá kedves, ezek az emberek és élőlények által hasznosítható dolgok. Ettől nem fogja az a kulcs jobban nyitni az ajtót. Még azt is hajlandó vagyok nem kizárni, hogy nagyobb eséllyel nyitja ki, mert a tudatommal befolyásolok bizonyos anyagi vagy egyéb vonatkozásokat. De vagy nyitja, vagy nem. Mint digitális megfelelő.
Olyan nincs, hogy ettől jobban fogja nyitni az ajtót.Az meg, hogy igazi kék gyöngyök meg fakocka a kínai fűrésztelepről, hát ott aztán tényleg semmi nincs, mert az nem egy Ember, így nagy betűvel, hanem csak egy fakocka.
A FLAC++ hajszolása is nagyon közel áll ehhez, főleg, mikor olyasmikkel párosul, hogy a 320 MP3 azonnal hallhatóan rosszabbul szól, de nevetséges ide-oda kapcsolgatós vakteszten sem sikerül ezt igazolni.
Teccikérteni?
Meg lehet magyarázni egy oldalon keresztül, miért táncolsz el a vakteszt elől, úgy hívják, felelősségelhárítás. Vagy el lehet fogadni, hogy nem tudsz mindent (is), mert mi emberek ilyen értelemben tökéletlenek vagyunk. És akkor el lehet kezdeni fejlődni, többé válni. Kezdetben egyszerű ismeretek szintjén, aztán ennél sokkal lényegesebb téren is. Tévedéseink elismeréséhez és a változtatáshoz rugalmasság szükséges és persze bátorság. Miért félsz ennyire a változástól? Miért ez a fórumos hozzáállás az egyetlen biztosnak vélt pont az életedeben?Az pedig nem megengedhető, hogy a kezdetektől fogva, szünet nélkül, azon fáradozol, hogy a topikot ide egyáltalán nem illő dolgokkal, pusztán azon öncélú érdekből, hogy rád figyeljenek, próbálod kibillenteni és széjjeltrollkodni, anélkül, hogy bármilyen értelemben véve hasznos cselekvést mutattál volna fel.
Szerény véleményem szerint, ha ezen most azonnal nem változtatsz, nem marad más, mint a tiltás.---
Ami a cikk témáját illeti, holnap hajnalban megvan a négy hét. Beleírtam volna, ha eddig érkezik értelmes cáfolat. Lezso eredménye is belekerült, meg persze az egyéb szürlet is, amik mind engem igazoltak.
A fórum követését tovább nem ígérhetem, nem hiszem, hogy a jövőben túl sok hiteles és hibátlan ABX teszt, értelmes indoklás, vagy használható mérés fog érkezni.Ja igen, ha elgurulna a gyógyszer, nektek csináltam!
-
#64791808
törölt tag
Miert etetitek a trollt? Lathato, egyetlen kommentemre sem valaszolt, mert nem tud, de az tereles csupan, meg gyalazkodas. Felesleges, az uriember ugyanaz a kategoria, mint a laposfold-hivok, a chemtrailesek es az oltasellenesek. O TUDJA, mert o ert hozza, es senki mas.
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
Kisgépkezelő #1427 üzenetére
egyebkent komolyra forditva a mai tudomany szo szerint oseink tapasztalatara epul. Plato barlang allegoriaja pl remekul leirja az emberi percepcio es a vilag kapcsolatat, avagy a megfigyelo es a megyfigyelt kozotti limitaciokat. utobbi kiserleti metodikanal a cause-effect relation miatt erdekes. meg ugye megintcsak a megfigyelhetoseg, ami kiserleti metodikanal egyben merhetoseget is jelent.
-
Kisgépkezelő
senior tag
Felesleges magunkévá tenni a hivatalos tudomány dölyfös képviselőinek hamis álláspontját, mert hamarosan elsöpri az egészet a paradigmaváltás szele, és őseink tapasztalata újra előtérbe kerül. Biztos vagyok benne, hogy a jövő kutatásai befűtenek azoknak akik csak a tesztelők túlfűtött érzelmeinek tulajdonítják a fűtött órajel pozitív hatását. Korábban arról sem álltak rendelkezésünkre adatok, hogy milyen gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki egyes hagyományos technikákkal előállított gyümölcskészítmények, és az órajel között, de mára egyértelmű mérések bizonyítják, hogy a lekváros órajel a legmodernebb ipari megoldásokkal is felveszi a versenyt. Ráadásul töredék áron!
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
#71562240 #1423 üzenetére
de, az ISO / OSI modell pontosan azt irja le, hogy ami szerinted hangjel, az a valosagban lehet waveform, de ugyanugy lehet optikai vagy radiojel is a fizikai layeren (ld az otthoni storage server ami eppen wifin kommunikal a halozati lejatszoval, vagy pl videovagasra hasznalt workstationoknel az optikai kapcsolat a storage serverrel). de a kulonbozo halozati eszkozok kozott a kommunikacio a transport layeren mozog, es afolott jon egyaltalan a kepbe maga a szallitott adat, ami lehet ugyanugy egy container ami zenet tarol, vagy egy hozzaszolas a neten, vagy barmi. containerek kibontasa egyebkent jellemzoen valahol a presentation / application layer kornyeken tortenik, szoval a 6-7. szinten. a fizikai az elso.
az emlitett fizikai reteg egyebkent annyira alacsony szintu, hogy halozati programozasnal se szokas vele foglalkozni, hogy megis milyen formaban megy at az adat. megoldastol fuggoen az ember valahol layer 4-7 kozott szokott lenni a rendszer igenyeitol fuggoen. ez hibaturo rendszerekre is igaz (esetleg ott meg par funkcio atnyulhat layer3ba). ad abszurdum: ha csikos kerti horcsogok fustjelekkel kommunikalnanak a halozati pontok kozott, az se valtoztatna semmin.
egyebkent gondolj bele, ha az ethernet kabelen lenne valtozas a routertol fuggoen, akkor hogyan tudna a wifin ulo chromecast rendesen mukodni. mindenhol. berendezestol fuggoen. amik mind-mind beleszolnak a jelterjedesbe.
szoval: nem, a router nem valtoztat az adatokon*.
*adatkon alatt itt payload datat ertek (nem pedig mondjuk priority beallitasokra), felteve, hogy a router nem doglodik de az meg egyertelmu mert nem megy at adat / szakadozik a kommunikacio. pontosabb megfogalmazas az, hogy router nem egy analog erosito, hogy a rajta atmeno audio adathalmazt olyan formaban tudja valtoztatni, hogy az a hangzas minoseget tudja valtoztatni, eltekintve a [nincs_hang] / [csak_zorej] allapotoktol (ahol a csak_zorejhez valami iszonyatosan elrontott stack is kell).
ha ez tenyleg paradigma lenne, akkor annak a kutatasi irodalomban nyoma lenne. ezzel szemben a valosag meg egyszer az, hogy a fizikai retegen vagy atmegy az adat, vagy nem, es ha atmegy akkor tobb lepcsoben lehet (es adott esetben kell is) validalni, hogy a payload rendben atjott. viszont ebbol a validalasbol / hibajavitasbol a felhasznalo jobb esetben nem szabad, hogy eszrevegyen barmit is. egyebkent egy banki applikaciot vagy egy cloud solutiont nem lehetne uzemeltetni. mindket megoldas letezik es jol mukodik, azokhoz kepest meg bithelyesen atvinni egy akarmilyen filet kb trivialis feladat. pl ott a celra a TCP protokol
.
ennel jobban nem tudom nagyon megfogalmazni. de ha gondolod probald ki, mozgasd a routert egy betonfal moge es nezd meg, hogy mi az a pont ahol meg tud a chromecasttal kommunikalni es az atvitel vagy megy, vagy egy ponton siman megszakad ahol mar tul rossz lesz a vonal barmit attolni.
vagy ugyanugy rakhatod talpra a routert, hatha utana pontosabban mennek at a banki atutalasaid.
-
#71562240
törölt tag
válasz
proci985 #1422 üzenetére
Az OSI/ISO modell működésének sajnos semmi köze a szóbanforgott hangjel vagy nem hangjel vitához, amihez fel volt hozva. Az puszta terelés volt, de akkora, mint ide Lacháza - aminthogy az az egész hozzászólás az volt a gyalázkodás mellett. És nem kell utánanézetni, sose szólok hozzá olyanhoz, amihez nem értek - ez alapvetően nem neked szól, hanem itt is vagy tíz-húsz embernek, akik folyton felfedezik a spanyolviaszt a másiknak, hogy az nézzen utána olyasminek, amin az a másik már a szövegéből is eleve láthatóan rég túlhaladt - típusjelenség, ekkora tömegben persze törvényszerű, hogy ilyenek is vannak.
De nem akarom ezt se rágni, csak ha már mondtad, válaszoltam. Régóta nem szólok hozzá itt, régóta csak válaszolgattam. A továbbiakban válaszolni se fogok itt, mert már lyukacsos a rétestészta, annyit nyúlott. Lehet idiótázni engem is, Longot is, másokat is, abba eddig se szóltam bele, de értelmes kérdésekre se válaszolok már itt, mert úgyis ráakaszkodik néhány kibic. Bocs a zavarásért. -
-
proci985
MODERÁTOR
surround erositoknel jellemzoen van sajat kalibralomikrofon.
egyebkent ha nincs kalibralomikrofon is jellemzoen utana lehet allitani, ez akkor jo ha a ket hatso hangfalat az ablakok miatt akarhova nem lehet rakni (pl "wife acceptance" faktor, vagy a nagyszoba miatt).
(#1413) schawo : vagy csak nagyobb volt a terheles a szolgaltato switchen masnap es emiatt a youtube automatikusan csokkentette a bitratat.
mondjuk vegigkovetve a gondolatmentet innentol eleve nem is szabadna streamelni, mert a szolgaltato switchei nem specialis labakon allnak. sot a spotify / tidal datacenterje se, szoval emiatt csokken a szolgaltatas minosege.
(spotify google cloudot hasznal, a kep egy google datacenterbol van. es a switch nincs specialisan kezelve!)
szaszlaci (1401): picit finomabban, meg ha nem is ertesz egyet, szemelyeskedesbe ne menjunk bele, maradjunk szakmai talajon.
-
Goose-T
veterán
válasz
szaszlaci #1401 üzenetére
Kisregényeket írt ide, de egy ABX tesztre bezzeg nem volt ideje!
Pedig ha nem tudná, hogy kell, itt egy kis tutorial.
-
válasz
#71562240 #1388 üzenetére
"Per pillanat nem tudunk arról elmélkedni, hogy volt-e a babonás műveletben a valóságra valósan ható elem, mert nem tudjuk, hogy mi volt a művelet konkrétan."
Szép próbálkozás, csak megalapozatlan.
A pendrive tartalma nem változik meg. Az adattárolás biztonsága megköveteli a hibajavítást.
Ha a babonás műveletekkel bármit lehetne változtatni, akkor már gigaszoros milliomos lennék. Az utalást megdelejezném a telefonom és az utalt összegnél nagyobb érkezne meg. A különbözetet visszakérhetném.Amúgy ingyen tartok szemmelverés és ráolvasás tanfolyamokat, ha előtte pénzért tanulod meg a szemmelverés és ráolvasás elleni védekezést. A tanfolyam elvégzéséhez elegendő átutalnod a másfél millió forintot. A tananyagot az éteren keresztül átsugárzom az elmédbe és azonnal megtanulod. Ennek legalább lesz kézzelfogható hatása, ha kápében hozom ki a pénzt a bankból.
Ez a hozzászólás nem tekinthető üzleti ajánlatnak!
-
-Skylake-
addikt
Ne mondjunk hülyeségeket azért... Egyértelmű, hogy azért mondod ezt mert nem fűtött órajelgenerátoros tuning rúteren hallgatod a zenét és fogadjunk, hogy egyetlen Entreq dobozon sem volt áthúzva az audifil sata kábeled. Arról már ne is beszéljünk, hogy meg van e oldva rendesen a virtuális föld. Van a hangfalad melled parafa dugóval lezárt unikumos üveg ? Nincs.
Hát így persze, hogy egy kalap szar az egész felvétel... -
#71562240
törölt tag
válasz
Donki Hóte #1405 üzenetére
Ha már valami "remek példa a műszaki alapok nélküli spekulatív okoskodásra", akkor inkább a te szöveged. Nem ismered a szóbanforgó akkukat, sose próbáltál még összehasonlítani ilyesmit, fogalmad sincs arról, hogy miről van szó. De máris magyarázod, hogy márpedig az elég áramot ad elég gyorsan. Mert te olvastad a marketinganyagban, esetleg még tankönyvben is, hogy mennyi az annyi. Ez még akár igaz is lehet, de én meg leírtam a tapasztalatokat, amelyek gyanút keltenek, hogy esetleg nem így van. Végig hangsúlyoztam, hogy az egész ügy egyelőre kifejezetten kásás.
Nekem van fogalmam arról, hogy miről van szó, hasonlítottam már ilyesmit, sokaknak másoknak szintén van fogalmuk, akik szintén próbáltak már ilyesmit, és a tapasztalatokból kirajzolódik egy tendencia, amit leírtam, és jeleztem egy arra vonatkozó magyarázatkísérletet a sok közül, jelezvén, hogy vannak további ötletek is, amelyek szintén csak ötletek, kínlódások. Nem volt okfejtés a szövegem, hanem leírtam egy tendenciát, miszerint eddig viszonylag keveseknek tetszik a módszer, tettem utalást, hogy miket mondanak, azok, akiknek nem tetszik, és hogy mi a fő kísérlet magyarázó próbálkozásokra. Olyanok részérőli magyarázó próbálkozásokra, akik egyébként náladnál jobban ismerik az ilyen akkuk műszakiságát (is). Amely magyarázó próbálkozások tehát közel sem műszaki alap nélküliek, sőt a magyarázatkínlódók náladnál sokkal többet tudnak az ilyen akkuk műszaki jellegzetességeiről, ezzel együtt is utaltam rá, hogy ezek csak magyarázási ötletek, azaz halovány próbálkozások a tapasztalati jelenség leírására, amely tapasztalati jelenség egyelőre eleve tendenciaszerű, mivel még a tapasztalás is megosztott a kérdésben. Vannak akik szeretik az akkus táplálást hifi erősítőkhöz, a többség egyelőre úgy tűnik, nem. Kásás.
Ha nem kötekedni akarnál, akkor értenéd a szöveget, és elboronganál, hogy a világ nem feltétlen a mesék és a tankönyvek fekete és fehér kategóriái mentén működik. Nyugodj meg, a téma spekulatív okoskodásai mögött az emberiség eddigi összes akkukkal kapcsolatos ismeretanyaga ott van - de ez az ismeretanyag nem valami sok.Ennyit mára a tudomány és technika újdonságaiból.
-
-Skylake-
addikt
válasz
plömplöm #1409 üzenetére
"Hans Zimmer – Live in Prague (HD felvétel saját szerverről)
A-verzió
Mélyben feltűnően dús hang, széles hangszínpad, ami egészen jól körbevesz. A kép nagyon szép, távoli részletek, közönségarcok is látszódnak. Úgy jó, ahogy van, nem igazán tudnék belekötni.
B-verzió
Többször is megcsináltam az A-B váltást egyedül is, mások előtt is, mert akkora képbeli különbség volt a kétféle állapot között, mint ha az egyik DVD, a másik pedig BD anyag lett volna. Tátott szájjal bámultam a plazmát, annyival jobb képet produkált a B-változatban. Korábban nem látott színmennyiség, szikrázó, éles, de nem kiégett csillogások, levegőben szálló porszemek jelentek meg, valamint kivehetővé váltak a kórusban és a nézők között korábban nem látott arcok, arcrészletek. Isten bizony, határozottan megnőtt a felbontás és a színmélység. A hangban némileg redukálódott a basszus túltengése, ugyanakkor mélyebb frekvenciák is megszólaltak. Határozottan tágult a hangszínpad, stabilabbá, meghatározhatóbbá váltak a zenészek, énekesek pozíciói. Semmi kedvem nem volt visszatérni az A-verzióhoz.""Egy megfoghatatlan hamisító (Youtube film, állítólag 1080p)
Ezt a filmet el kezdtem nézni B-verzióban mindenféle tesztelési szándék nélkül a magam szórakoztatására. Tetszett a film is, a látvány is. Feltűnő volt, hogy mennyi apró részlet, finom rajzolat jelenik meg grafikákon, nyomdai nyomólemezeken, festményeken – a film története egy pénzhamisító banda körül játszódik sok-sok tervezési, rajzolási, nyomtatási fázist bemutatva. Hajnali kettő körül abbahagytam és lefeküdtem. Másnap visszavittem a switch-et, majd éjszaka újraindítottam a filmet, mert kíváncsi voltam a végére. Ez már nem ugyanaz a felvétel volt, mint előző este, már nem okozott akkora élvezetett a szakmai részek látványa – mert egyszerűen sokkal kevesebb volt a részlet, a színárnyalat."Ez a perdöntő. Most már nem csak a hdmi kábeltől szebb a BD film , hanem a routertől is szebb lett a youtube képe.
-
#71562240
törölt tag
Milyen szépen átalakult a tematika, mióta az MP3-világítótorony talapzata be-beszakadt itt-ott...
-
plömplöm
őstag
-
dabadab
titán
"Bármilyen effektet rá lehet rakni a hangforrásra hogy úgy szóljon ahogy nekünk tetszik. Equalizer, visszhang akármi.
Miért a bútort meg a hangfalat tologatjuk a kívánt hatás eléréséhet miért nem pár potmétert?"Ezt meg lehet csinálni, vannak is rá eszközök meg szoftverek. Az egyetlen problémás része az egésznek az, hogy a korrekció azon az egy ponton lesz érvényes, ahová a mérőmikrofont raktad, ha már egy kicsivel arréb mész, akkor már nem.
-
#64791808
törölt tag
válasz
#71562240 #1390 üzenetére
De pedig kurvara mondogatjuk, hogy az NEM hangjel. Olvasd mar el legy oly kedves, hogy hogyan mukodik az ISO-OSI modell. A hangjel az Layer 7-en letezik, a fizikai kommunikacio meg Layer1-en van. Ez a baj veletek, vallasosokkal, hogy teljesen mindegy, hanyan mondjak, hogy TEVEDSZ, teljesen mindegy, milyen ervekkel tamasztjak ala, te akkor is mondod a magad faszsagat. Rakod egymas utan a szavakat, irodalmilag probalod analisan megeroszakolni a fizikat.
A masik tema: van egy rakos ember, reszletek mellekesek. Az egyik este emberunk elkezd nagy banataban disznosajtot enni. Izlik neki. Masnap is vesz egy adaggal, es ez igy megy egy honapig. Egy honap utan megy kontrollra, ahol az orvos elmondja neki, hogy a rakja spontan recesszionak indul. Tadaaaaa: a disznosajt gyogyitja a rakot!
Ha jobban tetszik, leirom latinul: Post hoc, ergo propter hoc. Ennek az a lenyege, hogy az esemenyek egymasutanisaga NEM jelenti, hogy azok ok-okozati kapcsolatban vannak.
A nagy helyzet az, hogy te 2. kategorias erveles folytatsz, ami azt jelenti, hogy a celod nem a kozos helyes allaspont megtalalasa, hanem hogy neked legyen igazad. Nem lesz. Leirhatsz meg 100 hsz-nyi ezoterikus faszsagot, akkor sem lesz. Az ember nyugodt szivvel radhagyna, dagonyazz csak a sajat hulyesegedben, de a magadfajta veszelyes. Sok ember fogekony az ezoterikus es transzcendens marhasagokra, es ahelyett, hogy ezek az emberek fizikat meg hangtechnikat tanulnanak, olvassak majd toled, mint felkent onjelolt mestertol, hogy hangjel, meg pránanadi... Iszonyu karokat okozol, innen meg az van hatra, hogy Grabovoj-szamokat kezdj irogatni. Kinezem beloled. -
válasz
#71562240 #1404 üzenetére
Erre vannak példák, és nem azért ritka a példa, mert macerás, drága..., hanem azért, mert a jelek szerint a nagyteljesítményű erősítők túl sok áramot kérnek túl gyorsan ahhoz képest, amit az ilyen akkuk biztosítani tudnak. Legalábbis ez a fő magyarázó ötlet (vannak egyebek is) arra, hogy az ilyen akkukkal próbálkozók olyasmiket szoktak mondani, hogy túl "lassú" lett a hang tőle. Például valószínűleg a tranziensek felfutó élei ellaposodnak, vagy ilyesmi. Nehéz megfogalmazni és megmagyarázni, hogy mi a baj az akkukkal nagyteljesítményű erősítőknél, tehát mondjuk 5-10 Wattól kezdve, de akik kipróbálják, kevesen szeretik meg.
Ez az okfejtés remek példa a műszaki alapok nélküli spekulatív okoskodásra, a hifi misztikumának igeként történő terjesztésére
A lítium akkuk probléma nélkül adnak le gyors tranziensekben is akár 100 amper feletti áramot is 3-4 cella párhuzamos kapcsolása esetén. Egy jobb lítium akkunak 5-15 milliohm a belső ellenállása, ez bőven jobb, mint egy átlagos egyenirányítós, vagy kapcsolóüzemű tápegység belső ellenállása
(A gond az áramFELVÉTELÜKKEL van, ott valóban lassúak, az töltőáram megjelenése után másodperces az a késleltetés, amely idő után elkezdik tölteni magukat. De ez csak az elektromos járművek esetén okoz problémát, ott az 1-2 másodperces fékezések során keletkező fékáramot nem tudják hasznosítani az akkuk töltésére. Egy hifi erősítőt tápláló akkupakk esetében ilyen probléma nincs.)
-
#71562240
törölt tag
1. Miért nem raknak a highend cuccokba olyan tápot ami megbirkózik a hálózati tápellátás zavaraival?
Mert nincs olyan táp. A hálózati áram szűrésére-tisztítására még nem találtak fel olyan tápegységet, ami az előnyei mellett ne okozna káros mellékhatásokat. Amit nyersz a réven, elveszted a vámon-típusú módszerek vannak tápegység készítésére a hálózat zavarai szempontjából. A high-end szintjén persze általában többet nyersz a réven, de persze nagyon sok pénzért (például sok párhuzamos tápkondi egymás mellett, alkatrészminőség...). Vannak ugye a tápszűrős-elosztók, ezeket van aki használja, van aki nem használja - kinek-kinek hol a rév és a vám értéke. Viszonylag megoldás a nagyteljesítményű szinuszjelgenerátor, azt ugye nem igazán lehet tápegységbe építeni, és hát igen komoly hálózat kell hozzá, komoly kismegszakítókkal...
"miért nem li-ion akkupakról megy az erősítő"
Erre vannak példák, és nem azért ritka a példa, mert macerás, drága..., hanem azért, mert a jelek szerint a nagyteljesítményű erősítők túl sok áramot kérnek túl gyorsan ahhoz képest, amit az ilyen akkuk biztosítani tudnak. Legalábbis ez a fő magyarázó ötlet (vannak egyebek is) arra, hogy az ilyen akkukkal próbálkozók olyasmiket szoktak mondani, hogy túl "lassú" lett a hang tőle. Például valószínűleg a tranziensek felfutó élei ellaposodnak, vagy ilyesmi. Nehéz megfogalmazni és megmagyarázni, hogy mi a baj az akkukkal nagyteljesítményű erősítőknél, tehát mondjuk 5-10 Wattól kezdve, de akik kipróbálják, kevesen szeretik meg. Ezért nem terjed. Jóval elterjedtebb kisteljesítményű erősítőknél, mint például a phono fokozatok, olyasmit sokat készítenek és használnak akkus táppal, és olyasminél szeretni szoktuk az akkus táp segítségével kapható hangot. 5-10 Watt fölött kevesen szeretik egyelőre - a mai akkukkal.
2. "Miért a bútort meg a hangfalat tologatjuk a kívánt hatás eléréséhet miért nem pár potmétert?"
Mert a bútor és a hangfal tologatása hoz létre jobb hangminőséget. Illetve ez valamelyest változhat a digitális források átalakulása révén, mert mostanában elterjedtebbek a DSP-k, mint régebben. De ma is kevéssé elterjedt még a DSP is, legalábbis a hifiben, mert a hifisták többsége jobban szereti az alkatrészeket kiiktatni a hangjel útjából és környékéről. De ez változik, mert a fiatalok kevésbé vannak ahhoz szokva, hogy minden beépített plusz alkatrésznek megvan az átka. Az úgynevezett multimédiában elterjedt a DSP. Ha potmétert akarsz, használj DSP-t - a "rendes hifisták" többsége egyelőre nem szokik rá, persze nem tudjuk, mi lesz húsz év múlva.
Szóval, hifis kérdéseket tettél fel, a hifis kérdések pedig csak húzd meg ereszd meg, egyrészt-másrészt módon kezelhetőek. Nem MEGválaszolhatóak. Nincsenek bennük MEGoldások, csak különféle kompromisszumok. Ilyen kérdéseket hifi topikokban érdemes feltenni - már persze attól függ, hogy receptet akarsz-e vagy szembenézni a receptek sokféleségével és félsikereivel.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
1: elég jól le tudsz szűrni egy tápot, ezzel régen sem volt túl sok gond ha nem spóroltak a kondival. Az akkupakkal az a baj, hogy nem praktikus, túl sok helyet foglalna. (de vannak, akik megcsinálták ezt maguknak, csak hát egy +-50V-ról működő erősítőnek kell 8 darab 12V-os akku)
2: effekt meg dsp az pont két olyan dolog, ami igyekszik elkerülni az ember... EQ-t meg úgy tudnál érdemben használni, ha lenne mérő mikrofonod és azzal meglenne az amplitúdó menet (mert különben csak találomra tologatod a potikat), de cserébe az EQ meg rányomja a bélyegét a fázismenetre.
kammerer: valahogy éreztem.
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ! MSI B450M R5 4500 32GB DDR4 512GB SSD RX 5700XT 8GB Rampage SHIVA Zalman 600W
- BESZÁMÍTÁS! ASRock AB350 R5 1600X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3050 6GB Rampage SHIVA Corsair 450W
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Intel i9 14900KF 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- REFURBISHED és ÚJ - HP USB-C Dock G5 docking station (5TW10AA) - 3x4K felbontás, 120Hz képfrissítés
- Bomba ár! Dell Latitude 5400 - i5-8GEN I 16GB I 512SSD I 14" HD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest