Hirdetés
- Xiaomi 15T Pro - a téma nincs lezárva
- Külföldi prepaid SIM-ek itthon
- VoLTE/VoWiFi
- Poco X8 Pro Max - nem kell ide sem bank, sem akkubank
- Mobil flották
- Samsung Galaxy S26 Ultra - fontossági sorrend
- iPhone topik
- Soundcore Liberty 4 Pro - basszus!
- Redmi Note 9 Pro [joyeuse]
- Xiaomi Mi 9T Pro - tizenegyes!
-
Mobilarena
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
arn
félisten
socket 5:
100,00% - Diamond Stealth 64 2001 2M PCI ARK Logic ARK2000PV BIOS 1.2 VBE
96,79% - Matrox Millenium 4M PCI Matrox Millenium BIOS 2.0 VBE
94,40% - Diamond Stealth 64 Video VRAM 2M PCI S3 Vision968 BIOS 1.2 VBE
92,43% - Diamond Stealth 64 DRAM 2M PCI S3 Trio64 BIOS 1.2 VBEsocket 7:
100,00% - Asus 3DP-V3000 4M PCI NVIDIA Riva128 BIOS 3.0 VBE
99,43% - Hercules Dynamite 128 2M PCI Tseng ET6000 BIOS 2.0 VBE
99,32% - Hercules Dynamite 128 4M PCI Tseng ET6000 BIOS 2.0 VBE
99,18% - Diamond Stealth 64 2001 2M PCI ARK Logic ARK2000PV Univbe 6.53
95,76% - Diamond Stealth 64 2001 2M PCI ARK Logic ARK2000PV BIOS 1.2 VBE
95,39% - Matrox Millenium 4M PCI Matrox Millenium Univbe 6.53
94,79% - Hercules Terminator 3D/DX 4M PCI S3 ViRGE/DX Univbe 6.53
94,42% - Diamond Stealth 64 Video 2001 2M PCI S3 Trio64V+ Univbe 6.53
91,44% - Matrox Millenium 4M PCI Matrox Millenium BIOS 2.0 VBE
90,93% - Diamond Stealth 64 DRAM 2M PCI S3 Trio64 Univbe 6.53
90,06% - Hercules Terminator 3D/DX 4M PCI S3 ViRGE/DX BIOS 1.2 VBE
89,65% - Diamond Stealth 64 Video VRAM 2M PCI S3 Vision968 Univbe 6.53
87,58% - Diamond Stealth 64 Video 2001 2M PCI S3 Trio64V+ BIOS 1.2 VBE
81,79% - Diamond Stealth 64 Video VRAM 2M PCI S3 Vision968 BIOS 1.2 VBE
81,12% - Diamond Stealth 64 DRAM 2M PCI S3 Trio64 BIOS 1.2 VBEslot1:
100,00% - Asus AGP-V7700 TVR 32M AGP NVIDIA GeForce2 GTS BIOS 3.0 VBE
99,95% - Creative 3D Blaster CT6810 32M AGP NVIDIA RIVA TNT2 Ultra BIOS 3.0 VBE
99,93% - 3Dfx Voodoo3 3000 16M AGP 3Dfx Voodoo3 3000 BIOS 3.0 VBE
99,85% - Asus AGP-V6600 32M AGP NVIDIA GeForce 256 BIOS 3.0 VBE
93,87% - Diamond Viper V550 16M AGP NVIDIA Riva TNT BIOS 3.0 VBE
89,95% - Asus 3DP-V3000 4M PCI NVIDIA Riva128 BIOS 3.0 VBE
86,59% - Diamond Stealth 64 2001 2M PCI ARK Logic ARK2000PV Univbe 6.53
83,87% - Matrox Millenium 4M PCI Matrox Millenium Univbe 6.53
78,99% - Hercules Dynamite 128 4M PCI Tseng ET6000 BIOS 2.0 VBE
72,37% - Hercules Terminator 3D/DX 4M PCI S3 ViRGE/DX Univbe 6.53
70,13% - Diamond Stealth 64 Video 2001 2M PCI S3 Trio64V+ Univbe 6.53
64,39% - Diamond Stealth 64 DRAM 2M PCI S3 Trio64 Univbe 6.53
61,84% - Diamond Stealth 64 Video VRAM 2M PCI S3 Vision968 Univbe 6.53 -
arn
félisten
válasz
DarthSun
#64497
üzenetére
Nagyon sokminden befolyasolja... mas lapban es procival lehet mas konkluziora jutsz. Ill mas benchben vesanal sokat szamit az lfb, video cache support is, lehet egyik limitesnek tuno kartya a kov generacios cuccban atugorja az addig lassabbnak gondoltat.
A hangkartyak is eltero mertekben terhelik a gepet.
-
Végigméregettem a korábban említett VGA- kat, melyeket kiválogattam és mennek 2X- es AGP- ben.
Konfig
PCChips M577 SS7 lap
K6-III+ @500 proci + S370 hűtő
128M 133MHz@100MHz CL 2-2-2-5 RAM
Awe64 hang
Barracuda 120GB HDD
LG DVDR, LG CDRW optikák
Akyga 700W táp, 2 körös, 5V /300W , 12V /384W (ok, ennek kb 70%- át tudja, de ide elegendő)
Ház nélkül - RIG
DOS 7.1A Doom1 szórására voltam kíváncsi hogy befolyásolja-e static proci esetén a VGA. Úgy néz ki össze-vissza szór, a VGA erőssége mintha nem sokat számítana, bár skálázottabbnak tartják mint a 3DBench2- őt. A mérések alatt az Awe aktív volt, mivel hang nélkül nem játszunk, jobban kedvelem a realisztikus seteket. Az S3 kártyákhoz pedig be volt töltve az S3VBE2.0, már amelyiket támogatja, ezt is használtuk mindíg. A procihoz pedig a K6Plus kiterjesztés futott. Mérés a Thandor módszere szerint ment.
Az ismeretlen kártyáról pedig kiderült hogy 3DLabs Permedia2.
Videokártya típus/fotó | Doom FPS | Landmark2 Char/ms
S3Trio64 PCI 1M 129 27306
S3Trio64V+ PCI 2M 129,22 26568
S3Trio64V2DX PCI 1M 125.53 24576
S3Aurora64V+ PCI 1M 111.48 17246
S3Trio3D_2X AGP 8M 165.61 37809
S3Savade4E AGP 8M 158.91 32768
MatroxMillenium PCI 8M 133,38 26568
MatroxMillenium AGP 8M 168.60 37809
3DLabs Permedia2 AGP 160.62 35108
AtiRagePro PCI 4M 133,61 23405
AtiRagePro Turbo AGP 8M 164.88 23405
AtiRage IIC AGP 8M 164.52 22341
Radeon7000 AGP 64M 154.64 28912
Riva128 AGP 4M 162.37 36408
GeForce2MX400 AGP 64M 162.72 37809
GeForce3 Ti200 64M 162.01 39321
GeForce4MX400 SE AGP 64M 123.25 22341
GeForce4MX440 128M AGP 107 19275
GeForceFX5500 AGP 256M 123.66 22341
GeforceFX5700 128M 122.64 22341A Matrox Mill AGP nyert, majd követi néhány papírforma szerint erősebb/gyengébb kártya, melyek szintén 160FPS fölé mentek. Megfigyelhető még hogy a Landmark/Doom arány nem mindíg korrelál egymással.
Később a prociméréseknél is bevetem a Doom- ot, tehát látszik majd hogy erősödő proci esetén lesz-e skálázódás (ellenpróba). Quake- t és Chasm- ot is játszottam közben, azok alatt nem mértem, de ott egyértelmű volt az erősebb kártyák előnye szemre is, főleg nagyobb felbontáson.Meg majd beírogatom Exel- be hogy sorba lehessen állítani az eredményekre
. -
#64496
Frawly
veterán
Sanchez638
#64495
Frawly
veterán
válasz
Sanchez638
#64495
üzenetére
A USB 2.0 szabvány vége 480 Mbit/sec, ami ≈57,22 MiB. De ebben benne van az oda-vissza kommunikáció is, meg a metaadatok (vezérlés, CRC, stb.), így jellemzően a fele kerül alakul, meg ezekbe az USB-s tokokban lévő IDE2USB és SATA2USB vezérlőchip sem a legcombosabb, úgyhogy igen, 28-35 MB/sec környékén többel mennek ezek reálisan, még modern, combos gépen sem.
-
Frawly
veterán
-
FF23
őstag
-
Frawly
veterán
-
válasz
petakpa1
#64487
üzenetére
Csatlakozom az előttem szólókhoz. Az USB2 ennyit tud és esetedben ez egy jó eredmény. A kapott vízszintes átviteli vonal is szemlélteti. Ha a HDD- t nem korlátozza a csatoló, akkor általában egy csökkenő grafikon a végeredmény. Gyors ATA UDMA vinyó esetén 50-60MB/s- tól indulva 30-40- re csökkenve (a tányér belseje felé csökken az átvitel), ugyanez gyors SATA esetén 190-200- tól kb 120-130- ra is csökkenhet.
-
#64489
unclefucka
senior tag
petakpa1
#64483
unclefucka
senior tag
válasz
petakpa1
#64483
üzenetére
A Compaq gépekben voltak rövidre szabott 80 eres ATA kábelek, meg mindenféle brand-desktop gépben is lehet találni.
A 80 eres kábelek előnye azoknál a merevlemezeknél jön ki, amik tudtak is akkora sebességet, illetve amíg ki nem ürül a puffer.
Levághatod a fölös csatit, működni fog, csak figyelj, hogy tiszta legyen a vágás, nehogy rövidzárat okozzanak a kilógó (és összeérő) szálak. -
petakpa1
őstag
Feket szürke szakasszal az a gond, hogy akkor a kábelt 180 fokban meg kellene csavarnom ahhoz, hogy az IDE csatin lévő notch megfelelő helyzetbe kerüljön a csatlakoztatáshoz.
Egyébként kipróbáltam a kék-szürke szakaszt és működik
Viszont sebességben semmi előbyt nem hozott a jelenleg használt 40 eres kábellel szemben. Aida háttértáróló sebességteszt 30 MB/s-et hozott. 40 és 80 eres kábellel egyaránt.
Arra gyanakszom, hogy a IDE2USB fordítócsip a szűk keresztmetszet. Most mérek még egyet HD Tune-el is.
Annó miért volt ajánlottabb a 80 eres kábel a 40 eres helyett?
-
arn
félisten
nah ez egy nagyon beteg produkcio
Still - Coronoid (2015) demoscene PC demo 1440p60 -
FF23
őstag
válasz
Frawly
#64476
üzenetére
Nem pontosak az Intel oldalán az adatok.
Nézzük: Intel PDF-505: SL7YU D0 (2, 4, 8, 19) 24. oldal
-505j: SL85U E0 (2, 4, 8, 12, 15, 19) 26. oldal29. oldal:
....
12. These parts support Intel ® Extended Memory 64 Technology
...
15. These parts support Execute Disable Bit Feature. -
jokeph
nagyúr
válasz
Frawly
#64476
üzenetére
Jaja, frissít, ha kell, ha nem.
Az s2011-es konfigon sikerült befagyasztanom 1607-es BUILD-ra, nekem ne nyöszörögjön minden kacatért (nem is vacakol, töretlenül megy lassan 1 éve), stabil cuccok vannak rajta, ellopni nincs mit róla, a rendszert macriummal el is mentettem egy HDD-re, az meg le van választva.
4 GB rammal már el van a W10 (a W7 van amikor több ramot eszik, mint a W10!
).
W10-et anno ezen telepítettem (ez most a garázsgépem): C2D T5670, Asus IMISR-VM, 2*2 GB DDR 800 SO-DIMM, 120 GB Kingston Hyper X Fury.
Ez az SSD ugyanazzal a W10-el most az aláírásomban lévő konfigot hajtja !
Csak azóta megjárt durván 3 AMD-s és vagy 7 Inteles különféle konfigot, AM2/s775-től napjainkig. Na, ez az amire a W7 nem volt képes minden esetben. -
Frawly
veterán
De 64 bit támogatás nem kell a Win10 32 bites verziónak. Csak a PAE, NX, SSE2. Ezek meg a sima, nem J-s 505-ben is jelen vannak, hacsak valaki el nem gépelte az NX-et az Intel oldalán, ami könnyen megeshet, mert a Pentium M 770-nél is el van gépelve a PAE 36 bitről 32-re.
Tégy vele próbát. Az a „hurka” 32 gigás SSD bőven ver akármilyen HDD-t, sokat fog dobni rajta, főleg Win10 alatt. De a +2 GB RAM is határozottan segíteni fog, ha az alap chipsete beveszi.
(#64473) jokeph: de pont ez a poén, hogy a Win10 állandóan frissít, akkor is, ha nem akarod (a hálózati kapcsolat forgalomkorlátosra állításával könnyen kijátszható), meg a Defender is állandóan cseszteti a lemezt. Nagyon letérdeltet akármilyen HDD-t sajnos, hiába van melléjük társítva i7-es vagy Ryzen-es gép 8-16 GB RAM-mal, ha azon erőlködik a rendszer, hogy a HDD rotyog alatta. Tapasztalatból beszélek.
C2D és attól erősebb, illetve az ezeknek erőben megfelelő Pentium, Celeron, utolsó genes Atomok tényleg tűrhetően viszik a Win10-et. Csak elég RAM és SSD legyen hozzátársítva, akkor nem lesz vele probléma.
A Win10 drivermodellje, stabilitása (itt most hardverrel kapcsolatos stabilitásra gondolok, nem bugos driverre, meg bugos frissítésekre) valóban nem rossz, de ebben a Win8 sincs mellette elmaradva, azonos a kettőnél. De ebben a Win7 sem volt olyan rossz szerintem.
-
FF23
őstag
válasz
Frawly
#64472
üzenetére
Nem, csak az 505j tudott 64bitet meg NX/XD-t, HT-t egyik sem.
M 780 Dothanból a legnagyobb, de ha megnézed a CPU-Z-t 10x250FSB-re löttem be, bár tud ez ennél valamivel többet is. Szerintem rosszabbnak gondolod, mint valójában. Linuxból simán viszi pl. a Mint-et, az XP tényleg hasít vele, de win 7-tel is jól elvan. A w10-et nem ezzel telepítettem.
Tudod mit? Merjünk veszélyesen élni van egy régi hurka 32GB-os SSD-m, ami alig jobb egy HDD-nél, teszek bele még 2GB ramot és megnézem milyen így egyben a W10, telepítéssel, mindennel. -
-
jokeph
nagyúr
válasz
Frawly
#64472
üzenetére
500 GB-os HDD-vel használtam W10-et, egész jól futott, egyetlen dolog ölte meg, amikor elkezdett a W10 frissíteni, de az nagyon megfektette, a böngészőben egy lap frissítése kávé+cigi.
AZ első CPU, amin értelmesen futott nálam a W10x64, az a kazán Pentium D820 (90 nm!).
Anno rápróbáltam a frissen megjelent Vista x86-os OS-t a PII-es gépemre: PII 450 Clamath - slot 1, Acorp BX 440i, Samsung 80 GB IDE HDD, 320 MB SD RAM 100 (64+256), GeForce 2 Ti 32 MB... azt nem mondom, hogy kirobbanóan ment, de működött minden.Bármelyik 65nm és 45 nm 3 GHZ körüli 2 magos/2,4 GHZ körüli 4 magos desktop/mobil core2 CPU-n hasít a W10x64.
Tapasztalatom szerint, a W10 egyik legnagyobb erénye hogy nagyon rugalmas a hardver kezelése, illetve jól tolerálja az elbaltázott OC és egyéb hangolásokat, eddig akárhányszor tuningoltam, és BSOD lett a vége, mindig talpra állt a rendszer (W7 és előtti WIN-ekről ezt nem tudom elmondani, W8 nekem kimaradt).
-
Frawly
veterán
Az Intel oldala azt írja, hogy a sima 505-ös is támogatja.
A Win10 HDD-ről eleve lassú, i7-en is, kell alá az SSD. Főleg egy 80 gigás HDD nem lehet sebességbajnok. Aztán egymagos, egyszálas prociról beszélünk itt, alacsony órajel, nem valami sok L2 cache, nuku L3 cache, csak 533-as FSB, nuku turbo, alacsony enerigakeretű mobil kivitel. Erre a gépre valami modern, de mégis sovány Linux disztrót érdemes tenni (esetleg NetBSD), ha tényleg modern rendszert akarsz rá, ha nem, akkor meg retrózni érdemes rajta XP-vel. Esetleg felbővíteni 4 GB + SSD-re, meg procit upgrade-elni, 479-es foglalatba nem tudom mi a legerősebb, amit bele lehet passzintani.
Persze nem lehúzni akarom, mert így is becsülendő, hogy 15 éves proci, és még a MS aktuális OS-e elindul rajta, akárhogy is fut. Ezt senki nem is várhatja reálisan, hogy egy ilyen régi proci újabb rendszer alatt használható szinten teljesítsen.
Főleg úgy szép, hogy ha megnézzük, a Pentium M 770 megjelenése idején egy akkor 15 éves proci az kb. egy 486-os volt (esetleg megjelent az első P1), ami nem mondhatta el magáról, hogy az akkor épp aktuális XP-t egyáltalán tudta volna futtatni (a P1 sem vitte volna már az SP2-t). Innen is látszik, hogy a fejlődés lassul le. Még 15 év múlva szerintem a mostani friss procik még jobban teljesítenek majd, hacsak nem lesz valami félelmetes áttörtés, hogy elhagyjuk a szilikont, vagy áttértünk addigra kvantumra.
-
FF23
őstag
válasz
Frawly
#64470
üzenetére
Hogy szőrözzek: 505J E0 stepping
Egy 80GB-os HDD utolsó harmadára tettem fel, amíg betölt a rendszer tényleg nem egy nagy élmény, de azután egész használható. Szerintem 4GB rammal és SSD-vel egész elfogadható lenne. Vagy egy HDD elejére téve, ha korhűbbek szeretnénk lenni. Persze, nagyrészt érdekesség, mint itt a topikban majdnem minden
A P4C800-E Deluxe 2003-as és csak az audiót nem ismerte fel, az eszközkezelőből viszont telepítette a vista/w7 drivert. Még a Radeon HD 3450-nek nem néztem utána, hogy van-e megoldás w10-re, de lehet, hogy ezt kihagyom.
-
Frawly
veterán
Majdnem. A Wikipedia szerint a 2004. decemberében megjelent s775-ös Pentium 505 volt az első Intel proci, ami tartalmazta a XD/NX bit támogatást. De az a Pentium M 770 sem sokkal később jelent meg, szerintem 1 hónap sem volt a kettő között, annyira szoros.
Illetve annyiból tekinthető elsőnek az Intelnél, hogy az első s479-es proci, ami támogatta.
De az AMD64 megelőzte (ezzel is) őket 2003 áprilisában.
Az, hogy elmegy rajta a Win10 (és a Win8.x is), csak azt jelenti, hogy fut. Köszönet nem lesz benne, olyan lassú lesz, meg nem lesz az alápakolt hardvereknek sem drivere. Puszta technikai érdekességnek elmegy.
És itt most 32 bites Win10-ről van szó, mert a 64 bitesnek elég kacifántosak a követelményei, nem csak 64 bitesnek kell lennie a procinak, hanem 64 bites LAHF/SAHF, CMPXCHG16B, PREFETCHW-t is támogatnia kell ezeken felül. Ezekben viszont az Intel lehet megelőzte az AMD-t, mivel a korai AMD64-ekből ezek egyike-másika hiányzott. Természetesen ez az Intel részéről nem technikai bravúr, mert ezek a MS nyakatekert követelményei miatt kellenek, nem a 64 bites OS futtatásához. A windowsok korábbi 64 bites verziói, 64 bites Linux, BSD, stb. nem igényli ezeket a kacifántos plusz utasításokat, elég azoknak a sima 64 bites támogatás.
-
alvaro
senior tag
Pontosan mit is akarsz jumperelni rajta?
Ami hirtelen beugrik, mint lehetőség, az a 386DX/486DLC váltás, esetleg FSB (elég kevés lapon), illetve ha van több foglalat (386 + 486) vagy lapra forrasztott proci ÉS foglalat, akkor melyik legyen az aktív.
Ha 486-os (is) a lap, akkor valamivel több a lehetőség, mert lehet, hogy van SX/DX beállítás is. Feszültség már nem valószínű.
Illetve minden esetben lehet cache-méret beállítás, illetve ha van VLB, annak az időzítései.
Hm, így már nem is olyan kevés... viszont sajna a lapot nem sikerült beazonosítani. Van képed, amin az egész rajta van? Mert van lapom ezzel a chipsettel, hátha olyan.
-
arn
félisten
ha jo a kihozatal, akkor szinte ugyanaz a sziliciumlapka, es akkoriban nem nagyon foglalkoztak azzal, hogy korlatozzak a procikat. epp emiatt leptek meg nem sokkal kesobb, hogy labkiosztassal, stb is differencialjak a termekeket. persze a pinragasztas, grafitozas, stb meg akkor is ment
aztan kicsit kesobb mar az sem. az utobbi idoszakban mar tunginolni sem erdemes. -
-
arn
félisten
-
arn
félisten
válasz
Frawly
#64460
üzenetére
Regen is epp ugy javult a kihozatal, mint most... ha jobban tuningolhato volt vmi, az annak volt koszonheto, hogy a piacon volt a nagyobb teso, es ha jo volt mar az adott stepping, akkor sok peldany tudta a magasabb orajelet (pl p133-p200, c300 - p2 450). De ha megnezed az idografikont, honaprol honapra toltak fel a max orajelet, ehhez kothetoek a magasabb orajelu bejelentesek.
mar regota orajelplafonnal vagyunk, az intel csak azert tudja kicsit feljebb tolni az orajeleket, mert mar az xedik iteraciojat gyartja a 14 nanonak.
-
Frawly
veterán
Ez mindig is így volt prociknál. Az utolsó steppingesek tuningolhatók a legjobban, mert addigra kiforrja magát alattuk a gyártástechnológia. A korai darabok az első steppingből meg nem ritkán problémásak, nem csak feltétlenül tuning szempontjából.
Bár egyébként ennek a 100 MHz körüli korszaknak pont az volt a szépsége, hogy a chipek még nem voltak nagyon a technológiai határra hajtva, általában még a gyengébb példányokat is lehetett látványosan húzni, kivételbe elég nehéz volt belefutni (extrém eseteket és szériákat kifogva). Ahogy nőttek az órajelek, annál inkább kezdek el szórni. Ma már az ember megvesz egy i9-et vagy erősebb Ryzent, azok gyárilag annyira a határhoz közel vannak hajtva, hogy nem sokat lehet rajtuk húzni (hacsak nem extrém körülmények között, folyékony nitrogénnel, héliummal).
-
-
válasz
alvaro
#64455
üzenetére
Intelnél a kerámia prociknál egész könnyen megmondható melyik a jól húzható proci.
Csak meg kell fordítani.
Nem nagyon húzható - rövid a saroknál az arany csík
Jól húzható - hosszú csík -
#64455
alvaro
senior tag
Madara-san
#64454
alvaro
senior tag
válasz
Madara-san
#64454
üzenetére
Dátumkód van rajta, Intelnél elég fura formátumban.
Pl. itt egy gyári hűtős példány, ilyen a felirata az alján:
(iPMMX blabla)
BP80503233
SL293/2.8V
MALAY
L8010946-0231
(M)(C)'92'95A lényeg az L0801-es sor. Az L az a gyár, ahonnan kijött, jelesül fogalmam sincs, melyik. A 8 az évszám, ebben az esetben 1998. A 01 a hét, tehát ez a példány mindjárt '98 legelején jött ki a gyárkapun (amin ki is fért, mert nem orosz CPU). Tehát ez nem egy kései darab. '99/2000-esek jobb eséllyel húzhatók, bár van koraiból is szerencsés példány.
-
#64454
Madara-san
aktív tag
frescho
#64439
Madara-san
aktív tag
válasz
frescho
#64439
üzenetére
Honnan tudom, hogy az a 233-as MMX "késői" példány? Illetve milyen alaplapot érdemes alá tennem? (Már tervezgetem a P1 konfigomat is)
Amúgy akkor most a leggyorsabb 486 végül egy Cyrix 5x86?(#64452) arn:
Szép kis gyűjtemény, és egyetértek nekem is inkább a torony házak jönnek be. Jó ötlet az időrendi sorrend, én is igyekszem autentikus gépeket építeni. -
arn
félisten
a 486ok architekturalisan hasonloak voltak a reverse engineering miatt, de azert voltak valtoztatasok a vegen:
* wb l1 cache, jatekok alatt sokat nem szamitott, es igazan 95tol volt tamogatva biosoknal
* az intel dx4ben nem csak a cache volt tobb, de az integer reszet is atvarialtak, igy ott gyorsabb
* az amd fele 5x86ban csak a cachehez nyultak, de sokat nem szamitott, az orajele miatt volt jobba cyrix 5x86 teljesen mas architektura, viszont a 95os lapokban minimalisan gyorsabb, mint az ugyanolyan orajelu dx4ek. a register bitek jo dolog, de nem volt tul kompatibilits, es kesobb kerult a biosokba. gyk sok vizet nem zavart.
egy kesoi vlbs lapban en ezt mertem:
CPU ranking (default settings):
40,77% Intel 486DX 33
57,84% Intel 486DX 50
71,78% Intel 486DX 66
99,40% Intel OverDrive DX4 100
99,54% Intel DX4 100
100,00% Intel DX4 100 WB
103,23% Cyrix 5x86 100
108,07% Cyrix 5x86 120
112,70% AMD 5x86 133 -
#64452
arn
félisten
Madara-san
#64438
arn
félisten
válasz
Madara-san
#64438
üzenetére
ez a haz szvsz korabbi, en olyan 91-92esnek tippelnem. ide osszegyujtottem par tornyot evek szerint: [link] a minitornyok olyan 92-93 kornyeken kezdtek csak elterjedni, de en nem szeretem a fekvot, sose volt, es most sem praktikus, mert nincs hova tenni.
-
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64449
üzenetére
Nekem elég, ha a funkciót másolja, helyettesíti, vagy belemegy azonos foglalatba. A felépítésbeli egyezés nem követelmény, bár azért némi hasonlóság legyen. Hangsúlyozom: nálam. Így az AMD 5x86 486-os klónproci, a Cyrix 6x86 Pentium klónproci. Persze lehet velem egyet nem érteni, meg más szót használni rá, ez az én véleményem. Sok klónproci elég határeset, pl. a Cyrix 6x86-ot nagyon szigorúan lehet 486-os klónnak is tekinteni, hiába áll felépítésben közelebb a Pentiumhoz, nem támogatja a pentiumos utasításokat, ezért CPUID-ben 486-osnak azonosítja magát. Bár én hajlok arra, hogy a 64 bites adatbusz és a felépítésbeli hasonlóság miatt Pentium klónnak tekintsük.
Abban egyetértek, hogy normális játékfejlesztő közepes gépet vesz figyelembe, és lehetőleg egész gyenge gépekre is optimalizál (még ha csak butított grafikai módban, butított grafikával is). Kivéve extrém esetek, általában 3D-s játékoknál, fps-eknél, és bár ott is megcsinálták, hogy azért elterjedtebb, átlagnak megfelelő gépen menjen, de adott esetben csak ultraalacsony felbontásban, alacsony fps-sel, levett rendermérettel (Doom 386-oson). Pont a Doom volt az, amit ráadásul nem is átlagos PC-n fejlesztettek, hanem NexGen Workstation-ökön, olyannyira nem az átlagra mentek. Nyilván azért optimalizáltak nagyon erősen, mindenféle trükköt bevetve, hogy 386-oson is menjen.
Hogy a játékot teljes pompájában élvezhessük ezeknél az extrémebb játékoknál, akkor a mindenkori csúcsot kell figyelembe vennünk, ezért írtam az évszámokhoz azt a proci/RAM besorolást. Szóval 1993-as játéknál már figyelembe lehet venni a Pentiumot, nem túlzás alárakni.
Ez még a MIDI-nél is így van. A Doom ugye tud MT-32-őt meg talán General MIDI-t is hajtani. Nagyon kevés embernek volt ilyen, a legtöbben Adlib meg Sound Blaster valamelyik verziójával vagy klónjával tolták. De ha a legjobb hangzást akarod Doom alatt elérni, akkor de, kell az extrém MT-32 vagy egy komolyabb hullámtáblás hangkártya. Elmegy ugyan olcsóbb kártyákon is, de csak OPL2 vagy OPL3 FM MIDI-ben. Ez egy másik szép példa, hogy nem az akkori korszakban általánosan elterjedtet toljuk, ajánljuk alá. Ma már megtehetjük, mivel rendelkezésre áll.
-
frescho
addikt
válasz
Frawly
#64445
üzenetére
Szóhasználat, de meddig tekintheted klónnak? Addig amíg a funkciót másolja, vagy amíg a felépítése is nagyfokú hasonlóságot mutat? Én az utóbbira szavazok és akkor a 486 szériáig beszélhetünk klónról, mert azt követően a Socketen kívül a procik teljesen mások voltak.
Nem csak a csere miatt ritkák, hanem eleve a legyártott mennyiség alacsony az ár miatt. Aztán jöttek a kerámiák, meg a konkurencia. Az MMX-el teljesen egyetértek. A PPro "feelinges", de az is eléggé gyerekcipőben járt.
Az olyen fejlesztések nagy része hatalmas buktának bizonyult ahol a csúcsra optimalizáltak. Akinek volt érzéke hozzá az ügyelt, hogy a középkategórián jól fusson a játék. A logikád alapján a 93 decemberében érkező Doom-mal akár célozhatták volna a Pentiumokat is. Pont a Doom optimalizációjáró olvastam régen egy jó cikket. Nem véletlen, hogy elkocogott egy 386DX40-en/486SX25-ön. (OK, mai szemmel gáz, de akkoriban igencsak elfogadhatónak tartottuk) Ha jól emlékszem két irányba is optimalizáltak. Egyrészt a 486-os cache méretére, hogy azokon a procikon tuti jól fusson ha maxra van felvéve. De FPU-t nem használtak, a cél nagyjából a 486SX33 volt. Egy szinttel lejjebb a 386-os géppel rendelkezőkre gondolva az volt a cél, hogy mediumon mehessen a program. Gondoltam ez a lista jól szemlélteti, de az a baj, hogy a ISA, VLB, PCI nagyon torzítja az eredményt.
Le voltunk maradva, de ez ma is így van. Nem véletlenül hasonlítottam a HEDT-hez a korai Pentiumokat. Ma vajon hány ember vesz magának otthonra ilyen csodát? MErt az egy dolog, hogy hányan szeretnének, de a valóságban hányan engedhetik meg maguknak és kinek van rá tényleg szüksége?
-
válasz
Frawly
#64447
üzenetére
A K6- ra ugrás már a második lépcső, az első korszakalkotó a K5, mely mint írtam az első sajáttervezésű AMD.
A Cyrix 5x86 azonos órajelen gyorsabb az Am5x86- nál.
Az MII meg persze, SS7 proci, a linkelt MII/400 már a Cyrix utolsó szériája, 0.18 micronos, integerben nagyon gyors, viszont FPU- ban elmarad az AMD K6 szériától. -
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#64446
üzenetére
A K6-ra ugrás jó hogy nagy. Cyrix 5x86-ot nem használtam, azt nem tudom mit megy egy AMD 5x86-hoz képest.
Erről az M-II-ről nem is hallottam, csak most, hogy itt a topikban emlegetitek. A magasabb órajelből ítélve badass procinak tűnik, persze ez már egy más korszak SS7 foglalat, AGP-lap, nagyon távol van már a 486-os szinttől. Gondolom valami K6 szintű.
-
A 486-Pentium átmenethez - a két legnagyobb ugrás : Cyrix486- ról (ami még lényegében sima i486 koppintás) --> Cyrix5x86- ra (Socket 3, de már önálló tervezés, meg is veri @150MHz- en a PODP@100- ast), aztán ezt fejlesztették tovább 6x86/6x86MX/MII- re, Socket7 alá. AMD részről pedig a felturbózott 486, az Am5x86- ról a K5- re. A K5 szintén önálló tervezés az Am5x86 pedig csak egy extrákkal felszerelt iDX4, majd a K5 továbbvitele a K6 családra. A Cyrix kihalt (de szerencsére hagyott nekünk egy jó kis M-II- es retroprocit ), az AMD pedig kisebb-nagyobb javulások-visszaesések után ma is versenyben van.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64444
üzenetére
Ez csak szóhasználat kérdése, hogy mi a klón. A klónoknak nem kell feltétlen közös őstől származniuk, meg nagy fokban hasonlítaniuk.
A bugos P1-ek azért drágák, mert ritkák. Konkrétan az FDIV-es a legritkább, mert ugyan sok ilyen proci volt, de az Intel szinte mindenkinél cserélte, pár ember tartotta csak meg a hibás procit tájékozatlanságból vagy lustaságból. Szoftverek valóban tudták korrigálni. Így kevés maradt fenn belőle, ritkasággá teszi. Nyilván ez egyéni preferencia kérdése, én hibás procit retró gépbe nem építenék be, ha lenne is retró gépem, és pentiumosat akarnék, akkor valami gyorsabb P MMX-szel, PPro-val próbálkoznék inkább, nem alacsony órajeles, hardverbugos, korai Pentiummal. Ha meg lassabb gép kéne, akkor meg eleve nem Penyára építeném az egészet.
Amit meg az évszámokhoz írtam, az nem a realitásokról szól, hanem hogy a játékfejlesztők milyen hardvert tudtak figyelembe venni. Ennek nem feltétele, hogy általánosan elterjedt legyen, elég az, ha a piacon van, ismerik már a teljesítményét, és már úgy írják a játékot, hogy nem spórolnak annyira az erőforrásokkal (ez nyilván csak pár játéknál van, extrémebb esetként), főleg nem a legmagasabb grafikai beállításon, üzemmódban. Úgyhogy, pedig de, már az 1993-as Doom1-nél is látszik, hogy erősebb 486-os kell alá. Ez mind nem a realitásról szól. Azt senki nem mondta, hogy Átlag Jóska ilyenekkel nyomult. Valóban drága volt, de a játékfeljesztőknek meg az amerikai kereseti szinteknek már nem volt akadályozó tényező.
Ha a magyar állapotokból indulnánk ki, akkor minden jó pár évre későbbre tolódik. 1993-ban én is max. ilyen 386-os géppel nyomultam (egy évvel előtte meg csak 286-ossal, előtte 1-2 évvel meg XT szintűekkel), semmi 486, meg Pentium. Meg Windows 3.1 is mutatóban, inkább DOS-szal nyomultam, DOS-os játékok, DOS-ban programozás. Az ilyen 200-300 ezer forintos 486 DX2-őt, meg a megjelent Pentiumot csak a számítógépes magazinok hasábjain csodálgattam, hogy milyen szerencsés, aki megveheti, van rá pénze.
-
frescho
addikt
válasz
Frawly
#64443
üzenetére
A lényegen nem változtat, de a cím és adatbuszt összekeverése halálos vétek
Nem klón, mert nem másolat. Ahogy egy mai Ryzen sem Intel klón. Kompatibilis processzor. A 486-ok még tekinthetőek klónnak, mert az előző generációra épülve az Intel CPU-kal rokonok.
Minden prociban van hiba. Ott volt a Phenomok TLB hibája vagy most a különböző sérülékenységek. Az FDIV-et is kezelte pl. az AutoCAD, erősen túl volt túllihegve. Azért drágák ezek az aranyfiúk, mert ritkák és azért ritkák, mert keveset adtak el belőlük amikor piacon voltak. Ezért mertem azt írni, hogy a megjelenés éve (93) nem egyezik a realitással. Amit arn írt az volt inkább a tényleges trend: A socket 5-be érkező kerámia tokos procik amik már tényleg elterjedtnek tekinthetőek. A redhill-t ajánlom a figyelmedbe, ha még nem ismered. Ugyan aussie, de jól leírja, hogy miből volt mennyisági eladásuk.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64442
üzenetére
Igen, igazad van, az adatbusz 64 bites a Pentiumnál, nem a címbusz, de a lényegen nem változtat, hogy főleg Win9x-től fogva ez sokat számított, DOS/Win 3.1-ben még nem. A 6x86-ról viszont ugyanazt írjuk, lényegében 586-nak felel meg, nem 686-nak. Azért írtam én is, hogy P1 klón, csak egyfajta overdrive stílusban. Egyébként anno nagyon nem szerettem a 6x86-ot, egy csomó rejtélyes fagyás, meg inkompatiblitási probléma volt vele. Míg ezzel szemben az 5x86-tal semmi gond nem volt.
Pentiumoknál meg nem csak a melegedés volt gond, meg a magas selejtarány, hanem többféle bug. Mint írtam, nem csak az FDIV, hanem az F00F is, ami csak azért nem olyan híres, mert szoftveresen is orvosolható, és nem lett belőle akkora médiaszenzáció, nem került sor nagyszabású procicserére. Bár állítólag ezek a korai, hibás pentiumok mostanra többet érnek, mint a hibátlanok
-
frescho
addikt
válasz
Frawly
#64441
üzenetére
Tényleg nem kötekedni akarok, csak zavarnak a pontatlanságok.
Igen, a Pentium sem volt kivétel, de a 60/66MHz-es verziók és a Pentium Pro is kicsit kivételesek voltak. Mire esett volna az áruk inkább kivezették őket. Az első aranyozott, 5V-os Pentiumot a gyártási, meelegedési és egyéb problémák miatt váltották a kevésbé díszes 75+ MHz-es kerámia tokos darabok. Ezt említette arn is Socket 5-ként, ami már sikeres szériának bizonyult. A PPro meg mindig megmaradt felső kategóriának amit a PII váltott.
"itt jól jött a 64 bites címbusz" -> ez bántja a szemem, mert az adatbusz volt 32 vs. 64 bites a 486 vs Pentium relációban. Gondolom csak elírtad. Logikus, mert a 32 bites címbusz is 4GB-ot jelentett volna amennyi sose került azokba a gépekbe.
Cyrix 6x86 már P1 Overdrive klón, architekturálisan 586-os és a PPro-kkal szállt versenybe. -> Nem Semmi közük egymáshoz. Egyrészt már abszolút nem másolat, tehát nem lehet klón. A nagyobbik tévedés, hogy a 6x86 ugyan superskalar, de nem történik mikro utasításokra átfordítás. Közelebb van a Pentiumhoz, mint a PPro-hoz, de marketing szinten jól hangzott a újabb generációnak feltüntetni 6x86-ként. Hasonlóan az AMD-nél a valójában turbó 486 futott 5x86-ként, mint az közismert.
-
Frawly
veterán
Erről én is olvastam, hogy eleinte az Intelnek gyártási problémái voltak a P1-gyel. Az első szériákban volt több bug is, és itt nem csak a híres FDIV bugra gondolok, hanem voltak mások is. De ezt később az Intel megoldotta. A neten egyébként megjelenési árra 880-970 dollárt írnak a P1 60-66-ra. Ez pedig gyorsan esett, mivel ebben az időben gyors volt az elavulás, nagy léptékű a fejlődés, és az Intel is megoldotta a korai gyártási gondokat. Persze ennek ellenére a majd 1000 dolláros proci jó hogy nem volt olcsó, de ez a mai napig így van, mikor az Intel kihozza az épp aktuális csúcs konzumer desktop prociját (nem a szerver, workstation, HEDT procikra gondolok itt, hanem a sima gaming/desktop CPU-kre), akkor megjelenéskor kb. 1000 dolláros áron adják.
A P1 szekerét a Win95, az Internet terjedése, meg a multimédia, és új (valódi) 3D-s játékok, 3D gyorsítók tolták meg.
(#64428) unclefucka: az AMD 5x86 lényegében egy felturbózott 486-os. Pont ez volt a termékek célja is, hogy olyan olcsó upgrade procit gyártsanak, ami belemegy a 486-os lapokba, foglalatba, és a legtöbb alkalmazásban hozza a Pentium sebességét. Persze, fel voltak turbózva, pl. nagyobb órajel, nagyobb beépített cache, stb., de architektúrájukban nem voltak 586-osok, nem tudták a P1 extra utasításkészleteit, nem voltak Pentiumként használhatók, le voltak maradva FPU-kba is, külső buszuk is „csak” 32 bites volt. Ez egyébként DOS-ban meg Win 3.1(1)-ben nem számított, egyformán teljesítettek, ahol a Pentium előnye kijött, azok az FPU igényes dolgok (Quake, CAD programok) és a Win9x multitasking (itt jól jött a 64 bites címbusz), új 3D gyorsítós játékok, ezeknél a 486 már letérdelt csúnyán. Nem véletlen, hogy végül az Intel is kihozta a Pentium Overdrive-okat, mert elég nagy szelete volt a piacnak a 486-os alaplapos gépek bővítése.
Abban igazad van, hogy rosszul emlékeztem, a Cyrix 6x86 már P1 Overdrive klón, architekturálisan 586-os és a PPro-kkal szállt versenybe.
-
#64440
unclefucka
senior tag
frescho
#64439
-
#64439
frescho
addikt
unclefucka
#64428
frescho
addikt
válasz
unclefucka
#64428
üzenetére
Tévedés, mert a Cyrix és az AMD is kénytereln volt részben saját 486-ost fejleszteni. A 386-nál kezdődött a probléma, ugyanis az Intel megvonta a jogokat. Pontosabban megpróbálta a másodlagos gyártóktól, mint az Intel. Erre az volt a reakció, hogy a rendelkezésre álló 386-os technológián és részben az intel 486 visszafejtésén alapulva fejlesztett saját processzort az AMD és a Cyrix. De még nem volt nagy a távolság, a procik felépytése és foglalata teljesen megegyezett.
A 6x86 meg már klón sem lehetett, mert a felépítése teljesen eltért. Legalábbis nekem a klón a másolatot jelenti. A 486-ra még rá merném mondani, de a 6x86, a Nexgen vagy az AMD K5 szériája is teljesen saját utakon indult el.
A 6x86 érdekes, mert integerben például simán verte az Intelt, csak a fránya FPU gyengesége visszaütött, mert pont akkor indult be igazán a multimédia.
arn: Igazad van. Egy jó PCI-os kártya és egy öreg Trident 9000 között még több is lehet, mint 50% programtól függően.
hege8888: Kiegészítő kártyán van a ROM amit tud használni a TVC. Nagyon jó ebből a szempontból a felépítése a rendszerének. Nem volt lehetetlen hozzá faragni, a rutinok egy részét akár a Primo CDOS-ból is átemelhette.
alvaro: Abból főztek ami kéznél volt. Nem válogathatott az ember úgy, mint a PC korszakban, hogy milyen meghajtót szeretne.
Madara-san: Késői MMX mehet 300-on is, ha szerencsés volt az ember. Voltak programok amikben még az első Mendochino Celeronokat is leverte.
-
#64438
Madara-san
aktív tag
arn
#64434
Madara-san
aktív tag
Áh! Így már értem. Eléggé szép, jól megépített DX4 az.
Hercules VGA, GUS, a többi kártya mi alatta?Jó lesz az a DX2 is, igazából én valami Ilyesmi házat képzelnék el, vagy talán ennél kicsit újabbat. Viszont (szerintem) a fekvő házak gyakoribbak voltak abból a korból.
(#64435) unclefucka:
Fejből most meg nem mondom, de ha hazaértem lövök róla egy fotót. -
jokeph
nagyúr
válasz
alvaro
#64436
üzenetére
Jogos.
Jobb a PC közeli sajátja a TVC-nek, ott a csatoló EPROM-jában az IMB kompatibilis DOS 2.0, az mindenre elég, ami kell a lemez kezeléshez.
A sufni megoldás azért ötlött fel bennem, mert pl. az én alapgépem dupla EPROM-os, van az eredeti 1985-ös Basic 1.2-őt tartalmazó, és a tabi Videotonban valamelyik szaki tett bele egy második EPROM-ot, Basic 2.0-ás rendszerrel feltöltve. És megoldotta, hogy egy kapcsolóval lehet váltani a 2 EPROM között, természetesen csakis áramtalanított állapotban.
-
alvaro
senior tag
válasz
jokeph
#64432
üzenetére
Debasszus, legalább a tvc.homeserver-en lehetne valami nyoma akkor
Egyébként szerintem rossz ötlet, jól szórakozok az 1541-ekkel, eltekintve attól, hogy az Insomnia demó loadere valami iszonyat háklis, már a második lemezen próbálom beadni egy eredeti C64-nek, de kb. 5 meghajtó (2*1541, 1541-C, 1541-II, Oceanic) és 7 gép random permutációjával se értem el, hogy legalább egyszer hiba nélkül lefusson
Szóval vicces, szépen ketyeg, egyszerűbb hibűkat orvosolok is rajtuk, de TVC-re nem tenném, jobb a PC-közeli megoldás. És mennyivel egyszerűbb. Az 1541-et meg PITA lenne rátenni a saját külön oprendszerével meg fura csatolójával (még ha nem is lenne muszáj a gyári lassúságát átvenni). -
#64435
unclefucka
senior tag
Madara-san
#64433
unclefucka
senior tag
válasz
Madara-san
#64433
üzenetére
Ha nincs meg a Tseng, akkor a CirrusLogic VGA karik is jók voltak anno.
I/O kártyád milyen van? -
#64434
arn
félisten
Madara-san
#64433
arn
félisten
válasz
Madara-san
#64433
üzenetére
a dx2-66 92 vegen kerult piacra, meg a pentium elott, tehat csucsnak szamitott a pcs piacon. a helyet a socket4es p66 vette at 93ban. a dx4 94ben jott, de mar mainstream piacra, olcsobb volt, mint a pentiumok, es inkabb mobilban hasznaltak.
tehat az utolso 486, ami csucsnak szamitott a dx2-66 volt.
en is dx4et hasznalok: [link]
azert egy 93as dx2ot szivesen osszeraknek - a fobb reszek mar megvannak (lap, proci, mem, kartyak etc), de korabeli tornyot szep allapotban baromi nehez talalni.
-
#64433
Madara-san
aktív tag
unclefucka
#64408
Madara-san
aktív tag
válasz
unclefucka
#64408
üzenetére
Mindenképp
A ház már úton van hozzá, holnap fogom kiforrasztani az akksit, aztán össze rakom. A tervezett konfig (a fentebb kifejtett alaplap és koprocin kívül):
- AT "kistorony" (midi...?)
- Tseng ET4000 (ha megtalálom...)
- Sound Blaster 16 CT2290 (AWE 32 nincs sajnos, GUS meg csak egy darab van az talán 486-ba megy)
- valami-amit-épp-találok ISA hálókari
- 1,44; 5,25 FDD
- CD-ROM (próbálok korhűt...)
- 540 (MB) IDE HDD + még egy hasonló méretű, mobil rack-ben.
- legalább 8 MB RAM, esetleg ha lehet megpróbálok többet szerválni.Aztán lehet színesítem ezt még valami vicces dologgal, SCSI kártya, pl.
Megy rá a DOS 6.22 és a Win 3.11 hozzá való korhű szoftverekkel egyetemben. Ha készen van teszek fel ám képeket!
(#64401) arn:
Miért a DX2 volt az utolsó 486 "csúcsproci"? Egyébként számomra is érdekes, fűz hozzá pár emlék (igaz a DX4-100hoz több). Valószínűleg a VLB-s 486osomba olyan proci fog kerülni.(#64410) frescho:
Élőben még sajnos nem találkoztam olyan lappal. Bacsis tesztjében olvastam a 486 DLC projektről, de én főleg a 386 CPU tuningolására lennék kíváncsi.
(#64421) frescho:
> Az igazi egy 166MMX jól felrángatva 250MHz-re.
Nem jobb már akkor 233-as MMX-et húzni addig, amíg lehet (~300 a határ P1-nek?) -
-
-
#64428
unclefucka
senior tag
Frawly
#64424
unclefucka
senior tag
válasz
Frawly
#64424
üzenetére
"486 klón" nem igazán létezett, mert az alap architektúra itt is megegyezett a gyártótól függetlenül. Az 5x86-ra inkább a 486(+), vagy a 486(Upgrade), vagy ilyesmi jelzőt lehetne akasztani, hiszen egy alap 486-nál többet tudott és nem csak órajelben.
A 6x86 már klón volt, de nem 486, hanem Pentium klón. És teljesítményben soha nem tudta befogni az Intelt, hiszen mire tudta volna, addigra már volt PII és nagyjából ott lett vége a kis gyártóknak (Cyrix, ST). Ezután már csak az Intel és az AMD volt ütőképes.
-
arn
félisten
a regi gepek megiteleseben mindig elfelejtodik a korabeli chipset es vga kerdese, ha sebessegrol van szo. pedig siman volt 20-30% is a korabeli chipsetek hatranya. a triton elotti chipsetek nem voltak tul fenyesek, de a socket7nel altalanos pb cache hianya is jelent vagy 10-15%ot. a korai 486ok sem eppen azt tudtak, mint a 94es kornyezetukbe bepattintva merhetunk (foleg a vlb elott).
szoval egy korai es kesoi dx2-66 kozott siman lehet 1.5x differencia jatek szempontbol, de a penyanal is volt vagy 20-30% az orajelen felul.
-
frescho
addikt
válasz
Frawly
#64424
üzenetére
Ha csak az upgrade árát nézed, akkor teljesen korrekt az árkülönbség az árlistán a 486 és a Pentium között. Abból indulsz ki, hogy valakinek már volt egy jó gépe, de azt is meg kellett már vennie előtte. Az ár 93 végi, nem tavaszi amikor még nagyobb prémiumot kértek el az újdonságért. Csak maga az upgrade került volna egy havi bruttó medián fizetésbe, szóval még mindig nagyon réteg terméknek számított, mint ma a HEDT. Nem véletlen, hogy ritkák az aranyozott fejú Pentiumok. Ahogy arn is írta a Socket 5/Pentium 100 környékén kezdett kiforrani. A megfizethetőséget kb. a 6x86 megjelenésének idejére tenném, az nagyon lenyomta az árakat.
Quake-nél 320x240 volt a cél felbontás, a 640x480-hoz már 3D gyorsítás kellett. Erről meg csak álmodoztunk jó hosszú ideig. Valamiért nekem a jól tuningolható 166MMX-hez kötődik az első értelmesebb 3D gyorsító kártya.
-
arn
félisten
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64421
üzenetére
Ennyire ezért nem volt drága 1993-ban sem. Nem összerakott gépet kell nézni, hanem árlistánként összerakni alkatrészenként. Persze úgy is drágára jön ki, min. 1000-1500 USD. De kihozható volt kevesebből is, ha csak lapot+procit vettek meglévő gépbe, vagy később csak egy overdrive procit (talán 1995-től volt már az is) 486-os lapba. Persze akkor sem volt túl olcsó, azért nem a magyar pénztárcához volt szabva, az egyszer tuti biztos.
4000 USD-ért az a gép lehúzás volt mindenképp (és a ~2000 USD is húzós egy 486-ért), maradjunk abban. Figyelembe kell venni, hogy a megjelenéskori árhoz képest gyorsan esett az ára, az első néhány hónapban is, pláne 1994-re. Abban viszont egyetértek, hogy a lassabb P1-ek nem érték meg az árukat (60-75 MHz közöttiek). FPU-ban erősebbek voltak, de az kevés embert érdekelt, a többiben meg nem volt gyorsabb, mint egy 5x86. Egy előnye volt még, 1-2 extra utasítás, de akkoriban még nem volt olyan progi, ami kihasználta volna, rá lett volna optimalizálva. Később meg voltak ilyen progik, de addigra voltak gyorsabbak Penyák is. A 90MHz-es P1-nek viszont már volt értelme, az már olyan szinten volt, hogy a legerősebb 486 klón már nem bírta befogni, jó, talán az 6x86, de az későbbi.
A Quake gépigénye szoftverrenderben nagy függött attól, hogy mekkorára vetted a felbontást. Ilyen 1024×768-on szerintem egy MMX-en is akad, talán P Pro, P2/Celeron szintjén lehet kísérletezni nagyobb felbontásokhoz.
-
arn
félisten
-
frescho
addikt
válasz
Frawly
#64411
üzenetére
Lehetett. Persze lehetett, meg most is vehetnél HEDT-et, de valójában hányan tudják megvenni?
Kerestem egy 93 végi BYTE magazint, abban összerakott gép árakat. Direkt nem Compaq vagy IBM masinákat, mert azok még drágábbak lennének.
60MHz-es Pentium 8MB RAM-mal $3999. A megfizethető kategóriának ott már a 486-os számított (DX3= $1539, 66=$1979) amikor mi a 386DX40-re vadásztunk. Mai értékre átszámolva a Pentium $7,101.95 ami egy jó mérnöki fizu. A beosztott mérnök, akivel Philyben beszélgettem tavaly Karácsony előtt durván a felét kereste. De még az ő fizetése is a medián felett van bőven. 93-ra vetített statisztikát nézve főiskolával már kb. 1.5 fizuból kijött talán a gép. De a többségnek ez inkább negyedéves kereset, vagy még több lett volna.
Erősebb Pentium 93-ban a 66MHz volt a 60-nal szemben még több lóvéért. Azért tiltakozom ellene amúgy, mert pont ez a kategória ami értelmetlen retró játék szempontból. Nagyon átmeneti darab ritkaság számba megy. Az akkori progikhoz bőven sok, de a Quake félékhez meg bőven kevés. Egy kicsit későbbi 200 MMX + a Voodoo amit említettél jobb páros, mint bármelyik korai Pentium. Ha a határt kérdeznéd, akkor 486 után rögtön a 166MHz-et mondanám. Annyi kell a Quake alá, ha software renderrel akarod futtatni, de glQuake esetén is, hogy tudja etetni a kártyát. A linkelt teszt alapján még az is koccos, bár akkoriban az 5x86 után nagyon jónak tűnt a kb. 30 fps: [link] Az igazi egy 166MMX jól felrángatva 250MHz-re.
-
válasz
Frawly
#64413
üzenetére
Igen, ezért cseréltem le..
Kicsit aggódtam mert nem akartam a monitorom analóg bemenetét használni, és ezen régi kártya nem akarta megjeleníteni eddig nekem a biost a DVI/hdmi kábelen. De kiderült hogy tápreset után választja ki a fő kimenő portot (nem úgy mint a mai kártyák), úgyhogy egy újraindítás vagy restart nem elég az analógról hdmi-re váltáshoz, kikapcsolás szükséges.
-
Ranagol_5
őstag
Újabb ingyen elvihető cuccokat ajánlanék fel, ha valakit érdekel.
Az egyik egy Acer EG31M deszka hátlappal + E5200.
Illetve egy HP Compaq dc5100 SFF egy Benq G700 17"-os monitorral.
A Gépben:
1,5Gb DDR2 533mhz-es ram
P4 3Ghz socket 775
Asszem 20Gb vinyó
DVD-ROM
Ha valakit érdekelnek, szóljon. Ha a héten nem jelentkezik innen érte senki, akkor feltszem apróra.
-
-
-
Frawly
veterán
válasz
Doky586
#64412
üzenetére
Ezen semmi meglepő nincs, ez papírforma szerinti különbség. A Radeon egy felső kategóriás, 256 bites memóriabuszú kártya, 5× akkora memósávszéllel, dupla annyi shaderrel és feldolgozóegységgel, némileg magasabb órajelekkel. A 6200-as egy alsó kategóriás kártya, 64 bites memóriabusszal rendelkezik.
A 6200 előnye az Shader Model 3.0 támogatás (igaz, ahol ez számítana, ott viszont úgyis túl gyenge fps-t hoz), meg a kisebb csíkszélesség, alacsonyabb fogyasztás, de ezt a hajunkra kenhetjük, ha egyszer egy vér gyenge kártya. A maga idejében sem nagyon vette senki, kínjukban mindenféle lapra meg laptopra integrálták, meg Tesco value irodai konfigokba tették be, hogy ne maradjon a nyakukon. Mai napig elrettentő példának jó, mint anno a GT 210-es, ami utólag minden review-ban elnyerte a valaha volt legkakább GPU címet, ami azért valódi érdem, azt nézve, hogy jó pár hulladékot adtak ki az évek folyamán különböző gyártók, amik csak grafikus lassítóknak voltak becézhetők.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64396
üzenetére
Pedig nézz utána, hogy a Pentium 1 az 1993 májusában jelent meg. Ne abból indulj ki, hogy M.o.-n csak 1994-1995 között lett általánosabb, gazdag jenkiknek hamarabb elérhető és megfizethető volt (többet kerestek már akkor is, nem kellett vámot fizetniük, nem volt kedvezőtlen dollár-forint átváltásuk, nem volt olyan magas az áfájuk sem, mint a magyar). Már pedig a játékokat is ott írták. Persze még 1996-ban, 1997-ben is el lehetett lenni egy sokkal olcsóbb AMD 5x86-tal (én valami 1998-1999-ig használtam). A Quake-kel sem volt baj, a titka, hogy nem volt szabad a felbontást emelni, csak ilyen pixelesen lehetett nyomulni vele VGA lowres-ben, meg alá kellett tolni min. 8 MB memóriát, de nem volt az a memómennyiség, amit ne tudott volna hasznosítani. Jól emlékszem, hogy az első játék volt, ami be tudott cuppantani lazán 64 MB memóriát is, ha annyi volt a gépben, csak úgy pislogtam.
Nyilván, aki burzsuj volt, erősebb Pentiumon nyomult, meg volt korai 3dfx gyorsítója, az emelhette a felbontást. De ez ilyen tényleg kő gazdagoknak, lottónyerteseknek volt opció csak.
Szóval azok az évszámok, meg procitársítások, amiket írtam, azok évre pontosan megállják a helyüket. Nem arról szólnak, hogy akkoriban mivel nyomták a magyarok, hanem aki már ma retrózik, és tobzódik a hardverben (esetleg emulátorban tolja), az mit toljon az egyes játékok alá, hogy a sebessége megfelelő legyen. Ezek az évszámok persze csak általános iránymutatások, mert játékonként is ingadozik.
-
frescho
addikt
Sok sikert hozzá, jó kis gép lesz. Az 5V-os ha terheled jól fel tud melegedni, de láttam bordával és nélküle is. A 3.3V-os tuti bírja borda nélkül, de a régebbire azért én mai fejjel raknék bordát, de venti nélkül.
Madara-san: Nem kell ezen csodálkozni. Az AMD le volt maradva a csúcsmezőnyben, de a középben valamit gurytani kellett. Egész jól sikerült, ha jól emlékszem a 386DX40 hasonlóan standard válasz volt, mint később a Celeron 300A vagy a 754-es A64 3000+
Amire gondoltam az olyan kombi lap amibe 386 és 486 is betolható.
hege8888: Valaki baromi mázlista volt
jokeph: Szép drive-ok
-
#64409
hege8888
aktív tag
unclefucka
#64408
hege8888
aktív tag
válasz
unclefucka
#64408
üzenetére
írtam pü
-
#64408
unclefucka
senior tag
Madara-san
#64404
unclefucka
senior tag
válasz
Madara-san
#64404
üzenetére
Vágj bele! Ha elakadsz valahol úgyis van itt elég elvetemült fazon, aki segít.
Alkatrész is akad még talán, ami megy, ha az lenne a gond.
Aztán írd meg, hogy mi lett a végleges konfig.
És persze jöhetnek a tesztek. hege8888:
Kő' a borda? Ha nem, akkor visszateszem a doboz mélyére... -
-
#64404
Madara-san
aktív tag
Hosssszu
#64374
Madara-san
aktív tag
válasz
Hosssszu
#64374
üzenetére
Hát én is meglepődtem, hidd el.
Nem rémlett, hogy lett volna bármiféle DLC procim úgyhogy ennek most megörültem.
Egyébként igen, én is úgy tudtam ahogy írta arn kolléga, Intel 386-ból csak 33-as volt. Ezért is csodálkoztam rajta, hogy a "legerősebb" 386 az AMD-től van.(#64375) unclefucka:
Az ötlet onnan jött, hogy szeretnék építeni XT - PII közötti gépeket, ezeket a lehetőségeim szerint kimaxolni. És azért 386-al kezdek, mert anno még gyerekkoromban (~2002) egy 386-os volt az első igazi saját PC-m (szintén AMD DX-40, koproci nélkül), ami ugyebár már akkor is nagyon elavult volt. Úgy voltam vele, hogy legalább az enyém. Elkezdtem rá gyűjtögetni a mindenféle DOS játékokat, szoftvereket, 1-2 doboz floppyval mentem mindig a suliba az informatika szakkörre. Nos, ez a gép még meg is van, de meghagyom abban a formában ahogy van. Helyette a fentebb tárgyalt alaplap + koproci kombóval próbálok építeni egy ennél "combosabbat". Emlékszem, hogy anno Doomoztam is rajta (szépen laggolt is ), de főképp Wolf 3D, ROTT, Commander Keen, One Must Fall 2097, Jazz Jackrabbit féleségeket szeretnék rajta kipróbálni, tesztelni. Azért meglesem hogy fut a Doom.Ez a kifejezett IT-mindenes szekrényemben volt, néha érdekes kincsek bukkannak elő onnan.
A cél most épp az volt, hogy egy "gyors" 386-ost építsek, fentebb kifejtett okból, lassúnak jó lesz majd a 286 és az XT (már ha fel tudom éleszteni az alaplapjaikat, de az már egy másik történet lesz).
Amúgy a Quake-el, Doommal én is úgy vagyok, hogy modern gépen, modern OS-en játszom velük, mert még a mai napig "életben vannak tartva". Rengeteg mod, source port, teljesen más gépigény.
(#64387) frescho:
Hú, erre kíváncsi lennék. Gondolom olyasmi alaplapra gondolsz, amin integrált 386 DX-40 van, de tehető bele 486 DLC proci, és VLB busszal is rendelkezik. Sajnos nekem nincs ilyenem, de megnéznék egy tesztet, hogy "mit megy" a 386 50 MHz-en. -
.
Tudom, hogy nem, hisz a Dothan sem 64-bites, de van nx/xd. Nincs jelentősége esetünkben, csak azért említettem, mert az is tévesen szerepel az 505-ről szinte mindenhol 
Az s2011-es konfigon sikerült befagyasztanom 1607-es BUILD-ra, nekem ne nyöszörögjön minden kacatért (nem is vacakol, töretlenül megy lassan 1 éve), stabil cuccok vannak rajta, ellopni nincs mit róla, a rendszert macriummal el is mentettem egy HDD-re, az meg le van választva. 
). 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Gyúrósok ide!
- Ubiquiti hálózati eszközök
- Kuponkunyeráló
- Nem tetszik a PC-gyártóknak az Xbox új iránya?
- Óvodások homokozója
- Egyre inkább szoftverrel segítene a Core CPU-k teljesítményén az Intel
- Linux kezdőknek
- The Division 2 (PC, XO, PS4)
- Xiaomi 15T Pro - a téma nincs lezárva
- További aktív témák...
- 27% - ASUS Hyper M. 2 X16 V2 4X M. 2 PCI-e SSD Beépítõ Kártya!
- Keresünk iPhone 15/15 Plus/15 Pro/15 Pro Max
- Azonnali készpénzes AMD Radeon RX 5000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen / csomagküldéssel
- GAMING PC! Ryzen 5700X / RTX 3070 / 32GB 3600MHz / SSD / 700w Gold!
- HIBÁTLAN iPhone 12 Pro 128GB Graphite -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4644
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest