- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Pletyka: Gagyi volt, beszünteti az Apple a FineWoven kiegészítők gyártását
- Honor Magic V2 - origami
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Digitális detox a Nokiától
- Itthon is lesz Pixel telefon!
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Mindent megtudtunk az új Nokia 3210-ről
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Mobil flották
Hirdetés
-
Senua's Saga: Hellblade II - Íme a végleges gépigény
gp A folytatás megjelenéséig kicsivel több mint két hetet kell már csak várnunk.
-
Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
ph A vállalat ezért irgalmatlan pénzt fizetne a FIFA-nak, és ezzel rajzolná át az online streaming platformok háborújában a frontvonalakat.
-
Mindent megtudtunk az új Nokia 3210-ről
ma Részletes képek, specifikációk és euróban megadott ár is van a legendás modell újraélesztett verziójához.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#71562240
törölt tag
válasz Hieronymus #153 üzenetére
Kérdés az van sok más is . De egyébként nem feltétlenül zaj hangokról szól a dolog kisfelbontásnál sem - nagyfelbontásnál meg ugyebár elvileg eleve nem zajról.
Mindazonáltal, egy hangszer hangja (alaphangja és/vagy felharmonikusai, hát még az eredője) "szinuszgörbéjének" egy periódusa amennyire eltér a valóban szinuszgörbétől, annak alapján mondjuk egy 44,1kHz mintavételezésű hangfájlban mondjuk az 5kHz feletti mintavételi jeleket nyugodtan értelmezheted "zajnak", mert olyan kevés mintavétel történik a szinuszgörbétől olyan távol álló periódusból, hogy az szintetikus "zaj".
Fent egy eszmei szinuszgörbe, alatta valós fuvola, oboa, hegedű adott magasságú hangjának időbeli lefutása. Mondjuk vegyed azt, hogy a c-jelű oboa adott magasságú hangjának egy periódusából vesz mondjuk 8-16 mintát a mintavételező. És akkor fontold meg, hogy abból a 16 mintából mennyire pontosan fogja tudni visszaállítani az oboa eredeti egy periódusát - fontold hozzá, hogy a rajz is (és a mintavételezés is) kétdimenziós síkbeli vetülete egy legalább három térdimenziós térbeli jelenségnek. Valós hangszerek a digitális zenekészülékek mintavételezési frekvenciájánál jóval magasabb mintavételezésnél kezdenek törődni a hőn szeretett Fourier-tételünkkel. Nem csak 22kHz felett, hanem egy MP3-fájl 5kHz-es hangját is nyugodtan felfoghatod "zajként" - kicsit sarkítottam a szemléletesség kedvéért. Amikor bejött a CD a 44,1kHz mintavételezésével, fogtuk a fejünket iszonyatunkban - és mondogattuk, hogy mekkora szerencse, hogy a zenei történések java része a középsávban történik. -
#71562240
törölt tag
válasz Hieronymus #181 üzenetére
Én értettelek, azt egészítettem ki, amit mondtál.
Az előző és mostani kérdésed kapcsán:
Egy CD minőségű hanganyagban nyomokban benne marad a 20kHz feletti zenei hanginformációnak a halvány, torz mása, dirib-darabjai, ha a stúdióberendezések (mikrofonok, egyebek...) képesek voltak érzékelni, átengedni (általában viszonylag képesek) - 44,1 kHz nem valami pontos mintavétel 50kHz-re, hehe, leginkább zajként értékelhető, de ott van az eredménye, ha ott van. Ezért tesznek a legtöbb CD-játszóba/digitális lejátszóba úgynevezett téglafal szűrőt, hogy a CD-minőségű anyagokról a lejátszó szűrője minél meredekebben levágja a 20kHz feletti frekvenciasávot. Van, amelyik lejátszóba nem tesznek ilyen téglafal szűrőt, mert otrombábbnak tartják a szűrő hangminőségrontó hatását, mint a 20kHz feletti jelekét. Illetve vannak olyan lejátszók, amelyek szűrőkarakterisztikája változtatható, és akkor eltérő mértékben és jelleggel szűrik a 20kHz feletti - és alatti - jeleket.
Tehát, hogy mennyire értékeled zajként ilyen fájlok esetében a supertweeter által átvitt jeleket, hozzáállás kérdése - mint ahogy az is hozzáállás kérdése, ahogy kiegészítőleg jeleztem, hogy az 5kHz-es jeleket mennyire értékeled zajként egy CD minőségű hanganyagban. -
Frawly
veterán
válasz Hieronymus #770 üzenetére
Már pedig kapaszkodj meg, de az összes tömörítésnek az a lényege, hogy a fájlméret legyen az előnye. A lossy-knál meg az, hogy nem, vagy nagyon nehezen meghallható (az emberek nagy része számra) részeket is elhagyja, ezzel pedig még kisebb lesz a fájlméret.
Amiről te írsz az utolsó bekezdésben, az az adaptív kódek, ami a hirtelen sávszélingadozáshoz próbál alkalmazkodni, az nem a zenénél fontos, hanem VoIP-nél. De alkalmazzák streameknél is, az Opus az a modern codec, ami ezt is figyelembe véve készült.
De mint írtam, ezek a modern lossy codecek csak annyiban különböznek az mp3-tól, hogy a transzparenciahatárt viszik le. De a 320 kbps olyan magas bitráta, hogy azon már nem lesz minőségi különbség az aac, ogg, opus között, de még mp2-nél sem nagyon. Az egész mutatvány akkor érdekes, ha 64-256 kbps tartományban nézelődünk, ott jobban kijön az egyes codec-ek és encoderek közötti minőség.
-
dabadab
titán
válasz Hieronymus #770 üzenetére
Erősen meg lennék lepve, ha broadcastnél VBR-t használnának. Amit eddig láttam, ott mindenhol CBR volt, ami érthető is, mivel ott a bitrate fix, nem nagyon lehet vele játszani.
[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
nagyúr
válasz Hieronymus #770 üzenetére
"A VBR használatakor az a kérdés, hogy a sávszélességigény hirtelen növekedéskor, hogyan kezeli a helyzetet a tömörítő eljárás. Ha a fájlméret az egyetlen előnye, akkor nem érdemes erőltetni."
Egyetértek. Szerintem (ha muszáj valamit mp3-ba konvertálni) az a minimális méret-előny nem éri meg a kockázatot, hogy a tömörítési hibák nagyobb valószínűsége miatt rosszabb legyen a minőség. A CBR-nél ilyen megnövekedett kockázat nincs, VBR-nél meg van. -
veterán
válasz Hieronymus #1001 üzenetére
Vinyl esetében minden lejátszás rontja a minőséget.
Ez igaz, hiszen azt mindenki meghallja, hogy egy százszor lejátszott lemez rosszabbul szól, mint egy gyári új. Az más kérdés, hogy az hallható-e, hogy a lemez a negyedik, vagy az ötödik lejátszásán van túl
Jól beállított hangkar és hangszedő, korrekt antisztatizálás és pormentes környezet esetében egyébként pár tucat alkalommal le lehet játszani egy hanglemezt minőségromlás nélkül.
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
válasz Hieronymus #1071 üzenetére
Az a David Guetta szám hangzás szempontjából szerintem rossz. A mélyet nem mondanám nagyon túltoltnak, de a magasakat annál inkább. Közép szinte semmi sincs. S ez kb az összse tuc-tuc jellegű számra jellemző. Az említett The Kelly Family albumot nem sikerült megtalálnom, szóval arról nem tudok nyilatkozni.
Én a lapos hangzás híve vagyok, szeretem a közepet. Az általam próbálgatott szám (Megahertz) az kicsit mélysúlyos, de közép van benne bőven, magas is a helyén van.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Hieronymus #1211 üzenetére
33 évesen, Sound Blaster Creative-E1 külső hangkártya + régi Sony MDR-CD250 fejessel 15kHz körül van vége nálam, az fölött már ilyen pattogásokat hallani.
Majd otthon megpróbálom a rendes fejessel meg a rendes fejes erősítővel. Nálad a 11-12kHz az egy kicsit gyanúsan alacsony. Nagypapámnak mértek ilyen hallást, de ő akkor már 80 felett volt. Azt a vizsgálatot anno én is megcsináltam neki otthon egy ilyen tone-generátor cuccal, pont ugyanazt mértem én is mint az orvosok.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
addikt
válasz Hieronymus #1211 üzenetére
Ha a szar ócsó hangszórómon hallok 18k-t és qrvára idegesítő akkor azt tényleg hallom vagy csak a hangszóró torzít és felharmonikusokat hallok? A 20kt is kiszúrom de ahhoz mozgatni kell a fejemet térben hogy meghalljam.
Mos mé, hánem? De! Vagy nem...
-
llax
senior tag
válasz Hieronymus #1215 üzenetére
Ha csak simán odaküld tesztelési célból 18kHz-t, akkor alatta nem lenne szabad hallani semmit. Amíg villamos jelként halad, alatta nem nagyon adódhat hozzá alacsonyabb frekvenciájú komponens (még a 2kHUF kategóriájú aktív hangszóróban sem), a hangszóróhoz érve már előfordulhat, hogy valami rezonanciára hajlamos dolgot gerjeszt, olyat, aminek a 18kHz valamely felharmonikusa. De még ahhoz sem kell valami high-end cucc, hogy ezt elkerüld.
-
#71562240
törölt tag
válasz Hieronymus #1259 üzenetére
Természetesen nem olyan egyszerű, hogy "a szem". Ha ez lenne a téma, akkor persze ki lehetne fejteni, hogy például a szemben, leginkább a lencsében mely sejtállomány hogyan képes vagy nem képes cserélődni, lásd még általában idegsejtek, és akkor eljuthatunk akár az őssejtterápiával kapcsolatos újszerű sejtésekig, hipotézisekig is. Ha érdekel a téma, olvass orvosélettani, sportélettani... szakkönyveket (én nem fogom neked keresgélni, hogy mi van az interneten), ha nem érdekel annyira, akkor felejtsd el, hogy mondtam valami leegyszerűsítettet egy témáról, éppen azt kifejezendő, hogy a téma nem idevaló.
-
Frawly
veterán
válasz Hieronymus #1266 üzenetére
-
#71562240
törölt tag
válasz Hieronymus #1264 üzenetére
Mondom, én nem keresgélek neked interneten. Ha érdekel, utánajársz.
Én legutóbb sportélettan tanáromtól hallottam ilyen tartalmú szövegeket edzőképzésen. De szakkönyvben is olvastam már ilyesmiről. Egyiket se tudom "linkelni". -
#71562240
törölt tag
válasz Hieronymus #1272 üzenetére
De viris illustribus
-
Frawly
veterán
válasz Hieronymus #1511 üzenetére
Ja, pont ezt mondom én is, amit te írsz, meg lezso6 a (#1512)-os hsz.-ben. Más hangja van alapvetően a csövesnek, de ez nem bizonyítottan jobb hangzás, csak más. Nyilván, aki ehhez szokott hozzá, annak szubjektíve ez az etalon, de nem lehet kijelenteni, hogy tényleg objektíve jobb lenne.
Új hozzászólás Aktív témák
- Hálózatokról alaposan
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Házimozi belépő szinten
- Sokat fogyaszt az AI, egyre több az adatközpont, kell az atomenergia
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Autós topik
- Milyen notebookot vegyek?
- Path of Exile (ARPG)
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen