Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • ladybug
    őstag

    Végig kellett ma ülnöm egy interjút egy másik szakmai vezetővel, aki majdnem 1 órán keresztül olyan szituációs gyakorlatokat tartott, amik arra irányultak hogy a jelölt mennyire mer ellentmondani a felettesének (=neki). Addig csűrte-csavarta, amíg a szerencsétlen ki nem mondta, hogy akár talál egy másik hülyét is, aki egyetért a baromsággal, csak hogy igazolja a felettes véleményét. Természetesen minden szakmai érvet felülírva.
    Olyan szekunder szégyenérzetem volt, hogy a HR vezető alig tudott visszalendíteni a saját szituációimba, pedig mindketten már ezerszer végigvittük azokat...

    Krém a tortán, hogy a végén az alany megkérdezte, hogy visszavigye-e a maradék pohár vizet a konyhába, amire a másik szakmai vezető azt válaszolta, hogy szerencsére itt a HR-es (effektíve a head of HR), aki majd visszaviszi helyettünk. Megfogtam azt a kibaszott poharat, elköszöntem, és látványosan visszavittem a helyére.

    Hogy ezek a hatalomfitogtatós szituációk miért kellenek, azt sosem fogom megérteni. :(

    Miért és kinek jó a másikat megszégyeníteni, elbizonytalanítani, illetve kellemetlen helyzetbe hozni?! Ettől a munka nem lesz effektívebb. Sőt…
    Ah, mit értek én ehhez?

    Mindenesetre én örülök, hogy nálunk nem ilyen a HR, és hogy a cégünk már egy pár éve pont azon az arculat- illetve gondolkodásváltoztatáson dolgozik, hogy fel se jöjjenek ilyen szituációk és a munkavállaló ne érezze kiszolgáltatva magát.

Új hozzászólás Aktív témák