Hirdetés
- OnePlus 15 - van plusz energia
- Yettel topik
- One mobilszolgáltatások
- Xiaomi 15T Pro - a téma nincs lezárva
- A piac legerősebb kameráját ígéri a Xiaomi 17 Ultra
- Mit várunk 2026-ban a mobilpiacon?
- Külföldi prepaid SIM-ek itthon
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Így változik a Galaxy A37 és A57 kamerája
- Fotók, videók mobillal
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
robyeger
addikt
Szorzózár Upgrade: habár az Asus a Core2 procit támogató lapjai BIOS-ból kivette a Speedstep tulajdonságnál választható ''minimum speed'' opciót, de sikerült egy Asus P5K Deluxe (rev. 1.00G) - BIOS ver. 0202 deszkában windows alatt fixen visszavenni a PentiumD ''C1''steppinges processzorom szorzóját az EIST által meghatározott 12-es minimumra a AI Suite V1.02.02 (AI Booster) program segítségével. [link] Feltételezem más alaplapoknál is működhet a dolog, csak próbálkozni kell, akinek adott az #1hsz.-ben felsorolt proccesszorok egyike, megjegyzés: kimaradt a felsorolásból a ''D0'' steppinges 6x1 processzorok, azoknak 12-es a minimum szorzója.
A BIOSban ilyenkor lehet, hogy ha be akarunk lépni a ''CPU Configuration'' menübe ki fog fagyni, hiszen olyat állítottunk be, ami ismeretlen a bios kezelőfelülete számára, ez alatt nem kell bántani, hiszen nem is szükséges.
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
Qkackca
#3431
üzenetére
a MEM<->CPU számára elérhető valós sávszélesség a Core2-nél alacsonyabb(nem is kevéssel), mint ugyan azon FSBn egy Netburst procinál. Sokan esküdnek, hogy milyen jó miszerint a Core architektúránál visszavették 14-re a futószalagok számát a Prescott 31-vel szemben. Szerintem ennyire azért nem kellett volna, hiszen ahogy nő az FSB (jön az 1333, majd pedig 1600) és gyorsulnak a memóriák, de sajnos nő a késleltetésük is, inkább a sávszélen lehet a leendő prociknak többet profitálniuk, nem hiába még nem tett le az Intel a Hyper-threading újbóli alkalmazásáról sem.
-
robyeger
addikt
nem vagyunk jósok
Mint láthatod Intel [link] 71C ajánlja melegiteni a procidat, tehát csak addig emeld a magfeszültségét, míg 100% terhelés alatt nem haladja meg ezt a hőmérsékletet, aztán hogy ezen a feszültségen mennyi FSB-t bír az majd kiderül, közben ügyelj, hogy fixálva legyenek a PCIE/AGP/PCI órajelek 100/66/33-ra. plusz a memóriaidőzítések kézzel legyenek beállítva, legegyszerűbb az SPD szerint, legvégül az FSB : DRAM arányra is figyelni kell. Ha tippelnem kell, megfelelő alkatrész körítéssel stabil 3Ghz. -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#3421
üzenetére
én azt mondom nem 1program futásideje határozza meg, hanem inkább egyszerre támadjuk meg többel, az egyik lehet az everest, +3dmark, +Prime95, +másolgassunk a winyók között, ha ezt túléli, azaz mind1ik jól lefut, a winyó másolatok is stimmelnek, akkor a mindenapi használat során esetleg felmerülő hibajelenségeket az elkövetkező 1-2héten belül még korrigálhatjuk(finomhangoljuk). Ez lenne az állandó tuning én ebben hiszek (BIOSban fixen és állandóra beállított), létezik még az ideiglenes, mikor pl. winből meghúzom, számomra az csak rekordöntögetésre alkalmas, értelmi haszna nem sok.
-
robyeger
addikt
néztem én is a lapod leírását, tényleg nem tud szorzót állítani, hiába tennénk bele szorzózár mentes CPU-t. Próbáld meg winből szofveresen állítani a szorzón: talán ezzel: [link]
vagy ha nincs más megoldás, próbálj előnyt kovácsolni a hatrányból
, tuningold így a processzort, hiszen a lapod tudja a 800FSB-t. 200Mhz-ig biztonsággal huzhatod az FSB-t, csak ugyelj a memória időzítésekre és az FSB : DRAM arányra, meg a AGP és PCI órajelek 66/33-ra fixálásra(reméljük tudja az alaplap). Hátha képes a 250Mhz-es FSB-re is, akkor meglenne a 3Ghz -
#3417
robyeger
addikt
Mz/ts250@300
#3405
robyeger
addikt
válasz
Mz/ts250@300
#3405
üzenetére
ugyan készültek 478 prescott magok ''D0'' és ''G1'' steppingel is, de sehol nem írják a neten, hogy ezek tudnák az EIST-et, már csak azért is nagyon kérdéses lenne a dolog, mert a 478 lapok nem ismerik az EIST-et nem is támogatnák, csak a TM2 tudják támogatni, még azt se mind1ik.
-
#3403
robyeger
addikt
Mz/ts250@300
#3399
robyeger
addikt
válasz
Mz/ts250@300
#3399
üzenetére
478 tokozású prociknál csak TM2 létezhet, ami csak 14-re veszi vissza a szorzót, az EIST kizárt.
[Szerkesztve] -
#3397
robyeger
addikt
Mz/ts250@300
#3396
robyeger
addikt
válasz
Mz/ts250@300
#3396
üzenetére
Northwood magnál még nem alkalmazott az Intel EIST engergiagazdálkodást.
-
robyeger
addikt
válasz
Superman
#3368
üzenetére
E4x00 procik azért jók, mert az induló FSB-jük csak 200Mhz, tehát nagyobb szorzójuk van, így nem gyötröd feleslegesen a chipsetet, mert ha leméred a valós memória sávszélességet, megláthatod a Core2 egyetlen gyengéjét a Netburst-el szemben. Amúgy annyi köze van a Allendale-nak a PentiumD procikhoz, mint Ladának a Mercédeszhez
-
robyeger
addikt
válasz
Superman
#3363
üzenetére
Ha elolvasod az 1hsz 7. pontjában az irományomat, ott külön kiemeltem azon lapokat, mint az enyém is amiből készült C2D támogató és még nem támogató PCB revizió is. Tehát kezdj a BIOS verziószámokban visszafelé haladni az AFUDOS-al és remélhetőleg egyszer csak meg fog jelenni és működni is fog a ''minimum speed'' opció valamelyik BIOS verzióban. Igen Core2 prociknál biztos nem kell szenvedni a szorzóval
-
robyeger
addikt
válasz
Superman
#3356
üzenetére
Qkackca is: Itt egy kép a gépem belsejéről. Bocs, a gyenge minőségért, de csak ennyit tud a mobilom
[link]
(Felül feketlik a fémkereten belül az 500W Liberty-m, alul a 400W Codegányom)
Superman: Itt pedig két kép a tápközösítő kábelról: [link] és [link]
A processzorhoz szükséges feszültség az össz magórajellel van összefüggésbe, nem az FSB-vel. Nálam maradt 3.2Ghz-en a proci, ezért dekával se kell neki több Vcore-t adni.
BIOSban az Advanced menüben/ a CPU Configuration almenüben/ a Intel(R) Speedstep Technology opciót „minimum speed”-re kell állítani. Találtál ilyet? vagy csak enable/disable vagy Automatic/disable Mik közül lehet ott választani?
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
Qkackca
#3349
üzenetére
a elektromos fogyasztás pont csökken a 2táp miatt, mivel kisebb terhelésen gazdaságosabb bármilyen táp. Nálam kettőnek az összege szerintem kisebb, mint ha 1db végezné az egészet, hiszen a konfigom biztos ~60-70% terhelné az 500W Liberty-met.
Majd nyomok pár képet róla
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#3348
üzenetére
úgy tudom boltban külön nem kapsz ilyen táp közösítő kábelt, de nagyon egyszerűen van megoldva a fő tápról, amit az alaplap bekapcsol zöld színű(PSON#) és a mellette lévő fekete(föld) van átvezetve a második tápra. és annyi hogy a fő táp és az alaplap között kiiktatták a -5V, ami fehér színű lenne. Az egész 2db 24tűs anyából és 1db 24tűs apából áll.
Igen 24<->20tűre lehet kapni átalakítót, ha kell. Majd küldök képet, ha már ennyire érdekel titeket -
robyeger
addikt
-
robyeger
addikt
válasz
Superman
#3337
üzenetére
a simpla órajel emeléssel semmi fizikai kárt nem okozhatunk(feszültségekre kell jobban odafigyelni), esetleg instabil lesz a rendszer tőle.
VGA-ra fokuszálva, ezért édemes erőltetni PCIE deszka esetén a 266FSB-t vagy 250Mhz-nél próbáld ki a PCIE órajelére ~94Mhz-et (az a -6Mhz nem fog teljesítmény kiesést okozni) Sok lap esetében érdemesebb addig AUTO-n hagyni, míg nem tapsztalunk instabilitást.
Finnyás videókarit fogtál ki
[Szerkesztve] -
#3250
robyeger
addikt
ace_ventura
#3247
robyeger
addikt
válasz
ace_ventura
#3247
üzenetére
250FSB-t a Gallatin magnak is birnia kellene, szerintem hasonlókra lehet képes egy ''G1'' steppinges Prescott mag is.
-
robyeger
addikt
gyári hűtővel annyit lehet max. elérni, amennyit eddig sikerült neked. (mert 70C fölé nem érdemes melegiteni a CPU-d) én kapcsiból inkább felsőkategóriát ajánlok, mert ez hosszú távú befektetés, mivel a procik hőtermelése ugy nézz ki csökkenőben van és az LGA775 és az AM2 is hosszabb ideig velünk fog maradni. pl: Zalman CNPS9500 vagy CNPS9700 és nagyon jó az Asus hűtőtornyai ASUS Silent Square PRO. A lényeg hogy alulról is legyen felfogatás, a nyomó erő miatt az a hatékonyabb és az alaplapot se teszi ki hajlító erőnek, én zalman rajongó vagyok, mert annál proci cserénél nem szükséges kiszerelni az alaplapot.
-
robyeger
addikt
ujonnan már nem éri meg venni, akkor inkább PentiumD - 915,
de amúgy a legjobb 1magos tuning P4-ek közé tartozik: ha ''N0'' steppinges akkor 14-es szorzóvisszavételre képes, ha ''R0'' steppinges, akkor 12-re. (szorzóról bővebb info az #1 hsz-ben)
ajánlott deszka pl: valami régebbi Asus 945P vagy 955X chipsetes vagy újban Asus P5L 1394-től, +jó tanács; a 945PL chipseteseket kerüld. -
robyeger
addikt
Update: az első hsz 7. pontjához (szorzóvisszaállítás)
Most vettem észre, hogy nemrég megjelent 3db ''D0'' steppinges Cedar Mill magos Pentium4 processzor az Intel kínálatában. A sSpec number a következő:
631-ben: SL9KG
641-ben: SL9KF
651-ben: SL9KE
Feltételezem, hogy az EIST 12-re veszi vissza a szorzót?! Ha valakinek ilyen procija van léci jelezzen már vissza nekem biztos, ami biztos
/a sSpec number rá van gravírozva a processzor fémlapjára(sapkájára) vagy a dobozán lévő product code-nak utolsó 5db karaktere/
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#3179
üzenetére
-cseréld ki a tápot és ha még mindig zizeg, akkor nem a táp volt az
-1hsz 7. pontját végig olvastad?, mert ott belinkeltem az alaplapom BIOS képernyőjét, ahol 12 szorzónál rosszul jelzi ki az órajeleket. Igen irtam régebben, hogy a 865pe chipsetnél a 250Mhz FSB a ((garantált tuning)), felette szerencse kérdése, de 270-nél már tuti elfogy a szerencse is. Ugylátszik a te lapod 260-ig birta dualcore procival. A proci Vcore-ját mindig a magórajelhez állítjuk, tehát ha alacsonyabb az összórajele, hiába magasabb az FSB, akár alá is lehet feszelni (underclocking) az overclocking-ra szerintem már úgy is ráuntál
-
robyeger
addikt
válasz
Superman
#3175
üzenetére
én nem szoktam ilyen mélységű elektronikai mod-okba belemászni, egyszerűen úgy társítom az alaplapot és a tápot, hogy az elvárásaimnak megfeleljen(kielégítsen). Szóval a régi bevállt módszer a kizárásos alapon való alkatrész cserélgetés.
ha alap órajelen minden jól működik, és szoftveresen nincs gond akkor tuning terén így jártál ezzel a cuccal. Részvétem.
Tapasztaltam már én is kifáradást tuningnál, hogy az elején vitte, aztán később már csak kevesebbet bírt el. Méretileg a legkisebb dolgok szoktak a legkisebb mértékben ingadozni, kezdve a procitól, majd memória, alaplap és végén a táp.
A táp tuning fogyatékosságát(hibáját) nehéz megitélni, pl. azt se tudom hány db és milyen winyót és VGA karit kell meghajtania a gépedben, de szerintem 550W-ba még a tuningolt procinak is bele kell férnie.
[Szerkesztve] -
-
robyeger
addikt
válasz
robyeger
#3106
üzenetére
Sziasztok! Előre is köszönöm bárkinek, aki véleményezi(észrevételt tesz) ezen irományomat, mind magyar fogalmazásbeli, mind szakmai szempontból
Továbbá, keresek egy vállalkozó kedvű egyént, aki ezt könnyű szerrel angol nyelvre tudná fordítani, mert én lusta vagyok és már az angol nyelvtannal is hadilábon állok
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
PROCESSZOROK ENERGIAGAZDÁLKODÁSA
Ahogy egyre nőtt a processzorok(CPU) komplexitása(csíkszélességhez mérten), tehát egyre több tranzisztort tartalmaztak, úgy nőtt vele az energia felvételük és a mellékes(káros) hő kibocsátásuk is. Elsőként a mobil számítógépek világában merült fel azon igény, hogy ha egy processzor nincs vagy kevésbé van megterhelve(használati %), ezzel arányosan valahogy csökkentsék az energia felvételét és hő kibocsátását is. Ennek legkézenfekvőbb módját abban látták a gyártók, ha terheletlen állapotában a processzoroknak lejjebb veszik a szorzóját, ez által csökkentve a processzormag órajelet, következésképpen így már biztonsággal csökkenthető a magfeszültsége, ami pedig kisebb energia felvételt eredményez. Az Intel cég a szorzócsökkentésre kétféle eljárást fejlesztett ki:
Enhanced Intel SpeedStep Technology (EIST) és a
Thermal Monitor 2 (TM2)
Természetesen azért születtek teljesen más elven működő energiagazdálkodási eljárások is, amik változatlanul hagyják a processzor szorzóját; működésükre nem térnék ki, csak felsorolás szintjén pár példa:
Enhanced Halt State (C1E),
Thermal Monitor 1 (TM1),
On-Demand Clock Modulation (ODCM)
Ezen eljárásokat általában az alaplapi BIOSban, le lehet tiltani, de nem érdemes hiszen ezek a processzor túlhajtás nagyságát se befolyásolják. A TM2 eljárás ha nincs tiltva a BIOSban automatikusan működésbe lép az ezt támogató operációs rendszeren (pl. a DOS nem támogatja, de a BIOS képernyője alatt se működnek). A EIST eljárást viszont a Windows XP SP2 alatt is kézzel kell aktiválni, méghozzá úgy, hogy a Vezérlőpult / Energiagazdálkodási lehetőségek / Energiagazdálkodási sémák közül a „Minimális energiagazdálkodás”-t kell kiválasztani. Angol szakirodalom:
[link]
Ha ezek működését szeretnénk ellenőrizni vagy megfigyelni, tudom ajánlani a:
Rightmark CPU clock utility nevezetű programot.
[link]
Ezen program monitoring funkciójában láthatjuk processzorunk pillanatnyi adatait; legfelső diagrammon a magórajelét, a középső diagrammon a terheltségi állapotát és legalul a szorzó(FID) és a feszültség(VID) értékét.
[link], (mirror)[link]
Példában mutatott processzor szorzója jó látható, hogy csak két állapot között 14 és 16 között váltakozik. Ezt min. és max. szorzónak szokták hívni, természetesen léteznek már olyan processzorok is, ahol lépcsőzetesen azaz nem csak két érték(min. és max.) között ugrál a szorzó, hanem köztes értékeket is felvehet, ilyenek a Netburst architektúrájú mobil processzorok és az újabb Core elnevezésű processzorok bizonyos példányai. Eddigi tudomásom szerint a Netburst desktop processzorcsaládnál maximum kétféle szorzó állapot lehetséges min. és a max.
Végezetül mind a TM2, mind pedig az EIST eljárás működésének a feltétele, hogy a processzor, az alaplap és az operációs rendszer mindegyike tudja támogatni ezen eljárásokat. A túlhajtással kapcsolatban pedig a processzorunk stabilitását mindig 100% CPU terheltség alatt kell végezni, különben a későbbiekben érhetnek kellemetlen meglepetések automatikus szorzóváltáskor.
CPU RATIO UNLOCKED (Szorzózár feloldás) - Történeti áttekintés
Intel processzorok esetében biztos van aki már hallott szorzózár feloldásról „cpu ratio unlocked” vagy „cpu multiplier unlocked” az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem szorzózár feloldást jelent, hanem egy lehetőséget csak arra, hogy processzorunk szorzója terheléstől függetlenül mindig a min. értéken maradjon. Léteznek gyárilag szorzózár mentes processzorok is, ezeket „Engineering Sample” vagy „Confidential” elnevezéssel különböztetik ugyan azon típus társaiktól. A pontos megértés végett; teljesen szorzózár mentesnek azt nevezzük, mikor a néveleges teljesítményéből adódó szorzónál magasabb értékek is beállítható.
A történet onnan indult ki, hogy anno annak idején mikor megjelentek az első Prescott magos processzorok, amik természetesen még csak 478 tokozásúak voltak, 3Ghz felett már annyira meg növekedett az üzemi hőmérsékletük, hogy az Intel cég mérnökei kénytelen voltak a Northwood magoknál alkalmazott energiagazdálkodásoktól jóval hatékonyabb technológiákat alkalmazni a Prescott-ok esetében, ez lett a Thermal Monitor, aminek egy kibővített második specifikációja pedig a Thermal Monitor 2 (TM2) és a min. szorzó értékét 14-esnek választották. A bibi csak ott volt, hogy bizonyos régebbi alaplapok nem voltak képesek megvalósítani, még BIOS átprogramozással sem ezt a FID & VID modulációt, ezért az Intel a 3,2Ghz-es és 3,4Ghz-es 478 tokozású Prescott magos processzorait és elkövetkező alaplapjait úgynevezett FMB1.5 (Flexible Motherboard) jelzővel illette. Szépen telt múlt az idő és kijöttek a LGA775 tokozású Prescott magos processzorok újabb generációi. Itt a nagyobb hő terhelést úgy jelölte meg, hogy a kisebb fogyasztású processzorait (04A/05A) performance és a nagyobb fogyasztású processzorokat, amiket már ellátott TM2 technológiával is, kapták a (04B/05B) performance jelölést.
2004. szeptember 21-én(Taipei) történt egyszer, hogy az Asus kiadott egy kommünikét, miszerint mérnökeinek sikerült egy kiskaput találni, magyarán mondva átverni a TM2 eljárást alkalmazó processzorokat és akármilyen terheltség mellett is állandóan minimumon(14-en) tartani a szorzót.
[link]
Az Asus mindjárt üzleti hasznot akart kovácsolni a felfedezéséből, ezért azonnal hozzálátott alaplapjai BIOS-nak módosításához, hogy BIOS szinten fixen 14-re tudjuk állítani processzorunk szorzóját, ezt a konkurencia se nézhette tétlenül és később több alaplapgyártó(Abit, Foxconn, Gigabyte, MSI) is kijött ezzel a megoldással. Mikor az Intel rádöbbent a turpisságra, amit ellene elkövettek, hiszen a szorzóvisszaállítás közvetlenül fenyegeti az Extreme Edition(EE vagy XE) processzorainak piacát, válaszlépésként azt találta ki, hogy szoftverek számára láthatatlanná tette a TM2 eljárást, ami teljesen automatizáltan figyeli a CPU terheltséget és az alapján változtatja a szorzót min.-re vagy max.-ra. Így már bátran alkalmazta a TM2 energiagazdálkodást 04A/05A jelű alacsonyabb fogyasztású processzoroknál(pl. 541) is. Egy hátulütője azért lett a dolognak, hogy a teljesen automatizált TM2 eljárásnál hiába szeretnénk processzorunk szorzóját mindig maximumon tartani terheléstől függetlenül, ez sem lehetséges, mivel annyira ki lett iktatva minden külső tényező, hogy letiltása se oldható meg. A tiltakozások véget talán ezért kezdte jobban favorizálni az Intel a másik hasonló eljárását az EIST-et.
2005. év elején viszont újabb nagy dobással állt elő az Asus, sikerült neki az EIST energiagazdálkodást is kijátszani. A hírt nem is verték nagy dobra, sőt csendben halkan publikálták újabb szorzó visszaállítási lehetőséget.
[link]
Vélhetőleg az Intel vigyázó szemei miatt, másodsorban ellentétben a TM2-vel itt nem csak egy egyszerű BIOS átprogramozásról van szó, hanem a PCB-n azaz alaplapon bizonyos fajta elektronikai kialakítás is szükséges. Megint Intelnél volt a labda, válaszul módosított az EIST-en, míg kezdetben 14-et alkalmazott, mint minimum szorzót, a későbbiekben már ezt 12-re módosította. Ennek hatására természetesen az Asusnak is újabb elektronikai újítást kellett bevezetni alaplapjainak nyomtatott áramkörein, ahhoz, hogy a 12 szorzót is fixálni tudják. Valószínűleg ezen okok miatt, és jelenlegi tudomásom szerint kizárólag csak Asus alaplapok birtokolják ezt a fajta képességet. Az időközben megjelent Conroe architektúrájú processzorok merőben új helyzetet teremtettek processzor szorzó ügyében. Az Intel nagyvonalúan már többlépcsős EIST energiagazdálkodással látta el új Core2Dou desktop processzorait is, így az Asus természetesen megint ráharapott a dologra és az új alaplapjainál(PCB) és azok BIOS-ában már biztosította 6-tól egyesével felfelé egészen a processzor normál szorzójáig az állíthatóságot. Itt már a konkurencia is lépett valahára (pl. Abit). Mellékesen megjegyezném, hogy nem véletlen és merő jóindulat ez az EIST kibővítés a desktop(asztali) processzoroknál az Intel részéről, megtehette, hiszen, a Core elnevezésű processzoroknál közel se nyerhetünk annyi teljesítménytöbbletet a szorzó visszaállítással, mint a Netburst architektúrájú processzorokkal. Így mindjárt el is érkeztünk a következő fejezethez.
MIKOR ÉRI MEG VISSZÁBB VENNI EGY PROCESSZOR SZORZÓJÁT?
A Core2Dou processzor esetében a magyarázatot könnyen megkapjuk, ha fogunk pár memória benchmark(valós sebesség mérő) programot(pl:[link]) és lemérjük a processzorba érkező memóriaadatok valós sávszélességét, visszavet és normál szorzón, hamar rájövünk, hogy Conroe-nál, ha vissza is tudjuk venni fixen a szorzót, teljesítménybeli előnyünk nem fog származni belőle, ugyanis minden processzor architektúrának vannak határai, mind a Core-nak, mind a Netburst-nek is. Tehát minél nagyobb az alapórajelünk és kisebb a szorzónk, annál közelebb kerülünk egy a processzor számára valós memóriaadatsávszél korláthoz. Netburst tulajdonosok megnyugtatására, pontos adatom ugyan nincsen erre vonatkozólag, de legkisebb 12 szorzónál is bőven ráérünk 300Mhz FSB felett elgondolkozni a szorzóvisszaállítás hasznán.
PROCESSZOROK AZONOSÍTÁSA
Mivel az Intel sok processzor típusának megjelentetése után csak későbbi sorozatokba építette be valamelyik fejlettebb energiagazdálkodási eljárást, ezért érdemes kicsit jobban szemügyre venni a cég belső jelölési rendszerét, pontosabban mi is az a stepping? Intel a processzor magjainak időbeni változatait(javításait) az ABC betűivel és egy utána következő számmal jelöli, összesen 2db karakter, 1db betű+1db szám. Ez a javítás lehet gyártástechnológia és belső mikrokódtár(a processzor BIOS-ának is nevezhetjük)-beli változtatás. Ellentétben az alaplapoknál a processzor BIOS-a csak olvasható. Tehát ha egy processzort legyártásakor nem láttak el TM2 vagy EIST-el, akkor az utólag se vehető rá ezen eljárások támogatására. Ha éppen üzemel a processzorunk, egyszerű diagnosztikai programokkal meg is nézhetjük stepping besorolását. Pár ilyen program példaként: CPU-Z, [link]
(itt a revision mezőben láthatjuk azt a bizonyos 2karakteres jelölést.)
Everest, [link]
(itt már részletesebb és értelmezhetőbb felsorolást kaphatunk processzorunk tulajdonságairól, főként a min./max. CPU szorzóról is)
Külsőleg a processzor sapkán viszont a stepping-et nem tünteti fel az Intel, de rágravíroz egy úgynevezett 5 karakterből álló sSpec számot. Ebből viszont visszakereshető a stepping-e, ilyen táblázatokat találunk az Intel hivatalos weboldalán is: [link] vagy úgymond magán/illegális/nem hivatalos oldalakon, mint például a [link]
(példaként: SL94R, ami egy Pentium D930 processzort jelöl „B1” stepping-el)
Végezetül még egy általános megállapítás a steppingel kapcsolatban; a gyártási időben, azaz az ABC-ben minél később következő jelöléssel rendelkező processzorok jobban tuningolhatóak, mint az előzőek, mivel általában kevésbé melegednek.
TM2 eljárás kijátszhatósága
Külön felhívnám mindazok figyelmét akik nem olvasták el a történeti áttekintést, hogy az újabb kiadású processzorokban ezt az eljárást az Intel levédte vagy már bele se tette, főként a 478 tokozású processzorokra értendő. Hogy melyiknél már védett és melyiknél nem? , mivel itt külön stepping-el nem illette a változtatás tényét, maximum a dobozos verziók csomagolási dátuma adhatna támpontot, de erről konkrét információikkal nem rendelkezem. Szóval az Intel a FMB1.5 kezdeténél csak azon processzorait látta el a régi TM2 technológiával, amik már magas órajelüktől fogva hajlamosak voltak a nagyobb hő fejlődésre, ezért sajnos csak ezeknél jöhet szóba a TM2 szorzó visszaállítás lehetősége.:![[kép]](http://www.imghack.org/images/3040tabla1.jpg "[kép]")
Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a 550 sorozatban két fajta készült, van 04A és 04B is. Kettő közül csak a 04B-nél lehet visszavenni a szorzót 14-re. Amit nem tettem a táblázatba, de érdemes megemlíteni, miszerint a Xeon processzoroknál is alkalmazta az Intel a TM2-t, méghozzá a Nocona és Irvindale magoknál, tehát ezeknél is lehet manipulálni a szorzóval. Arról nincs biztos információm, de valószínűnek tartom, hogy a legújabb duplamagos Paxville-oknál is működhet a dolog. Léteznek „F” vagy „J” jelzésű processzorok is, ebben az esetben a jelölés nem befolyásoló tényező. Nézzük a másik hozzávalót, hogy melyek azok az alaplapok, amik támogatják a szorzóvisszaállítást. Én csak Abit, Asus, Foxconn, Gigabyte, MSI márkákkal fogok részletesebben foglalkozni, de attól még más egyéb márkájú lapok is tudhatják ezt a csalafinta megoldást. Hogy nehogy egyszerű legyen a dolgunk, minden alaplapgyártó más-más névvel illette a TM2 szorzóvisszaállítást.
Abit: CPU accelerator technology
Asus: CPU lock free
Foxconn: Adjustable ratios (Ratio Free)
Gigabyte: C.A.M. (Cpu Adjustable Multiplier)
MSI: CPU ratio unlock
De sajnos ezt sokszor nem tüntetik fel külön az alaplap jellemzésekor és míg esetleg régebbi BIOS verzióknál külön menü sor volt erre, (High/low vagy Yes/No), addig általában az újabbaknál egyszerűen a cpu szorzó kijelző sorában lévő gyári(default) értéket lehet átbillenteni 14-re vagy csak a megfelelő processzor használatakor jelenik meg a BIOSban az ezzel kapcsolatos választható opció. Sokszor még az alaplap felhasználói kézikönyvében (user manual) se hajlandó a gyártó feltüntetni, ami pedig mindig letölthető PDF fájlként a gyártó weboldaláról. Biztosabbra talán úgy mehetünk, ha megpróbálunk mélyebben bele lesni a BIOSba. Ehhez két programot tudok javasolni, egyik az AWARD,
[link]
a másik pedig az AMI bios fájlok szétbontásához szükséges.
[link]
Adatbázisszerűen vannak általában letárolva a menük és opciók megnevezései. Így a rejtett megnevezések is megtalálhatók, nem szükséges hozzá a megfelelő processzor.
Nézzük a régebbi alaplapokat, részletesebben kezdjük is a sort a 478 tokozású lapokkal, mivel az Asus volt az első ki erre rájött, ezért a következő alaplapjai biztosan támogatják:
P4C800-E Deluxe,
P4P800-E Deluxe,
P4P800 SE
P4P800-X
P4GD1
Ezeken kívül támogathatják olyan lapok is, ha hivatalosan gyárilag nem is, olvastam úgynevezett mod-olt BIOS-okról, ahol élelmes vállalkozó kedvű programozók kibővítették az alaplap BIOS-át ilyen jellegű Thermal Monitor2 funkciókkal. A továbbiakban térjünk át a LGA775 tokozású alaplapokra:![[kép]](http://www.imghack.org/images/1515tabla2.jpg "[kép]")
Amik időrendi sorrendben ezen táblázatban szereplő alaplapok után adtak ki a cégek, nagy valószínűséggel tudják a TM2-s szorzóvisszavétet, de persze vannak kivételek is, mint pl: Foxconn NF4SLI7AA-8EKRS2. Vannak olyan lapok is, aminek jóval később került a BIOS-a módosításra a gyártó által. (pl. Abit IC7 lapok)
EIST eljárás kijátszhatósága
Míg a TM2 eljárás kijátszásánál megfelelő processzort volt nehéz találni és könnyebb volt alaplapot, itt az EIST-nél pont fordítva és a szorzóvisszaállításra alkalmas alaplapra nehéz ráakadni. Kezdjük a könnyebb részével az erre alkalmas processzorokkal:
14x-es szorzóvisszavéttel látták el az összes(mind 04A,mind 04B) „N0” steppinges Pentium4 6x0 processzorokat (Prescott), részletesebben sSpec szám szerint:
SL8AB, SL7Z9, SL7Z8, SL7Z7, SL7Z5, SL7Z3
(a D805 processzor korai példányait is ellátták EIST energiagazdálkodással, aztán steppingváltás nélkül kivették belőle, itt is csak a csomagolás dátuma segítene, de erről nincs információm)
13x-es szorzóvisszavétre képesek az első kiadású Pentium4 6x1-ek (Cedar Mill):
SL8WJ, SL8WH, SL8WG, SL8WF
12x-es szorzóvisszavétre képesek a későbbi kiadású „R0” steppinges Prescott magok:
SL8Q7, SL8Q6, SL8Q5, SL8PZ, SL8PY, SL8UP, SL8QB, SL8Q9
Továbbá minden (Presler magos)PentiumD, ami „C1” és „D0” steppinges, a 9x0 processzorok közül a SL95X, SL95W, SL9K8, SL95V, SL9AP, SL9K7 és mindegyik 9x5 processzor;
SL9KB, SL9DA, SL9KA, SL9QR, SL9D9, SL9QB, SL9QQ
(habár a „D0” steppingeseket nem volt alkalmam személyesen kipróbálni, de szerintem nem lehet gond)
Nézzük a problémásabb részt az EIST-el kapcsolatban az alaplapokat. A leírás elején említettem, hogy jelenlegi tudomásom szerint csak Asus lapok képesek a Netburst processzorok EIST féle energiagazdálkodásának kijátszására, kivételt képez az első generációs NVIDIA chipsetes P5ND2-es lapok. Itt sajnos mindjárt két részre bonthatjuk az EIST szorzóvisszavételt, vannak a Core2Dou processzorokat még nem támogató alaplapok, ezekkel lehet az előbbiekben felsorolt Netburst processzoroknak visszavenni a szorzóját, méghozzá olyan módon, hogy a BIOSban az Advanced menüben/ a CPU Configuration almenüben/ a Intel(R) Speedstep Technology opciót „minimum speed”-re kell állítani.
[link], (mirror) [link]
A windows-ban ne kavarjon be senkit, hogy sok program még a nem létező max. szorzóra számolja a processzor magórajelét, tudom javasolni az előzőekben már megemlített CPU-Z programot, mert az mindig helyesen mutatja.
[link], (mirror)[link]
[link], (mirror)[link]
Visszakanyarodva a lapokhoz, sajnos az sem mindegy, hogy milyen reviziós alaplappal van dolgunk, hiszen a nagyon régi lapoknál előfordulhat, hogy fixen csak a 14-es szorzóvisszavételre képesek, 12-re nem. Az újabbak, amik már támogatják a Core2Dou-t, pedig nem képesek a Netburst processzoroknak visszavenni a szorzóját, csak a Core2Dou processzoroknak. Gondolom nem csak bennem vetődik fel a kérdés, miért van ez? Az én feltételezésem szerint talán elektronikailag nem összeegyeztethető egy alaplapon a két külön architektúrájú(Netburst és Conroe) processzorok szorzókijátszása. Külön érdekesek azon alaplapok, amiknek kezdeti revíziói még nem tudták kezelni a Core2Dou processzorokat, csak később készítették fel rá, mint pl. a P5LD2. , ahol köztudott, hogy 2.01G revíziótól kezeli a Core2Dou-t. Tehát az én 1.02 rev. lapomnál csak;
1207 ver. BIOS-al tudom fixen levenni a Netburst processzorom szorzóját, a
1503ver. BIOS-nál, hiába választható ki a „minimum speed” funkció már nem működik, marad a CPU szorzó a maximumon, a
1702 ver. BIOSnál pedig már csak engedélyezni vagy tiltani lehet a Speedstep-et, viszont 2.01G rev. lap-tól állíthatjuk a Core2Dou processzorok szorzóját 6-tól egyesével a max.-ig.
Tehát ha Asus alaplapod nem támogatja a Core2Dou processzorokat és a Intel(R) Speedstep Technology opciónál nem jelenik meg a „minimum speed” funkció, akkor érdemes a BIOS verziókban visszafelé haladva, megkeresni azon verziót, amivel már fixen vissza tudjuk venni Netburst processzorunk szorzóját.
Lehet, hogy ezen írásom több kérdést vet fel, mint választ a témával kapcsolatban, ezért is kérném a segítséged, ha bármi mást vagy újat tapasztalsz a leírottakhoz képest vagy pontosítani, kiegészíteni szeretnéd kérlek email-en vagy privát üzenetben jelezd felém. -
#3091
robyeger
addikt
RealJackal
#3088
robyeger
addikt
válasz
RealJackal
#3088
üzenetére
virágnyelven azt próbáltam boncolgatni, hogy vagy nagyot váltasz vagy maradjon minden a régiben
-
robyeger
addikt
Amikor már 18eFt nettóért hajigálják az új Pentium dupla magos 65nm procikat, szerintem semmiképp nincs értelme plusz pénz beleölni 478-as bizonytalan tuningra, főként azért se mert a DDR400 adatsávszélben(dual channel-ben) a 200Mhz alapórajelű procival van szinkronban.
-
robyeger
addikt
válasz
akoska07
#2972
üzenetére
A <minimum speed> opció lényege, hogy fixen lent tartja a szorzót, mert amúgy ha bekapcsolod winben a ''minimális energiagazdálkodást'', akkor az bármelyik BIOSnál CPU terheltségtől függően a min.(12 vagy 14) és a max.(esetedben 16) között ugrál. Csak azért kérdeztem rá, mert láttam már hibás BIOS verziót is, ahol még választható volt a <minimum speed> opció, de már nem működött, úgy csinált mintha <disable> választottál volna.
-
robyeger
addikt
válasz
akoska07
#2968
üzenetére
Látom aránylag új lapod van és régebbi procid, ez elég ritka párosítás, ezért engedd meg hagy kérdezzek valamit:
A BIOSodban a Advanced menü, CPU Configuration almenüben az Intel® Speedstep Technology opcióban van olyan választási lehetőséged, hogy <Minimum speed> vagy csak 2 közül tudsz választani: <Automatic> és <Disable>? -
robyeger
addikt
ez nem alul feszelés, hanem energiagazdálkodás, ennek többféle eljárása létezik procitól függően:
Enhanced Intel SpeedStep Technology (EIST)
Thermal Monitor 2 (TM2)
Thermal Monitor 1 (TM1)
Enhanced Halt State (C1E)
On-Demand Clock Modulation (ODCM)
Ezek mind arra hivatottak, hogy csökkentsék a Vcore-t, mert attól hogy szoftverikusan 100% látod a processzort, még nem jelenti azt hogy az fizikálisan is, minden egyes egysége teljes gőzzel üzemel. Tehát BIOSban mindig a maximális feszültséget adhatod meg, winben pedig az aktuális(pillanatnyi) értékét látod. Nincs ezzel semmi baj! Természetesen deszka és tápegység együttes kérdése a stabil feszültség ellátás, akinek van pénze, kedve, elhivatottsága, az jobban költ rá, van aki kevésbé. Amelyik lapnál jobb a tápkörellátás(phase power), ott a jellemzőinél úgy is megemlíti a gyártó. -
robyeger
addikt
nyugodtan kérdezz, de minek akarsz 1.6V-nál többet adni a procinak? Az Asus deszkáknál, mint pl. az enyémnél is 1.7V a max, de 1.6V felett letilt a proci, akármennyire is hűtöm(kompival ugyan még nem próbáltam
), a másik hogy nem csak a feszültség nagysága a lényeges, hanem hogy milyen stabilan kapja, hány fáziskörös a betáplálás az alaplap részéről? A jobbakon 8, de létezik gigánál már 12 körös is.
Gigabyte lapoknál gondolom ismered azt a vezércselt, hogy a BIOS főképernyőjén megnyomod a CTRL+F1 gombokat. Én nem láttam szükségét modbiosnak ennél a lapnál. -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2868
üzenetére
Szép ez a 480Mhz ramfreki, csak az a kérdés 2,8V-hoz mit fog majd szólni a ram a nyári kánikulában?, azért csak óvatosan a feszültség emelésekkel. Ezzel a progival lehet, hogy tudod winben, menetközben állítani a mem időzítéseket: [link]
A Hyperpath(PAT)-ot vagy bírja vagy nem? Próbálkozni lehet
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2866
üzenetére
legjobb lenne az ha minél magasabb az FSB és a memória órajele, és amilyen rövid csak lehet a időzítés, de hát az élet nem egy habos torta, kénytelenek vagyunk kompromisszumokat kötni
Nagyon sok variációs a téma és lehet hogy a különbségek inkább mérhetők, mint érezhetők. Javaslom a Sandra2007 használatát, memory bandwith és memory latency benchmarkokat. -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2861
üzenetére
Jól látod tényleg nincs a P5P800 biosában a ''terminal voltage'' opció, bocs
Kifogytam az ötletekből...
ha detto ugyan azon DDR memóriával próbálkoztál, mind2 deszkánál, akkor másra nem tudok következtetni, csak hogy az MSI jobban szereti azokat a memókat, mint az ASUS, másik variáció hogy a P5P800 lapokból a szinte legrosszabban tuningolható darabok egyikét fogtad ki 
-
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2859
üzenetére
Bocs, nehéz a fejem manapság, szóval az MSI lapban megy akkor 266x16 a procid és az Asusban, max. 255. jól értem?
-A proci 266x12-n 1.4V tökéletes(sőt 250x12-nél még alá is lehetne menni), ennél nem kell több magfeszültség, esetleg a 865PE chipset miatt érdemes emelni a proci terminal voltage-ját, hátha attól adott kürölmények között többre is képesé válik?
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2857
üzenetére
de 250 Mhz FSB megy? és tuti nem ugrik fel a szorzó sose 16-ra?? Mert pl: a P5LD2 deszkámnál a legújabb 1702 version BIOSból már kivették a ''minimum speed'' funkciót, az előtte lévő 1503 version BIOSban még választható a ''minimum speed'' funkció, de már nem működik, marad 16-n a szorzóm, a még 1el előbbinél a 1207 version BIOS-nál működik rendesen fixen 12-n.
Hogy a te P5P800 deszkádnál csinált-e ilyen variációkat az ASUS?
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2855
üzenetére
A HT kikapcsolni szerintem nem érdemes, az hogy egy processzor pár mhz-el tovább húzható, ha nincs HT, meg ha kisebb lenne az L2 cache stb.. hát nem valami számottevő különbség. (manapság kapcsiból ott futnak a háttérben a tűzfal, viruspajzs, amiknél nem árt a HT) persze ha valaki teszteredményekre gyúr, jogos ott minden pont számít
-nagyobb fesznél meg lehet hogy bekapcsol a proci hővédelme, tehát visszafojtja magát, hiába nem éri el a kritikus hőfokot, láttam már ilyet is
Ahogy nézem már töviről hegyire kielemezted a masinádat, jelen hűtésed mellett Szóval rekorddöntögetéseken kívűl én a helyedben, alapon 12x266 hajtanám, ha meg nagyon oda akarnék húzni neki 15x266, mert a 266Mhz alapórajel úgy is szabványos, így a memória és a VGA is könnyebben viszonyul a dolgokhoz.
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
-
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2792
üzenetére
Mivel a főbb alkatrészeket buszrendszerek kötik össze, amiknél mind működik valamiféle CRC protokoll, ezért nem következik 100%-osan egy átviteli hibánál, a teljes rendszer összeomlása, lassulás viszont mindenképp az újrapróbálkozásból adódó idő vagy ütem kiesésből. Ritka jelenség amit írsz, mert ez egy eléggé szűkös határmezsgye, az tuti
-
-
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2757
üzenetére
Már így is sokkal gyorsabb
A procid alapfeszen ugye 3.2Ghz-re hivatott, ezért a 266x16=3200Mhz lenne neki a legideálisabb, viszont a P5P800 deszka esetében, ez a chipsetnek is és a DDR1- 400Mhz memóriának is tuningot jelentene (memnél pontosan 426Mhz-t). A 865PE jól bírja, akár a 270-280-at is, de a memóriád, jó kérdés, ki kell próbálni, szóval 250FSB felett ez már a memóriád tuningolhatóságáról szól, mekkora plusz feszültségek mellett mit bír? -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2749
üzenetére
Rossz helyen nézed! Szóval kezd előről a legfrissebb BIOS-al és a a Advanced menü, CPU Configuration almenüben az Intel® Speedstep Technology opcióban 3 közül lehetett választani: <Automatic>, <Disable>, <Minimum speed>. Ha „minimum speed”-re állítjuk, akkor az energiagazdálkodástól függően a legalacsonyabbra veszi a proci szorzóját. Ezt az egyetlen hivatalos dokumentációt találtam: [link]
-
robyeger
addikt
válasz
STC Speed
#2735
üzenetére
%-ba nehéz kifejezni, mert alkalmazás függő. Főként memória specifikus programoknál érezhető jelentős gyorsulás a nagyobb FSB miatt(pl: jatékok), a nagyobb L2 cachetár leginkább több program egyidejű futásánál hoz gyorsulást, nem beszélve a Hyper-threading támogatásról.
Inkább ár/érték arány miatt mérlegelendő 1magos P4 proci vásárlása, mivel az LGA775 kétmagos PentiumD prociknak elég nyomott az áruk. -
robyeger
addikt
válasz
Superman
#2734
üzenetére
Deszka reviziótól is függ, hogy az ''R0'' steppingest is vissza tudja-e fixen venni 12x szorzóra. Lehet hogy a legújabb BIOS-oknál már tiltva van, ezért ha a legfrissebbel nem megy, érdemes pár régebbivel is próbálkozni. Habár feltételezésem szerint csak a Core2Dou támogató lapoknál és azok BIOS-ainál variáltak(áttértek a Core2 procik szorzóállítására és talán a kettő nem összegyeztethető
), mert pl. az P5LD2 deszkámnál csak a 1207 BIOS verzióig működik a két utánna következőnél már nem. Személy szerint is érdekel, hogy mire jutottál, ezért előre is megköszönöm, ha megosztod velünk -
#2330
robyeger
addikt
várnarancs
#2328
robyeger
addikt
válasz
várnarancs
#2328
üzenetére
Biztos hogy a procid határol be a tuningba? Visszaosztott memóriával és legnagyobb időzítésekkel is csak 240Mhz FSB-ig megy a dolog?
Pedig a 2,4Ghz ''D1'' NW-ről ódákat zeng mindenki, akinek volt, hogy milyen jól húzható. A te 2,6Ghz procidnak, pedig éppen hogy 1-el nagyobb a szorzója, szóval többet kellene mennie valószínűleg. -
robyeger
addikt
válasz
pandamaci
#2323
üzenetére
elsőként a te procid már 65nm, ezért a gyári feszültsége 1,3V(alacsonyabbról indulsz), másodsorban viszont azért melegszik jobban mert dupla magos és nem szimpla
Amúgy nem elég az 50% túlhúzás az a 300Mhz FSB??, nem vagy kicsit telhetetlen
Szerintem a 266Mhz FSB azaz 3,7Ghz elegendő húzamos tartós használatra, akkor az előírt gyári 63,4C alatt tudsz maradni.
Ja és winben mindig az aktuális feszt láthatod(energiagazdálkodástól változóan), a BIOSban viszont a maximális értéket állíthatod.
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
-az átalakító miatt nem hiszem, de szerintem semeddig se tart kölcsön kérned egy másikat és azzal kipróbálni.
-ha csak játékok alatt csinálja, akkor szinte a monitor is kizárható
-ha pedig hallod a játékot tovább a feket kép mellett, akkor VGA kártya hardver hiba vagy PEG beállítás vagy szoftveres hiba lehet. (+VGA kábel törés esetleg)
Hát akkor jó kisérletezgetést, részvétem.
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
Ha volt AGP-s deszkád valamikor, akkor biztos emléxel, olyanra hogy AGP aperture size. Ez azt a memória nagyságot határozta meg, ahonnan a CPU kihagyásával automatikusan vehet fel adatokat a VGA kártya az alaplapi memóriából. A PCIE-nél ez annyiban változott, hogy ez a memória terület dinamikusan változik, ezért ennek a beállításával nem kell foglalkoznia a BIOS-nak, de viszont a BIOSnak kell beállítania a két eszköz közötti kapcsolat milyenségét (puffer méret, késleltetés, átviteli sebesség, stb..) Ezt nevezték el PCI-Express for Graphics link (P.E.G. link) kapcsolatnak. Ha pedig ez a kapcsolat bizonytalan a VGA és a DDR memóriád között, akkor fordulhatnak el tuningnál olyan dolgok, hogy el megy a kép, lefagynak a 3D játékok vagy kiugranak hibával, stb..
Javaslat: Állíts a BIOSban mindent alap értékre és ha akkor is csinálja, lehet gyanakodni hardver hibára, feltételezve hogy nem szoftveres a hiba(op. rendszer vagy driver-ből kifolyólag) -
robyeger
addikt
Elsőként én a helyedben nem a magas memória órajelre gyurnék, hanem a kisebb memória időzítésekre, értelemszerűen a FSB : DRAM arány ne legyen kisebb 1:1-nél. A BIOSban pedig nézz utánna a PEG kapcsolatos beállításoknak. Feltételezve, hogy a nagytakarításban nem vált valami kontakt hibássá, mert akkor tök mind1, hogy mit állítasz a BIOSban.
Az én memóriám 533Mhz-en a 3-3-3-9 időzítést 1,9volton szépen viszi.
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
lacka1111
#1900
üzenetére
Mivel nem tudom milyen procid van(adatlapodon a konfigurációs sor nincs kitöltve), ezért csak tippelni tudok szerintem valamilyen Prescott mag lehet, ha az; akkor a ''C0'' azt jelenti, hogy elég régi sziliciumszeletből készült és mikrokód felprogramozást kapott, utóbbit valamilyen szinten tudja patch-elni az alaplap BIOS-a. Amúgy időrendi sorrendben így következnek: A0, B0 , C0 , D0, E0, G1 ; tehát időközben javultak melegedés és tuningolhatóság szempontjából. Az ''E0''-tól pl. ellátták C1E energiagazdálkodási eljárással. Egy halandó embernek ennél többet nem érdemes tudni az Intel gyári jelölési rendszeréről.
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
Eagle16
#1888
üzenetére
Gondlom nem egyedi gyártású ''Engineering Sample'' procid van, akkor pedig a szorzója fix, nem lehet állítani. A deszkád BIOS-ban állítsd a memóriát 333Mhz-re, ugyan is a memória(DRAM) sebessége mindig arányosan változik az FSB-vel együtt. Alaphelyzetben volt ez az FSB : DRAM neked 1:1. Attól függően, hogy milyen tipusú deszkád van, 333-ra állítva vagy 6:5 vagy 5:4 (FSB : DRAM) arányt kapsz. Így nyugodtan beállíthatsz 240-250Mhz FSBt, mert pont akkor fognak újból 400Mhz-en menni a ramjaid. Közben ne felejtsd el auto helyett kézzel(manual) beállítani a BIOSban a memória időzítéseket is, a (3-4-4-8)-ra.
[Szerkesztve] -
#1887
robyeger
addikt
FanTomasz21
#1886
robyeger
addikt
válasz
FanTomasz21
#1886
üzenetére
Szerintem kb. egal vagy alig lesz különbség a két beállítás között, mert ha csökkented az FSB, akkor romlik a rendszer össz késleltetése, de mivel nő a memóriabusz sávszélessége, feltételezve hogy 220Mhz-en is tudod tartani a 3-4-4-8 időzítést. Két kioltó ellenhatás. A tuti az lenne, ha 240Mhz FSB is 1:1-ben ugyan azon időzítéssel tudna menni a ram(ami valljuk be nem valószínű) Egy biztos, inkább a 3D játékok nevezhetők memóriasávszél éhes alkalmazásoknak, de azokon is javít a kisebb késleltetés. A felhasználói progikon, pedig jóformán csak a kisebb késleltetés javít hatékonyan. Ezért hiszek én inkább a kisebb késleltetésben. (azért a sávszél és a késleltetés valamilyen mértékben oda-vissza ható dolgok, legpontosabb, ha Sandra2007-el vagy ScienceMark 2.0-val leméred így is és úgy is.)
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
válasz
agyurma
#1881
üzenetére
Elsőként a legújabb BIOS-t kellene feltenni a lapodra, másodsorban az alaplap gyártó weboldaláról letölthető a te tipusú lapodhoz a kézikönyv(manual), ami általában egy PDF fájl vagy az betömörítve zip-ben(talán meg van neked papíron is). Ezt olvasd át, ebben benne van, hogy melyik jumper-el lehet CMOS clear-t végrehajtani vagy FSB-t állítani BIOSban?, netán azt is melyik jumperrel.
[Szerkesztve] -
#1873
robyeger
addikt
HorvBalint
#1871
robyeger
addikt
válasz
HorvBalint
#1871
üzenetére
Amelyik lap támogatja a Core2Dou-t, az a X6800-at is tudja vagy a Intel 955XE és 965XE extrém procijára gondoltál?, szerintem azok olyan ritkák és drágák, nem tartom valószínűnek, hogy olcsón belebotlanál a jövőben.
[Szerkesztve] -
#1872
robyeger
addikt
HorvBalint
#1870
robyeger
addikt
válasz
HorvBalint
#1870
üzenetére
Mert az a lap nem tudja az EIST féle szorzóvisszaállítást. Másodsorban az NVIDIA chipseteknél kalkuláld be, hogy 25% szoftver tuningzár van FSB-re, ugyan ezt felül lehet írni a BIOSban, de a gyakorlatban én azt tapasztaltam, hogy hiába mert instabillá válik a deszka, és sajna nem a chipset max FSB-től számítja, hanem a proci gyári FSB-től. Talán a NForce 680i chipseteknél már nincs így
[Szerkesztve] -
#1869
robyeger
addikt
HorvBalint
#1864
robyeger
addikt
válasz
HorvBalint
#1864
üzenetére
Létezik újabb kiadású 630-as is ''R0'' steppingel, aminek 12-re vehető vissza a szorzója [link], de manapság a dupla magos procik világában ezen kár rágódnod
-
#1868
robyeger
addikt
HorvBalint
#1867
robyeger
addikt
válasz
HorvBalint
#1867
üzenetére
Én a helyedben ha cserlnék is, csak Asus deszkára(kivéve P5ND2), mert csak azzal tudod visszavenni fixen a procid szorzóját 14-re. [link] A 630-asokat általában 266x14-re könnyen fel lehet húzni, sajna a 915P chipseted 240Mhz FSB felett már mutathat instabilitást, de még ha szerencsés deszka példányod is van 260Mhz felett tuti hogy megadja magát.
-
robyeger
addikt
válasz
robyeger
#978
üzenetére
Intel Pentium4 szorzózár feloldás UPGRADE final
Sikerült lenyúlnom PC-Style Intel PentiumD-940 ''C1'' steppinges (sSpec: SL95W) prociját és csodák csodájára a rev. 1.02 Asus P5LD2 lapomban fixen vissza lehetett venni a szorzóját 12-re, kijátszva az EIST energiagazdálkodást. [link] 
, mivel régebben ugyan ezen procinak a szorzóját egy Asus P5LD2 Deluxe lapban nem lehetett fixen visszavenni, a következtetésem:
Az EIST szorzóvisszavét valamiféle elektronikai kütyüt igényel az alaplap részéről(ellentétben a régi! TM2 visszavétel, mert az csak BIOS programozás kérdése), valószínűleg ezért nem láttam más márkájú deszkákon még ilyet és ezért csak újabb reviziós lapokkal lehet a 12-es szorzót fixálni. Ebbe a körbe tartoznak az
Pentium4-6x0 ''R0'' steppinges procik (pl: [link]) és a Pentium D 9x0 ''C1'' steppingesek.
Természetesen a régebbi Asus lapokkal a P4-6x0 ''N0'' steppingeseket fixen vissza lehet venni 14-es szorzóra.
Amiben még a segítségeteket kérném, hogy az újabb ''D0'' steppinges Pentium D-9x5 procikkal nem tudom, hogy vissza lehet-e venni vagy nem?? Félő, hogy Intel megint variált valamit (Extreme Edition procijainak piaci védelme érdekében) ezen procik EIST energigazdálkodásán és akkor ehhez még újabb elektronikai megoldás szükségeltetik az Asus részéről. Bárkinek bármi infója van zaklasson privben, ne kíméljen
Még annyit Conroe prociknál fordult a kocka, ott a teljesítmény szempontjából a minél nagyobb szorzó az előnyösebb, így arra felé kutakodni ez ügyben nem érdemes
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
Én is hajtottam már 4Ghz-n (210x19) Celeron D-t, de érezhetően lassabb volt egy gyári beállítású 3.6Ghz-s (200x18) P4-560J procimtól, most vagy a negyed annyi másodlagos gyorsítótár miatt vagy a Hyper-threading hiánya, jó lehet mind2 rájátszott a lemaradásra.
Milyen steppinges az a 2,8Ghz Prescott P4, hogy nem lehet húzni azt is? -
robyeger
addikt
Ha elolvasod a topic #1hsz-t, akkor ott írtam a 478-as Prescott magos P4-ek közül 3,2E és 3,4E procikról, hogy 14-re visszavehető a szorzójuk, csak hogy időközben Intel bácsi vagy kiszedte a TM2 eljárást ezen procikból vagy hardware-n deaktiválta, magyarán ezen régi kiadású procik tudják, újabbak nem a szorzóvisszaállítást.
-
robyeger
addikt
Keresek Pentium D805 tulajt Asus deszkával! privben várom a jelentkezőket
Ugyan is egyes források szerint [link] a prociban van Enhanced Intel Speedstep® Technology(EIST) energiagazdálkodás, más források szerint nem. Ezt szeretném tisztázni. Mert ha van, akkor 14-re levehető a szorzója és 14x200 alapfeszültségen mindjárt egy Pentium D820 csinálható belőle. A tippem az, hogy a korai példányokban volt EIST, aztán Intel bácsi kivette vagy deaktiválta a későbbi példányokban. Akkor meg melyik verzió terjedt el jobban? Segítsetek nyomozunk egy kicsit, előre is köszönöm -
robyeger
addikt
-Se az P4-540, se az P4-541-knél tök mind1, hogy régi vagy új gyártmány fixen nem lehet visszavenni a szorzót 14-re. (TM2-es szorzó visszavét szerintem kilőve, semilyen BIOS nincs hatással rá, hiába mod-olnák
)
-A P4-6x0 ''N0'' steppinges prociknak visszavehető a szorzójuk 14-re Asus deszkával [link] (kivéve első kiadású NF4 chipsetes lapok), így a P4-640-es SL7Z8-nak is.
-Továbbá az is biztos, hogy minden SL9.. sSpec number-es procinak (9. generációs szilicum szeletből készített példányoknak) tuti nem lehet visszavenni a szorzóját, Intel levédte mind az EIST-et, mind a TM2-t.
Kérdésesek a SL8.. bizonyos 8. generációs szilicum szeletes példányok [link] , ezért körözöm ezen procikat!
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
Szia Mycso! Belebotlottam egy Intel Pentium4 - 541 prociba, gondoltam érdekelhet, mindjárt le is írom, hogy miért
Szorzózár Update beta:
Ugye a 541 procinak elvileg semmi köze nem lenne olyan energiatakarékos eljárásokhoz, mint a Thermal Monitor2(TM2) vagy az Enhanced SpeedStep Technology (EIST)-hez. De még is itt a bizonyíték: [link], hogy a proci terheléstől függően változtatja a szorzóját 14-re vagy 16-ra és semilyen szoftver nem érzékel se EIST, se TM2 jelenlétét. Még Intel procik datasheet-ében olvastam, hogy a 65nm procik megjelenésével egy időben szoftverikusan láthatatlanná teték a TM2 eljárást(még az alaplapi BIOS számára is), így azt kijátszani se lehetséges. Még azt se lehet megoldani, hogy mindig a max szorzón üzemeljen a proci.
Intel az újabb gyártmányú prociknál és ebbe beletartozik az ''E0'' steppinges prescott magos példányok is, mind mPGA487, mind pedig LGA775 tagjai.
-vagy bele se tette a TM2 eljárást
-vagy bele tette, de nem aktiválta (hardware-sen tiltva, pl: Celeron D326)
-vagy bele tette, de már az újabb verziót, ami szoftveresen már elérhetetlen.
A lényeg, hogy sajnos nem lehet fixre visszavenni a szorzóját ezen procinak.
Még az EIST szorzóvisszavételt nyomozom, de ez ugye csak az LGA775 procikat érinti
, mivel régebben ugyan ezen procinak a szorzóját egy Asus P5LD2 Deluxe lapban nem lehetett fixen visszavenni, a következtetésem:
![[kép]](http://www.kepfeltoltes.hu/060911/cpu-3205_www.kepfeltoltes.hu_.jpg "[kép]")
)Új hozzászólás Aktív témák
- Békéscsaba és környéke adok-veszek-beszélgetek
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Milyen videókártyát?
- sh4d0w: Árnyékos sarok
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- OnePlus 15 - van plusz energia
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Úgy állhat le a 16 GB-os GeForce RTX 5060 Ti gyártása, hogy közben nem áll le
- Milyen notebookot vegyek?
- Projektor topic
- További aktív témák...
- PS Plus előfizetések kedvező áron
- Apple iPhone 13 Mini 128GB,Újszerű,Dobozával,12 hónap garanciával
- AKCIÓ! DELL PowerEdge R630 rack szerver - 2xE5-2680v4 (28c/56t, 2.4/3.3GHz), 128GB RAM, 1G, áfás
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 9600X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone 14 128GB,Újszerű,Dobozával,12 hónap garanciával
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest