- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- Amazfit Active 2 NFC - jó kör
- Magisk
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Huawei Watch 5 - okosóra érintőlegesen
- Motorola Edge 60 és Edge 60 Pro - és a vas?
- One mobilszolgáltatások
- Apple iPhone 15 Pro Max - Attack on Titan
- LG V30 - vezércsel
Új hozzászólás Aktív témák
-
F34R
nagyúr
válasz
zoltanz
#23304
üzenetére
Persze ezt tudni lehetett. A debian nem a frissesegrol hires.
Egyebkent 22.0.3 a stabil legfissebb, 22.1.0-rc4 meg a legfrissebb unstable verzio mesa-bol. Ha veszelyesen akarsz elni akkor atmegy experimentalba es akkor szinte a legfrissebet kapod meg. Regi hardverrel egyebkent en biztos maradnek a stabilnal. -
-
válasz
zoltanz
#23252
üzenetére
Én a Mate-re tettem le a voksom, mert maradi vagyok. Gnome2 fork, és azt szoktam meg. Lustaság, stb...
Nade... a 'zUbutnu 20.04 esetén állandó a "belső hibát észlelt"... a 22.04 usb-ről indítva ugyanez... a 16.04 ilyet nem csinált sosem. Pedig azót a gépet is fejlesztettem itthon...
Elkeseredés van rajtam... talán megvárom a 22.04.99-et, és akkor... eh...
-
cigam
titán
válasz
zoltanz
#23157
üzenetére
Én legutóbb pont ezt a választ kaptam amikor érdeklődtem egy konkrét könyv elektronikus kiadása után érdeklődve. Plusz elképzelhető, hogy
- a filmekhez hasonlóan (mozi/DVD premier) a könyveknél is létezik egy (papír/elektronikus) premier.
- rengeteg könyvben van fotó(színes nagyfelbontású), azt nehéz e-könyvben kiadni.
- a jogtulajdonos (szerző/kiadó nem engedi az elektronikus kiadást)Amúgy meg is értem őket. Keres rá a YouTube-on n+1 példányban megtalálod a Harry Potter első két részét Kern András előadásában. Szerinted miért nem készítették el a többi részt?!
Nekem itt van a polcon mindkét CDkönyv, és bosszús vagyok amiért nem lesz folytatás. YouTube-on meg megy az ömlengés, hogy milyen jó, meg hogy Kern Andris a legjobb, de az eszükbe sem jut, hogy megvegyék ha meg szóvá teszem még én vagyok lehurrogva.
-
gregory91
senior tag
válasz
zoltanz
#23147
üzenetére
" Ez a GNU/Linux előnye ismérve (ha azok módosított forráskódját nyíltan megosszák, hasznot nem húznak belőle)"
Sokszor hangoztatják hogy a free nem feltétlenül jelenti azt hogy "ingyenes", szabad szoftverről beszélünk amit a szabadon terjesztésről,kód megismeréséről,kód felhasználásáról van szó,és valóban ezeket "lelophatóak", ha a lopott verziót is "közkincsé" teszik.
-
#23145
lionhearted
őstag
zoltanz
#23144
-
#23141
fatpingvin
addikt
zoltanz
#23140
fatpingvin
addikt
válasz
zoltanz
#23140
üzenetére
szerintem baromira nincs igazad. egyrészt a Debian nem azért van hogy más disztról nulla efforttal lenyúlhassák a csomagokat, másrészt amire te gondolsz, az experimental, az Unstable ág néven továbbra is van, aki meg azokból a csomagokból akar egy használatra szánt disztrót kiadni az meg is érdemli. még a Testinggel is rendszeresen van szívás a release cycle elején.
-
#23138
fatpingvin
addikt
zoltanz
#23136
-
cigam
titán
válasz
zoltanz
#23136
üzenetére
Mert más koncepció mentén fejlesztenek. Nem elsődleges az otthoni multimédia desktop felhasználók kiszolgálása. Szerintük inkább stabil hibamentes legyen, mint új.
Az igazat megvallva egyetértek velük. Nem emlékszem az elmúlt években olyan átütő fejlesztésre, vagy használati szokásra, ami igényelne "valami új" bevezetését.
Plusz az otthoni tömegneknek olyan kulcsrakész rendszerre van szükségük, ami nem igényel konfigurálást, telepítést innen-onnan, vagy a megfelelő szaktopikban tanácsot kérni a problémájáról. Egyszerűen csak működjön (mint a macOS![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). Mivel az emberek többsége jellemzően áttértek brand laptop használatára, a Windows támogatással, kompatibilitással nincs gond. Legyen az új gép (jellemzően OEM Windowssal), vagy "használt üzleti". -
cigam
titán
válasz
zoltanz
#23118
üzenetére
A distro egyéni ficam kérdése. Pl. attól is függhet, hogy az adott program melyik verzióját szeretné futtatni, és az elérhető-e az adott kiadásban, vagy csak egy régebbi verzió.
Ugyanakkor általában konténeres verzióban is elérhető(pl. FreeCAD), ami disztribúció függetlenné teszi. -
-
F34R
nagyúr
válasz
zoltanz
#23013
üzenetére
ilyen nem nagyon van, ott a qutebrowser; lightweight a codebase de a google webenginejet hasznalja.. en mostanaban az ungoogled chromiumot hasznalom, semmivel nem eroforras igenyesebb mint az upstream firefox. ott a palemoon peldanak, kis eroforrasigenyu de a legtobb szarul/ modernul megirt oldalnal osszefossa magat. lassu es doglodik, ezert valtottam en is par honapja.
-
urandom0
senior tag
válasz
zoltanz
#23013
üzenetére
Hát igen, amelyik tényleg könnyűsúlyú, az nagyon sok mindenre nem használható, amelyik pedig mindenre használható, az nem könnyűsúlyú
Az Epiphany is bugos olyan oldalakon, mint a Youtube. De egyébként jó kis böngésző lenne, nekem nagyon tetszik a címkézős könyvjelzős megoldása, csak ott is el van szabva, hogy amikor a könyvjelzők ikonra kattintasz, elédtolja az összes könyvjelződ, mindenféle rendszer nélkül. Nem értem, miért nem alapból a kedvencek mappát nyitja meg? Illetve tömeges könyvjelzőzési dolgokat sem tudsz csinálni benne, mert egyszerűen nem tudsz kijelölni több könyvjelzőt egyszerre.
Ami még tetszik benne, hogy laptop használata esetén vissza tudsz menni az előző oldalra úgy, ha a két ujjadat eltolod jobbra a touchpaden, ez nagyon kényelmes tud lenni. -
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#22188
üzenetére
Az a baj, hogy ezt nem lehet márkaalapon eldönteni. Lenovo-nak is vannak szar szériái. Nyilván az igényeidet kell összeírni, meg megnézni mekkora anyagi keretet szánsz rá, és úgy nézelődni, olyan konkrét gépet, ami nem túl elavult még, van benne némi jövőtállóság. Ha linuxozni akarsz rajta, akkor meg figyelni kell, hogy olyan hardverelemek legyenek benne, amikhez van linuxos driver, lehetőleg nem valami KMS extra modulforgatós nyomiság, hanem a mainstream kernelben lévő alap driver vigye. NV GPU is épp így kerülendő, mert ahhoz igaz, hogy van driver, de zárt, és a kernelfrissítést, disztrófrissítést akadályozhatja, szívásokat eredményezhet. Ez inkább csak odafigyelés kérdése, hogy nem ész nélkül megvenni az első útba jövő gépet, ami szépen csillog meg szép dizájnos és vékony. Aki nem ért hozzá, az hajlamos ebbe a hibába beleesni.
Maceken is változó, mert a Linux megy az inteleseken, ja, de néha driverrel, meg energiagazdálkodással, evvel-avval probléma lehet. A ThinkPad, IdeaPad, Latitude, stb. szériák ebből a szempontból jók, de a legújabb genesek viszont nem mindig érik meg, vagy ár miatt, vagy mert azokkal is lehet driverprobléma. Azért mindig konkrét gépet kell nézni, annak utánaolvasni.
Mac-en meg nem csak a felülettel kavarás a baj, persze az is, hanem hogy minden mást is eldöntenek helyetted, hogy milyen appokat használhatsz, mi legyen a Store-jukban, csak a Store-ból engednek appot telepíteni, akkukímélés miatt a hátad mögött lefogják a CPU teljesítmény, meg amikor kedvük van, és úgy vannak vele, hogy vegyél új gépet, akkor egyik napról a másikra kitalálják, hogy sorry, a rendszered mostantól nem lesz támogatott. Meg nem javíthatod, csak szerződött márkaszervízbe, meg azt se csinálhatsz vele, meg azt se csinálhatsz vele. Meg csak Apple hardverrel, Apple dongle-el, Apple kábellel, Apple szoftverrel kompatbilis. Az ilyen szopatások miatt kerülöm, mert ez egyenesen szöges ellentéte a Linuxnak, meg az átlag PC-nek.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#22163
üzenetére
Ez mindig szubjektív, hogy kinek mi a tetszetős. Valahol megszokás kérdése is. Én jó fényviszonyok között sem használok világos témát már vagy 10 éve. Egyszerűen szempihentetésből. Amikor napi sok órát töltesz képernyő előtt, akkor hiába jók a fényviszonyok, a világos téma akkor is fárasztja, égeti a szemet. Persze az is igaz, hogy ez a gyári hófehér, meg rikítósárga, meg rikítókék ikonos, fekete szöveges, nagy kontrasztos témákra szokott igaz lenni. Vannak azért kulturáltabb világos témák is, pl. itt a Prohardveren is ez a pasztell-világos barnás téma is egész kulturált, mégse annyira szemégető.
Egyébként meg a sötét téma is tud nagyon szép lenni, csak sokan a sötét téma említésekor koromfekete meg egér/betonszürke színsémákra gondolnak, és azért nem szeretik.
A MacOS-sel meg az a baj, hogy korlátos. Ja, van ilyen meg olyan téma. De ha te másmilyen témát akarsz, akkor így járás esete. Gondolom lehet hozzá témákat letölteni, meg 1-2 színt megváltoztatni a háttérképen kívül, de olyan szintű testre szabhatósága sosincs, mint a Linuxnak, ahol tiling, floating, full DE, tablet felület, stb. metodika mentén mindenféle grafikus felületet telepíthetsz, azokat rommá hackelheted úgy, hogy minden pontosan úgy néz ki és úgy működik, ahogy te szeretnéd. Nem, ahogy egy Apple desinger eldöntötte, hogy hogyan használhatod.
Épp ezt nem értette múltkor kutyaavatarú kolléga sem, Aweriot vagy mi a nickje, istenítette itt a Macet. Hiába írtam neki, hogy korlátos, zárt ökoszisztéma, nem értett belőle semmit. Amit azért is csodálok, mert jó pár éve látom őt is linuxozni, ennyi idő alatt kitapasztalhatta volna, hogy mi az a különbség, amiről beszélek.
Szemkímélést éjszaka nem csak színséma váltásával lehet elérni, hanem fényerő levételével, vöröseltolással (redshift-szerű megoldások). Plusz ez a dekoratív is csak egy szintig számít. Amikor megszokod, hogy egy rendszer hogyan néz ki, onnantól egy idő után úgyis csak megszokott lesz, nem tűnik semmilyennek. Plusz pl. nálam a progik 99%-a teljes képernyőn fut, amúgy sem látnék semmilyen dekorációt, nincs is rá szükségem, így nincs is. Még van is egyfajta modern esztétikája, hogy nincs az alkalmazásokon keret, ablakfejléc, stb, pl. terminálnál kifejezetten jól néz ki, egyfajta ultramodern, üveglap, letisztultság jellege van.
-
-
Apollyon
Korrektor
válasz
zoltanz
#22064
üzenetére
Számodra nem releváns, így ne is vedd feltétlenül magadra, csak úgy megjegyzem, de én biztos nem használnék olyan böngészőt, ami nem openszósz. Meg úgy más programot se. Pár év vagy hónap és eljutok oda, hogy már minden programot előbb leellenőrzök wiresharkkal nem-e beszél sunyiban valamerre amerre nem kéne.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#22064
üzenetére
Nincs mit, feltéve hogy nem szarkazmus volt részedről.
A felhasználói fiók az továbbra is problémás, mert attól, hogy a böngésző portable, attól még a felhasználói fiók az nem az. Meg lehet próbálni beállítani portable Operában, hogy a fiókadatokat is a saját munkamappájában tárolja, és ez a fiókot használni vele a többi gépen is.
Emlékeim szerint az Operának saját Sync megoldása van, ami tud gépek között beállításokat, könyvjelzőket, jelszavakat, stb. átvinni, szinkronizálni.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#22062
üzenetére
Az Opera hivatalos oldalán van mindig az aktuális legújabb verzióból .deb bináris. Ez akár kézzel is kicsomagolható egy mappába és használható külön telepítés nélkül is használható portable módban. Majdnem. Mert ha gépek között hordozod, akkor a függőségeinek fent kell lennie azért a célgépen. Meg ugye az AntiX azt feltételezi, hogy régi-gyenge gépekről van szó, azokra egy Chrome-alapú Opera nem a legjobb ötlet.
A Linuxot eleve nem a portable futtatásra találták ki, mivel eleve az alapfilozófiája a függéségi fa, csomagokra osztás, tárolókból csomagkezelővel telepítés. Ez a portable világ a Windows sajátja, ahol egy darab .exe fájllal akarják a világot megváltani, hogy ne kelljen mindenféle weboldalról mindenféle installereket összevadászni minden újratelepítéskor.
Erre a célra inkább megfelelne, ha pendrive-ra telepítenél fel egy komplett AntiX rendszert, és arra normál módon, a tárolókból telepítenéd és rendszeresen frissítenéd az Operát.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#22022
üzenetére
Ja, ezt ismerem, de nem baj, hogy betetted ide, hátha valaki talál rajta kedvére valót. Igen, idegen nyelvű, de hát a szakirodalmak is azok. Magyarul időpocsékolás bármit is olvasni, főleg informatikai témában. Nem csak informatika van rajta, hanem főleg tudományos könyvek, egyetemi jegyzetek, nyelvkönyvek, bármi, ami szakmai, bár azért van szépirodalom is, de az kisebb számban van képviselve. Főleg angol nyelvű, de mindenféle nyelvű könyv van, francia, német, orosz, stb..
Annyi még, hogy ez a libgen egy ilyen központi warez valami, mindig változik az elérhetősége, ahogy a nagyobb torrentrackereknek is (piratebey, kickass). A libgen mindig benne van a nevében, de változik a domain, végződés, stb., ezért ha nem működik, akkor a keresőben a libgen vagy library genesis és proxy nevekre kell keresni, úgy mindig lehet hozzá működő oldalt találni. Jogvédők állandóan szüntetnek meg elérhetőséget hozzá, persze szélmalomharc.
Plusz torrenten letölthető az egész libgen is, összes könyv, adatbázis, webes felület, de elég sok giga. Szóval offline másolat is csinálható belőle, ha valakinek sok giga helye van, meg ez a fetisizmusa.
Néha az archive.org-on is vannak letölthető könyvek, meg a Google Bookson is trükközve el lehet pár könyvet olvasni (bár nem egyben, hanem részletekben rákeresve, meg nem lehet letölteni).
Annyi még, hogy Linuxot nem érdemes könyvből tanulni, mert ahhoz túl gyorsan változik. De pl. unixos könyvek játszanak, amik alap parancsokat, alap toolokat tanítanak, vi, emacs, ed, grep, sed, awk, nroff, Bourne-shell parancsai, stb., ezek ma is használhatók linuxos terminálban. A régi, X11-ről szóló könyvek is helytállóak még (bár azért az Xfree86-hoz kiadott anyagok modern X.org-on nem minden vonatkozásban működnek). Csak egész Linuxot egészében nem szabad tanulni könyvből, mert disztrók, initrendszerek, audioserverek, asztali környezetek, csomagkezelők jönnek-mennek, a könyveket meg nem update-elik hozzá elég gyorsan. Tehát egy mintes vagy ubuntus telepítést senki ne egy 2000-ben meg 2005-ben, meg véletlenül se egy 1995-ben kiadott könyv alapján kezdjen el patkolni, mert nem lesz jó vége.
Ugyanez van prognyelveknél, azok is tanulhatók, de általában régi verziókat tanítanak. C-ből, Fortranból pl. az 1990-es szabványverziót, mikor C-ből van 2020-as, Fortranból 2018-as, és COBOL 2013 vs. 1968, stb. esetében is ugyanez van. Bár szerencsére általában visszafelé kompatibilis, ha valaki könyvből tanul ilyeneket, simán működik a benne lévő kód, legfeljebb a gcc-nek, g++-nak, gfortrannak meg kell mondani, hogy 90-es verzióval dolgozzon, és simán fordulni fog a kód, maximum annyi, hogy az új szabványok szerinti OOP, többszálúság, egyéb feature-öket nem használja valaki, de ezeket amúgy is opcionális használni, nem kötelező.
Annyi, hogy az ősi prognyelvekből a nagyon régi verziókat kell kerülni, Fortran IV, 77, Cobol 60, mert ezek még lyukkártyás formátumra készültek (nem text fájlban lévő szabad formázású, blokkokban strukturált kódra), meg pl. az ősi C könyveken lévő kódok sem fordulnak, mivel az ISO/ANSI C-ben, meg a későbbi szabványaiban azért voltak módosítások az eredetihez képest. Tehát ilyen 1960-80 között írott könyveknél erre figyelni kell, mert akkoriban még mentek mainframe-ek, amiken még lyukkártyát toltak, azóta meg kicsit változott a világ, már az 1990-es évekre is nagyot, most meg 2021 van. De ennek ellenére ezekben a régi könyvekben sok minden használható még, az ember el se hinné. Ez a jó a unixos világban, már 50+ éve egy kaptafára megy, aki anno egyszer jól megtanulta, akár a Unixot, akár a C, az elég sok ideje hasznosítani tudja már, kisebb módosításokkal, utánképzéssel persze. Ezek már anno is olyan hatékonyra lettek kitalálva, hogy azóta se kellett bennük újra feltalálni a kereket.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#22015
üzenetére
Ezt nem tudom mire írod, a Debianra vagy a btpd/btcli-re. Természetesen a Transmission-nel sincs semmi baj, meg egy szál service-es szervernek bármi elmegy. A Xeon-nal sincs semmi gond, ha már van, megéri használni szervernek, inkább, mint hogy parlagon maradjon. Felesleges akkor külön RPi-ra költeni, annyival kevesebbet nem fogyaszt, mint amennyire jobban limitál procierőben, sávszélben, stb..
-
#21983
lionhearted
őstag
zoltanz
#21969
válasz
zoltanz
#21969
üzenetére
Az egyik legjobb OCR alkalmazások mind opensourceok. A motor ez: [link]
És erre van kismillió GUI: https://tesseract-ocr.github.io/tessdoc/User-Projects-%E2%80%93-3rdParty.html [link]
Kiválóan tudnak magyarul, ha ez érdem. És a legtöbb utána rányom egy helyesírásellenőrzőt is. Gondolom nem meglepő, de az is opensource. -
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21905
üzenetére
1-2 beszerezhető, az is max. szkennelve, nem OCR-ezve, de csak a populárisabb munkák, pl. Commodore-hoz amit kiadtak. A legtöbb viszont még szkennelve sincs. Nyilván el is avultak ezek, inkább csak a szórakoztatás kedvéért, hogy régen mit hogy programoztak, hogy tanították az OS-eket, stb.. Bár nem mind avult el, Fortrant, bizonyos szintig Basic-et (MS platformon Visual Basic scriptekhez és Office-ba makrózni), unixlike rendszereket ma is használnak, utasítások nagyrészt ugyanazok vagy hasonlók, így még akár használható rész is van benne.
Egyébként ez a duplán jó a unixos munkákban, hogy a mai napig lehet használni a régi könyveket, az nroff (ma már groff, és visszaszorult inkább manpages készítésére), TeX, vi (ma már inkább vim), Emacs, C, shellparancsok, stb. mai napig ugyanaz maradt, legfeljebb kiegészítések, kisebb módosítások vannak Ha ezt egyszer még anno, 40-50 éve valaki megtanulta, onnantól a mai napig hasznosul.
De még az elavult részben is pont az a szórakoztató az ilyen könyvekben, hogy sok olyanról írnak, amit ma már nem használunk, papír alapú teletype, lyukkártya, szalag, hogy kell 4-16 KB memóriát beosztani, meg ilyen spéci gépekhez írt kézikönyvek, amik már jó rég feledésbe merültek. Egyszerűen csak érdekes, pont azért, mert ma már nem találkozni velük.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21894
üzenetére
A normálisan szedett könyvek is homogén betűtípussal vannak, és az e-könyvek is megjeleníthetők bármilyennel. Még csak MS fontnak sem kell lennie, ilyen Times New Roman, meg Arial, és egyéb, amitől mindenkinek a könyöke jön ki, ha tényleg OCR-es szöveg, bármilyet beállíthatsz. Igazából még a háttérszínt is átszabhatod, tudsz éjszakai módot sötét háttérrel, stb..
Nekem egyébként a szépirodalom sose feküdt, nem vagyok egy bölcsészalkat. Persze nagyon régen, még kisiskolás koromban én is olvastam regényeket, pl. Verne, Karl May, ilyesmik, igaz akkor egy teljesen más világ volt.
A papírkönyveknek csak egy jó oldala maradt, sok jó régi könyvet nem digitalizáltak, azok csak papírformában elérhetők. Vannak közöttük jók, én pl. szeretem az ősrégi, számítógépekkel, programozással foglalkozó könyveket, régin itt most nem az 1990-es éveket értem, hanem ilyen 1960-1980, mikor még ilyen mainframe, mini (mini = egész szekrénnyi gép, ~100 kiló, több tízezer dolláros) és később home micro (Commodore, stb.) gépeken tolták, és ilyen Algol, Fortran, Cobol, BASIC, Modula, stb. nyelveken, azokat nagyon szórakoztató olvasni, hogy hogyan dolgozták ezt fel az őskorban. De voltak Unixszal foglalkozó, stb. könyvek is. Ezek digitális formában sehogy se érhetők el.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21860
üzenetére
Szerintem félreértetted, itt wiki-n most nem csak a Wikipediát értették, hanem mindenféle oldalon elérhető, FAQ-ként és doksiként elérhető Wiki oldalakat. Pl. Arch, Debian, Gentoo Wiki, PC gaming Wiki, Duke Nukem Wiki, stb..
A rendesen megírt szövegnek sose lesz párja. A könyvek sem avulnak el soha, maximum ez a nyomtatott, kötött formátum, amibe csomagolják őket, és átalakul digitálissá, ami elbír extra utánformázásokat, linkeket, egyéb beágyazott anyagokat. Plusz ha plain text alapú formátum, akkor könnyen, dinamikusan igazodik bármilyen kijelzőméretre, felbontásra, stb..
Plusz a szöveges elektronikus doksiknak van egy olyan előnye is a videóval, meg nyomtatott anyagokkal szemben, hogy kereshető benne a szöveg, akár regexp-pel is. Plusz kiexportálni is egyszerű belőle részeket, a hagyományos kiadók ezért is idegenkednek tőle, mert jajj, el fogják lopni.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21840
üzenetére
Abban nem tévednek, hogy a Mint jó, mert az kezdőknek amúgy tényleg ideális. Lenne. Kicsit korszerűbb gépre, erősebb C2D vagy C2Q, korai Core i-k, ezeknek megfelelő AMD, min. 4 GB RAM.
Nyilván i3wm nem játszik egy kezdőnek, de egy IceWM elmehet. Fapadosnak, Win9x-szerűnek fogja érezni, de azért meg lehet csinálni szépre, és hasít, mint állat. Az IceWM ugyan pálcika WM, de hagyományos desktop metafora, alap kiszerelésben van panelje, alkalmazásindító menüje, háttérkép- és témakezelője, automata indítókája. De ugyanígy jó az FVWM, JWM is, de azt nehezebb belőni jóra, meg nehezebb egy kezdőnek átkonfigolni. Játszhat még az Openbox, Fluxbox. Az olwm, TWM, hasonló már túl fapad, az hiába nem tiling, emészthetetlen.
Cinnamon semmiképp, de 1 GB RAM-ra a Mate is túl húzós. Nyilván lenne egy nagy rakat tiling is, de az a célközönség miatt kiesik. Persze több RAM-on, akár már 2 GB-on játszhat az LXDE, Mate, Xfce, Trinity is, mert a proci talán elviszi ezeket is, a RAM szokott lenni 4 GB alatt a szűkebb keresztmetszet. Főleg ha szabad memóriát kell hagyni böngészőnek, LibreOffice-nak.
Böngészőből is meg kell válogatni mit tegyünk fel kevés RAM-ra. Firefox, Pale Moon. Chrome és az azon alapuló böngészők óriási körben felejtősek, Opera, Vivaldi, Brave, Chromium, Edge, stb.. A Midori, Falkon, qutebrowser, Slimjet meg nem kompatibilis semmilyen elterjedt plugin-nel, meg egy csomó oldalt nem, nem jól, túl lassan jelenítenek meg, ráadásul ezek a progik is meghíztak mára, alig takarítható meg velük erőforrás. A böngészés a leggyengébb láncszem ezeken a régi gépeken. LibreOffice még kiváltható AbiWord, Gnumeric, GNU Plot együttesével, meg esetleg kiváltható lenne valami webes Office-szal (MS 365, Google Docs, WPS/Only Office), de megint visszajutunk oda, hogy ez utóbbihoz megint böngészés kell és újfent gyenge láncszem.
Meg az a baj, hogy valaki minél kezdőbb, minél windowsosabb szemléletű, annál inkább csak bloat progikkal lesz el. Így én nem is szoktam nekik javasolni, hogy linuxozással, meg pehelysúlyú alternatívákkal kísérletezzenek, mert a tudásuk nem elég hozzá, szemléletük nincs meg, így csak keserűség szokott lenni a vége. Nehezen, de meg szokták érteni, hogy két véglet van:
1) akar tanulni, akar informatikailag fejlődni, akkor használhatóvá tud tenni egy régi gépet, de munkát kell beleölni
2) nem akar tanulni, windowsos-átlag élményt akar, nem érdekli hogy működik, nem hajlandó munkát beleölni, akkor viszont ezt pénz beleölésével lehet csak kiváltani, és venni egy korszerűbb gépet, ha nem is vadiújat, de egy normálisabb, megfizethető használtat, vagy refurbot. Más nincs, valamit bele kell ölni, nem csak Windowshoz, de Minthez, Ubuntuhoz is. Olyan nem lesz, hogy csoda OS, böngészés is 15 évvel ezelőtti igényen majd elmegy ingyen, a jelenlegi elavult gépen, úgy, hogy mindenben Windows-szerű marad, tanulni sem kell hozzá, stb.. Erről lehet álmodozni, de nem fog valóra válni, vagy akkor erre használjon okostelefont, tabletet, de oh wait, azt is meg kell venni, pénzbe kerül, az se windowsos szemléletű, stb.. Valamit bele kell fektetni a projektbe ahhoz, hogy megtérülés, előrelépés legyen.Meg ugye eközött vannak átmenetek, hogy valamennyi tanulásra, kompromisszumra hajlandó, akkor nem kell annyi pénzt költeni, ha nem hajlandó, akkor egyre inkább bele kell nyúlni a zsebbe. Egyfajta egyensúlyi pontot lehet tolotgatni a két véglet között, hogy melyikhez legyen közelebb. A Mint Cinnamon a pénzköltős végén van a spektrumnak, akár jóléti csomag, akár stock Mint.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21822
üzenetére
Milyen GPU? Tudtommal a nyílt GPU driverek közül egyik sem támogat OpenCL-t, és disztrók közül sem szállítja semmi default telepítésben. Ami persze nem baj, mert átlag felhasználónak nincs rá szüksége, megint csak +1 feleslegesen telepített és futó bloat lenne. OpenCL-t csak modellező, szimulációs, coinbányász, lineáris algebra, végeselemszámítós, stb. spéci alkalmazások használnak, ilyeneket átlag ember az életben nem fog használni. Csak feleslegesen telepített feature akkor is, ha fent lenne. Semmit nem gyorsít, nem javít normál alkalmazásokon, amik X.org-os mesa + kerneldriver + direct renderinget használnak, esetleg OpenGL-t vagy Vulkant, meg valami hw-videó-decoding megoldást (ami VA-API-n vagy VDPAU-n alapul) és kifújt, Linuxon még a hw-es videoencodingot se nagyon használja átlag felhasználó. Kb. annyi értelme van OpenCL-t feltenni, mint tensorflow-t, lapack-ot, meg gépi tanulós, mesterséges intelligenciás AI-t, stb.. Vagy Mari néninek Fortran-t, Octave-ot, Sage Math-t vagy Matlabot. Akinek ilyesmikre van szüksége, felteszi magának.
Gimp-nél sem rémlik, hogy támogatná, akár csak valamelyik spéci pluginje is.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21810
üzenetére
Amiket soroltál, azoknak nincs köze az Xfce-hez. 3D, videógyorsítás, OpenCL, Vulkan megy akármilyen ablakkezelővel, amihez felrakod a szükséges drivereket.
Nekem kiválóan megy a nyílt amdgpu/intel driver, OpenGL, Vulkan kombóval, VA-API-mesa vagy VA-API-intel videógyorsítással. Vitte ezeket a picom kompozitor vagy anélkül a megfelelőre bekonfigurált Xorg, SwayWM, bspwm, Openbox, dwm alatt is. OpenCL-t nem használok, mert arra nincs szükségem, meg ahhoz mindenképp zárt driver kell minden GPU-nál. Vagyis Intel GPU-n nem ment a Vulkan, de ez nem bug, hanem régebbi Intel GPU-ról van szó (HD3000), az még nem támogat Vulkant hardveresen, de újabb Intel GPU-kkal természetesen ment volna.
Ami az Xfce-nek erőssége, hogy úgy nem olyan magas az erőforrásigénye, hogy még leginkább megközelíti tudásban a nagy DE-ket, KDE, Gnome. Azaz a fejlesztők jól egyensúlyoznak. Bár ez is relativizálódik, mert szerintem az utóbbi Xfce-verzióknak sokat nőtt a bloatsága, ahogy váltottak Gtk3-ra, de a többiekhez képest megmaradt még bizonyos előnyük, bár már annyit romlott a helyzet, hogy azok az emberek, akik régi gépen használták, elkezdték dobni, mert már nem olyan sovány többé.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21804
üzenetére
Nagyon ajánlom az mpv lejátszót. Vagy a rá épülő SMPlayert. Sokkal inkább, mint a bloat VLC-t, meg ezt a GStreamer-rel felvértezett Parole szemetet. Kisebb erőforrásból viszi bugmentesen a médiatartalmakat.
Az Ogg Vorbist minden támogatja, mobileszközök is, egyedül az Apple makacskodik, mert a saját AAC-megoldását akarja rátolni helyette mindenkire. Ezért mondtam, hogy nem kell almás szemetet venni, mert nem éri meg. Bár biztos vagyok benne, hogy az Apple Store-ban van valami 3rd party, ffmpeg-alapú lejátszó, ami viszi az ogg-ot is. Nekem is az a default lossy formátumom (losslessben meg flac), mert modernebb, mint az mp3, hatékonyabb alacsonyabb bitrátákon, bár hangzásban nem tudom megkülönböztetni őket vakteszten. Néha használok Opus-t is, de csak akkor, ha a bemeneti anyag eleve Opus-ban van (pl. YouTube-ról töltött videó hangsávja) vagy 48 kHz-es mintavételezésű vagy annak egész számú többszöröse egyébként nem, mert újramintavételez az Opus 48 kHz-re, ez az egy nem tetszik benne.
Ami miatt az ogg nem terjedt el, az az, hogy az AAC népszerűbb lett, meg azóta lejártak a szabadalmak világszerte az mp3-ra.
Djvu-t is viszi egy csomó PDF reader, pl. Zathura, igaz külön plugint kell neki feltenni hozzá. A Mobi az valóban kicsit szerencsétlen formátum, de ekönyv-olvasó progik azt is szokták vinni, meg dokumentumkonvertálók is. A Mobi apró telefonképernyőkre lett kitalálva, PC-n olvasni eleve nem éri meg azt a formátumot.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21758
üzenetére
A Waylandet támogatom, mert az egyszerűbb, de a „komolyabb” fájlrendszereket nem. Nincs velük bajom, használtam pl. btrfs-t is, meg elismerem, hogy nagy tudású az OpenZFS is, de nekem, mint mezei felhasználónak bőven elég desktopra az a fajta „komolytalan” fájlrendszer, mint az ext4, alap, egyszerű, mint a szög, de cserébe iszonyat gyors, meg nincs nagyon funkció rajta, ami eltörjön. A komolyabb fájlrendszerek szerverre kellenek, ahol kell a magasabb szintű adatintegritás, rendszeres snapshotok, stb.. Nekem, komolytalan felhasználónak nyűg a túlzott komolyság, meg extra hardened beállítások, csak a bloatsági szintet növelik úgy, hogy semmi szükségem nincs rá.
Egyébként meg az X sem fog sehova menni, mert rengeteg alkalmazás van, amit csak X-re írtak, és annak futnia kell. Tehát ez nem úgy lesz a Waylandnél, hogy egyszer csak bejön, és onnantól vége minden másnak.
Amúgy most hétvégén repül a gépről az Artix, most az NTP problémázott, nem tudta az órát beállítani (pedig kapcsolókkal meg volt adva neki a magas prioritás, meg hogy akármekkora időugrást csinálhat), nekem kellett hwclock -s segítségével kierőszakolni. Ilyet még nem pipáltam. Pedig az általam évek óta használt, de mára lebutított OpenNTP-d is dobom. Sajnos pain in the ass, mert a hétvégén nem terveztem újratelepítésre időt szánni, de ez van, egyelőre megy vissza a vanilla Arch systemd-vel. Kezdem belátni, hogy ennek a systemd-ellenes harcnak semmi értelme nincs, magamat szopatom vele, úgy, hogy semmi előnyöm nem származik belőle, mert hiába használok systemd-mentes disztrót, mivel minden systemd-re dependel, futnia kell a háttérben mindenféle elogind, openrc-poetteringd, pöcsömtudjamilyend moduloknak, ami a bloatságot úgyis megnöveli, de még szívok is miatta, mert dolgok eltörnek annak hiányában, hogy nem valódi systemd fut. Annyi erővel már akkor fusson az igazi systemd, minden probléma nélkül fog menni, bloat, de nem bloatabb, mint nélküle. Továbbra is utálom, de beláttam, hogy felesleges széllel szemben hugyozni, egyedül kevés az ember átlag desktop felhasználóként ahhoz, hogy ellenálljon egy ilyen hatalmas linuxos tendenciának. Itt a user izmozhat, feltehet bármilyen initrendszert, minimalizálhatja a rendszert olyan erősen, hogy vért vizel, akkor se fog segíteni rajta
-
Apollyon
Korrektor
válasz
zoltanz
#21763
üzenetére
Ez igazából úgy van, hogy az emberi test 20-22 éves korában a legmagasabb a hormonszint, ekkor van fizikailag a legnagyobb csúcson, a teljes fejlettség pedig olyan 25 éves kor körül következik be, ekkor forr össze a koponyacsont is ("benőtt a feje lágya"), továbbá innentől kezdődik meg a lassú, de egyre gyorsuló leépülés.
Vagyis úgy 25-27 év között már elkezd kevesebb hormont termelni a szervezet, illetve izomvesztés is van évről-évre, ez eleinte ilyen 0,0XX %, majd olyan 40 felett egyre gyorsabb, majd 50 fölött már ugye látszik is.
Persze ez függ életmódtól, tehát ki mennyit dohányzik, iszik (alkoholt), megfelelő-e a táplálékbevitel, tehát egészséges életet-él e az adott egyén. Táplálkozás a legfontosabb, a megfelelő állati fehérje (hús, tojás, akár sajt) döntő szerepű, sokat javíthat az idősebb kor életminőségén. Mondjuk akármilyen egészségesen élsz, 10 évnél többet nagyon nem fogsz tudni letagadni. Ha viszont alkesz vagy, akkor simán kinézhetsz 15 évvel idősebbnek is + genetika.
Ginkgo bilobát szerintem mindenkinek kéne szedni úgy 30 felett, legalábbis ha abból indulok ki, hogy az Alzheimeresek állapotát némileg javította, akkor valószínűleg az időskori szellemi leépülést is jobban visszatartja.
Így vagy úgy, ha sokáig élsz (90-100 évig), életed nagy részében öreg vagy. 60-nál már azért meg van őszülve az ember, hiába élt akárhogyan. Ha az elkövetkező párszáz évben nem lesz koronavírus és barátai, továbbá egyre több ember fog irodában dolgozni (tehát nem fizikai munkából megélni) elég valószínű, hogy kitolódhat az átlagéletkor, és nem lenne ritka a 100+ éves életkor sem. Néhány százezer év alatt meg akár odáig is eljuthat az ember, hogy csak később kezdjen el öregedni, és éljen akár 140-150 éves korig is. Persze itt már sok a változó.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21715
üzenetére
A Gtk problematikája csak spéci disztróknál jön elő, mint a Qt-only Chakra-nál. Az általános disztrókon általában mindkettő támogatott, Wayland és X11 szintén.
#21714 ubyegon2: az SSD sebessége minden disztró alatt egyformának kéne lennie, ha ugyanúgy beállított, ugyanolyan fájlrendszer van rajta. A másik, hogy ebbe a Gnome Disks alkalmazás által leközölt benchmarkeredményekbe ne nagyon lovald magad bele, mert élből komolytalan egy progi, azt se lehet elhinni neki, amit kérdez, nem hogy, amit leközöl.
Az 500 gigás SSD nekem is elég lenne, de azért kezdtem el én is terásokat venni, mert egyrészt ár/értékarányban az éri meg jobban, plusz nekem az 500 giga csak úgy elég, hogy per rendszerenként, de néha felteszek másodlagos OS-t is, akkor duplázódik a tárhelyigény. A régi laptopban 2 darab 500 gigás SSD van, így ezt a követelményt teljesítette, a másikban egy 250 gigás és egy 1 terás, ez is elég.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21588
üzenetére
Az a baj, hogy a rendszer hiába sovány, a böngészők már 10+ éve nagyon bloatok és egyre bloatabbak. Pont ez szokott lenni a csapdája annak is, mikor valaki régi gépre keres sovány disztrót, amit könnyű is ajánlani, jól is megy rajta, erőforrást is hagy bőven szabadon, csak épp mikor elindítanak rajta egy böngészőt, az már szükségszerűen bloat, és leküldi padlóra a régi hardvert. Vagy ha a böngésző még nem is, de egy vaskosabb JS-es lap, meg egy webes videólejátszás garantáltan beállítja, mint a szöget.
A tényleg soványabb böngészőkkel, mint a lynx, elinks, w3m, netsurf, stb. meg az a baj, hogy egy csomó fontos dolgot nem támogatnak, emiatt sok lap nem vagy helytelenül jelenik meg velük. Ugyanez a baj a webkit alapú böngészőkkel, pl. surf, qutebrowser.
Amióta minden nagyobb böngésző a Firefoxon kívül Chrome/Blink-rendermotort használ, azóta a helyzet még rosszabb, mert most már nem csak a Chrome/Chromium bloat, de a rá épülő összes böngésző is, Opera, Edge, Brave, Vivaldi, és még lehetne sorolni napestig. Egyedül a FF és forkjai (Pale Moon, New Moon, stb.) vannak, amik még használhatók, de nem Chrome motorosak.
De pl. a Falkon (volt QupZilla), Midori is hiába számítottak sovány böngészőnek, meg maradt a WebKit-motor, azok is nagyon bloatak lettek. Sőt ezek még lassabbak is, mint a nagyobb böngészők, mert nem csak bloat, de optimalizálatlan is mindegyik.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21497
üzenetére
Igen, az Ubuntu-Debian vonalnak ez a legnagyobb előnye, azokra elérhető a legnagyobb számú csomag, egy olyan min. 40 ezer csomag a tárolóban, és külső tárolókban, meg weboldalakra leszórt .deb csomagokat beleszámolva egy újabb kb. 40 ezer csomag, ezekkel a brutális számokkal egy másik disztró sem tud versenyezni. Bár ennek a jelentősége csökken, mióta Archon is ott az AUR, meg különböző disztrókon terjednek a disztrófüggetlen konténeres csomagformátumok (Snap, Flatpak, Appimage).
Csak hogy perspektívába tegyük ezt a 2×40 ezer csomagot, Archon a hivatalos tárolókban van ~11 500 csomag, meg az AUR-ban egy 2500, ez kb 14 ezer, ehhez még hozzájön, hogy könnyebb rá egy csomó git-es projektet leforgatni, meg telepíthető rá jó pár ezer Snap, Flatpak, Appimage, de ezek pontos száma nem ismert jelenleg.
Az is igaz, hogy a csomagszám nehezen hasonlítható össze, mert egyes disztrók külön veszik a dev és nem-dev csomagokat, külön számolják a stable és testing-et, stb., így akár többszörös torzítás is lehet, ha ezekkel pl. beszorzod az Arch számait, akkor simán kijönne 4 × 14 000 csomag. Meg a hivatalos és külső tárolók, konténerizált csomagformátumok között is vannak átfedések, mivel egyes szoftverek mindegyikben megtalálhatók, de külön csomagként számolódnak.
BSD-knek ahogy eddig néztem ezek a hátrányai:
1) kevesebb támogatott hardver-driver (lényegében csak Intel és zárt NV driver van GPU-knál, Wi-Fi kártyáknál sok nem támogatott, ami Linux alatt igen)
2) kevesebb támogatott applikáció (nem megy rajta Steam, Proton, nem megoldott rendesen a Wine)
3) kevesebb optimalizáció (pl. lassabb boot, egyebek)
4) kevesebb fejlesztő (több nagyságrenddel kevesebb).Bár egyben ezek némileg a BSD-k előnyei is
1) nem elterjedt, így csak egy lelkes szakmai kisebbség használja
2) nem a hülyékre van tervezve, meg felhasználóbarátságra
3) emiatt nincs szétwindowsosítva, szétbloatosítva, mint a Linux, nincs systemtré, púlznyomorékság, stb.. ráheggesztve, meg a BSD-s userekre rátukmálva
4) fentiek miatt egyszerűbb, átkekinthetőbb rendszerek, kisebb erőforrásigénnyel. -
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21492
üzenetére
Szerintem ez a Lenovo részéről hibás döntés, mert a Debian/Ubuntu/Mint vonalát többen használják, a linuxos felhasználók 99%-a. Gondolom a Lenovo inkább leszerződött a Red Hat-tal, vagyis most már IBM-mel, azért a Fedorát támogatják helyette. Bár ez is néveleges, mert aki dedikált gépet, vagy laptopot vesz linuxozásra, az úgyse azzal fogja jellemzően használni, amivel jött a gép, hanem feltelepíti magának a megszokott disztróját, beemelve a saját konfigokat.
Meg igazából egy gépet nem kell támogatni hú de nagyon Linux alatt, arra kell figyelni, hogy lehetőleg az NV GPU-t hanyagolni kell, meg a Wi-Fi, fingerprint reader, Ethernet, stb. apróságk ne olyan hardverek legyenek, amihez nincs linuxos driver, vagy van, de ilyen tákolt, usernek saját maga által forgatott DKMS modulos vergődést kelljen levágni.
A legtöbb nagy disztró eleve olyan kernellel jön, hogy bele van forgatva minden, UEFI, Legacy boot, AMD, NV, Intel összes szutyka, ACPI, speciális funkció/médiabillentyűs, mindenféle touchpad-es, ACPI-s támogatás az összes főbb gyártó, főbb laptopvonalához. Így ma már elég nagy balféknak kell lennie valakinek, hogy olyan gépet vegyen össze, amin a Linux annyira problémás, meg annyira csak Windows only hardver, de az akkor vessen is magára.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21482
üzenetére
Ebben az a szomorú, hogy ennek nem OS verziófüggőnek kéne lennie, hanem kéne legyen rá normális 3rd party megoldás, amiben userlandben futó normális szoftvernek meg kéne tudnia ezt oldani. A normálisat úgy értve, hogy rendszeresen karban tartott, frissített szoftver, amit minden OS frissítés után aktualizálnak.
Az a baj, hogy sok fejlesztő Windowson szocializálódott, ahol évtizedekig az volt, hogy elég volt egyszer megírni a szoftvert, egyszer debugolni, kiadni, utána 5-10 évig nem nagyon kellett hozzányúlni. Na, ezeknek az időknek vége, mióta minden sebes ütemben frissül, biztonsági foltozódik, stb.. Ahogy magára hagyja a fejlesztő a programját, onnantól gyorsan beleáll a földbe, mert újabb verziókon garantáltan nem fog normálisan futni. Ezért irtják az utóbbi években sokan a 32 bites alkalmazásokat is, nem csak amiatt, hogy a 32 bites libek ne egyék külön a memóriát, lemezt, a 64 bitesek mellett, hanem a sok lusta fejlesztő egyszer lefordított, zárt forráskódú szutyka 32 biten ragadt. Aminek nem szakmai okai vannak, hanem nettó lustaság. Egy normálisan megírt szoftvernek nem kéne bitfüggőnek lennie, hanem a normálisan megírt kódot a compilernek simán kell tudnia lefordítani 64 bites célarchitektúrákra. Error, warning, miegymás nélkül.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21449
üzenetére
Elvileg lehetne linuxosítani, meg jó is lenne Linuxra, de mivel az Apple zártan tartja, nem adna ki hozzá GPU, meg perifériadrivert, nem nyitná meg a bootloadert, ezért nem lehetne rajta normálisan Linuxozni. Ezért is nyilatkozta nemrég Torvalds, hogy az M1 tetszene neki, de nem vesz, mert Linuxra a fentiek miatt felejtős.
#21448 Aweriot: nem tudom ki ez a Cano, akiről szó van. A lényeg itt a kompetencia lenne, mert amit a jelenlegi corporate disztrók tolnak, mindenféle LTS-sel, meg extended supporttal, meg flat dizájnos témákkal, az lényegében csak corporate bullshit, nem érdemi technológia, meg normális felhasználói interfacedesign.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21414
üzenetére
A Firefox most nálam 5 content processt használ, plusz a fő folyamat, szóval az 6 mag kapásból. Chrome az akármennyit tud használni, bár lehet nem mindenhez, mert 1-2 renderelési dolognál limitálva lehet az is.
Ennek anno is örültem, mikor böngészőkből végre kijöttek (akkor még WIndowst használtam) a 32 bitesek mellett végre a 64 bitesek, meg elkezdtek több szálat használni, volt is ünneplés rendesen, hogy most már nem csak 2 GB RAM-ot meg 1 szálat tudnak felzabálni, hanem korlátlanul mindent.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21391
üzenetére
Az attól függ mit értesz munkán. Van, akinek a szerverfarm alkalmas csak, ja. VAX, Sparc ment a süllyesztőbe. PPC még él, mivel az IBM megnyitotta opensource hardverként, azt azért fejlesztgetik, de nincs elterjedve. Nem mintha az x86-tal bármi baj lenne, vagy ne lenne elég ma már szuperszámítógépeket leszámítva bármibe.
Ami még annak idején jó volt, az a DEC Alpha platform, az eléggé a kora előtt járt sokáig, 64 bit, szuperskalár működés, out of order végrehajtás, elágazásbecslés, integrált cache, stb., de pechjére az x86 is felfejlődött erre a szintre, és olcsóbb is volt, és emiatt az Alpha ment a süllyesztőbe, eladták egy vetélytársnak, az meg szépen azért is vette meg, hogy kinyírhassa, és ne legyen konkurencia többé, helyette az Itaniumot akartál tolni, de abból meg nem lett semmi, közben meg a x86 mindent lesöpört.
Na meg az x86-ot azért nagyon nehéz kiszorítani, mivel a MS dominancia, meg a sok rá írt alkalmazás miatt nem tudja senki megkerülni. Pont ez lenne az opensource másik lényege, nem csak az, hogy Mari néninek ne kelljen Ringyózt venni, hanem hogy ha szinte minden fontosabb kód nyílt, és normálisan, architektúrafüggetlenre meg van írva, vagy csak normális multiplatformos fejlesztés, akkor könnyen átportolható bármilyen új, modern, világmegváltó architektúrára.
Hiszen a legtöbb alternatív CPU architektúra ott vérzett el, ahol a legtöbb alternatív OS is, a rá írt szoftveres kínálat nem volt meg mellettük és emiatt nem voltak életképesek.
-
válasz
zoltanz
#21391
üzenetére
Ezeket valószínűleg mind egy PC-ről vezérled... Nagy cégeknél az alapvető munkaeszköz a dokkolható laptop, ebben nem hiszem, hogy a közel jövőben változás következik be. Ha valamiért több helyi teljesítmény kell akkor meg ott a desktop.
(#21389) lionhearted Szerinted egy telefonon a hardveres és szoftveres környezet támogatja az érdemi munkavégzést? Telefonon két dolgot lehet normálisan csinálni: telefonálni és chatelni.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21357
üzenetére
Média kódekek nem a kernelben vannak, hanem hardveres dekódoláshoz külön csomagban, meg szoftverrenderhez ffmpeg, meg lejátszók csomagjában. Mondom, túlzottan és indokolatlanul félsz az új verzióktól. Én Arch-származékokat mindenféle hardveres használok, netbook, többféle laptop, asztali gép, intelestől AMD-sig, dedikált GPU-stól integráltig, belsőtől a külső DAC/Wi-Fi-ig, nyomtatóstól, szkennerestől, webkamerásól, mindenféle felállásban, full DE, Qt/Gtk, minimal WM, X.org és Wayland, mindenféle initrendszer, stable és testing tárolós felállásban használok. Olyan nagyon nagy meglepetés még nem ért. Persze jöttek szembe bugok, de azok sem disztró bugjai voltak, hanem a szoftverfejlesztők upstream bugja, vagy ha új volt még egy megoldás, akkor user error, vagy túlminimalizált fétismegoldás miatt, de mindig volt valami workaround, meg tanultam mindegyik esetből. Ráadásul olyan még sose fordult elő, hogy valami abszolút használhatatlanra tört el, pl. ne bootolt volna a gép, ne lett volna egyáltalán grafikus felület, stb., amik voltak, azok csak kisebb bugok voltak, 1-2 alkalmazás crashelt, vagy egyéb bosszantó apróság, de semmi életbevágó ellehetetlenítés. Ehhez képest neked Debian alatt, még ha Testing is, még kevesebb malőrre kell számítani.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21354
üzenetére
Mert milyen kellemetlen meglepetés lenne? Ha géped nem túl új, és nem túl muzeális, akkor épp úgy kéne fusson, mint az eggyel régebbi verzió vagy az MX Linux. Nagy meglepetésnek nem kéne érjen, a Debian konzervatív disztró, jól bevált beállításokon, csomagösszeállításon nem nagyon variál, és a 11-et is kellő ideje tesztelik már páran.
Ez, hogy valami nem megy, az vagy csak nagyon muzeális hardvert szokott érinteni (pl. P3, P4, AthlonXP proci, Ati R300 GPU), vagy valami nagyon új hardvert, ami csak pár hete, hónapja jelent meg (pl. Ryzen 4xxxx, 5xxxx sorozat, AMD Navi, NV RTX 3xxx GPU-k), vagy valami nagyon spéci hardvert (single board computer, valami nagyon alternatív ARM-es vagy x86-os fejlesztőlap) használsz, vagy a felhasználásod szélsőséges, 4K, 8K felbontás, high refreshrate, VR, OpenCL használata, stb.. Gyaníthatóan nálad egyik általam sorolt eset sem áll fenn.
Az meg, hogy egyáltalán ne számíthass soha semmilyen meglepetésre, olyan ma nincs, se Win10-nél, sem semmilyen disztrónál, sem böngészőknél. Ma már a nagyobb kódbázisok OS, böngészők, nagyobb asztali környezetek, nagy játékplatformok, annyira összetettek és komplexek, hogy nem tudják őket hibátlanra kitesztelni meg megírni. Erre jön rá, hogy ma már a szoftverprojektek 99%-át erőltetett ütemben, szűk határidőkre, sűrűn kipörgetett új verziókra fejlesztik, ami fokozza a hibalehetőségeket. Már nem úgy van, ahogy régen, hogy a fejlesztő megírta a szutykát, aztán nyugodtan hátradőlhet, mert egy tuti támogatott, konzervatív, meg 100%-osan visszafelé kompatibilis rendszeren 5-10 évig garantáltam hibamentesen megy, azok az idők kb. az XP és a systemd-mentes, sysvinites klaszikus disztrók óta elmúltak, már jó néhány éve.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21350
üzenetére
Ezt akkor tudod meg, ha felteszed. Egyébként szerintem ugyanolyan állapotú, mint a 10-es, csak újabbak a csomagok, meg más a háttérkép default telepítésben és ennyi. Főleg, ha csak ismerkedsz vele, nincs kockázata. Bár mivel ugyanaz minden Debian főverzió a systemd bevezetése óta, nem látom be mit kéne vele ismerkedni.
mert ha regin akkor felesleges a preview akarmibol is. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Bittorrent topik
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Milyen videókártyát?
- Kutya topik
- Víz- gáz- és fűtésszerelés
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Bemutatkozott a Transcend SSD-inek zászlóshajója
- Bluetooth hangszórók
- Genshin Impact (PC, PS4, Android, iOS)
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450 R5 5500 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB Rampage SHIVA TT 500W
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE B660M i7 13700 32GB DDR4 512GB SSD RX 6800 16GB Thermaltake Core X5 GB 850W
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450 R5 5500 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB SilentiumPC Signum SG1V TT 500W
- BESZÁMÍTÁS! Asus B550M R5 5600X 32GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 12GB THERMALTAKE Commander G41 700W
- BESZÁMÍTÁS! MSI B460M i5 10400F 32GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB Zalman S4 Plus TT 500W
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i7 14700KF 32/64GB RAM RTX 5070Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Nothing Phone 1 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Azonnali készpénzes nVidia RTX 4000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen / csomagküldéssel
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- Microsoft Surface Book 3 - 15 col, i7, 32GB, GTX1660Ti
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest